Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)"

Átírás

1 Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség néhány kérdésével. Kemenes István kollégiumvezető vitaindító anyaga A vezető tisztségviselő deliktuális kártérítési felelősségről címet viseli, s elsősorban a Ptk. 6:541. rendelkezéseinek kialakulásával és értelmezésével vezette le azt a következtését, hogy indokolt a Ptk. módosítása. Slágertémáról lévén szó, érdemes felemlíteni, hogy a jelentős cégek vezetői milyen kérdéseket tettek fel az őket képviselő ügyvédeknek az új Ptk. hatályba lépését követően. Az egyik cég vezetője kitiltja a területéről szerződéses partnerét, akivel jogi vitája van. A kitiltott cég a pert megnyeri, s az a kérdés, hogy az esetleges kártérítési igény érvényesítése során a vezető közvetlen, deliktuális felelőssége megállapítható-e? A másik cég vezetője aziránt érdeklődik, hogy amennyiben egy autójavító műhelyben kiütött tűzben több személygépkocsi károsodik, felvethető-e a cégvezető személyes felelőssége amiatt, hogy nem ellenőriztette a tűzoltó készülékek állapotát, s ez a vezetői jogviszonyával összefüggésbe hozható mulasztása alapot ad-e kártérítési felelősségének megállapítására. A vezetői aggodalmak jogosak, miután a kérdésben komoly jogtudósok ellenétes álláspontot foglalnak el. (Ezeket csokorba szedem a cikk második részében.) Még nehezebb helyzetbe kerülhet a vezető tisztségviselő, ha az általa vezetett társaság felszámolás alá kerül vagy jogutód nélkül megszűnik. Jelen tanulmány a címének megfelelően az utóbbi határterületekkel foglalkozik, azzal a kérdéssel, hogy miként alakul a vezetői felelősség abban az esetben, ha a jogi személy különböző eljárások eredményként megszűnik, illetve miként alakul a speciális előírások és a Ptk. deliktuális felelősségre vonatkozó szabályainak a viszonya. Ennek keretében nem csak a Ptk. 6:541., hanem a 3:118. előírását is érdemes megvizsgálni. A magam részéről mindkét szakasznál a felszámolási eljárás és a vezetői felelősségre vonatkozó polgári eljárási szabályok találkozásánál felmerülő problémákra fókuszáltam. 2. A Ptk értelmezésével kapcsolatos kérdések A Ptk. 3: 118. tartalmazza a vezetők polgári jogi felelősségére vonatkozó alapvető szabályokat, mely szerint ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. A rendelkezéssel kapcsolatos első kérdés, hogy önálló felelősségi alakzat született vagy csak megteremti a jogalapot a külön jogszabályban szabályozott vezetői felelősséggel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásának. A Ptk. hatályba lépése előtt a Gt. 30. (3) bekezdése egyértelműen utaló rendelkezést tartalmazott, amikor kimondta, hogy a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság 1

2 hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére - ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették - előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. A Gt. tehát egyértelműen külön jogszabályra utalta a konkrét rendelkezést. Mint láttuk a Ptk hatályba lépése új helyzetet teremtett ebben a kérdésben is. A szabályozással kapcsolatban A Polgári Törvénykönyv Magyarázatokkal (Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, oldal ) kiadvány az alábbiakat emeli ki: A Ptk. a jogalkalmazásban felmerült problémák egyértelmű megoldása érdekében némileg módosított formában szabályozza a vezető tisztségviselőket a társaság hitelezőivel szemben terhelő felelősséget. (3:118. ) A vezető tisztségviselő a hitelezőkkel nem áll szerződéses kapcsolatban, ezért felelősségére a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazni. A felelősség alapja az, hogy a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekeket felróható módon figyelmen kívül hagyta. A Ptk. tehát nem kíván priorításokat megfogalmazni, és nem rendelkezik arról, hogy ilyen helyzetben az ügyvezetési tevékenységet a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján kellene ellátni, viszont azt elvárja, hogy a vezető tisztségviselők ezeket az érdekeket kellő súllyal vegyék figyelembe tevékenységük során. - írja Kisfaludy András. A magyarázatban szó sincs arról, hogy a Ptk. idézett szabálya utaló szabály vagy sem. Ha a korábbi és a március 15. utáni szabályokat összehasonlítjuk, a következő eltérést tapasztaljuk: - A Ptk. kifejezetten rendelkezik a vezetői felelősségről, míg a Gt. 30. (3) bekezdése csak a felelősség megállapítása lehetőségéről rendelkezik, külön törvényre utalja ezt a kérdést. - A felelősség alapja a hitelezői érdekek figyelmen kívül hagyása (a korábbi hitelezői érdeke elsődlegessége helyett) a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után. - Kimondja, hogy a végelszámolással történő megszűnés esetén a rendelkezés nem alkalmazható. Ahhoz, hogy elemezzük a Ptk. és az egyéb jogszabályok viszonyát, nézzük meg, hogy mely jogszabályok rendelkeznek kifejezetten a vezető tisztségviselő felelősségéről. A legfontosabb ilyen rendelkezés a Cstv.-ben található, ahol a 33/A (1) bekezdés témánk szempontjából legfontosabb előírása a következő: 33/A. (1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. ] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Egyéb törvényi rendelkezésekben is találhatunk a vezetői felelősséggel kapcsolatos előírásokat. Ilyen rendelkezés a cég kényszertörléssel történő megszüntetése esetén a Ctv. 118/B. -a, a pártok működéséről szóló évi XXXIII. tv. 3/F. -a, egyesületi vezetők esetében a Ptk. 3: 86. (1) és (2) bekezdése, a szövetkezetek esetén a Pk. 3:347. (3) 2

