Kereskedelmi szerződések joga

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kereskedelmi szerződések joga"

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014

2 2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 4 A.) A kötelmek közös szabályai a Ptk.-ban... 5 I. Fejezet A kötelemre vonatkozó általános rendelkezések A kötelem A jognyilatkozat A képviselet Az elévülés A tartozáselismerés és az egyezség II. Fejezet Többalanyú kötelmek Több kötelezett a kötelemben Több jogosult a kötelemben III. Fejezet A kötelem teljesítése A teljesítésre vonatkozó általános rendelkezések A pénztartozás teljesítése A beszámítás A teljesítés sajátos esetei B.) A szerződés általános szabályai I. Fejezet A szerződés létrejötte A szerződés gazdasági és jogi jelentősége A szerződés jogi fogalma, a szerződési jog alapelvei Szerződéskötés A szerződés értelmezése II. Fejezet Az érvénytelenség és hatálytalanság; a szerződés kikényszeríthetetlensége A szerződés joghatása, a joghatás kiváltásának akadályai Az érvénytelenség Hatálytalanság Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés III. Fejezet A szerződés teljesítése és a szerződésszegés A szerződés teljesítése A szerződésszegésre vonatkozó általános rendelkezések A szerződésszegés esetcsoportjai A szerződés megerősítése A szerződés állapotváltozásai A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal... 71

3 3 C.) Egyes szerződések I. Fejezet A szerződések tipizálása az új Ptk. szabályozási sajátosságai II. Fejezet A tulajdonátruházó szerződések Az adásvételi szerződés Az adásvétel különös nemei A csereszerződés és az ajándékozás III. Fejezet A vállalkozási típusú szerződések A vállalkozási szerződés általános szabályai Egyes vállalkozási szerződések A fuvarozási szerződés IV. Fejezet A megbízási típusú szerződések A megbízási szerződés Egyes megbízási típusú szerződések A bizalmi vagyonkezelési szerződés V. Fejezet A használati szerződések A bérleti szerződés A haszonbérleti szerződés és a haszonkölcsön A letéti szerződések A forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés VI. Fejezet A hitel- és számlaszerződések Hitelszerződések Számlaszerződések Faktoring szerződés A pénzügyi lízingszerződés VII. Fejezet Biztosítéki szerződések Kezességi szerződés Garanciaszerződés VIII. Fejezet Biztosítási szerződések A szabályozás jellege, a biztosítási szerződések általános szabályai A kárbiztosítási szerződés Az összegbiztosítási szerződések Az egészségbiztosítási szerződés

4 4 ELŐSZÓ Az új Polgári Törvénykönyv, a évi V. törvény (Ptk.) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatályba lépése a szerződési jog szempontjából is jelentős változásokat hozott. Az új szabályok alkalmazására nem csak a jogi szakmának, hanem a jogi oktatásnak is fel kellett készülnie. A BME Üzleti jogi tanszékének szakmai műhelyében született korábbi munkákhoz kapcsolódóan *, e folyamat részeként készült az a jegyzet, amit most az Olvasó a kezében tart. A Ptk. VI. Könyvének beosztását követve a munka három fő részre tagozódik: a kötelmek közös szabályainak bemutatását a szerződések közös szabályainak bemutatása követi, majd az egyes szerződések tárgyalása következik. A legfontosabb főként koncepcionális változások kiemelése mellett alapvetően az új szabályozás tárgyalására, szükség szerinti értelmezésére szorítkoztunk. Már csak munkánk alapvető jellegénél fogva sem lehetett célunk az egyes rendelkezések részletesebb kommentálása, de a változások részletekbe menő tárgyalása sem. Törekedtünk viszont naprakészségre és a lehetőség szerinti teljes körűségre: a Ptk. szabályait A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvénnyel (Ptké.), az Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi CCLII. törvénnyel (Ptk. Mód.) és az egyes rendelkezésekhez kapcsolódó más, kiegészítő szabályokkal pl. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló évi XV. törvény, kormány- és miniszteri rendeletek, stb. együtt tárgyaljuk. A jegyzet elsősorban a gazdasági szakemberek MBA és MSC egyetemi képzésének követelményeihez igazodik. A tananyag feldolgozását minden kurzus esetében külön, az előadások tematikájához igazodó diasorok segítik, melyek elsősorban az új Ptk. hozta változásokra kívánják ráirányítani hallgatóink figyelmét. Budapest, augusztus 20. A szerző * Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban, HVG-Orac, Budapest, 2013, Pázmándi Kinga (szerk): Üzleti jog az új Ptk. után, Typotex, Budapest, 2014.

5 5 A.) A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI A PTK.-BAN I. Fejezet A kötelemre vonatkozó általános rendelkezések 1. A kötelem A.) Az új Polgári Törvénykönyv egyik lényeges, szerkezeti újítását jelentette a kötelmekre vonatkozó közös szabályok a Hatodik Könyv élén, önálló részben való elhelyezése. Az 1959-es Ptk. csak a szerződés esetében rendelkezett csak részletesen a jogviszony keletkezésének, megszűnésének, a jognyilatkozat megtételének, a képviseletnek, az elévülésnek, a tartozáselismerésnek és egyezségnek kérdéseiről, a többalanyúságról, a teljesítés általános és a pénztartozásra vonatkozó különös szabályairól, a beszámításról, s a teljesítés egyes további különleges eseteiről. A szerkezeti változásokon kívül a kódex a kötelmi jog általános szabályai körében számos lényeges tartalmi változást is bevezetett. A joggyakorlat az elmúlt évtizedek során e szabályok alkalmazását a szerződésen kívüli egyéb kötelmekre is kiterjesztette, a jogtudomány és a jogi oktatás ide értve az üzleti jog tárgy keretében történő képzést is a minden kötelemre irányadó, közös szabályokat immár hagyományosan a szerződéstan első nagy egységeként, elkülönülten tárgyalja. E rendelkezéseket a kódex a továbbiakban az egyes konkrét kötelem-típusok esetében már nem ismétli meg, az azokra vonatkozó részletes szabályok azonban bizonyos összefüggésekben többlet előírásokat azonban még megállapíthatnak. B.) A Ptk. szerint a kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének kötelezettségére. A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat [Ptk. 6:1. (1)-(2) bekezdés]. Kötelem mindig meghatározott személyek között áll fenn, s általában ellenkező gazdasági érdekállású két vagy több személy közti jogviszonyt jelent. Kötelem alanya lényegében bárki lehet: az üzleti jogban a jogi személyként működő vállalkozások, költségvetési és egyéb szervek, jogi személyiség nélküli, de a gazdasági forgalomban részt vevő szervezetek s természetesen a magánérdekét követő, magánszemélyként eljáró fogyasztó

