1999. évi LXXVI. törvény. a szerzıi jogról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A szerzıi jogi védelem tárgya

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1999. évi LXXVI. törvény. a szerzıi jogról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK. A szerzıi jogi védelem tárgya"

Átírás

1 1999. évi LXXVI. törvény a szerzıi jogról A technikai fejlıdéssel lépést tartó, korszerő szerzıi jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzık és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a mővelıdés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzıi jog és a kapcsolódó jogok széles körő, hatékony érvényesülésérıl. Az Országgyőlés e szempontokra figyelemmel - összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival - a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK A szerzıi jogi védelem tárgya 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és mővészeti alkotásokat. (2) Szerzıi jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a mővészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minısül különösen: A szerzıi jogról szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) tárgyi hatálya, a szerzıi jogi védelem alapja A szellemi alkotásoknak csak egy részét szabályozza a szerzıi jog, pl. az iparjogvédelemre, illetve a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által szabályozott szellemi alkotásokra (pl. know-how) már nem irányadó. Indokolt az Szjt. 1. (2) bekezdésének példálózó felsorolása, amely a legtipikusabb és leggyakrabban elıforduló mőtípusokat említi meg. Az Szjt.-ben e felsorolás kiegészült a fotómővészeti alkotással a térképmővel és más térképészeti alkotással, amelyeket az évi III. tv.-ben ún. rokonjogi védelem illetett meg. Az Szjt. szerzıi és szomszédos jogi védelmet állapít meg, a rokonjogi védelem fogalmát mellızi, ezek az alkotások tehát az egyéb feltételek megléte esetén szerzıi mőnek tekinthetık. A szerzıi jogi védelem tárgyát definiáló példálózó felsorolás módosul január 1-jétıl az Szjt. 1. (2) bekezdése kiegészült a p) ponttal, amely a győjteményes mőnek minısülı adatbázisra vonatkozik. A jogalkotói szándék nyilván annak elismerésére irányult, hogy a technikai és kommunikációs fejlıdés eredményeképpen egyre nagyobb jelentıségük van a szerkesztett adatbázisoknak, és így helyük van a legtöbbször elıforduló mőtípusok felsorolásában. Arra nézve, hogy mi minısül győjteményes mőnek, az Szjt. szintén a fenti törvénnyel módosított 7. -a ad eligazítást, és definíciót. Az adatbázis fogalmát az Szjt. 60/A. -a határozza meg. a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mő, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmő, a zenés színmő, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemő, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mő (a továbbiakban együtt: filmalkotás),

2 h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kınyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotómővészeti alkotás, j) a térképmő és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a mőszaki létesítmény terve, m) az iparmővészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez- és díszletterv, o) az ipari tervezımővészeti alkotás, p) a győjteményes mőnek minısülı adatbázis. (3) A szerzıi jogi védelem az alkotást a szerzı szellemi tevékenységébıl fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minıségi, esztétikai jellemzıktıl vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettıl. Egyéni, eredeti jelleg Az Szjt. tárgyi hatályának további részletezését az Szjt. 1. (3) bekezdése adja, azonban ez is - nem véletlenül - igen általános, mintegy orientáló jellegő szabály. A szerzıi jogi oltalom nem megjelenési formákhoz kötött, a védelmet a mő egyéni, eredeti jellege határozza meg. A szerzıi jogi elmélet, és - az alábbiakban néhány példával illusztrált - gyakorlat e kérdésében mindig is az alkotás egyéni, eredeti jellegét, önálló, kreatív gondolatiságát kívánta meg. Az alkotások szerzıi jogi védelmét megalapozó, fentiekben vázolt kritériumok általánosságához és az ebbıl eredı értelmezési problémákhoz nem fér kétség. Az alkotások szerzıi jogi védelemben részesítésének esztétikai alapokra helyezése már alapvetı emberi jogi problémákat vetne fel. Az Szjt. 1. (1) bekezdés értelmezése tekintetében tehát különös jelentısége van a bírói gyakorlatnak és az ehhez kapcsolódó, Szerzıi Jogi Szakértı Testület által adott szakvéleményeknek, amely szakkérdésekben a bíróság és más hatóságok valamint a jogvitában érintett felek közös kérelmére szerzıi jogi kérdésekben - elızetes - szakvéleményt ad. A bírói döntések is kerülik e bekezdés részletezı elemzését, elıtérbe helyezendı a konkrét jogviták során felmerülı értelmezés szükségét. A töredékes (pl. befejezetlen) mővek tekintetében is felmerül a kérdés, hogy a mőalkotás mikor tekinthetı szerzıi mőnek. A filmalkotások esetén ez a probléma különös jelentıséggel bír, tekintettel a mő többszerzıs jellegére és a filmhez kapcsolódó morális és felhasználási jogok elválására. A film alkotására irányuló, a film szerzıi és annak elıállítója közötti szerzıdésekben célszerő e kérdéseket rendezni, ennek hiányában ugyanis a szerzı(k) hivatkozhat(nak) szerzıi jogaik megsértésére, ha a elıállító az elkészült filmtöredéket pl. más rendezıvel fejezteti be. Kifejezett ilyen tartalmú szerzıdési rendelkezés hiányában, az Szjt. 9. (1) bekezdésének szigorú értelmezése kizárná a befejezetlen mőrészre a szerzıi jogokat, hiszen ez a szabály a mő létrejöttéhez köti a szerzıi jogok - személyhez főzıdı és vagyoni jogok - keletkezését. Az átdolgozások, feldolgozások és fordítások esetében figyelmet érdemel, hogy a törvény kifejezetten az egyéni, eredeti jelleget hangsúlyozza, mint a származékos mő szerzıi jogi oltalmának elemi kritériumát. A származékos mővek kreatív jellegét akkor is megköveteli a törvény, ha az átdolgozáshoz a szerzı hozzájárult, vagy a védelmi idı lejárt. Bírói és SZJSZT gyakorlat LB Pf. III /1970. A filmötlet ezért szerzıi jogi védelemben nem részesülhet. A döntés értelmében ugyanis mő, a valamely formában megtestesített gondolat. BH rámutat arra, hogy szerzıi jogi védelemben részesül minden olyan mő, amelynek formáján az alkotó szellemi tevékenységébıl fakadó eredetiség jegyei felismerhetık, függetlenül attól, hogy az alkotás milyen esztétikai értékelést vált ki. BH : a számítógépi programfejlesztı folyamat tekintetében megállapítja, hogy e folyamat egyes elkülöníthetı szakaszai is létrehozhatnak olyan önálló alkotásokat, amelyek külön szerzıi jogi oltalomban részesülhetnek. BH sz. rámutat arra, hogy a negatív kép laborálási munkáinak eredményeként létrehozott pozitív kép, a pozitív kidolgozási eljárás szerzıi jogokat nem keletkeztet, mert az nem egyéni, eredeti alkotói folyamat. SZJSZT 09/00.: egy kereskedelmi televízió népszerő mősorainak formátumának szerzıi jogi védelmét nem látta megalapozottnak az eljáró tanács. SZJSZT, a 26/00.: Egy rádiómősor kapcsán megállapítást nyert, hogy nem általában véve kizárt a szerzıi jogi védelem, hiszen a mősorok szerkesztése adott esetben lehet egyéni és eredeti jellegő, ami szerzıi minıséget ad a szerkesztınek. Ebben az esetben viszont inkább ötletek győjteményérıl lehetett szó. Az SZJSZT kifejtette, hogy hatályos jogunk ismeri a szomszédos jogi alapon fennálló jogvédelmet magára a mősorra (Szjt. 80. ),

3 de szerzıi jogi védelemrıl itt nem lehet szó, mert ötletek, elgondolások sem külön-külön, sem összességükben nem alapozzák meg a szerzıi jogi védelmet. SZJSZT 28/00 a televíziós mősorformátum védelmével foglalkozik, ebben az ügyben az eljáró tanács véleménye is megosztott volt. SZJSZT 23/03: a még be nem fejezett filmfelvétel szerzıi jogi védelmével foglalkozik, megállapítja, hogy mivel az egyéni, eredeti jelleg fellelhetı, ezért a be nem fejezettség nem akadálya a védelemnek. SZJSZT 43/00:a techno-zene szerzıi jogi védelmét állapítja meg egy büntetıügy kapcsán (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezıvé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. (5) A szerzıi jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre. (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, mőködési módszer vagy matematikai mővelet nem lehet tárgya a szerzıi jogi védelemnek. (7) A folklór kifejezıdései nem részesülnek szerzıi jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népmővészeti ihletéső, egyéni, eredeti jellegő mő szerzıjét megilletı szerzıi jogi védelmet. Az Szjt. értelmében szerzıi jogi védelemben nem részesülı szellemi termékek E bekezdések együttes áttekintését az indokolja, hogy az itt felsorolt szellemi termékek jogalkotói döntés eredményeképpen nem élveznek szerzıi jogi védelmet. Az Szjt. 1. (4) bekezdésben felsorolt szellemi termékek annak ellenére, hogy adott esetben magas színvonalú, kreatív szellemi munkát feltételeznek (pl. jogszabályok, kodifikációs anyagok) nem minısülnek szerzıi mőveknek. Ez a jogrendszerekben általánosan érvényesülı rendelkezés fıként azzal indokolható, hogy kötelezı erejő rendelkezések lévén, nagyobb érdek főzıdik ahhoz, hogy ezek mind szélesebb körben és felhasználási módokon váljanak ismertté, mint az azokban megtestesülı kreativitás védelméhez. Jogszabályok vagy bírósági határozatok győjteményes mőként vagy adattárként történı összeállításának alkotói munkája pl. az egyéni, eredeti módon való válogatás, szerkesztés, már szerzıi védelemben részesülhet. A évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról módosította az Szjt. 1. (4) és 6. (1) bekezdését és hatályon kívül helyezte az Szjt. 1. (5) bekezdését. Megjegyezzük, hogy e törvény, amely a korábban ipari mintaként ismert szellemi alkotásokat szabályozza újra, immár formatervezési minta néven az Szjt ában deklarálja a párhuzamos szerzıi jogi védelmet a formatervezési minták számára, mint mővészeti alkotások számára. Az Szjt. módosítások, amelyek január 1-jével léptek hatályba, pontosították a szerzıi jogi védelem alá nem esı hivatalos iratok körét január 1. elıtt az Szjt. kissé pongyola fogalmazással élve, általában véve a nyilvános határozatokat vette ki a szerzıi jogi védelem alól. A módosítás immár kizárólag a bírósági és hatósági határozatokat, és a hatósági vagy más hivatalos közleményt és ügyiratot és más hasonló rendelkezést tekinti ilyennek. Hogyan ragadható meg a hivatalos jelzı ebben az összefüggésben? A jogalkotói cél nyilvánvalóan az volt - utalva az osztrák szerzıi jogra, amely hasonló elvbıl kiindulva, mint a magyar jogfelfogással rokon szabályozás -, hogy a közérdeket szolgáló közhatalmi feladatot ellátó szerv vagy személy által kibocsátott rendelkezés és irányítási eszköz tartozzék csak e körbe. Ezt a szándékot támasztja alá az Szjt. 1. (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése is, amelyek alapján a gazdálkodó szervezetek (Ptk.) 685. c) és az ilyennek nem minısülı jogi személyek tevékenységi körén belül készült iratokra vagy azok tervezetére vonatkozóan immár nem kizárt a jogvédelem lehetısége, feltéve persze, hogy az említett iratok Szjt. védelmet megalapozó kritériumainak megfelelnek. Érthetı e distinkció közszféra és üzleti szféra relációjában, hiszen az utóbbi területen keletkezett és szerzıi jogi védelemre érdemes ügyiratok jogvédelmének kizárása nem indokolható semmilyen közérdekkel. Éppen ellenkezıleg, ezek legtöbbször nem csupán a szerzıi jog, hanem sokkal inkább üzleti szempontok miatt is célzott felhasználói kör számára készülnek. Említést érdemel a jogvédelmet kizáró rendelkezésnek az az Szjt. 1. (4) bekezdésébe foglalt további szőkítése is, amely immár január 1-jétıl, nem általában véve a szabványokat veszi ki a szerzıi jogvédelem lehetısége alól, hanem csupán a jogszabállyal kötelezıvé tett szabványokat. Melyek is ezek? Az évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 4. (1) bekezdésében definiálja a szabvány fogalmát. E törvény 5. (1) bekezdése a nemzeti szabvány fogalmát határozza meg. A két fogalom közötti distinkció abban áll, hogy a nemzeti szabványt kizárólag a Magyar Szabványügyi Testület mint köztestület alkothatja meg, vagy fogadhatja el, míg a szabványt általában bármilyen elismert szervezet. Az Szjt. 1. (4) bekezdése csak a jogszabállyal kötelezıen elıírt szabványok esetében zárja ki a szerzıi jogi védelem lehetıségét - ismét csak a közérdek miatt. Bírói és SZJSZT gyakorlat