3 bekezdése. Meghaladja jelen észrevétel kereteit ezeknek a szabályoknak a részletes elemzése, a továbbiakban a Cstv. 33/A. rendelkezéseire leeszek figyelemmel. Alapvető kérdés az, hogy a fenti speciális rendelkezések hogyan viszonyulnak a Ptk. 3:118. és a Ptk. 6:541. rendelkezéséhez. A válasz megkerülhetetlen. Amennyiben ugyanis önálló jogcímet teremtenek a vezető tisztségviselő elleni kártérítési per megindítására, úgy a Cstv. 33/A., illetve az egyéb jogszabályokban írt speciális feltételeket tartalmazó előírásait átugorva elévülési időn belül lehetőséget biztosít a per megindítására, a jogi személy megszűnése esetén akár a Ptk. 3:118., akár a Ptk. 6:541. alapján. A kérdéssel kapcsolatosan ellentétes nézetek láttak napvilágot. Az egyik markáns véleményt Csőke Andrea kúriai bírónő, a téma kiváló szakértője a vezetői felelősségről készülő szakkönyvbe írt tanulmányában (A vezető tisztségviselő felelőssége fizetésképtelenség és felszámolás esetén 2014 kézirat) az alábbiak szerint fejti ki: Határozott álláspontom az, hogy ez (Ptk. 3:118. ) csak általános szabálynak alapnak - tekinthető, melyhez képest felszámolás esetére a Cstv. 33/A. -a, kényszertörlési eljárást követően pedig a Ctv. 118/B. -a tartalmaz speciális rendelkezéseket. Nem külön jogcím, nincs tehát lehetőség arra, hogy e rendelkezésre hivatkozva indítson pert a hitelező. Nézzük meg a szöveg egyes részei alapján, hogy mi igazolja ezt az állítást! a) Milyen jogutód nélküli eljárások esetében alkalmazható ez a szabály? Három jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárás létezik ma a magyar jogban: a felszámolás, a végelszámolás és a kényszertörlési eljárás. Azonnal le kell szűkítenünk az alkalmazási lehetőséget, hiszen maga az új Ptk. mondja ki, hogy végelszámolásnál a rendelkezés nem alkalmazható, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetre való hivatkozás miatt a felszámolás során és a kényszertörlési eljárást követően megindított perben szolgálhat a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása alapjául. b) Ki minősül hitelezőnek? Véleményem szerint a jogutód nélküli megszűnésre irányuló eljárásban bejelentkezett személyt lehet csak ilyennek tekinteni. Aki nem jelentkezett, annak a felszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentésére rendelkezésre álló jogvesztő határidő miatt a követelése is megszűnik, s véleményem szerint a kényszertörlési eljárásnál bár ott jogvesztést nem ír elő a törvény hasonlóan kell értelmezni a törvényt. Nem engedhető meg, hogy az eljárásból bármilyen ok miatt kimaradtak ilyen módon próbálják meg a követelésüket behajtani. c) Értelmezhető-e úgy ez a rendelkezés, hogy a hitelezők a teljes kielégítetlen igényükkel léphetnek fel a vezető tisztségviselővel szemben? Álláspontom szerint a jogszabály ilyen értelmezése gyakorlatilag a vezető tisztségviselő korlátlan felelősségét állapítaná meg a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet tartozásaiért. Az új Ptk. szerint a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint kell kötelezni a vezető tisztségviselőt a kár megfizetésére, mely a 6:522. -a szerint a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny és a költségek. Csakhogy álláspontom szerint itt nem az a kérdés, hogy a vezető tisztségviselő magatartása a hitelezőnél milyen kárt okozott, hanem az, hogy mekkora vagyoncsökkenést okozott a magatartása az adósnál. Csak olyan vagyoncsökkenésért kárért felel a vezető tisztségviselő, amely abból eredt, hogy a társaság fizetésképtelenségével fenyegetõ helyzet beállta után a hitelezõi 3

