Dr. Kincses István ügyvédi iroda
|
|
- Sándor Bodnár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Kincses István ügyvédi iroda 5900 Orosháza Tass u. 9. I/2. 30/ tel/fax 68/ adószám: Magyar Országgyűlés Igazságügyi bizottsága 1357 Budapest, Kossuth tér 1-3. Dr. Rubovszky György Elnök Úr részére Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Ezen levelemmel azért keresem meg T. Bizottságot, hogy az un. Hagyó per, ill. a Vörös iszap per kapcsán megvizsgálni kívánt bírósági döntésekkel összefüggésben olyan alapinformációkról adjak tájékoztatást, melyeket ismerniük szükséges, amennyiben a bizottsági vizsgálat célja tisztességes bírósági eljárások lefolytatásához szükséges feltételek megteremtése. Rögtön az elején le kívánom szögezni, hogy egyik per iratanyagát sem ismerem, így azokkal kapcsolatban semmilyen véleményt, megállapítást nem tudok és így nem is kívánok tenni. Az a tény, hogy az államhatalmi ágak szétválasztása ellenére a T. Bizottság egy független hatalmi ág egyedi aktusait kívánja megvizsgálni, önmagában jelzi, hogy nem áll rendelkezésre olyan fórum és olyan eljárási lehetőség, amely alkalmas lehetne a bírói felelősség objektív vizsgálatára. Ebben a kérdésben teljes egészében osztom T. Bizottság véleményét. A bírói felelősség kérdését konzekvensen összekeverik a bírói függetlenség alapelvével, állítva, hogy amennyiben a bíró felelős lenne a döntéseiért az a bírói függetlenséget szüntetné meg, pedig az állítás fordítottan igaz. Az által, hogy az eljáró bírók konkrét ügyeik vonatkozásában nem viselnek semmilyen személyes felelősséget, a bírói függetlenség, a tisztességes bírói eljárás kikényszeríthetőségét zárja ki. Az első rendkívül fontos információ ezzel összefüggésben az, hogy ez a ma is általános bírói felelőtlen bíráskodás csak 1949 óta, az akkori Alkotmány XX. tv. elfogadásától kezdődően áll fenn, azt megelőzően a bírók személyesen voltak felelősségre vonhatók hibás döntéseikért, tisztességtelen eljárásukért a károsultak által, és mégis függetlenek voltak a bírók, mivel felelősségük mindig utólagos vizsgálat tárgya lehetett, az ügyek lezárását követően. Meg kellett védeniük saját eljárásukat és döntésüket. Azért az sokat elárul a jelenlegi állapotról, hogy 1949 után mind a mai napig egyetlen megválasztott országgyűlés sem tartotta fontosnak visszaállítani a bírók személyes felelősségét. Ennek oka nyilvánvaló volt korábban, a pártállami hatalom kockázat, költség, ill. felelősségmentes akaratérvényesíthetőség igénye a bírói eljárásokban is. Ezt jól illusztrálják azok a rehabilitációs perek, amelyekben a politikai okokból megvádoltakat - pl. Nagy Imre - utólag felmentették az ellene emelt koncepciós vádak alól. Számomra elfogadhatatlan volt már akkor is, hogy ennek következményeként egyetlen akkor még élő érintett bíró sem felelt ezekért a törvényesnek álcázott gyilkosságokért. Az 1848-as mozgalom egyik alapkövetelése volt a törvény előtti egyenlőség elérése, mely elvárást a bírói felelősség vonatkozásában a Deák Ferenc nevével fémjelzett jogalkotási folyamatban az évi VIII. törvénycikk teljesítette. Ez a jogszabály külön bíróságot hozott létre kizárólag a bírói felelősség körébe 1
