C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA"

Átírás

1 A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál esetére is tetszése szerint rendelkezzék. A római jog a végintézkedési szabadság korai elismerésében is felülmúlta a korabeli jogrendszereket: a XII táblás törvények szerint a végrendeleti örökösök megelőzték a törvényes örökösöket. A favor testamenti elvét is követelményként állították fel. A középkori jogrendszerek számos feudális kötöttséggel fonták be a magántulajdont, ami azzal járt, hogy a tulajdonos nem rendelkezett szabadon vagyonával, s így nem illette meg a szabad végintézkedés joga sem, vagy csak korlátozott körben (pl. az ún. szerzett vagyon tekintetében). A végintézkedési szabadság teljes elismerésére a század fordulóján kezdett sor kerülni. A modern jogrendszerek a végintézkedési szabadság elfogadásából indulnak ki, egyetlen lényegesebb korlátja a köteles rész intézménye. A magyar jog a feudális kötöttségek megszűnése óta (1848, ill. 1861) elismeri az örökhagyó teljes végintézkedési szabadságát. Ebből indul ki a hatályos magyar öröklési jog is (2) Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó (1) Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik. A végintézkedéssel érintett vagyonra nézve az örökhagyó rendelkezési joga nem szűnik meg és nem is korlátozódik: az örökhagyó a végintézkedésben érintett vagyontárgyakat bármikor bárkinek, éspedig akár ingyenesen is elidegenítheti. Ez alól az elv alól kivételt képez visszterhessége miatt az öröklési szerződés. A VÉGINTÉZKEDÉS FOGALMA, FORMÁI A végintézkedés általános fogalom, gyűjtő elnevezése mindazoknak a jogilag megengedett formáknak, amelyekben az örökhagyó vagyonáról (vagy annak egy részéről) halála esetére rendelkezhet. Ha a végintézkedés jogutódot is kijelöl, a jogutódlásnak valamennyi végintézkedési formánál az is feltétele, hogy a végintézkedésben kedvezményezett az örökhagyót túlélje. Végrendelet: az örökhagyó egyoldalú, nem címzett akaratnyilatkozata 623. (1) Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet. Öröklési szerződés: olyan kétoldalú jogügylet, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi, feltéve, hogy ez utóbbi túléli őt 655. (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. 1

2 Halál esetére szóló ajándékozás: az ajándékozás azzal a feltétellel történik, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli. VÉGRENDELET a végrendelet egyoldalú jogügylet a végrendelet - ide nem értve a meghagyás teljesítéséhez kötött részesítést - nincs ellenszolgáltatáshoz kötve a végrendeletet az örökhagyó bármikor visszavonhatja a végrendeletnek nem szükségszerű eleme az örökösnevezés ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS az öröklési szerződés kétoldalú jogügylet, vagyis szerződés az öröklési szerződésben az örökhagyó tartás, vagy életjáradék fejében teszi örökösévé a szerződő felet (visszterhes) az öröklési szerződéshez kötve van, attól egyoldalúan nem térhet el és arról a vagyonáról, amelyet a szerződéssel lekötött, sem élők között, sem a halála esetére nem rendelkezhet az öröklési szerződésnek igen A rendelkezés a várt öröklésről nem végintézkedés, mert ugyan tárgya a szerződésnek az örökhagyó vagyona vagy annak egy része, s ez is halál esetére szól, e rendelkezés hatályosulásának is feltétele, hogy a szerződő felek túléljék az örökhagyót, azonban hiányzik a végintézkedéseknek az az elengedhetetlen eleme, hogy a rendelkezés az örökhagyótól származzék. Az öröklési szerződés végintézkedés voltából következik, hogy az örökhagyó által kötött öröklési szerződést úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó újabb végrendeletet tett volna. Az öröklési szerződéssel ezért hatályát veszti az ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozó végrendelet (BH ). VÉGINTÉZKEDÉSI KÉPESSÉG Cselekvőképtelen személy végintézkedési képessége 623. (2) Végrendelkezni csak személyesen lehet. A gyakorlat ezt a kétoldalú végintézkedés eseteire is kiterjeszti. Teljes végintézkedési képességük tehát csak a teljesen cselekvőképes személyeknek van. Cselekvőképtelen személy aki személyesen érvényes jognyilatkozatot nem tehet nem rendelkezik végintézkedési képességgel: sem közvégrendeletet, sem magánvégrendeletet nem tehet. BH A cselekvésképtelen személy sem közvégrendeletet, sem magánvégrendeletet érvényesen nem tehet, még akkor sem, ha az okszerűnek illetve indokoltnak tűnne [Ptk. 17., 18. (2) és (3) bek., 648. ] A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt. A cselekvőképesség hiánya miatt érvénytelen végrendelet érvénytelensége a cselekvőképesség elnyerése (visszanyerése) után a végrendelet jóváhagyásával minden esetben orvosolható. A jóváhagyáshoz nem szükséges végrendeleti forma. Korlátozottan cselekvőképes személy végintézkedési képessége 2

