Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája"

Átírás

1 Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A ; Fax: J a v a s l a t o k a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló, T/3783. sz. törvényjavaslat módosítására A) Munkajogi szabályokat érintően Általános értékelés A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslatot a jelen előterjesztést aláíró szakszervezetek egészében nézve nem tudják elfogadni, mivel tagságuktól nem arra kaptak felhatalmazást, hogy támogassák az állományt megillető jogosultságok korlátozásának kiterjesztését és kötelezettségeik további növelését. Természetesen szakszervezeteink is pozitívan értékelik a törvénytervezetben megfogalmazott, július 1-től megvalósuló 30, 25, illetve 15 %-os garantált illetményemelés megvalósítását, de egyrészt az emelés értékállóságával szembeni kétségek, másrészt a hivatásos szolgálati viszony kedvezmények, előnyök biztosításával való elismerésének hiánya okán nem tudjuk elfogadni az illetményemelés mellé társuló újabb jogkorlátozásokat. Ennek ellenére, együttműködési szándékunk kifejezésre juttatása érdekében megfogalmaztuk javaslatainkat, melyek véleményünk szerint hozzájárulhatnak egy időtálló életpálya kialakításához. A szabályozás sarkalatos pontjának tekintjük, hogy: I) A törvény nyújtson jogszabályi garanciát az illetmények kezdeti jelentős mértékű, a későbbiekben pedig értékállóságot biztosító emelésére! Ennek a követelménynek véleményünk szerint a törvényjavaslat csak részben tesz eleget. Ennek oka az, hogy július 01-jétől kezdődően csak egyszeri, a beosztás függvényében % közötti illetményemelésre ad garanciát, de a kormányzat képviselői által kilátásba helyezett, 2020-ig megvalósítandó további, 20 %-os mértékű emelésről sajnos nem tesz említést.

2 2 A köztisztviselői illetményalap óta tartó befagyasztása és a béren kívüli cafetéria juttatások csökkentése következtében a hivatásos állomány közel 50 %-os mértékű reálkereset veszteséget szenvedett el az elmúlt időszakban. Ennek csak részbeni kompenzálását biztosítja a törvényjavaslat által garantált % közötti illetményemelés. Ráadásul az előmenetelt és kisebb mértékű, de kiszámítható illetményemelkedést garantáló fizetési fokozatban történő előresorolást a törvényjavaslat január 01- jéig felfüggesztené. Végezetül az állomány jövedelmi helyzetének jövőbeli kedvező alakulásába vetett bizakodást az is csökkenti, hogy az eredetileg 3 pilléresnek nevezett új életpálya két pillére, nevezetesen az új lakáshitel, és az új biztosítási konstrukciók részletei nem kerültek be a törvény tervezetébe. II) A törvény teremtse meg a hivatásos állomány jogainak korlátozása, és a civil szférához mért többletkötelezettségei, valamint jogosultságai, és kedvezményei közötti egyensúlyt. Ennek az elvárásnak a törvényjavaslat véleményünk szerint még részben sem felel meg, mivel a módosítások jelentős része újabb szigorításokat vezetne be: - az alapjogok közül: tovább növelné véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását, és bevezetné a tulajdonjog valamint a személyes adatok védelméhez való jog korlátozását; - fenn tartaná a kifogástalan életvitel jogbiztonságot sértő szabályozását, - bevezetné a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélküli, korlátlan áthelyezési lehetőségét, évre korlátozná az állományilletékes parancsnokok kinevezésének időtartamát, - 3 éves viszonyítási időszak vonatkozásában a duplájára emelné a hivatásos állomány tagjának más helyiségbe történő vezénylésének lehetséges időtartamát, - fenntartaná a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetménynélküli szabadságról visszatérők kiszolgáltatott munkajogi helyzetét, - több vonatkozásban is szigorítaná a könnyített szolgálat igénybevételének feltételeit, - új képzési és továbbképzési követelményeket vezetne be a fizetési fokozatban történő előresorolás és a rendfokozatban történő előrelépés feltételeiként, - a hivatásos állomány tagja számára kedvezőtlenül módosítaná a szolgálati időbeosztás előre közlésére vonatkozó munkáltatói kötelezettséget, - felemelné az elrendelhető túlszolgálat óraszámát, - bevezetné az önkéntes túlóra jogintézményét, - megszűntetné a túlszolgálat pénzbeli megváltásának kötelezettségét, - meghosszabbítaná a túlszolgálat megváltására nyitva álló időt,

3 3 - korlátozná a vezetők által teljesített túlszolgálat megváltását, - megszűntetné a délutáni pótlékot, - kiterjesztené a szolgálati törvény más kereső foglalkozás vállalását korlátozó rendelkezésinek hatályát a munkavállalókra. Mindezekkel szemben az állomány számára kedvező változást eredményező módosítások csekély számban jelennek meg a javaslatban. III) A törvény biztosítson megfelelő megoldást hivatásos szolgálati viszony életkor előrehaladásával történő lezárására, a 2011-ben megszűntetett szolgálati nyugdíjrendszer pótlására! Ennek a követelménynek a törvényjavaslat meg sem próbál eleget tenni, inkább ellenkező irányú módosításokat tartalmaz. Az ORFK adatai szerint 2013-ban a rendőrség állományából 211 tiszt (és főtiszt), valamint 730 tiszthelyettes (és zászlós) szerelt le ben pedig a pályalehagyók száma már meghaladta az ezer főt is. Összességében tehát az utóbbi két évben két kisebb főkapitányságnyi állomány hagyta el a hivatásos pályát, ami véleményünk szerint azt bizonyítja, hogy a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése nem csökkentette érdemben a fluktuációt és nyilvánvalóan nem javította a rendőrség állománymegtartó képességét sem. Jelenleg a hivatásos állomány fele a év közötti korosztályokba tartozik. Amikor majd ezen korcsoportba tartozók elérik az 55 éves életkort, a rendszer véleményünk szerint működésképtelenné fog válni, vagy olyan költségvetési forrásokat fog igényelni, amelynek biztosíthatósága erőteljesen megkérdőjelezhető! Mindezek alapján a könnyített szolgálat véleményünk szerint nem jelent valós megoldást a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése miatt várhatóan felmerülő problémákra, különösen nem úgy, hogy a törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz képest tovább szűkíteni az igénybevétel lehetőségét. A magyar népesség általános erőnléti és egészségi állapotát is figyelembe véve, véleményünk szerint egyértelmű, hogy 55 éves életkor felett a hivatásos állomány tagjai egyre kevésbé képesek megfelelni a szolgálattal együtt járó fokozott fizikai és pszichikai megterhelésnek! Pontosan ezért szorgalmazzuk a hivatásos szolgálat 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár előtti lezárásának lehetővé tételét. IV) A törvény a közalkalmazotti állomány és a munkaviszonyban foglalkoztatottak számára is biztosítson a hivatásos állományéval megegyező mértékű bérfejlesztést, mivel ezen állománycsoportok tagjai is vitathatatlanul a közszolgálat részét képezik! A törvényjavaslat sajnos ennek a követelménynek sem felel meg. Álláspontunk szerint nem lehet a már jelenleg is fennálló bérfeszültséget tovább növelni, hanem éppen ellenkezőleg, annak csökkentése irányába kellene elmozdulni!

4 4 A rendvédelmi szervek személyi állománya egy egységet képez, akik az e szervekre rótt jogszabályi kötelezettségeket egymással együttműködve teljesítik. Ennek okán elutasítjuk a közalkalmazottak és a munkaviszonyban foglalkoztatottak másodrendű munkaválóként történő kezelését! Álláspontunk szerint számukra is a rendvédelmi szervek hivatásos állományával azonos nagyságrendű bérfejlesztést kell biztosítani, különös tekintettel arra, hogy a közalkalmazottak illetményét a hivatásos állományénál is régebben tartják befagyasztva, a munkavállalók jelentős része pedig jelenleg a bérminimumnak megfelelő vagy azt alig meghaladó összegű munkabérben részesül. V) A törvény szüntesse meg a rendvédelmi szakszervezetek 2012-ben bevezetett hátrányos megkülönböztetését és a kollektív érdekképviseleti jogosultságok indokolatlan korlátozását! E követelménynek a törvényjavaslat egyáltalán nem felel meg, mivel szabályai a jelenlegi, és véleményünk szerint az alaptörvénnyel, valamint a Magyarország által elfogadott nemzetközi szerződésekkel ellentétes helyzet konzerválására irányulnak. Részletes javaslatok 1) A jognyilatkozat elektronikus úton történő közlése A törvényjavaslat 6. -ának (5) bekezdése szerint: Miniszteri rendelet rendelkezése alapján az írásbeli nyilatkozat elektronikus adathordozón is rögzíthető, valamint elektronikus úton is közölhető. Az internethez való hozzáférés jelenleg sem a szolgálati helyeken, sem a háztartásokban nem valósult meg teljes körűen. Ráadásul a hivatásos szolgálat sajátosságai miatt a szabadidő felhasználása a civil élethez képest kevésbé tervezhető előre, ami a privát címre érkező elektronikus levelekről való tudomásszerzést is jelentősen befolyásolja. Mindezek okán nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a törvényjavaslat általános jelleggel biztosítaná a jognyilatkozatok elektronikus úton történő közlésének lehetőségét. Javasoljuk, a jognyilatkozatok elektronikus úton történő közlésének lehetőségét a hivatali címre korlátozni és abból is kizárni a törvényjavaslat 6. -ának (3) bekezdésében meghatározott, kötelező írásbeliséghez kötött nyilatkozatokat. 2) A rendfokozat A törvényjavaslat 15. (1) bekezdése szerint: A hivatásos állomány tagja az állománycsoportjába tartozó, az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása és a