2 tartozó ügyek elbírálására, azért, hogy legyen független és pártatlan bírósági fórum a rendes bírósági rendszerben elkövetett jogsértések elbírálására. Jelezni szeretném, hogy ez a rendes bírósági rendszertől elkülönülő bíróság hiányzik a jelenlegi bírósági rendszerből, ezért a rendes bíróságok bíráskodnak egymásnak saját műhiba ügyeikben. A bírákat kötelező ügyvédi képviselet mellett bármelyik károsult fél perbe vonhatta, akik vagyonukkal feleltek. 66. Ha a biró vagy birósági hivatalnok eljárásában cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból kárt okozott, - a mennyiben az a törvényben meghatározott perorvoslattal nem volt elhárítható, - teljes kártérítéssel tartozik. Az államot külön kellett perbe vonni háttérfelelősség érvényesítése esetén. Külön kiemelem, hogy csak az érintett bíró és csak az állam viselt felelősséget, bíróság soha! Felhívom T. Bizottság figyelmét arra is, hogy a magyar jogfejlődéstől teljességgel idegen a felelőtlen bíráskodás, kizárólag 1949-től áll fenn a bírói felelőtlenség, mely állapotot már csak ezen okból is szükséges felszámolni. Csak utalni kívánok a legfontosabb korábbi rendelkezésekre: I. László III. dekrétuma A bírák pecsétküldéséről, évi (II.) X. törvénycikk, évi XIV. törvénycikk, évi IV. törvénycikk, évi XIII. törvénycikk, évi XVIII. törvénycikk, évi VIII. törvénycikk. Nem lehet olyan foglalkozás Magyarországon, melyet személyes felelősség nélkül lehessen végezni, de sajnos jelenleg ilyen a bírói tevékenység. A jelenlegi Alaptörvény egy sor olyan feltételt és kötelezettséget állapít meg, mely ellentétes a bírák felelősségének hiányával. O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja e. XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére. XXVIII. cikk 2
3 (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános nos tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A fentiekben idézett rendelkezésekből csak az vezethető le, hogy Alaptörvény ellenes a bírák felelőtlensége. Ha törvény előtt mindenki egyenlő, akkor a felelősségben is egyenlőnek kell lenniük. Munkájáért mindenkit felelősség terhel, ennek következtében a bírókat is hasonló felelősség kell, hogy terhelje az Alaptörvény szerint. A független és pártatlan bírósághoz való jog jelenleg sérül a bírósági műhiba ügyekben, mivel nem létezik olyan bíróság, amely függetlenséget és pártatlanságot garantálna a rendes bírósági szervezettől, melynek aktusait kellene elbírálnia. Ezt a bíróságot is szükséges beilleszteni az Alaptörvényben meghatározott bírósági rendszerbe akként, hogy annak a rendes bíróságoktól való teljes szervezeti és eljárási függetlensége biztosításra kerüljön, mivel azok károkozásait bírálná el, mint pártatlan és független bíróság. Magyarország a Római Egyezményhez történő csatlakozásával kötelezettséget vállalt arra, hogy az Alapjogi Charta rendelkezéseit érvényesíti, melyek között megtalálható a független és pártatlan bírósághoz való jog. A bírósági műhiba ügyekben független és pártatlan bíróság jelenleg nem létezik. Ezek olyan törvényalkotási hiányosságok, melyeket a külön bíróság visszaállításán kívül Alaptörvény módosítása nélkül, abból levezetve törvényalkotással kiküszöbölhetők. Éppen ezért jelenleg T. Bizottságnak, ill. a működő Országgyűlésnek a feladatát képezi ennek a mulasztásnak felszámolása és a törvény előtti egyenlőség biztosítása a felelősségek egyenlőségét illetően is. Jogállami eszköznek csak az minősülhet, ha az Országgyűlés megteremti a bírók személyes felelősségének megállapításához szükséges szervezeti, eljárásjogi feltételeket, - külön bíróság visszaállítása, eljárási szabályok megalkotása - majd csak ennek keretében lehet és kell a T. Bizottság által szándékozott két inkriminált bírósági ügyet és azon belül a bíró felelősségét vizsgálni. De az alapügy lezárásáig a bíró függetlenségét tiszteletben kell tartani, minden eszközzel garantálni kell. Továbbá kénytelen vagyok tájékoztatni T. Bizottságot arról is, hogy a rendes bírósági rendszeren belül szinte lehetetlen tisztességes eljárásban részesülni a bírósági műhibaügyek esetében, mivel egy sajátos bírósági jogalkotással a bíróságok gyakorlatilag kizárták a felelősségük