A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás"

Átírás

1 szám 87 Mihóné dr. Leitner Judit KECSKEMÉTI VÁROSI BÍRÓSÁG TITKÁRA (KECSKEMÉT) A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 1. Bevezetés Kezdetben csak bizonyos deliktumokra korlátozódott a bűncselekményből eredő vagyon elvonása, később a büntetőjog különös részének egészére kiterjesztették alkalmazási körét és a büntetőjog általános részének jogintézményévé nőtte ki magát. 1 A vagyonelkobzás mint büntetőjogi szankció a jogalkalmazás mindennapjainak a részét képezi, különösen a szervezett bűnözés, így a kábítószer- és fegyverkereskedelem, illetve más üzletszerűen elkövetett bűncselekmények elszaporodása miatt, tekintettel arra is, hogy fokozódik az igény az ilyen jellegű deliktumokból eredő illegális javak elvonására. A bűncselekményből eredő vagyon elvonásának hátterében számos jogpolitikai cél áll. Így a bűncselekményből eredő vagyon elvonása a helyreállító igazságszolgáltatás egyik eszköze. Ezen túlmenően megelőző funkciója is van, preventíven hat a vagyonszerzési célú bűncselekmények elkövetésére mind a társadalom, mind az egyén szintjén, mivel ezen intézkedés alkalmazásával az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetése kevésbé kifizetődő. Fontos megemlíteni ugyanakkor represszív jellegét, mivel az elkövetőt nemcsak a büntetőjog-ellenes cselekmény hasznától, hanem a bűncselekménybe fektetett vagyonától is megfosztja. 2 A vagyonelkobzás kifejezés mindazonáltal nem tükrözi hűen az intézmény rendeltetését, mivel nem általában jelenti az elkövető vagyonának elvonását, csupán a bűnös eredetű vagyonra vonatkozik, a törvényes úton szerzett vagyonra nem Történeti áttekintés A középkorban a vagyonelkobzás a halálbüntetés szükségképpeni velejárója volt. Akit fej- és jószágvesztésre ítéltek, annak vagyona a királyi kincstárra szállt. Az évi V. törvény, a Csemegi-kódex még nem szabályozta a bűncselekményből eredő vagyon elvonását. Az ekkor uralkodó felfogás szerint ez a jogintézmény jelentős káros vonásokat foglal magában, mivel nem személyes jellegű, nem csupán az elkövetőt, hanem annak családját is érinti, nem jól egyéniesíthető. A burzsoá büntetőjogi felfogás szerint a vagyonelkobzás a büntetőjog közjogi jellegével, a magántulajdon szentségével nem egyeztethető össze. 4 Hazai jogunkban először 1915-ben jelenik meg a vagyonelkobzással egyenértékű jogkövetkezmény, amely alapján a háború idején a felségsértés vagy a hűtlenség bűncselekményét elkövető személy belföldi vagyona a bűncselekmény elkövetésével az államra szállt. Az államnak ezt az igényét külön perrel kellett érvényesíteni. Tartalmában szintén vagyonelkobzásnak felelt meg az 1920-as évek elején a vagyoni elégtétel elrendelése, melyet több törvény is lehetővé tett. 5 Az évi III. törvény 70. -ának (3) bekezdése a hűtlenség vonatkozásában mondta ki, hogy az elkövetésért akár előzetesen, akár utólag kapott ajándékot vagy jutalmat minden esetben el kellett kobozni 6. Ehhez képest az évi II. törvény a honvédelemről már arról is rendelkezett, hogy a törvényben meghatározott bűntett vagy vétség elkövetéséért akár előzetesen, akár utólag kapott ajándékot vagy jutalmat el kell kobozni; ha pedig az elkobzás nem foganatosítható, az elítéltet arra kell kötelezni, hogy a kapott értéknek vagy juttatott vagyoni előnynek megfelelő összeget az államkincstárnak fizesse meg 7. A 8/1945. (II. 5.) ME sz. rendelet 3. -a háborús és népellenes bűncselekmények elkövetőivel szemben írta elő a vagyonelkobzást. Még az évi II. törvény (Btá.) szabályozása szerint sem valósult meg a bűncselekmény elkövetéséből eredő dolgok elkobzása, csupán az elkövető által a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól az elkövetésért kapott dolgot lehetett elkobozni. Előrelépés volt ugyanakkor, hogy minden bűncselekményre irányadóan rendelkezett az elkövetés díjának elkobzásáról. 8 Az évi V. törvény a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól az elkövetésért kapott dolog vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy ha az elkobzást nem lehet elrendelni, vagy foganatosítani, az elkövető a dolog értékének megfizetésére kötelezhető 9. A joggyakorlat ugyanakkor korlátozta az alkalmazás körét abban az esetben, ha a törvényi tényállási elem része volt a pénz elfogadása, így például üzletszerű kéjelgés esetén. Az évi 16. számú tvr. és az évi 14. számú tvr. bővítette a vagyonelkobzás alkalmazási feltételeinek körét, a változás iránya pedig a mellékbüntetés kiterjesztése volt. 10 Az évi Btk. szintén nem hozott gyökeres változást. A megfelelő vagyonnal rendelkező elkövetővel szemben akkor volt helye vagyonelkobzásnak, ha a Btk. különös része ezt az adott bűncselekménynél lehetővé tette, vagy ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követték el. A háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés mellett kellett, míg a végrehajtandó szabadságvesztés mellett lehetett alkalmazni ezt a mellékbüntetést. 11 Az évi III. törvény már lehetővé tette a vagyonelkobzás önálló, büntetés kiszabása nélküli alkalmazását, illetve megengedte a pénzösszegben kifejezett elrendelését is, ha a terhelt vagyona olyan vagyontárgy, amelynek elkobzása indokolatlanul súlyos hátrányt jelentene. 12 Az 1993-as büntetőnovella megszüntette a vagyonelkobzás alkalmazásának kötelező eseteit és bírói mérlegeléstől tette függővé e mellékbüntetés alkalmazását végrehajtandó szabadságvesztés mellett, ha az elkövető megfelelő vagyonnal rendelkezett és haszonszerzés