5 5 hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozattal rendelkezik. A hivatkozott rendelkezés gyakorlatilag megszűnteti a rendfokozat tekintélyét, mivel az a továbbiakban már nem juttatná kifejezésre a hivatásos szolgálatban eltöltött időt, hanem csak a beosztás szervezeti hierarchiában elfoglalt helyére utalna. Egy átszervezés miatti alacsonyabb beosztásba helyezés esetén például a hivatásos állomány tagja kénytelen lenne lemondani a korábban hosszú évek munkájával elért rendfokozatáról és az új besorolásához igazodó alacsonyabb rendfokozat viselésére kényszerülne. Ennek következtében az alacsonyabb beosztásba helyezése lefokozást is maga után vonna. Javasoljuk, hogy a rendfokozat a rendvédelem nemzeti és történelmi hagyományaihoz igazodva továbbra is a hivatásos szolgálatban elöltött időt elismerését szolgálja és ennek megfelelően kapcsolódjon hozzá külön díjazás is (rendfokozati illetmény címén). 3) A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása és a rendőr képmásának védelme A törvényjavaslat 21. (3) bekezdése szerint: Az országos parancsnok és az országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja az internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra. E korlátozó szabályból az következik, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai még a facebook profiljukon sem jelölhetik meg foglalkozásukat, nem tehetnek közzé olyan fényképet, amelyen egyenruhában mutatkoznak. E rendelkezés abszurd módon még azt is kizárná, hogy az ünnepélyes eskütételen vagy egy szakszervezeti majálison készült fotók felkerüljenek a közösségi oldalakra. A tilalom megsértőivel szemben pedig fegyelmi felelősségre vonást helyez kilátásba a törvényjavaslat. Ezzel nem arra ösztönzik a rendvédelmi dolgozókat, hogy büszkék legyenek hivatásukra, hanem éppen ellenkezőleg, annak eltitkolására köteleznék őket. A tervezett szabályozás véleményünk szerint nem felel meg az Alaptörvény alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályainak sem. Az Alaptörvény ugyanis kimondja, hogy: Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Véleményünk szerint a szükségesség arányosság alkotmányos követelményének a véleménynyilvánítási szabadság törvényjavaslatba foglalt korlátozása nem felel meg, és nem biztosítja a jogok és kötelezettségek egyensúlyát sem. Amíg ugyanis a

6 6 törvényjavaslat erőteljesen korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát, a másik oldalról nem biztosítana megfelelő védelmet a hivatásos állomány tagjának privát szférája számára. Ezen kifogásunkat a Kúria év elején hozott határozatára alapítjuk, mely az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva - megsemmisítette azt a 2012-es jogegységi döntést, mely szerint csak a beleegyezésükkel lehetett felismerhető fotót, hangfelvételt közölni az intézkedő rendőrökről. Ennek következtében a korábbi jogegységi döntést a bíróságok már nem alkalmazhatják, ám új támpontokat egyelőre nem tudott adni a Kúria. A bíróság szerint a jelenlegi helyzet jogalkotással, vagy esetről esetre konkrét bírósági döntésekkel, jogértelmezésekkel tehető majd egyértelműbbé. Véleményünk szerint az új Hszt. megalkotásánál kedvezőbb lehetőséget nehezen lehetne találni a kérdés megnyugtató rendezésére! A sajtószabadság fontosságát nem vitatjuk, azt azonban elvárjuk a kormányzattól, hogy minden lehetséges jogi eszközzel biztosítsa a hivatásos állomány tagjai és családtagjaik védelmét az indokolatlan zaklatásoktól, a jogszerű rendőri intézkedéssel egyet nem értő személyek fenyegetéseitől! Fentiek alapján javasoljuk a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását szűkíteni és jogszabályi határt szabni az intézkedő rendőrökről készített fénykép- és hangfelvételek nyilvánosságra hozásának. 4) Az egyesülési jog korlátozása A törvényjavaslat 24. -ának (5) bekezdése szerint: A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel fennálló, valamint újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen, az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Az állományilletékes parancsnok köteles a döntését megindokolni. Az egyesülési jog ilyen mértékű korlátozását szintén szükségtelennek, aránytalannak és életszerűtlennek tartjuk, mivel annak alapján még egy horgászegyesületi tagságot is be kell jelentenie a hivatásos állomány tagjának. Véleményünk szerint e vonatkozásban elegendő korlátozást rögzít a törvényjavaslat nak (1) bekezdése, mely szerint: A rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja pártnak vagy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületnek nem lehet tagja, ilyen célú alapítvánnyal nem létesíthet jogviszonyt, munkájában nem vehet részt, politikai tartalmú közszereplést szolgálaton kívül - az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a

7 7 nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve - sem vállalhat. Mindezek alapján javasoljuk az egyesülési jog politikai szervezeteken kívüli korlátozásának elhagyását. 5) A tulajdonjog korlátozása A törvényjavaslat 30. -a szerint: Az országos parancsnok, az országos főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok munkabiztonsági okból vagy a szolgálatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálatban a miniszteri rendeletben meghatározott egyes vagyontárgyakat, magáncélú telekommunikációs eszközöket, valamint meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy - a bankkártya kivételével - készpénzt helyettesítő eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a szolgálatellátás során történő használatát. A tulajdonjog gyakorlásának korlátozása új rendelkezésként kerülne bevezetésre, mivel ilyen jellegű alapjogi korlátozást a hatályos szolgálati törvény nem határoz meg. A korlátozást indokolatlannak tartjuk, különösen annak tükrében, hogy a törvényjavaslat a egy további, új alapjogi korlátozás bevezetésével lehetővé tenné, hogy a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítését a szolgálati viszonnyal összefüggő magatartása körében, a törvényben meghatározott feltételekkel, az erre szolgáló technikai eszköz igénybevételével is ellenőrizhesse. Az alapjogok ilyen mértékű, több oldalról megvalósuló korlátozása véleményünk szerint nem felel meg az Alaptörvény által meghatározott szükségesség arányosság követelményének. A korlátozás visszásságát fokozza, hogy amíg a hivatásos állomány tagja a törvényjavaslat 19. (1) bekezdése szerint a szolgálat érdekében kötelezhető arra, hogy szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét bejelentse, addig a másik oldalról kizárnák azt, hogy ugyanezen elérhetőséget szolgáló magáncélú telekommunikációs eszközt a szolgálatellátás során is használja. Aggályosnak tartjuk azt is, hogy a törvényjavaslat a mérlegelési jogkört olyan alacsony (állományilletékes parancsnoki) vezetői szintre telepíti, ami országosan eltérő gyakorlat kialakulását eredményezheti akár az azonos beosztást ellátók között is. Javasoljuk a magáncélú telekommunikációs eszköz szolgálatellátás során történő használatára vonatkozó korlátozás elhagyását, mivel a hivatásos állomány tagjai esetében is előfordulhatnak olyan élethelyzetek, melyekben a korlátozás aránytalanul nagy sérelmet okozhat (például a gyermeket nevelő hivatásos szülőnek, akit a gyermekkel kapcsolatban az oktatási-nevelési intézményből kereshetnek).