megállapíthatóságát. Minden műhibaperemben meghozott ítéletben szerepel a következő szófordulat: A töretlen joggyakorlat szerint a bíróság csak kirívóan súlyos jogalkalmazási hibáért felel Mint korábban már jeleztem 1949 előtt csak a bíró és csak az állam volt felelősségre vonható, míg az 1949 utáni jogalkotás a bíróság felelősségét rögzítette az egyes bíró károkozásáért. Ez egy anakronisztikus helyzetet teremtett, mivel egyik oldalon áll a bíró függetlensége, utasíthatatlansága, a másikon pedig ennek következtében a bíróság objektív felelőssége. Egyetlen ilyen felelősségi állapotot szabályoz a polgárjog, a vétőképtelen személy károkozásáért való felelősséget évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Felelősség vétőképtelen személy károkozásáért 6:544. [Felelősség vétőképtelen által okozott kárért] (1) Akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni, nem felel az általa a okozott kárért. (2) A vétőképtelen helyett az felel, aki jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősül. Gondozó az is, aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta. 3
4 Remélem érzékelhető a fenti példából a helyzet fenntarthatatlansága. Nem lenne szabad a bírókat a vétőképtelenekkel azonos felelősségi státuszba tartani. Nem keverendő a bírók fegyelmi felelősségével, mely a konkrét ügyekre szintén nem vonatkozhat a függetlenségük okán, a károsultnak sem nyújt reparációt, egyébként pedig az egy kívülre titkos eljárás. Mivel az 1949 utáni jogalkotás a bíró személyes felelősségének helyébe a bíróság felelősségét állította, ezzel a bírót mentesítette a felelőssége alól, ami megteremtette a koncepciós perek felelőtlenségi alapját. Ez a felelőtlenségi helyzet ma sem tér el ettől, ami erősen elgondolkodtató, mert felveti a kinek az érdeke kérdését. A bíróságok a rájuk terhelt objektív felelősség alóli mentesüléshez bírósági jogalkotás útján kialakított saját privilegizált joggyakorlatot követnek. Senki mást csak a bíróságot illeti meg saját joggyakorlata szerint az a jog, hogy csak kirívóan súlyos jogalkalmazási hibáért ismerik el a felelősségüket a saját maguk által lefolytatott bírósági műhiba ügyekben. Ez is durván sérti a törvény előtti egyenlőség elvét. Azt pedig, hogy mi minősül kirívóan súlyos jogalkalmazási hibának, jogszabály híján szintén az eljáró bíróság dönt. Tájékoztatom arról is T. Bizottságot, hogy nem érte el a súlyos jogalkalmazási hiba szintjét, az a bírósági döntés, amikor úgy ismételtetnek meg egy első fokú peres eljárást, hogy elmulasztották az I. fokú ítéletet hatályon kívül helyezni (Kelemen Nyíregyházi Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Debreceni Ítélőtábla elleni ügy) -, amikor úgy veszítette el a tulajdonos tulajdonának egy részét, hogy nem is állt perben (Pethő-Debreceni Törvényszék elleni ügye), s akkor sem, amikor egy hatályban nem lévő jogszabály alapján bírálta el a jogvitát az eljáró bíróság (Gyökös Fővárosi Törvényszék elleni pere). (Ügyek részletei elérhetők: honlapon) A Kúria Elnöke részéről a közelmúltban feltett azon kérdésre, miszerint nem érti miért nincs kellő számú bírósági műhibaper, annak döntően ez a kivételezett joggyakorlat az oka, melyről nyilvánvalóan neki is tudnia kell. Ennek a kivételes helyzetnek jelenleg nincs jogszabályi alapja, ezért is hivatkoznak saját joggyakorlatukra. De sajnos volt korábban törvény a bíró személyes felelősségének korlátozására, melyre csak szégyenkezve lehetne hivatkozni, az évi III. törvénycikk: évi III. törvénycikk a kir. itélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről 5. Fegyelmi vétséget követ el: 1. aki hivatali kötelességét gondatlanságból súlyosan vagy szándékosan megszegi; 