2 88 MAGYAR JOG szám céljából követték el a bűncselekményt. 13 Az ítélkezési gyakorlat szerint ennek az a vagyon felelt meg, amelynek elkobzása a terhelt, illetőleg tartásra jogosult hozzátartozói létfenntartását nem veszélyeztette s ezt általában a bírósági végrehajtás alól nem mentes vagyonnal tekintette azonosnak. 14 A mellékbüntetés szabályozását számos támadás érte, a rá vonatkozó szabályokat alkotmányellenesnek, törvényellenesnek tartották a következők szerint: 1. Politikai hatalmi visszaélés veszélyét teremti meg a vagyon közvetlen átszállása az államra. 2. A törvényesség elvébe ütközik az, hogy nincs meghatározva a vagyonelkobzás alsó és felső határa. 3. Sérül az arányosság elve, mivel nem érvényesül az az elv, hogy a büntetésnek arányban kell állnia a cselekmény súlyával és az elkövető bűnösségi fokával. 4. Rövid tartamú végrehajtandó szabadságvesztés esetén aránytalan büntetésnek tűnik az elkövető gazdasági létét akár teljesen megsemmisítő vagyonelkobzás. 5. A tulajdonhoz való jogot és a bűnösségi elvet sértette az is, hogy a vagyonelkobzás elrendelésekor nem vették figyelembe, hogy az elkövető a vagyonnak mely részét szerezte törvényes, illetve törvénytelen úton. 15 Az évi LXXIII. törvény újból bevezette a vagyonelkobzás kötelező esetét; egyrészt a bűnszervezet létrehozásának bűntettét (263/C. ) elkövetőkkel, másrészt bűnszervezet tagjaként bűncselekményt elkövetőkkel szemben kell alkalmazni, feltéve, ha végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték a haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt a megfelelő vagyonnal rendelkező elkövetőt. 16 A Btk évi LXXXVII. törvénnyel történt módosítása hozta meg az áttörést, alapkoncepciójában megváltoztatta a vagyonelkobzás addigi szabályozását. A szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében az vált a kiindulóponttá, hogy a bűncselekmény elkövetése nem adhat alapot semmilyen vagyonszerzésre. A vagyonelkobzást a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra írta elő, amit az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. 17 Az alkalmazás feltételét képezte, hogy a mellékbüntetés alkalmazására csak szabadságvesztés kiszabása mellett kerülhetett sor, de a törvény már eltekint attól, hogy a szabadságvesztés végrehajtandó legyen, felfüggesztett szabadságvesztés mellett is elrendelhető. A haszonszerzési célzat és a megfelelő vagyon helyett a vagyonelkobzás az elkövető bűnösségén, a vagyon bűnös eredetén, továbbá a bűnös elkövető általi bűnös eredetű vagyon megszerzésének tényén alapul. Azaz már nem lehet a vagyonelkobzás tárgya a legálisan szerzett vagyon, ezzel a vagyonelkobzás elvesztette represszív jellegét. A vagyonelkobzást a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon helyébe lépett vagyonra is alkalmazni kell. A törvény lehetővé tette továbbá a jóhiszemű szerző érdekeinek védelmében a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást. Ugyanakkor a jogalkotó a vagyon átruházásával kapcsolatban nem tartotta fenn a vagyonelkobzás meghiúsítására vonatkozó célzatot. A törvény kategorikusan meghatározta a vagyonelkobzás tárgyát és terjedelmét. Ez a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon, amelynek teljes elkobzása kötelező, a bíróság mérlegelési jogköre tehát a méltányosság gyakorlására a korábbiakkal ellentétben nem terjedt ki. 18 Említést érdemel, hogy a vagyonelkobzás még mindig mellékbüntetésként szerepelt a szankciórendszerben. A vagyonelkobzás alkalmazását a jogi személyekkel szemben az évi CXX. törvény tette lehetővé, mivel megengedte a gazdálkodó szervezetre átruházott vagyon elkobzását, ha a gazdálkodó szervezet ügyvezetésre és képviseletre jogosult tagja tudott az átruházott vagyon eredetéről. 19 A április 1-jétől hatályos évi CXXI. törvénnyel megvalósuló módosítás legfőbb erénye, hogy megváltoztatta a vagyonelkobzás szankciórendszerbeli elhelyezkedését, és azt a 88. (2) bekezdés értelmében a mellékbüntetések köréből kiemelve, a 14. alapján a Btk. 77/B. -a alatt az intézkedések között helyezte el. Az új szabályozás lényegét jól érzékelteti a fenti törvény 15. -ához fűzött indokolás, mely szerint a vagyonelkobzás ténylegesen csak a bűncselekményből származó javak elvonását jelentse, és ne terjedjen ki az attól függetlenül, jogszerűen megszerzett vagyonra, illetőleg ne sértse más személyeknek az adott vagyontárgyon fennálló jogait. A törvény lehetővé tette a vagyonelkobzás alkalmazását bármilyen szankció mellett, így talaját vesztette az a szabály, hogy a pénzbüntetés napi tételei számának megállapításakor figyelemmel kell lenni a cselekménnyel elért anyagi előnyre is 20. Ugyanakkor a törvény kiterjesztette a vagyonelkobzás alkalmazásának körét, azt el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. 3. Hatályos szabályozás 3.1. Btk. 77/B. (1) bekezdés a) pont A Btk. 77/B. (1) bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. Bűncselekmény elkövetéséből ered a vagyon, ha a bűncselekmény eleve annak megszerzésére irányul. Azt kell vizsgálni, hogy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben került-e sor a vagyon megszerzésére, az már másodlagos kérdés, hogy a bűncselekmény tényleges végrehajtása során vagy attól elkülönülő időpontban történt-e a vagyon megszerzése. 21 A vagyon fogalmát sem a Btk., sem a Ptk. nem határozza meg. A évi CXXI. törvény indokolása szerint ezt büntető jogszabály nem is teheti meg. Vagyon alatt a Btk. vonatkozásában mindazt érteni kell, amit a polgári jog a vagyon alatt ért, ideértve az ingatlanokat is. A Btk. 77/C. (4) bekezdése értelmező rendelkezést fűz a vagyonelkobzás szabályaihoz. Eszerint a 77/B. és 77/C. alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell. Köz-

