Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens: Dr. Erdős Éva Miskolc 2015.

2 2

3 University of Miskolc Faculty of Law Institute of Public Law Department of Financial Law Theoretical and practical questions of the duty regulations Author: Ágnes Kecskeméti Neptun: C3H96U Consultant: Éva Erdős PHD. Miskolc

4 4

5 TARTALOMJEGYZÉK Az illetékjog, mint globális jogterület a választott témáról I. FEJEZET 1. Az illeték, mint adó jellegű közteherviselési hozzájárulás Az illeték és az adó fogalmi elhatárolása: azonosságok és eltérések Az illeték- és díjfizetési kötelezettség elhatárolása Az illetékfizetés funkciója Az illetékfizetési kötelezettség Az egyes illetékfajták csoportosítása Az eljárási illetékek és a vagyonszerzési illetékek elhatárolása II. FEJEZET 1. Az Itv. hatálya Területi és tárgyi hatály Személyi hatály Illetékmentesség III. FEJEZET 1. Az illetékkötelezettség keletkezése IV. FEJEZET: AZ EGYES ILLETÉK-NEMEK Ingyenes vagyonszerzési illetékek Öröklési illeték Tárgya Alapja Haszonélvezet, használati öröklése Mértéke Öröklési illetékmentesség, kedvezmény Az öröklési illeték szabályainak érvényesülése a gyakorlatban A követelés öröklésének illetéke Ajándékozási illeték Az ajándékozás fogalma Tárgya Alapja Haszonélvezet, használat ajándékozása Mértéke

6 Ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény Az ajándékozási illeték szabályainak érvényesülése a gyakorlatban A követelés elengedésének illetékvonzata Működési támogatás = ajándék? Ajándékozási illeték tárgyát képezi az elengedett követelés, mint vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás Visszterhes vagyonátruházási illeték Tárgya Alapja Haszonélvezet, használat visszteher fejében történő megszerzése Mértéke Visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség, kedvezmény Pótlékmentes részletfizetés A visszterhes vagyonátruházási illeték szabályainak érvényesülése a gyakorlatban A lakásilleték részletes szabályai Az őstermelői mentesség ellenőrzésének tapasztalatai Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések Az átalakulás illetékügyi elbírálásának gyakorlata V. FEJEZET: A HAGYATÉK TÁRGYÁT KÉPEZŐ INGATLANOK ÉRTÉKÉNEK VITATHATÓSÁGA VI. FEJEZET: A JELEN PROBLÉMÁI ÉS A JÖVŐ TENDENCIÁI

7 Az illetékjog, mint globális jogterület a választott témáról Az illetékjogi szabályozás egyfajta globális jogterületként a jogrendszer minden szegmensébe behatol, a szabályozás jogpolitikai indokaival összhangban szükségszerű tényezőként kíséri végig a folytonosan felmerülő jogviszonyokat. A dolgozat - az illetékjog globalitása okán egységben szemléli a vonatkozó jogi szabályozást a felmerülő olyan komplex jogviszonyokkal, amelyekkel a jogalanyok a közjog és a magánjog területéről egyaránt szembesülnek. A dolgozat célja, hogy áttekintse az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati dimenzióit, számba vegye és rendszerbe foglalja a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és a jogalkotói célokat, valamint képet adjon mindezek joggyakorlatbeli érvényesülését illetően. A szerző az elemzésen túlmenően megkísérli feltárni a hatályos szabályozás hiányosságait és következetlenségeit, és ennek nyomán előrevetíteni a jövőben kívánatos jogalkotásbeli tendenciákat. A dolgozat az illetékekről szóló évi XCIII. törvény szeptemberében hatályos változata alapján készült. 7

8 I. FEJEZET 1. Az illeték, mint adó jellegű közteherviselési hozzájárulás Az illeték állami bevételként a közteher egyik fajtája, a központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettséget jelent a jogalanyok számára. Az illetékfizetésre kötelezettek körét az állam egyoldalúan, magas szintű jogszabályban állapítja meg, az a magánszféra alanyait terheli (állampolgárokat és gazdálkodó szervezeteket egyaránt). Az illetéket - nemfizetés esetén - az állam kényszer útján és szankciókkal terhelten hajtja be (mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék). Az illetékbevételeket az állam a közfeladatok ellátására fordítja. Az eljárási illetékek esetében a közvetlen ellenszolgáltatás abban áll, hogy a bíróság vagy más hatóság eljár az adott ügyben. Az illeték alapvető jellemzője, hogy - általános jellegű (természetes és jogi személyekre egyaránt vonatkozó) és mértékű, - közvetlen ellenszolgáltatás típusú (nem anonim jellegű), - egyszeri (évente nem megismétlődő), - a központi és önkormányzati költségvetések bevételeit gyarapító, járulékos jellegű, - pénzbeli fizetési kötelezettség Az illeték és az adó fogalmi elhatárolása: azonosságok és eltérések Az illetékeket nem soroljuk az adók közé azon az alapon, hogy az illetékek esetében az egyén vagy a szervezet valamilyen állami szerv nem gazdasági természetű ellenszolgáltatását veszi igénybe. Az adók esetében viszont közvetlen ellenszolgáltatásról nem beszélhetünk. Ugyanakkor az illetékek egy csoportja, nevezetesen a vagyonszerzési illetékek vagyonadó-jellegű fizetési kötelezettségként jellemezhetők. 2 1 Burján Ákos - Sándorné Új Éva Sztanó Imréné Vigvári András: Adótani alapok SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. (Budapest, 2012.) 160. o. 2 Burján Ákos - Sándorné Új Éva Sztanó Imréné Vigvári András: Adótani alapok SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. (Budapest, 2012.) 159. o. 8

9 Az illetékért járó ellenszolgáltatás általában nem gazdasági jellegű, hanem rendszerint államigazgatási (közigazgatási), bírósági szervek, igazságszolgáltatási és adminisztratív ténykedéseinek ellenértéke. Ahol az ellenszolgáltatás inkább gazdasági jellegű, ott nem illeték, hanem díjfizetés esedékes. Az illetékrendszerben vannak olyan kötelezettségek, amelyek közgazdasági tartalmukat tekintve egyszeri befizetésként ugyan, de majdnem adójellegűek, mert a fizetési kötelezettséggel szemben nem áll arányos ellenszolgáltatás. A vagyonszerzési illetékek közül például az öröklési és az ajándékozási illeték azon alapul, hogy az örökös, illetőleg a megajándékozott vagyona ellenszolgáltatás nélkül gyarapszik. Ennek a vagyongyarapodásnak egy részét az állam öröklési, illetőleg ajándékozási illeték formájában elvonja, azaz a vagyongyarapodást adóztatja. Ennek megfelelően ezek az illetékek közgazdasági tartalmukat tekintve egyszeri vagyonadó-jellegűek. Hasonlóan vagyonadó-jellegűnek mondható a visszterhes vagyonátruházási illeték is, amelyet akkor kell fizetni, amikor például az ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát vagy az ingatlan forgalomba kerül Az illeték- és díjfizetési kötelezettség elhatárolása Az eljárási illetékektől tartalmilag nem sokban különböznek azok a díjak, amelyeket egyes államigazgatási eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) kell fizetni a hatályos jogban. Az elvi különbség, hogy az illetékektől eltérően a díjaknál elméletileg megállapítható a közszolgáltatás költsége. A fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg az adott eljárással (szolgáltatással) kapcsolatban felmerülő költségeket. Változó költségigényű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét átalányjelleggel kell meghatározni. A díjköteles eljárásért (szolgáltatásért) megállapított díjon felül az ügyfél terhére illeték vagy egyéb költség nem számítható fel. Garanciális szabály, hogy az illeték-, illetve díjfizetés nem lehet párhuzamos. 4 3 Burján Ákos - Sándorné Új Éva Sztanó Imréné Vigvári András: Adótani alapok SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. (Budapest, 2012.) o. 4 Földes Gábor: Adójog Osiris Kiadó (Budapest, 2001.) 310. o. 9