3 624. (2) Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. Öröklési szerződésnél mivel élők közötti kétoldalú jogügyletről van szó alkalmazni kell a törvényes képviselő hozzájárulására, illetve a gyámhatóság jóváhagyására vonatkozó szabályokat. Egyéb (3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet. Érvényesen tehát csak közvégrendeletet tehet és ha ennek szigorú törvényi feltételei megvannak szóbeli végrendelet formájában végintézkedhet, s öröklési szerződése és halál esetére szóló ajándékozása is csak közvégrendelet formájában érvényes. Némák, süketnémák szóbeli végrendeletet nem tehetnek. VÉGINTÉZKEDÉSI FAJTÁK ALAKSZERŰSÉGI KÖVETELMÉNYEI VÉGRENDELETI FAJTÁK ALAKSZERŰSÉGI KÖVETELMÉNYEI 624. (1) Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel; szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye. A Ptk. alapján a bírói gyakorlat kialakította azokat a követelményeket, amelynek megléte elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egy okiratot végrendeletnek lehessen tekinteni. Ezek a végrendelet minimális kellékei: PK 85. szám a) Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához legalább annyi szükséges, hogy külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék és halálesetre szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. A feltételek hiányában a végrendelet nem létező. A minimális kellékek vizsgálata hivatalból kötelező. KÖZVÉGRENDELET 625. (1) Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni. Ptké. 71. Közvégrendeletet helyi bíróság előtt lehet tenni. 3

4 626. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések irányadók. 1 Összeférhetetlenségi szabályok: (2) Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. (3) Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól. A bírói gyakorlat a közvégrendelet tételében közreműködő személynek tekinti a közjegyzőn, bírón túl a végrendelet fogalmazóját, szerkesztőjét, leíróját is. ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET Az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyónak vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére szóló magánokiratba foglalt rendelkezése. Fajtái: - az örökhagyó által saját kezűleg írt ún. holográf végrendelet - a más által írt ún. allográf végrendelet - közjegyzőnél tett magánvégrendelet Közös szabályok 627. Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud. Nem érvényességi kellék, hogy a végrendelet nyelve az örökhagyó anyanyelve legyen (1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. (3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen. Meg kell felelnie a közönséges írás követelményeinek: magyar nyelvű végrendelet pl. arab betűkkel írva érvénytelen (1) Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is e minőségük feltüntetésével aláírják; vagy 1 Lásd a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvényt és a végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendeletet. 4

5 c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél végrendeletként feltüntetve személyesen letétbe helyezi. Az okirat végrendeleti jellegének az egész okirat tartalmából kell kitűnnie. A keltezés időpontjának egyetlen meghatározott napra kell vonatkoznia. (Lehet úgy is, hogy nem hónap-nap szerint jelölik, hanem pl Szent István napján). Holográf végrendeletnél a keltezést is saját kezűleg kell az örökhagyónak leírnia. Az aláírást nem pótolja, ha az örökhagyó saját kezűleg írt neve szerepel a végrendeletben. Kivételesen elfogadható a családi név megjelölése, ha kétségtelenül megállapítható a végrendelkező személyazonossága. Kivételesen elegendő lehet az utónév is holográf végrendelet esetén, ha pl. az örökhagyó végakaratát közeli hozzátartozóihoz intézett levélben nyilvánítja. (2) A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges mindkét tanú aláírásával. Ezen alakszerűségi követelmény megsértése csak a végrendelet részleges érvénytelenségét váltja ki. Összeférhetetlenségi szabályok: 632. (1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. (2) A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél rajta kívül két tanú működött közre. A végrendeletet csak részlegesen teszik érvénytelenné e szabályok megsértése. Külön szabályok Holográf végrendelet az az írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó elejétől végéig maga ír és aláír. Az általános követelményeken túl nincsenek különös alakszerűségi követelményei (2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Allográf végrendelet 629. (1) b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is e minőségük feltüntetésével aláírják 5

6 Az allográf végrendeletet leíró személynek nem kell teljesen cselekvőképesnek lennie, korlátozottan cselekvőképes személy által írt végrendelet is érvényes lehet, ha az egyéb alaki előírásoknak megfelel Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes; b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll; c) írástudatlan. PK 86. szám A végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nemcsak az a végrendeleti tanú alkalmas, aki az örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is, aki a személyazonosságát kétségtelen bizonyossággal, tehát hitelt érdemlő módon megállapította Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre. Közjegyzőnél tett (magán)végrendelet az az írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó 629. (1) c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél végrendeletként feltüntetve személyesen letétbe helyezi. Ha a végrendelet a közjegyző őrizetéből (akár úgy hogy az örökhagyó visszaveszi) kikerül, alaki érvényességéhez az kell, hogy vagy a holográf vagy az allográf írásbeli magánvégrendelet követelményeinek megfeleljen. SZÓBELI VÉGRENDELET 634. Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. A szóbeli végrendelet kivételes végrendelkezési forma. A törvényben meghatározott körülmények közepette sem végrendelkezhet a néma vagy süketnéma, továbbá a korlátozottan cselekvőképes személy (ez utóbbiak csak közvégrendeletet tehetnek). Nincs kizárva vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van. PK 88. szám a) A szóbeli végrendelet két törvényes feltételének a végrendelkezés idején együttesen vagyis egyidejűleg és egymás mellett kell fennállnia. 6