3 szám 89 napi értelemben vagyonon a természetes vagy jogi személy, gazdasági társaság tulajdonában lévő anyagi javak és a velük kapcsolatos jogok összességét, hasznon pedig a dologhoz fűződő valamennyi vagyoni előnyt értjük, ami a dologgal összefüggésben előáll. Anyagi haszna lehet vagyoni értékű jognak, szellemi terméknek, bármilyen jellegű munkának is, és ez a haszon az arra jogosult vagyonának részévé válik. 22 A Legfelsőbb Bíróság év február 18. napján hozott 1/2008. BJE számú jogegységi határozata kimondja, hogy a kábítószerrel visszaélés bűncselekményének elkövetőjével szemben a vagyonelkobzást a kábítószer értékesítésével összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni. A szankció hatóköre nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre, illetve annak mértéke nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal. A jogegységi határozat tehát a szankció terjedelmét határozza meg, amely a fentiek alapján a bruttó elven alapul. A bruttó elv a bűncselekményből eredő vagyon elvonásának körébe vonja a teljes bevételt, mindent, amit az elkövető a bűncselekményből szerzett, illetve azt is, amit a bűncselekménybe befektetett, szemben a nettó elvvel, amikor a bűncselekmény hasznát, nyereségét vonják el, azaz azt a vagyont, amellyel az elkövető gazdagodott. A jogegységi határozat kiemeli, hogy a bűncselekmény sem a gazdagodás, sem újabb bűncselekmény elkövetésének anyagi alapját nem képezheti. A kiadások, ráfordítások figyelembevétele pedig azok jogszerűségének elismerését jelentené. Ezen túl a törvény szerint a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges, az e célból szolgáltatott vagy erre szánt vagyont is el kell kobozni. A kábítószer értékesítője által a kábítószer beszerzésére fordított összegre az elkövetéshez szükség volt, így azt már ebből az okból is el kell kobozni; következésképp azzal nem lehet csökkenteni a vagyonelkobzás mértékét. A jogegységi határozat szerint amennyiben a vagyonelkobzás tárgyát képező vagyonon csak a jövedelmet kellene érteni, elegendő lenne csupán annak elkobzásáról rendelkezni. Tekintettel arra, hogy a törvény nem így rendelkezik, egyértelmű, hogy a jogalkotó a vagyonelkobzást nem a nettó elvre kívánta alapítani. A Btk. 77/B. (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése külön-külön rendelkezik az elkövető és a más személy által megszerzett vagyon elkobzásáról. Amennyiben a Btk. mindkét esetben egységesen a nettó vagy a bruttó elvet követné, a két rendelkezést egy bekezdésben szabályozta volna. 23 A jogegységi határozat kizárólag a kábítószerrel viszszaélés elkövetőjével szemben elrendelendő vagyonelkobzás tekintetében ad kötelező jogértelmezést, ugyanakkor az abban foglalt megállapítások azon bűncselekmények vonatkozásában is irányadóak, amelyek nem kábítószer, hanem más forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes dolog, például fegyver, radioaktív anyag stb. büntetőjogilag is tilalmazott eladásával valósulnak meg. A jogegységi határozat továbbá csak az elkövető által megszerzett vagyonra kiterjedő vagyonelkobzás vonatkozásában adott kötelező értelmezést, nem foglalkozik viszont azzal, ha a vagyonelkobzást arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra kell elrendelni, amellyel más gazdagodott. A gazdagodás kifejezés használatára tekintettel ebben az esetben a nettó elvet alkalmazzuk. A vagyonelkobzás egésze azonban ilyenkor is alapulhat a bruttó elven, hiszen az elkövető által az utólagos megszerzőtől ellenértékként kapott összeg is vagyonelkobzás alá esik, mivel a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon helyébe lépett. 24 A Legfelsőbb Bíróság a Bfv. I. 100/2007. számú határozatában (BH évi 133. jogeset) kimondja, hogy a vagyonelkobzást megalapozó általános törvényi előfeltételek megvalósulásakor a vagyonelkobzás alkalmazása kötelező, és annak nem akadálya, hogy a bűncselekmény elkövetésével szerzett vagyonnövekmény már nincs meg teljes egészében, mert azt az elkövető felélte. A vagyonelkobzás e törvényhely [Btk. 77/B. (1) bek.] szerinti alkalmazásának kötelezettsége attól függetlenül fennáll, hogy az elkövetőnek egyáltalán van-e bármilyen vagyona. Ezzel szemben a Btk.-t módosító évi CXXI. törvény indokolása szerint a vagyonelkobzás célja az elkövető vagyoni helyzetének a bűncselekmény elkövetése előtti állapotát visszaállítani. Amennyiben az elkövető a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyontól elesik, mert például feléli, akkor az elkövető vagyoni helyzete az elkövetést megelőző állapothoz viszonyítva nem változott, tehát annak visszaállítására nincs lehetőség, nincs elvonandó vagyongyarapodás. 25 Maga az ítélkezési gyakorlat sem egységes abban a kérdésben, hogy a vagyonelkobzás csak a még meglévő vagyonra terjed ki, vagy kiterjedhet az elkövető által megszerzett, de már meg nem lévő, például felélt vagyonra. Többséginek mondható az a vélemény, miszerint a vagyonelkobzásnak nem akadálya a behajthatatlanság. 26 A Legfelsőbb Bíróság Bfv. 140/2008. számú határozata (BH jogeset) II. pontja szerint a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás elrendelésének nem akadálya, ha az egyébként elkobzandó vagyon nem lelhető fel, attól a terhelt vagy más gazdagodó elesett. A vagyonelkobzás eljárásjogi biztosítására elsősorban a zár alá vétel, mint a vagyoni jogokat korlátozó büntető eljárásjogi kényszerintézkedés szolgál. A Legfelsőbb Bíróság 2/2008. BJE számú jogegységi határozata kimondja, hogy ha a büntetőeljárás olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak lehet helye és alaposan tartani kell attól, hogy annak kielégítését meghiúsítják, a vagyonelkobzással elvonható vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy zár alá vétele akkor is elrendelhető, ha a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik vagy terheltté nyilvánításra nem került sor. A Be (2) bekezdése alapján a zár alá vétel elrendelése egyrészt a vagyonelkobzás, másrészt polgári jogi igény kielégítésének biztosítását szolgálhatja. A terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhető el. Ugyanakkor a zár alá vétel elren-