6 6 közötti kötelmi jogi kapcsolatok a tipikusak. A kötelem közvetett tárgya a dolog, közvetett tárgya a szolgáltatás, tartalma pedig a kötelezett teljesítési kényszere: lehetőség annak kikövetelésére, hogy a kötelezett teljesítsen. A kötelmi pozícióban annak polgári jogi voltából következően a jogalanyok mellérendeltek, még az államot sem illetik meg többletjogok. A kötelemben a jogosultsággal (követeléssel) szemben ott áll a kötelezettség is. A kötelezettségért a kötelezett teljes vagyonával köteles helytállni felel a kötelezettség teljesítéséért. A jogosult igénye: kikényszeríthető, alanyi jog, melynek érvényesítéséhez a bíróságok és végső soron az állam általi végrehajtás állnak rendelkezésére. Ha a Ptk. az ilyen eltérést nem tiltja, a kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek [Ptk. 6:1. (3) bekezdés]. A diszpozivitás, a felek rendelkezési jogának érvényesülése kötelmi közös szabályok körében sem teljes körű. A kógens, feltétlen érvényesülést igénylő normáktól való eltérés nem lehetséges: a feleknek ilyen szabályba ütköző rendelkezése semmis. C.) Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból [Ptk. 6:2. (1) bekezdés]. A kötelem keletkeztető tényállásoknak a törvény nem teljes körű, csak példálózó felsorolását adja. A legjelentősebb, a hétköznapi életben leggyakrabban előforduló kötelem keletkeztető tényállás a szerződés: két személy joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas jognyilatkozata. A (jogellenes) károkozás vagyoni vagy személyi hátrány okozásában jelenik meg, melyet a károkozónak meg kell téríteni. Kötelmet egyoldalú nyilatkozat is kelteztethet: ilyenkor a nyilatkozattevő egyoldalúan, sokszor saját vagyona terhére biztosít valaki más számára (kikényszeríthető) jogosultságot. A személyiségi, dologi és más jogok megsértésétől mindenki köteles tartózkodni (abszolút szerkezetű jogviszony): ha ilyen sérelem mégis bekövetkezik, a jogsértő és a sérelmet szenvedő fél között (relatív szerkezetű) kötelmi helyzet keletkezik. D.) A kötelem legáltalánosabban a szolgáltatás teljesítésével szűnik meg: az igény teljesülésével a kikényszerítés lehetőségének fenntartása okafogyottá vált. Megszűnést eredményezhetnek bizonyos, a felek személyében, körülményeiben bekövetkező változások is: ugyanazon személy lesz a jogosult és a kötelezett, személyesen teljesítendő vagy meghatározott személy részére teljesítendő szolgáltatás esetében kötelezett vagy jogosult meghal ill. jogutód nélkül megszűnik. A kötelmet a felek megállapodása is bármikor megszüntetheti, sőt, jogosult a követelésről való egyoldalú lemondása is vezethet e kötelem

7 7 megszűnéséhez. Kivételes lehetőségként a jogszabályban, bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott ok is megszüntetheti a kötelmet [Ptk. 6:3., 6:8. (3) bekezdés]. E.) Az új Ptk. hatálya főszabályként csak a törvény hatályba lépését követően keletkezett kötelmekre terjed ki. Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni [Ptké. 50. (1) bekezdés]. A felek megállapodhatnak azonban abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik [Ptké. 50. (2) bekezdés]. 2. A jognyilatkozat A.) A polgári jogi jogviszonyokban a jogalanyok általában, az üzleti jogban pedig a gazdasági élet szereplői különösen érdekeik kifejezésre, megjelenítésére, más jogalanyok cselekedeteinek befolyásolására törekszenek jognyilatkozatokat (joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat) tesznek. A nyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is megtehető: ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül. A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás azonban kizárólag a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak [Ptk. 6:4. ]. Jelen lévők között - azaz ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez a jognyilatkozat nyomban hatályossá válik, távollévők között azonban a hatályossá válás a címzetthez való megérkezéskor következik be. Ha a felek ugyan fizikai értelemben távol vannak, de valamely infokommunikációs eszköz révén valós idejű kapcsolatban állnak egymással, az egyidejűség szabályai érvényesülnek. A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével, a nem címzett jognyilatkozat pedig annak megtételével válik hatályossá [Ptk. 6:5 ]. B.) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes. Ám nem csak maga a jognyilatkozat: annak módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is ebben a meghatározott alakban lesz érvényes. Az alakszerűségi megkötés minősített esete az írásbeli

8 8 alakhoz rendelt jognyilatkozat, mely akkor lesz érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta: írásba foglaltnak kell tekinteni azonban a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. Az írásbeliség követelményének nem csak papíralapú, de elektronikus dokumentummal is eleget lehet tenni: ahhoz azonban, hogy a törvény a nyilatkozattevő és a nyilatkozat tétel ideje azonosításra vonatkozó követelményeknek is megfeleljen, minősített elektronikus aláírással kell azt ellátni. A Ptk. speciális szabályokat állapít meg az írni nem tudó vagy nem képes személy, az olvasni nem tudó személy és az olyan személy írásbeli jognyilatkozata formai és tartalmi követelményei, érvényességi kellékei vonatkozásában is, aki a megtett nyilatkozat nyelvét nem ismeri [Ptk. 6:6-6:7. ]. C.) Gyakorta előfordul, hogy a felek között vita alakul ki valamely jognyilatkozat tartalmi megítélése, értelmezése vonatkozásában. A Ptk. a címzett jognyilatkozatok esetében a nyilatkozati elv elsődlegességét mondja ki: a jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A nem címzett jognyilatkozatok esetében az akarati- vagy szándékelv érvényesül: vita esetén az ilyen nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell. A kódex általános elvként rögzíti, hogy jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet: az ilyen jognyilatkozatot azonban nem lehet kiterjesztően értelmezni [Ptk. 6:8. ]. D.) A nyilatkozatokra vonatkozó szabályok körében két lényeges utaló szabállyal is találkozunk. A jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára - ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik - a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ilyen, általános jognyilatkozati jellegű, de az egyoldalú jogügyletekre vagy a nem szerződésszegésből eredő (deliktuális) kárkötelmekre is vonatkoztatható szabályokat találunk pl. a szerződések érvénytelensége és hatálytalansága körében. Ugyanakkor viszont a jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat - ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik - a nem kötelmi jogi jognyilatkozatokra is megfelelően alkalmazni kell [Ptk. 6:9-6:10. ].

9 9 3. A képviselet A.) A jognyilatkozatot magunk vagy mások nevében eljárva, de mindig természetes személyként teszünk. Vannak jognyilatkozatok, melyek csak személyesen tehetők meg, a gazdasági életben, különösen az ügyleti forgalomban azonban főszabályszerűen minden jognyilatkozat megtehető képviselő útján is. Ha tehát a Ptk. eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A nyilatkozat joghatásai a képviseltnél jelentkeznek: a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. Jogkörének korlátozása a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan [Ptk. 6:11-6:12. ]. A képviselő a képviselt érdekeinek érvényesítésére törekszik, de lehetnek olyan saját érdekei is, melyek ezzel ellentétben állnak (érdekellentét). E helyzet feloldására rendelkezik úgy a kódex, hogy ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt kivéve, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott - megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője [Ptk. 6:13. (1)-(2) bekezdés]. A Ptké. 50. (1) bekezdése szerinti főszabálytól eltérően a Ptké. 51. (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a képviselő által a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatokra is a Ptk. 6:13. (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni, ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van. A Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatok megtámadására nyitva álló határidő a Ptk. hatálybalépésekor kezdődik. A megtámadásra egyebekben a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak. E szabály alól a Ptké. 51. (2) bekezdés teremt kivételt azzal, hogy a jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye alapján a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozat érdekellentétre hivatkozással nem támadható meg a megtámadás kizárása azonban a jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye hiányában a Ptk. hatálybalépése előtt megtett jognyilatkozatokra nem vonatkozik [Ptké. 51. (3) bekezdés]. Sajátos az álképviselő által tett nyilatkozat jogi helyzete. Álképviselő az, aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz: az ilyen személy nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. Annak, hogy az álképviselő jó vagy rosszhiszeműen járt el, akkor lesz jelentősége, ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá: a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a