7 b) Az életet fenyegető rendkívüli helyzet mint egyik feltétel megvalósulhat akár olyan váratlan hirtelenséggel fellépő okok alapján, amelyek kívülről közvetlenül fenyegetik a végrendelkező életét, akár pedig a végrendelkező személyében rejlő olyan belső (élettani) okok alapján, amelyek az életét a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik. Az utóbbi esetben nem lehet különböztetni aszerint, hogy a rendkívüli jelleget öltött egészségi állapotot azzal oksági kapcsolatban álló vagy nem álló valamely betegség megelőzte-e vagy sem. c) A törvényes feltételeknek valóságosan (objektíve) kell meglenniük. A végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem pótolhatja. d) Ha a végrendelkezés folyamán a törvényes feltételek fennállanak, az előirt alakiságok megtartása mellett tett szóbeli végrendelet a folyamat befejezésével érvényesen létrejön, s az utóbb csak akkor veszti el hatályát, ha az arra előirt külön feltételek bekövetkeznek. e) A végrendelkező nemcsak a törvény szó szerinti szövegével maradéktalanul egyező, hanem azzal egyértelműi kijelentéssel is kifejezésre juttathatja, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. f) Ha a szóbeli végrendelet törvényes feltételei fennállottak, és az az alaki követelményeknek megfelel, s a végrendelkező az e) pontban írtak szerint kijelenti, hogy a szóbelileg tett nyilatkozata az ő végrendelete, a szóbeli végrendelet akkor is érvényes, ha egyidejűleg írásbeli végrendelet is készült, de az alaki okból érvénytelen. Az f) pont esetében az írásbeli magánvégrendelet érvénytelenségének az örökhagyó személyében rejlő okból kell beállnia ahhoz, hogy szóbeli végrendelete érvényes lehessen. Ha az írásbeli végrendelet érvénytelensége más okból (pl. valamely tanúval kapcsolatos okból) állt be, és megállapítható, hogy az örökhagyó tudott volna jelentékeny nehézségek nélkül érvényes írásbeli végrendeletet tenni, a szóbeli végrendelet érvénytelen lesz. Általában a végrendelkező fizikai és pszichikai állapotát kell értékelni annak megállapításánál, hogy képes lett volna e jelentékeny nehézség nélkül írásban végrendelkezni (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. (2) Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke. Tanú itt sem lehet kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy, s nem követelmény, hogy írni tudjanak. A tanúk szerepe a szóbeli végrendeletnél más, nagyobb. A tanúknak ismerniük kell a végrendelet tartalmát, s tudniuk kell arról is, hogy végrendelet tételénél tanúskodnak. A szóbeli végrendeletnél is képesnek kell lenniük az örökhagyó személyazonosságának tanúsítására. A tanúknak a végrendelet tartalmáról közvetlen a végrendelkezőtől kell tudomást szerezniük (így érteniük kell azt a nyelvet, amelyen az örökhagyó végrendelkezik). Nem érinti a végrendelet érvényességét, ha tartalmáról a tanúk ellentétes vallomást tesznek, ilyenkor a bíróság mérlegeléssel állapítja meg a végrendelet tartalmát. Feljegyzések, egyéb írások nem vehetők figyelembe. A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor érvényes, ha a végrendeletnek ezt a részét két tanú tanúsítja. [632. (2)] 7

8 Az örökhagyónak egész terjedelemben elő kell adnia végakaratát. A végrendelkező nemcsak a törvény szó szerinti szövegével maradéktalanul egyező, hanem azzal egyértelműi kijelentéssel is kifejezésre juttathatja, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ALAKSZERŰSÉGI KÖVETELMÉNYEI Érvényességi szempontból alapvetően az írásbeli végrendelettel esik egy tekintet alá. A Ptk. két eltérést fogalmaz meg. Az öröklési szerződés érvényességéhez az alaki feltételeken túl is szükséges, hogy az örökhagyó: végintézkedési képességgel rendelkezzék a végintézkedési nyilatkozatot tartalmazó öröklési szerződést személyesen kösse meg 656. Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá, hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Halál esetére szóló ajándékozást ld. a tétel végén Ld. részletesebben C/7 VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGRENDELET TARTALMA A törvény csak példálózó és fakultatív jelleggel szabályozza a végrendelet legtipikusabb öröklési jogi tartalmi elmeit: - örökösnevezés, helyettes örökösnevezés - kizárás - hagyományrendelés - meghagyás Örökösnevezés 636. (1) Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet. (2) Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetőleg annak meghatározott hányadát juttatja. 8

9 (3) Kétség esetében örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét tevő meghatározott egy vagy több vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell. A méhmagzat jogképes, tehát öröklési képességgel is rendelkezik. A bírói gyakorlat elfogadja az örökös utónévvel vagy a rokonsági kapcsolat megjelölésével történő nevezést, vagy bármilyen olyan jelölést, amelyből az örökös személye egyértelműen azonosítható Annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, érvénytelen Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek. Ez a vélelem megdönthető. Ha hagyaték egy része valamelyik nevezett örökös kiesése folytán megüresedik (pl. a nevezett örökös az örökhagyó előtt meghal, az örökséget visszautasítja stb.), a törvényes öröklés rendjét kell segítségül hívni. Helyettes örökös nevezése A törvény megnyitja az utat az örökhagyó számára helyettes örökös nevezésére: 640. (1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, mást nevezhet örökössé (helyettes örökös). A helyettes örökös feltételes örökös: öröklési igényének keletkezése az örökös kiesésétől függ, s az örökös kiesésével következik be. Helyettes örököst lehet nevezni egy vagy több örökös kiesése esetére is, s a helyettes örökösök számában is szabadon dönthet. Helyettes örökös nevezhető mind végrendeleti mind törvényes örökös kiesése esetére is. (2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját ellenkező végrendeleti intézkedés hiányában helyettes örökösnek kell tekinteni. Ez a törvényes helyettes örökös, amelyről csak nevezett (végrendeleti) örökös kiesése esetében beszélhetünk. A Ptk. abból a vélelemből indul ki, hogy a nevezett örökös esetleges kiesésekor e személy leszármazóját kívánja vagyonából részesíteni. A helyettes örököst meg kell különböztetni az utóörököstől. Hatályos öröklési jogunk utóörökös nevezését nem ismeri el: 645. (1) Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés azonban mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei megvannak. 9