4 90 MAGYAR JOG szám delhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol. Polgári jogi igényt kizárólag a terhelttel szemben érvényesíthet a magánfél, így a polgári jogi igény biztosítására a más által birtokolt vagyon zár alá vételének lehetősége kizárt. A Be (2) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés elrendelésének tehát három feltétele van: olyan bűncselekmény gyanúja merüljön fel, amely miatt vagyonelkobzás alkalmazható, az annak biztosítására alkalmas, a bűncselekmény elkövetésével összefüggő vagyon megléte és az, hogy e vagyon elvonásának megalapozott veszélye fennálljon. Az nem feltétel, hogy a vagyonelkobzás alapjául szolgáló vagyon a terheltté legyen, sőt az sem, hogy az ügynek terheltje legyen. Említést érdemel, hogy a Btk. nem tisztázza azt a kérdést, hogy mennyiben befolyásolja a vagyonelkobzást a büntetőjogellenes cselekményből eredő dolog tulajdonosának személye. A törvénynek ki kellene zárnia az intézkedést az olyan dolgok vonatkozásában, amelyek a bűncselekmény folytán a sértett birtokából kikerültek, de tulajdonában maradtak. Ugyanakkor a szankciónak elrendelhetőnek kell lennie az olyan dolgokra, amelyek nem az elkövető tulajdonában állnak, ha a tulajdonos azokat a bűncselekmény elkövetésére tekintettel adta Btk. 77/B. (1) bekezdés b) pont A fenti főszabály [Btk. 77/B. (1) bekezdés a) pont] alól kivételt jelent a b) pont, amely elkobozni rendeli azt a vagyont, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett. Ebben az esetben a vagyonelkobzást nem lehet elrendelni arra a vagyonra, amelynek törvényes eredete bizonyított. Ellenkező bizonyításáig viszont a vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett, valójában nem bűncselekményből származó valamennyi vagyont. Az elkövető viseli a bizonyítás sikertelenségének a kockázatát. A Btk. a bűnszervezetben részvétel fogalmát nem határozza meg. Kérdésként merülhet fel, hogy a Btk. 263/C. -ban szabályozott tényállás megvalósítását értjük-e a bűnszervezetben részvétel fogalmán, azaz az ott szabályozott magatartások tanúsítása minősíthető-e a Btk. 77/B. (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában bűnszervezetben részvételnek. Amennyiben igen, és az elkövető már nem tanúsítja a meghatározott magatartások valamelyikét, de tagságát még nem szüntette meg, a Btk. 77/B. (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható. A május 27. napján kelt kollégiumvezetői álláspont (BH évi 10. jogeset) aggályos módon arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bűnszervezetben való részvétel idejét tágan kell értelmezni. Így a rendelkezés akkor is alkalmazandó, ha az elkövető az adott időpontban éppen nem fejt ki bűnözői tevékenységet, de a bűnszervezeti tagságát nem számolta fel. Ebben az esetben bűncselekmény elkövetése nélkül is alkalmazhatóvá válhat egy büntetőjogi szankció Btk. 77/B. (1) bekezdés c) pont Ez a pont a Btk. 77/B. (1) bekezdés a) pont alá eső vagyon helyébe lépett más vagyon(tárgy) elkobzásáról rendelkezik. Ha például a bűncselekmény elkövetéséből eredő pénzből ékszert, ingatlant vagy más tárgyat vásároltak, a vagyonelkobzás ezekre vonatkozik Btk. 77/B. (1) bekezdés d) pont A rendelkezés kiterjeszti a vagyonelkobzást olyan vagyonra is, amelyre az egyéb előírások alapján nem lenne lehetőség, így arra a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak. A bűncselekmény elkövetéséhez szolgáltatott vagy arra szánt vagyon akkor kobozható el, ha a használata, illetve annak szándéka közvetlen kapcsolatban áll a bűncselekmény megvalósításával, és a bűncselekmény legalább a büntetendő előkészület szakáig jutott, erre lehet példa akár a bűnszervezetben való részvétel is. Ezt a rendelkezést például azzal szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetőjének anyagi eszközöket nyújtott Btk. 77/B. (1) bekezdés e) pont A Btk.-t módosító évi CXLIII. törvény április 1. napjától úgy módosította a hivatkozott pontot, hogy már nemcsak az adott, hanem az ígért vagyoni előnyre is vagyonelkobzást kell elrendelni. A Btk. 77/B. (1) bekezdés e) pontja szerinti vagyonelkobzásnak az a célja, hogy azt a vagyont, amelyet az aktív vesztegető adott, illetve, amellyel a passzív vesztegető gyarapodott, elvonja. Amennyiben a vagyoni előnyt csak ígérték, vagyongyarapodás nem történt, így a vagyonelkobzás sem indokolt. 30 A Legfelsőbb Bíróság 78. számú Büntető Kollégiumi Véleménye II. pontja szerint a passzív vesztegetővel szemben nem lehet vagyonelkobzást elrendelni, ha a bűncselekmény elkövetése révén vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vagyoni előnyt. A III. pont szerint pedig annak a vagyoni előnynek az elvonására, amelyet az aktív vesztegető csupán ígért, nincs törvényes alap. A Legfelsőbb Bíróság a évi számú jogeset kapcsán lényegében ugyanezt a megállapítást teszi azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetése révén, vagy azzal összefüggésben a passzív vesztegető nem szerezte meg a vagyoni előnyt, vele szemben vagyonelkobzásnak az adott vagy ígért vagyoni előny kapcsán nincs helye. Ugyanakkor, ha a passzív vesztegető a vagyoni előnyt még nem szerezte meg, az azonban már az aktív vesztegető birtokából kikerült az előbbi kollégiumi véleményben kifejtettek szerint is az aktív vesztegetővel szemben kell elrendelni a vagyonelkobzást. A Legfelsőbb Bíróság 95/2011. BK véleményének IV. pontja alapján az ígért vagyoni előny tárgyára vonatkozóan vagyonelkobzást az aktív vesztegetővel szemben kell alkalmazni. Elrendelésének azonban csak akkor van helye, ha az ígért vagyoni előny tárgya az elkövetést megelőzően az elkövető rendelkezésére állt, és azt bizo-