10 10 jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni [Ptk. 6:14. ]. B.) Ha a képviseleti jog meghatalmazáson alapul, ügyleti képviseletről beszélünk. A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat, melyet a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz mely visszavonásig érvényes, s a törvényben meghatározottak szerint harmadik személyek vonatkozásában korlátozható vagy vissza is vonható - olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. Meghatalmazás ügyek egyedileg meg nem határozott körére is adható. Ez az általános meghatalmazás, mely akkor érvényes, ha az általános alakszerűségi követelményeknél szigorúbb megoldással - teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan, vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti ez a szabály a Ptk. hatálybalépése előtt adott határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás esetében is érvényesül [Ptk. 6:15-6:16., Ptké. 52. ]. A képviselet terjedelmére nézve a törvény úgy rendelkezik, hogy a képviseleti jog mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére kiterjed, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek [Ptk. 6:17. ]. C.) A képviselet egyes sajátos esetei körében a Ptk. a vélelmezett és látszaton alapuló képviseletre, az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére valamint az eseti gondnokságra és eseti gyámságra nézve állapít meg speciális szabályokat. Magánjogi szempontból természetesen mindhárom körnek nagy jelentősége van, az üzleti jog szempontjából azonban különösen az első bír kiemelt fontossággal. A kereskedelmi forgalomban való szerzés biztonsága érdekében a Ptk. kimondja, hogy üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A képviselő jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott. Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt is, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni: ez a látszaton alapuló képviselet. Az ügyeiben akadályozott személy a gyámhatóság által kirendelt gondnoka vagyonkezelőnek minősül, aki jogait a gyámhatósággal megosztva gyakorolja. Ha a gondnok valamilyen lényeges jogi- vagy érdekütközés miatt meghatározott ügyben nem járhat

11 11 el, a gyámhatóság eseti gondnokot, ha pedig a kiskorú képviseletéről kell gondoskodni, eseti gyámot rendel [Ptk. 6:18-6:20. ]. 4. Az elévülés A.) Az időmúlásnak a polgári jogi jogviszonyok vonatkozásában is kiemelt jelentősége van. Vannak jogok, melyek az időmúlással sem enyésznek el ilyen a tulajdoni igény vagy a szellemi alkotást létrehozójának személyiségi jogai, pl. alkotókénti feltüntetésének joga s vannak, melyek érvényesítéséhez a jog csak meghatározott időtartam alatt kíván segítséget végső soron az állami kikényszerítés lehetőségét - nyújtani. Ez adódhat valamely jogpolitikai vagy akár nemzetközi jogi megfontolásból (pl. a szerző vagyoni jogainak védelme, mely a halálát követő 70. évig tart), s adódhat abból is, hogy a jogosult meghatározott ideig nem él az érvényesítés lehetőségével. A határidő jogvesztő, ha az igényérvényesítés elmulasztása meghatározott idő elteltével magát az alanyi jogot szünteti meg, s elévülési jellegű akkor, ha a az alanyi jog ugyan megmarad, az időmúlás folytán elvész a jogérvényesítés lehetősége. A Ptk. az időmúlás joghatását ennek megfelelően akként ragadja meg, hogy kimondja jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő (a polgári jog szóhasználatával: véges), arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. A követelések a kódex főszabálya szerint öt év alatt évülnek el, ám a Ptk. ennél rövidebb és hosszabb elévülési időt is megállapíthat, s természetesen a felek maguk is rendelkezhetnek így. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Lényeges, hogy a felek magánautonómiája az elévülés kizárásra már nem terjed ki: a Ptk. kogens szabálya szerint az elévülést kizáró megállapodás semmis [Ptk. 6:21-6:22. ]. B.) Az elévülés joghatása - eltérést engedő főszabályként - az, hogy az bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. Ha tehát a kötelezett önként teljesít, később arra hivatkozva, hogy már nem is tartozott, nem követelheti vissza a teljesített szolgáltatást: kötelezettsége fennmaradt, csak az igényérvényesítés, a bírósági úton való kikényszerítés lehetősége enyészett el. A főkövetelés elévülésével az attól függő

12 12 mellékkövetelések is elévülnek, a mellékkövetelések elévülése azonban a főkövetelés elévülését nem érinti. Fontos körülmény, hogy az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni: arra tehát annak, akinek ez érdekében áll a bíróság előtt hivatkoznia kell [Ptk. 6:23. ]. Az elévülés tehát alapvetően meghatározott időtáv alatt zajló folyamat, melyet azonban külső körülmények befolyásolhatnak. Az egyik ilyen eset, ha a jogosult az igény érvényesítésével nem saját restsége, gondatlansága miatt késlekedik, hanem erre valami lényeges, menthető oka van (az elévülés nyugvása) a másik valamely lényeges, a jogviszony változását eredményező körülmény bekövetkezte, mely az elévülés megszakítását eredményezi. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ilyenkor az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra. Az akadály megszűntét követő egy éves, ill. három hónapos időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapos - határidő számítása kezdődik újból [Ptk. 6:24. ]. Az elévülést megszakító körülményeket a törvény taxatíve sorolja fel: ezek a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése lehetnek. Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító (bírósági) eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg [Ptk. 6:25. ]. 5. A tartozáselismerés és az egyezség Alapvető perjogi szabály, hogy a polgári eljárásban valamely jog, kötelezettség, jogi tény fennállást, mértékét stb. annak kell bizonyítania, aki arra hivatkozni kíván, aki azt kéri, hogy a bíróság ezt javára vegye figyelembe. Ez az érintettre pl. egy szerződésben a kölcsönbe adóra - nyilvánvalóan terhet jelent. Ha azonban a kötelezett a tartozását elismeri, a

13 13 tartozás jogcíme nem változik ugyan meg, de immár a tartozását elismerő kötelezettet fogja terhelni a bizonyítás. Az eljárásban neki kell igazolnia azt, tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult a tartozás megfizetése alól ugyanis csak ezekben az esetekben mentesül [Ptk. 6:26. ]. Ha a felek valamely követelés érvényesítése végett perbe bocsátkoznak, a jog támogatja, hogy mindkét félnek megfelelő, a pert megszüntető egyezséget kössenek. A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel peren kívül is rendezhetik: ez az anyagi jogi egyezség. Egyezségkötéskor vagy kölcsönösen engednek egymásnak a felek, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből: a lényeg, hogy a kötelem bizonytalansági helyzetét a megállapodás megszüntesse. Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak: ha már az egyezséget megkötötték, attól visszalépni pusztán azért, mert később a bizonytalansági helyzet feloldására már más eszköz is rendelkezésre állna, vagy épp már nem szolgálja jól valamelyik fél érdekét nem lehet [Ptk. 6:27. ]. II. Fejezet Többalanyú kötelmek 1. Több kötelezett a kötelemben A kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. A szemben álló felek ellentétes érdekállásúak, s ami az egyiknek kötelezettségként jelenik meg, a másiknak épp a jogosultságot jelenti. Ugyanakkor az üzleti életben meglehetősen gyakorta előfordul, hogy azonos érdekű pozícióban (kötelezettként illetőleg jogosultként) egyidejűleg többen is megjelennek. Többalanyúság tipikusan a szerződések jogában - úgy is megjelenhet, hogy az adott érdekpozícióban, jogosulti vagy kötelezetti oldalon következik be változás: jogi eszközei a később tárgyalandó engedményezés, a jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás. A kötelezettség teljesítésével összefüggő és egymás közötti kérdések rendezéséhez, a helytállás szabályainak megállapításához a Ptk. alapvetően a szolgáltatás oszthatósága vagy oszthatatlansága felől közelít, s nem osztható szolgáltatás esetében a jogviszony központi

