Mindennapi metodika április 25.

Átírás

1 Mindennapi metodika Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Házi segítségnyújtás tematikus tájékozató április 25. A házi segítségnyújtás január 1-jén életbe lépő változásaival kapcsolatosan Hivatalunkhoz érkező kérdések alapján felmerülő problémákat vizsgálva, összeállítottunk egy rövid, tematikus tájékoztatót. Jelen Tájékoztatónk fókuszában a jogszabályi előírások megvalósításának gyakorlata áll. Ezért az egyes tevékenységekhez és változásokhoz kötődő adminisztráció mentén tekintjük végig a folyamatokat, elsősorban a hétköznapi munkát segítő gyakorlati ötletek megfogalmazásával. A dokumentáció központú megközelítést azért tartjuk alkalmas módszernek, mert vezetésének egyik kiemelt célja, hogy megalapozza az állami támogatások igénylését, és elszámolását, valamint az ellátottak/törvényes képviselőik, hozzátartozóik számára is segítséget nyújtson az igénybevett szolgáltatásokkal összefüggésben, átláthatóvá tegye számukra az ellátások megvalósítási lépéseit, azok egymásra épülését (elvárható szakmai tartalom, felvállalt feladatok, térítési díjfizetése). Főbb témakörök Szakmai program SZMSZ Gondozási Szükséglet felmérés Megállapodás Tevékenységnapló Igénybevevői Nyilvántartásba történő adatszolgáltatás /KENYSZI/ Egyéni gondozási terv Térítési díj Összeállította: Szociális Szakmafejlesztési Módszertan és Kutatási Osztály Elérhetőség: szakmafejlesztes@nrszh.hu 1

2 A főbb változások bemutatását az intézmény/szolgáltató működésének alapvető szabályzataival kezdjük, amelyek során ezen alapdokumentumok módosítási szükségességét helyezzük fókuszba. Szakmai programot érintő változások A tökéletesen elkészített szakmai programot is kell módosítani a vonatkozó jogszabályok változása miatt! A szociális szolgáltatóknak, intézményeknek kötelezően rendelkeznie kell egyedi sajátosságokat is tükröző Szakmai Programmal. A Szakmai Program fontos alapdokumentum, amely funkcióját tekintve egy leíró jellegű intézményi dokumentáció, melyet a nyújtott szolgáltatást befolyásoló szervezeti adottság, vagy külső tényező jelentős változása esetén módosítani szükséges. (A Rendelet 1 5/A (3) bekezdésének megfelelve a Szakmai Programot tartalmi elemek változása esetén módosítani kell.) A házi segítségnyújtást érintő változások az intézmények, szolgáltatók szakmai programjainak szintjén is meg kell jelenjenek, hiszen ez a szakmai alapdokumentum egyaránt információt nyújt a szolgáltatást nyújtóknak, az igénybevevőknek, illetve törvényes képviselőiknek, hozzátartozóiknak. A szakmai program szerkezeti felépítéséről a Rendelet rendelkezik. Javasoljuk, hogy az itt megjelenített struktúrában készítsék el, mert ez a sorrendiség segítséget nyújt abban, hogy kötelező tartalmi elem ne maradjon ki belőle. Az alábbiakban röviden végigtekintjük a kötelező tartalmi elemeket, és az abban szükségszerűen végigvezetendő szakmatartalmakat, információkat, a házi segítségnyújtás változásaival összefüggésben. A szakmai programnak kötelezően tartalmaznia kell: 1. A szolgáltatás célját, feladatát, így különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, Ebben a fejezetben az új, kétdimenziós személyi gondozási - szociális segítői rendszert, és az abban foglalt differenciált feladatellátást közérthető formában szükséges megjeleníteni. 2. más intézményekkel történő együttműködés módját, Amennyiben a meglévő szakmai program nem tartalmazta a szociális szövetkezetek, illetve a közfoglalkoztatást koordináló szervezetekkel kapcsolatos információkat és a gyakorlatban alkalmazni szeretnének fent felsorolt keretek között munkatársakat, akkor javasolt beemelni az erre vonatkozó tartalmi leírást. Fentieken kívül a helyi egészségügyi ellátórendszerrel történő együttműködés eseteinél a házi segítségnyújtást igénybevevő ellátottak állapotrosszabbodása esetén elfogadott kommunikációs és jelzési rendet is javasolt belefoglalni. 1 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 2

