Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:"

Átírás

1 Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) részéről az alábbiak szerint foglalom össze. Bevezető: Az igazságügyi szakértői társadalom az igazságszolgáltatás más résztvevőivel, a jogkereső állampolgárokkal egyetemben régóta várja e törvény megszületését. Örvendetes, hogy a jogalkotás folyamatában a MISZK tevékeny, és reményeink szerint hasznos közreműködőként jelenhetett meg. Amint nyilvánosságot kapott a jogalkotó szándéka, hogy végre meghallgatásra kerül a szakértők sokat ismételt észrevétele, miszerint a szakértők tevékenységét meghatározó szabályozás számos anomáliát hordoz magában, és elengedhetetlen a törvényhozói beavatkozás, megkezdtük a kamarán belüli elemző munkát is. Így a MISZK szeptemberi elnökségi ülésén határozott arról, hogy a szakértéssel, kamarával kapcsolatos jogszabályok revíziójához előkészíti a kamarai álláspontot. A jogalkotás előkészítő folyamatában alkalmunk volt részt venni a Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportjának nyolc hónapos munkájában; megismerhettük és véleményezhettük az Igazságügyi Minisztérium Problématérképét, valamint befogadásra került a kodifikátor részéről a MISZK Problématérképe is, melynek kidolgozásában a kamarai tagságunk széles körben vett részt. Honlapunkon folyamatosan tájékoztattuk az igazságügyi szakértőket a kodifikációval kapcsolatos információinkról, valamint az érkező vélemények begyűjtésére létrehoztuk a elektronikus fiókot. A január 13-án hozzánk eljutatott törvénytervezet szövegét gyakorlatilag csaknem teljes mértékben sikerült a teljes igazságügyi szakértői társadalommal megismertetni. Elsőként a MISZK Elnöksége, a küldöttek, a Szakbizottságok vezetői kapták meg a szövegtervezetet, majd a MISZK történetében először elektronikus úton, a mintegy 3600 fős szakértői társadalom minden egyes -el rendelkező - tagja teljes terjedelmében tanulmányozhatta a jogszabály tervezetét. Ezt követően került sor arra a szakmai tanácskozásra, amelyre meghívást kaptak a MISZK Elnökségének a tagjai, a Szakbizottságok vezetői, jogi szakértők. A közötti, mintegy másfél éves kamarai munka eredményeként az igazságügyi szakértők, a területi kamarák elnökei által benyújtott megfogalmazásokat figyelembe véve, a törvénytervezettel kapcsolatosan az alábbi véleményt, javaslatokat terjesztjük elő: 1

2 1. Koncepcionális észrevételek 1.1. Szakértői névjegyzékbe vétel és Kamarai tagfelvétel A tervezet kettéválasztja a szakértővé válás folyamatát, az e körben gyakorolt feladat- és hatásköröket, jogosultságokat egy a Kormány rendeletében kijelölt, névjegyzéket vezető szerv (előreláthatólag maga az igazságügyi tárca) és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: Kamara) között. A kamara, mint köztestületi önkormányzat célja, hogy az egy hivatásrendhez tartozóak önigazgatását és önszabályozását megvalósítsa, a Kamara szervei és tisztségviselői a választások útján erre szereznek demokratikus legitimációt. Ezzel nehezen egyeztethető össze az, hogy a hivatásrendhez való tartozás kérdéséről, ha az feltételekhez kötött, ne az önkormányzati elveken létrejövő Kamara, hanem ugyan a Kamara álláspontjának figyelembevétele mellett egy állami szerv döntsön. Ennek nem kell feltétlenül azzal járnia, hogy a szakértői névjegyzék vezetése kikerül az államigazgatási feladatok köréből. Elképzelhető, és a tervezettnél koherensebb megoldást biztosítana, ha a Kamara hozná meg az érdemi döntéseket a szakértővé válás, egyben a Kamarai taggá válás körében, míg a névjegyzéket vezető szerv e döntések alapján hivatalbóli eljárásában, regisztratív tevékenységként vezetné a közhiteles nyilvántartást. Jelenleg ugyanis e regisztratív feladat ellátásához a névjegyzéket vezető hatóságnál állnak rendelkezésre a megfelelő személyi és tárgyi feltételek, ugyanakkor a szakértői minőséggel kapcsolatos érdemi vizsgálatok tekintetében a Kamara rendelkezik megfelelő információkkal és például a releváns szakmai gyakorlat megítélése tekintetében szakmai kompetenciákkal is Az igazságügyi szakértő munkájának értékelése Az igazságügyi szakértők munkájának értékelésével messzemenőkig egyetértünk, és elengedhetetlennek tartjuk a megfelelő színvonalú szakértői tevékenység hosszú távú biztosítása érdekében. A tervezett szabályozással szemben azonban több olyan koncepcionális észrevétel érkezett, amely kétségének adott hangot az értékelés tervezet szerinti hatékony és jogszerű megvalósulása tekintetében. Az elsődleges probléma az aránylag kis létszámú és főállásban nem ezzel, hanem helyesen igazságügyi szakértői tevékenységgel foglalkozó bizottság által évente elvégzendő vizsgálata. Ha minden egyes szakértőt 3 évente értékelni kell, az évi több mint 1000 értékelést, biztossági tagonként 67 ellenőrzést jelentene, amely 2 napos időigénnyel számolva évi több mint 130 munkanapot jelentene. Ez egyértelműen azt jelenteni, hogy az évi mintegy 250 munkanap több mint felét jelentené. Ez nagyon nagy mértékben vonná el az igazságügyi szakértőket az érdemi tevékenységüktől. Ez két következménnyel járhat: vagy a magas szakmai színvonalat képviselő, megbízható azaz a minőségértékelésre alkalmas igazságügyi szakértők lesznek a jelenleginél sokkal kisebb arányban kirendelhetőek, vagy pedig az értékelésben az alacsonyan kvalifikált, ritkábban kirendelt szakértők vesznek részt, amely az értékelés színvonalát ássa alá. Mivel nagyon fontos, hogy az értékelésben részt vevő igazságügyi szakértő aktív, gyakorló szakértő legyen (ne szakadjon el az élettől, a gyakorlattól), ezért javasoljuk, hogy más kamarákhoz hasonlóan ritkábban, 5 vagy 6 évente kerüljön sor kötelező jelleggel értékelésre, és kerüljenek be az igazságügyi szakértő által kért értékelést ösztönző szabályok a tervezetbe. E körben alternatív javaslatként merült fel, hogy kötelező értékelésre csak bejelentésre vagy szúrópróbaszerűen kerüljön sor, viszont egy megfelelő átmeneti idő eltelte után minősítéssel nem rendelkező vagy alacsonyabb minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértő csak akkor 2