14 14 elemévé az egyetemlegességet teszi. Oszthatónak a szolgáltatás a Ptk szerint akkor minősül, ha a jogosult lényeges jogi érdekének sérelme nélkül - önállóan használható részekre bontható. Ha ilyen szolgáltatással többen tartoznak (osztott kötelezettség), a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti: kétség esetén a kötelezettek egyenlő mértékű szolgáltatás teljesítésére kötelesek [Ptk. 6:28. ]. Ha egy nem osztható szolgáltatással többen tartoznak (egyetemlegesség), a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető: minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik. Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha megállapodás alapján - többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést. Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig (a teljesítő irányában megtérítési kötelezettség keletkezésével) a többiek kötelezettsége is megszűnik. A kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek. A kötelezett a jogosult követelésével szemben a többi kötelezettet megillető, a jogosult kielégítésével kapcsolatos kifogásra is hivatkozhat, az igényt lényegében kioltó beszámítással azonban nem élhet. A kötelezettek egyetemessége nem csak a helytállásban jelenik meg, de a javukra értékelhető körülményekben is: a jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme ennek következtében valamennyiük javára beáll. A követelésnek egyik kötelezettel szembeni elévülése (erre esedékességi eltérés esetén kerülhet sor) azonban nem hat ki a többi kötelezettre [Ptk. 6:29. ]. Az egyetemleges kötelezetteket egymás közötti viszonyukban ha jogviszonyukból más nem következik a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Az egyetemlegesség alapján, mint láttuk, a kötelezettől akár a teljes szolgáltatás követelhető, ám ha a rá eső arányon felül teljesít, a többi kötelezettől a követelésnek őket terhelő része erejéig az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését kérheti [Ptk. 6:30. ]. 2. Több jogosult a kötelemben A szabályozás ismét a szerint tesz különbséget, hogy a szolgáltatás osztható vagy oszthatatlan-e. Ha egy osztható szolgáltatást többen követelhetnek, minden jogosult az őt megillető részt követelheti: kétség esetén a jogosultak egyenlő mértékű szolgáltatás követelésére jogosultak. Ha pedig nem osztható szolgáltatást jogosultak többen követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni (jogosulti együttesség) [Ptk. 6:31-6:32. ].

15 15 A jogosultság egyetemlegességének kérdéseit a törvény úgy belső, egymás közötti, mint külső, a kötelezettel való kapcsolatukban egyaránt szabályozza. Amennyiben a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, ha bármelyik jogosult kielégítést kap. Jogosultak bármelyikének késedelme vagy a követelés érvényesítésével összefüggő, illetőleg a kötelezettség teljesítésének feltételeként szolgáló jognyilatkozat mindegyik jogosultra kihat, az elévülés pedig egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben be nem következtek [Ptk. 6:33. (1)-(3) bekezdés]. A kötelezettet védő rendelkezés, hogy ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerős befejezéséig a kötelezett - anélkül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezzel mentesülne - a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést. A törvény eltérést engedő főszabálya szerint a jogosultakat a követelés egymás között egyenlő arányban illeti meg [Ptk. 6:33. (4)-(5) bekezdés]. III. Fejezet A kötelem teljesítése 1. A teljesítésre vonatkozó általános rendelkezések A.) Az 1959-es Ptk. a szerződés teljesítésére vonatkozó, elvi jelentőségű szabályait az új kódex valamennyi kötelemre kiterjesztette. Az általánostól a kötelmek teljesítésére általában irányadó, olyan közös rendelkezések, mint a teljesítés idejének, helyének meghatározása, a teljesítés elismerése és a költségviselés, elszámolási kérdések a különös felé haladva (pénztartozás teljesítése és beszámítás, a teljesítés sajátos esetei) kínál a kódex hangsúlyozottan diszpozitív szabályokat, melyektől természetesen a felek gazdasági érdekeiknek, a szerződéssel elérni kívánt céljuknak megfelelően eltérhetnek. A gazdasági szempontból legfontosabb kötelem keletkeztető tényállás, a szerződés teljesítésének összefüggésében további, ugyancsak diszpozitív szabályokkal is találkozhatunk. A teljesítés legáltalánosabb főszabálya, hogy a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni [Ptk. 6:34. ]. A teljesítéssel ha az e legalapvetőbb követelménynek megfelel a kötelem megszűnik.

16 16 B.) A teljesítés ideje a Ptk. szerint határnap vagy határidő tűzésével határozható meg. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor teljesíthető, kivéve, ha az eset körülményeiből az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját. Az olyan szolgáltatásokat, melynek teljesítési ideje azok rendeltetési idejéből állapítható meg, e szerint az idő szerint kell teljesíteni. Ha mindezek alapján a teljesítés ideje nem állapítható meg, kisegítő szabályként a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. A kötelezett idő előtt is teljesíthet, amit jogosult ha ez lényeges jogi érdekét nem sérti köteles elfogadni a kötelezettnek azonban az ezzel járó költségeket viselnie kell [Ptk. 6:34-6:35. ]. A teljesítés helye főszabályként (a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában) a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. Több kötelezetti telephely esetén a teljesítés helye a kötelemmel legszorosabban kapcsolatban álló lesz. A kötelem keletkezését követően a teljesítés helye változhat is: ha erről kötelezett a jogosultat értesíti, már az új hely szerint teljesíthet változásból eredő többletköltségeket azonban neki kell előlegeznie és viselnie [Ptk. 6:37. ]. A teljesítés megtörténtének igazolása, kötelemszerűségének elismerése kötelezett alapvető érdeke. A jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli elismerésére vagy a kötelezvény visszaadására. A teljesítéssel járó költségek ha a felek másként nem rendelkeznek - a kötelezettet terhelik, ám azt egymás között meg is oszthatják [Ptk. 6:38-6:39. ]. C.) Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog (fajlagos szolgáltatás) ugyanannak a személynek különböző helyekre történő küldése esetén előfordulhat, hogy kötelezett az egész a mennyiséget nem tudja szolgáltatni: ilyenkor a jogosult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani, ha pedig erre nézve a jogosult felszólítás ellenére sem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni. Hasonló fedezeti problémát jelent, ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását. Ebben az esetben a kötelezett a teljesítés időpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni, ilyen rendelkezés hiányában (és ha annak szándéka más módin egyértelműen nem ismerhető fel) a másik fél jogosult értesítési kötelezettség mellett - eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést

17 17 melyik tartozásra számolja el. Ha egyik módon sem történt rendelkezés a teljesítésről, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni, ilyen lehetőség hiányában pedig valamennyi tartozásra, arányosan [Ptk. 6:40-6:41 ]. 2. A pénztartozás teljesítése A.) A pénz a kötelmi jogviszonyokban általában a szolgáltatás ellenértékeként jelenik meg a szerződési jogviszonyokban azonban a szerződés tárgya is lehet (pl. kölcsön). Pénz megfizetésére vagy a pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása (fizikai értelemben vett átadása), vagy valamilyen banki fizetési művelet (a jogosult fizetési számlájára való befizetés, átutalás) útján kerülhet sor. A kötelem szempontjából lényeges, ténylegesen mikor történt meg a fizetés: erre a Ptk. szerint készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában, egyéb esetben pedig abban az időpontban kerül sor, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia. A pénztartozás esetében általános szabály az idő előtti teljesítés megengedettsége: a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni [Ptk. 6:42-6:43 ]. A pénztartozás teljesítésének helye a fizetési módtól függ. Készpénzfizetés esetén a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén a jogosult lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. Több telephely esetén a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll. Ha a pénztartozást a kötelezett nem készpénzfizetéssel teljesíti, a pénztartozás teljesítésének helye a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti fizetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában pedig a székhelye. Több fizetési számla esetén a kötelezettet a teljesítési hely tekintetében választási jog illeti meg. A teljesítés helyének esetleges változása kapcsán korábban már megismert szabály itt is érvényesül: ilyenkor a teljesítés helye az újtelephely vagy székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely. A teljesítés helyének megváltozásából eredő többletköltséget ebben az esetben is a jogosult előlegezi és viseli [Ptk. 6:44. ]. A pénztartozások megfizetésének pénznemét a felek jogosultak meghatározni. Ha ilyen rendelkezés nincs, fizetést a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell teljesíteni. A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank

18 18 által a teljesítés idején meghatározott árfolyam - ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam - alapján kell átszámítani. Előfordulhat olyan eset pl. egy-egy ország időközben az euro-övezethez való csatlakozása esetén hogy az a pénznem, amiben a tartozást megállapították a megfizetés esedékességekor már nem létezik. Ha a pénztartozás külföldi pénznemben teljesítendő, és a teljesítés idején a tartozás a külföldi pénznemben nem teljesíthető, a teljesítés helyén és idején érvényes pénznemben való teljesítés szabályai lesznek irányadók [Ptk. 6:45 ]. B.) Amennyiben a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt - a jogosult eltérő rendelkezése és felismerhető egyértelmű szándéka hiányában - elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Kamat a pénztartozás után jár: lényegében ez a tőke használatának a használat idejéhez igazodó ellenértéke, mely mindaddig fizetendő, amíg a tőkeösszeg teljes körűen kifizetést nem nyer. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal, idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén pedig az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ha pedig ilyen nincs, a pénzpiaci kamattal. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat az adott naptári félév teljes idejére nézve irányadó lesz [Ptk. 6:46-6:47. ]. A késedelmi kamatot a törvény alapján, szankciós jelleggel kell fizetni, méghozzá akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Mértéke megegyezik a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén pedig az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal. Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat is járt, ezt, s a késedelmi kamatot halmozottan kell megfizetnie: mértéke a kamat és (a késedelemmel érintett a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes) jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamat együttes összege. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti [Ptk. 6:48. ]. 3. A beszámítás Beszámításra akkor kerülhet sor, ha a felek kölcsönösen tartoznak egymásnak, s a szemben álló követelések úgy számolhatók el, hogy ténylegesen csak azok különbözetének megfizetésével történjen meg a teljesítés. Beszámításra elvileg minden, értékben kifejezhető

19 19 követelés esetén sor kerülhet a Ptk. a kötelmi jog közös szabályai körében alapvetően a pénzkövetelés beszámítását szabályozza [Ptk. 6:49-6:51. ], azzal, hogy e rendelkezések a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más egynemű és lejárt követelése esetén a tartozásába beszámíthatók [Ptk. 6:52. ]. Főszabály szerint a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás joghatása az lesz, hogy a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek [Ptk. 6:49. ], lényeges előfeltétele azonban, hogy a beszámítani kívánt követelés a jogosulttal szemben a beszámítás időpontjában már lejárt legyen. Az elévült pénzkövetelést is be lehet azonban számítani, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a pénztartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be. Meghatározott pénzkövetelésekkel (végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, közokiratba foglalt pénzkövetelés, végrehajtás alól mentes pénzkövetelés) csak ugyanilyen, illetőleg azonos jogalapból eredő pénztartozásokat lehet beszámítani. Egyes esetekben a beszámítás kizárt: ilyen - a túlfizetés esetét kivéve - a tartásdíj- és járadékkövetelés, illetőleg a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzkövetelés. Nincs helye a bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának sem [Ptk. 6:50-6:51. ]. A beszámításra a másik félhez címzett, egyoldalú jognyilatkozattal kerül sor a polgári jog az ilyen egyoldalú, jogviszony-alakító tényeket hatalmasságnak nevezi. Nem csak ugyanazon jogviszonyból eredő követelések számíthatók be, s az alapvetően a pénzkövetelésekre modellezett szabályok más, egynemű követelések beszámítására is alkalmazhatók. 4. A teljesítés sajátos esetei Az olyan kötelmi jogviszony esetén, ahol a jogosult személye, elérhetősége ismert, vagy pontosan megállapítható, a teljesítés a kötelezett számára nem okoz gondot. Vannak azonban olyan helyzetek, mikor a kötelezett teljesítene, ám valamilyen bizonytalansági tényező pl. a jogosult kiléte, fellelhetősége nem állapítható meg vagy a jogviszony egyéb sajátossága miatt nem tud közvetlenül a jogosult felé teljesíteni. A bírósági letét útján való teljesítés mellett az új Ptk. lehetővé tette a közjegyzői letéttel való teljesítést is. A bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén a kötelezett kötelezettségét

20 20 közjegyzőnél történő letétbe helyezés útján is teljesítheti - a közjegyzőnél történő letétre a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Ptk. 6:56. ]. A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani vagy a jogosult a teljesítés helyén nem található. Ugyancsak lehetőség van a letét útján való teljesítésre akkor, ha a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el vagy a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen. A letéteményes kötelezettségeire a letéti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni [Ptk. 6:53. (1)-(2) bekezdés]. A kötelezett a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a jogosult a letétbe helyezésről a bíróságtól értesítést nem kapott. A jogosult a letét kiadását a letétbe helyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított ötéves elévülési időn belül követelheti, ha pedig a letét kiadására irányuló joga elévült, a letét visszaadását már csak kizárólag a kötelezett követelheti [Ptk. 6:54. ]. A Ptké a értelmében azonban ettől eltérően a Ptk. hatálybalépése előtt tíz éven belül teljesítés céljából bírósági letétbe helyezett pénzt, értékpapírt vagy más okiratot a kötelezett időbeli korlátozás nélkül visszakövetelheti, ha a jogosultnak a teljesítési letét kiadására irányuló joga elévült. A bíróság a letétet csak a jogosultnak adhatja ki. Ha a letétbe helyezésre amiatt került sor, mert a jogosult személye bizonytalan, a letét kiadására csak a jogosult személyét igazoló jogerős határozat alapján kerülhet sor. Jogosulti együttesség esetén a letét a jogosultak közös kérelmére vagy a jogosult személyét igazoló jogerős ítélet alapján adható ki. A kötelezett a letétbe helyezés alkalmával azt is kikötheti, hogy a letétet a jogosultnak az őt terhelő szolgáltatás teljesítésének igazolása ellenében adják ki [Ptk. 6:55. ]. Az ellenérdekű fél jogi érdekének kielégítésére, a teljesítésre a kötelem szerinti kötelezett köteles. A jogosult azonban a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, a szolgáltatás nincs személyhez kötve és nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. Fontos, hogy a személyhez fűzött szolgáltatások ahol a kötelezettet gyakran épp különleges szakértelme, képessége teszi alkalmassá a feladat ellátására harmadik személy általi teljesítése sem kizárt ha egyébként az, aki teljesít, maga is rendelkezik ilyen szakértelemmel, képességgel. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, azonban ha a harmadik személynek lényeges jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék, és a

21 21 kötelezett a teljesítést elmulasztotta, vagy nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni [Ptk. 6:57. (1) bekezdés]. A harmadik személy a kötelezett helyett valamilyen nyomós indokból teljesít. Ha a kötelezett és a harmadik személy közötti jogviszonyból más nem következik, a teljesítőt megtérítési igény illeti meg a kötelezettel szemben. Ilyenkor az időközben már épp a teljesítés következtében megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak és e követelést fogják biztosítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a követelés kielégítésére zálogjog vagy biztosítékot nyújtó személy helytállása alapján kerül sor [Ptk. 6:57. (2)-(3) bekezdés]. B.) A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I. Fejezet A szerződés létrejötte 1. A szerződés gazdasági és jogi jelentősége A.) A szerződés a leggyakoribb, s gazdasági szempontból minden bizonnyal a legfontosabb kötelemkeletkeztető tényállás. Lényegi sajátossága, hogy kölcsönösen érdekek kielégítésére irányul: a felek tudatosan, egyező akarattal ennek érdekében kötnek jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást. E jogviszonyra a Ptk. általános alapelveit és a kötelmi könyv a kötelmekre irányadó általános rendelkezéseit kiegészítve néhány speciális alapelv irányadó: ezek adják meg a szerződésekre vonatkozó, alapvetően diszpozitív polgári jogi szabályozás legáltalánosabb kereteit. A szerződés: megállapodás, mely a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével, egy folyamat eredményeként jön létre, általában a felek magánautonómája, kivételes esetekben szerződéskötési kötelezettség vagy valamely speciális eljárási mód (versenyeztetési eljárás) alapján. A szerződési feltételeket a felek megtárgyalhatják egyedileg, de azokat a feltételek alkalmazója egyoldalúan, több szerződés megkötése céljából is kialakíthatja. Külön megítélés alá esnek a polgári jogban a vállalkozások és a fogyasztók közötti szerződések: a fogyasztó védelme, jogi helyzetének erősítése céljából a kódex számos garanciális, a fogyasztó kárára eltérést nem engedő követelményt fogalmaz meg. A szerződés a felek akaratát tükrözi, ám a szerződés tartalma, a nyilatkozatok értelmezése kapcsán a felek