2. aki életmódjával vagy magaviseletével állásának (alkalmazásának) tekintélyét akár szándékosan, akár gondatlanságból súlyosan sérti vagy veszélyezteti. Ez a törvénycikk volt a nyitánya az un. zsidó törvénykezésnek, melynek célja nyilvánvaló, bírák és ez által a háttérfelelős állam felelősségének korlátozása. Az ekkor megszerzett bírói jogot vindikálták maguknak az objektív felelőssé tett bíróságok és ragaszkodnak jelenleg is korlátozott felelősségükhöz, azzal, hogy a kirívóan jelzőt már maguk tették hozzá a súlyos jelző erősítéseként, ill. a felelősségbeállási szint magasabbra emelése érdekében. Szintén T. Bizottság, ill. az Országgyűlés feladata és felelőssége, hogy ezt a szégyenfoltot is eltüntesse az ítélkezési gyakorlatból. Továbbá szintén fel kell hívnom T. Bizottság figyelmét egy szintén tarthatatlan állapotra, a bíráskodás színvonalának törvényszerű csökkenésére, még a legjobb szándék mellett is. Azzal, hogy a bírói karból szakmai okok miatti kikerüléséhez nem rendszeresítettek megfelelő csatornát, és eljárást azt érték el, hogy a szakmailag nem 4
5 alkalmas bírák folyamatosan végzik nem megfelelő tevékenységüket, ezzel a bírói kar egészének megítélését, működése hatékonyságát is rontja. Ez is oka a bírói kar negatív megítélésének, a lassú ügykezelésnek. Minden más foglalkozásnál 5-7% közötti a normál fluktuáció, mely az alkalmatlan személyek kiszűrésének a szervezet hatékonysága javításának szükséges eszköze. A bírói karból szakmai okok miatti kikerülés statisztikai eszközökkel valójában nem is mérhető, olyan kismértékű. Úgy ítélem meg, hogy lehetőséget kellene teremteni a bírói kar öntisztulásához is, biztosítani kell, hogy a jó és a nem oda való bírák elválaszthatóak legyenek, melyhez szükségesnek tartom objektív mérési rendszer bevezetését. Az Országos Bírósági Hivatal fogadja ugyan az egyes eljárásokkal kapcsolatos panaszokat, - melyekből sok van -, de érdemi jogkör nélkül nem tud azokkal semmit sem kezdeni, az érintett bíróságok vezetőinek továbbítja, akik viszont a panaszolt bírónak adják tovább azzal, hogy válaszolják meg azok a kifogásokat. A bíró függetlenségére hivatkozás miatt nem járhat el más az érintett bírón kívül konkrét ügyben. Ezt követően a panaszos fél természetesen retorzióra is számíthat. A szakmai alapon történő szelekció megteremtése szintén jogalkotási eszközöket igényel, mely ismételten T. Bizottság és az Országgyűlés feladata és felelőssége. Az ítélkezési rendszer működését illetően nemcsak az a probléma bár a legnagyobb hogy a bíró személyes felelősségét a rendszerből kiiktatták, hanem az is, hogy a felelőtlenségük mellé olyan hatalmi eszközöket is megkaptak, amelyek visszaélésszerű eljárásra adnak lehetőséget. Ide kell sorolni a bíró kizárásának a szabályait, az ellenőrizhetetlen jegyzőkönyvvezetést, mely bírói monopólium, a bizonyítékok elhallgatásának megengedett gyakorlatát, az indoklási kötelezettség általánosító jellegét stb. Ezek az eszközök a pártállami hatalom eszközrendszere volt, célzatosan. Tudomásom szerint az eljárásjogi kódexek felülvizsgálata jelenleg is folyik, melyek kiemelt célja az eljárások gyorsítása. Úgy ítélem meg, hogy a kodifikáció vezérelemeként a bíráskodásnak a hatalom gyakorlás eszközéből szolgáltató jellegűvé történő átalakítását kellene tekinteni melyben az ítéletek kiszámíthatókká, az ügyvédi munka tervezhetővé válna, a bírói tevékenység megfelelő kontroll alá kerülhetne. Az ilyen és hasonló kiszámíthatóságot eredményező eljárásjogi változtatások gyorsítanák fel igazán az eljárásokat, mivel sokkal több perbeli egyezséget eredményezne. A jelenlegi irány nem erre mutat, amit jól példáznak az un. kis értékű perekben hozott