A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés"

Átírás

1 Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) nevében a tárgyban foglalt indítványt nyújtjuk be a Tisztelt Alkotmánybírósághoz, amelyben kezdeményezzük: - a kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 8. (2) bekezdésének e) pontja, 8/C. -a, 10. -a, (12) bekezdése, valamint 63/A. -a, továbbá - a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. (2) bekezdésének d) pontja, 17/E. -a, valamint a 37. (4) bekezdése alkotmányellenessége utólagos megállapítását és megsemmisítését. I n d o k l á s : A tárgyban foglalt indítványunkkal érintett törvényhelyek három elkülöníthető szabályozási tárgykört érintenek: a köz- és kormánytisztviselők bizalomvesztésén alapuló kötelező felmentését, a kormánytisztviselői jogviszonyban álló választott tisztségviselők munkajogi védelmére vonatkozó egyes szabályokat, valamint a kormánytisztviselői jogviszonyban munkaszüneti napként elismert Kormánytisztviselők Napjára vonatkozó különös rendelkezést. A tárgyban foglalt indítvány indokait a következő körülmények alapozzák meg. 1. A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés Az Alkotmánybíróság 8/2011. (II. 18.) AB határozata (a továbbiakban: Abh.) megállapította, hogy a Ktjt. 8. (1) bekezdés b) pontja - amely arra ad módot, hogy a munkáltató a kormánytisztviselői jogviszonyt indokolás nélkül megszüntesse - alkotmányellenes, sérti az Alkotmány 2. (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvét, a 70/B. (1) bekezdésében szabályozott munkához való jogot, a 70. (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez 1

2 való jogot, az 57. (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát, és az Alkotmány 54. (1) bekezdésében szabályozott emberi méltósághoz való jogot, ezért azt alkotmánybíróság megsemmisítette. Az alkotmánybírósági határozat által megkövetelt indokolási kötelezettséget a évi LII. törvény a Ktjt. 8. -ának módosításával és az új 8/A, 8/B és 8/C -ának beiktatásával kívánta megteremteni a következők szerint: 8. (1) A kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség; b) megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták; c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált; d) a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül (kivéve ha a jogviszony a Ktv. 15. (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnt). (2) A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan [8/A. (1) bekezdés]; b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő [8/B. (1) bekezdés]; c) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan; d) a 6/A. (1) bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás esetén a kormánytisztviselő azt kérelmezi; e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C. ); f) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság (6) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező kormánytisztviselő azt kérelmezi; g) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő a (8) bekezdés szerint kérelmezi; h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 18. (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi. (3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. (4) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a kormánytisztviselő nem járul hozzá. (5) A (2) bekezdés f) pontjában foglalt jogcímen a kormánytisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés. (6) Ha a kormánytisztviselő rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét érvényesíti és ezen eljárás során a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges szolgálati idő 2

3 megszerzéséről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor az általa kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a kormánytisztviselői jogviszonyát - kérelmére - a (2) bekezdés f) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni. (7) Ha az államigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével, valamint a Ktv. 20/A. (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg. (8) Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni. (9) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 18. (2a) bekezdésben foglalt feltételek megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni. 8/A. (1) Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít - akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi. (2) A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a kormánytisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. (3) A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. A hivatalára méltatlanná vált kormánytisztviselő kormánytisztviselői jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni. 8/B. (1) A 8. (2) bekezdés b) pontjában foglalt felmentésre akkor kerülhet sor, ha a) a munkáltató által végzett szakmai munka értékelése alapján a kormánytisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és b) az államigazgatási szervnél nincs másik felajánlható munkakör, vagy a kormánytisztviselő a (2) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott munkakört nem fogadta el. (2) A kormánytisztviselő számára a felmentését megelőzően az államigazgatási szervnél - feltéve, ha ilyennel rendelkezik - másik megfelelő kormánytisztviselői munkakört kell felajánlani. A kormánytisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a kormánytisztviselő önhibáján kívül eső okból következett be. A kormánytisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult. 3

4 (3) Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek ellátásához a szakmai munka értékelése során nem megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges. (4) Ha a kormánytisztviselő a felajánlott állást elutasítja, vagy ha az államigazgatási szervnél a (2) bekezdésben meghatározott munkakör nincs, akkor a kormánytisztviselőt a 8. (2) bekezdés b) pontja alapján fel kell menteni. 8/C. (1) Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Ktv. 37. (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. A fent idézett szabályozásból álláspontunk szerint alkotmányellenes rendelkezések a következők: 8. (2) (A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha) e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C. ); 8/C. (1) Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Ktv. 37. (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. A kormánytisztviselőkre vonatkozó fentiekben idézett új törvényi szabályozás álláspontunk szerint csak formálisan elégíti ki az Alkotmánybíróság határozatában megjelölt alkotmányossági követelményeket. A 8. (2) bekezdés e) pontjában szabályozott bizalomvesztés, mint felmentési ok tartalmát tekintve egyenértékű az indoklás nélküli felmentéssel. A bizalom, illetve annak elvesztése olyan, a vezető érzéseiben, gondolkodásában megjelenő pszichikai kategóriák, amelyek egyoldalú kiszolgáltatottságot eredményeznek a kormánytisztviselők oldaláról, s teljesen kiteszik őket vezetőik esetleges önkényének. Ezen a körülményen az sem változtat, hogy a 8/C (1) bekezdése szerint bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Ktv. 37. (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, s a (2) bekezdés szerint a bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet, ugyanis a Ktv. 37. (4) bekezdése ugyancsak szubjektíven megítélhető követelményeket támaszt a köztisztviselőkkel (és a kormánytisztviselőkkel) szemben. A Ktv. 37. (4) bekezdése kimondja, hogy Az (1) bekezdésében meghatározottakon túl a köztisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. A fentieket összefoglalva a Ktjt. 8. (2) bekezdés e) pontjában szabályozott bizalomvesztés, mint felmentési ok olyan, a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet, amely bizonyítja, hogy a kormánytisztviselő feladatait nem a vezetői iránti szakmai lojalitással látja el, így különösen nem elkötelezett a vezető által meghatározott szakmai értékek iránt nem folytat alkotó együttműködést a vezetőkkel és a munkatársakkal, 4

