P Parragi és Társa Ügyvédi Iroda

Átírás

1 Hírlevél 2014/1 Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Olvasók! Irodánk Hírlevelének idei első száma többek között a hatályos Ptk. pénztartozás teljesítésére és a késedelmi kamatra vonatkozó szabályaival, a Munka Törvénykönyvének hatályos változásaival, illetékjogi és cégjogi módosításokkal foglalkozik. Hírlevelünkből ügyfélorientált formában értesülhet az aktuális jogszabályváltozásokról, választ kaphat a leggyakrabban felmerülő jogi problémákra. Hírlevelünkben megjelenő tartalmak a teljesség igénye nélkül tájékoztató jellegűek, azok konkrét jogi állásfoglalásnak nem minősülnek. Amennyiben valamely kérdésben bővebb jogi tájékoztatásra, esetlegesen tanácsadásra van szüksége, akkor keresse fel irodánkat elérhetőségeink bármelyikén. A cikkeinkben minden tekintetben betartjuk az ügyvédi titoktartás szabályait, így semmilyen információt, ráutaló adatot nem közlünk Ügyfeleinkről. 1

2 Tartalom A pénztartozás teljesítése és a késedelmi kamat szabályai a hatályos Polgári Törvénykönyvben.3 Változások a Munka Törvénykönyvében... 5 Az illetékek változására vonatkozó szabályok... 7 Cégjogi Változások

3 A pénztartozás teljesítése és a késedelmi kamat szabályai a hatályos Polgári Törvénykönyvben A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv alapján az Országgyűlés módosította a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) fizetési határidőre és a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit. A pénztartozás teljesítése Főszabály szerint a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a felek eltérően nem állapodtak meg. A szerződési szabadság elve miatt ritka az olyan kötelmi jogi előírás, amely kötelező lenne a szerződő felekre. Ilyen kivételes előírás a fizetési határidőre vonatkozó, július 1-jétől hatályba lépett szabály. A Ptk. 292/A. (1) bekezdésének rendelkezései alapján a ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. A rendelkezés jelentőségét csupán az a tény csökkenti, hogy ritka az olyan megállapodás, amelyben a felek nem határoznak meg teljesítési időt. Új szabály továbbá, hogy a jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte; nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét. A teljesítéshez kapcsolódó fizetési kötelezettség vonatkozásában a rendelkezés nem tér ki arra, hogy az általános szabálytól eltérően ezt kötelező szabálynak minősíti-e a jogalkotó. Ilyen kifejezett rendelkezés nélkül a szabálytól a felek eltérhetnének, ám a törvény indokolása rögzíti, hogy a jogalkotó az uniós irányelvnek megfelelően a pénzfizetésre, annak esedékességére vonatkozó szabályozást kógens, tehát kötelező rendelkezésként alkotta meg. A felek azonban alkalmazhatnak olyan eltérést, amely a jogosultra nézve nem hátrányosabb a törvényi szabályozásnál. A gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetében, ha a felek a teljesítési határidőt 60 napnál hosszabb időtartamban állapították meg, úgy a szerződési feltételt az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni. Ez a szerződési feltétel pedig megtámadható a jogosult által. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása azonban nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek. 3

4 A késedelmi kamatra vonatkozó szabályok A késedelmesen teljesítő fél számíthat arra is, hogy a jogosult részére a jövőben köteles lesz legalább 40 eurónyi költségtérítést is fizetni. Ez a magyar jogban új jogintézmény bevezetését jelenti, amelyet behajtási költségátalánynak neveznek. Ennek oka, hogy a hitelező behajtási költségeinek fedezeteként szolgáló 40 euró csak egy átalány összeg, ennél kevesebbet akkor sem lehet költségként fizetni a jogosultnak, ha egyébként semmilyen igazolható költsége nem volt. Ha a behajtási költség meghaladja a 40 eurót a jogosult természetesen érvényesítheti az ezt meghaladó költségeit. A Polgári Törvénykönyv módosításának indokolása szerint a változásokat a március 16-át követően kötött szerződésekre kell alkalmazni, ugyanakkor maga a módosított jogszabály csak július 1. napján lépett hatályba, és a rendelkezések visszamenőleges alkalmazhatóságára vonatkozó utalást nem tartalmaz. Főszabály szerint a szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. Ha azonban a kötelezett késedelme esik - pénztartozás esetében - a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Ha a jogosultnak egyébként is kamat jár a késedelembe esés időpontjáig, úgy a kötelezett a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot köteles fizetni. A 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv alapján az Országgyűlés több lényegi ponton módosította a késedelmi kamat számításának szabályait, így a késedelmi kamat mértéke növekedett. A hatályos szabályozás értelmében a gazdálkodó szervezetek között a késedelemi kamat a jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt összege. A késedelmi kamat számításának alapja a késedelemmel érintett év első félévében az adott év január 1-jén érvényes jegybanki alapkamat, illetve ha a késedelem az adott év második félévét érinti, az adott év július 1-jén érvényes jegybanki alapkamat. Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. Szerződő hatóság más, szerződő hatóságnak nem minősülő személlyel kötött szerződésében a késedelmi kamatot korlátozó rendelkezés is semmisnek minősül, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbérfizetési kötelezettséget vállalt. 4