sommás ítéletek. Ezekben az ügyekben már a szakmai felülvizsgálatot is kizárták, a bíró személyes felelősségének hiányában a korlátlan visszaélések lehetősége nyílt meg. Az ilyen kontroll nélküli jogalkotás rendkívül aggályos és a bírói munka megítélését szintén negatívan befolyásolja. A fentieket összefoglalva rendszerszintű törvényalkotási beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a tisztességes, felelős, szakmailag megalapozott bírói eljárások legyenek kikényszeríthetők. Ennek hiányában nem jogi eszközökkel korrupció, szimpátia, antipátia stb. befolyásolni lehetséges az ítélkezési tevékenységet, melyre sajnos sok példa kínálkozik, de ezt úgy vélem minden eszközzel meg kell akadályozni. A fentiek alapján kérem T. Bizottságot szíveskedjen megfontolni a bírói felelősség visszaállításának szükségességét és tegye meg az ehhez szükséges rendszer szintű jogalkotási lépéseket. Orosháza, február 10. Dr. Kincses István ügyvéd 5
T. DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debrecen. Kelemen Gábor 4246 Nyíregyháza, Búzavirág u. 3. felperesnek. Dr. Kincses István
T. DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debrecen Kelemen Gábor 4246 Nyíregyháza, Búzavirág u. 3. felperesnek képv: Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Tass u. 9. I/2. KERESETE Debreceni Ítélőtábla képv: Dr. Balla
RészletesebbenMagyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575
Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos
RészletesebbenVincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem
JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1363/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1363/2014. számú ügyben Előadók: dr. Berkes Lilla dr. Csink Lóránt Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult hozzám, mert lakásszerzési kedvezményt kívánt
RészletesebbenDrinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján
Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének
Részletesebbenalkotmányjogi panaszt
Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, 1136
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Előadó: dr. Szabó-Tasi Katalin Az eljárás megindulása A panaszos speciális étkezési igényű gyermeke óvodai étkezésének ügyében fordult
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.
Részletesebben9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról
9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági
RészletesebbenDr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:
Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kussinszky Anikó Az eljárás megindítása 2014 októberében több internetes hírportál számolt be arról, hogy a fővárosi Bajcsy-
RészletesebbenVagyonőr vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (VFF) Hatályos: 2015. szeptember 25. Nysz.: 17950
Vagyonőr vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (VFF) Hatályos: 2015. szeptember 25. Nysz.: 17950 2 Tartalomjegyzék Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ)... 3 I. Biztosított....
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kristó Annamária dr. Bene Beáta Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mert Jánoshida külterületén
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL...4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 I. Fejezet Alapvető elvek...4 A törvény célja...4 A bíróság feladatai a polgári perben...5
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)
Részletesebbení t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenA szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvények összevetése különös tekintettel
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.