4 érdekeket nem vette figyelembe. A kár mértéke tehát korlátozott a gazdálkodó szervezetnél emiatt bekövetkezett vagyoncsökkenés mértékére. d) Vajon a Ptk.3:118. -ának az új fogalma: a hitelezői érdekek figyelembe vétele tartalmában eltér-e a korábbi hitelezői érdekek elsődlegessége fogalomtól? Álláspontom szerint nincs tartalmi különbség, az új Ptk. hatályba lépése és a Cstv. 33/A. e körben történt módosítása előtti joggyakorlat megfelelően kezelte ezt a problémát. A hatályos Ptk. és Cstv. egyformán nevezi meg ezt a feltételt. e) Mikor indítható ez a per felszámolási eljárás esetén? A törvény szövege szerint a jogutód nélküli megszűnést követően. A Cstv. 33/A. (6) bekezdése szerinti marasztalási pert is ekkor lehet megindítani. A fenti kérdésekre adott válaszok alapján fenntartom azt az állítást, hogy a Ptk. 3:118. -a nem egyéb, mint a felszámolási eljárást követő, Cstv. 33/A. (6) bekezdés szerinti marasztalási per, illetve a kényszertörlési eljárás befejezését követő per (Ctv. 118/B. ) alapjául szolgáló rendelkezés. Ugyanúgy, ahogyan korábban a Gt. 30. (3) bekezdése nem alapított önálló jogcímet a hitelezőnek a perlésre, ezek az új Ptk-ban található szabályok szintén nem alkalmasak erre. Ugyanezen megjelenő szakkönyv számára a Ctv. 118/B. kapcsán Dzsula Marianna bírónő ellentétes eredményre jut, s a két szabályrendszer összevetésével arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Ptk. 3:118. önálló felelősségi alakzatot teremtett. Álláspontom szerint a két felelősségi szabály fenti szempontok szerinti vizsgálata alapján a külön törvény szerinti felelősségre vonatkozó rendelkezés hiányában -a túlnyomó részben eltérő tartalmú felelősségi rendelkezések miatt nem vonható le az a következtetés, hogy a Ctv.118/B. -a alapján fennálló vezető tisztségviselői felelősségi rendelkezésekhez képest a Ptk. 3:118. -a, illetve a 3:347. (3) bekezdése nem jelent önálló jogcímet a hitelezők számára a vezető tisztségviselőkkel szembeni igényük érvényesítéséhez. Nochta Tibor a Gazdaság és Jog 2013 júniusi számában megjelent A vezető tisztségviselők magánjogi felelősségének mércéjéről és irányairól az új Ptk. alapján c. cikkében az alábbikat fejti ki: A magánjogi menedzserfelelősség útjai elvezetnek a cégjogba és a csődjogba is. E jogszabályok által teremtett környezetben az eljárási jogi rendelkezések egyfelől fontos támasztékokat és garanciákat biztosítanak, az anyagi-felelősségi jogi normatartalomnak, másfelől nagy súllyal jelenik meg az igényérvényesítés határideje, módja, a felelősség személyi köre és terjedelme, valamint e kérdéseket érintően a bizonyítás kérdése. A felelősség megalapozásához nyújtott vélelmi szabályok segítik az időmúlás következtében utólag nehezen megállapítható, nehezen bizonyítható körülményekből fakadó bizonytalanságok kiküszöbölését. Nochta professzor ugyan nem mondja ki, de az idézetből is kivehetően speciális igényérvényesítési lehetőségnek tekinti a cégjogi és csődjogi vezetői felelősséget. Sajnálatos módon a törvényből és annak indokolásából nem derül ki, hogy amennyiben a cég/gazdálkodó szervezet felszámolási eljárást, illetve kényszertörlési eljárást követően kerül törlésre, a kielégítetlen követeléssel rendelkezők csak a speciális szabályok vagy a Ptk. 3:318. alapján önállóan is érvényesíthetnek igényt. Amennyiben azt mondjuk, hogy ez a rendelkezés önálló jogcímet ad a perlésre, az azt fogja jelenteni, hogy a hitelezők az elévülési határidőn belül a ki nem elégített a követelésük erejéig érvényesíthetnek kártérítési igényt. 4

5 Ez az értelmezés több szempontból problémás. Ebből négy kérdés a lényeges: - milyen követelésért felel a vezető tisztségviselő; - ki indíthatja meg a pert; - meddig indítható meg a per, - a jogi személyek milyen köre tartozik ebbe a kategóriába. a.) Milyen követelésért felel a vezető tisztségviselő: A Cstv. 33/A értelmében a vezetők felelőssége akkor állapítható meg, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A három feltétel közül a vagyon csökkenésével kapcsolatosan kialakult az a gyakorlat, miszerint a vezető csak azért a vagyonvesztésért felel, ami a fenyegető fizetésképtelenség bekövetkezése után következik be, ez pedig nem azonos a hitelező kielégítetlen követelésével. A Legfelsőbb Bíróság a Gfv. X /2011/3. számú ítéletben rámutatott, hogy a kereseti kérelem alapján ugyanis - a jelen perben alkalmazandó rendelkezések szerint - nem a ki nem elégített hitelezői igények összessége érvényesíthető a vezető tisztségviselővel szemben, hanem az az összeg, amely az alperes mulasztása miatt jelenik meg vagyoncsökkenésként az adós társaságnál. A hitelezők követelésének teljes mértékben történő kielégítésének elmaradása rokonítható leginkább a Ptk. 3:118. előírásához, ahol a környezeti károk rendezésének elmulasztása sem szerepel feltételként. b.) Meddig indítható meg a per? A Cstv. 33/A. alapján a megállapítási és a közbenső mérleg utáni marasztalási pert a felszámolási eljárás során lehet megindítani, a felszámolási eljárás lezárása utáni marasztalási pert a közzétételt követő 60 napos, míg a Ctv. 118/A (2) bek. értelmében a hitelező a keresetét a cég törlését elrendelő jogerős határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül a cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszéken terjesztheti elő. A Ptk. 3:118. alapján viszont elévülési határidőn belül a per megindítható. c.) Ki indíthatja meg a pert? Felszámolás és kényszertörlési eljárás esetén a törvényből kiderül, hogy ki minősül hitelezőnek. A Ptk. 3:118. hitelező kifejezést és nem károsultat említ, ebből következik, hogy csak a jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárásban (felszámolási-, kényszertörlési eljárásban) szereplő hitelezői kör indíthatja meg a pert a Ptk. alapján is. d.) Mely jogi személyek vezetői ellen indítható a per Még vizsgálható, hogy van-e olyan jogi személy, amely nem tartozik a Ctv. illetve a Cstv. hatálya alá. A Ctv. 2. (1) bek. értelmében a cég - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. A Cstv. szintén meghatározza azt a kört, amely a hatálya alá tartozik. Külön jogszabály rendelkezik az egyesületek, alapítványok és a pártok felszámolásáról, ma már gyakorlatilag csak a civil társaság (2011. évi CLXXV.tv. 5/A. ) nem tartozik ebbe a körbe. 5