3 legyen igénybe vehető, ha nincs kirendelhető nem alkalmatlannak minősített, illetve magasabb minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértő. Azzal kiegészítve, hogy az igazságügyi szakértő kérelemre történő minősítéséért az igazságügyi szakértőknek díjat kellene fizetniük, melyből finanszírozható a magasan kvalifikált, így az értékelésre alkalmas igazságügyi szakértők tiszteletdíja és a rendszer fenntartása. További problémát jelent az értékelésnek a tervezet által megjelölt terjedelme. Az nagyon helyes, hogy az igazságügyi szakértő munkája felett igazságügyi szakértőkből álló bizottság mond véleményt, az ugyanakkor megengedhetetlen, hogy ez a vélemény olyan objektívnek nem tekinthető szempontokon alapuljon, mint a szakterület által támasztott elméleti tételeknek való megfelelés. A szakértői tevékenység függetlensége kerül veszélybe, ha szakmai szempontból a szakértőt a saját versenytársa bírálja felül. Ez nem azt jelenti, hogy szakmai követelmények vizsgálatára egyáltalán ne kerülhetne sor, hanem azt, hogy csak az írott és ellenőrizhető követelmények értékelésére kerülhet sor. Ide tartozik például az, hogy a szakértő a tevékenységét a módszertani leveleknek megfelelően végzi-e, illetve indokolja-e, ha attól eltér. Az azonban nem engedhető meg, hogy az értékelés a szakmán belüli hitviták talajává váljon. Javasoljuk ezért, hogy az értékelés arra irányuljon, hogy az igazságügyi szakértő a tevékenységét a jogszabályoknak, a kirendelésnek, valamint a rá vonatkozó kötelező szabályoknak megfelelően végezte-e, és a követelményeknek szakvéleménye megfelel-e. A részletes ellenőrzési követelményrendszert pedig a Kamara szabályzatban állapíthatná meg. A tervezet nem rendelkezik a minősítéssel szembeni jogorvoslat lehetőségéről. Tekintettel arra, hogy a Kamara szerve itt közhatalmat gyakorol, hiszen a Kamara tagjainak jogait közvetlenül érintő, akár a tag igazságügyi szakértői jogosultságának elvonását eredményező határozatot hoz, mindenképpen szükséges ellene jogorvoslatot biztosítani. Ha ez belső jogorvoslatként nem működik, akkor minimum a bírósághoz fordulás jogát biztosítani kell. Ugyan ez elméletileg levezethető a Polgári Törvénykönyv és az egyesületekre vonatkozó szabályok köztestületekre való alkalmazását elrendelő törvényi rendelkezés összolvasásából, de tisztább helyzetet teremtene e törvényben való szabályozása. Emellett álláspontunk szerint a tervezet 20. (2) bekezdés d) pontjában foglaltak csak akkor érvényesülhetnek, ha a meghallgatás, illetve tárgyalás nyilvános. Csak e törvény az eljárási kódexek kizáró szabályait nem írják felül. A tervezet részletesen foglalkozik az igazságügyi szakértő értékelésével saját pályatársai által, azonban nem teremti meg annak a kereteit, hogy az egyes szakértők munkájáról a kirendelő hatóság a negatív bejelentéseket kivéve állást foglaljon. Javasoljuk ezzel a tervezetet kiegészíteni. Végezetül szükséges, hogy az értékelési eljárásban elemzett titoktartás alá tartozó iratok, adatok és körülmények tekintetében az értékelő bizottság tagjait is határidő nélküli titoktartási kötelezettség terhelje, és az értékelés eredményét a kirendelő hatóság konkrét ügyében ne lehessen felhasználni Statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség Egyetértünk a tervezett statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésével, tekintettel arra, hogy csak az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó valós és releváns adatok birtokában lehet meghozni a szakértői működéssel kapcsolatos közhatalmi döntéseket. 3

4 Álláspontunk szerint azonban a negyedéves gyakoriságú jelentéstételi kötelezettség csak rövid távon indokolt, hosszabb távon 1-2 éves átmenet után javasoljuk, hogy a kötelezettség csak éves rendszerességű legyen. Emellett javasoljuk felülvizsgálni az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát. E körben nem is az adatszolgáltatás terjedelmének a szűkítését, hanem pontos tartalmának meghatározását tartjuk szükségesnek. A Tárgyidőszakban díjmegállapító végzéssel befejezett ügyek száma, valamint a Tárgyidőszakban kiutalt szakértői díj például nehezen értelmezhető magánszakértői vélemény esetében. Tisztázni kellene, hogy mit értünk befejezett ügy alatt, mi a helyzet egyesített szakvélemények esetén, illetve szakértői intézményben folytatott szakértői tevékenység esetén stb. Ezek azért különösen fontosak, mert a hibás adatszolgáltatás is szankciót, akár a névjegyzékből való törlést is eredményezhetnek a tervezet szerint. Amely tekintetben a tervezet 13. (1) bekezdés e) és f) pontja vizsgálata alapján egyébként is felmerül, hogy nem lenne-e hatékonyabb a szakértőt anyagi szankcióval, konkrétan jelentős összegű bírsággal fenyegetni kizárás helyett. Emellett egyes igazságügyi szakértők részéről felmerült, hogy nem indokolt egyáltalán a magánszakértői tevékenység tekintetében előírni az adatközlési kötelezettséget, mert ez ellenőrizhetetlen, ezért jelentős látenciával, valamint az adatok torzulásával kell számolni e körben. Emiatt az erre vonatkozó adatszolgáltatásból helyes következtetést levonni nem igazán lehet Az általános költségátalány Üdvözöljük a kamarai működés anyagi fedezetét biztosító költségátalány bevezetését. A tervezett által választott megoldás ugyanakkor számos adminisztratív és adózási kérdést vet fel, mely egyetlen koncepcionális változtatással feloldható lenne. Javasoljuk, hogy az általános kamarai költségátalányt (melynek az elnevezése a későbbiekben kifejtettek alapján nem szerencsés) ne a szakértő részére, hanem közvetlenül a Kamara részére kelljen megfizetni. Így egyrészt biztosítható, hogy az ténylegesen be is folyik a Kamarához, másrészt nem merül fel az a kizárólag adójogszabályban rendezhető kérdés, hogy ez után a szakértőt terheli-e közteherviselési kötelezettség, nem terheli duplán az átutalásokat tranzakciós illeték, végezetül nem az egyes szakértőket, hanem az egyébként is gazdasági szervezeti egységgel rendelkező hatóságokat, illetve a Kamarát terhelnék az adminisztrációs feladatok, melyeket költség-hatékonyabban meg tudnak e szervek valósítani Az elnök jogállása Javasoljuk egyértelműen rögzíteni a törvényben, hogy a Kamara felügyeletét ellátó miniszter az elnök demokratikus legitimáción alapuló megválasztása esetén milyen esetekben, szempontok alapján tagadhatja meg a hozzájárulását A főtitkár jogállása Az igazságügyi szakértői hivatásrend képviseletét ellátó elnök mellett üdvözlendő, a hivatalvezetés, a mindennapi jogi és gazdasági ügyek viteléért felelős főtitkár megjelenítése a tervezetben. Számos ponton azonban túlzottan széles hatáskörrel ruházza fel a szabályozás a főtitkárt, és indokolatlanul szűkíti ellenőrzésének a lehetőségeit, amely adott esetben a kamarai működés ellehetetlenüléséhez is vezethet. Javasoljuk ezért az alábbiak megfontolását: 4