RészletesebbenA bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés
Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek
RészletesebbenAZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése
AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 67. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Pest Megyei Bíróság 6.K.26.451/2005/44. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Bíróság a dr. ügyvéd ( ) által képviselt felperesnek a Közép- Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1052 Budapest,
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Előadó: dr. Kéri Szilvia Az eljárás megindítása A hivatalhoz érkezett beadvány szerint a
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenC/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE
KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2014. november 11. 2014. 28. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 33/2014. (XI. 7.) AB határozat a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm.
RészletesebbenALAPSZABÁLY. Algyői Tisza Szabadidő, Sport, Környezetvédő és Rekreációs Egyesület
ALAPSZABÁLY Algyői Tisza Szabadidő, Sport, Környezetvédő és Rekreációs Egyesület 6750. Algyő, Bartók Béla u.7. Algyő, 2014. június 22. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyesület neve: Algyői Tisza Szabadidő,
RészletesebbenTévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília
Tévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília Budapest, 2015. november 16. 1. Kiindulópont, alapvetés Gyakorlati tapasztalatom,
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok
RészletesebbenA magyar kormány és az ő alaptörvénye
A magyar kormány és az ő alaptörvénye 2013. június 28. A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény 1 az Alaptörvény negyedik módosításáról pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,
RészletesebbenÜzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László
Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok
RészletesebbenA legfontosabb tudnivalók a békéltető testületek eljárásáról
A legfontosabb tudnivalók a békéltető testületek eljárásáról A békéltető testületek a hazai fogyasztóvédelmi rendszer fontos szereplői, a fogyasztó és vállalkozás közötti viták rendezésére hivatottak.
RészletesebbenÍ t é l e t e t: A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság dr. Kárpáti József ügyvéd ( ) által képviselt Háttér Baráti Társaság
RészletesebbenOrszággyűlés H vata t. A Házszabály 91..-a és a Magyar Köztársaság Alkotmányának 27. -a szerinti jogomnál fogva kérdést kívánok intézni
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Szili Katalin úrasszonynak az Országgy űlés elnökének Helyben Országgyűlés H vata t irumá tyszám : /G h Érkezett : 2008 0 KT 0 2. Mellékletek : Írásbeli kérdés! Oldal : Tisztelt
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE BÍRÓSÁGAINAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.
VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE 8200. Veszprém, Vár u. 19. 8210. Pf.: 1029 t. 06 88 577-520 f. 06 88 577-509 e. birosag_veszprem@veszpremit.birosag.hu www.veszpremitorvenyszek.hu 2013.El.II.B.41. VESZPRÉM
Részletesebbendr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.
dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet
Részletesebben2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1
OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi I. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
RészletesebbenA munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról
Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a
RészletesebbenUNION-Casco Alapbiztosítás feltételei
UNION-Casco Alapbiztosítás feltételei Az UNION Biztosító Zrt. a biztosítási díj megfizetése ellenében a kockázatviselés időtartama alatt a jelen biztosítási feltételekben rögzített esetekben és mértékben
Részletesebben3. Kérem, hogy a tisztelt törvényszék tiltsa el alpereseket a további jogsértésektől (Ptk. 84. (1) b)).