10 4. Az illetékfizetés funkciója Az Itv. preambuluma értelmében az illetékbevételek egyrészt az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulást, másrészt az önkormányzatok saját bevételi forrásainak gyarapítását szolgálják. Az Itv. általános indokolása értelmében az Itv. a szektor és versenysemlegesség elvét követve a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettséget állapít meg annak érdekében, hogy egyfelől elősegítse az állami és önkormányzati feladatok teljesítését, másfelől arányos és méltányos hozzájárulást biztosítson a közterhek viseléséhez. 5 Az illetéknek az az elsődleges közgazdasági funkciója, hogy általa legalábbis részben megtérüljenek azok a költségek, amelyek különböző állami szerveknél elsősorban az államigazgatási és bírói szerveknél az állampolgárok és a közületek ügyeinek intézése kapcsán felmerülnek. 6 Az Itv. megalkotásával biztosítani kívánt jogalkotó célok összhangban vannak az Alaptörvényben is deklarált közteherviselés elvével. Megjegyzendő, hogy szembeállítva az Alkotmányban foglalt deklarációval az Alaptörvény szerinti alapelvi megfogalmazásban átkerült a hangsúly a közbevételekről, közbefizetésekről a társadalom közös fogyasztására, azaz a közös szükségletekhez való hozzájárulásra. 7 Az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése értelmében: Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. 5. Az illetékfizetési kötelezettség Az Itv. 1. (1) bekezdése szerint: öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási 5 Dr. Lomnici Zoltán: Az illetékjogszabályok magyarázata és gyakorlata HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. (Budapest, 2008.) 16. o. 6 Burján Ákos - Sándorné Új Éva Sztanó Imréné Vigvári András: Adótani alapok SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. (Budapest, 2012.) 160. o. 7 Erdős Éva: A közteherviselés elvének kiterjesztő értelmezése az európai adóharmonizáció tükrében 60. o. letöltés ideje: szeptember

11 illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni. 6. Az egyes illetékfajták csoportosítása A hatályos illetéktörvény alapján az illetékek fajtái két nagy csoportra oszthatók: 1. Vagyonszerzési illetékek: ingyenes vagyonszerzési illeték o öröklési illeték o ajándékozási illeték visszterhes vagyonátruházási illeték 2. Eljárási illetékek: közigazgatási hatósági eljárási illeték bírósági eljárási illeték igazgatási, illetve bírósági szolgáltatási díj felügyeleti illeték A szerző álláspontja szerint az egyes illetékfajták csoportosításának egy további változata is lehetséges, az alábbi megkülönböztetés szerint: 1. Anyagi jogi illetékek: öröklési illeték, ajándékozási illeték, visszterhes vagyonátruházási illeték; 2. Eljárásjogi illetékek: közigazgatási hatósági eljárási illeték, bírósági eljárási illeték, igazgatásibírósági szolgáltatási díj, felügyeleti illeték Az eljárási illetékek és a vagyonszerzési illetékek elhatárolása Az eljárási illeték egyszeri eseményhez kötődő állami szolgáltatás (ált. aránytalan) ellenértéke. A vagyonszerzési illetékek a vagyonszerzés tényéhez kapcsolódó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli adójellegű elvonások. 8 A bírói gyakorlat nem egységes 8 Dr. Herich György: Adótan

12 abban a kérdésben, hogy az illetéktörvény alkalmazása szempontjából a vagyonszerzés vagyongyarapodást jelent-e vagy sem. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ítélete 9 rámutat, hogy az Itv. 1. és 18. (1) bekezdése szerint az illeték tárgya a vagyonszerzés. A vagyonszerzés a szó nyelvtani értelme szerint vagyongyarapodás, ezért az adott esetben azt kell vizsgálni, hogy a fél vagyonában milyen szaporodás következett be. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének 10 indokolása ugyanakkor azt rögzíti, hogy az Itv. értelmében az illetékkötelezettséget a vagyonátruházás ténye keletkezteti. 11 Az Itv. megalkotásának jogpolitikai indokai alapján az utóbbi álláspont bizonyul helyesnek. Penta Unió Oktatási Centrum (2013. január 1.) 281. o. 9 2.Pf /1995. számú ítélet 10 Kfv.I /1995. számú ítélet 11 Dr. Lomnici Zoltán: Az illetékjogszabályok magyarázata és gyakorlata HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. (Budapest, 2008.) 17. o. 12

13 II. FEJEZET 1. Az Itv. hatálya Az Itv. az illetékrendszer felosztásának megfelelően rendelkezik a hatályáról, az egyes illetékfajták vonatkozásában külön szabályozást tartalmaz Területi és tárgyi hatály Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket ahogyan azt a törvény deklarálja - a belföldön lévő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt külföldön lévő ingó hagyaték abban az esetben tartozik a törvény hatálya alá, ha a szerző fél a hagyaték helye szerinti országában nem köteles illeték (vagy ennek megfelelő adót) fizetésére. Deklarálja továbbá a törvény, hogy külföldön lévő ingatlanhagyatékra nem terjednek ki az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések. Az ingyenesen és a visszterhesen történő vagyonszerzések esetében a törvény rendelkezéseit tekintet nélkül a szerző fél állampolgárságára minden ingó, vagyoni értékű jog, belföldi ingatlan, belföldi ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétje, valamint belföldön megszerzett és nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi tekintetében alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. A törvény tárgyi hatálya kiterjed összegezve: - minden belföldön történő ingyenes vagy visszterhes vagyonszerzésre (függetlenül a szerző fél állampolgárságától); - minden külföldi ingó hagyatékra, ha az örökös magyar állampolgár és a szerzés országában nem kell illetéket (vagy ennek megfelelő adót) fizetnie; - a belföldön indított közigazgatási és bírósági eljárásra. 13

14 Az indokolás szerint az Itv. alkalmazásában vagyonnak minősülnek mindazok a dolgok és jogok (ingatlan, ingó, vagyoni értékű jog), amelynek értékmegőrző (növelő) tulajdonsága van és újraelosztása, illetőleg alapítása megfelelően ellenőrizhető. 12 Vagyoni értékű jog alatt a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés értendő (a bérleti jog tehát nem szerepel a törvényi felsorolásban) Személyi hatály A törvény személyi hatályát illetően természetes személyekre és jogi személyekre egyaránt kiterjed Illetékmentesség Az Itv. 4. (1) bekezdése alapján megkülönböztethető: Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége, általában valamely állami feladatot ellátó szervek részesülnek a mentesség e fajtájában (Itv. 5. ), amely kategórián belül differenciálható: Teljeskörű és feltétlen személyes illetékmentesség, valamint Feltételes személyes illetékmentesség, FELTÉTEL: ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után az adott szervnek társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az Itv. 5. (3) bekezdése értelmében a feltételes illetékmentességet élvező szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezése, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén nyilatkozik az illetékmentesség (2) bekezdésben meghatározott feltételének 12 Dr. Lomnici Zoltán: Az illetékjogszabályok magyarázata és gyakorlata HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. (Budapest, 2008.) 16. o. 14

15 fennállásáról, egyéb vagyonszerzés esetén a feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség, amelyek az egyes illetéktípusoknál kerültek szabályozásra. Tárgyi illetékmentesség alapján a fél jövedelmi és vagyoni viszonyaitól függetlenül mentesül az illeték megfizetése alól. A tárgyi illetékmentesség körét az Itv.-n túl - egyéb jogszabályok is bővítik, például évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról (Pp.). 15

16 Az alábbi ábra a Dr. Herich György által szerkesztett Adótan című forrás (Penta Unió Oktatási Centrum január 1.) 281. oldalán található szervezeti diagram alapján készült. Az Itv. hatálya TÁRGYI ALANYI Öröklési illeték Ajándékozási illeték Vagyonszerzési illeték Természetes személy Jogi személy - belföldi hagyaték; - örökölt külföldi ingó hagyaték, vagyoni értékű jog, HA külföldön nem kell illetéket fizetni Ingatlan, ingó, vagyoni értékű jog - ingatlanhoz kapcsolódó jogok; - ingó hatósági árverése; - belföldi nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi; - közterületi ingatlannak nem minősülő felépítmény; - orvosi tevékenység működtetési joga; - értékpapír öröklési szerződés keretében történő megszerzése; - belföldi ingatlannal rendelkező társaságban vagyoni betét, ha a társaság főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele 16