10 Tehát ha az elsősorban nevezett örökös az örökhagyó után hal meg, a másodsorban nevezett örökös kijelölése mint utóörökös-nevezés érvénytelen lesz. A Ptk. ugyanakkor nem zárja ki utóhagyományos nevezését: (2) Ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést. Az, aki a hagyomány tárgyát megszerezte, azzal a feltétel vagy időpont bekövetkezéséig sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. Növedékjog Előfordul, hogy az örökhagyó végrendeletével az egész hagyatékra (tehát a végrendelettel esetleg le nem fedett vagy kiesés miatt utóbb megüresedő részre is) kifejezetten ki akarta zárni a törvényes öröklés lehetőségét (1) Ha az örökhagyó úgy nevezett több örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy ezzel a törvényes öröklést kizárja, és valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett többi örökös részesedése arányosan növekszik (növedékjog). Példa: Örökhagyó leszármazók és házastárs hiányában hunyt el, szülei nem élnek, végrendeletében testvéreit kizárta, vagyonát egyenlő arányban 3 barátjára: X Y Z re hagyta. X a maga örökrészét a hagyatéki eljárás során visszautasította. Tekintettel arra, hogy az örökhagyó a törvényes öröklést kizárta és helyette örököst nem nevezett, X kiesése folytán Y és Z örökrésze egyenlő arányban növekszik. Hasonlóan a törvényes helyettes örökös intézményének mintájára a Ptk. a növedékjog keretében is előnyben részesíti azt a nevezett örököst, aki az örökhagyónak törvényes örököse lenne. A törvény abból a vélelemből indul ki, hogy ha az örökhagyó törvényes örökösöket is örökösévé nevezett, ezek valamelyikének kiesése esetén csak annak a nevezett örökösnek az örökrészét kívánná arányosan megnövelni, aki törvényes örökös is volna. Az örökhagyó ezt a vélelmet végrendeletében megdöntheti. (2) Ha a kieső nevezett örökös az örökhagyónak törvényes örököse is lenne, a növedékjog alapján az örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze arányosan növekszik, feltéve, hogy a kiesőnek nincs helyettes örököse, és a végrendeletből más nem következik. Példa: Az örökhagyó végrendeletében élő gyermekeit (Gy1 és Gy2), valamint elhunyt gyermekének (Gy3) özvegyét 1/3-1/3 arányban nevezte örököseiül. Gy1 az örökhagyó előtt meghalt, és ezért kiesett az öröklésből, leszármazót nem hagyott maga után. Az örökhagyó nem nevezett helyettes örököst, és a nevezett örökösök kiesése esetére egyéb végintézkedési rendelkezést sem tett. A növedékjog általános szabálya szerint Gy1 örökrészével Gy2-nek és Gy3 özvegyének örökrésze egyenlő arányban növekedne. Tekintettel azonban arra, hogy Gy2 törvényes örökös is volna, Gy3 özvegye viszont nem, a növedékjog csak Gy2 viszonylatában érvényesül. Vagyis Gy2 a hagyaték 2/3 részét kapja, Gy3 özvegye pedig a neki végrendeletben juttatott 1/3 hagyatékot. 10

11 Sajátosan érvényesül a növedékjog akkor is, ha a végrendelet valamely nevezett örökösnek egy meghatározott hagyatéki tárgyat juttat. Az ilyen örökös örökrésze növedékjog címén is csak a neki juttatott vagyontárgy tekintetében növekszik: (3) A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örököst csak az ugyanazon tárgyra nevezett másik örökös kiesése következtében és csak erre a tárgyra nézve illeti növedékjog. Ez a szabály a meghatározott vagyontárgyra nevezett örököst növedékjog érvényesülése esetén is erre a vagyontárgyra kívánja szorítani. Nem érinti azonban az általános örökös helyzetét: ez utóbbit a meghatározott vagyontárgyra nevezett örökös kiesése esetén is megilleti a növedékjog. Példa: Az örökhagyó végrendeletében Gy1 és Gy2 gyermekét egyenlő arányban nevezi általános örököseiül. Harmadik élő gyermeke (Gy3) a végrendeletben az örökhagyó jelentős értéket képviselő üdülőjét kapja (a végrendelet egészéből arra lehet következtetni, hogy az örökhagyó feltehető akarata szerint Gy3-nak a hagyatéki terhekben is osztoznia kell, tehát őt nem hagyományosnak, hanem örökösnek kell tekinteni. Gy1 az örökhagyó előtt meghalt, ezért kiesett az öröklésből, s leszármazót (törvényes helyettes örököst) nem hagyott maga után. Az örökhagyó nem nevezett helyettes örököst, és a nevezett örökösök kiesése esetére egyéb végintézkedési rendelkezést sem tett. A növedékjog általános szabálya szerint a kiesett Gy1 örökrészével Gy2-nek és Gy3 örökrésze egyenlő arányban növekedne. Tekintettel arra, hogy az örökhagyó Gy3-nak csak az üdülőt kívánta juttatni, a növedékjog csak Gy2 viszonylatában érvényesül, s Gy3 örökrése változatlanul az üdülőre korlátozódik. (A kizárásról, a hagyományrendelésről, meghagyásról C/1, C,2) AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS TARTALMA és egyéb szabályok (részletei nem tartoznak szorosan a tételhez) 655. (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A Ptk. csak lényegesen szűkített tartalommal ismeri el az öröklési szerződést. Ez a végrendelkezési forma (visszterhes) szerződés, amely a felek megegyezésével jön létre, és rendszerint csak így is módosítható, szüntethető meg. Az örökhagyóval szerződő partnert szerződéses örökösnek is nevezhetjük. Az öröklési szerződésben az egyik szerződő fél az örökhagyó, a másik a szerződéses örökös, aki az örökhagyó tartására, vagy részére életjáradék fizetésére vállal kötelezettséget. Eltartói oldalon több, örökhagyói oldalon szerződő fél csak egy személy lehet. Ez alól kivételt a Ptké ának rendelkezése jelent, amely szerint a házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel öröklési szerződést. (Tartási szerződést jogi személy is köthet) A szerződéses örökös részéről a szerződés szükségszerű tartalma kötelezettség vállalása az örökhagyó tartására, illetve részére életjáradék fizetésére.. Puszta gondozás, gondviselés ellenében öröklési szerződés nem köthető, mert az öröklési szerződés szolgáltatása kiterjesztően nem értelmezhető. 11