Tisztelt Nyíregyházi Törvényszék!... (született:..., lakcím:..., anyja neve:...) felperes meghatalmazott jogi képviselőjeként Orosz Mihály Zoltán, Érpatak Község polgármestere (cím:...) I. rendű és Érpatak
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2741/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2741/2015. számú ügyben Előadó: dr. Sipos Beáta Az eljárás megindítása A Hivatalomhoz beadvánnyal forduló panaszos azt sérelmezte, hogy felesége elhunyt szüleinek
RészletesebbenSzám: 29000 105/786 /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T
Szám: 29000 105/786 /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében
RészletesebbenA Magyarországi Református Egyház. 2013 (2013. július 1-jei állapot)
A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) TARTALOMJEGYZÉK I. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS
RészletesebbenIndokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás
BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság
RészletesebbenAutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB)
AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) Hatályos: 2011. július 1-jétől Nysz.: 14541 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai... 3 II. A biztosítás tárgya... 3 III. A biztosítási
RészletesebbenPALETTA PRESS KFT. ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓJA
PALETTA PRESS KFT. ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓJA Preambulum A Paletta Press Kft. biztosítja ügyfelei személyes adatainak védelmét, azokat bizalmasan kezeli, a jogszabályi előírásoknak és az
RészletesebbenAutóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.
Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17682 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. Biztosítási
RészletesebbenMELLÉKLETEK. amelyek a következő dokumentumot kísérik: Javaslat A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 170 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK amelyek a következő dokumentumot kísérik: Javaslat A Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai,
RészletesebbenA POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE
napirendi pont A POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE TÁJÉKOZTATÓ A VEKTOR RT-VEL 1995-ÓTA HÚZÓDÓ ÉS 1997. ÓTA BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ALATT LÉVŐ PER ÖSSZEGZÉSÉRŐL ÉS LEGÚJABB FEJLEMÉNYÉRŐL Tisztelt Közgyűlés! A Vektor
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.15. COM(2013) 206 final 2013/0109 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó
RészletesebbenAlkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó. az önkormányzati feladatok ellátásáról 2010-2014. években
B E S Z Á M O L Ó az önkormányzati feladatok ellátásáról 2010-2014. években Tisztelt Képviselő-testület! A Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal és Vilonyai Kirendeltsége által végzett önkormányzati feladatok
RészletesebbenA MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A munkáltató kártérítési felelőssége A felelősség a legáltalánosabb értelemben: magatartás értékelése. Egymástól elválaszthatatlan funkciói a reparáció és a prevenció.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012.10.29.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.29. C(2012) 7507 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012.10.29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
RészletesebbenTANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL
TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG
RészletesebbenCompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatály: határozatlan A jel a legutoljára megváltozott
Részletesebben4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem
4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja
RészletesebbenA jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8031/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8031/2013. számú ügyben Előadó: dr. Varga Éva Csilla Az eljárás megindulása A panaszos bejelentése alapján mivel lakásából nagy értékű ékszerek hiányoztak
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 1999 ««««««««««««Petíciós Bizottság 2004 2005. július 6. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Jack Norton (ír állampolgár) által benyújtott, 333/98 sz. petíció az ivóvíz minőségéről Callaheigue-ben
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ.3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*...4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...4 1. A törvény célja...4 2. A törvény hatálya...4
RészletesebbenInformációk a Pénzügyi Békéltető Testületről. 1. Ki a fogyasztó?
Információk a Pénzügyi Békéltető Testületről 1. Ki a fogyasztó? Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Nem minősül
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 41. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. március 26., csütörtök Tartalomjegyzék 2015. évi XV. törvény Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról 3175 2015. évi XVI.