17 III. FEJEZET 1. Az illetékkötelezettség keletkezése (Itv. 3. ) Öröklési illeték: az örökhagyó halála napján. Ajándékozási illeték: o ingatlan esetén a szerződéskötés napján, o ingó, vagyoni értékű jog esetén az okirat aláírásának napján, ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett, o a vagyonszerzéskor (ha nem állítottak ki okiratot). Visszterhes vagyonátruházási illeték: o a szerződéskötés napján, o árverési vétel esetén az árverés napján, o hatósági határozat alapján történő szerzés esetén a határozat jogerőre emelkedése napján, o egyéb esetekben a vagyonszerzéskor. Felfüggesztő vagy bontó feltételtől, kezdő határidő bekövetkeztétől függő vagyonszerzés esetén: a szerződés hatályának beálltakor. Hatósági jóváhagyástól (engedélytől, hozzájárulástól, tudomásulvételtől) függő vagy ügyletek esetén vagy olyan ügyleteknél, amelyeknél a szerződés hatályosságához harmadik személy beleegyezése szükséges: az (utolsó) jóváhagyáskor. Eljárási illeték: az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor. 17

18 IV. FEJEZET: AZ EGYES ILLETÉK-NEMEK 1. Ingyenes vagyonszerzési illetékek Tárgya: haláleset folytán, illetve ajándékozással történt vagyonszerzés Öröklési illeték Tárgya: - örökség (ideértve a haszonélvezeti jog megváltását), - hagyomány, - meghagyás, - kötelesrész, - halál esetére szóló ajándékozás. Megjegyzendő, hogy öröklési szerződés alapján történő öröklés esetén öröklési illeték helyett - visszterhes vagyonátruházási illeték fizetendő. Deklarálja az Itv., hogy nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn. 18

19 Az alábbi ábra a Dr. Herich György által szerkesztett Adótan című forrás (Penta Unió Oktatási Centrum január 1.) 283. oldalán található szervezeti diagram alapján készült. ÖRÖKLÉSI ILLETÉK Tárgya Az örökség elhárítása Terhelt hagyaték Több örökös, osztályos egyezség - Örökség, - hagyomány, - meghagyás, - kötelesrész, - halál esetére szóló ajándékozás Lemondás: ingyenes vagy visszterhes Visszautasítás Átengedés: ingyenes vagy visszterhes Hitelező veszi át Mindenkinek a jutott örökség után Tovább részletezve: 13 Amennyiben visszteher fejében történik a lemondás, az ellenérték alapulvételével ajándékozási illeték fizetendő. Ingyenes lemondás után illetékfizetési kötelezettség nem áll fenn. Deklarálja az Itv., hogy nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja. Amennyiben visszteher fejében történik az átengedés, az örökös öröklési illetéket, a szerző fél visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni. Ha ingyenesen történik az átengedés más örökös részére, az átengedett rész után az átengedő fél vonatkozásában öröklési illeték kiszabásának nincs helye. Az így 13 Dr. Herich György: Adótan 2013 Penta Unió Oktatási Centrum (2013. január 1.) 283. o. 19

20 átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Amennyiben hitelező veszi át a terhelt hagyatékot, a hitelező az átvett rész után öröklési illeték helyett - visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni, kivéve, ha a hitelező egyben az örökhagyó örököse is. Az örökösök között megkötött osztályos egyezség esetén minden örökös csak a neki jutó örökrész értéke után köteles öröklési illetéket fizetni. A törvény vagy végrendelet szerinti örökrészen felül ellenérték fejében átvett rész tekintetében az örökrészen felül átvett rész értéke után az átvevő visszterhes vagyonátruházási illetéket, az átadó öröklési illetéket köteles fizetni Alapja: 14 a hagyaték tiszta értéke. Ennek kiszámításához a forgalmi értékből levonandók az alábbi tételek: - tartozások, adósságok (azoknak egy-egy örökösre jutó része, az adósság és más teher fennállását és összegszerűségét az örökös (hagyományos) köteles igazolni), - gondnok, végrehajtó tiszteletdíja, - temetés költségei (a szokásos költségek bizonyítás nélkül elfogadhatók), - vagyoni értékű jogok, - kiadott kötelesrész. A fenti számítás eredménye a hagyaték tiszta értéke, azaz az illetékalap. A forgalmi érték számításánál a gépjárművet, illetve pótkocsit figyelmen kívül kell hagyni, ezek után a visszterhes vagyonszerzési illetéknél szabályozott illetéket kell fizetni. A haszonélvezet, mint önálló vagyonrész működik, csökkenti a tulajdonos illetékalapját. Ha a tulajdon- és haszonélvezeti jog egyidejű szerzésére kerül sor, akkor a tulajdonos a haszonélvezettel csökkentett érték, a haszonélvezetet szerző a haszonélvezetre számított érték után fizet illetéket Haszonélvezet, használat öröklése: amennyiben a hagyatéki vagyontárgy tulajdonjogának és haszonélvezeti, illetve használati jogának örököse különböző 14 Dr. Herich György: Adótan 2013 Penta Unió Oktatási Centrum (2013. január 1.) 284. o. 20

21 személy, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak az Itv. szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után fizet öröklési illetéket. A haszonélvező, illetve a használó az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket Mértéke: - általános mértéke az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség tiszta értéke után 18 %, ha az Itv. eltérően nem rendelkezik; - lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén 9 %; - gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese Öröklési illetékmentesség, kedvezmény: a szerző a dolgozatban eltekint az öröklési illeték körében szabályozott mentességek és kedvezmények felsorolásától, azokat az Itv a teljes körűen tartalmazza Az öröklési illeték szabályainak érvényesülése a gyakorlatban A követelés öröklésének illetéke Az öröklési illetékkel kapcsolatos bírói gyakorlat szemléltetése érdekében az alábbiakban egy, a követelés - mint az öröklési illeték egy rendhagyó tárgya vonatkozásában keletkezett jogeset kerül bemutatásra. 15 Az illetékkiszabás alapjául szolgáló jogerős hagyatékátadó végzés szerint a felperes megszerezte az örökhagyó 30 millió forint összegben fennálló követelését is. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. Így nincs jelentősége annak, hogy az örökös a megszerzett követelés alapján ténylegesen mikor jut hozzá az ennek tárgyát képező pénzösszeghez. A felperes nem vitatta a követelés összegét, ezt megörökölte, a jogerős hagyatékátadó végzésben foglaltak felülbírálatára 15 Fővárosi Törvényszék 28.K /2011/9., Kúria Kfv.V /2013/5. Adó (Adó- és pénzügyi szaklap, XXVIII. Évfolyam 2014/9. szám, Wolters Kluwer Complex Kiadó) o. 21

22 pedig az adóhatóságnak, illetve a perbíróságnak nincs hatásköre, ezeket köteles figyelembe venni az illetékkiszabási eljárás során. Az elsőfokú adóhatóság fizetési meghagyásában kötelezte a felperest a kiszabott öröklési illeték megfizetésére. Az alperes másodfokú adóhatóság határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az illetékfizetési kötelezettség megállapítása szempontjából nem releváns, hogy a követelés kötelezettjétől nem várható teljesítés. A követelést felvették a hagyatéki leltárba, ennek összegszerűségét az örökösök nem vitatták, így ez öröklési illeték tárgyát képezi. Az örökség tiszta értékének számításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből levonták a hagyatékot terhelő tartozásokat és egyéb terheket. A felperes keresetében foglalt érvelés szerint az örökhagyót megillető 30 millió forintos vételár követelés megtérülése bizonytalan, mivel a kötelezettel szemben több, eredménytelen végrehajtási eljárás is folyamatban volt. Kifejtette, hogy a 30 millió forint nem minősülhet tiszta értéknek, ezért nem lehet illeték alapja. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Jogi álláspontja szerint a felperes kötelezettel szembeni vételár követelése a hagyaték része, ezért ezt az öröklési illeték tiszta értékének számítása során figyelembe kellett venni. A felperes nem bizonyította állítását, mely szerint a követelés behajthatatlan. Az e körben előterjesztett, szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványt azért kellett elutasítani, mert az örökség értékének megállapítása nem tekinthető szakkérdésnek, illetve a felperes által az igazságügyi szakértőhöz feltenni kívánt kérdést csak a már kirendelt végrehajtó tudja igazolni. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Érvelése szerint a megörökölt vételár, mint bizonytalan követelés, nem lehet öröklési illeték alapja. Az elsőfokú bíróság e körben a tényállást nem tisztázta megfelelően, és figyelmen kívül hagyta a Végrehajtó Iroda jegyzőkönyvében foglaltakat, mely szerint a kötelezett részéről nem történt teljesítés, és a követelés a végrehajtási okiraton feltüntetett tőke és járulékai erejéig teljes egészében fennáll. Az adósnak végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs, ezért a követelés behajthatatlanságát vélelmezni kell. Méltánytalannak kérte értékelni azt az ítéleti megállapítást, mely szerint csak utólag 22