5 szám 91 nyítottan arra szánta, hogy vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa. Nincs helye az ígért vagyoni előny tárgyára vagyonelkobzás elrendelésének, ha annak tulajdonosa nem az elkövető, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott Btk. 77/B. (5) bekezdés A Btk. 77/B. (5) bekezdése a vagyonelkobzás alkalmazásának korlátjait jelentő tilalmakat szabályozza. Az a) pont értelmében nem rendelhető el vagyonelkobzás arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál. A Legfelsőbb Bíróság BK 69. számú véleményének I. pontjában kiemeli, hogy nem lehet vagyonelkobzást elrendelni arra a vagyonra (vagyontárgyra), amelyet a sértettnek kell kiadni vagy visszaadni, vagy amely a sértetthez már visszajutott. A II.1. pont alapján, ha a bűnös úton elért vagyongyarapodás a polgári jogi igény megítélésével kimerül, akkor nincs helye vagyonelkobzásnak. Ha azonban a megítélt polgári jogi igény a vagyongyarapodásnak csak egy részét meríti ki, akkor a fennmaradó részre az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén vagyonelkobzást kell elrendelni. A II. 2. pont szerint a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása esetén a Btk. 77/B. (5) bekezdésének a) pontja szerinti rendelkezés nem akadálya a vagyonelkobzás elrendelésének, amennyiben annak egyéb törvényi feltételei fennállnak. A III. pont rögzíti, hogy ha a bűncselekményt többen követték el, minden egyes elkövetőnél külön-külön kell vizsgálni, hogy a vagyonelkobzás elrendelésének feltételei fennállnak-e. Az intézkedés nem rendelhető el és nem hajtható végre egyetemlegesen. A vélemény indokolása szerint a sértett kárának jóvátételéhez nagyobb érdek fűződik, mint a vagyonelkobzás elrendeléséhez. Ez alapján a büntetőeljárás során helyre kell állítani az elkövető és a sértett bűncselekmény elkövetése előtti vagyoni helyzetét. A polgári jogi igény biztosítására a Be (3) bekezdése szerint a polgári jogi igény fedezetéül szolgáló vagyont a magánfél indítványára zár alá kell venni. Amennyiben a sértett kárát az elkövető közvetítői eljárás keretében, polgári (kártérítési) perben vagy peren kívül megtérítette, vagyonelkobzás elrendelése esetén a már megtérített összegre tekintettel kell megállapítani a vagyonelkobzás mértékét. Fontos kiemelni továbbá, hogy a sértett a gazdagodóval vagy jogutódjával szemben kizárólag a polgári eljárás szabályai szerint érvényesítheti igényét tekintettel a Be. azon szabályára, mely szerint a büntetőeljárásban csak a terhelttel szemben lehet polgári jogi igényt érvényesíteni. A Legfelsőbb Bíróság 95/2011. BK véleménye szintén kimondja, hogy nincs helye a vagyonelkobzás egyetemleges alkalmazásának; azt a társtettesek mellett a részesekkel szemben is külön-külön kell alkalmazni arra a vagyonra, amelyhez a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben jutottak. A bűncselekmény elkövetése révén, illetve azzal összefüggésben szerzett vagyon az orgazdaság bűncselekménye kapcsán értelmezési gondokat vet fel. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy az orgazda a csempészetből, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, orgazdaságból származó vagyont az általa megvalósított bűncselekmény elkövetése során szerezte meg. Az orgazdával szemben így a Btk. 77/B. (1) bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni. Annak a vagyon elleni bűncselekménynek az elkövetőjével szemben pedig, akitől az orgazda az alapbűncselekmény tárgyát képező vagyont megszerezte, az általa az orgazdától szerzett vagyonra kell a vagyonelkobzást elrendelni Btk. 77/C. (2) bekezdés A Btk. 77/C. (2) bekezdése szerint vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása miatt megrovásban részesíthető. Emiatt is szükség volt arra, hogy a jogalkotó megváltoztassa a vagyonelkobzás szankciórendszerbeli elhelyezkedését és a mellékbüntetések köréből kiemelve intézkedésként szabályozza. 31 A Btk. 77/C. (2) bekezdése lényegében kiegészíti a Btk. 77/B. (1) bekezdés a) pontját, megteremti a bűncselekményből származó mellett bizonyos büntetőjogellenes cselekményekből eredő vagyon elkobzásának kötelezettségét is 32. Ennek azonban csak akkor van jelentősége, ha nem kapcsolódik az ilyen személyek cselekményéhez közvetett tettesség, ugyanis akkor a vagyonelkobzás a Btk. 77/B. (1) bekezdés a) pontján alapul, abban az esetben azonban, ha a közvetett tettes a vagyonból például a gyermekkorúnak juttatott, az a Btk. 77/B. (2) bekezdése alapján kobozható el. Dr. Hollán Miklós álláspontja szerint kötelezővé kellene tenni a büntetőjog-ellenes cselekményből eredő bevétel elkobzását, ha a tényállásszerű és jogellenes cselekmény vonatkozásában bármilyen bűnösséget kizáró ok érvényesül, mivel a jogos magatartás elvárhatóságának a hiánya csak a büntethetőség mellőzését indokolja, azt már sohasem, hogy az elkövető a jogellenes cselekményből gazdagodjon is. Alkalmazható megoldás lenne az is, ha a Btk. a büntetendő cselekmény bevételének elkobzását rendelné el A évi C. törvény újításai A július 1. napján hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv még mindig külön szabályozza az elkobzást és a vagyonelkobzást, ugyanakkor bővíti a vagyonelkobzás kötelező eseteit, figyelemmel arra a körülményre, hogy folyamatosan nő a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő deliktumok száma. Az új Btk. 74. (1) bekezdés c) pontja értelmében vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett. Tekintettel arra, hogy a kábítószer-kereskedelem tartós, folyamatos tevékenység, az ellenkező bizonyítá-