22 22 között sokszor nézeteltérés alakul ki: a kódex az ilyen konfliktusok feloldásához is segítséget ad. B.) A szerződés akkor éri el célját, akkor teljesül, ha a felek kölcsönösen teljesítik vállalt kötelezettségeiket - ez azonban nem minden esetben történik meg, vagy nem úgy, ahogy a felek tervezték. Maga a szerződés is szenvedhet olyan hibában, mely a kívánt eredmény elérését megakadályozza, érvénytelenséget eredményez. Az érvényes szerződés nem feltétlenül hatályos is, ennek beálltát a felek külső körülmények bekövetkeztéhez köthetik. A szerződéseket teljesíteni kell, legáltalánosabban akkor, úgy, olyan minőségben, ahogy ezt a felek a megállapodásban kikötötték ha nem így történik, ha a szerződésszerű teljesítés elmarad, szerződésszegéssel állunk szemben. A szerződésszegés - esetei a késedelem, a hibás teljesítés, a lehetetlenülés, a teljesítés megtagadása, a jognyilatkozat tételének elmaradása - jelentős polgári jogi jogkövetkezményekkel jár: legfontosabb, hogy az a fél, aki a szerződésszegésért felelős, a másik fél felé kártérítési kötelezettséggel tartozik. A felek a szerződést különböző jogi eszközökkel erősíthetik meg: ezek vagy a kötelezettséggel tarozó fél teljesítési készséget, vagy teljesítési képességét tudják megerősíteni az ellenérdekű fél üzleti kockázatát pedig csökkenteni. C.) Mindez azt mutatja, hogy a szerződés nem pusztán a megállapodás eredményeként létre jött akaratkijelentés, hanem a felek közötti élő, dinamikus kapcsolat, létrehozása, teljesítése, megszűnése szempontjából pedig időben elhúzódva jelentkező folyamat, melynek során számos változásra is sor kerülhet. Módosulhat a szerződés jogcíme, tárgya, változhatnak a szerződésben álló felek, a szerződésből eredő követelések engedményezhetők, a jogok áruházhatók, a tartozások átvállalhatók, sőt, az új Ptk. szerint már maga a szerződés is átruházható. A szerződés általában akkor szűnik meg, ha tartalmának megfelelően teljesítették: a felek szerződésalakító akarata azonban itt is érvényesül, a szerződés közös megállapodással is megszüntethető. A szerződéses jogviszonyt megszüntetheti valamely fél egyoldalú jognyilatkozata (felmondás vagy elállás) s a bíróság döntése is.

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 Hatályos: 2014.01.01-2014.03.15 (A hatálybalépésérıl és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejő rendelettel egységes

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,

Részletesebben

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely a korábbi 1959. évi IV. törvényt

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes - a nemzeti érdekeket előtérbe helyező - állam

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv A kötelmek közös szabályai Dr. Pecsenye Csaba A kötelem keletkezése és megszűnése Kötelem fogalma Kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének

Részletesebben

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvér l TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0044 Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény

Részletesebben

A SZÉCHENYI LÍZING Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő részvénytársaság

A SZÉCHENYI LÍZING Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő részvénytársaság A SZÉCHENYI LÍZING Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő részvénytársaság kölcsön nyújtására, illetve pénzügyi lízingre vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó Üzletszabályzata 1 Kifüggesztve:

Részletesebben

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből:

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2014. (V. 29.) határozata:

Részletesebben

A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (1075)

A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (1075) www.allianz.hu Kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás kiegészítő fedezete A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (1075) Különös Szerződési Feltételek és

Részletesebben

MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. 13/2009. számú Vezérigazgatói Utasítás

MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. 13/2009. számú Vezérigazgatói Utasítás MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. 13/2009. számú Vezérigazgatói Utasítás A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTİ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK

POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK 1 Tananyag letölthetı http://be.ajk.pte.hu Hallgatói információk 2 A tulajdonjog tárgyai Minden birtokba vehetı dolog Ha törvény kivételt nem tesz: pénz, értékpapír, dolog módjára

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény

1991. évi XLIX. törvény 1991. évi XLIX. törvény a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyőlés a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzetben lévı vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csıdeljárásban,

Részletesebben

1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény

1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény 1 / 81 2016.03.25. 14:05 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel

Részletesebben

eokr_aszf_20140315 1/7

eokr_aszf_20140315 1/7 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer szolgáltatása igénybevételére Az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

Hatályba lép: 2014. március 15.-én

Hatályba lép: 2014. március 15.-én - 1-4028 Debrecen, Simonyi út 20. Cégjegyzékszám: 09-02-000354 Adószám: 11154433-2-09 Á L T A L Á N O S Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T Elfogadta: a Hitelszövetkezet Igazgatósága a 12/2014 (IV.29.) számú

Részletesebben

Takarék Személyi Kölcsönszerződés Fogyasztó Ügyfél számára

Takarék Személyi Kölcsönszerződés Fogyasztó Ügyfél számára Hiteliktatószám: Takarék Személyi Kölcsönszerződés Fogyasztó Ügyfél számára A szerződő felek, egyrészről: Örkényi Takarékszövetkezet székhelye: 2377 Örkény, Kossuth L. u. 34/a cégjegyzék száma: Cg. 13-02-050428

Részletesebben

Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett:

Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett: Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett: 2016 MÁJ 2 L Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat Kövér László úr, az Országgy űlés

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Dr. Pecsenye Csaba Általános rendelkezések Egységes jogi személy szabályozás Joganyag megismerés módja Ptk. Jogi személyek általános része Jogi személyek különös része Gazdasági társaságok általános része

Részletesebben

A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek)

A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek) A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek) valamint a Genertel Jogvédelmi Biztosítás feltételei (GJBF) Társaságunk az ISVAP (a pénzügyi

Részletesebben

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek a Groupama Biztosító Zrt. GB527 jelű Groupama Bázis-E Egyszerűsített

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. )

A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. ) A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. ) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról

Részletesebben

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A 2016. április 15-i közgyűlés 6/2016.04.15. számú határozatával a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadott Alapszabály A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT.

Részletesebben

Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek

Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek I. A biztosítás tárgya 1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság a céget nyilvántartó bíróság:

Részletesebben

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül ÜZLETI JOG II. 5. előad adás A szerződés érvénytelensége és hatálytalans lytalansága Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül 1 Áttekintés: I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség.

Részletesebben

Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján

Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján Időállapot: 2014-07-01-2014-12-31 Szerző: Dr.Zatik Levente, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2014-06-28 16:03:46 Tartalomjegyzék:

Részletesebben

Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet /Szövetkezeti Hitelintézet/ ÜZLETSZABÁLYZAT

Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet /Szövetkezeti Hitelintézet/ ÜZLETSZABÁLYZAT Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet /Szövetkezeti Hitelintézet/ ÜZLETSZABÁLYZAT S-01/2015. számú Igazgatósági Szabályzat Hatályos: 2016. március 21. napjától Tartalom I. Bevezető rendelkezések... 6 II.