8 8 6) Tartalékos nyilvántartásba vételnél joghátrány a korábbi lemondás Az új jogintézményként bevezetésre kerülő tartalékos-nyilvántartási rendszer esetében nem értünk egyet azzal, hogy a törvényjavaslat 38. -ának (2) bekezdése a korábban lemondással leszerelteket kizárja a határozott idős szolgálati viszony létesítését előmozdítani hivatott nyilvántartásba vétel lehetőségéből. A statisztikai adatok szerint ugyanis jelenleg a rendőrségen a szolgálati jogviszony dolgozói elhatározáson alapuló megszűnésének általános módja a lemondás, mivel a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők rendszerint nem járulnak hozzá a közös megegyezéssel történő leszereléshez. Ennek a parancsnoki hozzáállásnak a következtében tavaly több mint 600 fő távozott lemondással a rendőrségtől, míg csak kb. 60-an szereltek le közös megegyezéssel. Az esetek elsöprő többségében nem ez a kollégák szándéka, mégis a közös megegyezéstől való vezetői elzárkózás miatt sok, több éves szakmai tapasztalattal rendelkező hivatásos kényszerült szolgálati jogviszonyát lemondással megszűntetni. A kifejtettek alapján javasoljuk a lemondás ismételt hivatásos szolgálati jogviszony létesítésére gyakorolt negatív hatásának megszüntetését! 7) A kifogástalan életvitel jogbiztonságot sértő szabályozása A törvényjavaslat 42. (4) bekezdés c) pontja szerint az életvitel nem kifogástalan, ha: a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyai megváltozására, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményének. Ez a megfogalmazás véleményünk szerint túlságosan elnagyolt, és így tetszés szerinti, önkényes értelmezésre ad lehetőséget, továbbá figyelmen kívül hagyja a hivatásos állomány tagjának döntésétől független objektív körülményeket (pl. nem rajta múlik, hogy a testvére, vagy gyermeke kivel házasodik). Mindezek következtében a tervezett szabályozás nem felel meg a jogbiztonság alkotmányos követelményének, ezért azt javasoljuk elhagyni. 8) A rendvédelmi oktatási intézmények tanulóinak bizonytalanságban tartása A törvényjavaslat 49. (4) bekezdése szerint: A középfokú rendvédelmi oktatási intézményben tanulmányokat folytató személyt - a miniszter által meghatározott feltételekkel és rendben - az első oktatási év eredményes befejezése után legalább hat,

9 9 de legfeljebb tizenkét havi próbaidő kikötésével a képzés szintjének megfelelően, tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó A besorolási kategóriájú szolgálati beosztás első fizetési fokozatába kinevezéssel, hivatásos állományba lehet venni. Ez a szabályozás fenn tartja azt a jelenleg is érvényesülő bizonytalan helyzetet, melyben évről évre változik a rendészeti szakközépiskolások kinevezésének időpontja. A jogbiztonság és a tervezhetőség érdekében javasoljuk az első oktatási év eredményes befejezése után a kinevezést kötelezővé tenni. 9) A hivatásos beleegyezése nélküli, korlátlan áthelyezés lehetősége A törvényjavaslat 53. (2) bekezdése a szervezeti egységen belüli, az 57. (2) bekezdése pedig a szervezeti egységek közötti áthelyezést is lehetővé tenné a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül. Az új Hszt. megalkotásának egyik deklarált célja, hogy tervszerű előmeneteli lehetőséget biztosítson a hivatásos állomány tagja számára. Ezzel azonban véleményünk szerint nincs összhangban az a rendelkezés, mely a munkáltató számára majdnem korlátlan lehetőséget biztosít az állomány tagjának szolgálati beosztások közötti áthelyezésében. Ez, éppen a kitűzött cél ellen hat, nem kiszámíthatóságot, hanem bizonytalanságot teremt! A beleegyezés nélküli áthelyezés lehetőségének a hatályos Hszt.-hez képest történő kiszélesítését és a hivatásos állomány tagjának érdekeit védő szabályok lazítását elutasítjuk! Elfogadhatatlannak tarjuk, hogy a hivatásos állomány tagját beleegyezése nélkül bármikor, akár napi 3 órányi utazásra kényszerítve is át lehessen helyezni! Ehhez képest a munkavállalót védő garancia aránytalanul csekély, mivel az 57. (3) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagjának méltányos érdekét nem feltétlenül, hanem csak lehetőség szerint kell figyelembe venni. A kifejtettekre figyelemmel kezdeményezzük: a) a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélküli, szolgálat érdekében történő áthelyezésének lehetőségét a hatályos szabályozás szerinti 5 évenkénti egyszeri alkalomra korlátozni, és b) a felmentés szabályainál is irányadó méltányolható személyi és családi ok fogalmi kategóriát garanciális korlátként beiktatni az egyoldalú áthelyezés esetére. A munkahely és a szolgálati hely közötti utazási időn kívül ugyanis véleményünk szerint más tényezőket is figyelembe kell venni a munkáltatói döntés során.

10 10 Előfordulhat például, hogy az áthelyezés következtében az utazási idő csak annyival növekszik, hogy még nem haladja meg a másfél órát, de az emelkedés miatt a hivatásos állomány tagja már nem tud odaérni gyermekéért az óvodába, mielőtt az bezárna. 10) A vezetői kinevezés 5 éves időkorlátja A törvényjavaslat 58. (5) bekezdése szerint: A területi és a helyi szerv vezetője öt évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal öt évvel hosszabbítható meg, ha a vezető egyéni teljesítményértékelése, valamint az általa irányított területi vagy helyi szerv szervezeti teljesítményértékelésének öt évi átlaga legalább jó teljesítményfokozatú. A területi és helyi szervek vezetőinek vonatkozásában bevezetni tervezett, 5 évre szóló (és az egyéni, valamint a szervezeti teljesítményértékelés függvényében 5 évvel meghosszabbítható) határozott idős kinevezéssel nem értünk egyet. Ez véleményünk szerint ugyan úgy ellentétes a törvény céljával, és ugyan olyan kiszámíthatatlanságot eredményez, mint a beosztotti állomány szolgálat érdekében történő, gyakorlatilag korlátlan áthelyezhetősége. Fentieken túl nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a magyarországi társadalmi viszonyok nem biztosítják a munkaerő mobilitásához szükséges feltételeket! A vezető is vásárolhat saját lakóingatlant, gyermekét iskolába járatja, felesége dolgozik, amit egy 5 évente megvalósuló, gyakorlatilag kötelező más helyiségbe áthelyezés esetén meglehetősen nehéz átszervezni. Mi lesz az időközben, vagy már a vezetői kinevezés előtt megvásárolt lakóingatlannal, az arra felvett hitellel, a házastárs munkahelyével, a gyermek iskolai elhelyezésével, a beteg szülők gondozásával? Mindezek a tényezők (mind a szakmai mind az emberi szempontok) véleményünk szerint egyértelműen indokolják a határozott idős vezetői kinevezés jogintézményének elvetését. 11) Átrendelés a jelenlegi vezénylés lehetőségének kiterjesztése A törvényjavaslat 60. (1)-(2) bekezdései szerint: A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére átrendelhető. (2) A más helységbe való átrendelések együttes időtartama naptári évenként a négy hónapot nem haladhatja meg. A négy hónap leteltétől számított hat hónapon belül újabb átrendelésre nem kerülhet sor.

11 11 Ez a rendelkezés a hatályos szabályozás szerinti vezénylés jelenleg lehetséges maximális időtartamát a duplájára emelné, egy 3 éves viszonyítási időszak vonatkozásában. Amennyiben az állomány szolgálati helyek közötti ilyen mértékű, az éves munkaidőalap egyharmadát érintő mozgatása szükséges, azt véleményünk szerint már nem ideiglenes jellegű átrendeléssel, hanem a státuszok átcsoportosításával, átszervezés útján indokolt megoldani. Mindezek alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélküli, más szervezeti egységhez, illetve más helységbe átrendelése lehetséges időtartamának évenkénti 4 hónapra való felemelését elutasítjuk! Javasoljuk a hatályos szabályozás fenntartását, mely szerint az ilyen ideiglenes jellegű munkáltatói intézkedések (átrendelések, vezénylések) együttes időtartama 3 évenként nem haladhatja meg a 6 hónapot. 12) Ideiglenes átrendelés új jogintézmény, díjazás nélkül A törvényjavaslat 61. (1) bekezdése szerint: A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges szolgálatszervezési okból, ideiglenesen az eredeti szolgálati beosztásához tartozó feladatok helyett a szervezeti egységen belül más szolgálati feladatok ellátására rendelhető át (a továbbiakban: ideiglenes átrendelés), az eredeti szolgálati beosztásában való megtartása mellett. A (3) bekezdés szerint: Az ideiglenes átrendelésre egy naptári éven belül összesen harminc munkanap időtartamban, a rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott esetében a harminc munkanap időarányos részére kerülhet sor. Ezen, újonnan bevezetésre kerülő jogintézmény tovább növeli a hivatásos állomány tagjának kiszolgáltatottságát. Amennyiben ugyanis a munkáltató a hivatásos állomány valamely tagja esetében átrendelést és ideiglenes átrendelést is alkalmaz, úgy az érintett éves munkaidőalapjának már közel a felét lenne kénytelen a kinevezésétől eltérő szolgálati helyen, illetve eltérő munkavégzéssel tölteni. Véleményünk szerint ezt a jogintézményt szükségtelen bevezetni, mivel a szervezeti egységen belül más munkakör ellátásával a hivatásos állomány tagja a 71. (1) bekezdése alapján egyébként is megbízható, úgy, hogy számára a megbízással betöltött szolgálati beosztás figyelembevételével megállapított illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. Fentieken túlmenően mindkét jogintézmény (az átrendelés, és az ideiglenes átrendelés) tekintetében indokolatlannak tartjuk az új fogalmi definíciót, mivel az említett élethelyzetekre a vezénylés, megbízás, vagy akár a Munka Törvénykönyvéből használt átirányítás jogintézményei véleményünk szerint megfelelően alkalmazhatók.