23 fordulhat kérelemmel az adóhatósághoz abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy az örökség értéke visszaható módon csökkent. A Kúria döntése szerint a felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az illetékkiszabás alapjául szolgáló jogerős hagyatékátadó végzés szerint a felperes megszerezte az örökhagyót megillető 30 millió forint összegben fennálló követelését is, és a hagyaték, mint egész száll át az örökösre. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik, így nincs jelentősége annak, hogy az örökös a megszerzett követelés alapján ténylegesen mikor jut hozzá az ennek tárgyát képező pénzösszeghez. Utal egyben a Kúria arra, hogy a jogerős hagyatékátadó végzés szerint a felperes nem vitatta a követelés összegét, ezt megörökölte, és a jogerős hagyatékátadó végzésben foglaltak felülbírálatára az adóhatóságnak, illetve a perbíróságnak nincs hatásköre, nem térhet el a jogerős hagyatékátadó végzésben szereplő adatoktól, ezeket köteles figyelembe venni az illetékkiszabási eljárás során. A megörökölt követelés öröklése után tehát az öröklési illeték kiszabására jogszerűen került sor. Nem áll rendelkezésre olyan dokumentum, amely a követelés behajthatatlanságát igazolná, ezt a felperes a peres eljárás során sem bizonyította. A felperes érvelésével ellentétben a méltányosság gyakorlására az adóhatóságnak csak akkor van lehetősége, ha ezt számára a jogszabály lehetővé teszi. Az illetékkiszabással kapcsolatos, jelen perben vitatott eljárás nem ilyen eljárás. A fentiekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Arra figyelemmel tehát, hogy az örökös a hagyatéki eljárás során nem vitatta a követelés értékének összegszerűségét és a közjegyző e tárgyban teljes hatályú hagyatékátadó végzést hozott, amely jogerőre emelkedett, az adóhatóságnak és a perbíróságnak nincs jogi lehetősége a hagyatékátadó végzésben foglaltaktól való eltérésre, ahhoz a jogszabály erejénél fogva kötve van, így a jogszerűen - kiszabott öröklési illeték megfizetése az örököst terheli Ajándékozási illeték Az ajándékozás fogalma: Az ajándékozási illeték alá eső ügyletekhez fontos meghatározni magának az ajándékozásnak a fogalmát, amelyet az Itv. mögöttes jogszabályában, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvényben találhatunk meg. Eszerint ajándékozás 23

24 esetén a szerződő felek egyike a saját vagyona rovására a másik felet ingyenesen vagyoni előnyhöz juttatja. Az Itv. alapján az ajándékozási illetéket mindig a vagyonszerző fizeti meg, vagyis az, akinek az ajándékozást követően a vagyona gyarapszik Tárgya: - ingatlan, - ingó, ha arról okirat készül vagy a forgalmi értéke meghaladja a ,- forintot, - vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás, amennyiben ezekről az ügyletekről okiratot állítottak ki. Deklarálja az Itv, hogy nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák. Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni Alapja: az ajándék tiszta értéke. Ennek kiszámításához a forgalmi értékből levonandók az alábbi tételek: - tartozások, adósságok (illetve azok egy megajándékozottra eső része, az adósság és más teher fennállását és összegszerűségét a megajándékozott köteles igazolni), - a vagyoni értékű jogok. Az előbbi számítás eredménye az ajándék tiszta értéke, azaz az illetékalap. A forgalmi érték számításánál a gépjárművet, illetve pótkocsit figyelmen kívül kell hagyni. Speciális szabály, hogy az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának ajándékozása esetén az illeték alapja a működtetési jognak terhekkel nem csökkentett értéke. A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot visszterhes 16 Adóvilág (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szaklapja XVIII. Évfolyam 2014/07 június) 40. o. 24

25 vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) Haszonélvezet, használat ajándékozása: ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog szerzője a haszonélvezetnek, használatnak az Itv. szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után fizet ajándékozási illetéket. A haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az ajándékozási illetéket Mértéke: - általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 %, ha az Itv. eltérően nem rendelkezik; - lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása esetén 9 %; - gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese Ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény: a szerző a dolgozatban eltekint az ajándékozási illeték körében szabályozott mentességek és kedvezmények részletes felsorolásától, azokat az Itv /D. -a tartalmazza Az ajándékozási illeték szabályainak érvényesülése a gyakorlatban A követelés elengedésének illetékvonzata Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget több szempontból vizsgálva az alábbiakban a követelés elengedésére, mint az ajándékozási illeték tárgyára fókuszál a dolgozat Adóvilág (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szaklapja XVIII. Évfolyam 2014/07 június) o. 25

26 Az Itv. ajándékozási illeték tárgyává teszi a vagyoni értékű jog ingyenes alapítását, ilyen jog ingyenes átengedését, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondást. A vagyoni értékű jogok között nevesíti az Itv. ingyenes vagyonszerzés esetén a követelést (Itv (1) bekezdés d) pont). Az Itv. hatályára vonatkozó szabályok szerint pedig követelés elengedésével történő vagyonszerzés esetén a törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet. Ebből következően, amennyiben két magánszemély között kölcsönszerződés jön létre, és a kölcsönt nyújtó magánszemély ingyenesen lemond a követeléséről, abban az esetben a másik félnek vagyongyarapodása lesz. A vagyongyarapodás után ajándékozási illetékfizetési kötelezettség keletkezik amennyiben az Itv.-ben meghatározott mentességi feltételek nem állnak fenn. Az Itv. ugyanis több mentességi esetet is rögzít az ajándékozási illetékkel, azon belül is a követelés elengedéssel kapcsolatosan. A továbbiakban részletesen kifejtésre kerülő mentességi eset a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása. A mentességi szabály két esetet különböztet meg a hatálya alá tartozó jogügyletek megállapításánál, mégpedig: a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyak térítésmentes eszközátruházás keretében történő gazdálkodó szervezet általi megszerzését, valamint a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is útján történő megszerzését. Az első esetben a mentesség szempontjából három tényezőt kell vizsgálni: 1. a vagyonszerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyak vonatkozásában történt-e, 2. a vagyonszerző gazdálkodó szervezet-e, 3. a vagyonszerzés térítésmentes eszközátruházás keretében zajlott-e. A második fordulat szerint a mentesség a követelés ingyenes elengedése vagy a tartozás ingyenes átvállalása esetén akkor áll fenn, ha a jogügylet gazdálkodó szervezetek között jön létre. Eszerint a követelést engedményezőnek, illetve a követelést elengedőnek és az engedményesnek, illetve a tartozástól mentesülőnek is gazdálkodó szervezetnek kell lennie ahhoz, hogy teljesüljenek a mentesség feltételei. Ebből következően nincsen mentesség az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól abban az esetben, amikor a magánszemély engedi el a gazdálkodó szervezet tartozását jellemzően a korábban 26