Részletesebben

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. 9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel,

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI 1 Tartalom 1. Az egyéni vállalkozói tevékenység... 3 2. Egyéni vállalkozók bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége... 6 3. Egyéni cég alapítása... 8 4. A közkereseti (kkt.)

Részletesebben

Egyes közjegyzıi nemperes eljárások

Egyes közjegyzıi nemperes eljárások Egyes közjegyzıi nemperes eljárások 1. A közjegyzı elıtti elızetes bizonyítás 1.1 Elızetes bizonyításnak van helye - a Pp. 207. -ában szabályozott esetekben: Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

S-14/2016. SZÁMÚ SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETI

S-14/2016. SZÁMÚ SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETI Borotai Takarékszövetkezet 6445 Borota, Dózsa György u. 22. Telefon: +36 77 400 068 E-mail: kozpont@borotaitksz.hu www.borotaitksz.hu Cégjegyzékszám: 03-02-000162, Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága Adószám:

Részletesebben

3000 Hatvan, Kossuth tér 15. Cg.10-02-020168 Adószám: 10111620-2-10 Telefon: 37/ 541-911 Telefax: 37/ 541-910 e-mail : postmaster@hatvan-takarek.axelero.net honlap : www.hatvani.tksz.hu ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

Részletesebben

AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL. Budapest, 2008. február 20.

AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL. Budapest, 2008. február 20. AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL Budapest, 2008. február 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az üzletszabályzat hatálya... 3 2. Hitelműveletek... 3 3. A hitelműveletek általános feltételei...

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLY

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLY PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2016. április 2-től Tartalom I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 4 II. Fejezet - A PÉNZTÁRTAGSÁG 6 1. A tagsági kör 6 2. A Pénztártag felvételének

Részletesebben

A Kollektív Szerződés hatálya 1. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya az Mt. 208. (1) (2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalóra.

A Kollektív Szerződés hatálya 1. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya az Mt. 208. (1) (2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalóra. A MÁV Zrt. határozatlan időtartamra szóló, Kollektív Szerződése (egységes szerkezetben a 2013. július 1. napjától hatályos módosításokkal) 2 A felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés időbeli

Részletesebben

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan A Shopline-webáruház Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Alapszabálya a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan 2014. február 07. A L A P S Z A B Á L Y A Fővárosi Bíróság,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos 2016. március 21-től TARTALOMJEGYZÉK Általános rendelkezések...1 Betétgyűjtés...25 Bankhitel és bankkölcsön ügyletek...32 Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása...67 Bankkártya

Részletesebben

A TRUMPF Hungary Kft. szerszámgépek és lézertechnika területére érvényes Általános Szállítási és Szolgáltatási Feltételei

A TRUMPF Hungary Kft. szerszámgépek és lézertechnika területére érvényes Általános Szállítási és Szolgáltatási Feltételei A. Általános rész: A TRUMPF és a Vevő közötti valamennyi jogviszonyra irányadó szerződési feltételek I. Általános rész II. Szállítási és teljesítési határidő, szállítási és teljesítési késedelem III. Szállítási

Részletesebben

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 I N F R A S T R U K T Ú R A L É T E S Í T M É N Y E K K I V I T E L E Z

Részletesebben

2016. 01. 30. MHK Jogszabály szolgáltatás

2016. 01. 30. MHK Jogszabály szolgáltatás 89/205. (XII. 22.) FM rendelet az államot megillető halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe, pályázati úton történő haszonbérbe, valamint alhaszonbérbe adásának egyes szabályairól 205.2.23 89/205. (XII. 22.)

Részletesebben

AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL. Budapest, 2010. június 28.

AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL. Budapest, 2010. június 28. AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL Budapest, 2010. június 28. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az üzletszabályzat hatálya... 3 2. Hitelműveletek...3 3. A hitelműveletek általános feltételei...

Részletesebben

Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú lakáscélú kölcsönhöz

Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú lakáscélú kölcsönhöz Hitelszámla szám:...-... A hitel ikt. száma:... A hitel száma:... Készítette:... Ellenőrizte:... Engedélyezte:... Utalványozta:... Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú lakáscélú kölcsönhöz

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Garancia Biztosító Zrt. 1051 Budapest, Október 6. utca 20. Nyomtatványszám: 3050/2 Hatályos 2014. március

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS A BUDAFOK BELVÁROS ÚJ PIAC LÉTESÍTÉSÉRE ÉS KÖRNYEZETÉNEK RENDEZÉSÉRE IRÁNYULÓ BERUHÁZÁS FELTÉTELEIRŐL

MEGÁLLAPODÁS A BUDAFOK BELVÁROS ÚJ PIAC LÉTESÍTÉSÉRE ÉS KÖRNYEZETÉNEK RENDEZÉSÉRE IRÁNYULÓ BERUHÁZÁS FELTÉTELEIRŐL Melléklet MEGÁLLAPODÁS A BUDAFOK BELVÁROS ÚJ PIAC LÉTESÍTÉSÉRE ÉS KÖRNYEZETÉNEK RENDEZÉSÉRE IRÁNYULÓ amely létrejött a BERUHÁZÁS FELTÉTELEIRŐL Budafok Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzata (1221

Részletesebben

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,

Részletesebben

ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul:

ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul: A Colonial Computer Bt. Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban ÁSZF ) 2015. szeptember 1. napjától hatályba lépő módosításait az alábbiakban részletezi: ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint

Részletesebben

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22.

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

2009. évi LXII. törvény. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást

2009. évi LXII. törvény. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást 1. oldal 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról 1 Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott

Részletesebben

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 1. oldal 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról Az épített környezet alakításáról és védelméről

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény

2003. évi XCII. törvény 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről[1] I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és

Részletesebben

1. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA

1. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA Szakmai Felelősségbiztosítás Ügyvédek részére A biztosítást az AIG Europe Limited nyújtja. Angliában és Walesben bejegyezte a Registrar of Companies. Cégjegyzékszáma: 01486260. Székhelye: AIG Building,

Részletesebben

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS (A KORÁBBI HATÁLYOS SZÖVEGBİL AZ ÁTHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK HATÁLYON KÍVÜL KERÜLTEK, MÉG AZ ALÁHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK ÚJ RENDELKEZÉSEK) 109/1999. (XII.

Részletesebben

HÍRLEVÉL 2014/1. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben

HÍRLEVÉL 2014/1. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben HÍRLEVÉL A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben 2014/1 Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2014. március 15-én lép hatályba, amely

Részletesebben

a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21.

a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21. 7. sz. melléklet Általános Szerz dési Feltételek a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21. I. Bevezetés A Takarék számlabetét az egyéni- és társas, a jogi személyiség vállalkozások,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS UTAZÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS UTAZÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS UTAZÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A La Grotta Holidays Idegenforgalmi Kft. (székhelye és levelezési címe: 1065 Budapest, Podmaniczky u. 6., Tel.: +36 1 3540664,65, fax: +36 1 3024840, e-mail: info@lagrotta.hu,

Részletesebben

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 19/2012. (VIII. 30.) R E N D E L E T E. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 19/2012. (VIII. 30.) R E N D E L E T E. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 19/2012. (VIII. 30.) R E N D E L E T E az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól egységes szerkezetben a 15/2015.(VI.25.), valamint a 27/2015.(XII.17.)

Részletesebben

T/4410. számú. törvényjavaslat. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról

T/4410. számú. törvényjavaslat. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4410. számú törvényjavaslat a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2007.

Részletesebben

Részletek a 2013. évi CCLII. törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról.