12 Az öröklési szerződésnek kettős jellege van: tartalmát tekintve tartási (életjáradéki) szerződés, amely azonban végintézkedés formájában jelenik meg. Ez a kettősség az alábbi szabályokban megnyilvánul: 658. (1) Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak. Fogalmi elemnek minősül az, hogy az örökhagyó szerződő partnere túlélje az örökhagyót. Amikor az letartó nem éli túl az örökhagyót, az öröklési szerződésben lekötött vagyon nem kerül az elhunyt eltartó hagyatékába (hanem változatlanul az örökhagyó vagyonát képezi), és ezért az eltartó örökösei nem is szerzik meg azt. Ennek folytán a tartási kötelezettség sem szállhat át az elhunyt eltartó örököseire. Ezért az öröklési szerződés megszűnik (vitatott álláspont) (2) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen. Az örökösnevezés szükségszerű tartalmi elem. Az öröklési szerződés jogkövetkezményei 657. (1) Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyóval szerződő fél javára az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. (2) Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. Míg élők közötti tartási (életjáradéki) szerződésben az eltartott igénye követel jogi biztosítékot, itt a szerződéses örökösé. Ez a szabály csak ingatlanok esetében ad teljes garanciát. A (2) bekezdésben írtak esetében a szerződéses örökös kártérítési igényt támaszthat a vagyontárgyat lényegében kétszer átruházó örökhagyóval szemben. Az öröklési szerződés tipikus esetben meghatározott vagyontárgy(ak)ra jelöli ki az örököst. Vitás, hogy érvényesnek tekinthető e az az öröklési szerződés, amelyben az örökhagyó a halálakor meglévő vagyonára nevezi örökösévé az eltartót. Az öröklési szerződés szerencseszerződés, vagyis olyan visszterhes szerződés, amelyben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás aránya a szerződés megkötésekor fogalmilag nem is vizsgálható. Az LB álláspontja alapján a szerződéses örökös az örökhagyó tartozásaiért nem felel (kivéve, ha a hagyatéki hitelező követelését a hagyatéki vagyontárgyban fennálló dolgon zálogjog biztosítja). Magától értetődően fennáll a szerződéses örökös felelőssége, ha az öröklési szerződés színlelt vagy egyéb okból érvénytelen. Az LB kizárja az öröklési szerződés kötelezettjének helytállási kötelezettségét a köteles részért is. PK 89. szám 12

13 c) Az érvényes tartási (életjáradéki) szerződéssel átruházott vagy öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy a köteles rész alapjának kiszámításánál nem vehető figyelembe. Az öröklési szerződés módosítása és megszűnése 658. (1) Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak. (2) A megszűnés, illetőleg a módosítás alakiságaira az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg, és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes (1) A bíróság a tartási szerződést mindkét fél érdekeinek figyelembevételével módosíthatja. (2) Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését. (3) A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg. A felek maguk közös megegyezéssel bármikor módosíthatják a szerződést. A bírói módosítást elsősorban az teszi indokolttá, hogy az öröklési szerződés tartós jogviszony, amelynek fennállta alatt a felek körülményeiben illetve egymáshoz fűződő viszonyaiban lényeges változások következhetnek be. A felek a jövőre nézve bármikor meg is szüntethetik a szerződésüket, de a visszamenő hatályú felbontásnak sincs elméleti akadálya. Ptké. 73. A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést. Ha az örökhagyók házastársak, egyikük halála nem eredményezi automatikusan a szerződéses örökös kötelezettségének csökkenését. Erre csak ilyen értelmű kikötés ill. módosítás ad alapot. * * * HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ AJÁNDÉKOZÁS (részletei nem tartoznak szorosan a tételhez) 659. (1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadók. (2) Halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne. 13