27 nyújtott tagi kölcsönt -, ilyenkor a vagyonszerző gazdálkodó szervezetnek keletkezik ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége. Az Itv. a 102. (1) bekezdés h) pontjában határozza meg a gazdálkodó szervezet fogalmát. Követelés ajándékozása esetén az Itv. a mentesség feltételeként január 1-e előtt annyit határozott meg, hogy a jogügylet gazdálkodó szervezetek között történjen, amely gazdálkodó szervezetek megfelelnek a régi Ptk. szerinti meghatározásnak. Az nem volt feltétele a mentességnek, hogy a régi Ptk. hatálya alá is tartozzon a gazdálkodó szervezet. A Mód. tv. azonban szigorította a gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályokat, ennek megfelelően január 1-től a vagyonszerző külföldi társaságok csak abban az esetben alkalmazhatják az illetékmentességet, ha székhelyük vagy üzletvezetési helyük nyilatkozatuk szerint olyan államban van, ahol a társasági adó (vagy annak megfelelő adó) mértéke eléri a 10 %-ot; vagy a részesedések, vagyoni betétek értékesítéséből származó jövedelmet terheli legalább 10 %-os társasági adónak megfelelő adómérték. Amennyiben fordítva történik a követelés elengedése belföldi illetőségű gazdálkodó szervezet engedi el a tartozást külföldi illetőségűnek abban az esetben nem vonatkozik az ügyletre az Itv. hatálya, tehát e mentességi szabály feltételeinek fennállását sem kell vizsgálni Működési támogatás = ajándék? Szintén az ajándékozási illeték tárgykörében felmerült kérdés, hogy a működési támogatás címén kapott juttatás ajándékozási illetékkötelezettség alá esik-e? 18 Az adózói kérdés arra irányult, hogy egy önkormányzat által alapított nonprofit gazdasági társaságnak keletkezik-e ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége, ha az önkormányzat működési támogatást juttat a társaságnak. Nem vonatkoznak az Itv. személyes illetékmentességi szabályai a nonprofit gazdasági társaságra közhasznú, kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaság teljes személyes illetékmentessége -, valamint az ajándékozási illetékmentességek szabályai közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék sem, mivel nem rendelkezik közhasznúsági jogállással. Ajándékozási illetékkötelezettségről csak a következő követelmények együttes fennállása esetén beszélhetünk: a vagyongyarapodás élők közötti ingyenes jogügylet 18 Adóvilág (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szaklapja XVIII. Évfolyam 2014/07 június) 42. o. 27

28 ajándékozás eredménye és a jogszabályban meghatározott vagyonelem formájában történik. Az ajándékozási illeték tárgya alapvetően a kétoldalú jogügylet alapján történő ingyenes vagyonszerzés. A vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélküli lemondás azonban a jogosult egyoldalú nyilatkozatával is végbemehet. Az ajándékozás a Ptk. szerint olyan ingyenes jogügylet, amikor az egyik szerződő fél arra vállal kötelezettséget, hogy saját vagyonából ingyenesen ellenszolgáltatás nélkül juttat a másik szerződő fél részére vagyont. Ezáltal az ajándékozó vagyona csökken, a megajándékozotté pedig gyarapodik. Nem esik az ajándékozási illeték alá az olyan vagyongyarapodás, amely nem jogügylet eredménye, hanem jogszabály vagy hatósági határozat alapján valósul meg. Szintén nem tartozik az ajándékozási illeték hatálya alá a vagyongyarapodás, ha annak formája nem ingatlan, ingó vagy vagyoni értékű jog, hanem szolgáltatás. Ezek alapján, amennyiben a működési támogatást nem jogügylet alapján nyújtják, arra nem terjed ki az Itv. hatálya, ezért illetékkötelezettség sem keletkezik. Összefoglalva elmondható, hogy az önkormányzat által alapított nonprofit gazdasági társaság részére az önkormányzat által nyújtott működési támogatásnál azt kell először minősíteni, hogy polgári jogi jogügyletnek ezen belül is ajándékozásnak minősül-e. Amennyiben igen, ajándékozási illeték alá esik, és ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet a nonprofit gazdasági társaságnál. Amennyiben nem ajándékozás a jogügylet minősítése, hanem ellenszolgáltatás áll a támogatással szemben, abban az esetben nem illeték, hanem adó áfa, társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezhet a nonprofit gazdasági társaságnak Ajándékozási illeték tárgyát képezi az elengedett követelés, mint vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás Az ajándékozási illeték vonatkozásában fennálló bírói gyakorlat szemléltetése érdekében a dolgozat a továbbiakban egy, a Kúria ítélkezési gyakorlatából kiragadott, követelés elengedése tárgyában keletkezett ítéletet mutat be. 19 A felperesi betéti társaság beltagja több részletben tagi kölcsönt nyújtott a felperesnek. A kölcsön felvételét követően a felperes a taggyűlésen megállapította, hogy a kölcsönt a 19 Kúria Kfv.V /2011/5. Adóvilág (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szaklapja XVI. Évfolyam 2012/12 november) o. 28

29 beltag részére nem áll módjában visszafizetni. A beltag az általa nyújtott összeg erejéig fennálló követelését a felperes pénzügyi helyzetére tekintettel elengedte, ennek következtében a felperes a taggyűlésen megállapította, hogy valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett és határozattal döntött a végelszámolással történő megszűnésére irányuló eljárás befejezéséről. A végelszámolás kapcsán megindult adóhatósági revízió a beltag által elengedett összeget elengedett kötelezettségként a felperes bevételének minősítette és e tárgyban megkereste az illetékügyekben eljáró elsőfokú adóhatóságot. Az eljáró adóhatóság megállapította, hogy a felperes a beltag által elengedett követelésen tulajdonjogot szerzett, amelyre tekintettel fizetési meghagyással vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése után ajándékozási illetéket szabott ki a felperes terhére. A fizetési meghagyás indokolásában rámutatott arra, hogy az Itv. 11. (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgyát képezi a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv (1) bekezdésének d) pontja értelmében pedig az Itv. alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül többek között ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. A felperes a fizetési meghagyás ellen fellebbezést terjesztett elő, melyben előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú adóhatóság megállapítása iratellenes, mivel a taggyűlési jegyzőkönyv pontosan azt bizonyítja, hogy a perbeli esetben nem vagyoni értékű jog ellenszolgáltatás nélkül történő lemondásáról van szó. A betéti társaság beltagja ugyanis mögöttes felelősséggel tartozik a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért. Tekintettel tehát arra, hogy a szerződésnek a beltag jogosultja és kötelezettje is egyben, az évi IV. törvény (Ptk.) a alapján megszűnik a szerződés. Erre figyelemmel a perbeli esetben nem a követelés ellenszolgáltatás nélkül történt elengedése, hanem a tagi kölcsön nyújtására kötött szerződés megszűnése történt, amely nem tárgya az illetéknek. A másodfokú adóhatóság jogerős határozatával a fizetési meghagyást helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a tagi kölcsön mint a követelés elengedése az ajándékozási illeték tárgyát képezi, mert a követelés elengedésével annak a cégnek, amelynek elengedték a kölcsönt, gyarapodik a vagyona. Rámutatott a másodfokú határozat arra is, hogy a Ctv. 94. (1) bekezdése értelmében végelszámolásnak akkor van helye, ha a cég nem fizetésképtelen. Ez a perbeli esetben csak annak eredményeként valósulhatott meg, hogy a beltag a saját vagyona rovására a társaság részére a tagi kölcsön visszafizetéséről való ingyenes lemondás révén 29