12 12 Amennyiben az ideiglenes átrendelés bevezetéséhez a jogalkotó ragaszkodik, javasoljuk a szabályozást kiegészíteni azzal, hogy az átrendelt számára az ellátott szolgálati beosztás figyelembevételével megállapított illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. 13) A szolgálati viszony szünetelése a kifogásloható életvitel ellenőrzésének idejére illetmény folyósítása nélkül A törvényjavaslat 75. -a szerint: Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány 54. (2) bekezdése alapján szolgálati beosztásából felmentett tagjának a kifogásolható életvitelt megalapozó feltételek fennállásának megállapításáig, vagy ha kifogásolható életvitel megállapítására nem kerül sor, a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejezéséig. Ez a helyzet a törvényjavaslat 54. -ának (1)-(2) bekezdései alapján akkor következhet be, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot tárnak fel, mely esetben az érintettet szolgálati beosztásból azonnali hatállyal fel kell menteni, egyidejűleg intézkedni kell a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére. A szolgálati beosztásból történő felmentés időpontjától a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel, mely időtartamra a 76. szerint illetmény nem folyósítható. Ezzel a törvényjavaslat az ártatlanság vélelmének elvét figyelmen kívül hagyva veszélybe sodorná a hivatásos állomány érintett tagjának megélhetését, kizárná azt, hogy gondoskodjon családtagjainak eltartásáról. Az ellenőrzés eredményének bevárása nélkül alkalmazott anyagi jellegű szankciót elfogadhatatlannak tartjuk. Javasoljuk, hogy a fenti jogcímen elrendelt felfüggesztés tartama alatt az állomány tagja számára távolléti díjának legalább 50 %-a kerüljön folyósításra. 14) Rendelkezési állomány amely nem biztosítja a GYES-ről visszatérők munkajogi védelmét A gyermekgondozás céljából engedélyezett illetménynélküli szabadságon lévők rendelkezési állományba helyezésére, és különösen jogviszonyuk munkába álláskor történő rendezésére vonatkozó rendelkezések ellen határozottan tiltakozunk! A hatályos Hszt.-be az előző kormányzati ciklusban beiktatott és a törvényjavaslat által is átvett szabályozás ugyanis a munkáltató számára lehetővé teszi azt, hogy a GYED, GYES lejárta után munkába álló hivatásost ne az illetménynélküli szabadság előtt betöltött beosztásába helyezzék vissza, hanem számára a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységénél a korábbival azonos, vagy ilyen hiányában alacsonyabb

13 13 beosztást ajánljanak fel, annak elutasítása esetén pedig szolgálati viszonyát felmentéssel megszűntessék. A szóban forgó szabályozás nem csak nagymértékű szociális érzéketlenségről tanúskodik, de nem is illeszkedik a kormányzat gyermekvállalást támogató politikai irányvonalába. A gyermekvállalási hajlandóságot az mozdíthatná elő érdemben, ha a szülők biztosak lehetnének abban, hogy a gyermek születése után ott folytathatják szakmai karrierjüket, ahol azt korábban megszakították. Indokolatlannak tartjuk a szabályozást azért is, mert a törvényjavaslat éppen az egészségügyi okok, köztük a gyermekvállalás miatt távollévők helyettesítése céljából vezetné be határozott idős hivatásos szolgálati viszony intézményét. Javasoljuk a törvényjavaslat módosítását olyan módon, hogy a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság után munkába állók számára a szabályozás biztosítson garanciát a korábbi beosztásukba történő visszahelyezésükre. Kezdeményezzük továbbá a rendelkezési állományba tartozás időkorlátjának átmenetileg hosszabb kitolását lehetővé tenni azon egészségileg alkalmatlanná vált kollégák érdekében, akik már hosszabb szolgálati időt letöltöttek a rendvédelemben, és egészségi okból le kell őket szerelni, de se nyugdíjba nem tudnak menni, de még az új rendvédelmi biztosítási konstrukció nem lép életbe. Ennek bevezetéséig és a leszolgált évek alapján őket jogosan megillető juttatás igénybevételéig kezdeményezzük rendelkezési állományban tartani. 15) Nyugdíj előtti rendelkezési állomány nem biztosított a hivatásos szolgálat megfelelő lezárása A törvényjavaslat 78. -a szerint: A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy - a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább harminc év tényleges szolgálati idővel rendelkezik. A magyar népesség általános erőnléti és egészségi állapotát is figyelembe véve, véleményünk szerint egyértelmű, hogy 55 éves életkor felett a hivatásos állomány tagjai egyre kevésbé képesek megfelelni a szolgálattal együtt járó fokozott fizikai és pszichikai megterhelésnek. Ennek alapján javasoljuk, hogy a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés korhatára a jelenlegi 60-ról kerüljön leszállításra az 55. életévre, a legalább 30 éves tényleges hivatásos szolgálattal rendelkezők esetében. 16) A könnyített szolgálat feltételeit indokolatlanul szigorítaná a törvényjavaslat

14 14 A törvényjavaslat 79. (1) bekezdése szerint: A hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt tíz évvel, ha legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, kérelmére - ha részére a rendvédelmi szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztás felajánlható - könnyített szolgálat formájában foglalkoztatható. A (3) bekezdés szerint: A hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetménye a könnyített szolgálatban betöltött szolgálati beosztás szerinti besorolása és szolgálati ideje alapján megállapítható illetményének 90 %-a. A törvényjavaslatba foglalt szabályozás több szempontból is szigorítást tartalmaz: - egyrészt a hatályos szabályozás szerint a könnyített szolgálatba helyezés már az 52. életév betöltésétől igényelhető, ezzel szemben az új szabályozás a szolgálat felső korhatárának elérése előtti tízedik életévben szabná meg a jogosultsági határt. Tekintettel arra, hogy a szolgálat felső korhatára az öregségi nyugdíjkorhatárral azonos, amely viszont a jelenlegi 62,5 évről 2022-ig 65 évre emelkedik, az új szabályozás a gyakorlatban a jogosultsági korhatár 3 évvel való megemelését eredményezi. - másrészt a hatályos szabályok szerint a könnyített szolgálatba helyezett számára a könnyített szolgálat előtti utolsó beosztása szerinti havi illetménye alapján számított távolléti díjat kell folyósítani. Ezzel szemben az új szabályozás szerint már csak a könnyített szolgálatban betöltött szolgálati beosztás szerinti besorolása és szolgálati ideje alapján megállapítható illetmény 90%-a illetné meg a hivatásos állomány tagját. Ez a szabályozás halmozottan hátrányos helyzetbe hozná a hivatásos állomány tagját, amennyiben ugyanis a könnyített szolgálatot a korábbinál alacsonyabb besorolású beosztásban látja el, akkor illetménye már ennek következtében csökkenne, de még ennek az alacsonyabb összegű illetménynek is csak a 90 %-át kellene számára folyósítani. Mindez negatívan befolyásolná a későbbi szolgálati nyugdíj összegét is, mivel annak megállapítása során a könnyített szolgálat idején folyósított, csökkentett összegű illetményt vennék alapul. Fentieken túl két további korlátozást tartalmaz a szabályozás. A könnyített szolgálatot ugyanis csak azok vehetik igénybe, akik rendelkeznek 25 tényleges hivatásos szolgálatban töltött idővel, de ők is csak akkor, ha van olyan beosztás, amely felajánlható a számukra. Ilyen beosztás hiányában, az egyéb feltételek fennállása esetén is elutasítható lenne a könnyített szolgálatba helyezés. Amennyiben a kormányzat célja nem a jogintézmény kiüresítése, akkor a hivatkozott rendelkezéseket módosítani kell. Az ismertetett feltételek mellet ugyanis gyakorlatilag elenyésző a valószínűsége annak, hogy a hivatásos állomány tagjai könnyített szolgálatba helyezésüket igényeljék, aki pedig mégis igényelné, az valószínűleg az egyéb feltételek hiánya miatt még sem tudná kihasználni ezt a lehetőséget.

15 15 A kifejtettek alapján javasoljuk, hogy a könnyített szolgálatot a hivatásos állomány bármely: - 10 év tényleges hivatásos szolgálati idővel rendelkező tagja, - az 52. életéve betöltésétől kezdődően, - alanyi jogon vehesse igénybe, - az utolsó beosztás szerinti illetménye csökkentése nélkül. 17) A hivatásos állomány tagjának technikai eszköz igénybevételével történő ellenőrzése adatvédelmi szempontból aggályos A törvényjavaslat 104. (1) bekezdése szerint: A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítését a szolgálati viszonnyal összefüggő magatartása körében, az e törvényben meghatározott feltételekkel, az erre szolgáló technikai eszköz igénybevételével is ellenőrizheti. Bár a rendelkezés jogszabályon belüli elhelyezéséből nem derül ki, valójában egy újabb alapjogi korlátozás bevezetéséről van szó. Ráadásul az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 5. (1) b) pontja szerint személyes adat akkor kezelhető, ha azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonnyal összefüggő magatartásának törvényjavaslat szerinti korlátlan rögzítéséhez azonban véleményünk szerint semmiféle közérdek nem fűződik! Ilyen közérdek legfeljebb a rendőri intézkedés során állhat fenn, az intézkedés alá vont jogainak védelme és az intézkedés szakszerűségének objektív megítélése érdekében. Fentiek alapján javasoljuk a rendelkezés pontosítását és a hivatásos állomány tagja technikai eszközökkel való megfigyelésének lehetőségét a hatóság intézkedés jogszerűségének utólagos megítéléséhez szükséges mértékre korlátozni. 18) Fizetési fokozatban előresorolás és rendfokozati előrelépés képzési kötelezettséghez kötése A törvényjavaslat a szerint: (1) A besorolás szerinti besorolási kategóriához tarozó fizetési fokozatban előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési várakozási idő eltelt, a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét teljesítette és a várakozási idő éves egyéni teljesítményértékeléseinek átlaga legalább megfelelő teljesítményfokozatú. (2) A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a magasabb rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette.