14 Formai sajátosságai: Halál esetére szóló ajándékozás is csak közvégrendeleti vagy tanúk közreműködésével készített írásbeli magánvégrendeleti formában köthető Korlátozottan cselekvőképes ajándékozó (örökhagyó) szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS Az örökhagyóval szerződő fél mindig az örökös Minden esetben visszterhes Tartalmi sajátosságai: HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ AJÁNDÉKOZÁS Az örökhagyóval szerződő fél sosem lehet az örökös, hiszen ennek a szerződésnek a tárgya csak hagyománynak minősülő juttatás lehet Mindig ingyenes singularis jogutódlás: tárgya olyan egyedi vagyontárgy, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne feltételes jogutódlás: attól függ, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli a tulajdonjog átszállására az ajándékozó (örökhagyó) halálakor kerül sor A halál esetére szóló ajándékozásnak a tartalmi sajátosságai hatással vannak az élők közötti ajándékozási szerződésre vonatkozó rendelkezések mikénti alkalmazhatóságára is: így pl. az ajándék visszakövetelésére vonatkozó szabályok tárgytalanok; alkalmazható viszont a clausula rebus sic stantibus elve. 14

segédlet magánvégrendelet készítéséhez

segédlet magánvégrendelet készítéséhez segédlet magánvégrendelet készítéséhez KÉSZÜLT: 2014. november28. SEGÉDLET MAGÁNVÉGRENDELET KÉSZÍTÉSÉHEZ 1 Ahogy weboldalunkon a Hagyaték rendezése oldalon olvasható, írásbeli magánvégrendeletét bárki

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

2015. évi 14. szám 2015. július 1. TARTALOMJEGYZÉK HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. JÚNIUS 30-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI

2015. évi 14. szám 2015. július 1. TARTALOMJEGYZÉK HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. JÚNIUS 30-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2015. évi 14. szám 2015. július 1. TARTALOMJEGYZÉK HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. JÚNIUS 30-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015.

Részletesebben

Veszprémi Civil Információs Centrum. Jogszabályi keretek

Veszprémi Civil Információs Centrum. Jogszabályi keretek Veszprémi Civil Információs Centrum Jogszabályi keretek A Partnerség Erősítése ÁROP-1.1.14-2012-2012-0011 azonosítóhoz tartozó projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásának teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ, BŐVÍTÉSÉHEZ

CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ, BŐVÍTÉSÉHEZ CSOK CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ, BŐVÍTÉSÉHEZ Meghatározás: új lakás vagy családi ház vásárlására, építésére igényelhető, vissza nem térítendő állami támogatás, melynek összege

Részletesebben

a módosításokkal egységes szerkezetben

a módosításokkal egységes szerkezetben a módosításokkal egységes szerkezetben 1023. Budapest, Bécsi út 4. Tel.: (1) 304-6278 Fax: (1) 214-22-24 Adószám: 18085246-0-41 Pénzforgalmi jelzőszám: CIB Bank ZRt. 10700024-04451202-51100005 PSZÁF tevékenységi

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 12025/1 Hatályos

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS A FOGYASZTÓ ÉS A VÁLLALKOZÁS KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK SAJÁTOS SZABÁLYAI (SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, ÁSZF ) A FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS POLGÁRI JOGI

Részletesebben

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1.

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1. A 348/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat melléklete A(z) 256/2014 (X.31.) és 259/2014 (X.31.) számú Kgy. határozat melléklete SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben Előadó: dr. Kiss Anikó Az eljárás megindítása A panaszos a NAV elnökének eljárását sérelmezve fordult Hivatalomhoz. Beadványában kifogásolta,

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról 1. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról 1. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról 1 Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

Alapítói ( tulajdonosi ) határozat

Alapítói ( tulajdonosi ) határozat Alapítói ( tulajdonosi ) határozat Melynél fogva alulírott Várfi András polgármester, mint a Gyomaendrőd Város Önkormányzatának törvényes képviselője kijelentem, hogy a Gyulai Törvényszék Cégbírósága előtt

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2014. március 1május 30-tőól I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Az AXA Biztosító Zrt. és az AXA Pénztárszolgáltató Zrt. - mint munkáltatók - kezdeményezésére

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Témakörök: 1. Családi kedvezmény 2. Rendelkezési jogosultság 3. Új adómentes lehetőségek 4. Önálló tevékenységre vonatkozó változások 5. Nem önálló tevékenységre

Részletesebben

24/2014. (VII. 22.) AB határozat

24/2014. (VII. 22.) AB határozat 24/2014. (VII. 22.) AB határozat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 22. (3) bekezdésének szövegrésze, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló

Részletesebben

mint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató),

mint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató), KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a a jelen megállapodást továbbiakban: Megállapodás a Megállapodás feltételei szerint elfogadó (239/2009. (X.20.) IKIM rendeletben

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZABÁLYZATA ÉBSZ-97.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYZATA ÉBSZ-97. ÉBSZ-97 AZ ARGOSZ BIZTOSÍTÓ Rt. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS SZABÁLYZATA ÉBSZ-97. Ez a szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyeket - ellenkező szerződéses kikötés hiányában - az Argosz Biztosító

Részletesebben

Az említettekre tekintettel a korábbi szabályzat azon rendelkezései, melyek ma már nem időszerűek, nem kerülnének felvételre az új előírások közé.