30 ingyenes vagyoni előnyt juttatott. A tagok akarata a taggyűlési jegyzőkönyv szerint a végelszámolás befejezésére irányult. A végelszámolás befejezésekor a társaság illetékkötelezettsége bekövetkezett. Kifejtette továbbá a másodfokú adóhatóság, hogy az egyébként helytállni köteles beltag anyagi felelőssége a betéti társaság tartozásaiért a végelszámolás befejezésére tekintettel fel sem merülhet, hiszen a társaság fizetésképtelensége éppen azért nem következett be, mert a beltag a követeléséről lemondott. A végelszámolás befejezésével tehát nem áll fenn olyan szerződés, amelynek a kötelezettje és a jogosultja is ugyanazon személy lenne, erre figyelemmel megalapozatlan a felperes azon hivatkozása, miszerint megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A jogerős másodfokú adóhatósági határozat ellen a felperes korábbi érvelését fenntartva - keresetet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a beltag mögöttes felelőssége a felperes által hivatkozottak szerint nem állapítható meg a következők miatt. A felperes határozatával döntött a végelszámolás befejezéséről azzal, hogy valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett. A felperes tehát a végelszámolás elhatározásakor működő társaság volt, ebből következően a felperes és az alperesi adóhatóság között adóügyi jogviszony állt fenn. A beltag mögöttes felelőssége viszont csak abban az esetben állhatna fenn, ha a felperes és az adóhatóság között fennálló adóügyi jogviszony befejeződött volna. Az ítélet szerint a végelszámolás befejezésekor nem állt fenn olyan szerződés, amelynek a kötelezettje és a jogosultja is ugyanazon személy lett volna. Az elsőfokú bíróság figyelembe vette a 15/2009. számú számviteli kérdésben foglaltakat is, melynek értelmében az illetékfizetési kötelezettséget mindig egy adott ügy vonatkozásában kell vizsgálni, amit nem befolyásol az a tény, hogy a társaság az ajándékozás (követelés elengedése) útján megszerzett vagyonát a későbbiekben további gazdasági tevékenységére használja vagy kintlévőségei megszüntetésével a tevékenységét befejezi. Nem létezik olyan törvényi rendelkezés, amely a végelszámolás befejezése érdekében elengedett követelés eltérő kezeléséről, illetékmentességéről rendelkezne. Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a felperesnek illetékfizetési kötelezettsége csak akkor nem keletkezett volna, ha felszámolási eljárás során, tehát a felperes fizetésképtelensége esetén kerül sor a tagi kölcsön elengedésére. Mindezek alapján a tagi kölcsön, mint követelés elengedése az ajándékozási illeték tárgyát képezi, mert a követelés elengedésével a társaság vagyona gyarapodott. 30

31 A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta megalapozottnak. Megállapításai szerint a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmazza azt a tényt, hogy a beltag által nyújtott kölcsönt a felperes nem tudta visszafizetni. Az iratanyag részét képezi a taggyűlési határozat is, mely szerint a felperes döntött a végelszámolás befejezéséről azzal, hogy valamennyi fizetési kötelezettségét teljesítette, mivel a beltag a még fennálló követelését elengedte. Az illetékfizetési kötelezettség az Itv. 3. (2) bekezdésének b) pontja értelmében az erről kiállított okirat aláírásának napján, illetve az illetékkötelezettséget megállapító esemény bekövetkezésének időpontjában keletkezik. Hangsúlyozta a Kúria, hogy a taggyűlési határozatra figyelemmel a végelszámolás befejezésének a tagok által elhatározott időpontjában a felperes és az illetékes adóhatóság között adójogi jogviszony állt fenn, ezért az ebből eredő jogok és kötelezettségek megállapítására nem a Ptk., hanem az adójogi jogszabályi rendelkezések az irányadók. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 2. Visszterhes vagyonátruházási illeték Tárgya: - ingatlantulajdon, vagyoni értékű jog visszterhes megszerzése, vagyoni értékű jog megszüntetése, haszonélvezet gyakorlásának átengedése, - ingó hatósági árverésen történő megszerzése, - gépjármű és pótkocsi tulajdonának és vagyoni értékű jogának megszerzése, - közterületen álló, ingatlannak nem minősülő építmény tulajdonának és vagyoni értékű jogának megszerzése, - az önálló orvosi tevékenység jogának (praxisjog) megszerzése, - értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése, - belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése. Az Itv. deklarálja, hogy nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek az ingatlan tulajdonosának az a vagyonszerzése, mely az ingatlanát terhelő haszonélvezet, használat jogának a jogosult halála, illetőleg özvegyi jog esetén új házasság kötése 20 Dr. Herich György: Adótan 2013 Penta Unió Oktatási Centrum (2013. január 1.) o. 31

32 folytán történő megszűnésével következik be, továbbá a feltétel bekövetkezésétől függő vagy a meghatározott időre kikötött haszonélvezet, használat jogának a feltétel bekövetkeztével, illetve a meghatározott idő elteltével bekövetkező megszűnése Alapja: - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, - csere esetén a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke, lakástulajdonok cseréje esetén a forgalmi értékek pozitív különbözete, több lakásvétel, csere esetén mindegyik szerzésnél a közvetlen megelőző vagy követő, a számára legkedvezőbb, de csak egy ügyletet lehet az illetékalapnál figyelembe venni, - tartási, életjáradéki, öröklési szerződés alapján a megszerzett vagyon forgalmi értéke, - a haszonélvezetet szerzőnél a haszonélvezet értéke, a tulajdonosnál az ezzel csökkentett forgalmi érték, cserénél a különbözet, - lakástulajdon szerzőjénél a lakásépítési kedvezmény a forgalmi értékből levonható, - lakásvásárlás esetén az egy éven belül (előtte vagy utána), legkorábban eladott és vásárolt lakás terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete, - lakástulajdon és bérleti jog cseréje esetén a lakástulajdon forgalmi értékének 50%-a, - ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén a vagyoni értékű jog számított értéke, - az önálló orvosi tevékenység praxisjogának értéke, - belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkorát a vagyonszerző tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve a tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, amelyeket: a) 5 évnél korábban, b) jét megelőzően, c) illetékfizetési kötelezettség alá eső módon illetékmentesen, d) öröklés vagy ajándékozás útján szerzett. 32

33 2.3. Haszonélvezet, használat visszteher fejében történő megszerzése: a visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző az Itv. szerint számított haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után köteles megfizetni a visszterhes vagyonátruházási illetéket. A haszonélvező, használó a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket Mértéke: - általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 4 %-a, - ingatlanforgalmazó ingatlanszerzése estén 2 %, - hitelintézet által pénzügyi veszteség mérséklésére (max. 3 év időtartamra) 2 %, - belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén 1 milliárd forintig 4 %, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 %, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint, - szabályozott ingatlanbefektetési társaság, előtársaság, projekttársaságaik esetén 2 %. Gépjármű és pótkocsi esetén az illeték mértékét a gépjármű teljesítménye és kora határozza meg. Közös tulajdon megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni Visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség, kedvezmény: Az Itv.-ben felsorolt mentességek, kedvezmények terjedelmessége okán az alábbiakban néhány jogeseten keresztül kerülnek ismertetésre a kiemelt fontosságú, gyakorlatban is számos kérdést felvető mentességi esetek Pótlékmentes részletfizetés: a magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az 33

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY 1 / 79 2016.03.29. 10:35 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás,

Részletesebben

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

Részletesebben

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket

Részletesebben

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről I.

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről I. Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

I. Az állategység számítás szempontjai

I. Az állategység számítás szempontjai I. Az állategység számítás szempontjai Az elsőfokú hatóság a felperes támogatási kérelmének részben helyt adva négy célprogramban ítélt meg támogatható területeket. A bódvaszilasi illetőségű felperes a

Részletesebben

eokr_aszf_20140315 1/7

eokr_aszf_20140315 1/7 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer szolgáltatása igénybevételére Az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata vagyonáról és a vagyonelemek feletti

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(IV. 30.) önkormányzati rendelete Pécel Város Önkormányzat vagyonáról, az egyes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

Részletesebben

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,

Részletesebben

1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény

1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény 1 / 81 2016.03.25. 14:05 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

AJÁNLÁST. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát is.

AJÁNLÁST. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát is. A-PBT-A-63/2013. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület dr. D-né dr. S.M. ügyvéd (xxx) által képviselt M.G-nek és M.G-nének (yyy szám alatti lakosok; a továbbiakban együttesen: Kérelmezők) az ABC Bank (zzz;

Részletesebben

Termékismertető. OTP Jelzálogbank Zrt. 1051. Bp Nádor utca 21. OTP Bank Nyrt. 1051. Bp Nádor utca 16.