3 3. az ellátandó célcsoport jellemzőit, Ebben a fejezetben kell megjeleníteni, hogy mik lehetnek az ellátotti célcsoport gondozási szükséglet jellemzői (1,2,3,4 órás, 4 órát meghaladó, illetve személyi gondozás, vagy szociális segítésre történő besorolás, figyelembe véve a jogszabályi változásokat. 4. a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, Itt az egyes munkaformák és új szolgáltatáselemek bemutatása, gondozás, segítés intenzitása, gyakoriságára vonatkozó információk megjelenítése szükséges. 5. az ellátás igénybevételének módját, Az igénybevételi eljárás bemutatása esetén javasolt az igénybevevő szempontjából bemutatni a folyamatot, például egy könnyen értelmezhető folyamatleírással. Lényeges, hogy az igénybevétel feltételei, gondozási szükséglet vizsgálat szükségessége egyértelműen jelenjen meg. (ki végzi, hol történik, milyen dokumentumok szükségesek, felülvizsgálat lehetősége, együttműködés, stb.) 6. a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módját, Beemelhető ebbe a szakaszba a helyi tájékoztatási módozatok közé minden olyan elem, mellyel a szolgáltató a lehetséges rászorulókat el kívánja érni. Fontos figyelembe venni a célcsoport jellemző szokásait, a tájékoztatási módok kiválasztásánál. A modern technológiák nyújtotta lehetőségeket ki kell használni, és emellett figyelembe kell venni, hogy a házi segítségnyújtást jellemzően igénybevevők alacsony százaléka az, aki rendszeres internethasználó, illetve sok esetben otthonukat nem képesek elhagyni, így a tájékoztatásnak otthonukba kell mennie a lehető legtöbb csatornán keresztül. 7. az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat A szolgáltatást nyújtók körébe újonnan bekerülő szociális segítést végzőkkel bővül az ellátást nyújtók köre, így az érintettek szerepét, jogait, is meg kell jeleníteni a szakmai programban, rájuk is vonatkoztatva az adatkezelési, titoktartási szabályokat. Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) Amennyiben új munkakörök kerülnek kialakításra a szociális segítői feladatok ellátása érdekében, az intézmény, illetve szolgáltató SzMSz-ében, a szervezeti ábrában szükséges aktualizálva megjeleníteni. A szervezeti ábrában történő bemutatást követően az egyes munkakörök, és a munkaköröket érintő tartalmi változások szöveges bemutatása is szükséges. Amennyiben a szociális segítői feladatokat végzők nem intézményi alkalmazottak lesznek, akkor a szakmai programban kell megjeleníteni az ellátást nyújtókra vonatkozó információkat, így például az ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését. 3