5 feladatát nem szakmai elhivatottsággal, nem fegyelmezetten vagy nem lényeglátóan végzi. A példálózó felsorolásban említett elkötelezettség, az együttműködés alkotó volta, az elhivatottság és a lényeglátás mértéke olyan jogszabályokban, illetve munkavégzésre vonatkozó belső szabályokban objektív módon meghatározhatatlan fogalmak, amelyek megléte vagy meg nem léte bizonyítottságának kívülállók (munkavállalók, a jogorvoslatot elbíráló döntőbizottság, illetve bíróság) által történő objektív megítélése lehetetlen. Nem beszélve arról, hogy a felsorolás csak példálózó jellegű, s emiatt a törvényi szabályozás szerint bármi más tény is alkalmas lehet a munkavállalónak a vezetői iránti szakmai lojalitása hiányának megállapítására. Az alkotó együttműködés, illetve a lényeglátó munkavégzés a munkavállaló megítélésében csak akkor tekinthető pozitívnak, ha az alkotás eredménye, vagy a lényeglátás megegyezik a vezető szakmai álláspontjával, s újszerű tevékenység, újonnan jelentkező problémák megoldására irányuló törekvések esetében előfordulhat, hogy a vezetőnek más a szakmai véleménye. Ezek a követelmények olyan feladat elé állítják a munkavállalókat, hogy miközben alkotó és lényeglátó módon kötelesek dolgozni, folyton arra kell figyelniük, hogy mi a vezető aktuális szakmai álláspontja abban a kérdésben. (Külön nehezíti a helyzetet, ha a munkavállalónak több olyan vezetője van, akik nem teljesen azonosan ítélnek meg bizonyos szakmai kérdéseket.) a) Álláspontunk szerint a 8. (2) bekezdése e) pontja és a 8/C -a alkotmányellenes, mert sérti az Alkotmány 2. (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvét. Az Alkotmánybíróság már hivatkozott Abh. határozatában is kifejtette, hogy Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmány 2. (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság egyik elemének tekinti a közigazgatás törvény alá rendeltségét. [Először: 56/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 454, 456.; legutóbb: 31/2010. (III. 25.) AB határozat, ABK március, 247, ] A közigazgatás törvény alá rendeltségének követelményét e határozatok elsősorban a közhatalom birtokában hozott közigazgatási aktusok joghoz kötöttségének követelményeként fogalmazták meg. Az alkotmánybíróság kifejtette, hogy a közigazgatási döntések törvényességének biztosítása megkívánja, hogy a törvényhozó a döntést hozó tisztviselők munkajogi helyzetének szabályozása során is teremtse meg azokat a garanciákat, amelyek biztosítják, hogy a közigazgatás nevében eljáró tisztviselők magas szakmai színvonalon, pártpolitikai szempontból semleges módon, minden befolyástól mentesen, pártatlanul, kizárólag a törvények alapján hozzák meg döntéseiket. Az általunk sérelmezett szabályozás arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy a jogszabályok betartása, betartatása helyett vakon engedelmeskedjenek vezetőik akár jogszabálysértő utasításainak, ezáltal tevékenységüket nem a törvény alá rendelten, hanem a vezetők utasításai szerint végezzék, s ez súlyosan sérti a jogállamiság elvét. A formálisan ugyan meglévő indokolási kötelezettség a vezető szubjektív megítélésétől függő felmentési okkal társulva ugyanazzal az eredménnyel jár, mintha nem lenne indokolási kötelezettség. Emiatt véleményünk szerint továbbra is érvényesnek tekintendők az alkotmánybírósági határozat indokolásának következő megállapításai is: A közigazgatási szervezetben dolgozó tisztviselők szigorúan hierarchizált szervezetben látják el feladataikat. Feletteseik utasításának engedelmességi kötelezettséggel tartoznak. A Ktv.-nek a kormánytisztviselőkre is alkalmazandó 38. -a a törvényesség biztosítása érdekében lehetőséget ad arra, hogy a köztisztviselő megtagadja a jogsértő utasításnak való engedelmességet, és 5