5 Javasoljuk egyértelműen rögzíteni a törvényben, hogy a Kamara felügyeletét ellátó miniszter a demokratikus legitimáción alapuló kamarai döntések tekintetében vétójoggal rendelkező főtitkár személyének a meghatározása (kinevezése és felmentése) során milyen esetekben, szempontok alapján tagadhatja meg egyetértés biztosítását. Mivel a főtitkár feladat a Kamara gazdálkodásának az irányítása, így a Kamara gazdálkodását biztosító számvizsgáló bizottság tagjai kinevezése során összeférhetetlen lenne, ha egyetértési jogot gyakorolna, ennek elhagyását javasoljuk. Fontos lenne, hogy a Kamara gazdálkodásáért felelős főtitkár rendelkezzen gazdasági végzettséggel. E körben megfontolandó a titkár és a főtitkár pozíciójának összevonása. A tervezet 80. (1) bekezdés f) pontja túlzottan tág teret ad a főtitkár egyetértési jogának, hiszen a nagyon szűk szakmai kérdések kivételével aligha képzelhető el olyan kérdéskör, amelynek a Kamara gazdálkodására nincs kihatása. A tervezett hatáskörök a köztestületi önkormányzatiságot relativizálják, hiszen a felügyelő szerv vétójoga mellett kinevezett tisztségviselőnek gyakorlatilag az összes többi blokkoló kisebbségével/többségével azonos jogkört biztosítana. Különösen aggályos ez a küldöttgyűlés döntései tekintetében, ahol a közvetlen demokratikus döntéssel létrehozott szerv hatásköreit blokkolhatná egy nem tisztán demokratikus alapokon kinevezett tisztségviselő. Objektíve nem indokolható, hogy a főtitkár és a titkár az összes többi tisztségviselővel szemben olyan személy is lehessen, aki a hetvenötödik életévét már betöltötte. Épphogy az lenne indokolt, hogy a főállású közreműködést megkívánó főtitkári és titkári pozíciót ne lehessen a folyamatos munkavégzést nagyobb eséllyel korlátozó életkorban betölteni Hatályba lépés és átmeneti rendelkezések A tervezetben megjelenő átmeneti szabályok egyrészről imponáló részletességűek, másfelől rendkívül praktikusak. Rá kell ugyanakkor mutatni arra, hogy a kamarák jelenlegi vezetői és apparátusai, melyek egyben az ügyvivői munka bázisát is fogják képezni a megjelölt feladatok így különösen jogi személyek egyesülésének lebonyolítása tekintetében nem rendelkeznek szakértelemmel. Ez egyrészt azzal a következménnyel jár, hogy az ügyvivő testület feladatai ellátásához professzionális segítséget kénytelen, logikusan a piacról igénybe venni. Másrészt azzal, hogy az érintett időszakban a korábbinál sokkal nagyobb volumenű ellátandó feladat hárul az érintett tisztviselőkre és apparátusra. Ezen felül maga a törvénytervezet is olyan kötelezettségeket állapít meg megjegyzem teljesen jogosan melyek jelentős (ügyvédi, könyvvizsgálati stb.) költségeket eredményeznek. Harmadrészt ez azzal a veszéllyel jár, hogy a tervezet szerinti igencsak feszes ütemterv nem lesz tartható. A fentiekre tekintettel javasolom, hogy az átalakulásra előirányzott határidőt valamelyest hosszabbítsa meg a tervezet. Összehasonlításképpen: két betéti társaság összeolvadása 60 napnál rövidebb idő alatt törvény erejénél fogva sem tud megvalósulni, míg a tervezet az egyesülés érdemi feladataira mindösszesen 25 napot biztosít az ügyvivők számára, holott itt jóval nagyobb számú jogi személy, jóval bonyolultabb egyesüléséről van szó. Javasolom továbbá, hogy az átalakulás költségei fedezetének biztosítására vonatkozó intézkedések megtételéről ha természetesen nem is törvényi rendelkezések formájában gondoskodni szíveskedjenek. Óvatos előzetes becslések szerint is az átalakulás költségei a választási eljárás nélkül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara éves költségvetésének legalább a felét emésztenék fel, miközben az átalakulás befejezéséig a területi kamarák 5

6 nyilvánvalóan meghatározott feladatokra allokált forrásaival természetesen nem lehet számolni. A fentiekhez hasonló indokok alapján javasolom, hogy az új küldöttgyűlés megválasztására vonatkozó céldátum legkorábban szeptember 30. napjára való módosítását. Egy ilyen létszámú egységes, közvetlen választás megszervezésére a tervezetben biztosítottnál hosszabb idő szükségeltetik. Tekintettel arra, hogy a tervezet 137. (1) bekezdése alapján április 1-ján a területi kamarák és az országos kamara tisztségviselők megbízatása megszűnne, ezen időpont és az új tisztségviselők megválasztása közötti időszakban gondoskodni kell a kamarai közfeladatok ellátásáról. A tervezet azonban az ügyvezetők számára kizárólag az átmeneti rendelkezések végrehajtását határozza meg feladat- és hatáskörként. Javasoljuk ennek kiterjesztését azzal, hogy az ügyvivők feladatköre a Kamara működőképességének biztosítására, jogszabályból eredő halaszthatatlan feladataik végrehajtására (és az átmeneti rendelkezések végrehajtására) terjedjen csak ki, és szükség esetén az újonnan felálló közgyűlés, küldöttgyűlés, hivatalba lépő tisztségviselő dönthessen utóbb arról, hogy az átmeneti időszakban hozott döntéseket a jövőre nézve fenntartja-e. A tervezet a szerinti az átmeneti időszakban történő választásokat szabályozó rendelkezések a jelen formájukban alkalmazhatatlanok, és nem felelnek meg a demokratikus legitimáció követelményeinek. Az egyes, a rendelkezésben meghatározott területek létszáma rendkívüli eltéréseket mutat. Rá kell mutatni arra, hogy míg egyes területeket (munkavédelem, titokvédelem) mindössze néhány tucat szakértő szerepel a névjegyzékben, addig más területeken (így különösen az igazságügyi orvosszakértői területen) egyenként több száz igazságügyi szakértő is működik. Ez azt jelenti, hogy egy orvosszakértő és egy titokszakértő szavazati jogának értéke között több tízszeres, (sőt akár százszoros) eltérés is lehet, miközben a küldöttek szavazati joga az egyes érdemi döntéseket illetően azonos lesz. Ez tehát azt jelenti, hogy egy munkavédelmi szakértőnek közvetetetten (közvetítetten) nagyságrendileg több beleszólása lenne olyan döntések, minden igazságügyi szakértőt érintő döntések meghozatalába, mint például az Alapszabály, a szabályzatok stb. elfogadása. Ez, mivel itt az igazságügyi szakértők önkormányzatán alapuló közhatalom gyakorlásról van szó, nem egyeztethető össze az Alaptörvény B) cikk (3) és (4) bekezdésével. Emellett a 141. (4) bekezdése szerinti ajánlás nagyobb létszámú területi kamarák így különösen Budapest esetében gyakorlatilag lehetetlen, amely annak a kockázatát hordozza magában, hogy az ilyen kamarákból ajánlásszerzési célú vándorlás indul meg a választásokat megelőzően a kisebb létszámú kamarákba. Javasoljuk ezért vagy a területenkénti delegáltak számát arányosítani a területen névjegyzékbe vett szakértőkhöz, vagy elszakadni a szakértői területek szerinti választási rendszertől. Emellett a tervezet 143. (6) bekezdésében javasoljuk megteremteni a jelölőbizottság, a választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság, valamint a jelöltség közötti összeférhetetlenséget annak érdekében, hogy a választás tisztátalanságának a látszatát, valamint az érintett testületek működésképtelenségét is elkerüljük. A tervezet 151. (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kizárási okokkal szemben az érintett területi kamarai elnökök diszkriminációra hivatkozva opponáltak, e rendelkezés elhagyását javasolták. 6