4 A gondozási szükséglet vizsgálata A legjelentősebb változás a gondozási szükséglet vizsgálatnál jelenik meg. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. (Szt (5)). A gondozási szükséglet vizsgálata, és a vizsgálat eredményének igazolása a Gszr sz. melléklete szerinti Értékelő adatlapon történik. Az intézményvezető meghatalmazást adhat a vezető gondozónak, szakmai vezetőnek a gondozási A szociális segítés és a személyi gondozás együttesen is jelölhető az értékelő adatlapon. Gszr. 3. sz. melléklete szerinti Értékelő adatlap tartalmazza: a mérőtáblát, a fokozat szerinti értékelést, az igénylő megállapított gondozási szükségletét. szükséglet vizsgálat elvégzésére. Abban az esetben, ha az intézményvezető delegálja a jogszabályi szinten hozzá rendelt feladatot, azt hitelt érdemlően írásban szükséges igazolni. A feladat delegálást a szervezeti és működési szabályzatban, munkaköri leírásban/eseti megbízásban/vállalkozói szerződésben dokumentálni kell. Az értékelő adatlap kitöltésében a háziorvos az alábbi négy szakkérdésben működik közre: 1. térbeli-időbeni orientáció, 2. viselkedéssel kapcsolatos kockázat (adekvát, helyzetnek megfelelő viselkedés), 3. terápiakövetés, 4. életvezetési képesség. Az egy órát el nem érő gondozási szükséglettel rendelkező ellátottak esetén házi segítségnyújtás keretén belül szociális segítésre történő besorolás, vonatkozó jogosultság tekintetében képeznek kivételt az alábbi esetek, a Gszr. 3/A. (1) bekezdése szerint: ha az igénybevevő 65. életévét betöltötte és egyedül él, 70. életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy fűtés nélküli, vagy 75. életévét betöltötte. Házi segítségnyújtás szolgáltató nem működhet úgy, ha csak szociális segítést nyújt. Fentiek alapján, ha az igénybevevő valamelyik kivételt képező feltételnek megfelel, akkor 0-19 pont esetén a szociális segítésre jogosult, mely szolgáltatás keretében a szociális és egészségi állapot szinten tartása képezi a szolgáltatás tartalmát évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 3 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól 4

5 Az értékelő adatlapon az intézményvezető és az orvos aláírásának együttesen kell szerepelnie. Az értékelő adatlap eredeti formájától nem lehet eltérni, a Gszr. 3. sz. mellékletében szereplő dokumentum formátuma nem változtatható meg. A szociális és egészségügyi tartalmak vonatkozásában nem választhatók szét az adatlap tartalmi elemei. A háziorvos/kezelőorvos az adatlapokat térítésmentesen tölti ki az igénybevevő, illetve az érdekében eljáró személy részére a 284/1997. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete alapján. Az értékelő adatlap másolati példányát dokumentáltan át kell adni az igénylőnek és törvényes képviselőjének a vizsgálat elvégzését követően. Javasoljuk az intézmény példányán aláírással igazoltatni az átvételt. Az Értékelő adatlap hatálya határozatlan ideig fennáll. Állapot rosszabbodás esetén a gondozási szükséglet vizsgálatot ismételten el kell végezni, függetlenül attól, hogy szociális segítés, vagy személyi gondozás igénybevevőről van szó. Mi a teendő halaszthatatlan esetben, krízis szituációk esetén? Ha a szolgáltatást újonnan igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé (pl. kórházból történő hazatérő, egyedül élő, mástól segítségre nem számítható idős, beteg személy), a házi segítségnyújtás legfeljebb 30 napos időtartamra akkor is nyújtható, ha a gondozási szükséglet vizsgálata még nem fejeződött be. Milyen esetei lehetnek ennek? Megalapozó körülmény lehet, ha az értékelő adatlapot nem sikerült a háziorvossal/kezelőorvossal kitöltetni, de a kérelmező egészségi állapota feltétlenül szükségessé teszi az ellátást. Az értékelő Adatlap Mérőtáblájában szereplő, intézményvezetőre vonatkozó értékelendő területek vonatkozásában ki kell tölteni az Adatlapot ebben az esetben is/ennek nyilvánvalóan nem lehet akadálya, ahogyan korábban is előfordulhatott, hogy a gondozási szükséglet felméréssel egyidejűleg megkezdődött a házi segítségnyújtás. 5