6 szabályozza azt is, hogy a jogsértő utasításnak való engedelmesség megtagadása esetén miként mentesülhet a felelősség alól. Azonban abban az esetben, ha a kormánytisztviselő nem élvez felmentési védelmet, a munkáltatói jogkör gyakorlója bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti közszolgálati jogviszonyát, e szabályok is elvesztik garanciális jelentőségüket, mert nem elvárható, hogy nyíltan kiálljon szakmai és jogi álláspontja mellett, ha azzal munkáját veszélyezteti. Az új szabályozás szerint a kormánytisztviselő formálisan élvez ugyan felmentési védelmet, de a vezető iránti szakmai lojalitás hiányára való hivatkozás az előbbi idézetben szereplő esetben okot adhat a kormánytisztviselő felmentésére, s emiatt nem elvárható, hogy nyíltan kiálljon szakmai és jogi álláspontja mellett, ha azzal munkáját veszélyezteti. b) Álláspontunk szerint a 8. (2) bekezdése e) pontja és a 8/C -a azért is alkotmányellenes, mert sérti az Alkotmány 70/B. (1) bekezdésében szabályozott munkához való jogot és a 70. (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a közhivatal viseléséhez való jog védelme elsősorban arra terjed ki, hogy az állam a közhivatal betöltését nem kötheti olyan feltételhez, amely magyar állampolgárokat alkotmányos indok nélkül kizár a közhivatal elnyerésének lehetőségéből, valamely állampolgár, vagy az állampolgárok egy csoportja számára lehetetlenné teszi közhivatal betöltését. A közhivatal viseléséhez való jog az alkotmányos védelem körébe vonja a meglévő kormánytisztviselői jogviszonyokat is azzal, hogy nem csupán a közhivatal elnyerését, hanem a közhivatal viselését részesíti védelemben. Az Abh. szerint közhivatal viseléshez való jog nem nyújt védelmet a közszolgálati jogviszonynak a közhivatallal összefüggő okból (pl. a közhivatal megszűnése, tartalmának átalakulása, a közigazgatási szerv megszüntetése, átszervezése következtében stb.), valamint a közhivatalt betöltő tisztviselő személyében rejlő okok (pl. a tisztviselő rátermettségének, képzettségének, szakmai tudásának hiánya, a feladat ellátására való alkalmatlansága) miatt történő megszüntetésével szemben. Ugyanakkor véleményünk szerint a Ktjt. 8. (2) bekezdése e) pontja és a 8/C -a a vezető szubjektív megítélésétől függő felmentési ok biztosításával tág teret enged annak, hogy magyar állampolgárokat alkotmányos indok nélkül kizárjanak a közhivatal viselésének lehetőségéből, s ezzel alkotmányellenes módon korlátozza az Alkotmány 70. (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot. c) Álláspontunk szerint a Ktjt. 8. (2) bekezdése e) pontja és a 8/C -a sérti az Alkotmány 57. (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát. Az Abh. indokolása szerint: Az Alkotmány 57. (1) bekezdéséből vezette le az Alkotmánybíróság a hatékony bírói jogvédelem követelményét, nevezetesen azt, hogy a jogi szabályozásnak olyan jogi környezetet kell biztosítani, hogy a perbe vitt jogok a bíróság által érdemben elbírálhatók legyenek. ( ) Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvényhozó azzal, hogy nem szabályozta a munkáltatói felmentés törvényi feltételeit, és lehetőséget adott a döntés indokolásának mellőzésére, aránytalanul korlátozta a kormánytisztviselőt az Alkotmány 57. (1) bekezdése alapján megillető bírói jogvédelemhez való jogot. A felmentés feltételeit szabályozó jogszabályi rendelkezések, azaz a munkáltatót megillető felmentési jog rendeltetése törvényi meghatározásának hiányában gyakorlatilag nem, vagy csak nehezen bizonyítható, hogy a munkáltató jogellenesen döntött, felmentési joga gyakorlása során ellentétbe került a jog 6

7 rendeltetésével, a jog által szolgálni hivatott céllal. Az érdemi bírói jogvédelem lehetőségének ez a korlátozása nem nyújt valódi, hatékony jogvédelmet a munkáltató visszaélésszerű, önkényes döntésével szemben. Mint korábban kifejtettük, a szakmai lojalitás definíciójának felsorolásában említett elkötelezettség, az együttműködés alkotó volta, az elhivatottság és a lényeglátás mértéke, de önmagában a vezető iránti szakmai lojalitás olyan szubjektív fogalmak, amelyek hiánya bizonyítottságának kívülállók (munkavállalók, a jogorvoslatot elbíráló döntőbizottság, illetve bíróság) által történő objektív megítélése lehetetlen. Az előbbiek miatt tehát véleményünk szerint a Ktjt. 8. (2) bekezdése e) pontja és a 8/C -a szerinti szabályozásra is érvényes, hogy gyakorlatilag nem, vagy csak nehezen bizonyítható, hogy a munkáltató jogellenesen döntött, felmentési joga gyakorlása során ellentétbe került a jog rendeltetésével, a jog által szolgálni hivatott céllal, ezért a szabályozás sérti az Alkotmány 57. (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát. d) A kormánytisztviselőknek a vezetők szubjektív megítélésétől függő indokokkal történő felmentésének lehetővé tétele miatt álláspontunk szerint sérelmet szenved az Alkotmány 54. (1) bekezdésében szabályozott emberi méltósághoz való jog is. Erre a jogi szabályozásra ugyanúgy érvényesek az Alkotmánybíróságnak az indokolás nélküli felmentésre tett következő megállapításai: Ez a jogi megoldás (...) magában hordozza a közszolgálati jogviszony önkényes, a munkáltató szubjektív megítélésén alapuló megszüntetésének lehetőségét, amelynek következtében előre kiszámíthatatlan módon kerülhet veszélybe a kormánytisztviselőnek és családjának létfenntartása is. Mindez feltétlen alárendeltséget, kiszolgáltatott helyzetet teremt a kormánytisztviselő számára. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kormánytisztviselőnek ez a kiszolgáltatott helyzete, az állami feladatmegoldás eszközeként való kezelése ellentétes az emberi méltósággal. 2. A kormánytisztviselői jogviszonyban álló választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme A Ktjt. 10. (12) bekezdése álláspontunk szerint alkotmányellenes, mert az Alkotmány 70/A - ában foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik. A Ktjt.-nek a évi LII. törvény 4. -ával megállapított 10. (12) bekezdése a következőket mondja ki: A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 28 (2) bekezdés a) pontja a kormánytisztviselői jogviszony tekintetében nem alkalmazható. A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 28. (4) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a védelem a tisztségviselőt a megbízatása megszűnését követően nem illeti meg. A Munka Törvénykönyve 28. tartalmazza a szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályokat. Az (1)52 bekezdés értelmében a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a 150. (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló 7