Termékismertető. OTP Jelzálogbank Zrt. 1051. Bp Nádor utca 21. OTP Bank Nyrt. 1051. Bp Nádor utca 16. Termékismertető 1. A termék megnevezése OTP Otthonteremtési Hitel új lakás vásárlásra építésre 3 vagy több gyermekes család esetén A három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását

Részletesebben

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

Egyes adótörvényi előírások módosítása a 2013. évi XXXVII. törvény alapján

Egyes adótörvényi előírások módosítása a 2013. évi XXXVII. törvény alapján Egyes adótörvényi előírások módosítása a 2013. évi XXXVII. törvény alapján I. Az illetéktől szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 1. Mentes az öröklési, ajándékozási illeték alól [Itv. 16. -a (1) bekezdésének

Részletesebben

Tájékoztató az 5%-os adómérték alá tartozó lakóingatlan-értékesítésekről (Áfa tv. 82. (2) bekezdés, 3. számú melléklet I. rész 50-51.

Tájékoztató az 5%-os adómérték alá tartozó lakóingatlan-értékesítésekről (Áfa tv. 82. (2) bekezdés, 3. számú melléklet I. rész 50-51. Tájékoztató az 5%-os adómérték alá tartozó lakóingatlan-értékesítésekről (Áfa tv. 82. (2) bekezdés, 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjai) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................

Részletesebben

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/1991. (XII. 23.) számú rendelete

Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/1991. (XII. 23.) számú rendelete Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/1991. (XII. 23.) számú rendelete a helyi adók bevezetéséről (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Nagyberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/2007. (II. 23.) r e n d e l e t e

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/2007. (II. 23.) r e n d e l e t e ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2007. (II. 23.) r e n d e l e t e A lakáscélú támogatások helyi rendszeréről egységes szerkezetben az e rendeletet módosító 19/2007. (VI. 29.) számú, a 23/2007.

Részletesebben

Kereskedelmi szerződések joga

Kereskedelmi szerződések joga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. )

A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. ) A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. ) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról

Részletesebben

TÁMOGATÓI OKIRAT. Jelen Támogatói Okiratban foglaltak szerint támogatási jogviszony létrejött

TÁMOGATÓI OKIRAT. Jelen Támogatói Okiratban foglaltak szerint támogatási jogviszony létrejött TÁMOGATÓI OKIRAT Értesítem, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága a GOP-2011-2.1.1/M Mikrovállalkozások fejlesztése című pályázati kiírására beérkezett..

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-4304/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-4304/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-4304/2014. számú ügyben Előadó: dr. Téglásiné dr. Kovács Júlia Az eljárás megindítása Egy magánszemély beadvánnyal fordult hozzám, melyben az UNIQA Biztosító

Részletesebben

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi legfontosabb szabályai

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi legfontosabb szabályai Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi legfontosabb szabályai Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval együtt számítva 25 millió forintot meg nem haladó éves

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről Biatorbágy Város Önkormányzata (székhely:2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/A, törzskönyvi azonosító szám: 730084, adószám: 15730088-2-13, statisztikai

Részletesebben

Tisztelt Közgyűlés! Szeged, 2012. november 27. Tisztelettel: Dr. Botka László polgármester

Tisztelt Közgyűlés! Szeged, 2012. november 27. Tisztelettel: Dr. Botka László polgármester Előterjesztői módosítás a 94951/2012. ikt. számú Döntés a Móra Ferenc Múzeum átvételéről és az ehhez kapcsolódó intézmények alapító okiratainak módosításáról tárgyú előterjesztéshez (19-es napirendi pont)

Részletesebben

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 Hatályos: 2014.01.01-2014.03.15 (A hatálybalépésérıl és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejő rendelettel egységes

Részletesebben

Általános tájékoztató Tartalomjegyzék

Általános tájékoztató Tartalomjegyzék Általános tájékoztató Tartalomjegyzék Általános tájékoztató... 1 GÉPJÁRMŰ ÜZEMBENTARTÓI JOGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS... 2 A törzskönyv... 3 A törzskönyv pótlása... 4 A forgalmi engedély és az igazoló lap...

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.766/2014/9. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.766/2014/9. számú ítélete Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.766/2014/9. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/135 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST. Áfa

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST. Áfa KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű

Részletesebben

106/ÁF. ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek

106/ÁF. ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek 106/ÁF ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek 1. A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1052 Bp. Váci utca 19-21, cégjegyzéket vezető

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény

1991. évi XLIX. törvény 1991. évi XLIX. törvény a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyőlés a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzetben lévı vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csıdeljárásban,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.2131/2003/14. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet részéről ügyintézőkényt eljáró Dr. Tordai Gábor (1383 Budapest,

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2016.(III. 04.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyakfeletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról /egységes

Részletesebben

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési

Részletesebben

Gépjármű átírás. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni.

Gépjármű átírás. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni. Gépjármű átírás Gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármű korábbi tulajdonosának (eladó) és az új tulajdonosnak (vevő) is be kell jelentenie az okmányirodában. A korábbi tulajdonos a bejelentést

Részletesebben

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS (A KORÁBBI HATÁLYOS SZÖVEGBİL AZ ÁTHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK HATÁLYON KÍVÜL KERÜLTEK, MÉG AZ ALÁHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK ÚJ RENDELKEZÉSEK) 109/1999. (XII.

Részletesebben

2005. évi XVIII. törvény. a távhőszolgáltatásról 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2005. évi XVIII. törvény. a távhőszolgáltatásról 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 1 Az Országgyűlés a felhasználók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos távhőellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől

Részletesebben

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély biztosítottra kötött egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra vonatkozó, 2014-ben hatályos adózási, költség-elszámolási

Részletesebben

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890)

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890) Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, a természetes személyek adósságrendezéséről

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legalább három gyermek után támogatást igénylők részére/ (Érvényes 2016. január 1-jétől) Tisztelt Érdeklődő,

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 / 130 2016.04.20. 11:59 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2016.01.01 2016.04.30 44 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés figyelemmel az államháztartás

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás

Részletesebben

A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből

A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből A végrehajtási kérelem benyújtása Szerző: dr. Potári Anita Pécs, 2014. szeptember 24. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ( továbbiakban:

Részletesebben

A végrehajtási eljárás alapvető szabályai 2016.

A végrehajtási eljárás alapvető szabályai 2016. A végrehajtási eljárás alapvető szabályai 2016. Az adóhatósági végrehajtásnál az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) és

Részletesebben

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016.

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2014

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2014 JOGALKALMAZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2014 2013 Budapest, 2014 Szerzők: Csikász Éva Dr. Boda Péter Dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna Dr. Lőrincz Zsuzsanna

Részletesebben

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30. Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

Iktatószám: 4264/2015.

Iktatószám: 4264/2015. Előterjesztő megnevezése: Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester Iktatószám: 4264/2015. Tárgy: Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról

Részletesebben

Dr. Fazekas Tamás ügyvéd 1055 Budapest, Nyugati tér 6., III/6. +3630-7434294 tamas.fazekas@gmail.com

Dr. Fazekas Tamás ügyvéd 1055 Budapest, Nyugati tér 6., III/6. +3630-7434294 tamas.fazekas@gmail.com Dr. Fazekas Tamás ügyvéd 1055 Budapest, Nyugati tér 6., III/6. +3630-7434294 tamas.fazekas@gmail.com ÉRTESÍTÉSI CÍM A TÁRGYI ÜGYBEN: MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG 1054 BUDAPEST, BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT 36-38.

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. november 11. 2014. 28. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 33/2014. (XI. 7.) AB határozat a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm.

Részletesebben

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok Készítette: Berényiné Bosch Cecília OFA Hálózat PERTU projekt pénzügyi szakértője Budapest, 2009. december Tartalomjegyzék: Bevezetés...

Részletesebben

/ r / ^ / 0 0 -U > Q. Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI. Vagyonkezelési szerződés. Budapest, 2012.