6 Mi a követendő eljárás az igénybevevő állapot rosszabbodása esetén? Ha a szociális segítés biztosítása esetén személyi gondozási feladatok ellátása válik szükségessé, vagy a személyi gondozás során jelentős állapot változás tapasztalható, a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni, és az újólag megállapított pontszám alapján kell besorolni az igénybevevőt a megfelelő fokozatba. Amennyiben módosul a gondozási szükséglet mértéke, ismételt gondozási szükséglet vizsgálat történik, annak eredményét az Igénybevevői Nyilvántartásba (KENYSZI) is be kell rögzíteni. Amennyiben szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Ez a gyakorlatban megvalósulhat úgy, hogy a háziorvos felé él jelzéssel a házi szociális gondozó, illetve az intézményvezető felé jelzi a gondozó az ellátott állapotának rosszabbodását. Ez az esetkör mindenképpen együttműködést igényel az egészségügyi ellátó rendszerrel. Felülvizsgálat Abban az esetben, ha az ellátott nem ért egyet az Értékelő adatlapban az egyes tevékenységekkel, funkciókkal kapcsolatosan megállapított pontszámok valamelyikével, illetve a megállapított gondozási óraszámmal, akkor a gondozási szükséglet felülvizsgálatát a fenntartótól kérheti a Gszr. 3. számú mellékletében foglaltak szerint. Ki kérheti a felülvizsgálatot? Gondozási szükséglet felülvizsgálatát a fenntartótól kérelmezheti az igénybevevő, illetve törvényes képviselője. Ki végezheti a felülvizsgálatot? A gondozási szükséglet felülvizsgálatot elvégezheti a jegyző által felkért, szociális alapszolgáltatást nyújtó intézménynél, szolgáltatónál foglalkoztatott, a házi segítségnyújtás szolgáltatóra releváns végzettséggel rendelkező személy. (pl. szomszédos kerület, vagy település vezető gondozója). Az orvosi kérdések vonatkozásában, eltérő rendelkezés hiányában, az alapeljárásban résztvevő orvos vonható be a felülvizsgálatba. A felülvizsgálat lezárásáig az ellátást változatlan feltételekkel biztosítani kell az ellátott számára. A felülvizsgálat lefolytatására 15 nap áll rendelkezésére a fenntartónak. A felülvizsgálat során kitöltött adatlapot a fenntartó által felkért, felülvizsgálatot végző személy, és az alapeljárásban is felkért orvos írja alá. A felülvizsgálat során keletkezett Értékelő adatlap egy másolati példányát szintén át kell adni az igénybevevő/törvényes képviselője részére. 6

7 Mi a tennivaló, ha az ellátott nem igényli az ellátást a gondozási szükséglet vizsgálat során megállapított időtartamban? Az Ir értelmében, a házi segítségnyújtást igénylőnek a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó igényét az Szt. 63. (7) bekezdésének keretei között kell figyelembe venni. Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem igényli a gondozási szükséglet vizsgálatáról készült értékelő adatlap szerinti napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást, a szolgáltatást az általa igényelt időtartamban kell nyújtani. Az ellátott, az általa igényelt, megállapított gondozási szükséglettől eltérő gondozási óraszámról írásban nyilatkozik. A szolgáltatást igénybe vevő személy a gondozási szükséglet vizsgálatáról készült értékelő adatlap szerinti, vagy az általa igényelt, annál alacsonyabb napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást hetente - a hét egy vagy több napjára összevontan is igénybe veheti. Megállapodás Szociális segítésben részesülők száma nem haladhatja meg az összes ellátott 50 %-át. Az igénybevevővel kötött megállapodás kötelező tartalmi elemeit az Szt. 94./C. (3) bekezdése tartalmazza. Ennek megfelelően a kötelező tartalmi elemek között a házi segítségnyújtás szabályozás változásaival az igénybevevők számára nyújtott szolgáltatások tartalma megváltozik a megállapodásban, - tehát a megállapodás módosítására volt szükség, - de elegendő annyit beírni, hogy a házi segítségnyújtás keretében szociális segítést és/vagy személyi gondozást biztosítanak. A házi segítségnyújtás tevékenységeit és résztevékenységeit, az elvégzett résztevékenység besorolását, az elvégzett résztevékenységre fordított időt a tevékenységnaplóban kell feltüntetni, a megállapodásban nem. A Megállapodásnak nem kötelező tartalmi eleme az ellátottjogi képviselő elérhetősége, azonban a házi segítségnyújtást igénybevevő ellátotti célcsoport jogainak védelme érdekében célszerű megjeleníteni a megállapodásban, vagy egy külön tájékoztató dokumentumban, melyet az ellátott aláírásával igazol, figyelembe véve, hogy a kizárólag intézményben, fenntartónál közzétett ellátottjogi képviselő elérhetőségek az ágyhoz, vagy lakáshoz kötött ellátott esetén nem nyújtanak tényleges segítséget, információt. Tevékenység adminisztráció A napi nyilvántartási kötelezettség jelentős módosulása miatt ez a szakasz nagyobb hangsúlyt kap tájékoztatónkba valamennyi tartalmi elemre kitérve. 4 9/1999. (XI.24) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 7

8 2016. január 1-i hatállyal a gondozási napló megnevezés, Tevékenységnapló elnevezésre változott, mert nem kizárólag a gondozási tevékenységek kerülnek rögzítésre, hanem a szociális segítő által elvégzett feladatok is. Az elvégzett tevékenységeket kategória szerint dokumentálni kell a Rendelet 5. számú melléklete szerinti Tevékenységnaplóban. A tevékenységi naplót ellátottanként kell vezetni. A bejegyzett tevékenységeknek összhangban kell lennie a gondozási szükséglet vizsgálatban foglaltak megállapításaival, személyi gondozás nyújtása esetén az egyéni gondozási tervben foglaltakkal is. A tevékenységnapló, nem határidő napló, nem a betervezett tevékenységeket, hanem az elvégzett tevékenységeket kell berögzíteni. Ennek a dokumentumnak nem célja, hogy a házi segítségnyújtást végző munkatárs teljes munkaidejéről részletes írásos dokumentációként szolgáljon, és nem célja a gondozási tevékenység teljes mélységű bemutatása, mert az az Egyéni gondozási terv feladata. A tevékenységnapló egy szakmai-elszámolási dokumentum, amiben azt követjük nyomon, hogy az ellátottnál milyen tevékenységeket és mikor, milyen időtartamban végeztek. A tevékenységnaplóban külön sorban kell feltüntetni a szociális segítés körében végzett tevékenységeket, és külön sorban a személyi gondozás keretében végzetteket, és a megfelelő tartalom mellé kell tenni az X jelet. A tevékenységnaplóban a szociális segítés, illetve a személyi gondozás résztevékenységeit külön-külön kell megjeleníteni. Meg kell jelölni, hogy tárgynapon pontosan mikortól meddig végezték az adott tevékenységet, tehát óra-perctől, óra percig megjelenítéssel kell berögzíteni az adatokat. Ezt követően zárójelben kell feltüntetni a tevékenységre fordított időtartamot. A szociális segítés tevékenységre fordított idő összevontan is feltüntethető, ugyanez igaz a személyi gondozás keretében végzett tevékenységekre. A tevékenységeken belül végzett résztevékenységekre fordított időt nem kell külön-külön feltüntetni, azok összesíthetők. Fontos azonban, hogy a szociális segítés és személyi gondozás résztevékenységeire fordított idő egymással nem vonható össze. A tevékenységnaplóban rögzített, elvégzett tevékenységeket az ellátott aláírásával gondozási/segítési alkalmanként igazolja. A tevékenységeket elvégző személy aláírásának is alkalmanként kell szerepelnie a tevékenységnaplóban. Az aláírást kizárólag a tevékenységet végző munkatárs teheti meg, nem ruházható át. Mi a teendő, ha az ellátott írástudatlan, vagy nem képes aláírni? Ellátott jogi szempontból is nagyon fontos, és a Magyar Államkincstár is nagy hangsúlyt fektet arra ellenőrzései során, hogy a dokumentumokon az aláírásra jogosult személyek aláírása szerepeljen. (pl. kérelmező, és/vagy törvényes képviselője). Az írni nem tudó ellátottak problémaköre esetén különösen fontos, hogy az intézmény megfelelő eljárásrendet alkalmazzon. Amennyiben nem tud írni az ellátott, akkor érvényes pl. a Az adatvédelemre vonatkozó hatályos jogszabály az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (Infotv.), amely hatályon kívül helyezte a korábbi adatvédelmi szabályozást, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvényt (Avtv.).

9 bejegyzés, amennyiben 2 személy tanúsítja, hogy az ellátott ezt tekinti aláírásának. Amennyiben nem képes aláírni az ellátott betegsége, kéz- vagy látásfogyatékossága miatt, akkor ezt, orvosi igazolással alátámasztva az ellátott személyes dokumentációjában rögzíteni kell. Amennyiben az ellátott nem cselekvőképes, akkor törvényes képviselőjének kell aláírásával igazolnia az elvégzett tevékenységeket. A cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró bírósági végzés meghatározza, hogy mely ügykörökben jogosult az ellátott, vagy törvényes képviselője az aláírás gyakorlására. Adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése Finanszírozási jogkövetkezménye van a napi jelentési kötelezettség elmaradásának! Szakosított ellátásba költözés napján nyújtott alapszolgáltatás nem finanszírozható, a KENYSZI-ben nem rögzíthető jelentés az adott napra. Az Igénybevevői Nyilvántartásban (KENYSZI) a szolgáltatást igénybe vevőkről, és a szolgáltatás tartalmáról adatot kell szolgáltatni, a szociális segítés és személyes gondozás tartalmára vonatkozóan egyaránt. (A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza az Igénybevevői nyilvántartás vezetésének szabályait.) Az országos jelentési rendszerbe bejelentendő adatokat fenti Kormányrendelet 1. melléklete tartalmazza. Ha a fenntartó vagy az engedélyes az országos jelentési rendszerben hibás vagy hiányos adatot észlel, köteles arról soron kívül - a jelentéssel megegyező módon - értesíteni az Igénybevevői Nyilvántartást működtetőjét, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt. Egyéni gondozási terv A gondozási tervnek egyénre szabottan kell meghatároznia az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. Ennek szabályai nem módosultak, kizárólag annyi változott, hogy készítése csak a személyi gondozást igénybevevők számára kötelező. (Rendelet 27. (1)). A gondozási tervet, annak módosítását továbbra is az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése. A gondozási terv kidolgozását munkacsoportnak kell végezni, amelyben az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember, valamint az intézményvezető által kijelölt szakemberek vesznek részt. 9

10 Térítési díj A Tr értelmében a házi segítségnyújtás térítési díja a szociális segítés és a személyi gondozás térítési díjából tevődik össze. A házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított időt a Rendelet 5. számú melléklete szerinti tevékenységnapló alapján kell megállapítani. Az eddigi gyakorlattal ellentétben már nem kerül sor a lakáson belüli és kívüli tevékenységek elkülönítésére, hanem a személyi gondozás és a szociális segítés tevékenységek mentén kerülnek a szakmai tartalmak megkülönböztetésre. Az ellátottakat is jelentős mértékben érinti, hogy térítési díj kötelezettség terheli a lakáson kívül végzett tevékenységeket is. A gyakorlatban a bevásárlás, gyógyszerkiváltás azok a gyakori tevékenységek, melyhez kapcsolódóan a térítési díjfizetési kötelezettség új elemként jelenik meg. Példa: A bevásárlás időtartamába beletartozik: Bevásárlási lista összeírása, és készpénz átvétele, bevásárlás, az áruval, és a visszajáró pénzzel történő elszámolás. A bevásárlások tekintetében elfogadható megoldás, ha egy átlagos idő kerül megállapításra, melyet azt követően ilyen esetekben egységesen alkalmazni lehet. Lényeges azonban, hogy az ellátottat semmiképpen nem érheti hátrány emiatt. A Tr. 13. (1) bekezdése kimondja, hogy a házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani úgy, hogy annak összege ne haladja meg az Szt (3) bekezdésében foglaltakat. Fentieknek megfelelően a személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 25%-át házi segítségnyújtás, 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak. Ápolási díj és házi segítségnyújtás A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 27. (1) bekezdése szerint Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha: a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja,b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. 5 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 10