Az említettekre tekintettel a korábbi szabályzat azon rendelkezései, melyek ma már nem időszerűek, nem kerülnének felvételre az új előírások közé. 1 2 3 Nyílt ülésen kerül tárgyalásra A képviselő-testület 2014.12.16-án tartandó ülésének előkészítése 1. NAPIRENDI PONT ELŐTERJESZTÉS Sárvár Város Önkormányzatának tulajdonában álló egyszemélyes cégek

Részletesebben

Letéti Szerződés a(z)... számú hitelügylethez

Letéti Szerződés a(z)... számú hitelügylethez Letéti Szerződés a(z)... számú hitelügylethez amely létrejött egyrészről Fundamenta-Lakáskassza Zrt. székhelye: 1052 Budapest, Váci utca 19-21., cg.: 01-10-043304) továbbiakban mint Letevő vagy Hitelező

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN A közös jelölt- és közös lista-állítással kapcsolatos egyes kérdésekről [1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás]

Részletesebben

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

BIZALOM ORSZÁGOS ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR A L A P S Z A B Á L Y A

BIZALOM ORSZÁGOS ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR A L A P S Z A B Á L Y A BIZALOM ORSZÁGOS ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR A L A P S Z A B Á L Y A Budapest, 2011.04.28. I. FEJEZET... 3 ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 II. FEJEZET... 4 A TAGSÁG... 4 A tagsági kör... 4 A taggá válás feltételei...

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Gazdasági Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok ÍH 2012/1/39. A vezető tisztségviselői megbízatás automatikusan nem hosszabbodik meg, ahhoz

Részletesebben

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS KÖNYVVIZSGÁLATRA (tervezet) (együttesen Felek ) között, az alábbi tárgyban és a következő feltételek szerint.

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS KÖNYVVIZSGÁLATRA (tervezet) (együttesen Felek ) között, az alábbi tárgyban és a következő feltételek szerint. szerződés nyilvántartási száma:... iktatószám:... MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS KÖNYVVIZSGÁLATRA (tervezet) 2. sz. melléklet amely létrejött a(z) TÁRSASÁG NEVE CÉGJEGYZÉKSZÁM CÍME (a továbbiakban: Társaság ) és

Részletesebben

15/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet

15/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet 15/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet 1 az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről * 2 A lakások és helyiségek bérletére,

Részletesebben

2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról

2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról 9606 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám II. Törvények 2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról ELSÕ RÉSZ A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV

Részletesebben

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) 1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak

Részletesebben

SIGNAL EXPRESSZ balesetbiztosítás. Ajánlat és feltételek. Új Bit.: 2016.01.01.

SIGNAL EXPRESSZ balesetbiztosítás. Ajánlat és feltételek. Új Bit.: 2016.01.01. SIGNAL EXPRESSZ balesetbiztosítás Ajánlat és feltételek Új Bit.: 2016.01.01. Miért érdemes SIGNAL EXPRESSZ balesetbiztosítást választania? Teljes körű balesetbiztosítási védelem akár az egész családnak

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a Salgótarján Jövőjéért Közalapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a Salgótarján Jövőjéért Közalapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 14509/2015. Javaslat a Salgótarján Jövőjéért Közalapítvánnyal kapcsolatos döntés meghozatalára Tisztelt Közgyűlés! 2014. március 15-én hatályba lépett

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata

Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata A társaság valamennyi részvényének megvásárlása folytán egyszemélyessé vált Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata (a korábbi alapszabály változásokkal

Részletesebben

Közrendvédelmi Alapítvány Budafok-Tétény. Alapító Okirata

Közrendvédelmi Alapítvány Budafok-Tétény. Alapító Okirata Közrendvédelmi Alapítvány Budafok-Tétény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirata (a változások vastag dőlt betűvel szedve) Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete,

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ ÉS ELJÁRÁSREND

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ ÉS ELJÁRÁSREND PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ ÉS ELJÁRÁSREND Szigetszentmiklós Város Önkormányzata lakossági energiamegtakarítást eredményező utólagos hőszigetelésre irányuló beruházások támogatásához Pályázat kódszáma: SZSZM-EP-2009-3

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

Porsche részleges körű casco szabályzat

Porsche részleges körű casco szabályzat Porsche részleges körű casco szabályzat 1 PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZABÁLYZAT PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZERZŐDÉS ELEMEI: Töréskárból eredő totálkár-biztosítás Elemi- és tűzkár-biztosítás Teljes

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

T/8847. számú törvényjavaslat

T/8847. számú törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/8847. számú törvényjavaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények

Részletesebben

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Wenckheim Krisztina Városfejlesztési és Környezetvédelmi Közalapítvány Alapító Okiratát az alábbiak szerint állapítja meg: ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal

Részletesebben

A munkaviszony megszüntetése valamelyik (esetleg mindkét) fél részéről tett jognyilatkozattal történik. Ennek négy esete a következő:

A munkaviszony megszüntetése valamelyik (esetleg mindkét) fél részéről tett jognyilatkozattal történik. Ennek négy esete a következő: 14. Foglalja össze, hogy a munkaviszony megszüntetésének milyen módjait ismeri, különös tekintettel a speciális esetekre! Beszéljen a mellékelt nyomtatványok szerepéről, főbb tartalmi elemeiről! A munkaviszony

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,

Részletesebben

A szállítmányozási szerződés

A szállítmányozási szerződés A szállítmányozási szerződés 6:302. [Szállítmányozási szerződés] Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére

Részletesebben

SIGNAL klasszikus életbiztosítások

SIGNAL klasszikus életbiztosítások SIGNAL klasszikus életbiztosítások Általános szerződési feltételek Új Bit. 2016.01.01. Tartalom Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz... 3 Fogalmak, meghatározások... 3 1.