8 más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. A (2)53 bekezdés kimondja, hogy A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy b) a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. A (4)55 bekezdés szerint: Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt szabályozásnak a kormánytisztviselőket foglalkoztató szerveknél való alkalmazhatatlansága miatt a jövőben a választott szakszervezeti tisztséget betöltő kormánytisztviselők esetében a Munka tv. 28 (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatos szakszervezeti egyetértés hiánya nem indokolható azzal, hogy az intézkedés elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel. Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, hogy a törvényalkotó a kormánytisztviselők érdekképviseleti szervei esetében jogszerűnek tekinti azokat a munkáltatói intézkedéseket is, amelyek elnehezítik a szakszervezeti szerv működését. Ez a szabályozás megteremti annak elvi lehetőségét, hogy a munkáltatói jog gyakorlója szétzilálja a számára kellemetlen szakszervezeti szervezet tevékenységét, mert a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése nélkül is bármikor dönthet a tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséről, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséről, más munkáltatónál történő foglalkoztatásáról, átirányításáról, jogviszonyának rendes felmondással történő megszűntetéséről. Adott esetben még a legenyhébb intézkedések (pl. kirendelés, tartós kiküldetés) is eredményezhetik egy-egy szakszervezeti szervezet működésének megnehezülését, ellehetetlenülését. (Pl. ha egy esetleges szakszervezeti demonstráció fő szervezőjét hosszabbrövidebb időre, vagy véglegesen eltávolítják a korábbi munkahelyéről). S ezt még úgy is meg lehet tenni, hogy a szakszervezet a (2) bekezdés b) pontja szerinti hátrányos megkülönböztetésre sem hivatkozhat, mert pl. a munkavállaló egyénileg jobban jár. Ugyanezzel az eredménnyel járhat az a szabályozás, amely ebben a körben szűkíti a választott szakszervezeti tisztségviselők védelmét, ugyanis a tisztségviselő szakszervezeti megbízatása megszűnésének pillanatában megszűnik a volt tisztségviselő munkajogi védelme. A kormánytisztviselőket foglalkoztató szakszervezeti szervezetek esetében ez az érdekvédelmi tevékenységet kétféleképpen is akadályozhatja. Vagy azzal, hogy a tisztségviselőt túlzott lojalitásra készteti a munkáltatóval szemben, és emiatt nem végez hatékony szakszervezeti 8

9 tevékenységet, vagy azzal, hogy a szakszervezeti tagok azért nem váltják le egy alkalmasabbra, nehogy a szakszervezeti tisztség megszűnése miatt kitegyék egy esetleges azonnali munkáltatói retorziónak. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint Alkotmány 70/A -ában foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmából az következik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]. Az általunk sérelmezett szabályozásból egyértelműen következik, hogy a jogalkotó a kormánytisztviselőket foglalkoztató szerveknél működő szakszervezeteket az összes többi munkáltatónál működő szakszervezetekhez képest hátrányosabb helyzetbe hozza, ezáltal kevésbé tudják ellátni érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket. Ezt azt eredményezi, hogy a kormánytisztviselők az összes többi munkavállalói kategóriával szemben kiszolgáltatottabbá válnak. Tisztában vagyunk annak alkotmányos voltával, hogy a különböző típusú szervezeteknél különböző típusú jogviszonyokban (munkaviszony, közalkalmazott, szolgálati viszony, kormánytisztviselői jogviszony) foglalkoztatott munkavállalók jogviszonyára a jogalkotó a jogviszony sajátosságaihoz igazodóan különböző anyagi szabályokat írhat elő. Ugyanakkor álláspontunk szerint semmilyen ésszerű és alkotmányos indoka nem lehet annak, hogy a munkavállalók egyes csoportjainak (esetünkben a kormánytisztviselőknek) az érdekeit működésükben, védelmükben korlátozottabb munkavállalói érdekképviseleti szervek képviseljék, védjék, ezáltal a többi munkavállalói kategóriával szemben hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek. 3. A Kormánytisztviselők Napja A Ktjv. 63/A. -sa szerint a Kormánytisztviselők Napja július 1-je, amely az e törvény hatálya alá tartozó szerveknél a munkaviszonyban állókra is kiterjedően munkaszüneti nap. Az ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört betöltők esetében a Kormánytisztviselők Napja nem minősül munkaszüneti napnak. 1. A kormánytisztviselői jogviszonyban is alkalmazandó Mt (1) bekezdése szerint többek között - munkaszüneti napon a rendeltetése folytán e napon is, vagy megszakítás nélküli munkarendben működő munkakörben foglalkoztatható a munkavállaló. A törvényi definíció szerint a megszakítás nélküli munkarend egyik lehetséges feltétele, hogy indítványunk esetében az ügyfélszolgálati munkakör - társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan. A Köz- és kormánytisztviselők Napján e munkaszüneti nap 2001-es bevezetése óta soha nem szüntette be teljes körűen működését a központi és a helyi közigazgatás, az Mt (1) bekezdésében foglalt, a munkaszüneti napi foglalkoztatásra vonatkozó szabályok alapján lettek például az ügyfélszolgálatosok e napon munkavégzésre kötelezve. 2. Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, 9