4 SZJSZT 09/01. sz. szakvéleményében kifejtette, hogy noha a bankjegy önmagában nem tartozik a Jogalkotási törvény hatálya alá, mivel azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni mint hivatalos iratot, valójában ebben a minıségében nem élvez szerzıi jogvédelmet a bankjegyen szereplı kép sem. Ez azonban egy relatív jellegő jogviszony, vagyis ha a hivatalos rendeltetési céljától eltérı felhasználás valósulna meg (a bankjegynél ez elég szők körő lehet) akkor a szerzıi jogosult engedélye is szükséges lenne a felhasználáshoz. SZJSZT 34/00. a nem kötelezı szabványok szerzıi jogi védelmének kérdéseit tárgyalja részletesen. Az Szjt. EU-csatlakozástól hatályos módosítását megelızıen a törvény 36. (1) bekezdése rendelkezett a tény és híranyagokat tartalmazó közleményekrıl. Ezen közlemények átvételét szabad felhasználásnak tekintette. Ez azonban nem felelt meg az tvr.-tel kihirdetett Berni Egyezmény 2. cikke (8) bekezdésében foglaltaknak. A szabad felhasználás ugyanis a szerzıi jogi védelem alatt álló mővekre vonatkozik, és azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a védett mővek felhasználásához nem szükséges a jogosult engedélye, illetve a felhasználásért nem kell díjat fizetni. A Berni Egyezmény hivatkozott cikke azonban kifejezetten kimondja, hogy az egyszerő sajtóközlemény jellegő napi hírek nem tartoznak a védett mővek körébe. Az Szjt. EUcsatlakozástól hatályos módosítása ezért a tény-és híranyagokra vonatkozó rendelkezést kivette a szabad felhasználás körébıl és a törvény jelen szakaszában helyezte el, egyértelmővé téve, hogy a tény-és híranyagok nem tartoznak a védett mővek körébe. Az újságírók, publicisták által feldolgozott, kommentált vagy más módon a tényt, és napi hírt egyéni, eredeti módon felhasznált (pl. szerkesztett) alkotások már szerzıi jogi védelemben részesülnek. Igaz ez mind az írott mind az elektronikus sajtóra. Ugyanez igaz az adatbázis elıállítók teljesítményére, ráfordítására tekintettel fennálló speciális, sui generis jogvédelemre, ahol szintén nem feltétel, hogy szerzıi mővek képezzék az adatbázis részét vagy egészét. (Szjt. XI/A. fejezet). Bírói és SZJSZT gyakorlat SZJSZT 19/03. sz. szakvéleményében rámutatott arra, hogy amint fellelhetı egy tény és híranyag közlése mellett bármilyen egyéni, eredeti jellegő alkotói tevékenység (szerkesztés stb.) védetté teszi a közleményt. A szerkesztett közlemények nemcsak szerzıi, hanem szomszédos jogi védelem alatt is állhatnak, hiszen az Szjt a a rádió és televízió szervezeteknek biztosítja azt a jogot, hogy mősoruk egyes felhasználásait engedélyezzék. Ez a védelem azt a teljesítményt, befektetést értékeli, amelynek révén a mősor elkészül. A mősornak része lehet a szerzıi jogilag nem védett tény- és híranyag is. Az Szjt. 1. (6) bekezdése olyan új szabály, amely a nemzetközi egyezményeknek megfelelıen rendezi az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, mőködési módszerek vagy matematikai mőveletek jogi sorsát, amennyiben azokat egységesen kiveszi a szerzıi jogi védelem alól. Utalunk az Szjt. 58. (1) bekezdésében foglaltakra, amely a szoftver szerzıi jogi védelme kapcsán visszautal e kivételekre, és e szabályt alkalmazni rendeli a szoftver csatlakozó felületének alapját képezı ötletekre, elvekre stb. Az Szjt. 1. (7) bekezdése elveti a régi szerzıi jogelmélet folklór mővekre csak közvetetten és igen nehezen értelmezhetı, ún. anonim mővekként történı jogvédelmének elvét, és egyértelmővé teszi, hogy a folklór alkotásai nem részesülnek szerzıi jogvédelemben. Ha az egyébként egyéni, eredeti mő folklór elemeket is tartalmaz, pl. zenében gyakran találkozhatunk ilyen mővekkel, természetesen lehet szerzıi jogvédelem tárgya. Bírói és SZJSZT gyakorlat SZJSZT 08/01. a népmővészeti motívumokat követı díszítıelemek porcelántárgyakon való felhasználásának szerzıi jogi megítélését tárgyalja, és megállapítja az adott ügyben, hogy a dekoráció elkészítése nem védett szerzıi jogilag, mivel az hően követi a folklór jegyeit. (8) Az elıadómővészek, a hangfelvétel-elıállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelıállítók, valamint az adatbázis-elıállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek. A szerzıi joggal szomszédos jogot megalapozó tevékenységek védelme Az évi VII. törvény hatályon kívül helyezte a hangfelvételek elıállítóinak védelmérıl szóló évi 19. törvényerejő rendeletet, amely az erre vonatkozó Genfi Egyezményben elıírt nemzeti szabályozás kidolgozásának kívánalmát teljesítve, a hangfelvételek engedély nélküli sokszorosítása elleni védelemre vonatkozó szabályokat tartalmazta. A hangfelvételek elıállítóinak védelmét különösen indokolja a digitális technika térhódítása, amely egyre többféle és egyre nehezebben kontrollálható felhasználási módot tesz lehetıvé. Ugyanez mondható el a televízió- és rádió-szervezetek tekintetében, ahol pl. a kódolt adások (és ezzel párhuzamosan az illegális dekóderek) elterjedése jelzi, hogy egyre nagyobb üzleti érdek főzıdik e szervezetek szerzıi jogi védelméhez. Az Szjt. a korábbi szomszédos jogi jogosulti kör mellé a filmelıállítók személyében, egy új jogosulti kört is behozott, akikre (inkább amely gazdálkodó szervezetekre) az Szjt a speciális jogokat állapít meg. A filmelıállítók szomszédos jogainak külföldön, pl. Svájcban olyan kézzelfogható eredménye is van, hogy a közös jogkezelés során beszedett (ún. üres kazetta és kábeltelevíziós) jogdíjakból egyszerre két jogcímen is

5 részesül a film elıállítója. Egyfelıl mint a származtatott szerzıi vagyoni jogok jogosultja (Szjt. 66. ), másrészt szomszédos jogi alapon. A filmelıállítók pozícióját tehát feltétlenül erısíti a részükre biztosított szomszédos jog, nem feledve persze a megfilmesítési szerzıdés alapján megszerzett jogaikat. A évi LXXVII. törvény, amely ezen rendelkezést is módosította, az adatbázis-elıállítók személyében, egy újabb szomszédos jogi jogosulti kört emelt be, amelyet a számukra biztosított sui generis jogvédelem bevezetése indokolt. Az adatbázis-elıállítók esetében nem szükséges, hogy szerzıi jogi védelmet élvezı eredményt hozzanak létre, a jogalkotó a jelentıs anyagi és technikai jellegő ráfordítást honorálja e jogvédelemmel. Ez mindenképpen kivételes és mint ilyen, nem kevés fórumon (pl. WIPO) vitatott jogvédelem a szerzıi jogi szabályozásban. Gyökere és hazai szabályozásban való megjelenése a 96/9/EK vonatkozó Irányelvére vezethetı vissza. A szerzıi és szomszédos jogok viszonyát az Szjt a szabályozza. Újdonság e rendelkezés kapcsán, hogy az arányos díjazásra való jogosultságot a szomszédos jogi jogosultaknál is bevezeti a törvény. A szomszédos jogi védelem tartalmának tárgyalására a XI. és XI/A. fejezet kapcsán kerül sor. A törvény hatálya 2. Olyan mőre, amely elıször külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerzı magyar állampolgár, vagy ha a szerzıt nemzetközi egyezmény, illetıleg viszonosság alapján a védelem megilleti. Az Szjt. és a nemzetközi egyezmények az irányadó jog tekintetében A territorialitás Az Szjt. 2. -a közvetve kimondja, hogy olyan mő, szerzıjének honosságától függetlenül, amelyet elıször Magyarországon hoztak nyilvánosságra, e törvény hatálya alá tartozik. A nyilvánosságra hozatal fogalma nem azonos a nemzetközi szerzıdésekben általánosan használt megjelentetés fogalmával [1975. évi 4. tvr. 3. cikk (3)]. A megjelentetés már a mő felhasználására, terjesztésére utal. Az évi 4. tvr. szerint nem tekinthetı megjelenésnek pl. valamely zenemő bemutatása. A nyilvánosságra hozatal ezzel egyidıben is történhet, de meg is elızheti azt, pl. egy film premier elıtti bemutatása keretében. Az Szjt. 2. -a közvetlenül az elıször külföldön nyilvánosságra hozott mővekre utal. Az ilyen alkotásokra az Szjt. hatálya csak bizonyos feltételek esetén terjed ki: a) ha a szerzı magyar állampolgár (függetlenül a nyilvánosságra hozatal helyétıl) b) ha a külföldi szerzıt nemzetközi egyezmény, illetve viszonosság alapján illeti meg a védelem. Az Szjt. 2. -a szempontjából az évi 4. tvr. néhány vonatkozó cikkére térünk ki. Az évi 4. tvr. világviszonylatban a legátfogóbb nemzetközi szerzıi jogi egyezmény. Az Egyezmény részletesen meghatározza a védett szerzık körét (3. cikk), a védett mőveket (2. cikk) és az Szjt. 2. -ának alkalmazásánál leginkább releváns egyenlı elbírálás (régime nationale) elvét (5. cikk). Az egyenlı elbírálás elve alapján az évi 4. tvr. minimálisan érvényesítendı szabályain kívül a szerzık függetlenül attól, hogy mőveik a származási országban [5. cikk (4)] védettek-e, az Unió valamennyi országában (kivéve a származási országot) olyan mértékő védelemben részesülnek, mint amilyet a lex loci protectionis állama a belföldieknek jelenleg, vagy a jövıben megad. A származási országban, amely általában a mő elsı megjelentetésének állama, a belföldi jogszabályok az irányadóak. Ha a szerzı nem állampolgára a származási országnak, akkor is élvezi a belföldieket megilletı védelmet. A származási ország joga ugyanis a külföldiek jogvédelmét adott esetben szőkebben állapíthatja meg mint a belföldiekét. Ez utóbbi rendelkezésnek az Szjt. 2. -ánál gyakorlati jelentısége csekély. Ez az eset pl., ha a mő származási országa az évi 4. tvr. 5. cikke szerint Magyarország, de az egyidejőleg más országban is megjelent. Az Szjt. 2. -a által támasztott (a mő elıször Magyarországon történı nyilvánosságra hozatala) követelményének ilyenkor a külföldi szerzı nem tesz eleget. Ekkor az évi 4. tvr. 3. cikke alapján élvezi a belföldieket megilletı védelmet. Az évi 4. tvr. egyenlı elbírálásának elve valójában az Szjt. 2. -át annyiban egészíti ki, hogy az évi 4. tvr. által védett külföldi szerzık külföldön megjelent vagy meg nem jelent, valamint Magyarországon meg nem jelent mőveik tekintetében, ha a védelmet Magyarországon igénylik, a belföldiekkel azonos védelmet élveznek. A fentiekbıl következıen az egyenlı elbírálás elve nem jelenti azt, hogy a védelem azonos terjedelmő minden országban. Erre még az évi 4. tvr. által minimálisan megadandó jogvédelem érvényesülése sem jelent garanciát, mivel az Unió államai közül jó néhányan az Egyezmény különbözı szövegeihez csatlakoztak, és az eltérı szövegek egyes felhasználási módokat különbözı mértékben védenek. Annak megoldására, hogy a különbözı szövegekhez csatlakozott országok egymás között melyik verziót alkalmazzák, az évi 4. tvr. 32. cikke ad eligazítást, de a problémát teljes egészében ez a cikk sem rendezi.

6 3. Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Szjt. viszonya más jogterületekkel, a háttérjogszabályok A magyar szerzıi jogvédelem általános polgári jogi alapját a Ptk. személyek polgári jogi védelmérıl szóló fejezetének szellemi alkotásokra vonatkozó részében találjuk. A Ptk a miközben kimondja a szellemi alkotások e törvény általi védelmét, az ezen alkotások védelmére vonatkozó (témánk szempontjából fontos szerzıi jogi) speciális szabályok megalkotását külön jogszabályokra bízza. Az Szjt. 3. -a visszautal a Ptk.-ra és ellentétben az évi III. tv.-nyel, mellızi az általános hivatkozást a Munka Törvénykönyvérıl szóló évi XXII. törvényre (a továbbiakban: Munka tv.), amely természetesen a munkaviszonyban alkotott mőveknél továbbra is betölti a háttérjogszabály funkcióját. A Ptk. rendelkezéseit tehát az Szjt. minden olyan kérdésben irányadónak tartja, amit az Szjt. nem szabályoz. Az alábbiakban a magyar bírói gyakorlat fényében a szerzıi jogi rendelkezések alkalmazásakor néhány gyakran elıforduló polgári jogi szabályra utalunk: 1/A)-1/B) és A speciális és az általános viszonya: a polgári jogi jogintézmények alkalmazása a szerzıi jogviták körében A) A speciális szabály elsıbbsége a felhasználási szerzıdés hibás teljesítésénél Az Szjt. 3. -a az Szjt. és a Ptk. viszonylatában kimondja annak háttérjogszabályként való alkalmazását, ám ennek egyúttal határt is szab. Amennyiben egy kérdésre speciális szerzıi jogi rendelkezés vonatkozik, a háttérjogszabályok egyébként vonatkozó normái az adott problémára nem alkalmazandóak. Az Szjt ában foglalt ún. bestseller klauzula a polgári jogban ismert két rendelkezés elemeire épülı, mégis teljesen más jelentéső speciális szerzıi jogi szabály. Amíg a feltőnı értékkülönbségnek a Ptk (2) bekezdése szerint a szerzıdéskötéskor kell fennállnia, addig az Szjt a szerint annak a szerzıdéskötést követıen beállott körülmény folytán kell beállnia. Amíg a Ptk a bírósági szerzıdésmódosítást csak a felek tartós jogviszonyában teszi lehetıvé, addig az Szjt a ezt nem követeli meg. Látható tehát, hogyan specializálta a szerzıi jogi védelem igényei szerint a jogalkotó az egyébként jól ismert polgári jogi jogintézményeket. Ez azt is jelenti, hogy a Ptk. mint mögöttes jogszabály csak akkor érvényesül, ha annak feltételei fennállnak, és a speciális szerzıi jogi rendelkezés nem alkalmazható. Esetleges átfedésnél pedig egyértelmővé teszi az Szjt. 3. -a, hogy a Ptk.-t nem kell alkalmazni. B) A háttérjogszabály közvetlen érvényesülése pl. a bíztatási kár, illetve a nem vagyoni kártérítés megítélésénél A szerzıi jogvitából származó kártérítési igény elbírálásakor tipikusan a közvetlenül alkalmazandó Ptk.-beli jogintézményekre találunk példát. Az Szjt. 94. (2) bekezdése utal közvetlenül a polgári jog általános szabályai szerinti kártérítés igényelhetıségére. Erre vétkes jogsértés esetén van lehetısége a jogosultnak, és magába foglalja a vagyoni és a nem vagyoni kártérítés jogintézményét egyaránt. A nem vagyoni kártérítés megítélhetıségénél utalunk a BHHGY 1999/2. számában megjelent 100. sz. döntésre. A személyhez főzıdı jogok vétkes megsértése alapot adhat a nem vagyoni kártérítésre, de ez nem törvényszerő. Ha ugyanis a jogsérelem a szokásos mértékő sérelmet nem haladja meg, tehát alapvetıen nem jár a személyiség maradandó, és jelentıs sérelmével, kártérítés ezen a címen nem jár. Természetesen a jogsérelem mértéke a megítélt nem vagyoni kár összegének nagyságában is tükrözıdik. A bíztatási kár [Ptk. 6. ] megítélésére a felhasználási szerzıdés alakiságának megsértésekor került sor pl. a BH sz. döntés alapján, amikor a felek között fényképek elkészítésére irányuló, az ellenszolgáltatásban való megállapodás hiánya miatt szerzıdésnek nem minısülı megállapodás született. Az írásbeliség elmaradása, ahogyan arra a BH sz. döntés is hivatkozik, önmagában nem lett volna akadálya a felek közötti elszámolásnak, de mivel az ellenszolgáltatásról szóbeli megállapodás sem született, a BH sz. döntéssel ellentétben a BH sz. döntésben szerzıi díjat ezen a címen nem lehetett megítélni az elkészült képek ellenértékeként. A Ptk. 6. -ának alkalmazása azonban megalapozott volt. A Ptk. alkalmazása elıtérbe kerül egyrészt a jogszavatosság kérdésénél, másrészt a szerzıdésszegés egyes eseteinél. A jogszavatosságról az Szjt. hasonlóan az évi III. tv.-hez nem tesz említést. Ez azonban nem azt jelenti, mintha a felhasználási szerzıdések nem az egyik legfontosabb alkotóelemével találkoznánk. A felhasználó akadálymentes joggyakorlásához ugyanis szükség van arra, hogy a szerzı jogtiszta felhasználási jogokat ruházzon át. Az egyik alapvetı tényezı, hogy a szerzı ugyanazon kizárólagos felhasználási jogot (pl. a kizárólagos sugárzási jogot) egyszerre csupán egy felhasználónak engedje át. Hasonlóan, a szerzı, illetve a jogtulajdonos (származtatott szerzıi jog, pl. egy szerzı közremőködésével tevékenykedı gazdasági társaság) csak olyan jogot ruházhat át, amellyel maga is rendelkezik. A jogszavatosság intézményénél a jelenlegi szabályozás szerint a Ptk. adásvételre vonatkozó szabályainak alkalmazását célszerő kikötni a felhasználási szerzıdésben. Erre nézve, valamint a szerzıdésszegés esetén alkalmazható Ptk. szabályokra a részletesebb elméleti okfejtés tekintetében utalunk Faludi Gábor: A felhasználási szerzıdés (KJK, Bp.,