6 A Ptk. 3:118. ennél szűkebb körre vonatkozik, csak a gazdasági társaságok (szövetkezet, egyesület) vezetőire terjed ki a hatálya, a gazdasági társaságok viszont a Ctv. és a Cstv. hatálya alá tartoznak. Mindez azért lényeges, mert nincs olyan gazdasági társasági forma, amely ne tartozna a speciális törvényi rendelkezés hatálya alá, s emiatt csak a Ptk. alapján léphetne fel a hitelezője a vezető ellen. A fenti bizonytalanságokat elkerülhette volna a jogalkotás, ha a külön törvény rendelkezései szerint kifejezést tartalmazná a törvény. Ennek hiányában várható az eltérő értelmezés és eltérő bírói gyakorlat kialakulása. (A már idézett véleményeken felül több bírói tanácskozáson az a többségi álláspont alakult ki, hogy a Ptk. 3:118. egy önálló felelősségi alakzat.) Amennyiben a felszámolási eljárás, illetve a kényszertörlési eljárás során már indítottak pert a vezető tisztségviselő ellen, nehezen lehetne védhető az álláspont, hogy további per is indítható, ezekben a perekben ugyanis már minden kérdést vizsgált a bíróság, adott esetben marasztalhatta is a vezetőt. (Ugyanakkor egy Cstv. 33/A. alapján indított per után a vezető nem hivatkozhat res iudicata-ra a Ptk. 3:118. alapján indított perben a tényállás különbözőségére tekintettel.) Amennyiben nem indult ilyen per, törvényi támpont hiányában nehezen indokolható egy elutasító döntés. A magam részéről azt tartanám szerencsésnek, ha a bírói gyakorlat Csőke Andrea bírónő álláspontjával egyezően a Ptk. 3:118. rendelkezését utaló rendelkezésnek és nem önálló jogcímnek tekintené az általa megadott indokok alapján. Ennél csak az lenne szerencsésebb, ha a Ptk. módosítása során bekerülne a Ptk. 3:118. szövegébe a külön törvény rendelkezése szerint fordulat. 3. A felszámolási eljárás és a Ptk. 6:541. kapcsolata Nem csak a Ptk. 3:118., hanem a Ptk. 6:541. is rendelkezik a vezető tisztségviselő felelősségéről. A két rendelkezés között a törvényi tényállás, a rendelkezés törvényben található elhelyezkedése miatt alapvető eltérések vannak. Annak ellenére, hogy mindkét tényállás szerződésen kívüli kártérítést szabályoz, az előbbi esetében az alanyi kör leszűkül a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire, az utóbbinál minden jogi személy vezetője esetén alkalmazható. (MTA, MNB, iskolák, kórházak stb vezetői esetében szóba jöhet az igény érvényesítése.) Az előbbinél csak a fenyegető fizetésképtelenség kialakulása utáni vezetői intézkedéseket kell vizsgálni, az utóbbi esetben a jogi személy működési létszakaszában, bármikor meghozott intézkedést. A 3:118. a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése után indítható, a 6:451 alapján alapvetően a jogi személy működése alatt. A Ptk. 6:541. kimondja, hogy ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. A Ptk. indokolása hangsúlyozza, hogy a törvény a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel egyetemleges felelősséget ír elő, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult igényt érvényesíteni. Lábady Tamás az alábbiakat emelte ki: A későbbiek során a bíróságok ítélkezési gyakorlata finomodott és szigorodott, az ítéletek a közvetlen felelősség megállapításához a bűncselekménytől eltekintettek, és pusztán a szándékos, továbbá a jogi személyiséggel visszaélő kárt okozó magatartást tekintették a felelősség alapjának. Így a bíróság például kimondta, hogy a jogi személyiséggel rendelkező végrehajtó iroda és a végrehajtó mint az iroda tagja kártérítési felelőssége egyetemleges, ha a végrehajtó szándékosan és súlyosan visszaél a tagsági pozíciójával, mert a behajtott összeget nem fizeti ki a jogerős felosztási terv alapján, hanem azokat a végrehajtói letéti számláról a saját javára vonja el (BDT ). Ezt a szigorú bírói gyakorlatot legitimálja a Ptk. annak kimondásával, hogy a tag és az 6

7 alkalmazott egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta. A Ptk. tehát elhagyja a közvetlen felelősség megállapításának feltételéül a jogi személyiséggel való visszaélés kritériumát, egyrészt azért, mert az alkalmazott, a tag szándékos károkozása szinte kivétel nélkül a visszaélés eszközével történik, másrészt viszont azért, mert a közvetlen felelősségi szabályt tovább szigorítja. Ugyanezért mondja ki a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősségét mégpedig a károkozás szándékosságától függetlenül -,amely esetben a felelősség a jogi személlyel egyetemleges, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben egyaránt jogosult igényét érvényesíteni. A szabályt a jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni szigorúbb elvárhatósági követelmények indokolják. (A Polgári Törvénykönyv magyarázata im 953.old.) Ezt a véleményt erősíti Kisfaludy András: A jogi személy vezető tisztségviselőinek felelőssége az új Polgári Törvénykönyvben c. tanulmányában kifejtett álláspontja. De eltekintve attól, hogy a korábbi szabályozásban nem így volt, tényleg méltánytalan-e, ha a vezető tisztségviselőnek felelnie kell az általa harmadik személyeknek, szerződésen kívül okozott károkért? Álláspontom szerint nem méltánytalan és nem funkció nélküli ez a szabály. Az itt vázolt értelmezési keretek között ugyanis nem támaszt más követelményt a vezető tisztségviselőkkel szemben, mint ami egyébként minden jogalanyt minden körülmények között terhel, nevezetesen, hogy tartózkodjanak a jogellenes károkozástól. Úgy gondolom, hogy ennek a követelménynek a teljesítése nem lenne túlzás egy jogi személy vezető tisztségviselője számára sem, s e követelménynek személy szerint a vezető tisztségviselővel szembeni érvényesítése nem növeli olyan mértékben a vezető tiszttségviselő kockázatát, hogy ez komoly akadálya legyen e tisztség elvállalásának és az ügyvezetési feladatok ellátásának. [(L)ex cathedra et praxis. Ünnepi kötet Lábady Tamás 70. születésnapja alkalmából 336.oldal.] Hasonlón értelmezi a törvényi előírást Gál Judit, aki A vezető tisztségviselő felelősségének egyes kérdései gazdasági társaságoknál c. a gyakorlatot orientáló cikkében (Céghírnök) az alábbiakat hangsúlyozza: A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelősségéről a Ptk. 3:118. a társaság fizetésképtelenség mellett történő jogutód nélkül megszűnése esetére rendelkezik, kimondva, hogy a kielégítetlen követelések hitelezői (követelésük erejéig) a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint terjeszthetnek elő igényt, ha a vezető tisztségviselő a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Nem találjuk ugyanakkor a Ptk. jogi személyekkel foglalkozó általános szabályai, és a gazdasági társaságok közös szabályai között azt [a Gt. 30. (1) bekezdésében írt] szabályt, amely a vezető tisztségviselő által kifelé okozott károkat a társaság kártérítési felelőssége alá vonta. Ezzel szemben a Ptk. 6: a vezető tisztségviselő károkozására külön kártérítési tényállást alkot, kimondva, hogy ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. A vezető tisztségviselő tehát az új szabályok szerint bármilyen, az ügykörében eljárva felróhatóan okozott kárért közvetlenül perelhető, mert helytállási kötelezettsége a társasággal szemben egyetemleges. (A társaság azután a közöttük fennálló jogviszonytól függően behajthatja vezető tisztségviselőjén az emiatt kifizetett kártérítési összeget.). Véleményem szerint a vezető tisztségviselő jogviszonya azonban az előbbi, általánosabb tényálláshoz képest mégis speciális, ezért a vezető tisztségviselő károkozására a Ptk. 6:541. -t kell alkalmazni akkor is, ha tevékenységét nem megbízással, hanem munkaszerződés alapján látja el. Hasonló megfontolásból a megbízás alapján ellátott vezető tisztségviselői 7