10 nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. 3. A Ktjv. 63/ A. -sa alkotmányellenes, mert a kormánytisztviselői jogviszonyban állók közül az ügyfélszolgálaton dolgozókat munkavégzésük helyére és munkakörükre tekintettel - megfosztja egy munkaszüneti napra, a Kormánytisztviselők Napjára való jogosultságtól. A különbségtétel, az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző negatív diszkrimináció. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a megkülönböztetés alkotmányellenes, ha nincs a tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka azaz, önkényes. Alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható jogosultak vagy kötelezettek között vethető fel [4/1993. (II. 12.) AB határozat]. Nem megengedhető az a megkülönböztetés, ha a jogi szabályozás azonos jogi helyzetben lévő, azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket (881/B/1991. AB határozat.) 4. Az Alkotmány 70/ A. (1) bekezdése és az Alkotmánybíróság idézett határozataiból megállapítható: azonos jogviszonyban álló kormánytisztviselők között tesz a Ktjv. 63/ A. -sa az egyenlő bánásmódot sértő hátrányos megkülönböztetést az egyébként meglehetősen pontatlanul definiált - ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört betöltők terhére. A megkülönböztetés alkotmánysértő negatív diszkrimináció, mert nincs az eltérő szabályozásnak összehasonlítható, ugyanazon jogviszonyban állók között a tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka azaz, a megkülönböztetés önkényes. Az Mt ában foglalt a munkaviszony mellett például a közalkalmazotti és köz- valamint kormánytisztviselői jogviszonyra is hatályos - szabályozás valamennyi, az adott foglalkoztatási jogviszonyban állónak megkülönböztetés nélkül biztosítja a törvény szerinti munkaszüneti napokat. E napokon ha azok egyébként a beosztás szerinti munkanapra esnek - általános szabály szerint az alkalmazottak mentesülnek munkavégzési kötelezettségük alól. Az Mt-ben nevesített kivételes esetekben lehet e napra a munkáltatónak a rendes vagy rendkívüli munkavégzés szabályai szerint munkát elrendelni. A munkajogi szabályozás tehát a munkaszüneti napra való jogosultság biztosítása mellett a törvényben meghatározott körben többek között a közigazgatás ügyfélszolgálatain teszi lehetővé a munkáltatónak a munkavégzési kötelezettség elrendelését. Ugyanakkor mindez csak lehetőség, nem feltétlenül jár a tényleges munkaszüneti napi munkavégzéssel. Ennek alapján a tárgyilagos mérlegelés szerint nincs ésszerű indoka a kormánytisztviselői jogviszonyban állók közül az ügyfélszolgálaton dolgozókra vonatkozó, így hátrányosan megkülönböztető, a Kormánytisztviselők napjától mint munkaszüneti naptól megfosztó különös szabálynak. Megjegyezzük, a Ktjv. 63/ A. -ának szabályozási logikája alapján valamennyi olyan foglalkoztatott megfosztható lenne akár az összes - munkaszüneti napra való jogosultságától, aki az Mt a alapján e napa munkavégzésre beosztható. Így a Ktjv. 63/ A. alkotmányosságának elismerése azt jelentené, hogy például a kórházi orvosnak és ápolónak, a benzinkutasnak vagy éppen a rendőrnek, tűzoltónak egyetlen munkaszüneti napra sem lenne jogosult, figyelemmel arra, hogy az Mt. szerint elviekben az év bármely napján foglalkoztathatók. **** 10

11 A KSZSZ és az MKKSZ képviseletében kérjük a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a fentiek alapján az indítványban érintett törvényi rendelkezéseket alkotmánysértő tartalmunkra tekintettel megsemmisíteni szíveskedjék. Budapest, augusztus 10. Tisztelettel: Dr. Agg Géza elnök Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Fehér József főtitkár Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete 11

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere Pécs 2006 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban:

Részletesebben

Közalkalmazotti Szabályzat

Közalkalmazotti Szabályzat Közalkalmazotti Szabályzat Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Várpalota, Dankó u. 16/V. 2016. Vázlat 1. A szabályzat hatálya 3.

Részletesebben

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. 1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. hatálya kiterjed Területi hatály: E törvény rendelkezéseit a nemzetközi

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

Tájékoztató a szakszervezeti vezetők részére a munkajogi védelem, és a munkaidő-kedvezmény megváltozott szabályairól

Tájékoztató a szakszervezeti vezetők részére a munkajogi védelem, és a munkaidő-kedvezmény megváltozott szabályairól PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS (egységes szerkezetben az 1 53. számú módosítással)

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS (egységes szerkezetben az 1 53. számú módosítással) Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS (egységes szerkezetben az 1 53. számú módosítással) 2012. február 1-től hatályos 1 27. számú módosítás hatályos: 2004. március 1-től

Részletesebben

Jogszerű jogbizonytalanság?