6 92 MAGYAR JOG szám sáig a vagyonelkobzásnak ki kell terjednie arra a teljes vagyonra, amellyel az elkövető a kereskedés teljes folyamata alatt gazdagodott, az nem szűkülhet egyetlen ügylet révén szerzett nyereség elvonására. A törvény megfogalmazása szerint tehát az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. Ugyanakkor nem rendelhető el vagyonelkobzás, ha hasonlóan a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyonhoz a vagyon törvényes eredete bizonyított. A már említett 1/2008. BJE értelmében kábítószerrel visszaélés esetén a vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre, azt a bűncselekménynyel összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni. Ez a döntés az új Btk. 74. (1) bekezdés c) pontjával részben meghaladottá válik, mivel az a vagyonelkobzást kiterjeszti a kábítószer-kereskedelem teljes folyamata során szerzett vagyonra. Változatlanul a döntés alapján vonható el azonban a kereskedő bűnös célú ráfordítása, a teljes befektetett összeg is. 34 A vagyonelkobzás büntethetőséget megszüntető okoktól független alkalmazásának szabályozását július 1. napjától a Be. szabályozása vette át, ezt azonban a Btk. nem hagyhatja az eljárási törvényre, hanem erről az anyagi jogi kérdésről kifejezett rendelkezést kell tartalmaznia. 35 Az új Btk. ennek a kívánalomnak eleget téve, a 75. (2) bekezdésben akként rendelkezik, hogy a vagyonelkobzást már nemcsak akkor kell elrendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, hanem akkor is, ha törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok áll fenn. Kivételként kellene azonban rendelkezni arról, hogy a büntetőjogellenes cselekményből eredő vagyon elkobzásának alkalmazhatósága megszűnik, méghozzá a büntethetőség elévülési ideje, de legalább öt év elteltével. 36 JEGYZETEK 1 Dr. Hollán Miklós: Vagyonelkobzás, HVG-ORAC Bp o. 2 Dr. Hollán Miklós: Vagyonelkobzás, HVG-ORAC Bp o. 3 Belovics Ervin Gellér Balázs Nagy Ferenc Tóth Mihály: Büntetőjog I. Általános Rész, HVG-ORAC Bp o. 4 Dr. Nagy Ferenc: A vagyonelkobzás büntetés alkotmányi tilalma? Magyar Jog 1996/ o. 5 Dr. Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része, HVG-ORAC Bp o évi III. törvény évi II. törvény 213. (5) bek. 8 Btá. 37. (1) bek. c) pont évi V. törvény 63. (3) bekezdés. 10 Dr. Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része, HVG-ORAC Bp o. 11 Dr. Nagy Ferenc: A vagyonelkobzás büntetés alkotmányi tilalma? Magyar Jog 1996/ o évi III. törvény és indokolása 13 Dr. Nagy Ferenc: A vagyonelkobzás büntetés alkotmányi tilalma? Magyar Jog 1996/ o. 14 BH , BH Dr. Némethy Andrea: Az elkobzás és a vagyonelkobzás büntetőjogi szabályozás-története 1978 után, Magyar Jog 2001/ o. 16 Dr. Némethy Andrea: Az elkobzás és a vagyonelkobzás büntetőjogi szabályozás története 1978 után, Magyar Jog 2001/ o. 17 Btk. 62. (1) bek. Hatályos március 1. napjától március 31. napjáig. 18 Dr. Szeder Gyula: A vagyonelkobzás és az elkobzás új szabályairól, Magyar Jog 1999/ o. 19 Dr. Némethy Andrea: Az elkobzás és a vagyonelkobzás büntetőjogi szabályozás-története 1978 után, Magyar Jog 2001/ o. 20 Dr. Hollán Miklós: Vagyonelkobzás, HVG-ORAC Bp o. 21 Dr. Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része, HVG-ORAC Bp o. 22 1/2008. Büntető jogegységi határozat IV. pont 23 Dr. Hollán Miklós: Bevétel versus jövedelem, Magyar Jog 2009/ o. 24 Dr. Hollán Miklós: Bevétel versus jövedelem, Magyar Jog 2009/ o. 25 Dr. Szollár Pál: Néhány büntetőjogi kérdésről, Magyar Jog 2011/ o. 26 Belovics Ervin Gellér Balázs Nagy Ferenc Tóth Mihály: Büntetőjog I. Általános Rész, HVG-ORAC Bp o. 27 Dr. Hollán Miklós: Vagyonelkobzás, HVG-ORAC Bp o. 28 Dr. Hollán Miklós: Vagyonelkobzás, HVG-ORAC Bp o. 29 Dr. Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része, HVG ORAC Bp o. 30 Dr. Szollár Pál: Néhány büntetőjogi kérdésről, Magyar Jog 2011/ o. 31 Dr. Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része, HVG-ORAC Bp o. 32 Dr. Hollán Miklós: Elkobozhatóság és büntethetőség: vizsgálódások a büntetőjog-ellenes cselekményből eredő vagyon kapcsán, Rendészeti Szemle 2007/ o. 33 Dr. Hollán Miklós: Elkobozhatóság és büntethetőség: vizsgálódások a büntetőjog-ellenes cselekményből eredő vagyon kapcsán, Rendészeti Szemle 2007/ o. 34 Belovics Ervin Gellér Balázs Nagy Ferenc Tóth Mihály: Büntetőjog I. Általános Rész, HVG-ORAC Bp o. 35 Dr. Hollán Miklós: Vagyonelkobzás, HVG-ORAC Bp o. 36 Dr. Hollán Miklós: Vagyonelkobzás, HVG-ORAC Bp o.