16 16 A törvényjavaslat tehát a magasabb beosztásba helyezésen kívül, a jelenlegi szabályozáshoz képest két új képzési kötelezettséget is bevezetne. Képzési kötelezettség teljesítéséhez kötné a fizetési fokozatban történő előre sorolást és a rendfokozatban történő előléptetést is. A képzési kötelezettségek ilyen mértékű kibővítését indokolatlannak és életszerűtlennek tarjuk, mivel: - a fizetési fokozatban való előresorolás véleményünk szerint pusztán a szolgálatban töltött idő és az annak tartama alatt szerzett gyakorlati tapasztalatok elismerését szolgálja, - a rendfokozat a törvényjavaslat koncepciója szerint egyébként is elveszíti jelenlegi presztízsét és a továbbiakban a betöltött beosztáshoz fog igazodni. Alacsonyabb beosztásba helyezés esetén pedig a hivatásos állomány tagja elveszítheti korábban megszerzett rendfokozatát is, annak ellenére, hogy azt a számára előírt képzési kötelezettség teljesítésével szerezte meg! - a rengeteg képzési és továbbképzési kötelezettség előírása jelentősen csökkenti a szolgálati feladatok ellátására felhasználható munkaidőalapot, ami viszont tovább növeli a túlórák elrendelésének szükségességét. A kifejtettek alapján javasoljuk a képzési továbbképzési rendszer újragondolását. Javasoljuk továbbá törvényi szinten rögzíteni, hogy a továbbképzés feltételeit teljes egészében a munkáltató köteles biztosítani, és annak teljesítése nem terhelheti a hivatásos állomány tagjának szabadidejét, sem jövedelmét. Végezetül javasoljuk azt is rögzíteni, hogy a továbbképzés munkáltató hibájából történő esetleges meghiúsulása miatt joghátrány nem érheti a hivatásos állomány tagját, azaz elő kell sorolni, ha nem neki felróható a továbbképzési feltétel teljesülésének elmaradása. 19) Szolgálati időbeosztás A törvényjavaslat 135. (6) bekezdése szerint: A szolgálatteljesítési időbeosztást - ide nem értve a túlszolgálat elrendelését - a szolgálati elöljáró a szolgálatba lépést megelőzően legalább egy héttel előbb közli a hivatásos állomány tagjával. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a szolgálatteljesítési időbeosztás meghatározásának, írásbeli rögzítésének és esetenként megfelelő formában történő közlésének hiányosságai a túlórák megváltásával összefüggésben igen sok jogvitát generáltak az elmúlt években. Ennek tükrében nem tartjuk elfogadhatónak a szolgálati időbeosztás előreközlési kötelezettségének egy hétre szűkítését.

17 17 A munkavállalói jogok védelme érdekében, javasoljuk a hatályos szabályozás fenntartását, mely szerint a szolgálatteljesítési időbeosztást és a pihenőnapokat legalább egy hét időtartamra vonatkozóan, ezen időtartam kezdetét megelőzően legalább tíz nappal kell közölni az állomány tagjával. A felesleges jogviták elkerülése és a munkavállalói jogok védelme érdekében javasoljuk az írásbeliség kifejezett előírását is a szolgálati időbeosztás meghatározásával és közlésével összefüggésben. A törvényjavaslat 136. (1) bekezdése szerint: A hivatásos állomány a) nő tagját várandóssága megállapításától gyermekének egyéves koráig, továbbá b) gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének hat éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni, éjszakai szolgálatteljesítésre, valamint huszonnégy órás szolgálatra nem lehet beosztani. Véleményünk szerint nyilvánvaló, hogy egy általános iskolás gyermeket még nem lehet éjszaka felügyelet nélkül hagyni, ahol pedig mindkét szülő hivatásos szolgálatot teljesít, értelemszerűen ugyancsak problémát okozhat a felügyelet ellátása, ha mindketten váltásos szolgálatban dolgoznak. Mindezek alapján a gyermeküket egyedül nevelők éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra történő beosztásának tilalmára vonatkozó rendelkezést javasoljuk módosítani úgy, hogy: - a gyermek 6 éves kora helyett az életkori határ 14. életévben kerüljön meghatározásra, és - az egyedülállókon kívül azon szülők egyikére is terjedjen ki, akinek házastársa is hivatásos szolgálatot teljesít. A törvényjavaslat 136. (5) bekezdése szerint: a pihenőnap - a 135. (3) bekezdése szerinti fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható. A vasárnapi munkavégzés tilalmának közelmúltban történt kiterjesztését a kormányzat részben azzal indokolta, hogy szükségesnek tarja a családi közösségek megtartó erejének erősítését. Ezzel az alapvetéssel véleményünk szerint nem egyeztethető össze az, hogy a hivatásos állomány tagjának pihenőnapját a munkáltató havonta lényegében tetszése szerint összevontan adja ki. Ez ugyanis egyrészről nem biztosítja az állomány tagjának folyamatos regenerálódását, másrészt nem teszi lehetővé a családi együttlétet sem. Javasoljuk a hivatkozott rendelkezés módosításával valamennyi hivatalitól eltérő szolgálati időrendszerben biztosítani, hogy a heti két pihenőnap közül havonta legalább kettőnek a hivatásos állomány tagja esetében is vasárnapra kell esnie.

18 18 20) Túlszolgálat A túlszolgálat törvényjavaslat aiba foglalt szabályozása ellen több ok miatt is tiltakozunk! a) Az elrendelhető túlszolgálat törvényi felső határának 300-ról 350 órára történő felemelését elutasítjuk, mivel tovább növelné a már egyébként is túlhajszolt állomány leterheltségét. A javaslat elfogadása esetén a hivatásos állomány számára elrendelhető túlórák száma már 100 órával haladná meg a civil szférában elrendelhető mértéket, amit még tovább növelhetnek a rendkívüli helyzetek miatti túlszolgálatok. b) A túlóra önkéntes vállalásának további 60 órában való lehetővé tételét szintén elutasítjuk! Véleményünk szerint ez a jogintézmény nem működtethető rendeltetésszerűen az olyan hierarchikus, parancsuralmi rendszerekben, amilyenek a rendvédelmi szervek. Ez a jogintézmény csak arra lenne alkalmas, hogy látszólag, statisztikailag csökkentse a munkáltató által kötelező jelleggel elrendelt túlórák számát. Véleményünk szerint a döntési szabadság érvényesülését a minősítési rendszer, és az annak eredményétől függővé tett teljesítményjuttatás is erőteljesen megkérdőjelezi, hiszen reálisan nehezen képzelhető el, hogy a parancsnokok a minősítés elkészítésekor ne vegyék figyelembe a beosztottaik által vállalt önkéntes túlórák számát. Ráadásul a 350 kötelező és a 60 óra úgymond önkéntes túlóra teljesítése a hivatali munkaidőben szolgálatot teljesítők esetében napi átlagban már kb. másfél órával hosszabbítaná meg a napi munkaidőt. c) A túlszolgálat pénzbeli megváltási lehetőségének, illetve kötelezettségének megszűntetése ellen szintén tiltakozunk! A túlórák ugyanis tapasztalataink szerint jelenleg elsősorban nem a rendkívüli eseményekkel összefüggésben merülnek fel, hanem egyszerűen azért, mert a rendőrség létszáma nem elegendő a napi szolgálati feladatok ellátásához. Ezzel a rendőrség és a BM vezetése is nyilvánvalóan tisztában van, hiszen ez a helyzet az elmúlt 25 évben gyakorlatilag folyamatosan fenn állt, és folyamatos átszervezésekkel sem sikerült a problémát orvosolni! Ráadásul a jogszabály az előmenetel minden formáját valamilyen vizsgakötelezettség teljesítéséhez kötné, mely értelemszerűen csökkenti a szolgálati feladatok ellátására fordítható munkaidőalapot! Amennyiben a rendőrség létszámát ténylegesen nem emelik meg, akkor az összes túlszolgálat szabadidőben való megváltásának bevezetése véleményünk szerint rövid időn belül a működésképtelenség határára sodorhatja a rendőri szervek jelentős részét. Minél kisebb létszámú az adott szervezet, és minél alacsonyabban