7 2. Tartalmi észrevételek 2.1. A szakértő feladata A tervezet 3. (1) bekezdését pontosítani javasoljuk, a szakértőnek a szakkérdés eldöntését nem segítenie kell, hanem a szakkérdésben állást kell foglalnia, a rendelkezésére álló tények, körülmények alapján, szakmai módszerek és eszközök segítségével más releváns tényeket kell megállapítania. Ha a tervezet dogmatikailag helyesen lehatárolja a szakértő feladatát és kizárja jogkérdésben való állásfoglalását, akkor indokolt, hogy ilyen határozottsággal foglaljon állást abban a tekintetben is, hogy mi ténylegesen a feladata. Az egyértelmű megfogalmazás tiszta helyzetet, egyértelmű felelősséget és kiszámíthatóságot teremt úgy a szakértők, mint a kirendelők és az ügyfelek (felek) számára, amely így a tervezet kimondott céljait szolgálja Eseti szakértő A tervezet 3. (4) bekezdésében javasoljuk egyértelművé tenni, hogy eseti szakértő igénybe vételére kizárólag akkor van lehetőség, ha a kirendelő szerv az általa meghatározott szakkérdések tekintetében legalább kettő vagy három igazságügyi szakértő kirendelését megkísérelte, és az nem járt sikerrel, vagy a kirendelhető igazságügyi szakértők megfelelően rövid határidőn belül a szakvélemény elkészítését nem vállalják. E körben indokolt lenne kamarai szolgáltatásként bevezetni, hogy a kirendelők a szakkérdés absztrakt körülírásával megkereshessék a kamarát, amely rövid határidő mellett az adott szakkérdés tekintetében kompetens és szabad kapacitással rendelkező kirendelhető igazságügyi teljes szakértők listáját a kirendelő szervek rendelkezésére bocsátja. Kiemelten fontos lenne, hogy eseti szakértők az igazságügyi szakértőkre vonatkozó követelmények közül továbbiak, így különösen a büntetlen előéletre, foglalkozásról eltiltásra, cselekvőképességre vonatkozó követelmények megtartására is kötelesek legyenek. Emellett álláspontunk szerint semmi sem indokolja, hogy az eseti szakértőt ne terheljék az igazságügyi szakértőket helyesen terhelő nyilvántartásvezetési, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek. Nagyon fontos lenne, hogy az átalakuló törvényi szabályozás ne arra ösztönözze az igazságügyi szakértőket, hogy a követelmények könnyebb teljesíthetősége érdekében a kamarából kilépve eseti szakértőként folytassák tevékenységüket A szakértővé válás feltételei A tervezet 4. (3) bekezdése alapján, ha az igazságügyi szakértő a szolgáltató tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve igazságügyi szakértői intézmény vagy intézet, igazságügyi szakértői testület vagy más szerv nevében jár el, tevékenységét csak az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti. Ez a rendelkezés azonban nincs tekintettel sem az egyetemi alkalmazásban (közalkalmazásban) álló igazságügyi szakértőkre, sem pedig a jelenleg a rendőrség, illetve ezen belül a BSZKI kötelékében hivatásos állományú jogviszonyban álló igazságügyi szakértőkre. (Az ő kettős jogállásukat a jogviszonytörvények összeférhetetlenség okán, teljesen jogosan kizárják.) A tervezet 5. (3) bekezdés a) pontjával ellentétben kizárólag szándékos, az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggésben elkövetett vagy legalább 3 év szabadságvesztés büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőeljárásra szűkíteni a kizáró okot. 7

8 A tervezet 8. (5) bekezdése tekintetében javasolom, hogy a felhatalmazást ne az igazságügyi miniszter, hanem a Kormány kapja, hiszen e kérdés nem csupán az igazságügyi, hanem minden olyan ágazatot érint, amelyben igazságügyi szakértői tevékenység folyik (azaz gyakorlatilag minden ágazatot). Fenntartva a felvételi eljárás kamarai hatáskörbe utalására vonatkozó javaslatunkat, a tervezet 9. -ában nem egyértelmű, hogy a Kamara milyen státuszban vesz részt az eljárásban. Közigazgatási hatósági eljárási szempontból tisztázni kellene a szerepét, ha állásfoglalása köti a névjegyzéket vezető szervet, akkor szakhatóságnak kell lennie, ha adatot szolgáltat (például arról, hogy kizárták-e a Kamarából a kérelmezőt), akkor belföldi jogsegélyről van szó, ha a Kamara véleményez, akkor véleményezőként kell feltüntetni. Ahhoz azonban, hogy a Kamara bármely funkciójában megfelelően tudjon részt venni, szükséges, hogy ehhez megfelelő információkkal rendelkezzen, így nem elegendő csak értesíteni a kérelemről, hanem annak iratanyagát vagy releváns információit is át kell küldeni a Kamarának. A tervezet 13. -ában a szakterület kiterjesztése esetén nem indokolt mellőzni az 5. (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel igazolását, hiszen lehet, hogy az adott szakterület esetén a végrehajtási rendelet magasabb követelményeket határoz meg, mint a meglévő szakterület tekintetében A szakértői névjegyzék A tervezet 5. alcíme álláspontunk szerint nem tartalmazza a szakértői névjegyzékkel kapcsolatban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló törvény 5. (3) bekezdése szerinti a kötelező adatkezelés garanciáit jelentő rendelkezések egy részét (így különösen az adatkezelés határidejét, a nem nyilvános adatok közlésének a lehetőségét). Javasoljuk ennek a kiegészítését, felülvizsgálatát. Javasoljuk, hogy a kirendelők munkájának megkönnyítése érdekében a névjegyzék bárki számára hozzáférhető, nyilvános adatként tartalmazza a szakértő iskolai végzettségét, képzettségét, illetve különösen például ISO minősítését Törlés a szakértői névjegyzékből A tervezet 13. (1) bekezdés c)-f) pontjai tekintetében javasolom biztosítani, hogy az igazságügyi szakértő szigorú feltételekkel mentesülhessen a szankció alól. Nevezetesen akkor, ha bizonyítja, hogy a mulasztást ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény okozta, melynek elhárítása tőle nem volt elvárható. Ezzel a valódi vis maior esetek anélkül zárhatóak ki, hogy az egyébként a kirendelők, ügyfelek és a szabályszerűen eljáró igazságügyi szakértők védelmét egyaránt szolgáló rendelkezések által elérni kívánt célt veszélyeztetnénk. A tervezet 13. (1) bekezdés e) és f) pontja tekintetében egyébként is felmerül, hogy nem lenne-e hatékonyabb a szakértőt anyagi szankcióval, konkrétan jelentős összegű bírsággal fenyegetni kizárás helyett. A tervezet 13. (2) bekezdés b) és c) pontja vélhetően elírás miatt egyaránt meghatározza az (1) bekezdés e) pontja miatti kizáráshoz fűződő szankció hatályát, azonban eltérő tartalommal, ellenben az (1) bekezdés d) pontjára vonatkozó szabályt egyik pont sem tartalmaz. 8

9 2.6. Feljelentési kötelezettség A tervezet több ponton is (pl. 39., 113. ) feljelentési kötelezettséget róna az igazságügyi szakértőre, illetve a Kamara egyes tisztségviselőire. Álláspontunk szerint e kérdések rendezésére a Büntető Törvénykönyvben nyílik csak koherensen lehetőség, a tervezett szabályok a Büntető Törvénykönyv hatályos rendelkezéseivel nincsenek összhangban, hiszen ott csak hivatalos személy számára állapítanak meg ilyen kötelezettséget, a szakértő pedig nem véletlenül csupán közfeladatot ellátó személy. Annál is inkább, mert a szakértő és a fegyelmi bizottság tagjai nem jogvégzettek, így e kötelezettség elmulasztása vagy hamis vád megvalósítása reális eséllyel merül fel A szakértő kirendelése A tervezet 43. (2) bekezdés d) pontjában az összeg letétbe helyezése elrendelésének a közlése szükségtelen, hiszen ez még nem fedezi a munka díját, e körben csak az a lényeges információ, hogy mennyi a valós rendelkezésre álló összeg. A tervezet 43. (4) bekezdésében nincs objektíve indokolható oka az igazságügyi szakértő és az egyéb szakértő közötti különbségtételnek, javasoljuk a határidő egységes szabályozását A szakvélemény A tervezet 45. (7) bekezdésében javasoljuk egyértelművé tenni, hogy a szakvéleményt csak az azt készítő igazságügyi szakértő láthatja el kézjegyével, írhatja alá. Ugyanezen rendelkezéssel kapcsolatban kérdés, hogy mi az indoka a bélyegző kötelező alkalmazásának fenntartására, nem lenne-e elegendő, ha ehelyett a szakvéleményen feltüntetendő adatként jelennének meg a bélyegző elemei, melynek bélyegzővel vagy anélkül is eleget lehetne tenni. A bélyegző sajnos könnyen hamisítható, így alkalmazása semmiféle garanciát nem biztosít. A 2. értelmező rendelkezései a szakvélemény tekintetében álláspontunk szerint hiányosak és ezt a 20. alcím rendelkezései sem orvosolják. A pontjában a tervezetben a leletet, 11. pontjában pedig a szakmai állásfoglalást, mint a szakvélemény részeit írja körül. Emellett foglalkozni kellene a szakvélemény többi fontos részével is, mint pl.: a vizsgálattal (amelyben tételesen felsorolásra kerülnek azok az adatok, ismérvek, mérési eredmények, sajátosságok, stb. és mindezek illusztrációi, amelyek a vélemény kialakítását megalapozzák), és az értékeléssel (amely a vizsgálati eredményekből kialakuló vélemény milyenségét magyarázza. Javasolt a vélemény rész önálló megnevezése is, amely a szakvéleménynek a kirendelő végzésben feltett kérdésekre tömören válaszoló része A szakértői díj és az általános költségátalány Javasoljuk, hogy a kirendelt igazságügyi szakértői óradíját a jogforrási szint megválasztásától függetlenül ne tételes összegben, hanem valamilyen viszonylag értékkövető tényezőhöz kösse a jogalkotó. Így például indokolt lenne a minimálbér valahányszorosában megállapítani a díjat, amely így a társadalom teljesítőképességének változásával arányban hosszú távon biztosítaná az óradíjak értékállóságát. A tervezet 47. (2) bekezdése szerinti költségátalány elnevezése miatt könnyen összekeverhető a 49. szerinti költségátalánnyal. Javasoljuk ez utóbbit más néven nevezni. 9