7 old.) c. mővében írottakra. Sok gyakorlati problémát oldanak meg a szerzıi vagyoni jogok öröklésének egyes kérdéseinél a Ptk. öröklésre vonatkozó szabályai, amelyekre az Szjt. 9. -ánál részletesebben is utalunk. A Ptk. személyiség védelmi eszközei és a Ptk. személyhez főzıdı jogsértésre vonatkozó különös szabályai közötti párhuzam is figyelmet érdemel. Érthetı, hiszen a szerzıi jog alapvetıen a személyhez főzıdı jogokból eredı speciális jogterület. 2. A szerzıdésekre vonatkozó általános polgári jogi szabályok A szerzıdés alakisága Szintén a szerzıdésekre irányadó általános szabályok körébıl emelendı ki a Ptk (1) bekezdése, amely kimondja az alakiság megsértésével kötött szerzıdések semmisségét, és a 237. (2) bekezdése, amely az érvénytelen szerzıdés bíróság által történı hatályosítására ad lehetıséget a határozat meghozataláig. Az évi III. tv a, az Szjt. 45. (1) bekezdése a felhasználási szerzıdésekre, ellenkezı jogszabályi rendelkezés hiányában írásbeli alakot követel meg. A szóban megkötött felhasználási szerzıdés tehát az Szjt. 45. (2) és az Szjt. 60. (5) bekezdésében foglalt kivételtıl eltekintve érvénytelen. Figyelemmel azonban arra, hogy a szerzıi mő létrejötte után az eredeti állapot visszaállítására általában nincs mód. A szerzıi jog polgári eljárásjogi vonatkozásai A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. (1) c) pontja, alapján a szerzıi jogi perekben elsıfokon a megyei bíróság jár el. Bírói és SZJSZT gyakorlat BH sz. döntés rámutat arra, hogy jövıben megalkotandó mőre irányuló szerzıdés hibás teljesítésekor, a felhasználó szerzıdéstıl való elállási jogára az évi III. tv. 29. (3) bekezdése speciális rendelkezést tartalmazott. Ezek szerint, a felhasználó csak akkor állhat el a szerzıdéstıl, ha a szerzınek a mő kijavítására lehetıséget adott. E szabály az Szjt. 49. (3) bekezdésében található meg, így a bírói döntés az új szabályozásnál is releváns. BH ; BH ; BH sz. döntések. a szerzıdés Ptk (2) bekezdése szerinti hatályosítására, és a felek közötti szolgáltatások elszámolásának kérdéseire vonatkoznak. PK 286. számú állásfoglalás, az ún. jogdíjbehajtási pereket, nem vitatva azok szerzıi jogi jellegét, mégis kivesz a megyei bíróság hatáskörébıl. A hivatkozott PK szerint ugyanis ezen perekben domináns a vagyonjogi jelleg, a rendszerint kollektív jogkezelés körében felmerült jogdíjigények jogosultjai a per során ismeretlenek maradnak. Az említett jogviták tekintetében minthogy a fizetendı jogdíjakat elıre megállapítják a jogszabályok, a szerzık, illetve szomszédos jogi jogosultak egyedi engedélyére pedig nincs szükség az ilyen felhasználásoknál. A szerzıi jog 4. (1) A szerzıi jog azt illeti, aki a mővet megalkotta (szerzı). A szerzıi jog alanyi oldala A szerzıvé válás a mő alkotásával párhuzamos folyamat, vagyis a szerzı által az Szjt. 4. (1) bekezdése szerint megalkotott mő, mint a szerzıi státusz alapja, nem feltétlenül követeli meg a mő befejezettségét. Elıfordulhat egy ún. kényszer-társszerzıi viszony, ha egy szerzı kiesése folytán a mővet (pl. filmnél) egy másik szerzı fejezi be. Az alkotói tevékenység a szerzı és a mő között fennálló kreatív, intellektuális kapcsolatot feltételezi, jogunk ezt a kapcsolatot (ha az Szjt. kifejezetten nem is deklarálja) kizárólag magánszemélyek esetében ismeri el. Ebbıl nem következik az, hogy jogi személyek ne rendelkezhetnének a szerzıi, illetve szomszédos jogok tartalmának bizonyos - akár személyhez főzıdı - elemeivel, mint pl. a név feltüntetésének a joga a hangfelvételek elıállítóinál, illetve a rádió- és televízió-szervezeteknél. Erre a Ptk. 75. (2) bekezdése is lehetıséget ad, amennyiben rámutat arra, hogy személyhez főzıdı jogokkal jogi személyek is rendelkezhetnek, kivéve, ha azok csak a magánszemélyeket illethetik meg. Ezek a jogok azonban nem a szerzıi státuszból fakadnak, hanem olyan tevékenységbıl, amelyet a jogalkotó a szerzıt illetı védelemmel hasonló oltalomban kíván részesíteni. Vannak jogrendszerek, pl. az amerikai szerzıi jog, amely szerzınek tekinti azokat a jogalanyokat is, amelyek a mővet intellektuális értelemben ugyan nem alkották meg, de létrehozásukat kezdeményezték, annak materiális feltételeit (beleértve az alkotók kiválasztását) biztosították. Eszerint a film szerzıje az amerikai jog szerint a film producere, tehát a szerzıi jogok eredeti jogosultja. A cselekvıképesség a szerzıi jog viszonylatában speciális kérdéseket vet fel. A mővészetek közül különösen a költészet és a zene területén gyakran találkozhatunk ifjú tehetségekkel, akik polgári jogi értelemben még nem, vagy csak korlátozottan cselekvıképesek (Ptk. II. fejezet). Amennyiben az említett személyek szerzıi jogi védelemre érdemes alkotásokat hoznak létre, szerzıi státuszuk nem vitatható.

8 A magyar jogban a szerzıket érintı speciális rendelkezés nincsen, így a Ptk. cselekvıképességre vonatkozó általános szabályai alkalmazandók. Ezek szerint pl. a 12 éves cselekvıképtelen szerzı nevében mind a személyhez főzıdı jogok [Ptk. 85. (2)], mind a szerzıi vagyoni jogok vonatkozásában [Ptk. 18. (1)] törvényes képviselıje tehet csak jognyilatkozatokat. Egy 16 éves szerzı esetében azonban míg a vagyoni jogokkal kapcsolatban jognyilatkozatához törvényes képviselıjének beleegyezése szükséges [Ptk. 14. (1)], személyhez főzıdı jogainak védelmében a Ptk. 85. (1) bekezdése szerint maga is felléphet. Az utóbbi esetben a párhuzamos joggyakorlás konfliktus forrásává is válhat. Amennyiben a párhuzamos joggyakorlás miatt jogvita keletkezne, úgy az eset összes körülményeire is figyelemmel, vélhetıen a meghallgatandó ifjú tehetség (szerzı) álláspontját akceptálná az eljáró bíróság. (2) Szerzıi jogi védelem alatt áll - az eredeti mő szerzıjét megilletı jogok sérelme nélkül - más szerzı mővének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. BH Ha a külföldi irodalmi mő magyar nyelvő fordítása - a fordítói tevékenység színvonala folytán - egyéni, eredeti jelleggel bír, a magyar nyelvő fordítás szerzıi mőnek minısül - A szerzıi mőnek minısülı magyar nyelvő fordítás szerzıi jogvédelemben részesül a külföldi mő újabb, ismételt magyar nyelvő fordítása esetén is [1999. évi LXXVI. tv. 4. (2) bek., 16. (1) bek.]. Származékos mővek (átdolgozás, feldolgozás, fordítás) Az Szjt. 4. (2) bekezdése értelmében átdolgozásnak az a származékos mő minısül, amely önmagában is az Szjt. 1. szerint védelemre érdemes. Az eredeti és a származékos mő közötti kapcsolat megléte alapozza meg az átdolgozás tényét. Amennyiben a származékos mő az eredetivel csupán távoli kapcsolatban van, pl. hasonló témát dolgoz fel, nem átdolgozásról, hanem új, eredeti mőrıl van szó. Ennek megállapítása a bírói döntések feladata. Ez tipikusan olyan szakkérdést vet fel, amelyben legtöbbször a Szerzıi Jogi Szakértı Testület nyújt szakvéleményt. Az átdolgozás, feldolgozás és fordítás, szerzıi jogi természetét tekintve felhasználás. Ezért a védelmi idın belül, az eredeti mő szerzıjének hozzájárulásához kötött. Az engedélyezés fıszabályként díjazás ellenében történik. Az átdolgozásra, illetve fordításra a védelmi idıtıl függetlenül érvényesül az a szabály, amely szerint az alapul szolgáló mő szerzıjének nevét ezeken fel kell tüntetni. Származékos mőként szerzıi jogi védelem alatt áll a fordítás is, ha az a szó szerinti nyersfordításnál kreatívabb fordítói tevékenység eredménye. A fordítások két fajtáját különbözteti meg a törvény, anélkül azonban, hogy az elhatárolás kritériumait taxatíve meghatározná. Fıszabályként azt mondhatjuk, hogy mőfordítás csak mőrıl (szerzıi jogi oltalomban részesülı alkotásról) készíthetı. A nem mőrıl készített, bármilyen szemléletes és önálló, kreatív gondolatokat is magában foglaló fordítás nem minısül mőfordításnak. Abban az esetben, ha az említett fordítások szerzıi mő jellegét öltik, inkább önálló szerzıi mőrıl van szó (pl. tanulmány), és nem az Szjt. 4. (2) bekezdése szerinti fordításról. Ezt erısíti az Szjt. 4. (2) bekezdésének a szövege is, amely más szerzı mővének fordítására utal. Ezzel kiveszi az oltalmat nem élvezı szellemi termékeket az Szjt. 4. (2) bekezdésének hatálya alól. A mőrıl készült nyers szövegfordítás nem részesül szerzıi jogi védelemben. Ahogyan arra a Szerzıi Jogi Szakértıi Testület az Országos Fordító és Fordításhitelesítı Iroda 1972-es megkeresése alapján kifejtette, egy fordítás szerzıi mőnek minısítése nem a mőfajtól, hanem a fordítás jellegétıl függ. Kevéssé valószínő viszont, hogy egy jogszabály, illetve hatósági határozat nem nyersfordításban jelenik meg. A jogszabályok fordításánál a nyersfordítást csupán vélelmezte a Szerzıi Jogi Szakértı Testület szakvéleménye, nem zárta viszont ki a szerzıi fordítás lehetıségét a konkrét esettıl függıen. Az Szjt. 4. (2) bekezdés alkalmazhatóságának szempontjából tehát a téma lezárásaként azt mondhatjuk, hogy nemcsak a származékos, de az eredeti mőnek is az Szjt. oltalmát kell élveznie. Bírói és SZJSZT gyakorlat A LB Pf. II /1971. sz. döntés a Szerzıi Jogi Szakértı Testület véleményét figyelembe véve megállapította, hogy a felperes eredeti alkotásai (népmővészeti babák) az Szjt. oltalma alatt állnak. Az alperes babái ezekkel jelentıs hasonlóságot mutatnak, vagyis azok átdolgozásai. A felhasználásra azonban az alperes nem kért engedélyt, díjat sem fizetett, így kártérítés fizetésére kötelezte ıt a bíróság, és eltiltotta a babák további gyártásától. SZJSZT 11/01 és 20/01: aremix fogalmát, szerzıi jogi megítélését tárgyalja (az átdolgozás szintjét elérı, ill. azt el nem érı változtatások) SZJSZT 23/98 régi-önmagukban védelemben nem részesülı címerek átdolgozását megtestesítı grafikai alkotások szerzıi jogi védelmét tárgyalja SZJSZT 05/98 mőszaki leírások fordításának szerzıi jogi védelmére vonatkozóan ad eligazítást Közös mővek

9 5. (1) Több szerzı közös mővére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzıi jog együttesen és - kétség esetén - egyenlı arányban illeti meg a szerzıtársakat; a szerzıi jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzıtárs önállóan is felléphet. Szerzıtársi/társszerzıi viszony a közös mőben: az elhatárolás problémái A közös mő szétválaszthatóságának alapján esetenként meghatározott szerzıtársi (ha a mő részei nem használhatók fel önállóan), illetve társszerzıi (ha a közös mő önálló részei külön-külön is felhasználhatóak) viszony megállapításában a bírói gyakorlat korábban nem volt egységes. Bírói és SZJSZT gyakorlat LB Pf. III /1974. sz. döntése ugyanazon színpadi dalmővet oszthatatlan, egységes alkotásnak, szerzıit szerzıtársaknak tekintette, míg a LB Pf. IV /1982. sz. döntésében szétválasztható mőnek, a szerzıket pedig társszerzıknek minısítette. Ez egy idıközben bekövetkezett jogszabályváltozásnak tudható be. Amíg ugyanis a módosítást megelızıen a gyakorlat az oszthatatlanságot esztétikai kérdésként kezelte, addig azt követıen a ma hatályos szabályozás szerint is, ez ténykérdés. BH sz. döntés a megzenésített vers szerzıit társszerzıknek minısítette ugyan, de a mő címét oszthatatlannak tekintette. Ezért ebben a részben a szerzıket szerzıtársaknak minısítette. Ebbıl következıen a mő címének felhasználásához a felperes engedélyére is szükség lett volna. BH sz. döntés eljárásjogi vonatkozása miatt kiemelendı. Ez a döntés szerzıtársi és társszerzıi minıség megállapítása iránti perben egyaránt irányadó. Az adott esetben musical szerzıtársi minıségének megállapítására irányuló kereset és viszontkereset elbírálásánál, a bíróság általános érvénnyel nélkülözhetetlennek vélte azoknak a perben állását, akik szerzıi jogi igényt támaszthatnak. Tette ezt azért, mert a szerzıtársi minıség megállapítása kihat a többi jogosult szerzıségének arányára is. A felek perben állásának szükségességére hivatkozva, utalva a Pp. 51. a) pontja szerinti egységes pertársaságra, az ítélet az elsıfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A szerzıtársak jogi helyzete A közös mőben egymástól nehezen elhatárolható kreatív teljesítményük miatt a szerzıtársak jogai és kötelezettségei jelentısen eltérnek a társszerzıkétıl. Indokolja ezt többek között az a tény, hogy a szerzıtársak a mő létrehozásának folyamatában egymás tevékenységének ismeretében, együttmőködve alkotnak. Az Szjt. 5. (1) bekezdése alapján a szerzıtársak, amennyiben eltérıen nem állapodtak meg, a szerzıi joggal egyenlı arányban rendelkeznek. A közös mő hasznosításához valamennyi szerzıtárs hozzájárulását ki kell kérnie a felhasználóak. A mővel való rendelkezés a felhasználók irányában a Ptk (2) bekezdése szerint a szerzık egyetemleges kötelezettségét valósítja meg. A szerzıi jog megsértése ellen önállóan, tehát egymástól függetlenül is felléphetnek. A védelmi idı tekintetében az Szjt. 31. (2) bekezdése speciális rendelkezést tartalmaz. Eszerint a hetvenéves védelmi idıt az utoljára elhunyt szerzıtárs halálát követı év elsı napjától kell számítani. Bírói és SZJSZT gyakorlat BH az animációs film alapjául szolgáló irodalmi mő szerzıjét, aki a film gyártásakor már nem élt, és a film rendezıjét, aki a forgatókönyv egyik szerzıje és a rajzfilm figuráinak is (mint grafikusmővész) megalkotója volt egyben, a bíróság szerzıtársaknak minısítette. Ez pedig az adott ügyben azt jelentette, hogy az irodalmi mő szerzıjének (jogutódjának) is engedélyezési joga volt a másodlagos, ún. merchandising jogok (pl. a rajzfilmfigura ruhákon, írószereken stb. való hasznosítása) tekintetében. A szerzıtárs engedélyét a filmrendezı hozzájárulása nem pótolhatta. E döntés vitathatóan messze ment a szerzıtársi viszony megállapításánál. SZJSZT 03/03 színpadi mő és zenés színpadi mő összevetését tárgyalja abból a szempontból, hogy az utóbbihoz az elıbbi szerzıje alkotó módon hozzájárult-e, s így az utóbbi társszerzıjének számít-e. (2) Ha a közös mő részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt mővek), a saját rész tekintetében a szerzıi jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt mővekbıl álló, együtt alkotott közös mő valamely részének más mővel való összekapcsolásához az eredeti közös mő valamennyi szerzıjének hozzájárulása szükséges. Összekapcsolt mővek: a társszerzık jogi helyzete E szabály az ún. összekapcsolt mőveknél megalapozza a társszerzı önálló szerzıi jogát az általa alkotott rész tekintetében [Szjt. 5. (2)]. A társszerzı csak az általa készített mőrészt érintı jogsértés ellen léphet fel önállóan. A védelmi idı szempontjából is autonóm a társszerzık helyzete, vagyis a mő hasznosításánál a védelmi idı az Szjt. 31. (1) bekezdése szerint külön-külön számítandó az egyes szerzık vonatkozásában. Új szabály vonatkozik arra az esetre, ha az összekapcsolt mő részét az azt alkotó szerzı, más szerzı mővéhez kívánja hozzákapcsolni. Ilyenkor szükséges a többi rész szerzıjének a hozzájárulása is. Indokolt e rendelkezés, amelyet a konkrét törvényi szabály hiánya ellenére is követett a korábbi gyakorlat, mivel egy