19 19 helyezkedik el a szervezeti hierarchiában, ez a helyzet annál rövidebb időtávon következhet be. Nem tartjuk megnyugtató megoldásnak azt a törvénytervezet ában szereplő átmeneti szabályt sem, ami az indokolás szerint július 01-jéig még fenntartaná a pénzbeli megváltás lehetőségét. Azt ugyanis semmi nem garantálja, hogy a rendvédelem olyan meglévő létszámmal működjön, ami teljes mértékig biztosítja teljesített túlórák szabadidőben történő zökkenőmentes megváltását. Ehhez ugyanis a rendvédelmi szervek egészét nézve 10 ezer főt meghaladó mértékű létszámfejlesztésre lenne szükség, aminek sem a pénzügyi, sem a tárgyi feltételei nem biztosítottak. d) Nem értünk egyet a megváltás időbeli korlátjának meghosszabbításával sem, ami akár azt is eredményezheti, hogy egy január hónapban teljesített túlszolgálat csak a következő év június hónapjában, azaz másfél évvel később kerüljön megváltásra! Gyakorlati tapasztalat, hogy a teljesítéstől számított napon belül meg nem váltott túlszolgálat szabadidőben történő megváltására jogvita nélkül később már ritkán kerül sor. Ennek oka pedig az, hogy a megváltást az időközben felmerülő újabb túlszolgálatok ellehetetlenítik, és beláthatatlan távolságba tolják ki. Mindezek alapján kezdeményezzük, hogy a teljesítéstől számított 60 napon belül szabadidőben meg nem váltott túlszolgálat minden további feltétel nélkül a továbbiakban is pénzben kerüljön ellentételezésre. e) Nem értünk egyet a rendvédelemi szerv vezetője és helyettese, valamint a szervezeti egység vezetője és helyettese által teljesített túlszolgálat megváltásának időbeli korlátozásával sem, mivel a túlóra esetükben is plusz teljesítményt és többlet időráfordítást igényel, ami nem maradhat ellentételezés nélkül! A kifejtettek alapján javasoljuk a túlórákra vonatkozó szabályozás újragondolását és teljes mértékű átalakítását. 21) Készenlét A törvényjavaslat 141. (2) bekezdése szerint: A készenlét időtartama havonként - többhavi szolgálatteljesítési idő-keret alkalmazása esetén havonkénti átlagban - a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg. Az idézett rendelkezés a hatályos szabályozással szemben végre korlátot szab a készenlét elrendelésének. Ennek ellenére a felső határt eltúlzottnak tartjuk, mivel az, 30 napos hónappal számolva, még mindig napi átlagban 5,6 órányi készenlét elrendelésére adna lehetőséget, amikor is a hivatásos állomány tagjának szolgálatképes állapotban olyan elérhető - szolgálati helyen kívüli - helyen kell tartózkodnia, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.

20 20 Javasoljuk az elrendelhető készenléti szolgálat felső határát a heti szolgálatteljesítési idő 50 %-ában meghatározni azzal a korlátozással, hogy készenléti szolgálat csak a heti két pihenőnap egyikén rendelhető el. Ez utóbbi rendelkezés egyébiránt a Munka Törvénykönyvében is megtalálható (havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el heti pihenőnapra készenlét). Erre véleményünk szerint azért van szükség, mert információink szerint a rendőrségnél több szolgálati helyen gyakorlattá vált, hogy a kollégák szinte folyamatos készenlétben vannak: ledolgozzák a napi szolgálatukat, majd a következő szolgálatig készenlétben tartják őket. Ez a jogszerűségében megkérdőjelezhető gyakorlat abszolút tervezhetetlenné teszi a családi, illetve magánéletet. 22) Pótszabadság A 143. (2) bekezdésében meghatározott pótszabadság mértékét a szolgálatteljesítés felső korhatárának kitolódása miatt javasoljuk még két további kategóriával kiegészíteni: a) a év szolgálati viszonyban töltött idő után 11 nap; b) a 41 év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után 12 nap pótszabadságra való jogosultság meghatározásával. Elutasítjuk ugyanakkor a pótszabadság mértékének 143. (3) bekezdésébe foglaltak szerinti tényleges hivatásos szolgálati időhöz kötését. Egyetlen más foglalkoztatási törvény sem szűkíti le a pótszabadságra való jogosultságot az adott munkáltatónál vagy meghatározott foglalkoztatási körben eltöltött szolgálati időre. A pótszabadságra való jogosultságot vagy életkorhoz kötötten, vagy a társadalombiztosítási szolgálati időhöz kapcsolódóan javasoljuk meghatározni. Kezdeményezzük továbbá 146. (1) bekezdésében meghatározott 10 nap rekreációs célú pótszabadságra való jogosultságot a fokozottan veszélyes beosztásokban szolgálatot teljesítőkön felül kiterjeszteni a 25 évnél hosszabb hivatásos szolgálati idővel rendelkezőkre is. 23) Szabadság megváltás A túlóra pénzbeli megváltásának tervezett megszűntetésére, valamint a szabadság kivehetőségének a 3 éves elévülési időn belüli időszakra történő korlátozására figyelemmel kezdeményezzük, hogy az esedékesség évét követő harmadik évben ki nem adott szabadság pénzben megváltásra kerüljön.

21 21 A törvényjavaslat 152. (5) bekezdése szerint ugyanis az elévülési időn belül ki nem adott szabadság csak a szolgálati viszony megszűntetésekor kerülhetne pénzbeli megváltásra, ami adott esetben évtizedekkel későbbi ellentételezést is eredményezhet. Ezt a megoldást életszerűtlennek és működésképtelennek tartjuk! 24) Az illetményrendszer A törvényjavaslat egyik legnagyobb hiányosságának azt tartjuk, hogy annak indokolása nem tér ki az új illetményrendszer várható hatásaira. Feltételezzük, hogy a minisztérium a hivatásos állomány élet- és munkakörülményeit, valamint jövedelmi helyzetét hosszútávon meghatározó törvény előterjesztése előtt kellő körültekintéssel vizsgálta a jogszabály lehetséges hatásait. Ez azonban azt is feltételezi, hogy az előterjesztőnek már a törvény-tervezet benyújtása előtt legalább fő vonalaiban meg kell határoznia a munkakörök besorolását és a rendvédelmi illetményalap összegét is, mivel ezek nélkül nem lehet felmérni sem a végrehajtáshoz szükséges költségvetési fedezetet, sem a jogszabályi változások egyéni illetményekre gyakorolt hatását. Ezekről azonban a minisztérium a szakmai egyeztetésnek nevezett folyamat során nem adott érdemi tájékoztatást, így a valós hatások rejtve maradtak a szakszervezetek, a Rendvédelmi Kar, de még az országgyűlési képviselők előtt is! A törvényjavaslat záró rendelkezései között elhelyezkedő a július 01- jétől: - a rendvédelmi szerv alapfeladatainak ellátására létrehozott beosztásokban szolgálatot teljesítő tiszti és tiszthelyettesi állomány számára 30 %-os, - a nem alapfeladatok ellátására létrehozott szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítők számára 25 %-os, - a vezetői beosztásban szolgálatot teljesítők számára pedig 15 %-os illetményemelkedést garantál. Amennyiben az új illetményrendszer a hivatásos állomány valamely tagja számára nem biztosítaná a fentiek szerint illetmény növekedést, akkor az érintett új besorolás szerinti illetményét olyan összegű kompenzációs díjjal kell megemelni, mellyel együtt eléri a garantált mértékű illetményemelést. Ez a január 01-je utáni időszakra is vonatkozik, a 354. (2) bekezdése szerint. Amennyiben viszont az új besorolás 30 %-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosítana, akkor a hivatásos állomány tagjának törvényjavaslat szerinti beosztási illetményét a július 01. és december 31. közötti időszakban olyan mértékben kell csökkenteni, hogy az emelkedés ne haladja meg 30 %-ot január 01-jétől kezdődően a hivatásos állomány valamennyi tagja számára a törvényjavaslat szerinti illetményt kell folyósítani.

T/3090. számú törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról

T/3090. számú törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3090. számú törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Petrétei József

Részletesebben

FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA

FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil:

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk: Módosító javaslat Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló, 4786. számú törvényjavaslathoz

Részletesebben

Közalkalmazotti Szabályzata

Közalkalmazotti Szabályzata Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatal Közalkalmazotti Szabályzata A Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatal (a továbbiakban: Munkáltató ) közalkalmazottainak jogviszonyára vonatkozó

Részletesebben

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. 1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. hatálya kiterjed Területi hatály: E törvény rendelkezéseit a nemzetközi

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

Részletesebben

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3404. számú törvényjavaslat egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest,

Részletesebben

T/10267. számú törvényjavaslat. az állami tisztviselőkről

T/10267. számú törvényjavaslat. az állami tisztviselőkről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10267. számú törvényjavaslat az állami tisztviselőkről Előterjesztő: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest, 2016. április 2016. évi törvény az állami tisztviselőkről

Részletesebben

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat Lurdy Ház 2012.XI.15. Dr. Horváth István ügyvéd, P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Forrásaink Az új Mt. a 2012. évi I.