10 A tervezet nagyon helyesen rendelkezik arról, hogy a jogerős döntéssel megállapított szakértői díjat haladéktalanul ki kell fizetni, nem biztosít garanciát ugyanakkor arra, hogy a döntés meghozatalára, illetve annak jogerősítésére értelmes határidőn belül sor kerül. Javasoljuk ezért a tervezetben előírni, hogy a hatóság a díjmegállapító végzést a szakvélemény benyújtásától számított 15 vagy 30 napon belül köteles meghozni. Egyértelművé kellene tenni, hogy a végzés kifejezett jogerősítése nem feltétele a számla benyújtásának, hiszen a jogerő törvény erejénél fogva áll be, a jogerősítés elmulasztása, késedelme így nem hatna ki a szakértő díjigényére. A tervezet 47. (1) és (2) bekezdésének, valamint 49. -ának összeolvasásából az az értelmezés is levezethető, hogy a 47. (1) bekezdése szerinti ügyekben általános költségátalány megállapítására, megfizetésére és a Kamara részére történő átutalására nem kerülne sor. Az igazságügyi szakértői tevékenység ellátása olyan közfeladat, melynek központi feladatai finanszírozása nem telepíthető kizárólag a pereskedő magánszemélyekre, magánfelekre stb. Ha az állami intézmények igénybe veszik a szakértő segítségét, ugyanúgy hozzá kell járulniuk a Kamara működési költségeihez mint bárki másnak. Abban az esetben, ha az általános költségátalányt nem közvetlenül a Kamara részére fizeti meg a kirendelő, javasoljuk, hogy annak megfizetése csak a teljes díjjegyzék kiegyenlítése után váljon esedékessé, illetve annak a megfelelő adótörvényekben való rögzítését, hogy az semmiféle közteher alapjába ne számíthasson bele Magánszakértői vélemény Javasoljuk az eljárási kódexeket kiegészíteni azzal a már kialakult bírósági gyakorlatnak is megfelelő rendelkezéssel, hogy a magánszakértői vélemény okirati bizonyíték, azonban ha megfelel a törvényben meghatározott (teljes körű, független, pártatlan, szakmailag megalapozott, stb.) követelményeknek, a döntéshozatal során megfelelő indoklás nélkül nem hagyható figyelmen kívül. Megfontolandónak javasoljuk a felkért igazságügyi szakértő fogalom használatát a magánszakértő helyett A hatóság bejelentési kötelezettsége A tervezet 53. (1) bekezdésével kapcsolatban érintve a minőségértékelési rendszert is javasoljuk, hogy az igazságügyi szakértő, ha a kirendelő bejelentésben megjelenő álláspontjával nem ért egyet, kérhesse az adott ügyben folytatott szakértői tevékenysége soron kívüli értékelését. Ugyanitt javasoljuk, hogy a bejelentéshez a hatóságnak az ezt megalapozó tényeket az azokra vonatkozó bizonyítékokkal együtt be kelljen csatolnia, és bejelentését közvetlenül a szakértőnek is meg kelljen küldenie Szakértőjelöltek Üdvözöljük, hogy a törvénytervezet a korábbinál tágabb kereteket biztosít szakértőjelöltek foglalkoztatására, ezzel is biztosítva a szakértői hivatás folyamatos, szerves utánpótlásának a lehetőségét. Javasoljuk, hogy a tervezet biztosítson a Kamara számára szabályozási jogkört abban a tekintetben, hogy a szakértőjelölt foglalkoztatásának, mentorálásának személyi feltételeit normatív módon szabályozhassa. Ennek az indoka az, hogy megfelelő tapasztalat hiányában, egy 10

11 bizonyos minősítés alatt, illetve bizonyos típusú így különösen felelősség megállapítása esetén az igazságügyi szakértő nem alkalmas arra, hogy szakmai mentorként és példaként szolgálhasson. Javasoljuk kifejezett rögzíteni a törvényben, hogy a szakértőjelölt önállóan igazságügyi tevékenységet nem végezhet, igazságügyi szakvéleményt kézjegyével nem láthat el, tevékenységét minden esetben igazságügyi szakértő irányításával és felelőssége mellett folytatja. Nem azon van ugyanis a hangsúly, hogy a szakértőjelölt nem visel felelősséget, hanem azon, hogy azt az igazságügyi szakértő viseli. A tervezet 55. (1) bekezdés második mondata egy állítást fogalmaz meg, nincs normatartalma. Javasoljuk az 5. (2) bekezdés c) pontjával összhangban akként pontosítani, hogy a szakértővé válás feltételeként írja elő a jogalkotó a szakértőjelölti idő és ügyszám teljesítését. A miniszter pedig rendeletben azt határozhassa meg szakterületenként, hogy mennyi a minimális szakértőjelölti idő és ügyszám. Érthető, hogy a törvényalkotó ezt felülről garanciákhoz kívánja kötni, ugyanakkor álláspontunk szerint ennek az alsó határát is meg kellene állapítani. Egyéves szakértőjelölti idő alatt például értelmetlen a jogintézmény. Javasoljuk, hogy például a tervezet 8. -ában teremtse meg a jogalkotó a lehetőségét annak, hogy a szakértőjelölti idő tényleges és valódi szakértői tevékenységben való közreműködéssel eltöltött idejét ellenőrizni lehessen. A tervezett szabályozás ugyanis felveti annak a lehetőségét, hogy a szakértőjelölti idő igazolása mögött nem lesz semmiféle tényleges tevékenység Szakmai iránymutatás A tervezet 59. (2) bekezdés g) pontjával kapcsolatban javasoljuk, hogy szakmai iránymutatást csak az adott szakterületre vonatkozó tevékenység felügyeletét ellátó hatóság egyetértésével, a módszertani útmutatók, módszertani ajánlások alapján lehessen kiadni A Kamara szervezete, működése A tervezet 67. (2) bekezdésével kapcsolatban javasoljuk, hogy vagy ne kettőződjön meg a fegyelmi és az etikai eljárás (azaz az etikai eljárás olvadjon be a fegyelmi eljárásba), vagy pedig az etikai bizottság legyen önálló, hiszen alárendeltsége a függetlenségét veszélyezteti. A területi kamarák tagjainak egy része olyan észrevételt tett, hogy az elektronikus ügyintézés korában nem látják értelmét területi ügyfélszolgálati pont kötelező fenntartásának. Álláspontunk szerint ezek szükségességének és feladatkörének megállapítását tekintettel arra is, hogy az, a kamarai szerepfelfogás változásától és a körülmények, szabályozás alakulásától függően gyakran változhat indokolt lenne a Kamara szervezetalakítási hatáskörébe utalni, és törvényi szinten az önálló jogalanyisággal nem rendelkező ügyfélszolgálati pontok felállításának kötelezettségét mellőzni. A tervezet 139. (3) bekezdése alapján a területi kamaráknak papír alapú dokumentumaikat a Kamara alakuló ülését követően felállítandó ügyfélszolgálati pontok részére kell átadni. Az ügyfélszolgálati pontok azonban nem önálló jogalanyok, ráadásul mire legkésőbb szeptembert 30. napjáig felállnak, addigra nem lesznek területi kamarák, így nincs olyan időpont, amikor egy átadás-átvételi jegyzőkönyvet jogszerűen mindkét fél aláírhatna. Javasoljuk, hogy az átadást a Kamara részére kelljen teljesíteni, a felálló Kamara pedig ki tudja jelölni az átadás-átvétel lebonyolítására átvevőként legalkalmasabb személyeket. 11