/ r / ^ / 0 0 -U > Q. Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI. Vagyonkezelési szerződés. Budapest, 2012. / r / ^ / 0 0 -U > Q Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI Vagyonkezelési szerződés Budapest, 2012. december VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről Budakeszi Város Önkormányzata

Részletesebben

Ügymenetleírások melléklete. Kiskunmajsa Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügymenetleírások melléklete. Kiskunmajsa Város Polgármesteri Hivatala számára Ügymenetleírások melléklete Kiskunmajsa Város Polgármesteri Hivatala számára I ADÓÜGYEK... 6 I.1 ÉPÍTMÉNYADÓ ÜGYINTÉZÉS... 6 I.2 TELEKADÓ ÜGYINTÉZÉS... 9 I.3 TARTÓZKODÁS UTÁNI IDEGENFORGALMI ADÓ ÜGYINTÉZÉS...

Részletesebben

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 A törvényalkotó szándékai szerint a tervezett adóváltozások, módosítások nyomán egyszer bbé válik az adózók, vállalkozások élete, csökkennek a vállalkozásokat érint

Részletesebben

A Földművelésügyi Minisztérium. 2016. évi PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA. a tanyák és a tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében

A Földművelésügyi Minisztérium. 2016. évi PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA. a tanyák és a tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében A Földművelésügyi Minisztérium 6. évi PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA a tanyák és a tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok indításának és fejlesztésének mezőgazdasági csekély összegű

Részletesebben

A Magyar Telekom Nyrt. helyhez kötött műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételei (rövid neve: TV ÁSZF)

A Magyar Telekom Nyrt. helyhez kötött műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételei (rövid neve: TV ÁSZF) Törzsrész A Magyar Telekom Nyrt. helyhez kötött műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételei (rövid neve: TV ÁSZF) Hatálya: 2014. május 7. Utolsó módosítás: 2014.05.05. Hatálya:

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

ERSTE LAKÁSLÍZING ZRT.

ERSTE LAKÁSLÍZING ZRT. Az Erste Lakáslízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (ÁSZF) GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK, EGYÉNI VÁLLALKOZÓK ÉS EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT INGATLAN PÉNZÜGYI LÍZING

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 / 202 2016.03.29. 10:55 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok

Részletesebben

FHB OTTHONTEREMTŐ KAMATTÁMOGATOTT HITEL TERMÉKPARAMÉTEREK

FHB OTTHONTEREMTŐ KAMATTÁMOGATOTT HITEL TERMÉKPARAMÉTEREK FHB OTTHONTEREMTŐ KAMATTÁMOGATOTT HITEL Jelen termékismertető az FHB Jelzálogbank Nyrt. (a továbbiakban: Bank) által, a 341/2011. (XII.29.) Korm. rendelet szerint nyújtott FHB Otthonteremtő Kamattámogatott

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁG LIKVIDITÁSROMLÁSA ÉS A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE 1.

A GAZDASÁGI TÁRSASÁG LIKVIDITÁSROMLÁSA ÉS A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE 1. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE 341 A GAZDASÁGI TÁRSASÁG LIKVIDITÁSROMLÁSA ÉS A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE 1. Fónagy Sándor BEVEZETÉS A gazdasági társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének

Részletesebben

Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete

Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA Szeged, 2014. október 09. 1 Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete ALAPSZABÁLY Alulírott Alapítók az egyesülési

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 3003/2013. NAV útmutató

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 3003/2013. NAV útmutató 3708979384 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3003/2013. NAV útmutató az általános forgalmi adó bevallás általános szabályairól, valamint a gyakorított elszámolási lehetőségének engedélyezéséről

Részletesebben

Támogatási Szerződés Minta

Támogatási Szerződés Minta Azonosító szám: Támogatási Szerződés Minta amely létrejött egyrészről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (továbbiakban: Támogató) képviseletében eljáró

Részletesebben

INGATLANVÁSÁRLÁSI CÉLÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

INGATLANVÁSÁRLÁSI CÉLÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Szerződésszám: Kölcsön ingatlancélra KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI CÉLÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS türelmi idővel 1 szerződéskötéssel járó költségek finanszírozásával 2 amely

Részletesebben

2013. évi CXIV. törvény

2013. évi CXIV. törvény 2013. évi CXIV. törvény a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésr l, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefügg módosításáról 1 1. (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995.

Részletesebben

8003/2002. (AEÉ. 14/2002.) APEH tájékoztató az állami adóhatóság részére történő 2002. évi adatszolgáltatásról

8003/2002. (AEÉ. 14/2002.) APEH tájékoztató az állami adóhatóság részére történő 2002. évi adatszolgáltatásról 03.01.21 8003/2002. (AEÉ. 14/2002.) APEH tájékoztató az állami adóhatóság részére történő 2002. évi adatszolgáltatásról A tájékoztató a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével

Részletesebben

2016. 01. 30. MHK Jogszabály szolgáltatás

2016. 01. 30. MHK Jogszabály szolgáltatás 89/205. (XII. 22.) FM rendelet az államot megillető halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe, pályázati úton történő haszonbérbe, valamint alhaszonbérbe adásának egyes szabályairól 205.2.23 89/205. (XII. 22.)

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletéről (módosításokkal egységes szerkezetben) Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

BorsodWeb Kft. Általános Szerződési Feltételek. Előző módosítás kelte: 2009.01.11. Utolsó módosítás kelte: 2009.10.01. Érvényes: 2009.11.

BorsodWeb Kft. Általános Szerződési Feltételek. Előző módosítás kelte: 2009.01.11. Utolsó módosítás kelte: 2009.10.01. Érvényes: 2009.11. BorsodWeb Kft. Általános Szerződési Feltételek Előző módosítás kelte: 2009.01.11. Utolsó módosítás kelte: 2009.10.01. Érvényes: 2009.11.01-től 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK.....2 1. A szolgáltató neve,

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek, magyar nyelven íródik, magatartási kódexre nem

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, II. Gyorskocsi u. 52. 21.M.496/2004/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (üi.: dr. Csányi Éva jogtanácsos,

Részletesebben

Már megint az illeték,

Már megint az illeték, Már megint az illeték, avagy kell-e a társasházi öröklakással együtt, az ahhoz tartozó közös tulajdoni hányadként vásárolt teremgarázs után külön vagyonszerzési illetéket fizetni? Az alább ismertetett

Részletesebben

(módosításokkal egységes szerkezetben)

(módosításokkal egységes szerkezetben) Szank Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012.(VI.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (módosításokkal egységes szerkezetben) Szank Községi

Részletesebben

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher

Részletesebben

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,

Részletesebben

Összefoglaló vélemény

Összefoglaló vélemény Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium Joggyakorlat-elemző Csoport 2014.El. II.JGY.1/2. A Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportjának Az általános forgalmi adó levonhatóságával összefüggő perek gyakorlata

Részletesebben

A KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZAT SZÜKSÉGESSÉGÉNEK HÁTTERE

A KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZAT SZÜKSÉGESSÉGÉNEK HÁTTERE Hatályos és érvényes: 2015. február 1. napjától CIB LÍZING ZRT. FOGYASZTÓNAK MINŐSÜLŐ LÍZINGBEVEVŐVEL/ADÓSSAL 2004.05.01-2014.07.26. NAPJA KÖZÖTT KÖTÖTT MEG NEM SZŰNT DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖN- ÉS PÉNZÜGYI

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei Szerző: Szilágyi Bernadett Szilágyi Bernadett*: A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási

Részletesebben

Tisztelt Közgyűlés! I. A megyei önkormányzat megváltozott feladatköre II. A megyei önkormányzat megmaradt vagyona

Tisztelt Közgyűlés! I. A megyei önkormányzat megváltozott feladatköre II. A megyei önkormányzat megmaradt vagyona 2. Tisztelt Közgyűlés! A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat hatályos vagyonrendelete az elmúlt évek tapasztalatai szerint megfelelően szabályozta és segítette a megyei önkormányzat vagyongazdálkodási

Részletesebben

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 Hatály: 2015.I.1. - 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 Az Országgyűlés elismerve, hogy az emberek önkéntes

Részletesebben

FAVIS Group ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

FAVIS Group ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a Kft. (Székhely: 1027 Budapest, Bem József u. 9., adószám: 24084426-2-41, továbbiakban: Szolgáltató) és az

Részletesebben

J a v a s l a t - a Képviselı-testületnek -

J a v a s l a t - a Képviselı-testületnek - SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30, péntek: 8-12 óráig J a v a s l a

Részletesebben