8 tevékenység során harmadik személynek okozott kárért sem a 6:542. ( Felelősség a megbízott károkozásáért ), hanem a vezető tisztségviselőre irányadó 6:541. szerint kell felelnie a vezető tisztségviselőnek a lex specialis derogat legi generali elvének megfelelően. Kemenes István a bevezetőben említett vitaanyagban kiemeli: Valójában a kívülálló harmadik személyekkel szemben a vezető tisztségviselő rendes, felróhatósági alapú közvetlen kártérítéssel tartozik Az egyetemlegesség természetéből következik másfelől, hogy a károsult a vezető tisztségviselő felróható magatartásával okozott kárát követelheti választása szerint csak a jogi személytől, vagy csak a vezető tisztségviselőtől, vagy mindegyiküktől egyidejűleg. Nochta Tibor a már említett tanulmányában ugyanezt az elvet emeli ki. A társaságok esetében is az egyetemlegesség, a társaság és a vezető tisztségviselő harmadik személyek irányába fennálló helytállási kötelezettségét egybeforrasztja, jóllehet a károkozó magatartást a vezető tisztségviselő tanúsítja. Talán hangsúlyozni sem kell, hogy itt teljesen más tényállásról van szó, mint a 3:118. esetén, azért mégis érdemes modellezni, milyen álláspontok foglalhatók el. a.) Amennyiben a jogi személy nem áll felszámolás alatt, a hitelező eldönti, hogy csak a társaságot, csak a vezetőt vagy mindkettőt perli. b.) Amennyiben ezen per megindulása után a jogi személy felszámolás alá kerül, kérdés, hogy a károsult köteles-e az igényét az általános szabályoknak megfelelően - a felszámolási eljárásban bejelenteni, az eljárás során pedig a 33/A alkalmazásával kerülhet sor a vezetői felelősség megállapítására vagy a Ptk. alapján? Amennyiben a károsult (itt nem beszélhetünk hitelezőről) megindítja a pert a vezető tisztségviselő és a jogi személy ellen az egyetemleges felelősség alapján, s a jogi személy felszámolás alá kerül, a károsultnak el kell dönteni, hogy érvényesíti-e az igényét a jogi személlyel szemben. Amennyiben igen, a követelését be kell jelentenie a felszámolónak, regisztrációs díjat kell fizetnie, s a per kimenetelétől függően lesz követelése. Az alapvető kérdés ebben a helyzetben az, hogy - a vezető tisztségviselővel szembeni igény érvényesítéséhez szükséges-e a jogi személlyel szemben az igényt bejelenteni vagy sem; illetve - a felszámolás elrendelésével automatikusan már csak a Cstv 33/A. (Ptk. 3:118. ) vagy egyéb vezetői felelősséget szabályozó előírás alapján érvényesíthet követelést. Álláspontom szerint ebben az esetben vitán felül egy önálló jogcíme van a károsultnak a per megindítására a vezető tisztségviselővel szemben és ez nem azonos a 3:118. -ban szabályozott speciális vezetői felelősséggel, ezért a Cstv. 33/A. alkalmazása kizárt. Az egyetemlegesség egyik következménye, hogy eldöntheti, hogy kivel szemben indítja meg a pert. Emiatt dönthet úgy, hogy a jogi személy elleni felszámolási eljárásban nem jelenti be a követelését. Ez azonban nem érinti és nem érintheti a vezetővel szembeni per lefolytatását és marasztaló döntés meghozatalát. Ebben az esetben a vezető nem mögöttes felelős, mint a Bt beltagja, ezért nem kell a jogi személy ellen fellépni. Korábban magam is úgy véltem, hogy felszámolási eljárás megindulása esetén a hitelező köteles a követelését a felszámolási 8