Jogszerű jogbizonytalanság? Jogszerű jogbizonytalanság? A felmentés indokolásának változása a közszférában * Ferencz Jácint ** 2012. március 1-jével hatályon kívül helyezett Kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII.

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató a foglalkoztatás fontosabb szabályairól, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról, a korhatár

Részletesebben

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati

Részletesebben

A munkaviszony megszüntetése valamelyik (esetleg mindkét) fél részéről tett jognyilatkozattal történik. Ennek négy esete a következő:

A munkaviszony megszüntetése valamelyik (esetleg mindkét) fél részéről tett jognyilatkozattal történik. Ennek négy esete a következő: 14. Foglalja össze, hogy a munkaviszony megszüntetésének milyen módjait ismeri, különös tekintettel a speciális esetekre! Beszéljen a mellékelt nyomtatványok szerepéről, főbb tartalmi elemeiről! A munkaviszony

Részletesebben

az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel

az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel Összeállította: Szabó Imre, HÖOK elnökségi tag, egyetemi hallgató, PPKE JÁK HÖOK KIOSZ Közreműködtek: Dr. Czuglerné Dr. Ivány Judit ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális

Részletesebben

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat Lurdy Ház 2012.XI.15. Dr. Horváth István ügyvéd, P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Forrásaink Az új Mt. a 2012. évi I.

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 A munka világa HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Készítették: Kovácsné Kemény Gyöngyi I. fejezet Frecska Zoltánné II. fejezet Kapás Zsolt III. fejezet Dr. Jászka Ernő IV.

Részletesebben

Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket

Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket A munka világában is előfordul, hogy akár munkaadói, akár munkavállalói oldalon felmerült igényt kell érvényesítenünk. Mivel az erre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások

Részletesebben

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi I. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: a munkáltató és a gazdaságilag nem önálló, ennélfogva alárendelt - különös védelemre szoruló - munkavállaló között munkaszerződés

Részletesebben

1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap

1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap VIII. évfolyam 2011. 1 MUNKA ADO Munkaügy, munkajog, egészség- és nyugdíjbiztosítási szolgáltatások T A R T A L O M MUNKAÜGY 1 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó fontos számok a költségvetésben: mi mennyi

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk: Módosító javaslat Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló, 4786. számú törvényjavaslathoz

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes a nemzeti érdekeket előtérbe helyező állam olyan

Részletesebben

A 2012. évi I. Tv és az Mth. hatása a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésére, helyi függelékeire. MÁV-TRAKCIÓ anyaga

A 2012. évi I. Tv és az Mth. hatása a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésére, helyi függelékeire. MÁV-TRAKCIÓ anyaga 1 A 2012. évi I. Tv és az Mth. hatása a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésére, helyi függelékeire. MÁV-TRAKCIÓ anyaga Ahol a KSZ. személyi alapbér fogalmat használ azon alapbért kell érteni, ahol átlagkeresetet

Részletesebben

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás

Részletesebben

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum Kollektív szerződés Hatályos: 2014. január 1-jétől Preambulum A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza és a Színházi Dolgozók Szakszervezete Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza helyi alapszervezete

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

Részletesebben

I. Fejezet. a) Ezt a Kollektív Szerződést határozatlan időre kötötték a felek. b) A Kollektív Szerződés 2012. 07. hó 01. napján lép hatályba.

I. Fejezet. a) Ezt a Kollektív Szerződést határozatlan időre kötötték a felek. b) A Kollektív Szerződés 2012. 07. hó 01. napján lép hatályba. I. Fejezet 1. A Kollektív Szerződésre vonatkozó szabályok Kollektív Szerződés valamint mellékletei, kiegészítései szabályozzák a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának,

Részletesebben

T/10267. számú törvényjavaslat. az állami tisztviselőkről

T/10267. számú törvényjavaslat. az állami tisztviselőkről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10267. számú törvényjavaslat az állami tisztviselőkről Előterjesztő: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest, 2016. április 2016. évi törvény az állami tisztviselőkről

Részletesebben

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS amely egyrészről a MEDOSZ Hegyhát Munkahelyi Alapszervezete, mint a munkavállalók érdekképviseleti szerve, másrészről az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő: - 9761 Táplánszentkereszt,

Részletesebben

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya A jogszabály mai napon hatályos állapota 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik

Részletesebben

Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 1 A Városközponti Iskola közalkalmazottainak munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket az intézmény főigazgatója, mint munkáltató és a Pedagógus Szakszervezet (PSZ),

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. április XIV. évfolyam 4. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvér l TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0044 Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu J a v a s l a t o k a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE BUDAPEST 2010 (2016. március 18. napjától hatályos változat) PREAMBULUM A Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem), mint munkáltató és a

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja

Részletesebben

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS. Pápa 2006.