10 összekapcsolt mő egy részének esetleges késıbbi felhasználásánál annak értékét, és így a hozzá kapcsolódó jogdíj mértékét befolyásolja magának az egész mőnek a sikere, amelyhez hozzájárult a többi szerzı részmőve is. 6. (1) Az együttesen létrehozott mőre (pl. nemzeti szabványra) a szerzık jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságot illeti meg a szerzıi jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a mővet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. Együttesen létrehozott mővek Új, a közös mővek körébe tartozó mőkategóriaként vezette be az Szjt. az együttesen létrehozott vagy kollektív mőveket, amelyeknél a szerzıi jog a szerzık jogutódjaként azt illeti meg, aki vagy amely szervezet annak létrehozását kezdeményezte, illetve az alkotást irányította, és amely azt saját nevében nyilvánosságra hozta. Csak akkor tekinthetı egy mő kollektív mőnek, ha a fenti kritériumoknak megfelel és az egyes szerzıi hozzájárulásokat külön-külön nem lehet meghatározni. Felmerülhet a kérdés, hogy pl. filmek esetére vonatkozik-e ez a szabály. Azon túl, hogy a filmre az Szjt. IX. fejezete speciális szabályokat állapít meg, így azok elsıbbséget élveznek e rendelkezéssel szemben, azért sem lehetne a filmet kollektív mőnek tekinteni e szabály értelmében, mert a filmnél az egyes szerzık alkotói hozzájárulásai elkülöníthetık, meghatározhatók. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen típusú mővek tartozhatnak e körbe. Indokolt e kérdés felvetése, amely az Szjt. kodifikációja során is felmerült. A szóban forgó mővek szinte kivétel nélkül vagy a közös mő vagy a győjteményes mő, illetve adatbázis kategóriájában kaphatnak helyet. Így erre a kérdésre minden bizonnyal a bírói gyakorlat fogja majd megadni a választ. Tipikusan az adatbázis, a szoftver és egyes multimédiás, esetleg filmalkotásnak nem minısülı audiovizuális mővek tartozhatnak e szabályozás alá. Ezekben a distinkció alapja, vagyis, hogy együttesen létrehozott mő-e, a csoportos alkotói munka jellege (elkülöníthetıek-e az egyes szerzıi alkotások vagy sem). Míg az Szjt. 1. (4) bekezdése nem teszi lehetıvé a jogszabállyal kötelezıvé tett (kizárólag nemzeti) szabványra a szerzıi jogi védelmet, az Szjt. 6. (1) bekezdése a nemzeti szabványra, mint az együttesen létrehozott mő egyik kiemelt példájára utal. Ebbıl tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy a nemzeti szabványok közül a jogszabállyal kötelezıvé nem tett nemzeti szabványok mindenképpen együttesen létrehozott mőnek minısülnek, ahol a szerzıi jogok az azt megrendelı szervezetet illetik (pl. a Magyar Szabványügyi Testületet). (2) Együttesen létrehozottnak minısül a mő, ha a megalkotásában együttmőködı szerzık hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövı egységes mőben, hogy nem lehetséges az egyes szerzık jogait külön-külön meghatározni. Győjteményes mő 7. (1) Szerzıi jogi védelemben részesül a győjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegő (győjteményes mő). A védelem a győjteményes mővet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzıi jogi védelemben. A évi XLVIII. törvény január 1-jei hatállyal fıleg nyelvtani és logikai okokból, másrészt az adatbázisok átfogó új jogi szabályozása miatt módosította e törvényhelyet. Míg korábban e rendelkezés a győjteményes mővekrıl szólt, addig a megfogalmazás a módosítás folytán győjtemény, amely mint tágabb fogalom, magában foglalhat mőveket vagy szerzıi jogi védelmet nem élvezı anyagokat. Tehát nem minden győjtemény szerzıi mő. Az a győjtemény viszont, ami mő, az ún. győjteményes mő néven élvezi a védelmet. Hogy mikor lesz a győjtemény mő, azt világosan meghatározza e rendelkezés - egyébként már a módosítás elıtti szövegben is -: Az Szjt. az évi III. törvény szabályozását annyiban egészítette ki, hogy deklarálja azt a korábbi gyakorlatban már élı szabályt, hogy a szerzıi jogvédelmet nem élvezı mővekbıl felépülı győjtemény vagy adattár (új szóhasználattal adatbázis) is védett mint győjteményes mő, ha annak elrendezése egyéni, eredeti jellegő. Nem elıfeltétele a szerkesztı szerzıségének megállapításánál, hogy a győjteményes mőben foglalt részek, alkotó elemek önmagukban szerzıi jogi védelem alatt álljanak. Így lehet győjteményes mőként védett az Szjt. 1. (4)-(6) bekezdésekben foglalt, szerzıi jogvédelmet nem élvezı szellemi termékek győjteménye is. Ez azt jelenti, hogy pl. nyers szövegfordítások, jogszabályok stb. is képezhetik a szerzıi jogvédelmet élvezı győjteményes mő alapját. Amennyiben egy győjtemény/adatbázis nem mő, a jelentıs ráfordítással létrehozott adatbázis elıállítója ettıl még élvezheti a évi XLVIII. törvénynek köszönhetıen az Szjt. XI/A. fejezeteként beiktatott adatbázis elıállítói sui generis jogosultságokat. (2) A győjteményes mő egészére a szerzıi jog a szerkesztıt illeti, ez azonban nem érinti a győjteménybe felvett egyes mővek szerzıinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait. A szerkesztı

11 A szerkesztı szerzıi jogi minısége akkor állapítható meg, ha a győjteményes mő létrehozására irányuló tevékenysége (mővek kiválasztása, elrendezése stb.) egyéni, kreatív jellegő. A szerkesztı szerzıi joga csak a győjteményes mő, mint egész tekintetében érvényesül, de nem érinti a győjteménybe felvett mővek szerzıinek, és a évi XLVIII. törvény módosításának köszönhetıen, a szomszédos jogi teljesítmények [Szjt. XI. és XI/A. fejezete] önálló jogait. Ez azt jelenti, hogy a győjteményes mőbe foglalandó alkotások szerzıinek és szomszédos jogi jogosultjainak (pl. elıadómővészek) a győjteményes mő elıállítójával kötött szerzıdésekben át nem engedett jogaival a győjteménybe foglalt mő szerzıi és szomszédos jogi jogosultjai rendelkeznek. A szerkesztı adott esetben lehet a győjteménybe foglalt mővek mindegyikének egyben a szerzıje is. Ez csak akkor lehetséges, ha a szerzı szerkesztıi minıségében is kreatív tevékenységet végzett. (3) A győjteményes mő szerzıi jogi védelme nem terjed ki a győjteményes mő tartalmi elemeire. A gyakorlatban mégsem olyan egyszerő annak meghatározása, hogy milyen szerkesztés tekinthetı egyéninek, eredetinek. Hasonlóan problémás annak megítélése, hogy pl. egy televíziós mősor szerkesztıje egyéni, eredeti alkotó munkát végez-e. Ez nyilván az adott eset ismeretében dönthetı el, hiszen több olyan (irodalmi, mővészeti) mősor van, amelynek hozzáadott értéket kölcsönöz a szerkesztési elv. A évi XLVIII. törvény módosító rendelkezése teljes mértékben átalakította az Szjt. 7. (3) bekezdését. A módosítás (2002. január 1.) elıtt e rendelkezés kizárólag a győjteményes mőnek minısülı, számítástechnikai eszközökkel mőködtetett adattárra vonatkozóan deklarálta azt, hogy az abban foglalt adatok és egyéb alkotóelemek (amelyek nem szerzıi mővek), vagyis maga a tartalom nem részesül szerzıi jogi védelemben attól, hogy maga a győjtemény mőalkotás. Ezt az új szabály általános érvénnyel írja elı, vagyis a győjteményes mőre, tekintet nélkül annak megjelenési, szerkesztési módjára, eszközére. Az adattár mint speciális győjteményes mő fontosságát jelzi az, hogy az Szjt. külön (VII.) fejezetet szentel e témának. A különös szabályokat részint az indokolja, hogy az Szjt. egyes esetekben megengedi a vagyoni jogok átruházását. Az adattár is e körbe tartozik. Itt érdemel említést a 96/9/Európai Unió (EU) (III. 11.) Tanácsának Irányelve az adatbázisok védelmérıl. Ezen Irányelv tárgyát képezı adatbázis ugyanis, ha annak bármilyen hordozón történı tárolása, elrendezése egyéni, eredeti jellegő, szerzıi jogi védelem alatt áll. A 96/9/EU sz. Irányelv egyedülálló módon a jelentıs anyagi és humán befektetéssel készült adatbázisok sui generis védelmét is lehetıvé teszi. Ez annyit jelent, hogy nemcsak az adatbázis elrendezése, egyéni rendszere oltalmazott, hanem az adatbázis tartalmi része is. E jog biztosítja az adatbázis létrehozójának engedélyezési jogát az adatbázis egészének vagy lényeges részének a felhasználását illetıen. Ez quasi szerzıi jognak tekinthetı, amennyiben ez a jogosultság az egyébként szerzıi mőnek nem minısülı adatbázisok készítıit is megilleti. E sui generis jognak a védelmi ideje 15 év, amely minden újabb anyagi befektetéssel (pl. adatbázis kiterjesztése) korlátlanul meghosszabbítható. Bírói és SZJSZT gyakorlat BH A szerkesztett mő szerzıjének és a szerkesztı személyének azonossága esetére vonatkozó megállapításokat tartalmaz SZJSZT 22/03 a győjteményes mővek oltalmának feltételeit vizsgálja meg tananyag esetében SZJSZT 24/00 reklámanyagokat tartalmazó győjtemény szerzıi jogi védelmét tárgyalja SZJSZT 18/97 jogszabályokat tartalmazó adatbázisok szerzıi jogi védelmét vizsgálja SZJSZT 25/03 az adatbázisok szerzıi jogi védelméhez ad iránymutatást SZJSZT 23/90. egy rádiómősor szerkesztését (mősor ideje, jellemzıbb adatai) nem tekintette szerzıi mőnek. Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mő 8. Ha a mővet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzıi jogokat a szerzı fellépéséig az gyakorolja, aki a mővet elıször hozta nyilvánosságra. A szerzı anonimitása Az Szjt a rendezi a névjog, mint az egyik legalapvetıbb személyhez főzıdı jognak a szabályait. Az anonim, vagy felvett néven [Szjt. 12. (3)] nyilvánosságra hozott mőveknél a mővet elsıként nyilvánosságra hozó személyt jogosítja fel a szerzıi jogok gyakorlására. Természetesen amint a szerzı fellép, ez a joggyakorlás elenyészik, az addig tett jognyilatkozatok hatályát azonban ez nem befolyásolja, feltéve, hogy a nyilvánosságra hozatal jogszerő volt. Az Szjt. 8. -a speciális törvényi rendelkezéssel oldja meg a szerzı azonosításából eredı bizonytalanságokat. A szerzıi jogokat a szerzı fellépéséig ugyanis az gyakorolja, aki a mővet elsıként nyilvánosságra hozta. A szerzı fellépéséig jogosultságát el kell ismerni még akkor is, ha nyilvánvalóan nem ı a szerzı. Ez a személy lényegében a szerzı törvényes képviselıje, akinek ezt a jogállását az alapozza meg, hogy olyan mővet hoz

12 nyilvánosságra, amelynek szerzıje ismeretlen. (A szerzıi jog, Szerk.: Dr. Petrik Ferenc, Bp. KJK 1990., 34. old.). Bírói és SZJSZT gyakorlat SZJSZT 24/03 a szerzı nevének feltüntetésére vonatkozó jog, mint személyhez főzıdı jog kérdését tárgyalja A szerzıi jogok keletkezése, a szerzıi jogok a vagyoni forgalomban 9. (1) A szerzıt a mő létrejöttétıl kezdve megilleti a szerzıi jogok - a személyhez főzıdı és a vagyoni jogok - összessége. A szerzıi jog tartalma Az Szjt. az ún. monista (személyhez főzıdı és vagyoni jogok egysége) szerzıi jogi koncepcióból indul ki, ám ezt ötvözi az ún. dualista felfogással, és az egységet feloldja azokban az esetekben, amikor a vagyoni jogok átruházhatóságát (pl. adattár, szoftver, reklámozásra készített mő) lehetıvé teszi. A szerzıi jog e két oldalának szabályrendszere alapvetıen a szerzı és az általa létrehozott mő védelméhez és a mő közönséghez történı eljuttatásához főzıdı (felhasználói) érdekek közötti jogalkotói mérlegelés eredménye. A szabad felhasználás szabályai pl. a felhasználó méltányolható érdekeit, a felhasználási szerzıdésekre vonatkozó szabályokban elıforduló szerzıket védı garanciális szabályok a szerzıi érdekek primátusát testesítik meg. Egyes szabályok, pl. a védelmi idı [Szjt. 31. ] a két érdekcsoport aktuális kompromisszumát tükrözik. Az általános tendencia e téren a védelmi idı kiterjesztése, sıt az Szjt. átmeneti rendelkezései folytán az évi VII. törvény folytán a védelembıl kiesett mővek és teljesítmények újra védelembe helyezése, vagyis a szerzıi, ill. szomszédos jogi jogosultak érdekeinek fokozottabb elismerése. A személyhez főzıdı (morális) jogokról való lemondás tilalma, valamint ezek átruházhatatlansága a szerzı rendelkezési jogának korlátait képezik, a jogalkotó szándéka szerint a szerzı érdekeinek védelmében. A felhasználók érdekeit tartja szem elıtt a szerzıi személyhez főzıdı jogok gyakorlásának korlátozását lehetıvé tevı néhány szabály (pl. munkaviszonyban alkotott mőveknél), és ennek szerzıdésben történı szabályozásának lehetısége. Az Szjt ában foglalt szabály, amely szerint a felhasználó is felléphet a szerzı személyhez főzıdı jogai érdekében, ha ahhoz hozzájárult, a jogérvényesítés hatékonyságát fokozza. Bírói és SZJSZT gyakorlat SZJSZT 19/02 a vagyoni jogok átruházhatatlanságának a dogmájával és a merev monizmussal való szakítás az új Szjt.-ben, s annak jogi következményeit vizsgálja SZJSZT 36/01 a filmalkotásokra vonatkozó vagyoni jogokat és azok átszállását a filmalkotások elıállítóira a régi Szjt. alapján tekinti át (2) A szerzı személyhez főzıdı jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerzı nem mondhat le róluk. (3) A vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet. A személyhez főzıdı jogok átruházhatóságának tilalma, és a vagyoni jogok forgalomképessége A személyhez főzıdı jogok átruházását, átszállását és az arról való lemondást az Szjt. hasonlóan az évi III. tv.-hez kategorikusan kizárja. Mindez nem jelenti azt, hogy azok gyakorlására is csak maga a szerzı jogosult. Ha a felhasználási szerzıdésben a szerzı hozzájárult, a felhasználó is felléphet a személyhez főzıdı jogok védelmében [Szjt. 15. ]. A szerzı halála után az Szjt ának megfelelıen az ott megjelölt személyek, szervek is jogosultak a jogsértések elleni fellépésre. A szerzı személyhez főzıdı jogának gyakorlását viszont korlátozhatja, így pl. a név feltüntetésének mellızésére. Sajátos speciális szabályt tartalmaz az Szjt. 65. (3) bekezdése, amely - eltérı megállapodás hiányában - a filmszerzık egyes jogainak gyakorlása tekintetében a film rendezıjét képviseleti joggal ruházza fel. Figyelmet érdemel a házassági vagyonközösség és a szerzıi jogok gyakorlásának és a jogdíjak kérdése. A szerzı engedélyezési joga mint a szerzı személyéhez kötıdı rendelkezési jog nem oszlik meg a házastársak között, tehát annak gyakorlására kizárólag a szerzı jogosult. Ami a jogdíjakat illeti, amennyiben azok esedékessége a házasság fennállta idejére tehetı, a házassági vagyonközösségbe tartoznak. Természetesen a házastársak vagyonjogi szerzıdésben eltérıen is szabályozhatják a szerzıi jogok gyakorlásának kérdését, illetve a jogdíjak elosztását. Amíg az évi III. tv. a személyhez főzıdı jogok idıbeli korlátlanságának elvén alapult, az Szjt. a személyhez főzıdı jogok érvényesítését is - a névjog kivételével - csak a védelmi idın belül ismeri el. A személyhez főzıdı jogok megsértése miatt a védelmi idın belül elsısorban nem a vagyoni jogokat öröklés jogcímén megszerzı személy, hanem - ha a szerzı ilyen személyt megjelölt - a szellemi hagyaték gondozásával