9 eljárásban bejelenteni, de be kell látni, hogy ez az álláspont téves. (A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve Novotni Kiadó oldal.) Csőke Andrea a már idézett kéziratában viszont ellentétes álláspontot foglal el. Úgy vélem, a meglévő szabály alkalmazásánál abból kell kiindulni, hogy alapvetően a jogi személy felel a károsultak felé a nevében eljáró vezető tisztségviselő károkozása miatt (új Ptk. 3:2. ). A joggyakorlat kialakulásáig vagy a törvény módosításáig célszerűnek tűnik az az eljárás, hogy ha a jogi személy felszámolás alá kerül, és a hitelező álláspontja szerint a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben kárt okozott neki, akkor a kártérítési igényt a jogi személy elleni felszámolási eljárásban érvényesíti a harmadik személy, hitelezőként. Jóllehet az egyetemleges kötelezettek esetén bármelyiktől az egész követelést lehet kérni, és ez a polgári jog szabályai szerint egyértelműnek tűnik, amiatt, hogy itt egy jogi személy és egy magánszemély egyetemlegességéről van szó, és a jogi személy ellen fizetésképtelenségi eljárás is lefolytatható annak speciális szabályaival, véleményem szerint sok megválaszolatlan kérdés van. Így például az új Ptk. 6:30. - ára is figyelemmel mely az egyetemleges kötelezettek egymás közötti jogviszonyát rendezi felmerült, hogy vajon mennyi időn belül kell fellépnie a harmadik személynek a gazdálkodó szervezettel, vagy a vezető tisztségviselővel szemben? Be kell- e tartania a vezető tisztségviselővel szembeni fellépéshez a gazdálkodó szervezettel szembeni felszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentésére rendelkezésre álló jogvesztő határidőt? Van- e annak kihatása a vezető tisztségviselőre, ha az adós gazdálkodó szervezet a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kényszeregyezséget köt és ezzel a bejelentett hitelezői igényt csökkenti? Végül a szerző rögzíti, hogy nem kizárt a párhuzamosan futó Cstv. 33/A. illetve a Ptk. 6:541. alapján indított per, csak ez utóbbinál a Cstv. szabályaira is tekintettel kell lenni. Mint látható, a magam részéről ezzel a véleménnyel nem teljesen értek egyet. A károsult döntésén múlik, hogy az egyetemleges felelősök közül kivel szemben érvényesít igényt. Ettől független kérdés, hogy a gyakorlat a vezetői magatartás mely területei esetében engedi meg a közvetlen marasztalást. A károsult számára hátrányos jogértelmezés esetén a károsult a felszámolási helyzetben azt kockáztatja, hogy igénye sem a jogi személytől, sem a vezetőtől nem térül meg. c.) Eljárás a felszámolás elrendelését követően A jogi személy elleni felszámolási eljárás megindulása után lehetőség van-e arra, hogy a károsult a vezető tisztségviselővel szemben fellépjen a Ptk. vizsgált szakasza alapján? Ismét csak azt tudom mondani, hogy alapvetően nem más a helyzet, mint amikor a vezető és a jogi személy elleni per megindulása után rendelik el a jogi személy felszámolását. Amennyiben a hitelező a jogi személy ellen követelést kíván érvényesíteni, azt be kell jelentenie a felszámolónak. Az igazi kérdés ez esetben is az, hogy ezzel együtt vagy ettől függetlenül a vezetővel szemben csak a Cstv. 33/A rendelkezései szerint léphet fel vagy a Ptk. 6:451 alapján. A válasz azonos a b.) pontban írt válasszal, a tényállás különbözősége miatt nincs a hitelező elzárva attól, hogy a vezetővel szemben a Ptk. 6:541 alapján fellépjen. Mindezek mellett nem lehet kizárni, hogy a vezetői intézkedés, magatartás, amely miatt a károsult a Ptk. 6:451 alapján felléphet, a fenyegető fizetésképtelenség bekövetkezése után történik, s ilyenkor a két törvényi tényállás kollíziója fennállhat. Ilyenkor a hitelezői érdekek döntik el, hogy a hitelező melyik tényállás alapján fogja a pert megindítani. Ebből az is következik, hogy amennyiben azt az álláspontot foglaljuk el, hogy a Ptk. 3:118. utaló 9

10 szabálynak minősül, a 6:451. alapján elévülési határidőben a károsult (s nem csak a hitelező) a kielégítetlen követelése összegét (s nem csak a Cstv. 33/A alapján kialakított gyakorlat szerinti összeget) kárként érvényesítse a vezető elleni perben. Ezzel a kör bezárult, a Ptk. oly nagy mértékben kitágította a vezetői felelősség körét, amelynél nyugodtan mondhatjuk - idézve Kemenes István kollégiumvezető tanulmányát- a vezető tisztségviselő közvetlen kártérítési felelőssége az új törvényi szabályozás szerint eltúlzott, azonban a helyes arányokat a jogalkalmazás körében, kizárólag jogértelmezéssel feloldani és helyreállítani nem lehet, a korrekció a jogalkotás feladata. 10

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2/2008. (XII. 4.) számú kollégiumi véleményével módosított, egységes szerkezetbe foglalt 1/2005. (VI. 17.) számú kollégiumi véleménye 1 a jogi személy elkülönült felelősségéről

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége

Vezető tisztségviselő felelőssége Vezető tisztségviselő felelőssége az új Polgári Törvénykönyv alapján 2013. évi V. törvény Hatálybalépés: 2014. március 15. Szabályozási igény (1.) 1. Korlátlan felelősség: Aki egy vállalkozásban korlátlan

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22.

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Gazdasági Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok ÍH 2012/1/39. A vezető tisztségviselői megbízatás automatikusan nem hosszabbodik meg, ahhoz

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 13050/2 Hatályos 2016. január 1-jétől

Részletesebben

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 E szöveggel a kivonat hatályos: 2015.I.01- Elérhetőség e formában: www.maconka.hu

Részletesebben

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

Részletesebben

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17686 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. A

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra!

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! - 2 - KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

A nem közhasznú civil szervezetek

A nem közhasznú civil szervezetek A nem közhasznú civil szervezetek Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény nem közhasznú szervezetek számára

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve

Részletesebben

A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL

A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL Témavezető: Prof. Dr. Papp Tekla dr.