A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban. Szerző: Dr. Lajkó Péter

A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban. Szerző: Dr. Lajkó Péter A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban Szerző: Dr. Lajkó Péter Balassagyarmat 2015. november 30. I. Bevezetés, a vagyonelkobzás történeti előzményei a magyar büntetőjogban A középkori

Részletesebben

A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára

A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára MTA Law Working Papers 2015/16 A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára Hollán Miklós Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos,

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, Nánási László * A SZERVEZETT BÛNÖZÉS KÉRDÉSEI A MAGYAR ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI BÜNTETÕJOGBAN ** (Egy precedensügy tapasztalai) Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, foglalkozásként űzött, hivatásos,

Részletesebben

A tartási kötelezettség elmulasztásának és a kapcsolattartás. akadályozásának büntetőjogi megítélése

A tartási kötelezettség elmulasztásának és a kapcsolattartás. akadályozásának büntetőjogi megítélése A tartási kötelezettség elmulasztásának és a kapcsolattartás akadályozásának büntetőjogi megítélése Szerző: dr. Fülöp Judit bírósági titkár Komárom, 2014. június 30. I. Bevezetés: Ha a különélő szülők

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez Mészáros Ádám büntetőjogász, szabályozási szakjogász, Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatárs Magyar Jog- és Államtudományi Társaság alapító tag Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló

Részletesebben

Jelige: Bűnsegéd. Büntetőjogi szekció. Téma sorszáma: 1.

Jelige: Bűnsegéd. Büntetőjogi szekció. Téma sorszáma: 1. Jelige: Bűnsegéd Büntetőjogi szekció Téma sorszáma: 1. Tartalomjegyzék 1.Bevezetés... 1 2.Jogtörténeti előzmények és az új Btk. kodifikációja... 3 3.A jogos védelem jogpolitikai indokai... 8 4.A klasszikus

Részletesebben

A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra. III. rész

A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra. III. rész Busch Béla A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra III. rész A cikksorozat I. része a személyiség jogi védelmének általános elvi

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát

Részletesebben

SZELLEMI ALKOTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME II. RÉSZ

SZELLEMI ALKOTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME II. RÉSZ Dr. Kardos Andrea dr. Szilágyi Dorottya SZELLEMI ALKOTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME II. RÉSZ 2. Büntetéskiszabás Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kriminálstatisztikai elemzése és gyakorlati tapasztalataink

Részletesebben

1/2007. Büntető jogegységi határozat. kábítószerrel visszaélés bűncselekménye megvalósulásának kritériumai

1/2007. Büntető jogegységi határozat. kábítószerrel visszaélés bűncselekménye megvalósulásának kritériumai Hatályos - 1/2007. Büntető jogegységi határozat - kábítószerrel visszaélés bűncselekménye megvalósulásának 1. oldal kritériumai 1/2007. Büntető jogegységi határozat kábítószerrel visszaélés bűncselekménye

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)

Részletesebben

II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik.

II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik. II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik. Az általános rész meghatározza a törvény célját, feladatát, büntethetőség

Részletesebben

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden, 2006. évi szeptember hó 12. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Részletesebben

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

A bizonyítás a büntető eljárásban. Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím

A bizonyítás a büntető eljárásban. Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím A bizonyítás a büntető eljárásban Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím Az áttekintés vázlata 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről 2. A bizonyítás fogalma, célja 3. A bizonyítási rendszerek 4. A bizonyítás

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek

Részletesebben

Háger Tamás* A másodfellebbezés joghatálya, a felülbírálat terjedelme és a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú bírósági eljárásban

Háger Tamás* A másodfellebbezés joghatálya, a felülbírálat terjedelme és a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú bírósági eljárásban In poenalibus causis benignius interpretandum est (Büntetőügyben a jóindulatú értelmezés a követendő. Paulus D.50,17,155,2.) 1 Bevezetés A harmadfokú büntetőeljárás a legújabb kori magyar büntetőper viszonylag

Részletesebben

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi ítélőtábla 14.GF. 40.267/2011/13. A Fővárosi Ítélőtábla a Bajzát Ügyvédi Iroda (3300 Eger, Törvényház u. 11.; ügyintéző: dr. Bajzát György ügyvéd) által képviselt COMPUTERV GM. Gazdaságfejlesztő

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes.

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes. Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. július 9. I. Prológ

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

1.Tények 1. 2. Pertörténet

1.Tények 1. 2. Pertörténet Hollán Miklós A Legfelsőbb Bíróság döntése az Agrobank ügyben Az előny jogtalanságáról államilag támogatott hitelezéssel kapcsolatos vesztegetés esetén * Hivatalos hivatkozás: Legf. Bír.Bf.III.170/1998/5.