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. TERVEZET! 2015. évi.. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és kapcsolódó más törvények módosításáról 1. A rendvédelmi

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Részletesebben

I. Fejezet. a) Ezt a Kollektív Szerződést határozatlan időre kötötték a felek. b) A Kollektív Szerződés 2012. 07. hó 01. napján lép hatályba.

I. Fejezet. a) Ezt a Kollektív Szerződést határozatlan időre kötötték a felek. b) A Kollektív Szerződés 2012. 07. hó 01. napján lép hatályba. I. Fejezet 1. A Kollektív Szerződésre vonatkozó szabályok Kollektív Szerződés valamint mellékletei, kiegészítései szabályozzák a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának,

Részletesebben

Gödöllői Tankerület. Szabados Lajosné. Szakmai nap, 2014. március 18., Gödöllő. - Szabadság -

Gödöllői Tankerület. Szabados Lajosné. Szakmai nap, 2014. március 18., Gödöllő. - Szabadság - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ceglédi Tankerület Gödöllői Tankerület Szabados Lajosné Szakmai nap, 2014. március 18., Gödöllő - Szabadság - Irányadó jogszabályok A 2012. évi I. törvény a munka

Részletesebben

1996. évi XLIII. törvény. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. I.

1996. évi XLIII. törvény. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. I. Magyarország függetlenségének, törvényes rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hőséget, bátor helytállást

Részletesebben

Tájékoztató a szakszervezeti vezetők részére a munkajogi védelem, és a munkaidő-kedvezmény megváltozott szabályairól

Tájékoztató a szakszervezeti vezetők részére a munkajogi védelem, és a munkaidő-kedvezmény megváltozott szabályairól PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

Közalkalmazotti Szabályzat

Közalkalmazotti Szabályzat Közalkalmazotti Szabályzat Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Várpalota, Dankó u. 16/V. 2016. Vázlat 1. A szabályzat hatálya 3.

Részletesebben

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. 1. rendszeres szociális segély 2. rendelkezésre állási támogatás

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI SZABÁLYZAT 2013.

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI SZABÁLYZAT 2013. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI SZABÁLYZAT 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ... 4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 A Foglalkoztatási Szabályzat hatálya... 4 A foglakoztatási jogviszony alanyai

Részletesebben

HSZT módosítása 2009. December 10.

HSZT módosítása 2009. December 10. HSZT módosítása 2009. December 10. 190 igen,156 nem, 2 tartózkodás mellett a Parlament 2009. december 07.-én elfogadta a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.

Részletesebben

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001.

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001. A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre és MINTA Kollektív Szerződés 2001. július 2 Bevezetés A Munka Törvénykönyve 2001. július 1.-ei módosítása

Részletesebben

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS. Pápa 2006.

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS. Pápa 2006. Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő 8500 Pápa, Jókai u. 5-9 (89) 514-000, Fax: (89) 313-653, e-mail: hospital@mail.geksz.hu KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Pápa 2006. Tartalom: I. fejezet Általános

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV ÉPÍTİIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZİ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM OM: 034173 1986 ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV KAPOSVÁR 2008 TARTALOMJEGYZÉK Esélyegyenlőségi terv... 3 Törvényi háttér... 3 1. Bevezető... 3 2. Értelmező rendelkezések...

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: a munkáltató és a gazdaságilag nem önálló, ennélfogva alárendelt - különös védelemre szoruló - munkavállaló között munkaszerződés

Részletesebben

T/2937. számú. törvényjavaslat. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról

T/2937. számú. törvényjavaslat. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2937. számú törvényjavaslat az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról Előadó: dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere Pécs 2006 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban:

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes a nemzeti érdekeket előtérbe helyező állam olyan

Részletesebben

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (Az Útmutatóban leírtakhoz kapcsolódó módosítások, kiegészítések a 38. oldaltól kezdődően találhatók.) I. A létszám

Részletesebben

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000

Részletesebben

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról. I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról. I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE BUDAPEST 2010 (2016. március 18. napjától hatályos változat) PREAMBULUM A Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem), mint munkáltató és a

Részletesebben

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24.

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/115/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

Dr. Zemplény Adrienne, munkaügyi szakjogász

Dr. Zemplény Adrienne, munkaügyi szakjogász Dr. Zemplény Adrienne, munkaügyi szakjogász Munkajogi kérdések és válaszok A felmentési idővel kapcsolatosan érdekelne, hogy a munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság. A kérdéssel kapcsolatban

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja

Részletesebben

A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott támogatási formák álláskeresők és vállalkozások részére

A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott támogatási formák álláskeresők és vállalkozások részére CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott támogatási formák álláskeresők és vállalkozások részére Szeged, 2013. május 15. Előadó: Bakos László

Részletesebben

2011. évi... törvény-

2011. évi... törvény- 1 Országgyű lés hivatal a Iromanyszam : lkqq,rf- J~p2, 2011. évi... törvény- (5- Érkezeu : 2011 DEC 2 a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szól ó 1996. évi LIII. törvény

Részletesebben

A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ

A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ 2009-2014 HATÁROZATOK 2014 fejezet TARTALOM oldal BEVEZETÉS 1. Általános kérdések 5 1.1. Az érdekegyeztetés

Részletesebben

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai

Részletesebben

T/18107. számú. törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról

T/18107. számú. törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18107. számú törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Lamperth Mónika

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről

TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről A törvény tehát, - ahogy azt a címéből is kiolvashatjuk - nem csupán a

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújváros 2015 3. kiadás 0. módosítás 3 (24). oldal Tartalomjegyzék 1. A Kollektív Szerződés célja

Részletesebben

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Érvényesség kezdetének időpontja: 2015. 01. 01. A 2013. december 31-ig érvényes Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Részletesebben

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok Készítette: Berényiné Bosch Cecília OFA Hálózat PERTU projekt pénzügyi szakértője Budapest, 2009. december Tartalomjegyzék: Bevezetés...

Részletesebben

Az Szt. 90/A. és az 92/C. (5) bekezdésének alkalmazása során kijelölt szociális hatóságok köre szintén változatlan.

Az Szt. 90/A. és az 92/C. (5) bekezdésének alkalmazása során kijelölt szociális hatóságok köre szintén változatlan. Szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) Korm. rend., illetve egyéb kapcsolódó jogszabályok ismertetése A gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM. sz. példány ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV a 2005. január 1-jétől 2006. december 31-ig terjedő időszakra (TERVEZET) Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról

Részletesebben

T/8967/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT

T/8967/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT t7rszágc '' ÜI.,.`t S FIJ}v'Al'ALA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA Érkezett ; 2012 NOV 1 5. T/8967/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/8967.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. egyes szociális tárgyú törvények módosításáról. Budapest, 2011. november

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. egyes szociális tárgyú törvények módosításáról. Budapest, 2011. november NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER SZÁM: 25345-2/2011-NEFMI Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011. ELŐTERJESZTÉS a Kormány

Részletesebben

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés 1. oldal KÖLCSÖNSZERZŐDÉS () amely létrejött egyrészről: a DUNA TAKARÉK BANK Zrt. (székhelye: 9022 Győr, Árpád út 93., adószáma: 24719018-2-44, statisztikai számjele: 24719018-6419-114-08, cégjegyzékszáma:

Részletesebben

Az egészségbiztosítási ellátások

Az egészségbiztosítási ellátások Az egészségbiztosítási ellátások Biczók Gyöngyi 1 Tartalom Oldal 1. Ellátásokra jogosultság 2 2. A legfontosabb fogalmak meghatározása 2 2.1 Biztosítási jogviszony 2 2.2 Egészségbiztosítási ellátás 3 3.

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások

Részletesebben

16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet. a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről. 1. Általános rendelkezések

16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet. a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről. 1. Általános rendelkezések 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-492/2016. számú ügyben (Előzmény: AJB-4069/2014.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-492/2016. számú ügyben (Előzmény: AJB-4069/2014.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-492/2016. számú ügyben (Előzmény: AJB-4069/2014.) Előadó: dr. Szentkirályi-Harsányi Ágnes Az eljárás megindítása A panaszos beadványában előadta, hogy vállalkozása

Részletesebben

Adótörvény változások 2016.

Adótörvény változások 2016. 1 Adótörvény változások 2016. Alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze a Parlament által 2015. november 17-én megszavazott, 2016-re vonatkozó legfontosabb adótörvény módosításokat. Minimálbér, garantált bérminimum

Részletesebben

I. A rendelet hatálya 1.. (2) A rendelet hatálya kiterjed minden balatonboglári lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező nagykorú személyre.