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS. Pápa 2006. Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő 8500 Pápa, Jókai u. 5-9 (89) 514-000, Fax: (89) 313-653, e-mail: hospital@mail.geksz.hu KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Pápa 2006. Tartalom: I. fejezet Általános

Részletesebben

2015. HR Protokoll. Dr. Kovács-Szilágyi Eszter Szentiné Bosnyák Zsuzsanna 2015.09.22.

2015. HR Protokoll. Dr. Kovács-Szilágyi Eszter Szentiné Bosnyák Zsuzsanna 2015.09.22. 2015. HR Protokoll Dr. Kovács-Szilágyi Eszter Szentiné Bosnyák Zsuzsanna 2015.09.22. Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS... 4 I. TEENDŐK MUNKAVISZONY LÉTREJÖTTE ESETÉN... 5 1. Toborzás... 5 2. Első találkozás...

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban (Mt. 179.

Részletesebben

(Módosítva: 2011. február)

(Módosítva: 2011. február) Tájékoztató a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 83. -a alapján a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó, más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató

Részletesebben

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS

BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS A jelen bérleti szerződés (a továbbiakban: Szerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980 Budapest, Akácfa utca 15.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FŐJEGYZŐJÉNEK 15.629/2010.XIII. számú u t a s í t á s a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FŐJEGYZŐJÉNEK 15.629/2010.XIII. számú u t a s í t á s a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS C Í M Z E T E S FŐJEGYZŐJE 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-530; Fax: (42) 524-531 E-mail: nyhjegyz@nyirhalo.hu; szemansandordr@nyirhalo.hu NYÍREGYHÁZA

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes - a nemzeti érdekeket előtérbe helyező - állam

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL VEZETŐJÉNEK. 4/2009. (II. 1.) számú rendelkezése

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL VEZETŐJÉNEK. 4/2009. (II. 1.) számú rendelkezése A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL VEZETŐJÉNEK 4/2009. (II. 1.) számú rendelkezése A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Egységes Közszolgálati Szabályzata 2 Tartalomjegyzék:

Részletesebben

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról. I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról. I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS A jelen vállalkozási keretszerződés (a továbbiakban: Keretszerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújváros 2015 3. kiadás 0. módosítás 3 (24). oldal Tartalomjegyzék 1. A Kollektív Szerződés célja

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. (1) bekezdés 6. pont a), c)

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS A jelen vállalkozási keretszerződés (a továbbiakban: Keretszerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. Marton Béla polgármester, mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő)

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. Marton Béla polgármester, mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő) VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: Balatonfűzfő Város Önkormányzata levelezési címe: 8184 Balatonfűzfő, Nike körút 1. számlázási címe:

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása

Az iskolai közélet megújítása SZKB_212_09 Az iskolai közélet megújítása szkb_212_diak_book.indb 99 2007. 09. 10. 9:54:20 szkb_212_diak_book.indb 100 2007. 09. 10. 9:54:20 tanulói az iskolai közélet megújítása 12. évfolyam 101 D1 Részletek

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE - JEGYZŐJE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE - JEGYZŐJE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE - JEGYZŐJE Készült a Képviselő-testület 2012. november 21. napján tartandó ülésére. Tárgy: A. Javaslat Budapest Főváros XVI. Kerületi Polgármesteri

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. március 26-án tartandó ülésének 1. számú - A szociális, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló

Részletesebben

OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL. Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást

OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL. Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást A nyári iskolaszünetben egyre több diák vállal rövidebb-hosszabb

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere 2015. április 01. napjától hatályos változat Preambulum *

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS A jelen vállalkozási keretszerződés (a továbbiakban: Keretszerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG SZIGORLATI MINIMUMKÉRDÉSEK 2013/2014. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG SZIGORLATI MINIMUMKÉRDÉSEK 2013/2014. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG SZIGORLATI MINIMUMKÉRDÉSEK 2013/2014. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV I. félév 1. A munkajogi szabályozás kialakulásának fő állomásai 2. A munkajogviszony fogalma 3. A megbízás fogalma 4. A

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere 2013. november 14. napjától hatályos változat Preambulum *

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Í t é l e t e t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Í t é l e t e t : Fővárosi Munkaügyi Bíróság 1055 Budapest, V. Markó u. 27. 4.M. 372/1999/13. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet által képviselt Dr. L. R., I.r. felperesnek,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

2011. évi... törvény-

2011. évi... törvény- 1 Országgyű lés hivatal a Iromanyszam : lkqq,rf- J~p2, 2011. évi... törvény- (5- Érkezeu : 2011 DEC 2 a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szól ó 1996. évi LIII. törvény

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

Munka törvénykönyve I.

Munka törvénykönyve I. Munka törvénykönyve I. 2012. évi 7. szám 2012. június 21. Tartalom Méltányos mérlegelés. A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni. A munkáltatónak figyelembe

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Érvényesség kezdetének időpontja: 2015. 01. 01. A 2013. december 31-ig érvényes Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Részletesebben

3300 Eger, Klapka u. 5/b. Tel.: 36/418-804 E-mail: pszegrijaras@upcmail.hu SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

3300 Eger, Klapka u. 5/b. Tel.: 36/418-804 E-mail: pszegrijaras@upcmail.hu SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. számú melléklet A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA a PSZ XX. Kongresszusának 2013. június 30. napján elfogadott szövegmódosítás egybeszerkesztve a 2012. december 8. napi módosított 2011. március

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tiszaújvárosi Napközi Otthonos Óvoda 3580 Tiszaújváros, Pajtás köz 13. OM azonosító: 028500 Módosított és egységes szerkezetbe foglalt SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Micskiné Bodó Erzsébet

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Váci Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium közalkalmazotti szabályzata

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Váci Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium közalkalmazotti szabályzata Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Váci Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium közalkalmazotti szabályzata Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A szabályzat célja, a szabályzatot

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. március 26., csütörtök Tartalomjegyzék 2015. évi XV. törvény Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról 3175 2015. évi XVI.