12 A tervezet 69. -ában javasoljuk, hogy a jegyzőkönyvet vagy elektronikus aláírással hitelesítsék, vagy azt két jegyzőkönyvvezető is hitelesítse, annak érdekében, hogy megfeleljen a minősített okirati forma által támasztott követelményeknek. A tervezet 71. -ával kapcsolatban javasolom, hogy a küldöttgyűlés által meghozott határozattal szemben az a kamarai tag, akire nézve a határozat kifejezetten rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen élhessen jogorvoslattal, enélkül ugyanis az egyéni jogsérelemmel szemben nem lenne lehetőség jogorvoslatra, amely nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel. Több igazságügyi szakértői is javasolta, hogy az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehessen az igazságügyi szakértői társaságok, intézetek és testületek képviselői is. Fontos lenne, hogy a küldöttgyűlés az Alapszabályban egyes szabályzatok megalkotását saját kizárólagos hatáskörében tarthassa. A tervezet 82. (2) bekezdése és (4) bekezdése egymással ellentétben áll. Ha ugyanis a választásokat nem tartják meg négy éven belül vagy megtartják ugyan, de az érvénytelennek vagy eredménytelennek bizonyul, nem egyértelmű, hogy a tisztségviselők mandátuma hogyan alakul. Javasolom úgy szabályozni a kérdést, hogy a 4 éves mandátum lejárta után a tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők hivatalba lépéséig ügyvezető mandátummá alakuljon, és azok gyakorlása kizárólag a Kamara működőképességének biztosításához szükséges döntések meghozatalára terjedjen ki. A tervezet 83. (3) bekezdésében az szerepel, hogy a tisztségviselő megbízatása megszűnik, ha fegyelmi eljárás során elmarasztalták. Azonban mivel kifejezetten van olyan fegyelmi büntetés, amely a tisztség elvesztését eredményezi [89. d) pont], e rendelkezés álláspontunk szerint elhagyandó. A tervezet 83. (4) bekezdésével kapcsolatban a Kamara működőképességének biztosítása érdekében javasolom a konstruktív visszahívás intézményének bevezetését. Ez azt jelentené, hogy csak a tisztségviselő helyére javasolt személy megjelölése mellett lehetne kezdeményezni a tisztségviselő visszahívását, amely csak akkor lenne sikeres, ha a visszahívással egyben a döntés meghozatalára jogosult szerv az új tisztségviselőt s megválasztaná Fegyelmi és etikai eljárás Javasoljuk, hogy az etikai eljárás szűnjön meg és a fegyelmi eljárás részeként kerüljenek elbírálásra az etikai vétségek is. Az etikai bizottság így felszabaduló létszáma a fegyelmi eljárásokba lenne becsatornázható, hatékonyabb ügyteher-elosztást biztosítva. Javasoljuk, hogy a bejelentés megtételére is vonatkozzon a tervezet 91. (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő. A tervezet 91. (1) bekezdés a) pontja szerinti elévülési időt javasoljuk más hivatásrendek, pl. az ügyvédek szabályozásával összhangban 3 évre csökkenteni. Még a bűncselekmények esetében is csak 3 év az általános elévülési idő. Javasoljuk, hogy a tervezet 91. (2) bekezdésében ne az elévülés kezdő időpontjaként, hanem az elévülést megszakító eseményként szabályozzák a szakvéleményhez kapcsolódó részcselekményeket. 12

13 Javasoljuk, hogy a tervezet (92. skk.) a fegyelmi lista kifejezetés helyett a fegyelmi tanácstagok listája kifejezést alkalmazza, előbbi ugyanis negatív tartalmú kifejezés. Javasoljuk, hogy a fegyelmi eljárásban a hatóság képviselője döntési jogkörrel, demokratikus legitimáció hiányában ne vehessen részt, csak tanácskozási, indítványtételi joggal. Ennek az is az oka, hogy a hatóság érintett az ügyben, így nem elvárható, hogy objektíven álljon az eljárás alá vont igazságügyi szakértőhöz, illetve ügyéhez. Ha a tervezet széles körben biztosít jogosultságokat a bejelentő számára, amely adott esetben jelentős költségnövekedést is eredményezhet az eljárásban és alapvetően változtatja meg az eljárás alá vont szakértő pozícióját is, akkor indokolt a visszaélésszerű bejelentésekkel szemben is garanciákat biztosítani. E körben javasoljuk, hogy ha a bejelentő nyilvánvalóan alaptalan bejelentést tesz, bejelentésében vagy az eljárás során rosszhiszeműen valótlanságot állít, illetve ismételten tesz ugyanazon szakértő ellen vagy ugyanazon okból bejelentést, az eljárás költségeiben legyen marasztalható. Javasoljuk rögzíteni azt is, hogy a bejelentő mulasztása nem lehet az eljárás folytatásának az akadálya. Ugyancsak javasoljuk az eljárásért fizetendő díj megemelését 25 vagy 50 ezer forintra. A tervezet 125. b) pontja szerinti tényállás rendkívül homályos, visszaélésre ad lehetőséget, javasoljuk, hogy a törvény e kérdést utalja az etikai kódex szabályozási körébe, ahol műfajánál fogva alacsonyabb absztrakciós szinten, konkrétabban lehet az e körbe tartozó tényállásokat megfogalmazni. Megfontolásra javasoljuk, hogy a törvény biztosítson a Kamarán belüli jogorvoslati lehetőséget a fegyelmi (etikai) ügyben hozott határozatok ellen, hiszen az alkalmas lehetne az elhúzódó bírósági eljárásokat megelőző szűrőszerepre. Az etikai eljárások zömét a panaszosok azért indítják meg, hogy abban az ügyben, amelyben a szakértő számukra kedvezőtlen szakvéleményt adott, meg nem engedett előnyre tegyenek szert. Ennek a kizárása érdekében javasolt egyértelműen rögzíteni a tervezetben, hogy a fegyelmi eljárásban nincs lehetőség a szakvélemény szakmai tartalmának felülbírálatára. Ennek hiányában a panaszos akár felfüggesztési okként is hivatkozhat a fegyelmi eljárásra, amely az alapügy elhúzódását eredményezheti Átmeneti rendelkezések A tervezet 140. (2) bekezdése alapján a törvény hatálybalépését követően a területi kamarák és a MISZK az előző évi költségvetés keretei között gazdálkodnak. Azzal azonban nem számol a tervezet, hogy a kamarák a tagdíjakat évről-évre határozattal szabják ki. Indokolt lenne rögzíteni, hogy az ügyvivők jogosultak a hatályba lépést követően is kivetni a tagdíjat, de legfeljebb az előző évivel megegyező összegben. Enélkül ugyanis az előző évi költségvetésnek megfelelő gazdálkodás anyagi fedezete nem biztosított. Indokolt lenne arról is rendelkezni, hogy egy-egy ügyvivő tisztségének megszűnése esetén az átmeneti időszakban mi a helyzet, mert újraválasztásra sem idő, sem törvényi lehetőség nem lesz, ami viszont az átalakulási folyamatot megakaszthatja. Hasonlóképpen indokolt lenne rendelkezni arról, hogy az átalakulás időpontjában betöltetlen tisztségviselői pozíciók esetén ki látja el az ügyvivői feladatokat. 13