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2015. március 1május 26-tőól Tartalom I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 4 II. Fejezet - A PÉNZTÁRTAGSÁG 5 1. A tagsági kör 5 2. A Pénztártag felvételének

Részletesebben

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nádasi-Szabó Tamás (felperesi jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt KDB Bank Európa Zrt. (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) felperesnek a Dr. Rátky és Társa

Részletesebben

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma Vázlat A kötelező alakiság megsértése Jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére

Részletesebben

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata Jelzőszám: SV-00/2000/1 Hatályos: 2016. január 1-jétől TARTALOMJEGYZÉK I. ALAPFOGALMAK... 1 II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS

Részletesebben

SZEMÉLYGÉPJÁRMŰ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS 1 ELADÓ: VEVŐ: Kapcsolattartói adatok vevői oldalon. Kapcsolattartói adatok eladói oldalon

SZEMÉLYGÉPJÁRMŰ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS 1 ELADÓ: VEVŐ: Kapcsolattartói adatok vevői oldalon. Kapcsolattartói adatok eladói oldalon SZEMÉLYGÉPJÁRMŰ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS 1 ELADÓ: VEVŐ:.. Név: Cím: Telefon: Fax: E-mail: Kapcsolattartói adatok eladói oldalon Kapcsolattartói adatok vevői oldalon Kelt: 1 Jelen okirat mintaként szolgál,

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

ALAPSZABÁLYA. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szabályok alkalmazásának kezdőnapja : 2014. május 31.

ALAPSZABÁLYA. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szabályok alkalmazásának kezdőnapja : 2014. május 31. ALAPSZABÁLYA A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szabályok alkalmazásának kezdőnapja : 2014. május 31. Az alapító tagok elhatározták, hogy az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993.

Részletesebben

A kötelező jogi képviselet

A kötelező jogi képviselet INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. Kardirex Egészségpénztár

ALAPSZABÁLY. Kardirex Egészségpénztár ALAPSZABÁLY Elfogadva: Küldöttközgyűlés 2014.05.072015.05.20 Hatályos: 2014.június 01-től2015.január 01. Hatályát vesztette: 2014.december 31. 1 A KARDIREX Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár

Részletesebben

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17686 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. A

Részletesebben

Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület

Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Alapszabály Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Aerial Cartographic and Remote Sensing Association A Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Alapszabálya The Statutes of the Aerial Cartographic

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal TÉTELES ÁFA, ÁFA KIUTALÁS ELŐTTI ELLENŐRZÉSEK PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS Az egyéni vállalkozók,

Részletesebben

A FEVITAL Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Rt. TÖRZSRÉSZVÉNYEI VONATKOZÁSÁBAN

A FEVITAL Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Rt. TÖRZSRÉSZVÉNYEI VONATKOZÁSÁBAN A FELÜGYELET RÉSZÉRE JÓVÁHAGYÁSRA BENYÚJTOTT PÉLDÁNY. A JELEN AJÁNLATOT A FELÜGYELET MÉG NEM HAGYTA JÓVÁ A FEVITAL Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A SZÉKESFEHÉRVÁRI

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

(Módosítva: 2011. február)

(Módosítva: 2011. február) Tájékoztató a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 83. -a alapján a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó, más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2015. július szeptember 151-től Tartalom I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 4 II. Fejezet - A PÉNZTÁRTAGSÁG 5 1. A tagsági kör 5 2. A Pénztártag felvételének

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 136/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 136/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria dr. K. I. szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 136/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban,

Részletesebben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Előadó: dr. Juhász Zoltán Az eljárás megindulása A panaszos beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához,

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2010. JANUÁR

WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2010. JANUÁR WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2010. JANUÁR 08. 1. oldal, összesen: 10 A WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA amely készült az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyv, a közhasznú

Részletesebben

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Ibrány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 27/2003. (V. 29.) számú r e n d e l e t e a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés)

Részletesebben

AZ OTTHONKÁRTYA SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (ÜZLETSZABÁLYZAT)

AZ OTTHONKÁRTYA SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (ÜZLETSZABÁLYZAT) AZ OTTHONKÁRTYA SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (ÜZLETSZABÁLYZAT) 1. Az Otthonkártya célja (1) A Otthonkártya szerződés célja az otthonteremtés elősegítése, megvalósítása.

Részletesebben

OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL. Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást

OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL. Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást A nyári iskolaszünetben egyre több diák vállal rövidebb-hosszabb

Részletesebben

J a v a s l a t - a Képviselı-testületnek -

J a v a s l a t - a Képviselı-testületnek - SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30, péntek: 8-12 óráig J a v a s l a

Részletesebben

Általános szerződési Feltételek Módosítása

Általános szerződési Feltételek Módosítása 1 Általános szerződési Feltételek Módosítása A Wirnet Távközlési és Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 4034 Debrecen Hármashatárhegy u.34.) Helyhez kötött Internet-hozzáférési szolgáltatás

Részletesebben

A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai

A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai 51255-2/2015 A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai I. TÉNYÁLLÁS Az MNB állásfoglalását kérő ügyvédi iroda (Ügyvédi Iroda)

Részletesebben

Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)

Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 1. sz. módosítással egységes szerkezet. Hatályba lépett: 2012. július 1. Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 1. A

Részletesebben