RészletesebbenA tikos információgyûjtés magyar szabályozása, és az általa nyert információ felhasználása a büntetõeljárás során
Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Kar Bûnügyi Tudományok Intézete Büntetõ eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék A tikos információgyûjtés magyar szabályozása, és az általa nyert információ
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos álláspontja szerint Debrecen, Hajó utca szervizútja közlekedési rendjének
RészletesebbenHB EURO kár- és jogvédelem biztosítás. Terméktájékoztató és biztosítási feltételek
HB EURO kár- és jogvédelem biztosítás Terméktájékoztató és biztosítási feltételek Terméktájékoztató a HB EURO kár- és jogvédelem-biztosításról Tisztelt Ügyfelünk! Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. széles
RészletesebbenA 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló
A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu
RészletesebbenA BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok
RészletesebbenMEHNAM-info / Jogjavítás. Ügykód: bizonyitekok-a-peznugyi-csalokat-bunpartolasrol-150628
MEHNAM-info / Jogjavítás Ügykód: bizonyitekok-a-peznugyi-csalokat-bunpartolasrol-150628 Magyarországon hamis törvényekkel lehetővé tett közjegyzői, ügyészi, rendőri, bírói csalás, hogy nem engednek közérdekű
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba
RészletesebbenA kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában
1 dr. Czeglédy Csaba A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában A joggyakorlat alapján a kötelező védelem esetén a védő kirendelésének elmulasztása a terhelt jogainak
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenS Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos beadványa szerint a bíróság által megítélt havi 80 ezer forint gyermektartásdíjat
Részletesebben1.3.1.Ha az utazási szolgáltatás megrendelője harmadik személy utazó(k) érdekében (is) megrendelést ad ill. szerződést köt, akkor ezen harmadik
1 Tesco Utazás A NUR Kft., mint utazásszervező Általános szerződési feltételei 0. Bevezetés 0.1. A NUR Neckermann-utazás Szolgáltató Kft. (székhelye: 1118 Budapest, Dayka G. u. 5., telefonszáma: 00-36-1-309-5900,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, II. Gyorskocsi u. 52. 21.M.496/2004/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (üi.: dr. Csányi Éva jogtanácsos,
RészletesebbenÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN
ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN A projekt által érintett jogszabályok felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések
Részletesebbenunion24-otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Épület, építmény, ingóságbiztosításhoz
union24-otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Épület, építmény, ingóságbiztosításhoz A biztosítótársaságra vonatkozó adatok: Név, székhely és jogi forma: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 1082
RészletesebbenAlapbiztosítás. UNION-Bázis Casco. Casco biztosítási feltételek
UNION-Bázis Casco Alapbiztosítás Casco biztosítási feltételek Az UNION Biztosító Rt. a biztosítási díj megfizetése ellenében a kockázatviselés idõtartama alatt a jelen biztosítási feltételekben rögzített
RészletesebbenCsalásellenes irányelv
Az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló politikája AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK TEVÉKENYSÉGÉBEN TILTOTT MAGATARTÁS MEGELŐZÉSÉRE
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.
JEGYZŐKÖNYV Készült: Balatonszemes és Balatonőszöd Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 20-án 13.00 órakor kezdődő a Körjegyzőségi Hivatal tanácskozó termében közösen megtartott
RészletesebbenA Független Rendészeti Panasztestület 384/2010. (VIII. 4.) számú állásfoglalásának ismertetése
LUKONICS ESZTER A Független Rendészeti Panasztestület 384/2010. (VIII. 4.) számú állásfoglalásának ismertetése I. A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Testület) 384/2010. (VIII. 4.) számú
RészletesebbenBeépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása Ügyszám: SZJSZT-03/11. A Fővárosi Bíróság megkeresése A Bíróság által feltett kérdések: 1.)
RészletesebbenI. F E J E Z E T AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI
SZALKSZENTMÁRTON KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 7/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete Szalkszentmárton község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szalkszentmárton Község Önkormányzatának
RészletesebbenDOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013.
DOLGOZAT Dr. Hosszú Károly 2013. 1 Egyes köznevelési intézmények fenntartóinak, irányító szervének és működtetőjének jogállása és kapcsolata az 1990. évtől 2013. december 31. napig Dr. Hosszú Károly Közoktatási
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu
RészletesebbenTÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1056/2013. számú ügyben Az eljárás megindulása, előzmények Az érintett alapvető jogok
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1056/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB- 1061, 1124, 1317, 1505, 1513, 1526, 1785, 2440, 2606, 2666, 2701, 3128, 3295, 3504, 4011, 4412, 5187, 6885/2013.)
Részletesebben