I. A rendelet hatálya 1.. (2) A rendelet hatálya kiterjed minden balatonboglári lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező nagykorú személyre. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2015. (XII.21.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA KOMLÓ, TEMPLOM TÉR 2. TEL / FAX: 72/481-272 E-mail: komlo.kodaly@gmail.com TARTALOMJEGYZÉK 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...6

Részletesebben

BorsodWeb Internetszolgáltató Kft. szolgáltató

BorsodWeb Internetszolgáltató Kft. szolgáltató BorsodWeb Internetszolgáltató Kft. szolgáltató { a tagja } Általános Szerződési Feltételek helyhez kötött telefon szolgáltatáshoz Hatályba lépés kelte: 2016.04.01. Utolsó módosítás kelte: 2016.03.01. Készült:

Részletesebben

Tartalo mjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tartalo mjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Bevezetés 1. 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. 1. rendszeres szociális segély 2. foglalkoztatást helyettesítő támogatás 3. időskorúak

Részletesebben

Általános szerződési feltételek VoIP (aszinkron adathálózati) telefonszolgáltatásra

Általános szerződési feltételek VoIP (aszinkron adathálózati) telefonszolgáltatásra BorsodWeb Internetszolgáltató Kft székhely: 3527 Miskolc, József Attila u. 27. 2/1. Általános szerződési feltételek VoIP (aszinkron adathálózati) telefonszolgáltatásra SZJ 64.20.16 Előző módosítás kelte:

Részletesebben

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 5. 2. Az intézmény szervezeti felépítése 6. 3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 12

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 5. 2. Az intézmény szervezeti felépítése 6. 3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 12 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT S U G O V I C A S P O R T I S K O L A I Á L T A L Á N O S I S K O L A 1 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi

Részletesebben

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens:

Részletesebben

Budapest, 2015. november

Budapest, 2015. november Magyarország Kormánya T/7918. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról Előadó:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIACOT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK Frey Mária frey mária A magyarországi munkaerőpiacot érintő jogszabályi és intézményi változások Bevezetés 1. A munkanélküliek

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Villamos Energia Kereskedelmi Üzletszabályzata Hatályos: 2008.

Délmagyarországi Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Villamos Energia Kereskedelmi Üzletszabályzata Hatályos: 2008. Délmagyarországi Áramszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Villamos Energia Kereskedelmi Üzletszabályzata Hatályos: 2008. január 1-től TARTALOMJEGYZÉK Bekezdés Oldal 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA

Részletesebben

1996. évi XLV. törvény

1996. évi XLV. törvény 1996. évi XLV. törvény a katonai és rendvédelmi felsooktatási intézmények vezetoinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról A katonai és a rendvédelmi felsooktatási intézményekben folyó tevékenység célja

Részletesebben

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS amely egyrészről a MEDOSZ Hegyhát Munkahelyi Alapszervezete, mint a munkavállalók érdekképviseleti szerve, másrészről az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő: - 9761 Táplánszentkereszt,

Részletesebben

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás

Részletesebben

IKTATÓSZÁM: 03-3/38-17/2011. TÁRGY: PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁGA TŰZOLTÓ- PARANCSNOKÁNAK KINEVEZÉSE MELLÉKLET:

IKTATÓSZÁM: 03-3/38-17/2011. TÁRGY: PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁGA TŰZOLTÓ- PARANCSNOKÁNAK KINEVEZÉSE MELLÉKLET: IKTATÓSZÁM: 03-3/38-17/2011. TÁRGY: PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁGA TŰZOLTÓ- PARANCSNOKÁNAK KINEVEZÉSE MELLÉKLET: E LŐTERJESZ T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes - a nemzeti érdekeket előtérbe helyező - állam

Részletesebben

Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)

Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 1. sz. módosítással egységes szerkezet. Hatályba lépett: 2012. július 1. Görög Gábor E.V. Garden Profi által kötött szerződések során kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 1. A

Részletesebben

2012 évközi változások II. Az adózás rendje (Art) módosításai

2012 évközi változások II. Az adózás rendje (Art) módosításai 2012 évközi változások II. Az adózás rendje (Art) módosításai Az Art. 2012. évi módosításait 2012. februárjában juttattuk el tagjainkhoz két részletben, mintegy 40 oldal terjedelemben. Az összeállítást

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest. adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló TÖRVÉNYEN BELÜL II.

Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest. adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló TÖRVÉNYEN BELÜL II. Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. november XIV. évfolyam 11. szám. 1 A hónap témája. 2 Így döntött a Kúria

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. november XIV. évfolyam 11. szám. 1 A hónap témája. 2 Így döntött a Kúria E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. november XIV. évfolyam 11. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

Információ- 2011.08.18. Tervezzünk lényegre törően (és röviden), hogy konkrétak lehessünk a (fenntartónak) beszámoláskor!

Információ- 2011.08.18. Tervezzünk lényegre törően (és röviden), hogy konkrétak lehessünk a (fenntartónak) beszámoláskor! Óvodavezetői munkaterv 2011/2012. nevelési év Hogyan alapozzuk meg a sikeres nevelési évet? Tervezzünk lényegre törően (és röviden), hogy konkrétak lehessünk a (fenntartónak) beszámoláskor! Copyright 2011.

Részletesebben

Hírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok

Hírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok Könyvelés, adózás Hírlevél 5. évfolyam, 04. szám 2008. június Év végéig kitolják a TEÁORszámok átírását Draskovics Tibor elmondta, hogy már aláírta a társas vállalkozásokra vonatkozó határidő meghosszabbítását

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 4028 Debrecen, Nyíl u. 134 Telefon/ fax: 52/541-241 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Készítés dátuma: 2006 decemder 01. Utolsó módosítás kelte: 2015 december 15. Hatályba lépés kelte: 2016 januar 1. HB

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 13050/2 Hatályos 2016. január 1-jétől

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK TÁRSSZABÁLYOZÁSI MAGATARTÁSI KÓDEXE. Preambulum

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK TÁRSSZABÁLYOZÁSI MAGATARTÁSI KÓDEXE. Preambulum A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA ÁLTAL, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA 2011. JÚNIUS NAPJÁN KÖTÖTT KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS 1. SZÁMÚ

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FŐJEGYZŐJÉNEK 15.629/2010.XIII. számú u t a s í t á s a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FŐJEGYZŐJÉNEK 15.629/2010.XIII. számú u t a s í t á s a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS C Í M Z E T E S FŐJEGYZŐJE 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-530; Fax: (42) 524-531 E-mail: nyhjegyz@nyirhalo.hu; szemansandordr@nyirhalo.hu NYÍREGYHÁZA

Részletesebben

4. MIGRÁCIÓS FOGALOMTÁR

4. MIGRÁCIÓS FOGALOMTÁR 4. MIGRÁCIÓS FOGALOMTÁR Tóth Judit A munkaerő államhatárokat átlépő vándorlásával kapcsolatosan igen sok szakkifejezés magyarázatra szorul, amelyeket a szakértői konszenzuson túl a nemzeti (hazai) jogszabályok,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. június 27. 2014. 19. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3182/2014. (VI. 27.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 886 3183/2014. (VI. 27.)

Részletesebben

Mindennapi metodika. 2016. április 25.

Mindennapi metodika. 2016. április 25. Mindennapi metodika Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Házi segítségnyújtás tematikus tájékozató 2016. április 25. A házi segítségnyújtás 2016. január 1-jén életbe lépő változásaival kapcsolatosan

Részletesebben

Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 1 A Városközponti Iskola közalkalmazottainak munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket az intézmény főigazgatója, mint munkáltató és a Pedagógus Szakszervezet (PSZ),

Részletesebben

A FEVITAL Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Rt. TÖRZSRÉSZVÉNYEI VONATKOZÁSÁBAN

A FEVITAL Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Rt. TÖRZSRÉSZVÉNYEI VONATKOZÁSÁBAN A FELÜGYELET RÉSZÉRE JÓVÁHAGYÁSRA BENYÚJTOTT PÉLDÁNY. A JELEN AJÁNLATOT A FELÜGYELET MÉG NEM HAGYTA JÓVÁ A FEVITAL Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A SZÉKESFEHÉRVÁRI

Részletesebben

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete a lakások bérletére, elidegenítésére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról Rakamaz

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 3.M.527/2004/9. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.; ügyintéző: dr. Csányi Éva

Részletesebben

Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása. Jogosultság megállapítása

Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása. Jogosultság megállapítása Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása Jogosultság megállapítása... 1 Az aktív korúak ellátásának igénylése, összege... 4 Az aktív korúak ellátásának szünetelése, megszüntetése... 8 Jogosultság megállapítása

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

A Nők 40 program keretében nyújtott bérköltség támogatás általános szerződési feltételei 1

A Nők 40 program keretében nyújtott bérköltség támogatás általános szerződési feltételei 1 A Nők 40 program keretében nyújtott bérköltség támogatás általános szerződési feltételei 1 I. A támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések különösen: a foglalkoztatás elősegítéséről

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Projekt megnevezése: Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál című, ÁROP - 3.A.2-2013- 2013-0037 azonosító számú pályázati projekt Kapcsolódó fejlesztési

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

FELTÉTELES ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS

FELTÉTELES ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS FELTÉTELES ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Annavölgy Község Önkormányzata (székhelye: 2529 Annavölgy, Községháza köz 2., adószáma: 15388454-2-11, telefon száma: 06-33/508-510, és fax kapcsolási

Részletesebben