Részletesebben

Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17682 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. Biztosítási

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1

2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 Hatály: 2015.XII.23. - 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 Az Országgyűlés elismerve, hogy az emberek önkéntes

Részletesebben

Közigazgatási hatóság által érvényesített megtérítési igény üzemi baleset, illetve. foglalkozási megbetegedés esetén. Szerző: dr.

Közigazgatási hatóság által érvényesített megtérítési igény üzemi baleset, illetve. foglalkozási megbetegedés esetén. Szerző: dr. Közigazgatási hatóság által érvényesített megtérítési igény üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén Szerző: dr. Oláh Zsolt Lezárás: Budapest, 2015 A kormányhivatal, mint egészségbiztosítási

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 A munka világa HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Készítették: Kovácsné Kemény Gyöngyi I. fejezet Frecska Zoltánné II. fejezet Kapás Zsolt III. fejezet Dr. Jászka Ernő IV.

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

A vezetői felelősséggel kapcsolatos megállapítási per ( wrongful trading

A vezetői felelősséggel kapcsolatos megállapítási per ( wrongful trading A vezetői felelősséggel kapcsolatos megállapítási per (wrongful trading) lehetséges hatásai a vétkes gazdálkodással elkövetett csődbűncselekmény miatt indult büntetőeljárásokra A vezető tisztségviselő

Részletesebben

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság új szövegű Alapszabálya (T E R V E Z E T) készült a 2004. szeptember 14. napjára kitűzött rendkívüli közgyűlés írásbeli előterjesztéseként A FORRÁS

Részletesebben

Jogesetek a földhasználat köréből

Jogesetek a földhasználat köréből FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételek

Független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételek Független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételek I. A biztosítás tárgya 1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság a céget nyilvántartó

Részletesebben

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től A K&H felelősségbiztosítás különös és kiegészítő feltételei, valamint záradékai vonatkoznak a jelen feltételek alapján

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai

A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai 51255-2/2015 A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai I. TÉNYÁLLÁS Az MNB állásfoglalását kérő ügyvédi iroda (Ügyvédi Iroda)

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

Borostyánkő. járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16996

Borostyánkő. járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16996 Borostyánkő járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16996 Tartalomjegyzék Borostyánkő járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014)... 3 I. A biztosítási

Részletesebben

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) 1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak

Részletesebben

Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata

Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata A társaság valamennyi részvényének megvásárlása folytán egyszemélyessé vált Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata (a korábbi alapszabály változásokkal

Részletesebben

Biztosító felügyeleti szerve. Jogorvoslati lehetőségek. Érvényes: 2016.01.28-tól - 2 -

Biztosító felügyeleti szerve. Jogorvoslati lehetőségek. Érvényes: 2016.01.28-tól - 2 - Terméktájékoztató a CARDIF Biztosító Zrt. által nyújtott Jövedelempótló biztosításhoz. Jelen terméktájékoztató a Diákhitel Központ Zrt. által nyújtott diákhitelhez igényelhető Jövedelempótló biztosítás

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

A vezető tisztségviselők felelősségének lehulló lepléről (gondolatok a Ptk. 6:541. -ának értelmezéséhez)

A vezető tisztségviselők felelősségének lehulló lepléről (gondolatok a Ptk. 6:541. -ának értelmezéséhez) 506 MAGYAR JOG 2015. 9. szám Mohai Máté A vezető tisztségviselők felelősségének lehulló lepléről (gondolatok a Ptk. 6:541. -ának értelmezéséhez) I. Problémafelvetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat

Részletesebben

ÚJ PTK.- VÁLLALKOZÓI SZEMMEL

ÚJ PTK.- VÁLLALKOZÓI SZEMMEL ÚJ PTK.- VÁLLALKOZÓI SZEMMEL VÁLTOZÁSOK A RÉGI PTK. SZABÁLYAIHOZ KÉPEST 1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL 689 Szerkezet: 1. bevezető rendelkezések; 2. személyek joga;

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere 6745 Szeged, Pf. 473.

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere 6745 Szeged, Pf. 473. Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere 6745 Szeged, Pf. 473. Ikt.sz.: 4289-84/2015. Tárgy: Sürgősségi indítvány a Szegedi Hőszolgáltató Kft. felszámolásával kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatalára

Részletesebben

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi

Részletesebben

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes.

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes. Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. július 9. I. Prológ

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN

JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN Fézer Károlyi Petkó Törő JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN Debrecen, 2016. Szerzők DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ MIHÁLY, PHD DR. TÖRŐ EMESE, PHD III/3-4., IV., VI., VII/1-3.,5.

Részletesebben

Tételek. A gazdasági társaságok közös szabályai. Általános rendelkezések 2009.02.11. 2009. Február 12.

Tételek. A gazdasági társaságok közös szabályai. Általános rendelkezések 2009.02.11. 2009. Február 12. Tételek A gazdasági társaságok közös szabályai 2009. Február 12. 15. A társasági jogi szabályozás funkciója 16. A szabályozási rendszer; A gazdasági társaságok fajtái 17. A Gt. általános rendelkezései;

Részletesebben

C/12 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VAGYONÁRA VONATKOZÓ TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOK A TÖRZSTŐKE ÉS AZ ALAPTŐKE VÉDELME

C/12 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VAGYONÁRA VONATKOZÓ TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOK A TÖRZSTŐKE ÉS AZ ALAPTŐKE VÉDELME 12. (1) A társasági szerződésben meg kell határozni: d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; 13. (1)

Részletesebben

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nádasi-Szabó Tamás (felperesi jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt KDB Bank Európa Zrt. (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) felperesnek a Dr. Rátky és Társa