13 megbízott személy jogosult. Fontos, hogy a jogsértés elleni fellépésre vonatkozik ez a szabály, a személyhez főzıdı jog pozitív értelemben történı gyakorlása a szerzı életében lehetséges. A vagyoni jogok átruházásának és átszállásának eseteit szők körben, de megengedi az Szjt. Ez jelentıs paradigmaváltást mutat az évi III. tv.-hez képest. A vagyoni és személyhez főzıdı jogok helyenként külön utakon történı járásának példája többek között az, hogy a vagyoni jogok örökölhetık, azokról halál esetére lehet rendelkezni. (4) A vagyoni jogok örökölhetık, róluk halál esetére rendelkezni lehet. A vagyoni jogok egészérıl való rendelkezési jogot az Szjt. csak a szerzı életében korlátozza bizonyos esetekre, míg a halál esetére szóló rendelkezés korlátlan. A Ptk. szabályai szerint, az öröklés lehet törvényes vagy végintézkedésen alapuló. Természetesen az általános szabályok szerint a végrendelet elsıbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben. A szerzı halála esetén a vagyoni jogok megszerezhetık különös jogutódlással, végrendeleti hagyományrendelés (Ptk ) folytán is. A hagyományos tipikusan egyes jogdíjak kedvezményezettje. A halál esetére szóló ajándékozás (Ptk ) tárgyát képezhetik a vagyoni jogok is. Már az örökhagyó életében lehetıséget ad a Ptk ra arra, hogy a leszármazók egymás között örökségi várományuk tárgyában szerzıdjenek egymással. Így elképzelhetı, hogy a szerzı halála elıtt a vagyoni jogok tekintetében megegyezzenek a leszármazók. Ehhez hasonló, de mégis eltérı az Szjt. 9. (5) bekezdésében foglalt szabály, amely az örökség megnyíltával ad lehetıséget a vagyoni jogokat öröklés címén megszerzı személyeknek arra, hogy arról egymás (tehát nem harmadik személy) javára rendelkezzenek. Az évi III. tv. az öröklés jogcímén történı jogszerzés fogalmát kerülte, és e körben semmilyen részletszabályt nem alakított ki. Így a gyakorlat feladata maradt, hogy a szerzıi jogok öröklése kapcsán felmerült kérdéseket megválaszolja, a Ptk. mint háttérjogszabály öröklésre vonatkozó szabályainak megfelelı alkalmazásával. Fontos kérdés, hogy a haszonélvezı pl. az elhunyt szerzı özvegye jogosult-e a jogdíjakra. Tekintve, hogy a szerzıi jog, mint hasznot hajtó jog haszonélvezetére, a dolog haszonélvezetére vonatkozó szabályok alkalmazandók, így a jogdíjak mint a dolog hozama a haszonélvezıt illetik. (5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerzı személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek. Vagyoni jogok örökölhetısége A szerzıi vagyoni jogok öröklésénél egyrészt rendezésre vár az engedélyezési jogok kérdése, másrészt a jogdíjak kedvezményezettjének megjelölése. Amennyiben végintézkedés hátrahagyása mellett hunyt el a szerzı, és abban megjelölte az engedélyezési jogok jogosultjá(ai)t, ez az irányadó. Elképzelhetı az is, hogy az örökhagyó a jogdíjak (vagy bizonyos típusú jogdíjak) kedvezményezettjére is más-mást jelölt ki. Ha több örököst illet ugyanazon típusú engedélyezési jog, akkor célszerő, ha ezt egymás között rendezik, az Szjt. 9. (5) alapján. Ha ezt egymás között nem rendezik az örököstársak, akkor a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályainak analóg alkalmazása jöhet szóba. Sajátos helyzetet jelent, ha a törvényes öröklés rendje szerint, a túlélı házastárs haszonélvezeti jogával terhelten történik a szerzıi jogok átadása az ún. állagörökösnek (pl. örökhagyó gyermeke). A jogdíjakra - a haszonélvezeti jog megváltásának hiányában, vagy más megállapodás híján - kizárólag az özvegy jogosult. Mi történik azonban a felhasználás engedélyezési jogával? Nyilvánvalóan, a haszonélvezeti jogosult megkerülésével jogszerően nem lehet felhasználási engedélyt szerezni pusztán az állagörököstıl, hiszen a jogdíjban történı megállapodás a felhasználási szerzıdés kötelezı tartalmi kelléke, és ebben a haszonélvezı dönt. Az sem jelent azonban megnyugtató helyzetet, ha a haszonélvezı - akinek magára a szerzıi jogra nézve nincsen rendelkezési joga - esetleg kihasználva a helyzetet az állagörökösre nézve igen elınytelen szerzıdést köt, pl. egyösszegő jelentıs jogdíjban állapodik meg és a késıbbi esetleg évtizedekig tartó felhasználás utáni bevételbıl csak csekély részesedést köt ki (ami már majdan az állagörököst illetné). Ezért álláspontunk szerint, az állagörökös megkerülésével kötött szerzıdés sem köthetı jogszerően, különösen ha vagyoni jogátruházásra irányul, vagy a védelmi idı egészére történı felhasználási szerzıdést jelent. Az Szjt. 9. (5) ezért igen lényeges rendelkezés, mert ilyen konfliktus helyzetek megelızését szolgálhatja az egymás javára való rendelkezés, arról nem is beszélve, hogy a felhasználók szempontjából is áttekinthetıbb helyzetet teremt. (6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerzı - a jogok átruházására irányuló szerzıdés eltérı kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet. BH II. A tulajdonosnak a hasznosítással, hasznok szedésével kapcsolatos jogát sérti az a magatartás, ha a házát lefényképezik, és e fényképet gazdasági reklámtevékenység során felhasználják. Ezért a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint tarthat igényt megtérítésre (1999. évi LXXVI. tv. 9., 16., 94. ).

14 BH A szoftver kizárólagos értékesítésének a joga - a tag vagyoni hozzájárulásaként - a gazdasági társaság tulajdonába adható [1997. évi CXLIV. tv. 12. (1) bek., 208. (1) bek., évi LXXVI. tv. 9., 17., 24. ]. Vagyoni jogok átruházása, átszállása A vagyoni jogok egésze az évi III. tv.-ben nem lehetett rendelkezési jog tárgya. Ezt a merev szabályt feloldja az Szjt., amikor ha szők körben is, de megengedi e jogok átruházását, az arról való lemondást és azok átszállását. A vagyoni jogok átruházását, illetve átszállását lehetıvé teszi a törvény az adattár, szoftver, a reklámozás céljára megrendelt mő, együttesen létrehozott mő, munkaviszonyból vagy más hasonló jogviszonyból folyó kötelezettség teljesítése alapján alkotott mővek esetében. Ahol tehát azt az Szjt. lehetıvé teszi, a vagyoni jogok átruházhatók. Egyébként a vagyoni jogok hasznosítása a forgalomban, annak egyes részjogosítványain keresztül (Szjt. 16. ), a felhasználási jogok átruházása keretében történik. A felhasználási jogok általános, mőfajtól független szabályait az Szjt. V. fejezete tartalmazza. Az Szjt a értelmében a felhasználási szerzıdésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vagyoni jogok átruházására is. Bírói és SZJSZT gyakorlat BH A szoftver kizárólagos értékesítésének a joga - a tag vagyoni hozzájárulásaként - a gazdasági társaság tulajdonába adható [1997. évi CXLIV. tv. 12. (1) bek., 208. (1) bek., évi LXXVI. tv. 9., 17., 24. ]. II. Fejezet SZEMÉLYHEZ FŐZİDİ JOGOK A mő nyilvánosságra hozatala 10. (1) A szerzı határoz arról, hogy mőve nyilvánosságra hozható-e. A nyilvánosságra hozatal joga A szerzı jogosult eldönteni, hogy mővét a nyilvánosság elé tárja-e. A nyilvánosságra hozatallal az alkotó lehetıvé teszi, hogy a mővét a szabad felhasználás körében engedély nélkül felhasználják. A még nyilvánosságra nem hozott mővek engedély nélküli felhasználása nem jogszerő [Szjt. 33. (1)]. A nyilvánosságra hozatal megállapításához elegendı a szerzı által írásban, szóban tett egyoldalú jognyilatkozat vagy ráutaló magatartás. Az Szjt. 30. (5) bekezdése a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban alkotott mő átadását annak nyilvánosságra hozatalához való szerzıi hozzájárulásnak tekinti. Az Szjt. 11. feltételeinek megfelelıen a szerzı vissza is vonhatja a nyilvánosságra hozatalhoz adott hozzájárulását, illetve megtilthatja a már nyilvánosságra hozott mőve további felhasználását. Az elsı nyilvánosságra hozatalnak fontos szerepe van, a név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mőveknél, [Szjt. 8. ] és a védelmi idı számításánál [Szjt. 31. (4)-(5), (7), 32. ]. Bírói és SZJSZT gyakorlat: BH : Az eredetileg a szerzı hozzájárulásával készített, de rossz minısége miatt nyilvánosságra nem hozott rézkarc sokszorosított nyomatainak kereskedelmi forgalomba hozatala jogosulatlan felhasználásnak minısül. A szerzı, illetve jogutódja a képgrafikai alkotás olyan felhasználási módja után követelheti a jogszerő felhasználás fejében járó díjat, amilyen módon (sokszorosítás) a felhasználás megtörtént (1969. évi III. tv. 10., 13., 52., 53. ). BH : Szerzıi jogi védelem alatt álló írásnak valamely napilap (folyóirat) szerkesztısége részére közlés céljából való megküldése egyet jelent az írás nyilvánosságra hozatalával. Az ilyen mő részletét - az átvevı mő jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás és a szerzı megnevezésével bárki idézheti [Ptk. 86., évi III. tv. 17. (1) bek.]. (2) A mő nyilvánosságra hozatala elıtt annak lényeges tartalmáról csak a szerzı hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. Tájékoztatás nyilvánosságra hozatal elıtt Ez a rendelkezés a mő nyilvánosságra hozatalához való szerzıi jog és a nyilvánosságra hozatalt megelızıen a közönség figyelmének felkeltése céljából történı tájékoztatás felhasználói érdeke közötti egyensúly megteremtését célozza.

15 A mő nem lényeges tartalmát érintı tájékoztatáshoz a szerzı hozzájárulása nem szükséges. Ha a felhasználó a mő nyilvánosságra hozatala elıtt annak nem lényeges tartalmáról tájékoztatást ad, ezzel nem sérti a szerzı személyhez főzıdı jogát. (Amennyiben a tájékoztatás személyhez főzıdı szerzıi jogot nem, de pl. a Ptk a szerint a szerzı jó hírnevét sérti, az Szjt.-ben és a Ptk.-ban foglalt személyhez főzıdı jogok együttes és független alkalmazhatóságára figyelemmel lehetséges az, hogy a szerzı a Ptk ának megfelelı igényeket támaszthassa.) A lényeges tartalmat érintı tájékoztatás akkor jogszerő, ha ahhoz a szerzı hozzájárult. A hozzájárulás történhet egyoldalú nyilatkozattal vagy ráutaló magatartással is. Annak eldöntése, hogy a tájékoztatás mennyiben érinti a mő lényeges tartalmát, bírói mérlegelés tárgya. (3) A felhasználási szerzıdés alapján - ellenkezı kikötés hiányában - megadottnak kell tekinteni a szerzı hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mő tartalmáról a felhasználás céljának megfelelı módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon. A felhasználó tájékoztatási joga a mő tartalmáról Ez a rendelkezés nem tesz különbséget lényeges és nem lényeges tartalom között. Tekintettel arra, hogy ez a rendelkezés a 10. (2) bekezdésében megfogalmazott általános szabályhoz képest speciális rendelkezés, arra az álláspontra helyezkedünk, hogy ellenkezı kikötés hiányában a felhasználó a mő lényeges tartalmáról is tájékoztatást adhat. A szerzı felhasználási szerzıdés esetén is tehet olyan nyilatkozatot, amellyel a tájékoztatást a nyilvánosságra hozatal elıtt megtiltja. Felmerülhet a kérdés, hogy a tájékoztatás megtiltása vonatkozhat-e a nem lényeges tartalmat érintı tájékoztatásra is, amelyhez az Szjt. 10. (2) bekezdése szerint nem szükséges a szerzı hozzájárulása. Amennyiben erre a megkülönböztetésre (lényeges nem lényeges tartalom) a felek nem fektetnek hangsúlyt a szerzıdésben, a tiltás a mő lényeges és nem lényeges tartalmát érintı tájékoztatásra is vonatkozik, mivel az Szjt. 42. (3) bekezdése alapján a felhasználási szerzıdés azon pontját, amely nem egyértelmő, a szerzı számára kedvezıbb módon kell értelmezni. (4) A szerzı halála után fellelt mővet - ha a szerzı vagy jogutódja ellenkezı nyilatkozatot nem tett vagy az ellenkezıjét másképp nem bizonyítják - úgy kell tekinteni, hogy a szerzı azt nyilvánosságra hozatalra szánta. A szerzı halála után fellelt mő A törvény a szerzı halála után fellelt mő tekintetében egy megdönthetı törvényi vélelmet állít fel. Az ilyen mő esetében vélelmezni kell, hogy a szerzı akarata arra irányult, hogy a mő a nyilvánosság elé kerüljön. A vélelem nem érvényesül, ha a szerzı vagy jogutódja ezzel ellentétes nyilatkozatot tett, vagy - ilyen nyilatkozat hiányában - bizonyítják, hogy a szerzı mővét nem nyilvánosságra hozatalra szánta. 11. A szerzı alapos okból, írásban visszavonhatja a mő nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott mővének további felhasználását pedig megtilthatja; köteles azonban a nyilatkozat idıpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató jogát a mő felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a jogszerzıt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban. A nyilvánosságra hozatal visszavonása, a nyilvánosságra hozott mő további felhasználásának tilalma A felhasználó vagyoni befektetésének védelme érdekében a szerzı csak feltételekhez kötötten vonhatja vissza a mőve nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, illetve tilthatja meg a már nyilvánosságra hozott mőve további felhasználását. A visszavonás/megtiltás csak alapos okból, írásban történhet. Emellett a szerzı köteles a visszavonó/tiltó nyilatkozat idıpontjáig felmerült kárt megtéríteni. A kártérítési /valójában: kártalanítási/ kötelezettséget megalapozhatja pl. a felhasználó által a mő felhasználására, (megtiltás esetén: további felhasználására) tett elıkészületekbıl eredı, a szerzıi nyilatkozat idıpontjáig felmerült kár. Abban az esetben, ha a szerzı a fenti feltételeknek megfelelıen visszavonó/tiltó nyilatkozatot tesz, a felhasználó a mővet a továbbiakban nem használhatja fel. Ez nem vonatkozik - a munkáltatóra, illetve - arra, aki a felhasználási jogokat jogátruházás útján megszerezte. Az Szjt. 30. (5) bekezdése alapján a munkáltató ilyen esetben köteles a szerzı anonimitását biztosítani. Az Szjt. 53. (1) bekezdése lehetıvé teszi, hogy visszavonás/megtiltás esetén a szerzı a felhasználási szerzıdést felmondja. A felhasználó érdekeinek védelmében azonban a felmondás joga csak biztosítékadás mellett gyakorolható [Szjt. 53. (2)]. A név feltüntetése 12. (1) A szerzıt megilleti a jog, hogy mővén és a mővére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétıl és jellegétıl függıen - szerzıként feltüntessék. A szerzıt a mő részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén

16 is meg kell jelölni. A szerzı a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétıl függıen, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja. A szerzıség elismerése, a név feltüntetéséhez való szerzıi jog A szerzıségbıl eredı egyik alapvetı személyhez főzıdı jog, hogy a szerzıt e minıségében a mő bármilyen felhasználása esetén feltüntessék. E rendelkezés alapja a szerzıi jog mögöttes jogszabályaként alkalmazandó Polgári Törvénykönyvben található [Ptk. 77. (1)]. A szerzıt ez a jog nemcsak a mő felhasználásakor, hanem az arra vonatkozó közlemény tekintetében is megilleti. Ez azt jelenti, hogy nem lehet a mő propaganda célú ismertetése, reklámozása esetén, vagy éppen egy a mővet bemutató cikkben a szerzı nevét mellızni. A szerzı nevét szabad felhasználás esetén is meg kell jelölni (kivételek az Szjt. 36. (1) és (3) bekezdésében, valamint 37. -ában szabályozott esetek). Az Szjt. 67. (3) bekezdése alapján a látképen csak az ott meghatározott esetekben kell a szerzı nevét feltüntetni. A szerzıi minıség, illetve a név feltüntetésének módjára a felhasználási szerzıdésben célszerő kitérni. Amennyiben a felek errıl nem rendelkeztek, a név feltüntetésének módját a felhasználás jellege határozza meg. Építészeti alkotások és mőszaki létesítmények esetén a névfeltüntetésnél figyelemmel kell lenni a tulajdonos, használó vagy üzemeltetı jogaira és törvényes érdekeire [Szjt. 67. (2)]. Utalunk arra, hogy a név feltüntetéséhez való jog - meghatározott felhasználások esetén - a szerzıi joghoz kapcsolódó jogok jogosultjai közül az elıadómővészeket, a hangfelvétel-elıállítókat és rádió-televízió szervezeteket is megilleti [Szjt. 75. (1), 79., 81. ]. Az Szjt. azonban a név feltüntetéséhez való jogot csak az elıadómővészek esetében nevezi személyhez főzıdı jognak. Bírói és SZJSZT gyakorlat: BH : a mőfordítás szerzıjét is megilleti a jog, hogy mővén szerzıként feltüntessék. (2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mő szerzıjének nevét is fel kell tüntetni. A szerzı nevének feltüntetése származékos mőveken Az átdolgozás [Szjt. 29. ] fordítás, feldolgozás származékos mőként védettek. Ezek az alapul szolgáló mővel való kapcsolatuk miatt megkívánják, hogy azokon az eredeti mő szerzıjének a neve is fel legyen tüntetve. E kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a védelmi idı már eltelt, így az átdolgozáshoz egyébként nem szükséges a szerzı vagy jogutódjának engedélye. (3) A szerzı jogosult mővét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. A szerzı a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mő újabb jogszerő felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a mővét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel. A szerzı anonimitása A név mellızésének, illetve a felvett név használatának joga éppúgy megilleti a szerzıt, mint a név feltüntetéséhez való jog. A szerzı a nevének mellızését nemcsak a mő nyilvánosságra hozatalakor, hanem a késıbbi felhasználások során is kérheti. Annak sincs akadálya, hogy ismét kérje nevének feltüntetését, mivel a személyhez főzıdı jogairól a szerzı nem mondhat le [Szjt. 9. (2)]. A név mellızéséhez főzıdı jognak fontos szerepe van azon szerzık esetében, akik mőveiket munkaviszonyban hozzák létre [Szjt. 30. (5)]. A felvett név tekintetében a Ptk. 77. (2) bekezdése tartalmaz megkötést. A mővészi, tudományos stb. tevékenység felvett néven is folytatható, ezzel azonban nem sértheti mások jogait és törvényes érdekeit. A Ptk. 77. (4) bekezdése a szerzıi tevékenységet folytatóknál a névhasonlóságból eredı konfliktust kiküszöbölı rendelkezéseket tartalmaz. Utalunk az Szjt. 8. -ára, mely szerint ha a mővet név nélkül vagy felvett néven hozzák nyilvánosságra, a szerzıi jogokat a szerzı fellépéséig az gyakorolja, aki a mővet elıször hozza nyilvánosságra. Bírói és SZJSZT gyakorlat: BH Mővészi fénykép felhasználása esetén a szerzı ilyen irányú igénye vagy hozzájárulása nélkül nem mellızhetı nevének feltüntetése [Szjt 9. (1) bek., 8/1970. (VI. 24.) MM r.]. (4) A szerzı követelheti, hogy e minıségét senki se vonja kétségbe. A szerzıi minıség elismeréséhez való jog A szerzı követelheti, hogy az általa alkotott mővet ne tulajdonítsák másénak (plágium), illetve más módon se vonják kétségbe azt, hogy a mőnek ı a szerzıje. Annak a személynek, aki más alkotását bitorolja, a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény ában meghatározott feltételek teljesülése esetén büntetıjogi felelıssége is megállapítható. A mő egységének védelme

17 13. A szerzı személyhez főzıdı jogát sérti mővének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerzı becsületére vagy hírnevére sérelmes. A mő integritásához való jog A mő egységének védelme nemcsak az alkotás fizikai egészének, hanem szellemi egységének, mondanivalójának sérthetetlenségére is vonatkozik. Az Szjt ában foglalt rendelkezést kétféleképpen lehet értelmezni. Az egyik értelmezés szerint az eltorzítás, megcsonkítás, megváltoztatás vagy megcsorbítás csak abban az esetben tiltott, ha az a szerzı becsületére vagy hírnevére sérelmes. A másik megközelítés szerint a törvény tiltja egyfelıl a mő bármilyen eltorzítását vagy megcsonkítását, függetlenül attól, hogy az sérelmes-e a szerzı becsületére vagy hírnevére. Másfelıl jogsértı az olyan megváltoztatás vagy megcsorbítás, amely a szerzı becsületét vagy hírnevét sérti. A szerzıi jogi törvény magyarázata az utóbbi értelmezés mellett foglal állást (Ld. A szerzıi jogi törvény magyarázata, szerk. Gyertyánfy Péter KJK-Kerszöv Budapest, o.). A szerzınek a mő integritásához való jogát korlátozhatja: - maga a szerzı, szerzıdéses vagy egyoldalú nyilatkozattal, ami nem jelenti azt, hogy a szerzı e személyhez főzıdı jogáról lemondana [Szjt. 9. (2)]; - vagy jogszabály. A mő egységének megsértésére vonatkozóan speciális szabályt fogalmaz meg az Szjt. 67. (1) bekezdése az építészeti alkotás illetve a mőszaki létesítmény tervével kapcsolatban. Sajátos problémát jelent a kereskedelmi televíziókban a filmalkotások reklámokkal történı megszakítása. Amennyiben ehhez az érintett szerzık hozzájárulnak a szerzıdésben, ez jogszerő. Ha viszont ehhez a szerzı nem járul hozzá, hivatkozhat arra, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (Médiatörvény) 17. (2) bekezdésben foglalt követelmény, amely szerint a reklámmal történı megszakítás nem sértheti a szerzı jogát vagy jogos érdekét nem teljesül. A Médiatörvény 17. -a részletesen szabályozza a mősorszámok reklámmal történı megszakításának feltételeit. Megjegyezzük, hogy a szerzıi joghoz kapcsolódó jogok jogosultjai közül az elıadómővészt is megilleti az elıadás sérthetetlenségére vonatkozó személyhez főzıdı jog [Szjt. 75. (2)]. Bírói és SZJSZT gyakorlat: BH : A munkaviszony keretében, munkaköri kötelezettségként alkotott szerzıi mővet a munkáltató felhasználási jogánál fogva a szerzı engedélye nélkül jogosult megváltoztatni. [1969. évi III. tv. 10., 14., 52. (1) bek. b) pont, 9/1969. (XII. 29.) MM r. (Szjt. V.) 7. (1) bek., 11. (3)-(4) bek., 32. (3) bek.]. BH : az eljáró bíróság megállapította, hogy a dokumentumjáték hanganyagának törlése a szerzı személyhez főzıdı jogait sérti. A döntés még az elızı szerzıi jogi törvény (az évi III. törvény) hatálya alatt születetett, mely a mő bármilyen, engedély nélküli megváltoztatását jogsértésnek tekintette. Álláspontunk szerint a jelen esetben a jogsértés a hatályos Szjt. alapján is megállapítható lenne. SZJSZT 7/96 és 34/96 számú szakvélemények: egy dokumentumfilm részleteinek egy másik dokumentumfilmben történı felhasználásával kapcsolatban születtek. A Szakértı Testület megállapította: a felhasználás során az eredeti film képeihez új narrátor szöveget készítettek. A kép- és hanganyag szétválasztása az eredeti gondolategységét természetszerőleg megbontotta, és ez a változtatás lényegesnek tekinthetı. A mő egységét sértette az is, hogy az eredeti film egyes interjúit megvágták, valamint az, hogy a film részleteit egy korban, eseményekben és helyszínekben azonos, de eltérı koncepciójú dokumentumfilmben használták fel. (ld. a Szerzıi Jogi Szakértı Testület Szakvéleményeinek győjteménye, III. kötet , Összeállította: Dr. Lenkovics Barnabás és Dr. Székely László, Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 1998., 158. o.) SZJSZT 23/94 szakvélemény: Valamely mő lényegéhez annak felépítése, rendszere, szerkezete éppúgy hozzátartozik, mint egyéb tartalmi vonatkozásai. A mő szempontjából nyilvánvalóan nem közömbös, hogy mondanivalóját a szerzı hogyan taglalja. A mő felépítéséhez rendszeréhez, szerkezetéhez pedig az egyes anyagrészek elhelyezése, azok egymáshoz viszonyított sorrendje, stb. szorosan hozzátartozik. (ld. Uott., 144. o.) A személyhez főzıdı jogok gyakorlása 14. (1) A szerzı halála után az e törvényben szabályozott személyhez főzıdı jog megsértése miatt a védelmi idın (31. ) belül az léphet fel, akit a szerzı irodalmi, tudományos vagy mővészi hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzıi vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.

18 (2) A védelmi idı eltelte után a szerzı emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelı szervezet ( ) vagy szerzıi érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi idın belül sértené a szerzı jogát arra, hogy a mővén vagy a mővére vonatkozó közleményen szerzıként feltüntessék. Fellépés a személyhez főzıdı jogok védelmében a szerzı halála után Az Szjt. 14. és 15. szakaszai a személyhez főzıdı jogok gyakorlásának egy aspektusát, nevezetesen a jogsértés miatti fellépést, az erre jogosultak körét szabályozzák. A személyhez főzıdı jogok védelme érdekében - a vagyoni jogokhoz hasonlóan - a védelmi idın belül lehet fellépni [kivéve a 14. (2) bekezdésében foglalt esetet]. A szerzı halála után a védelmi idın belül az alkotó szellemi hagyatékával megbízott személy, ilyennek hiányában, vagy ha e személy nem intézkedne, a szerzıi jogokat öröklés jogcímén megszerzı személy(ek) jogosultak a személyhez főzıdı jogsértés elleni fellépésre. E személyek valamennyi, Szjt.-ben biztosított személyhez főzıdı jog megsértése ellen felléphetnek. A név feltüntetéséhez való jog az egyetlen személyhez főzıdı jog, melyet a védelmi idı lejárta után is érvényesíteni lehet. E jog védelmében a védelmi idı után a 14. (1) bekezdésében megjelölt személyek mellett az érintett közös jogkezelı vagy érdek-képviseleti szervek is jogosultak fellépni. Tekintettel arra, hogy a szerzıi személyhez főzıdı jogokat illetıen az Szjt a speciális rendelkezést tartalmaz, a Ptk. 85. (3) bekezdése alapján e személyhez főzıdı jogok védelmében nem lehet fellépni. A Ptk. 85. (3) bekezdése csak az egyéb - nem szerzıi - személyiségi jogok érvényesítésére vonatkozik. 15. A szerzı meghatározott személyhez főzıdı jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerzı a felhasználási szerzıdésben kifejezetten hozzájárult. A felhasználó fellépési joga a személyhez főzıdı jogok védelmében Adott esetben - fıleg amikor a szerzı felhasználási jogait is sérti a jogsértés - egy felhasználó hatékonyabban fel tud lépni a jogsértésekkel szemben, mint a szerzı. Nem volna tehát indokolt a felhasználót kizárni a jogérvényesítésbıl. Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha arra a felhasználási szerzıdésben a szerzı kifejezetten felhatalmazást ad. Egy esetben az Szjt. külön szerzıdéses kikötés nélkül is lehetıvé teszi a fellépést. Az Szjt. 65. (4) bekezdése alapján a filmelıállító a szerzık személyhez főzıdı jogainak védelmében is felléphet. Ez nem vonatkozik azokra a jogokra, melyeket a szerzı és az elıállító együtt gyakorolnak, hiszen itt a törvény éppen azért ír elı együttes joggyakorlást, hogy a szerzı és az elıállítói érdekek egyformán érvényre juthassanak. III. Fejezet VAGYONI JOGOK A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok 16. (1) A szerzıi jogi védelem alapján a szerzınek kizárólagos joga van a mő egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történı bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérı rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerzıdéssel szerezhetı. A vagyoni jogok tartalma, a felhasználási jogok Az Szjt. 9. -ánál tárgyalt szerzıi jogok keletkezésére és a szerzıi jogok vagyoni forgalomban való részvételére vonatkozó szabályok alapozzák meg a felhasználásra és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó szerzıi jogosultságokat. Közelítve a gazdasági élet követelményeihez és a dualista felfogásként ismert, a vagyoni jogok elidegeníthetıségét lehetıvé tevı elmélethez, az Szjt. a korábbi szabályozástól (1969. III. törvény) eltérıen rendezi a vagyoni jogok hasznosításának a kérdését. Fıszabály továbbra is a vagyoni jogok egészben történı elidegeníthetetlensége marad, ám ez alól számos kivételt enged a törvény. A kivételek egyik típusa az, amikor a vagyoni jogok átruházását meghatározott esetekben lehetıvé teszi a törvény (pl. az adattár, a szoftver, a reklámozás céljára megrendelt mő esetében), de semmilyen vélelmet nem állít fel. Vannak viszont olyan esetek, amikor a szerzı és a felhasználó közötti jogviszonytól függıen, a törvény vélelmezi a vagyoni jogok egészének a felhasználóra történı átruházását, és az ettıl való eltérést, az eltérésre utaló kifejezett (szinte mindig írásbeli) megállapodáshoz köti. Ez a helyzet pl. a munkaviszonyban vagy más hasonló (pl. köztisztviselıi, közalkalmazotti) jogviszonyban létrehozott mőveknél, avagy a megfilmesítési szerzıdésnél. Amennyiben a vagyoni jogok átruházása az erre vonatkozó szerzıdésben megtörténik, a szerzıt megilletı felhasználási jogok és a felhasználás engedélyezésének joga - a szerzıdésben foglalt esetleges