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Nógrád és Diósjenő községek

Nógrád és Diósjenő községek 2012. április hó a diósjenői önkormányzati képviselőtestület tájékoztató havilapja A képviselő-testület a 2012. május 7-ei rendkívüli testületi ülésén úgy határozott, hogy az önkormányzatok ellen hozott

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében

Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Téglási András * Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan témájú írással tiszteleghetek Lenkovics Barnabás professzor úr,

Részletesebben

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 P i n t é r T a m á s Ö n k o r m á n y z a t i K é p v i s e l ő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros

Részletesebben

AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI

AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI (HATÁLYBA LÉPÉSEKOR, ÉS AZT KÖVETŐEN) A 2012. VII. 13. ÉS 2015. SZEPTEMBER 15. KÖZÖTT KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. VASKUTI ANDRÁS

Részletesebben

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22.

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22. A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA Budapest, 2015. szeptember hó 22. I.Bevezetés A fiziológiás vagy élettani indulat ép-lélektani alapon alakul ki, valamely külső

Részletesebben

Büntetés-végrehajtási jog

Büntetés-végrehajtási jog Büntetés-végrehajtási jog Lajtár István Szűcs András Büntetésvégrehajtási jog Jogi szakvizsga felkészítő kötet Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések jegyzéke...7 1. A büntetés

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

V é g z é s t: I n d o k l á s:

V é g z é s t: I n d o k l á s: Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf. 321/2010/56. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2010. év december hónap 16. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő V é g

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire

A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire Komp Bálint János Doktorandusz, Széchenyi István Egyetem Állam-

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA Budapest, 2001. március 14. módosítva: Budapest, 2003. szeptember 11. módosítva: Budapest, 2004. június 8. Módosítva: Budapest, 2006. július

Részletesebben

ÁRTATLAN GYERMEKBŐL FIATALKORÚ TERHELT. A Btk. 16. -ának margójára

ÁRTATLAN GYERMEKBŐL FIATALKORÚ TERHELT. A Btk. 16. -ának margójára ÁRTATLAN GYERMEKBŐL FIATALKORÚ TERHELT A Btk. 16. -ának margójára SZERZŐ: NÉMEDI ISTVÁN 2015. JÚLIUS 06. Elgondolkodtak már a farkas esetén, aki az erdőben szólítja meg a nagymamája házához tartó Piroskát?

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Napelemes rendszer telepítése a Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületére tárgyú a Kbt. 122/A. (1) bekezdése szerinti nemzeti eljárásrendben lefolytatásra

Részletesebben

Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 1

Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 1 használja a Kezdőlap lapot. HU 1 A MAGYAR BÜNTETŐELJÁRÁSI JOG A magyar büntetőeljárás hagyományosan a francia eredetű, ún. kontinentális rendszerű büntetőeljárás felépítését követi, ezért az eljárás bírósági

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Indokolás. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6.

Indokolás. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6. A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt I. rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe) I. rendű, a dr. Bay Endre pártfogó ügyvéd (...) által képviselt, II.

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya

Részletesebben

I. A rendelet célja és hatálya

I. A rendelet célja és hatálya 1 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban:

Részletesebben

A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia

A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia Szeged, 2015. július hó 18. napján I. Bevezetés Egyetemi tanulmányaink óta tudjuk, hogy a büntetőjogi norma két elemből tevődik össze, a diszpozícióból és a

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű.

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű. 1 Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 1 A személy vagyonjogi jognyilatkozatainak érvényessége az ellene cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perre tekintettel elrendelt zárlat hatálya

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Munkaviszonyban alkotott bankjegykép átdolgozása és pénzkibocsátás során való felhasználása Ügyszám: SZJSZT 16/2006 A megbízó által feltett kérdések: 1.

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia

Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia Szeged, 2015. július hó 23. napján I. Bevezetés A testi sértés az egyik legyegyszerűbb megítélésű és leggyakoribb bűncselekmény, ám e törvényi tényállás

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

Közbeszerzési Dokumentumok

Közbeszerzési Dokumentumok 8819/2016/START Közbeszerzési Dokumentumok a Nyomógomb, jelzőlámpa, kapcsoló alkatrész beszerzése tárgyában indított, a 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) XV. fejezete szerinti figyelemmel

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ

ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ DR. KISS DAISY ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára I. Bevezetés helyett ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ Sokszor eltűnődöm azon, hogy mégis kinek az

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

Információs bűncselekmények

Információs bűncselekmények Büntetőjogi Szemle 2015/1 2. szám I. Bevezetés tesítő fizetési eszközök esetében a jogi tárgy kettős, ez esetben az elektronikus adatfeldolgozó- és átviteli rendszerek biztonsága is jogvédett értékként

Részletesebben

2. Értelmező rendelkezések

2. Értelmező rendelkezések Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. A Szabályzat célja A jelen Szabályzat célja, hogy rögzítse a DFL Systems Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban:

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. helyt adok,

H A T Á R O Z A T. helyt adok, ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY PAPP KÁROLY r. altábornagy Szám: 29000-105/943- /2014.P. Tárgy: rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

A Femina Média Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei a Femina Media által kiadott termékekre vonatkozóan

A Femina Média Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei a Femina Media által kiadott termékekre vonatkozóan A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) vonatkozó részei elválaszthatatlan részét képezik mindazon Hirdetési szerződésnek (a továbbiakban: Egyedi Szerződés), melyet a Femina Média

Részletesebben

UNION-Casco Alapbiztosítás feltételei

UNION-Casco Alapbiztosítás feltételei UNION-Casco Alapbiztosítás feltételei Az UNION Biztosító Zrt. a biztosítási díj megfizetése ellenében a kockázatviselés időtartama alatt a jelen biztosítási feltételekben rögzített esetekben és mértékben

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések

A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések a bírósági gyakorlat tükrében Szerző: dr. Kenese Attila 2013. március Bevezető

Részletesebben

I. A MINTASZABÁLYZAT CÉLJA

I. A MINTASZABÁLYZAT CÉLJA M I N T A S Z A B Á L Y Z A T adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatók számára a pénzmosás és terrorizmus

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2013.3.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 83/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 231/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti

Részletesebben