Részletek a 2013. évi CCLII. törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról. Részletek a 2013. évi CCLII. törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról. IX. Fejezet egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú, valamint közszolgálattal

Részletesebben

1993. évi LXXVIII. törvény. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról ELSİ RÉSZ.

1993. évi LXXVIII. törvény. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról ELSİ RÉSZ. 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról Az Országgyőlés a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok egységesítése,

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

T/8967/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT

T/8967/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT t7rszágc '' ÜI.,.`t S FIJ}v'Al'ALA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA Érkezett ; 2012 NOV 1 5. T/8967/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/8967.

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól OptiJUS Opten Kft. 1 2004. évi CXL. törvény 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2015.07.01. óta hatályos szöveg Az Országgyűlés abból a célból,

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

Budapest Józsefváros Önkormányzatának. 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete

Budapest Józsefváros Önkormányzatának. 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete Budapest Józsefváros Önkormányzatának 37/2003. (VII.07.) ök. sz. rendelete a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának

Részletesebben

KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS

KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS Dr. Kemenes István: Az orvos kártérítési felelősségének egyes kérdései (vitaanyag a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2007. november 15-i kollégiumi üléséhez) ESETI DÖNTÉSEK

Részletesebben

A SZÁMLAVEZETÉS ÉS A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZLETSZABÁLYZATA

A SZÁMLAVEZETÉS ÉS A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZLETSZABÁLYZATA Merkantil Bank Zrt. A SZÁMLAVEZETÉS ÉS A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZLETSZABÁLYZATA 2015. szeptember 01 TARTALOMJEGYZÉK 1. FOGALMAK... 4 2. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK... 6 2.1. AZ ÜZLETI FELTÉTELEK HATÁLYA...

Részletesebben

AutósTárs jogvédelmi. kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16437

AutósTárs jogvédelmi. kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16437 AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16437 Tartalomjegyzék AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK)... 3 I.

Részletesebben

/ r / ^ / 0 0 -U > Q. Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI. Vagyonkezelési szerződés. Budapest, 2012.

/ r / ^ / 0 0 -U > Q. Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI. Vagyonkezelési szerződés. Budapest, 2012. / r / ^ / 0 0 -U > Q Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI Vagyonkezelési szerződés Budapest, 2012. december VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről Budakeszi Város Önkormányzata

Részletesebben

Kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16271

Kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16271 Kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16271 Tartalomjegyzék Kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02014)... 3 I.

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételei

Általános Üzleti Feltételei A Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe Általános Üzleti Feltételei Elfogadta: Módosítva: Deutsche Bank ZRt. vezet sége 1996. augusztus 26-án (ÁBF 30/1996. sz. határozata alapján) 2002. szeptember

Részletesebben

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás szabályai A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás fogalmáról a pénztartozás tana igen nagy részben a pénzfélék

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről Biatorbágy Város Önkormányzata (székhely:2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/A, törzskönyvi azonosító szám: 730084, adószám: 15730088-2-13, statisztikai

Részletesebben

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről

Részletesebben

Budavári Önkormányzat. A gyámhivatali ügyintézés területei

Budavári Önkormányzat. A gyámhivatali ügyintézés területei Budavári Önkormányzat A gyámhivatali ügyintézés területei 2008 A gyámhivatali ügyintézés területei Tájékoztató a gyámhivatali ügyintézés területeirıl Szerkesztette és összeállította: dr. Galántai Éva gyámhivatal-vezetı

Részletesebben

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890)

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890) Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4890) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, a természetes személyek adósságrendezéséről

Részletesebben

Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza.

Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza. Kérdések Válaszok Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Az az esemény, amelynek a bekövetkezése esetén a biztosító az életbiztosítási szerződés alapján

Részletesebben

MEGRENDELŐ/EGYEDI ELŐFIZETŐI SZERZŐDÉS/SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS ZNET IPTV szolgáltatás igénybevételére

MEGRENDELŐ/EGYEDI ELŐFIZETŐI SZERZŐDÉS/SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS ZNET IPTV szolgáltatás igénybevételére A jelen egyedi előfizetői szerződés ( Szerződés ), alapján a lentebb meghatározott előfizető ( Előfizető ) és szolgáltatók ( Szolgáltatók ) között előfizetői jogviszony jön létre, a lentebb meghatározott

Részletesebben

AJÁNLÁST. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát is.

AJÁNLÁST. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát is. A-PBT-A-63/2013. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület dr. D-né dr. S.M. ügyvéd (xxx) által képviselt M.G-nek és M.G-nének (yyy szám alatti lakosok; a továbbiakban együttesen: Kérelmezők) az ABC Bank (zzz;

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ a felcsúti új Faluház megépítése tárgyú, a Kbt. 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra TARTALOMJEGYZÉK ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr otthonbiztosítás (termékkód: 12014) A legfontosabb tudnivalók összefoglalása Nyomtatványszám: F 120140 06 1601 Miről szól ez az összefoglaló?

Részletesebben

Feltétel. Családi jogvédelem biztosítás. Komfort

Feltétel. Családi jogvédelem biztosítás. Komfort Feltétel Családi jogvédelem biztosítás Komfort A Jogvédelmi biztosítás általános feltételei Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70 74. (továbbiakban:

Részletesebben

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL 2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL A zsinat elismerve, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: Egyház) tartási kötelezettsége körében felelősséggel

Részletesebben

1/13. A Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt., mint megrendelı általános vállalkozási szerzıdési feltételei

1/13. A Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt., mint megrendelı általános vállalkozási szerzıdési feltételei 1/13 A általános vállalkozási szerzıdési feltételei 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék... 1 2. Értelmezı rendelkezések... 2 3. Általános rendelkezések... 2 4. A Szerzıdés tárgya, terjedelme, minısége...

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 / 202 2016.03.29. 10:55 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

PARTISCUM XI Takarékszövetkezet

PARTISCUM XI Takarékszövetkezet PARTISCUM XI Takarékszövetkezet Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Jóváhagyta az Igazgatóság 10/VI/2015. (III.06.) Ig. sz. határozatával Hatályos: 2015. február 1-től

Részletesebben

Kozák Tamás s. k. vezérigazgató

Kozák Tamás s. k. vezérigazgató 1. szám MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 1/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatáról... 2 2/2007. (I. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt.

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS TERVEZET!!!!!

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS TERVEZET!!!!! TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS TERVEZET!!!!! amely létrejött egyrészről Szentendre Város Önkormányzata (székhelye: 2000 Szentendre, Városház tér 3.; adószáma: 15731292-2-13; statisztikai számjele: 15731292-8411-321-13;

Részletesebben

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA 1

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA 1 iktatószámú szerződés.. számú melléklete FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA 1 A szerződő felek, egyrészről: név:...... születési név: születési hely, idő: anyja leánykori neve: személyi azonosító (személyi

Részletesebben

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I A S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A Szeged, 2014. november 03. A Szegedi Tudományegyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata

Részletesebben

3. Biztosítási tartam Határozatlan tartam, automatikus megújulással. 4. Kártérítési limit,- Ft / kár és,- Ft / év mindösszesen

3. Biztosítási tartam Határozatlan tartam, automatikus megújulással. 4. Kártérítési limit,- Ft / kár és,- Ft / év mindösszesen Szakmai Felelősségbiztosítás Ügyvédek részére Fontos információ! (A részletező a feltétellel együtt értelmezendő) A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS KIZÁRÓLAG AZON KÁROKKAL KAPCSOLATOS KÁRIGÉNYEKRE NYÚJT BIZTOSÍTÁSI

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete ülésére Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (2011. évi CLXXXIX. törvény 46. (1) bek.). ELŐTERJESZTÉS Budapest Főváros XII. kerület

Részletesebben