19 korlátozásokra figyelemmel - a felhasználóra szállnak át, az Szjt. 16. (1) bekezdésében foglaltak jogokkal tehát már nem a szerzı, hanem a felhasználó rendelkezik. Fıszabály a felhasználási szerzıdés keretében történı jogszerzés, amely alól csak az Szjt. adhat kivételt (ilyen kivétel pl. szabad felhasználás, egyes jogosultságok díjigényre való korlátozása, mint pl. az ún. üres kazettajogdíj). Amíg az évi III. törvény vagyoni jogokra vonatkozó szabályait tucatnyi mőfajspecifikus rendelet egészítette ki, addig az Szjt. keretszabályai általános és csak kivételesen mőfajspecifikus (pl. film, szoftver stb.) módon rendezik a vagyoni jogokat. (2) A szerzı engedélye szükséges a mő sajátos címének felhasználásához is. A mő sajátos címének felhasználása A mő címének azonossága gyakran vezet a jogosulatlan felhasználás megállapításához. Természetesen a szerzıi jogvédelem csak a sajátos címeket illeti meg, ez a kritérium összecseng a szerzıi jogvédelem alapját képezı egyéni, eredeti jelleg meglétének szükségességével, attól némiképp mégis különbözik. Egy mő címe ugyanis nem csak úgy válhat sajátossá, és így védetté, hogy önmagában különösebben egyéni, eredeti jellege lenne. Így abban az esetben is megállapítható a jogosulatlan felhasználás, ha pl. egy látszólag hétköznapi, ám egy közismert mőhöz és szerzıhöz kapcsolódó filmcímet egy újabb film címéhez kölcsönöznek. Nem vitás, hogy két azonos filmcím, fıleg ha az egy nyelvi régióhoz tartoznak, az összetéveszthetıség miatt sérti a jogosultak érdekeit a felhasználás során. Ilyen esetben, a késıbbi jogsértı cím teljes vagy részleges megváltoztatásával szüntethetı meg a jogsérelem. Sajátos problémát vetnek fel a lefordított címek. A gyakorlat, a fordításra vonatkozó szabályokat követve, arra az álláspontra helyezkedik, hogy egy cím fordítása akkor sajátos, ha az meghaladja a nyersfordítást, és mint fordítás jogosult lenne a védelemre. (3) A szerzıt megilleti a mőben szereplı jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. Merchandising jogok Az ún. merchandising jogok általában a mő címének, vagy más jellegzetességének (pl. figura) kereskedelmi forgalomban lévı árukon (pl. ruhanemőkön, írószereken stb.) történı feltüntetését jelenti. Fontos eleme a szabálynak, hogy csak a mővel azonosítható, azzal összeforrott, jellegzetes, és eredeti alakra vonatkozó felhasználás engedélyköteles. Egyes jogok csak akkor tekintik engedélyhez kötöttnek a másodlagos felhasználást, ha a név vagy cím a film egy jellegzetes figurájával szereplıjével stb. együtt tüntetik fel pl. egy táskán. Korábbi szerzıi jogi szabályaink nem rendezték kifejezett szabállyal az ún. merchandising jogokat. Az általános szabályokból korábban is levezethetı volt, hogy ez is kizárólagos engedélyezési jog, így még azoknál a szerzıdéseknél is csak kifejezett erre vonatkozó rendelkezéssel szerezhette meg a felhasználó e jogokat, amelyeknél egyébként a törvényi vélelem folytán széles körő felhasználási jogok szálltak át a felhasználóra (pl. filmgyárra). Az Szjt. 16. (4) bekezdésében foglalt, felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányban álló díjazásra való jogosultság ennél a hasznosítási módnál különösen fontos, hiszen egyes mőfajoknál (pl. rajzfilm) az ilyen bevételek meghaladhatják a mő elsıdleges felhasználásából származó bevételeket. Bírói és SZJSZT gyakorlat SZJSZT 15/03: a mőben szereplı jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének jogának kérdésében foglal állást, reklámfilm kapcsán. BH : A merchandising jogok a mő szerzıjének (többszerzıs mőnél mindegyik szerzı) kifejezett hozzájárulásához kötött. (4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzıt a mő felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérı megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerzıdés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes. A szerzı díjazása Jelentıs változás a korábbi szabályozáshoz képest a felhasználásból származó bevétellel arányos díjazásra való jogosultság. Az Szjt. 83. (2) bekezdése ezt a jogosultságot a szomszédos jogi teljesítmények esetében is elismeri. Ez a garanciális szabály csak kifejezetten ezzel ellentétes tartalmú szerzıdési nyilatkozattal iktatható ki a felek jogviszonyából. Az Szjt. pl. a filmalkotásokra vonatkozó speciális rendelkezéseknél megismétli ezt a rendelkezést, és ki is egészíti azt, amennyiben a támogatást is a felhasználásból elért bevételnek tekinti. A felhasználásból elért bevétel fogalmának értelmezése, és a szerzı ellenırzési jogának biztosítása e szabály legkényesebb eleme. Az arányos díjazás nyilván az egyes felhasználási módok bizonyos százalékában mérhetı, de a felhasználási szerzıdés megkötésekor gyakran meg sem becsülhetı, hogy mely hasznosítás

20 milyen eredményre vezet a késıbbiekben. Arról már nem is téve említést, hogy a felhasználót semmiféle szabály nem szankcionálja, amennyiben esetleg semmilyen bevételt nem ér el a mő hasznosításából. A jelenlegi szabály abból a feltételezésbıl indul ki, hogy a felhasználó bevételt realizál, és azt ki is mutatja mint a jogdíj alapját. Arányosnak tekinthetı adott esetben az egyösszegő díjazás is, egyébként is lehetıség van a jogdíj bevételhez való igazítására az Szjt a alapján. A jogdíj százalékos formában történı megállapításánál, tekintettel a közös kockázatvállalás tényére, nehezen képzelhetı el az arányosság utólagos korrigálása, hacsak már eleve nem feltőnıen alacsony százalékban állapodtak meg a felek. Az általános szabályt mindenesetre célszerő lehet a szerzıdésekben pontosítani, meghatározva a felhasználó által elért bruttó bevétel fogalmát, az azzal szembeállítható és elszámolható költségek körét, ily módon jutva el a jogdíj alapját képezı összeg meghatározásáig. Az is a gyakorlatban megválaszolandó kérdés, hogy a felhasználói láncolatra épülı mőhasznosításnál, ki tekinthetı a felhasználónak, azaz a láncolat mely pontján keletkezı bevétel tekintendı a jogdíj alapjának. Különösen a társadalombiztosítási jogszabályok szempontjából van annak jelentısége, hogy a kétféle (alkotói díj/felhasználási jog átruházása fejében járó díj) díjazás milyen arányban áll egymással. Az alkotói díjak és közterheit illetıen utalunk Faludi Gábor e tárgyban írott cikkére (Alkotói díjak közterhei, Magyar Tudomány, 99/4. szám, old.). A felhasználási szerzıdés teljes idıtartamára biztosítja a bevétellel arányos díjazás elvének érvényre juttatását az Szjt ában foglalt rendelkezés, amely visszautalva - az egyébként is általános mögöttes jogszabályra - a Polgári Törvénykönyvre, lehetıséget ad a szerzıdés bíróság által történı módosítására. A korábbi értelmezési gyakorlattól eltérıen amely a díjazásról való lemondást nem kötötte alakisághoz, az Szjt. 16. (4) bekezdése a díjazásról való kifejezett nyilatkozat érvényességét is alakisághoz köti. Szóban csak akkor lehet érvényesen ilyen nyilatkozatot tenni, ha az érintett felhasználási szerzıdés érvényessége sincs írásbeli alakhoz kötve. Bírói és SZJSZT gyakorlat BH sz. döntése azzal, hogy a kiadói szerzıdésben az eladási ár meghatározott százalékában megjelölt szerzıi díjnál nem a ténylegesen eladott kópiákból származó, hanem a piacra dobott kópiák száma alapján járó jogdíjat ítélte meg a szerzınek, az adott esetben a kockázatviselést egyértelmően a felhasználóra hárította. BH sz. döntés egy kiadói szerzıdés szerzıi díjra vonatkozó értelmezésénél állapítja meg, hogy a szerzıi díj nyereség függvényében való megállapítása nem eredményezheti a nyereség elmaradása esetén a szerzık díjazásának elmaradását. Ehhez ugyanis, a szerzıknek a nyereség elmaradásának esetére a díjazásról kifejezetten le kellett volna mondaniuk. SZJSZT 15/00 A szerzıi jogok megsértésével okozott vagyoni hátrány kiszámításánál figyelembe veendı szempontokat tárgyalja (5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzıt a mő felhasználásáért megfelelı díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerzı ilyen rendelkezés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról. Kizárólagos engedélyezési jog helyett díjigény Tekintettel arra, hogy a felhasználási jog fıszabályként engedélyezési jogból és ehhez kapcsolódó díjigénybıl is áll, csak az Szjt.-ben meghatározott esetekben korlátozódik a felhasználási jog díjigényre. Ezek tipikusan olyan tömeges felhasználásokhoz kapcsolódnak, amelyek kizárólag közös jogkezelés keretében érvényesíthetık. E körben említendık többek között az alábbi felhasználások: - már nyilvánosságra hozott irodalmi és zenemővek nyilvános elıadása, - magáncélú másolás, - egyidejő vezetékes továbbközvetítés, - filmalkotások, hangfelvételben foglalt mővek, szoftver (kizárólagos engedélyezési jog) kivételével a mőpéldányok haszonkölcsönbe adása díjigényt keletkeztet, amelynek korlátja az Szjt ában foglalt szabad felhasználás, - audiovizuális mővek, hangfelvételbe foglalt mő szerzıjének bérbeadás jogának átruházását követıen fennálló díjigénye. A kötelezıen közös jogkezeléssel érvényesíthetı díjigényeknél a jogosult csak a felosztást követı hatállyal mondhat le a rá esı jogdíjról. A jogdíjról való lemondást tiltó szabályt indokolja az a veszély, hogy bizonyos esetekben (pl. filmalkotás bérbeadásánál) a felhasználó kihasználva domináns pozícióját esetleg lemondásra bírhatná a szerzıt. A követı jog esetében ugyan a közös jogkezelı szervezethez (HUNGART) kell átutalni a jogdíjat, ám itt a jogdíjak individuális kezelése folytán a lemondás nem tiltott, de az általános szabály folytán az kifejtett nyilatkozathoz kötött.

Tansegédlet a polgári jog záróvizsga szellemi alkotásokkal kapcsolatos tételeihez

Tansegédlet a polgári jog záróvizsga szellemi alkotásokkal kapcsolatos tételeihez Tansegédlet a polgári jog záróvizsga szellemi alkotásokkal kapcsolatos tételeihez A tansegédlet az alábbi m vekre támaszkodva került összeállításra: - Lontai Faludi Gyertyánfy Vékás: Szerz i jog és iparjogvédelem;

Részletesebben

3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e.

3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e. A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye A szakvélemény címe: Gyűjteményes műnek minősülő kiadványok összehasonlító vizsgálata Ügyszám: SZJSZT 15/12. A szakvélemény szövege A Megkereső által

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Szerzői művek online fájl cserélő rendszerek segítségével megvalósuló felhasználása Ügyszám: SZJSZT 07/08/1. A megbízó által feltett kérdések: 1.: Engedélyköteles

Részletesebben

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I A S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A Szeged, 2014. november 03. A Szegedi Tudományegyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata

Részletesebben

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata I. A szabályzat célja E szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja,

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Munkaviszonyban alkotott bankjegykép átdolgozása és pénzkibocsátás során való felhasználása Ügyszám: SZJSZT 16/2006 A megbízó által feltett kérdések: 1.

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. október 3. 2014. 24. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 28/2014. (IX. 29.) AB határozat a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. V É G Z É S-t.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. V É G Z É S-t. KÖZBESZERZÉSIHATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8592, fax: 06-1/882-8592 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt. sz.: D.32/12/2015. A Közbeszerzési

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2011 TARTALOMJEGYZÉK Preambulum... 3 Definíciók... 4 Jogszabályok... 6 A Szabályzat hatálya... 8 A szellemi alkotáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ I. BEVEZETÉS... 2 II. ADATKEZELÉS... 2. 2.1 Adatkezelő adatai és elérhetőségei... 2. 2.2 Az adatkezelés célja...

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ I. BEVEZETÉS... 2 II. ADATKEZELÉS... 2. 2.1 Adatkezelő adatai és elérhetőségei... 2. 2.2 Az adatkezelés célja... ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 2 II. ADATKEZELÉS... 2 2.1 Adatkezelő adatai és elérhetőségei... 2 2.2 Az adatkezelés célja... 2 2.3 Az adatkezelés jogalapja... 3 2.4 A kezelendő

Részletesebben

Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben

Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben Ügyszám: SZJSZT 20/14 A Pécsi Törvényszék

Részletesebben

1993. évi LXXVIII. törvény. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról ELSİ RÉSZ.