Részletesebben

DTM Hungary Payroll Intelligence

DTM Hungary Payroll Intelligence MUNKA TÖRVÉNYKÖNYV LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI Kedves Ügyfelünk! Jelen hírlevelünkben a Munka Törvénykönyvének változásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze. 1. Hatálybalépés, átmeneti

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

BIZALOM ORSZÁGOS ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR A L A P S Z A B Á L Y A

BIZALOM ORSZÁGOS ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR A L A P S Z A B Á L Y A BIZALOM ORSZÁGOS ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR A L A P S Z A B Á L Y A Budapest, 2011.04.28. I. FEJEZET... 3 ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 II. FEJEZET... 4 A TAGSÁG... 4 A tagsági kör... 4 A taggá válás feltételei...

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Az Autotelikus Kft. (székhely: 1114 Budapest, Vásárhelyi Pál utca 10. 1. em. 3, Cégjegyzékszám 01-09-971217,.a továbbiakban: Bérbeadó) bérbe adja a Bérleti Szerződésben (a továbbiakban: Bérleti Szerződés)

Részletesebben

2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról

2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról 9606 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám II. Törvények 2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról ELSÕ RÉSZ A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV

Részletesebben

Közalkalmazotti Szabályzata

Közalkalmazotti Szabályzata Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatal Közalkalmazotti Szabályzata A Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatal (a továbbiakban: Munkáltató ) közalkalmazottainak jogviszonyára vonatkozó

Részletesebben

6. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő

6. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő 6. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő 15/2012. (V. 25.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél működtetett Cargo-HÍD 2012 programról... 2 3/2012.(V. 25.) CEO sz. Chief Executive

Részletesebben

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt.

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt. BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS A jelen megbízási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) az alulírott helyen és időpontban jött létre egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely:

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3404. számú törvényjavaslat egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest,

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 120. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 17., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 120. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 17., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 17., hétfõ 120. szám Tartalomjegyzék 2011. évi CXXXII. törvény A Nemzeti Közszolgálati Egyetemrõl, valamint a közigazgatási, rendészeti

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS A jelen vállalkozási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980 Budapest, Akácfa

Részletesebben

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a PCOS Szívügy Alapítvány (nyilvántartási szám: 01-01-10248, székhely: 1137 Budapest, Katona József u. 31. II. emelet 3/a., adószám: 18127076-1-41, képviseli:

Részletesebben

BKV Zrt. SZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS KONSZIGNÁCIÓS KÉSZLET KERETÉBEN FAJTA ÉS MENNYISÉG SZERINT MEGHATÁROZOTT DOLOG HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELE

BKV Zrt. SZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS KONSZIGNÁCIÓS KÉSZLET KERETÉBEN FAJTA ÉS MENNYISÉG SZERINT MEGHATÁROZOTT DOLOG HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELE BKV Zrt. SZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS KONSZIGNÁCIÓS KÉSZLET KERETÉBEN FAJTA ÉS MENNYISÉG SZERINT MEGHATÁROZOTT DOLOG HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELE (a továbbiakban: Keretszerződés), amely létrejött egyrészről a Székhely:

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Tartalom:

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Házirend Tartalom: HÁZIREND Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola Szeged 2009. Tartalom: A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje....3 Felvétel, átvétel feltételei,

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor III. forduló

Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor III. forduló Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor III. forduló 2015. szeptember 21. Előadó: Sümegi Nóra A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munkaviszony megszűnésének esetei (Mt. 63. ): a) a munkavállaló

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. március 3. 2016. 5. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 4/2016. (III. 1.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 200

Részletesebben

Törzs4.doc bérelt vonal Készítés dátuma:. 2008.december 12. Utolsó módosítás:..2010.08.23.

Törzs4.doc bérelt vonal Készítés dátuma:. 2008.december 12. Utolsó módosítás:..2010.08.23. 1.A SZOLGÁLTATÓ ADATAI...1 1.1.A szolgáltató neve, székhelye, postacíme...1 1.2.Az általános szerződési feltételek célja, tárgyi és személyi hatálya...1 1.3.Az ÁSZF időbeli és területi hatálya...2 1.4.Tájékoztatás

Részletesebben

BKV Zrt. SZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS FAJTA ÉS MENNYISÉG SZERINT MEGHATÁROZOTT DOLOG HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELE

BKV Zrt. SZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS FAJTA ÉS MENNYISÉG SZERINT MEGHATÁROZOTT DOLOG HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELE BKV Zrt. SZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS FAJTA ÉS MENNYISÉG SZERINT MEGHATÁROZOTT DOLOG HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELE (a továbbiakban: Keretszerződés), amely létrejött egyrészről a. Székhely:..; Cégjegyzékszám:..; Adószám:.;

Részletesebben

J A V A S L A T. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására

J A V A S L A T. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Va.:9301/2006 J A V A S L A T Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására Összeállította:.

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 9/2011.(V.04.)

Részletesebben

Tantárgyi tematika Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge

Tantárgyi tematika Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: JL4:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 7 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált

Részletesebben