14 3. Technikai és kodifikációs jellegű észrevételek Javasoljuk a törvénytervezet 3. -át kiegészíteni azzal, hogy az igazságügyi szakértő, ha kirendelés alapján jár el, közfeladatot lát el. A tervezet 3. (4) bekezdésében felesleges kimondani, hogy eseti szakértőként más szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő is eljárhat, mivel a törvénytervezet ezt egyébként sem zárja ki. A tervezet 8. (2) bekezdését indokolt azzal kiegészíteni, hogy a szakhatóság mulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó egyéb szabályait kell alkalmazni. A tervezet 115. (1) bekezdés b) pontjában az igazolványszám helyett a nyilvántartási szám feltüntetése indokolt. Budapest, január 26. Üdvözlettel, Agárdi Tamás elnök Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara 14

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró

Részletesebben

A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában

A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában 1 dr. Czeglédy Csaba A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában A joggyakorlat alapján a kötelező védelem esetén a védő kirendelésének elmulasztása a terhelt jogainak

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

A PÉCSI IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK VÉLEMÉNYE A SZAKÉRTŐI TÖRVÉNY TERVEZETT MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

A PÉCSI IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK VÉLEMÉNYE A SZAKÉRTŐI TÖRVÉNY TERVEZETT MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN 1 A PÉCSI IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK VÉLEMÉNYE A SZAKÉRTŐI TÖRVÉNY TERVEZETT MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN Azzal, hogy az igazságügyi szakértői szervezet reformra szorul, egyetértünk. Azzal,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári

Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv, valamint a civil szervezetekre vonatkozó hatályos

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. május 5., csütörtök Tartalomjegyzék 2016. évi XXIX. törvény Az igazságügyi szakértőkről 5036 2016. évi XXX. törvény A védelmi és biztonsági célú

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk: Módosító javaslat Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló, 4786. számú törvényjavaslathoz

Részletesebben

Az MKB Consulting Kft. projektmenedzsment-szolgáltatásra vonatkozó Általános szerződéses feltételei ( Ászf )

Az MKB Consulting Kft. projektmenedzsment-szolgáltatásra vonatkozó Általános szerződéses feltételei ( Ászf ) Az MKB Consulting Kft. projektmenedzsment-szolgáltatásra vonatkozó Általános szerződéses feltételei ( Ászf ) I. Általános rendelkezések 1. A jelen Általános szerződéses feltételek (a továbbiakban: Ászf

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 / 38 2016.05.23. 9:59 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2016.01.01 19 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

A Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Ellenőrzési Szabályzata

A Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Ellenőrzési Szabályzata A Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Ellenőrzési Szabályzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti szakmagyakorlási tevékenység jogszerűségének és szakszerűségének

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság. eszközök bérbeadására vonatkozó. Általános Szerződési Feltételei

A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság. eszközök bérbeadására vonatkozó. Általános Szerződési Feltételei 1 A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság eszközök bérbeadására vonatkozó Általános Szerződési Feltételei Hatályos: 2014. július 30. napjától 2 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.1. Az Általános Szerződési Feltételek

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

2007. évi LXXV. törvény

2007. évi LXXV. törvény 2007. évi LXXV. törvény 2012.01.01-én hatályos állapot a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről A piacgazdaság működéséhez szükséges,

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Általános elvek

ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Általános elvek 1 / 50 2016.01.06. 8:29 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről 2015.12.24 Nem ismert 41 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Általános elvek

Részletesebben

A R. 1. -a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A rendelet hatálya

A R. 1. -a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A rendelet hatálya /2006. (..). HM rendelet a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 17/2002. (IV. 5.) HM rendelet módosításáról A Magyar Honvédség

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE L 180/60 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.6.29. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatály: határozatlan A jel a legutoljára megváltozott

Részletesebben

2016. évi törvény. a Magyar Pszichológus Kamaráról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény hatálya

2016. évi törvény. a Magyar Pszichológus Kamaráról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény hatálya 1 Az Országgyűlés 2016. évi törvény a Magyar Pszichológus Kamaráról elismerve a pszichológusok jogát a szakmai önkormányzathoz, annak érdekében, hogy a pszichológusok közvetlenül és az általuk választott

Részletesebben

2. Irányadó jogszabályok

2. Irányadó jogszabályok A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3010/2014. útmutató a vámigazgatási bírságok kiszabásáról, a korrekciós pótlékról és az azokhoz kapcsolódó méltányossági eljárások gyakorlatáról 1. Bevezető A

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

Részletesebben

MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.III. emelet 305.. szoba

MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.III. emelet 305.. szoba PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. Egyszer használatos ágyneműk beszerzése tárgyú nyílt pályázathoz Budapest, 2014. február Tartalomjegyzék I. Pályázati felhívás II. Felolvasólap

Részletesebben

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/23/2011. Iktatószám: Vj/23-211/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kristó Annamária dr. Bene Beáta Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mert Jánoshida külterületén

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS A jelen vállalkozási keretszerződés (a továbbiakban: Keretszerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 702/A/2006 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-873/2016 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-873/2016 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-873/2016 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina dr. Bene Beáta Az eljárás megindulása A korábbi ombudsmani vizsgálati tapasztalatok 1 szerint problémát

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Eljárási Szabályzata

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Eljárási Szabályzata A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Eljárási Szabályzata 1 Tartalomjegyzék A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Eljárási Szabályzata...3 Első Rész - Általános rendelkezések...3 I. fejezet

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök telefon/fax:

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 13. számú Iránymutatása 1 a Magyar Közjegyzőség Etikai Szabálykönyvéről módosításokkal egységes szerkezetben 2

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 13. számú Iránymutatása 1 a Magyar Közjegyzőség Etikai Szabálykönyvéről módosításokkal egységes szerkezetben 2 A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 13. számú Iránymutatása 1 a Magyar Közjegyzőség Etikai Szabálykönyvéről módosításokkal egységes szerkezetben 2 Bevezetés A közjegyzőség intézménye az igazságszolgáltatás

Részletesebben

Kosárlabdázók nyilvántartási, igazolási, átigazolási és játékengedély kiadási szabályzata

Kosárlabdázók nyilvántartási, igazolási, átigazolási és játékengedély kiadási szabályzata Kosárlabdázók nyilvántartási, igazolási, átigazolási és játékengedély kiadási szabályzata A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (a továbbiakban: MKOSZ) a 2011/172. törvény által módosított Sportról

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos édesanya a 2009-ben született gyermekével való kapcsolattartása ügyében

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatások beszerzésére

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatások beszerzésére ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatások beszerzésére Jelen Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) Megrendelő és Vállalkozó közötti ügyletekre vonatkozó szerződéses kapcsolat szabályait tartalmazzák

Részletesebben

Mens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. -

Mens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. - MU-07-01 B E L S Ő A D A T V É D E L M I E L J Á R Á S R E N D az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

V É G Z É S. megszüntetem

V É G Z É S. megszüntetem Ügyszám: NAIH-607-4/2013/H. Tárgy: eljárás megszüntetése V É G Z É S... (..., a továbbiakban: Panaszos) bejelentése alapján a...kft. (..., a továbbiakban: Munkáltató) adatkezelése vizsgálatának tárgyában

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

ADATKEZELÉSI és ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATKEZELÉSI és ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT 1 ADATKEZELÉSI és ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT Z& C Solution Iroda Hatálybalépés időpontja : 2015.05.24 (Nyilvántartási azonosító: NAIH-85531/2015) 2 Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

1. A tevékenység jogszabályi háttere

1. A tevékenység jogszabályi háttere A technikai elemzési tevékenység összehasonlítása a befektetési elemzéssel, valamint a befektetési elemzési tevékenység törvényi tényállás-elemeinek részletes kifejtése Az állásfoglalást kérő befektetési

Részletesebben

2. sz. melléklet Családjog

2. sz. melléklet Családjog 2. sz. melléklet Családjog I. A Ptké.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek 1) A Ptké. 37. -hoz A Ptké. 37. -a az alábbiak szerint egészül ki: 37. A Csjt. 82. (2) bekezdése alapján a gyermek gyámhatósághoz

Részletesebben

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Kolontár és környéke egészségéért Egyesület H-8468 Kolontár Arany János u. 33. Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Általános rész: ALAPSZABÁLY 1. Egyesület neve: Kolontár és környéke egészségéért

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. március 3. 2014. 6. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 6/2014. (II. 26.) AB határozat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról,

Részletesebben

FELTÉTELES ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS

FELTÉTELES ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS FELTÉTELES ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Annavölgy Község Önkormányzata (székhelye: 2529 Annavölgy, Községháza köz 2., adószáma: 15388454-2-11, telefon száma: 06-33/508-510, és fax kapcsolási

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS A jelen vállalkozási keretszerződés (a továbbiakban: Keretszerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980

Részletesebben

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás. érvényes: 2016. január 1-től

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás. érvényes: 2016. január 1-től K&H vállalkozói vagyonbiztosítás érvényes: 2016. január 1-től tartalom ügyfél tájékoztató... 5 I. általános feltételek... 9 1.1. biztosító, szerződő, biztosított... 9 1.2. a biztosítási szerződés létrejötte...