1993. évi LXXVIII. törvény. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról ELSİ RÉSZ. 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról Az Országgyőlés a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok egységesítése,

Részletesebben

Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete. Felosztási Szabályzat

Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete. Felosztási Szabályzat 1 A FilmJus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének (továbbiakban: FilmJus) Választmánya az alábbiakban határozza meg a FilmJus FELOSZTÁSI SZABÁLYZATÁT 1 1. A hatálya 1.1. A jelen ot kell

Részletesebben

A Kúria jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülő egyes elvi kérdésekről*

A Kúria jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülő egyes elvi kérdésekről* M a g á n j o g é s m u n k a j o g 2014/2 JeMa Czugler Péter Áron A Kúria jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülő egyes elvi kérdésekről* A devizaalapú

Részletesebben

a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21.

a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21. 7. sz. melléklet Általános Szerz dési Feltételek a Takarék számlabetétre vonatkozóan Hatályos: 2014. március 21. I. Bevezetés A Takarék számlabetét az egyéni- és társas, a jogi személyiség vállalkozások,

Részletesebben

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1 A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 89 A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1 Gárdos Péter A bíróságok az elmúlt években számtalan aspektusát vizsgálták a devizakölcsönszerződések

Részletesebben

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 22., csütörtök Tartalomjegyzék 16/2014. (V. 22.) AB határozat A jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának

Részletesebben

Új elemek a közigazgatási hatósági eljárásban

Új elemek a közigazgatási hatósági eljárásban Dr. Boros A nita PhD L.LM egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Általános Közigazgatási Jogi Intézet Új elemek a közigazgatási hatósági eljárásban 74 1. Új eljárásként

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Adatbázis szerzői jogi és sui generis védelme Ügyszám: SZJSZT-23/08/1. A Fővárosi Bíróság megkeresése A kirendelő Fővárosi Bíróság azt kérte a Szerzői Jogi

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 / 202 2016.03.29. 10:55 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek, magyar nyelven íródik, magatartási kódexre nem

Részletesebben

a szerzői jog digitális világhoz való alkalmazkodásáról

a szerzői jog digitális világhoz való alkalmazkodásáról A Szerzői Jogi Szakértő Testület tanulmányai Szakértői elemzés a szerzői jogi jogérvényesítésről 1 A jelen szakértői elemzés célja a hazai szerzői jogi jogsértések esetén a jogosultak számára igénybe vehető

Részletesebben

I. Az állategység számítás szempontjai

I. Az állategység számítás szempontjai I. Az állategység számítás szempontjai Az elsőfokú hatóság a felperes támogatási kérelmének részben helyt adva négy célprogramban ítélt meg támogatható területeket. A bódvaszilasi illetőségű felperes a

Részletesebben

ARTISJUS. Éves Beszámoló és Közhasznúsági melléklet

ARTISJUS. Éves Beszámoló és Közhasznúsági melléklet ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Éves Beszámoló és Közhasznúsági melléklet 2013. december 31. ARTISJUS MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET MÉRLEG 2013. DECEMBER 31-ÉN (Az összes adat

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395

Részletesebben

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30. Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS

Részletesebben

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra Trenyisán Máté A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra BEVEZETŐ GONDOLATOK Ahhoz, hogy Magyarországon a

Részletesebben

ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul:

ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul: A Colonial Computer Bt. Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban ÁSZF ) 2015. szeptember 1. napjától hatályba lépő módosításait az alábbiakban részletezi: ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet

Részletesebben

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás szabályai A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás fogalmáról a pénztartozás tana igen nagy részben a pénzfélék

Részletesebben

eokr_aszf_20140315 1/7

eokr_aszf_20140315 1/7 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer szolgáltatása igénybevételére Az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a REGÁLIANUS CO.D Kft. (továbbiakban: Szolgáltató), és a Szolgáltató által a www.regalianusklima.hu weboldalon

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek 1. Bevezetés Általános szerződési feltételek Üdvözöljük a VASI DUOKER Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett weboldalon. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) tartalmazza

Részletesebben

Hungária Informatikai Kft.

Hungária Informatikai Kft. 3. SZ MELLÉKLET ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ 1. Bevezetés A (a továbbiakban: szolgáltató) az Elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről és az Elektronikus hírközlési szolgáltatások

Részletesebben

A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA*

A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 427-396 A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* A házassági perek - amelyek magukba

Részletesebben

Kereskedelmi szerződések joga

Kereskedelmi szerződések joga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-4304/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-4304/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-4304/2014. számú ügyben Előadó: dr. Téglásiné dr. Kovács Júlia Az eljárás megindítása Egy magánszemély beadvánnyal fordult hozzám, melyben az UNIQA Biztosító

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyőlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerő, szakszerő és biztonságos mőködése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSzF ) tartalmazzák a Média 11 Tömegkommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1113

Részletesebben

1/13. A Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt., mint megrendelı általános vállalkozási szerzıdési feltételei

1/13. A Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt., mint megrendelı általános vállalkozási szerzıdési feltételei 1/13 A általános vállalkozási szerzıdési feltételei 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék... 1 2. Értelmezı rendelkezések... 2 3. Általános rendelkezések... 2 4. A Szerzıdés tárgya, terjedelme, minısége...

Részletesebben

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély biztosítottra kötött egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra vonatkozó, 2014-ben hatályos adózási, költség-elszámolási

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2217/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2217/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2217/2016. számú ügyben Előadó: Némedi Erika Az eljárás megindítása A békés megyei Zsadány községben élő panaszos szociális ellátása ügyében kért segítséget.

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek 1. A szolgáltatás Általános Szerződési Feltételek Az utazási szerződés alapján az International Language Travel Kft. Utazási Iroda (székhelye: 2000 Szentendre, Pomázi út 34. cégjegyzékszáma: Cg. 13-09-141478,,

Részletesebben

S-14/2016. SZÁMÚ SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETI

S-14/2016. SZÁMÚ SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETI Borotai Takarékszövetkezet 6445 Borota, Dózsa György u. 22. Telefon: +36 77 400 068 E-mail: kozpont@borotaitksz.hu www.borotaitksz.hu Cégjegyzékszám: 03-02-000162, Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága Adószám:

Részletesebben

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 A törvényalkotó szándékai szerint a tervezett adóváltozások, módosítások nyomán egyszer bbé válik az adózók, vállalkozások élete, csökkennek a vállalkozásokat érint

Részletesebben

A termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási, és előhaszonbérleti. in: - Napi Jogász 2002. április. 7-12.o

A termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási, és előhaszonbérleti. in: - Napi Jogász 2002. április. 7-12.o A termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási, és előhaszonbérleti jogok gyakorlásáról in: - Napi Jogász 2002. április. 7-12.o 1, A probléma felvetése 2001. december végén, a politikai váltógazdálkodás

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2012. szeptember 6.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2012. szeptember 6.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2012. szeptember 6.(*) HÉA 2006/112/EK irányelv A 138. cikk (1) bekezdése Az olyan Közösségen belüli ügylet adómentességének feltételei, amelyet a vevő azon kötelezettsége

Részletesebben

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Bankjegy látványtervének szerzői jogi védelme és felhasználása Ügyszám: SZJSZT 34/2006 I. Az SzJSzT-nek feltett kérdések: 1. A bíróság előtt 2006. március

Részletesebben

Az adatkezelés, adatvédelem összefüggései a panaszeljárásban. II. A rendőrökről készített képmás, hang- vagy videofelvétel problematikája

Az adatkezelés, adatvédelem összefüggései a panaszeljárásban. II. A rendőrökről készített képmás, hang- vagy videofelvétel problematikája Féja András Az adatkezelés, adatvédelem összefüggései a panaszeljárásban II. A rendőrökről készített képmás, hang- vagy videofelvétel problematikája 1. Régi keletű jogi anomália Ezzel a problematikával

Részletesebben

Általános Szerzıdési Feltételek

Általános Szerzıdési Feltételek Általános Szerzıdési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) a DKTVnet Kft Kábeltelevízió és Internet Szolgáltató (továbbiakban: Szolgáltató) Internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozóan. Miskolc - Diósgyır

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 / 130 2016.04.20. 11:59 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2016.01.01 2016.04.30 44 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés figyelemmel az államháztartás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Ú J S Z Á S Z V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL: 56/552-022; FAX: 56/552-102 E-mail: ujszasz@pr.hu Tárgyalja: - Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság - Ügyrendi

Részletesebben

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1

1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 Hatályos: 2014.01.01-2014.03.15 (A hatálybalépésérıl és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejő rendelettel egységes

Részletesebben

T. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság!

T. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság! Dr. Kolláth György alkotmányjogász, ügyvéd 1122 Budapest, Városmajor u. 43. Tel: 4570639 www.kollath.com, www.kolláth.hu gyorgy.kollath@gmail.com Ügyszámom: 12/2/2011. Bírósági ügyszám: 14.K. 22.290/2010/9.

Részletesebben

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A reprográfiai díjra jogosultak köre Ügyszám: SZJSZT 21/07/01 A bíróság által meghatározott feladat: 1. A napilapokon kívül minden folyóirat (ideértve a

Részletesebben

106/ÁF. ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek

106/ÁF. ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek 106/ÁF ÁTHIDALÓ- ÉS LAKÁSKÖLCSÖN SZERZŐDÉS Általános Feltételek 1. A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1052 Bp. Váci utca 19-21, cégjegyzéket vezető

Részletesebben

I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2013.(VIII.01.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről Balatonfüred Város Önkormányzatának

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. OKTATÁSI CENTRUM. Az adóalap értelmezése az Áfa tv., a Héa-irányelv és a vonatkozó EB ítéletek tükrében

PENTA UNIÓ ZRT. OKTATÁSI CENTRUM. Az adóalap értelmezése az Áfa tv., a Héa-irányelv és a vonatkozó EB ítéletek tükrében PENTA UNIÓ ZRT. OKTATÁSI CENTRUM Az adóalap értelmezése az Áfa tv., a Héa-irányelv és a vonatkozó EB ítéletek tükrében NÉV: dr. Veress Júlia Szak: Okleveles adószakértő (forgalmi adó) Konzulens: Juhász

Részletesebben

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához A lakásszövetkezetek törvényes működésének elengedhetetlen feltétele a tisztségviselők szabályszerű választása. Az alábbiakban áttekintjük

Részletesebben

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 I N F R A S T R U K T Ú R A L É T E S Í T M É N Y E K K I V I T E L E Z

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése során téves számlaszámra

Részletesebben

A TRUMPF Hungary Kft. szerszámgépek és lézertechnika területére érvényes Általános Szállítási és Szolgáltatási Feltételei

A TRUMPF Hungary Kft. szerszámgépek és lézertechnika területére érvényes Általános Szállítási és Szolgáltatási Feltételei A. Általános rész: A TRUMPF és a Vevő közötti valamennyi jogviszonyra irányadó szerződési feltételek I. Általános rész II. Szállítási és teljesítési határidő, szállítási és teljesítési késedelem III. Szállítási

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ. Óbudai Egészség Olimpia Szűrőnapok megszervezése

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ. Óbudai Egészség Olimpia Szűrőnapok megszervezése AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Óbudai Egészség Olimpia Szűrőnapok megszervezése TARTALOMJEGYZÉK I. ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLATTEVŐKNEK 1. A dokumentációban előforduló kifejezések 2. A közbeszerzési eljárás lebonyolításának

Részletesebben

Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült TŰZVÉDELEM. Szerző: Vincze József

Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült TŰZVÉDELEM. Szerző: Vincze József Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült TŰZVÉDELEM Szerző: Vincze József Budapest, 2007 1996. évi XXXI. Törvény, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. )

A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. ) A jogszabály mai napon (2012.VI.7.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2012.VII.1. ) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról

Részletesebben

A Tanácsadó Testület 2007. februári állásfoglalása az állásinterjún feltehetõ munkáltatói kérdésekrõl

A Tanácsadó Testület 2007. februári állásfoglalása az állásinterjún feltehetõ munkáltatói kérdésekrõl A Tanácsadó Testület 2007. februári állásfoglalása az állásinterjún feltehetõ munkáltatói kérdésekrõl Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 1/2007. TT. sz. állásfoglalása az állásinterjún feltehető munkáltatói

Részletesebben

FAVIS Group ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

FAVIS Group ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a Kft. (Székhely: 1027 Budapest, Bem József u. 9., adószám: 24084426-2-41, továbbiakban: Szolgáltató) és az

Részletesebben

Budavári Önkormányzat. A gyámhivatali ügyintézés területei

Budavári Önkormányzat. A gyámhivatali ügyintézés területei Budavári Önkormányzat A gyámhivatali ügyintézés területei 2008 A gyámhivatali ügyintézés területei Tájékoztató a gyámhivatali ügyintézés területeirıl Szerkesztette és összeállította: dr. Galántai Éva gyámhivatal-vezetı

Részletesebben

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*)

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*) A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*) Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. -ának első bekezdése Csatlakozás az Európai Unióhoz Szolgáltatásnyújtás szabadsága 96/71/EK irányelv A munkavállalók

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Építészeti mű átépítése Ügyszám: SZJSZT 1/2006 A megbízó által feltett kérdések: 1. Arra tekintettel, hogy mind az épületegyüttes részét képező épületrész,

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

Általános tájékoztató Tartalomjegyzék

Általános tájékoztató Tartalomjegyzék Általános tájékoztató Tartalomjegyzék Általános tájékoztató... 1 GÉPJÁRMŰ ÜZEMBENTARTÓI JOGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS... 2 A törzskönyv... 3 A törzskönyv pótlása... 4 A forgalmi engedély és az igazoló lap...

Részletesebben

A Formatervezésiminta-oltalom

A Formatervezésiminta-oltalom A Formatervezésiminta-oltalom 1 Mi a formatervezés? A külső megjelenés kialakítása, vagy megváltoztatása anélkül, hogy a belső (műszaki) tartalom érintve lenne. Ami nélkül a termék tökéletesen működik,

Részletesebben

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 3. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 3. szám MAGYAR KÖZLÖNY 3. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. január 8., péntek Tartalomjegyzék Köf.5046/2015/4. számú határozat A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata 336 Köf.5052/2015/2. számú határozat

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 9/2014. (III.14.) sz. önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévı önkormányzati lakások és helyiségek bérletérıl, elidegenítésérıl, a lakbérek

Részletesebben

Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet /Szövetkezeti Hitelintézet/ ÜZLETSZABÁLYZAT

Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet /Szövetkezeti Hitelintézet/ ÜZLETSZABÁLYZAT Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet /Szövetkezeti Hitelintézet/ ÜZLETSZABÁLYZAT S-01/2015. számú Igazgatósági Szabályzat Hatályos: 2016. március 21. napjától Tartalom I. Bevezető rendelkezések... 6 II.

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................

Részletesebben

JeMa 2010/1 Magánjog és munkajog

JeMa 2010/1 Magánjog és munkajog JeMa 2010/1 Magánjog és munkajog Menyhárd Attila A Legfelsőbb Bíróság elvi határozata a termékfelelősségről Döntés a termék gyártóját terhelő felelősség és a külön jogszabályon alapuló (állami) helytállási

Részletesebben

TARGET MEDIA SALES Kft. Általános Szerződési Feltételek

TARGET MEDIA SALES Kft. Általános Szerződési Feltételek TARTALOMJEGYZÉK I. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK... 2 II. BEVEZETŐ ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 III. A SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉSÉVEL, TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK... 4 1. A megrendelés módja, teljesítése...

Részletesebben

A SZIGET KULTURÁLIS MENEDZSER IRODA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZPONZORÁCIÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A SZIGET KULTURÁLIS MENEDZSER IRODA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZPONZORÁCIÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A SZIGET KULTURÁLIS MENEDZSER IRODA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZPONZORÁCIÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Hatályos: 2014. december 15. I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK CÉLJA ÉS TÁRGYA

Részletesebben

3.Kf.650.388/2013/4. Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/84 Beszerzés tárgya:

3.Kf.650.388/2013/4. Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/84 Beszerzés tárgya: 3.Kf.650.388/2013/4 Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/84 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2014.07.18. Iktatószám: 14039/2014 CPV Kód:

Részletesebben

A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből

A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből A végrehajtási kérelem benyújtása Szerző: dr. Potári Anita Pécs, 2014. szeptember 24. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ( továbbiakban:

Részletesebben

KIZÁRÓLAG VÁZLATKÉNT KEZELHETŐ, NEM MENTESÍT A HIVATKOZOTT FORRÁSOK ISMERETE ALÓL!

KIZÁRÓLAG VÁZLATKÉNT KEZELHETŐ, NEM MENTESÍT A HIVATKOZOTT FORRÁSOK ISMERETE ALÓL! Ujváriné dr. Antal Edit előadásvázlata - 2015 A hibás teljesítés reperatív szankciói FORRÁS: Polgári Törvénykönyv vonatkozó szakaszai + hivatkozott jogszabályok KIZÁRÓLAG VÁZLATKÉNT KEZELHETŐ, NEM MENTESÍT

Részletesebben

I. Fejezet Alapelvek

I. Fejezet Alapelvek 1 / 103 2016.03.29. 10:57 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 2016.03.10 2017.12.31 99 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok

Részletesebben