5 Változások a Munka Törvénykönyvében augusztus 1-jétől módosult a Munka Törvénykönyve, amelynek következtében változtak többek között a távolléti díj számítására, a kötetlen munkaidőre, a szabadság kiadására és a pótlékátalányra vonatkozó szabályok is. A távolléti díjra vonatkozó szabályok változásával távollét esetén a munkabér nem változik a munkanapok számától és a távollét időtartamától függően. A módosítás oka az volt, hogy a korábbi szabályozás miatt a munkavállaló havi munkabére bizonyos esetekben például szabadság esetén kevesebb, illetve ritkább esetben akár több is lehetett a munkaszerződés szerinti alapbérénél, attól függően, hogy az adott hónap hány munkanapból áll. Az elfogadott módosítás értelmében a távolléti díj összege nem függ többé az adott hónap munkanapjai számától és a távollét időtartamától sem, azaz a munkabér nem csökken, és nem is nő e két tényező miatt. A változtatásokat megelőzően az Mt. a következőképpen rendezte a távolléti díj számítására vonatkozó szabályokat: A távolléti díj számítása során az egy órára járó alapbér meghatározásához a havi alapbér összegét el kell osztani a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a százhetvennégy óra időarányos részével. Az adott időszakra járó távolléti díj megállapításánál az egy órára járó alapbér értékét kell megszorozni a távollét óráinak számával. Tekintettel arra, hogy a 174-es osztószám egy átlagszám, amely a munkaórák átlagos havi számát adja meg, azaz nem az adott hónapban beosztásra kerülő tényleges munkaórák számát veszi figyelembe, a munkavállaló a fenti számítás eredményeként eltérő összegű díjazásra válik jogosulttá attól függően, hogy melyik hónapban és milyen tartamban van távol a munkából. Az Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló évi CIII. törvény (továbbiakban Módtv.) az Mt (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezést lépteti: 136. (3) A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Mindezek alapján a korábbi számításhoz képest augusztustól megváltozik a távolléti díj kiszámításának módja; így a távolléti díj összege nem függ többé az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától sem. A havi alapbért ezentúl nem egységesen tehát minden hónapban 174 órával, hanem az adott hónapra irányadó munkaórák számával kell elosztani. A Módtv. 8. (1) bekezdése értelmében változik az Mt. 36. (2) bekezdése is, amely a felszámolási eljárás alatt álló munkáltató személyében bekövetkező változás különös szabályait állapítja meg. Abból kiindulva, hogy kivételesen felszámolási eljárásban is sor kerülhet a felszámolás alatt álló munkáltató gazdasági egységének jogügyleten alapuló átszállására és ezáltal a munkáltató személyében bekövetkező változásra, a Módtv. előírja az átvevő munkáltatónak a munkavállalók 5

6 felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét arra az esetre, ha az átadó munkáltatónál üzemi tanács nem működik és üzemi megbízott megválasztására sem került sor. Ez kiegészíti azt a hatályos szabályozást, amely a munkáltató személyében a gazdasági egység jogügyleten alapuló átszállása folytán bekövetkező változás esetére alkalmazni rendeli az Mt. 38. (2) bekezdésében foglaltakat. E szerint, amennyiben az átadó munkáltatónál - a 236. (1) bekezdésében meghatározott munkavállalói létszám hiányában - üzemi tanács nem működik és üzemi megbízott megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatni az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról, az átszállás okáról, a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamint a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről. Ezzel a kiegészítéssel az Mt. a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23/EK irányelvvel teljes mértékben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Mindezek mellett módosultak a szabadság kiadására vonatkozó szabályok is, amelynek nagy része január 1-től lesz hatályos, kivéve azt az augusztus 1-től érvényes rendelkezést, amely szerint az apa a gyermeke születése esetén mentesül a teljes pótszabadság tartamára a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettsége alól. A módosított Mt. szabályai szerint a munkáltató úgy köteles a szabadság kiadását biztosítani, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legfeljebb tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól. Azaz, ebbe a 14 napba be kell számítani a munkaszüneti napokat és a heti pihenőnapokat is. A szabadság átvitele körében csak az életkor szerinti pótszabadság egyharmadának átviteléről állapodhatnak meg a felek, és kizárólag csak a folyó évi szabadság tekintetében. A módosítások következtében a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadságot a választása szerint adja ki. Korábban ugyanis csak az órában történő elszámolás lehetősége volt biztosított. A munka díjazása körében módosultak továbbá a távolléti díjra és a bérpótlékra vonatkozó rendelkezések is. Az Mt (1) bekezdése szerint a munkáltató nem köteles a vasárnapi bérpótlék kifizetésére, ha a vasárnapi munkavégzésre nem többműszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben vagy kereskedelmi ágazatban foglalkoztatott munkavállaló részére elrendelt munkavégzés esetében kerül sor. Így tehát, ha a foglalkoztatásra más jogalappal például idénymunka keretében vagy megszakítás nélküli munkakörben történő foglalkoztatás esetén kerül sor, nem jár a vasárnapi bérpótlék. Pontosító az a szabály, amely szerint az a munkavállaló, aki vasárnap nem foglalkoztatható rendes munkaidőben, a vasárnapra elrendelt rendkívüli munkaidő esetén jogosult a vasárnapi pótlékra. Az a munkavállaló, aki munkaszüneti napokon munkát végez jogosult min a rendes mind pedig a rendkívüli munkaidőben a pótlékra. Bekerült továbbá az Mt.-be az a rendelkezés is, amely szerint a munkavállalót a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Az Mt a szerint, ha a munkavállaló keresőképtelen a munkaszüneti napokon, részére 6

7 a távolléti díj 70%-a jár. Nem illeti meg a távolléti díj, ha keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti járadékban részesül. A 147. pedig kimondja, hogy a munkavállalót az állásidőre ha a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben járó díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. A távolléti díjjal fizetett időszakokban azonban nem jár bérpótlék. A távolléti díj összegét az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér figyelembevételével kell megállapítani. A munkajogi igényérvényesítéssel kapcsolatos az a változás, amely szerint a munkavállaló a munkáltató személyében bekövetkező változása miatti felmondásával, valamint azonnali hatályú felmondásával összefüggő igény három éves elévülési időn belül érvényesíthető. Az Mt. rendelkezései szerint nem csak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, hanem a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat megtámadása esetében is a megtámadás eredménytelenségétől számított 30 napon belül lehet a keresetlevelet előterjeszteni. Az illetékek változására vonatkozó szabályok A évtől az illetékkiszabásra bejelentett ügyekben visszterhes vagyonátruházás esetén a vagyonszerzésre általános, egységes illetékkulcsként 4%-ot kell alkalmazni. Ez az illetékkulcs irányadó a lakások, illetve egyéb ingatlanok, de az orvosi praxisjog és a tartási, életjáradéki szerződés keretében megszerzett vagyon esetében is, ugyanakkor nem érinti a gépjármű visszterhes megszerzését, mert ott továbbra is a gépjármű életkora és teljesítménye határozza meg az illeték mértékét. Nem változott az sem, hogy az illeték mértéke 1 milliárd forintig 4 %, a forgalmi érték azt meghaladó része után pedig 2 %, de maximum 200 millió forint. Újdonság továbbá az is, hogy a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdon (tulajdoni hányad) szerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezménye értékhatára és a kedvezmény mértéke jelentősen nő. Az illetékkedvezmény alkalmazhatóvá vált abban az esetben, ha vásárolt egész lakástulajdon forgalmi értéke 15 millió forintot nem haladja meg (a korábban érvényes 8 millió forint helyett) és a kedvezmény összege értékhatár megkötés nélkül a fizetendő illeték 50 %- áig terjed. Új illetékmentességet szabályoz a jogalkotó az Itv. 26. (1) bekezdés x) pontjában a visszlízingügyletek mentessége tekintetében. Ennek lényege, hogy a mentesség az ingatlan a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés esetében történő megszerzését mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a lízingbevevő, a lízingszerződés megkötéséig az ingatlan tulajdonosa volt, és a tulajdonjoga a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra. Mindemellett sor került a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó az Itv. 26. (1) bekezdés p) pontjában található illetékmentességi szabály pontosítására is. A mentességet mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő mellett, már az egyéni mezőgazdasági vállalkozók és a családi gazdálkodók is kérhetik a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig. A kedvezmény feltételeinek teljesítésére előírt kezdő időpont módosult. Már nem a vásárlás időpontjától, hanem a 7

8 birtokbaadás időpontjától kell teljesíteni az 5 éves időtartamra szóló elidegenítési és hasznosítási kötelezettséget, ezáltal a mentesség a mezőgazdasági termelőtevékenység sajátosságaihoz jobban igazodik. Rögzítésre került, hogy a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét a törvény nem minősíti olyan elidegenítésnek, amely alapján a vagyonszerző terhére a kétszeres mértékű illetéket kell előírni. Amennyiben a vagyonszerző az 5 éves időtartamon belül elhalálozik, akkor az örökösöket kétszeres mértékű illetékkel sújtani nem lehet. Amennyiben a vagyonszerzők az előírt és általuk vállalt feltételeket csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányadára teljesítik, akkor a kétszeres mértékű illetéket az Itv január 1-jétől hatályos 26. (18) bekezdése alapján csak azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetniük, melyre a korábban vállalt feltételeket nem teljesítették. A 2013-ban bekövetkezett változásokon túl 2014-ben is módosítások várhatóak az illetékre vonatkozó szabályok kapcsán. A 2014-es adócsomag szerint többek között illetékmentes lesz az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés, és az osztalékra vonatkozó követelés elengedése immár magánszemély tulajdonos esetében is. Jövőre nem kellene továbbá illetéket fizetni a csődegyezség keretében, ha az egyezséget a csődközeli helyzetben lévő, illetve a felszámolás alatt álló társaságok továbbműködésének elősegítése érdekében kötik. A benyújtott javaslat értelmében több új kedvezményben részesülne a visszterhes vagyonátruházás is. Mentesülne tehát a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az a vagyonszerzés, amely a házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származik, valamint az is, ha a szerzés eredete a házastársi vagyonközösség megszüntetése. A benyújtott adócsomag ugyanakkor szigorítaná az illetékmentesség feltételeit a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervek általi megszerzése esetében. A benyújtott javaslat szerint az illetékmentesség csak akkor érvényesíthető, ha a vagyonszerzőt olyan államban jegezték be: amelyben a társasági adónak megfelelő adó és az adóalap hányadosa eléri legalább a 10 százalékot, nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a jogszabály által előírt társasági adónak megfelelő adó legkisebb adómértéke eléri a 10 százalékot, illetve a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet legalább 10százalékos mértékű, a társasági adónak megfelelő adó terheli. A szigorítások sorába tartozik továbbá az is, hogy nem csak a meghatározott főtevékenységet végző társaságokra vonatkozik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban történő vagyoni betétszerzés illetékkötelezettsége. Az új szabályozás szerint az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő vagyonszerzés illetékköteles a társaság főtevékenységétől függetlenül. 8

9 Cégjogi Változások A március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) miatt több jogszabály, többek között a Cégtörvény és a Csődtörvény is módosul. Változás lesz például, hogy eddig csak a hivatalos szerveket megillető ingyenes hozzájutás a csoportosított céginformációhoz tavasztól bárki számára elérhető lesz. További újdonság, hogy a volt cégvezető kötelezhető lesz arra, hogy a csődeljárás során ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg. A Cégtörvény tervezete részletesen szól a vezető tisztségviselők eltiltásáról. A tervezet rendelkezései alapján a cégbíróság öt évre eltiltja a vezető tisztségviselői pozíció betöltésétől azt a személyt, akinek a felelősségét a bíróság jogerősen megállapította felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás során a ki nem elégített hitelezői követelésekért. Szükséges az eltiltáshoz az is, hogy az illető nem teljesítette a fizetési kötelezettségét. Az eltiltás alatt álló személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, vagy egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője sem. A Cégtörvény tervezete értelmében márciustól az ügyvéd csak akkor hitelesítheti automatikusan a cég képviselőjének aláírás mintáját, ha őt személyesen is ismeri. A személyes ismerettség hiánya esetében az ügyvédnek meg kell keresni az illető személy adatait a következő nyilvántartásokban: a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a járművezetői engedély-nyilvántartás, az útiokmánynyilvántartás, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartás. A tervezet szerint az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Szintén a cégtörvény mondja ki, hogy a csoportosított céginformációkhoz ingyenesen lehet hozzájutni. Ilyen valamely jogi személy - vagy egyéb szervezet - cégtulajdonosi minőségére, képviseleti jogosultságára vonatkozó adat, továbbá az is, hogy egy magánszemély mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot. Jelenleg ilyen információhoz csak a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, és más hivatalos szerv juthat hozzá. Más információkérő csak akkor juthat hozzá csoportosított adatokhoz, ha azok a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükségesek. Ekkor az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell. Nemcsak a Cégtörvény rendelkezései változnak. Módosul többek között a Csődtörvény is, amelynek következtében lehetőség lesz a korábbi ügyvezető felelősségének megállapítására. Ha a felszámolási eljárás során a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján nem minden hitelező jut hozzá a pénzéhez, akkor megállapítható lesz a korábbi ügyvezető felelőssége. Felelősségének megállapítása kérelemre történik: bármely hitelező, illetve az adós nevében a felszámoló lesz jogosult a kérelem bíróság elé terjesztésére. 9