Részletesebben

A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA

A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A Pécsi Ítélıtábla Polgári Kollégiumának 3/2006.(06.02.) számú kollégiumi véleménye az egyszerősített felszámolás vitás kérdéseirıl I. A felszámoló az egyszerősített

Részletesebben

Alapszabály. Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY

Alapszabály. Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY (. közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály) BUDAPEST Alapítás éve: 1992 ÁLLAMI NYOMDA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ

Részletesebben

Hírlevél. Tartalom 2013/04/23. kapcsolat:

Hírlevél. Tartalom 2013/04/23. kapcsolat: Hírlevél Tartalom 2013/04/23 Az Országgyűlés a 2013. február 11-ei ülésnapján fogadta el az új Ptk-t, amely 2014. március 15-én fog hatályba lépni. Az új Ptk. számos újítása közül jelen Hírlevél az alábbi

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Az átalakulás közös szabályai

Az átalakulás közös szabályai Az átalakulás közös szabályai Általános szabályok 69. (1) Ha a törvény másként nem rendelkezik, a gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulása során a gazdasági társaság alapítására vonatkozó

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek. a nyílt kiválasztási eljárással támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási megállapodásokhoz

Általános Szerződési Feltételek. a nyílt kiválasztási eljárással támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási megállapodásokhoz Általános Szerződési Feltételek a nyílt kiválasztási eljárással támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási megállapodásokhoz 1. Általános rendelkezések 1.1.Jelen Általános Szerződési

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB)

AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) Hatályos: 2011. július 1-jétől Nysz.: 14541 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai... 3 II. A biztosítás tárgya... 3 III. A biztosítási

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-4304/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-4304/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-4304/2014. számú ügyben Előadó: dr. Téglásiné dr. Kovács Júlia Az eljárás megindítása Egy magánszemély beadvánnyal fordult hozzám, melyben az UNIQA Biztosító

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

PEPSZOLG KFT. TULAJDONOSAI 1201 Budapest, Irma u. 8. Alapítva: 1989. október 23. Tel + Fax: 36-1-285-5815

PEPSZOLG KFT. TULAJDONOSAI 1201 Budapest, Irma u. 8. Alapítva: 1989. október 23. Tel + Fax: 36-1-285-5815 AGRIA Ba-Mat Kft. fa tulajdonosai Székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 51-53. Telephely: 1201 Budapest, Irma u. 8. Adósz.: 12018705-2-42 Alapítva: 1993. július 01. PEPSZOLG KFT. TULAJDONOSAI 1201 Budapest,

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban I. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

Aegon Magyarország Zrt. Építés-Szerelés Biztosítás (CAR) II.

Aegon Magyarország Zrt. Építés-Szerelés Biztosítás (CAR) II. Építés-Szerelés Biztosítás (CAR) II. CAR II SZ 141029 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK... 3 I. A biztosítási szerzôdés alanyai... 3 II. A biztosítási szerzôdés létrejötte és megszûnése...

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet. az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról. Díjfizetési kötelezettség

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet. az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról. Díjfizetési kötelezettség 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. e) pontja

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyzői értekezlet A közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos jogi és

Részletesebben

Rigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT.

Rigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT. dr. László Pardavi associate professor Hungary Széchenyi István University Deák Ferenc Fakulty of Law and Political Sciences Department of Adminstration and Financial Law Rigth the deduct. The role of

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Garancia Biztosító Zrt. 1051 Budapest, Október 6. utca 20. Nyomtatványszám: 3050/2 Hatályos 2014. március

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁG LIKVIDITÁSROMLÁSA ÉS A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE 1.

A GAZDASÁGI TÁRSASÁG LIKVIDITÁSROMLÁSA ÉS A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE 1. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE 341 A GAZDASÁGI TÁRSASÁG LIKVIDITÁSROMLÁSA ÉS A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE 1. Fónagy Sándor BEVEZETÉS A gazdasági társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének

Részletesebben

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben)

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) A Hemokromatózisos Betegek Egyesülete az Egyesület alapszabályát módosításokkal egységes szerkezetben foglalva a

Részletesebben

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet a Parlament Több mint 50 évvel az ötvenes években elfogadott, majd több százszor módosított Polgári

Részletesebben

Műszaki Segítségnyújtás. kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (MSKSKF2) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16448

Műszaki Segítségnyújtás. kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (MSKSKF2) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16448 Műszaki Segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatás különös feltételei (MSKSKF2) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16448 Tartalomjegyzék Műszaki Segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatás különös feltételei

Részletesebben

Garanciális kifizetések szabályzata (az 1. számú módosítással, egységes szerkezetben)

Garanciális kifizetések szabályzata (az 1. számú módosítással, egységes szerkezetben) Pénztárak Garancia Alapja Garanciális kifizetések szabályzata (az 1. számú módosítással, egységes szerkezetben) Elfogadta az Igazgatóság: Jóvá hagyta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: Hatályba

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

Bordány Nagyközség Önkormányzatának Polgármesterétől T/8 /2014

Bordány Nagyközség Önkormányzatának Polgármesterétől T/8 /2014 Bordány Nagyközség Önkormányzatának Polgármesterétől T/8 /2014 Előterjesztés Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény kezelésében álló Mórahalom, Kölcsey u. 2. szám alatti ingatlan bérbeadásához Tisztelt Képviselő-

Részletesebben

ÉLETÍV PROGRAM NYUGDÍJ- BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉL- TÁJÉKOZTATÓ

ÉLETÍV PROGRAM NYUGDÍJ- BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉL- TÁJÉKOZTATÓ ÉLETÍV PROGRAM NYUGDÍJ- BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉL- TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Általános rendelkezések, szerződés létrejötte... 3 Fogalomtár... 4 Biztosítási szerződés alanyai... 6 Biztosító szolgáltatása,

Részletesebben