Részletesebben

A beszerzési eljárás lefolytatója: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Beszerzési és Logisztikai Üzletág Vasúti és Vállalatüzemeltetési

A beszerzési eljárás lefolytatója: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Beszerzési és Logisztikai Üzletág Vasúti és Vállalatüzemeltetési 12037/2015./SZK. A j á n l a t i f e l h í v á s MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített cégnév: MÁV-START Zrt.) Székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.

Részletesebben

A Kúria Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Irodájának Hírlevele 2016. március 31. VII. évfolyam 3. szám

A Kúria Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Irodájának Hírlevele 2016. március 31. VII. évfolyam 3. szám A Kúria Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Irodájának Hírlevele 2016. március 31. VII. évfolyam 3. szám EURÓPAI UNIÓS JOGI KÖZLEMÉNYEK... 3 KÖZZÉTETT ELŐZETES DÖNTÉSHOZATAL IRÁNTI KÉRELMEK... 3 BÜNTETŐ

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjainak javaslatai az elektronikus hírközlési szabályozás felülvizsgálatához 2010. november

A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjainak javaslatai az elektronikus hírközlési szabályozás felülvizsgálatához 2010. november A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjainak javaslatai az elektronikus hírközlési szabályozás felülvizsgálatához 2010. november Szükségesnek tartjuk, hogy egyértelmű szabályozást nyerjen a hatályos jogrenden

Részletesebben

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA Villamos energia beszerzés a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. közbeszerzési

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás

Részletesebben

Általános szerződési feltételek Törzsrész. Tartalomjegyzék

Általános szerződési feltételek Törzsrész. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék V. fejezet... 2 Az előfizetői jogviszony létrejötte, módosulása, megszűnése... 2 Az előfizetői szerződéskötés formai és eljárási szabályai... 2 1. Igénybejelentés... 2 1.4. Az igénybejelentés

Részletesebben

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt.

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt. BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS A jelen megbízási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) az alulírott helyen és időpontban jött létre egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely:

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. COM(2013) 192 final 2013/0103 (COD) C7-0097/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező

Részletesebben

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara ALAPSZABÁLYA Preambulum

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara ALAPSZABÁLYA Preambulum A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara ALAPSZABÁLYA (Az Országos Küldöttgyűlés által 2013. december 6-án, 2014. április 29-án, 2014. szeptember 4-én, 2015. április 21-én és a 2016.

Részletesebben

SZELLEMI ALKOTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME II. RÉSZ

SZELLEMI ALKOTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME II. RÉSZ Dr. Kardos Andrea dr. Szilágyi Dorottya SZELLEMI ALKOTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME II. RÉSZ 2. Büntetéskiszabás Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kriminálstatisztikai elemzése és gyakorlati tapasztalataink

Részletesebben

A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA

A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara 1996. november 22. napján elfogadott, 2000. november 23-án, 2004. november 19-én, 2008. május 22-én, 2009.május 21-én és 2012

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3475/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3475/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3475/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bene Beáta Az eljárás megindítása A panaszos diplomájának kiadása érdekében kérte az alapvető jogok biztosának segítségét.

Részletesebben

S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I

S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I 1 " DÓZSA" LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T A a 2001. 11. 28-i igazgatósági ülés 20./2001. sz. határozatával elfogadott módosításokkal, a 2002. 12.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult a hivatalomhoz, mert indokolatlannak tartja a gyorsvonati

Részletesebben

MOTOR PACK TERMÉKCSALÁD MŰSZAKI MEGHIBÁSODÁSRA SZÓLÓ GARANCIABIZTOSÍTÁS HASZNÁLT GÉPJÁRMŰVEKRE ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

MOTOR PACK TERMÉKCSALÁD MŰSZAKI MEGHIBÁSODÁSRA SZÓLÓ GARANCIABIZTOSÍTÁS HASZNÁLT GÉPJÁRMŰVEKRE ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Mapfre Asistencia S.A. Magyarországi Fióktelepe 1146 Budapest, Hermina út 17. Telefon: (06 40) 200 521, fax: (06 1) 461 0624 Adószám: 22157629-1-42 MOTOR PACK TERMÉKCSALÁD MŰSZAKI MEGHIBÁSODÁSRA SZÓLÓ

Részletesebben

Információk a Pénzügyi Békéltető Testületről. 1. Ki a fogyasztó?

Információk a Pénzügyi Békéltető Testületről. 1. Ki a fogyasztó? Információk a Pénzügyi Békéltető Testületről 1. Ki a fogyasztó? Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Nem minősül

Részletesebben

A DIÓSJENŐI SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A DIÓSJENŐI SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A DIÓSJENŐI SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.6.11. a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.6.11. a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv létrehozásáról HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.6.11. C(2010)3667 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.6.11. a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv létrehozásáról

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016) Előadók: dr. Bene Beáta dr. Kussinszky Anikó Az eljárás megindítása A Hivatalomhoz érkező panaszbeadványok

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

AUTO SECURIT Zrt. SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT PARKOLÁS ÉS E-MATRICA VÁSÁRLÁS

AUTO SECURIT Zrt. SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT PARKOLÁS ÉS E-MATRICA VÁSÁRLÁS AUTO SECURIT Zrt. SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT PARKOLÁS ÉS E-MATRICA VÁSÁRLÁS I. FEJEZET A SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT ALAPFOGALMAI 1.1 Alapfogalmak 1.1.1 Szolgáltatás A Szolgáltató, mint a 356/2012. (XII.13.)

Részletesebben

Pályázati Felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából.

Pályázati Felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázati Felhívás Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázat célja: Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő Budapest 1045 Nap utca 7. szám alatti, 72442/0/A/1 hrsz-ú,

Részletesebben

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1.

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1. 9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Összefoglaló megállapítások 3. Javaslatok

Részletesebben

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola)

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) 81 Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) A társasházak törvényességi felügyelete a gyakorlatban Az egyes

Részletesebben

Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya

Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya Preambulum Tekintettel a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról;

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos

Részletesebben

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról Az Országgyűlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét,

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2013.3.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 83/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 231/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti

Részletesebben

FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 2015. január 31. napjáig fogyasztónak nem minősülő természetes személyekkel megkötött kölcsönszerződésekre vonatkozó FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 2014. március 15. napjától érvényes

Részletesebben

A Magyar Ügyvédi Kamara 2/2009. (IV. 27.) MÜK Szabályzata

A Magyar Ügyvédi Kamara 2/2009. (IV. 27.) MÜK Szabályzata Hatályban: 2009. július 10. A Magyar Ügyvédi Kamara 2/2009. (IV. 27.) MÜK Szabályzata Az ügyvéd irodájának gondnoka jogköréről és eljárásáról, valamint a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről szóló 6/1999.

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben