a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 2

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 2"

Átírás

1 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról 1 a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 2 [A vastag betűs szedés az évi XXV. törvény (Tv.), a normál betűs szedés a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet (Vhr.) szövege.] Az Országgyűlés a tulajdonviszonyok rendezése, a forgalmi viszonyok és a piacgazdaság jegyében szükséges vállalkozások biztonságának megteremtése érdekében a jogállamiság elvétől vezérelve, a társadalom igazságérzetét és teherbíróképességét egyaránt figyelembe véve az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslása céljából a következő törvényt alkotja: A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 29. -ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: A törvény hatálya Tv.1. (1) Részleges kárpótlás (a továbbiakban: kárpótlás) illeti meg azokat a természetes személyeket, akiknek magántulajdona az állam által május 1-jét követően alkotott, az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett. (2) E törvény alapján kárpótlás illeti meg azokat a 2. -ban meghatározott természetes személyeket, akiknek magántulajdona az június 8-át követően alkotott, a 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett. (3) Az május 1-jétől június 8-áig terjedő időben alkotott, az 1. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazásával okozott károk kárpótlására az e törvényben meghatározott elvek szerint november 30-áig megalkotandó külön törvény 3 rendelkezései alapján kerül sor. Tv.2. (1) Kárpótlásra jogosult: a) a magyar állampolgár, b) aki a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt, c) akit a magyar állampolgárságtól való megfosztással összefüggésben ért sérelem, d) az a nem magyar állampolgár, aki december 31-én életvitelszerűen Magyarországon élt. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogosult (a továbbiakban: volt tulajdonos) elhalálozott, a kárpótlásra leszármazója, ennek hiányában túlélő házastársa tarthat igényt.

2 (3) A leszármazók kizárólag az elhalt felmenő után, a felmenőt megillető rész erejéig, egymás között egyenlő arányban jogosultak kárpótlásra. Ha valamely leszármazó elhalt és nincs leszármazója, az elhaltat megillető tulajdoni hányad után kárpótlás nem jár. (4) Leszármazó hiányában az a túlélő házastárs jogosult kárpótlásra, aki a volt tulajdonossal, annak halálakor és a sérelem elszenvedésekor házasságban együtt élt. (5) Nem illeti meg kárpótlás azt, akinek igényét nemzetközi szerződés már rendezte. Vhr.1. (1) A Tv. alkalmazásában az örökbefogadott személyt az örökbefogadó leszármazójának kell tekinteni. (2) Ha a kárpótlás iránti kérelmet a leszármazó vagy a házastárs terjeszti elő, a volt tulajdonos, illetőleg a felmenő halálát, továbbá a leszármazás vagy a házastársi kapcsolat tényét is igazolni kell. (3) Ha a kárpótlásra jogosult a magyar hatóságok által kiállított személyi okmányokkal nem rendelkezik, az állampolgárságára vonatkozó adatokról az adatlapon (17. ) feltüntetetteknek megfelelően nyilatkozik. A kár mértékének meghatározása Tv.3. (1) A kár mértékét átalányértékben kell meghatározni. Az egyes vagyonelemek átalányértékét a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) Termőföld esetén a kár mértékét a 13. -ban meghatározottak szerint kell megállapítani. (3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott átalányérték magában foglalja az ingóságok értékét is. (4) Egy vagyontárgy után csak egyféle kárpótlás jár, de a tulajdonost megilleti a választás lehetősége. Vhr.2. (1) Tanya esetén a kár mértékének meghatározása során a tanyaépületre ha annak alapterülete megállapítható a Tv. 3. számú mellékletének a) pontjában, a tanyaépülethez tartozó termőföldre pedig a Tv ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kár mértéke az így kiszámított értékek együttes összege. (2) Ha a tanyaépület alapterülete nem állapítható meg, a tanyaépületre vonatkozó kár mértékét 100 m 2 alapulvételével kell kiszámítani. (3) A Tv. és e rendelet alkalmazásában tanya a település külterületén lévő, eredetileg kisüzemi mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés), továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás céljára létesített tanyaépület (lakó- és gazdasági épület, illetőleg épületcsoport) és a hozzátartozó termőföld együttese. Vhr.3. Ha a tulajdon tagsági jogot megtestesítő értékpapírra vagy társasági részesedést kifejező vagyoni értékű jogra vonatkozott, a kár mértékét a Tv. 3. számú mellékletének b) pontjában foglalt átalányérték alapján, a kárpótlásra jogosult tulajdoni részesedésének a társaság bejegyzett alaptőkéjéhez (törzstőkéjéhez) viszonyított arányos összegben [Tv. 4. (4) bek.] kell megállapítani. Vhr.4. 4

3 Vhr.5. (1) A Tv. 3. -a (4) bekezdésének alkalmazásában az állami tulajdonba vett üzem (vállalat, vállalkozás) gazdálkodását szolgáló összes vagyontárgyat, így a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges, illetőleg e célra szolgáló ingatlant (ingatlanrészt), termelőberendezést és egyéb állóeszközt ha a tulajdonos személye azonos egy vagyontárgynak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdésben említett több vagyonelemből álló vagyontárgy esetén a kárpótlás mértéke a jogosult választása szerinti vagyonelemhez kapcsolódó átalányérték [3. számú melléklet a) vagy b) pont] alapján állapítható meg. Vhr.6. (1) A Tv. 3. számú melléklete b) pontjának alkalmazása során az állandó alkalmazottként foglalkoztatottak létszámát a tulajdonbavételt megelőző 1 év legmagasabb alkalmazotti létszámának alapulvételével kell meghatározni. (2) 5 Alkalmazottként kell figyelembe venni a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozónak minősülő segítő családtagot is. A kárpótlás mértéke Tv.4. (1) A kárpótlás mértéke a 3. szerint megállapított összesített kárnak a (2) bekezdésben meghatározott táblázat alapján számított, ezer forintra kerekített és a (3) 6 bekezdésben említett mértéket meg nem haladó összege. (2) A kárpótlás mértéke: A kár mértéke A kárpótlás mértéke Ft 100% Ft között Ft és a Ft fölötti rész 50%-a Ft között Ft és a Ft fölötti rész 30%-a Ft-tól Ft és az Ft fölötti rész 10%-a (3) A kárpótlás mértéke tulajdoni tárgyanként és volt tulajdonosonként az Ft-ot nem haladhatja meg. (4) Több tulajdonos esetén a kárpótlás mértékét a tulajdonostársak között tulajdoni hányaduk arányában kell megállapítani.

4 Vhr.7. (1) A kárpótlás forintösszegének kerekítése során az 500 forint vagy ennél kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 500 forintnál nagyobb maradékot pedig 1000 forintra kell kerekíteni. (2) A Tv. alkalmazásában tulajdoni tárgy alatt a kárpótlás alapjául szolgáló vagyontárgyat (5. ), illetőleg az egy vagyontárgyra vonatkozó összes tulajdoni illetőséget (3. ) kell érteni. A kárpótlás módja Tv.5. (1) 7 A kárpótlás összegéről kárpótlási jegyet kell kiállítani. (2) A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír. (3) 8 A kárpótlási jegy augusztus 10. napjától december 31. napjáig kamatozik, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75%-a. (4) 9 (5) 10 Tv.6. (1) A kárpótlási jegy tartalmazza: a) a,,kárpótlási jegy'' elnevezést, b) a névértéket és a kamatjóváírásra [5. (5) bekezdése] vonatkozó utalást, c) a felhasználás módját (7. ), d) a kibocsátás napjának és helyének a megjelölését, e) a sorozatjelet [(2) bekezdés] és a sorszámot, f) 11 a kárpótlási hatóság vezetőjének aláírását, g) a kárpótlási jegy címletét (ezer forint, ötezer forint, tízezer forint). (2) 12 A kárpótlási jegyet A T sorozatjellel kell ellátni. Az egyes sorozatokat azonos mennyiségben és ütemezésben kell kibocsátani. (3) A kárpótlási jegy kibocsátására és forgalmára az e törvény rendelkezései az irányadóak. Vhr (1) 14 A kárpótlási jegyek kibocsátója az állam, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képvisel. A kárpótlási jegyek egyes sorozatainak kibocsátásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik. (2) 15 A kibocsátás ütemét az elbírált igények számától függően a kárpótlási hatóság határozza meg. (3) 16 Az elsőfokú kárpótlási hatóság (a továbbiakban: Hivatal) megbízási szerződést köt a Magyar Államkincstárral az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 18/B. (1) bekezdés y) pontjában meghatározott kezelési és őrzési feladatok ellátására, így különösen a kárpótlási jegyek

5 elsődleges forgalomba hozatalával kapcsolatos feladatok megszervezésére, a kárpótlási jegyek jogerős határozatban megjelölt jogosultaknak történő kiadására, a maradványérték- igazolások kárpótlási jegyre történő cseréjére, a 28. (1) bekezdésében meghatározott igazolások kárpótlási jegyre történő cseréjére, a kárpótlási jegyek címletváltására, a szövetkezeti, illetve az állami földalapok földárverésein befolyó kárpótlási jegyekkel, mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványokkal és a 28. (1) bekezdése szerinti igazolásokkal kapcsolatos kezelési és kiadási feladatok ellátására, a kárpótlási jegyek és a mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványok érvénytelenítésére, a kárpótlási jegyek és a mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványok Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére megsemmisítés céljából történő átadásának előkészítésére. Vhr Tv.7. (1) Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel a) az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá b) termőföld tulajdon megszerzésére felhasználhatja. (2) A kárpótlásra jogosult az e törvény alapján őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg az e törvény kihirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során fizetőeszközként névértékben felhasználhatja. (3) Az Egzisztencia Hitelről szóló jogszabály 18 alapján történő hitelfelvétel, illetve privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet névértéken saját erőként kell figyelembe venni. (4) A kárpótlásra jogosult kérésére a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében külön törvény 19 rendelkezései szerint életjáradék folyósítható. Vhr.10. A kárpótlásra jogosult által a kárpótlási jegy formájában megszerzett vagyoni érték (a kárpótlási jegy névértéke, kamata, az ellenében megszerzett életjáradék, illetve a Tv ában meghatározott támogatás) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló évi XLV. törvény (a továbbiakban SZJA Tv.) 7. -ának 28. pontja 20 alapján mint kártalanítás mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól. Vhr.11. A kárpótlási jegy adómentességére (10. ) tekintettel az SZJA Tv ában 21 meghatározott befektetési kedvezmények nem vehetők igénybe a kárpótlási jegy ellenében történő vagyonszerzésnél. Vhr.12. Egzisztencia Hitel, illetőleg más privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet saját erőként csak olyan mértékben kell figyelembe venni, amilyen mértékben (arányban) a saját pénzforrás igazolását a vonatkozó jogszabályok, ennek hiányában pedig az üzletszabályok a hitel elnyerésének feltételéül megkövetelik.

6 Vhr (1) A devizakülföldi által az őt megillető kárpótlási jegyekkel a Tv. 7. -a alapján történő tulajdon szerzéséhez a földről szóló évi I. törvényben meghatározott pénzügyminisztériumi előzetes engedélyre nincs szükség. (2) 23 Vhr.13/A. 24 A kárpótlásra jogosult örökösét a hagyaték tárgyát képező kárpótlási jegy felhasználása során a jogelődjével azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik. Tv.8. (1) 25 Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 26 javaslatára a Kormány a forgalomban levő valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását [7. (1) bekezdés a) pont] év december 31-ig, évente legfeljebb összesen hat hónapos időtartamra felfüggesztheti. Ezt az időpontot követően a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználása nem korlátozható. (2) 27 (3) A gazdasági társasággá átalakuló állami vállalatok vagyonmérleg szerinti vagyonának, illetőleg a közvetlenül értékesítésre kerülő állami tulajdonú vagyontárgyak értékének legalább 10%-áig kell ellenértékként kárpótlási jegyet elfogadni. Az ezen felüli mértéket az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. határozza meg. (4) A szövetkezet által a 26. -ban meghatározott módon szerzett kárpótlási jegyet a gazdasági társasággá átalakuló állami élelmiszeripari vállalatok vagyonmérleg szerinti vagyonának legalább 20%-áig kell ellenértékként elfogadni. Az ezen felüli mértéket az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. határozza meg. (5) Ha az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsa a gazdasági társasággá átalakuló állami vállalat vagy a közvetlenül értékesítésre kerülő állami tulajdonú vagyontárgy egy tulajdonos részére történő értékesítéséről dönt, a (3) (4) bekezdésekben meghatározott legkisebb mértéktől az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. eltérhet. Vhr.13/B. 28 (1) 29 A kárpótlási hatóság címlet, sorozat és sorszám szerint köteles elszámolni a) a kárpótlásra jogosult (vagy örökösei) részére kiállított, b) gazdálkodó szervezetenként az árverésen felhasznált, c) a kiállításra nem került kárpótlási jegyekkel. (2) 30 Az állami vagyon privatizációja során felhasznált és bevont, vagy egyéb módon az állam tulajdonába került ideértve a központi költségvetési szervek által megszerzett továbbá a forgalomba nem került kárpótlási jegyekkel címlet, sorozat és sorszám szerint el kell számolni. Vhr.13/C. 31 Az állami vagyon privatizációja során felhasznált és bevont, vagy egyéb módon az állam tulajdonába került ideértve a központi költségvetési szervek által megszerzett, továbbá a forgalomba nem került kárpótlási jegyek megsemmisítéséről az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló kormányrendeletben

7 foglaltaknak megfelelően a kárpótlási hatósággal, valamint az állami vagyonkezelő szervezettel együttműködve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat gondoskodik. 32 Vhr.14. (1) 33 Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a kárpótlási hatóság által szolgáltatott adatok értékelése alapján tesz javaslatot a Kormánynak a kárpótlási jegyek meghatározott sorozatának vagy valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználásának felfüggesztésére. A kárpótlási jegyek egyes sorozatainak felfüggesztését eldöntő nyilvános sorsolás közjegyző által hitelesített jegyzőkönyvét a Kormány részére készített előterjesztéshez csatolni kell. A Kormány döntését két országos napilapban is közzé kell tenni. (2) A Tv. 8. -ának (3) (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a) a vállalati tanács, továbbá a vállalat dolgozói közgyűlésének (küldöttgyűlésének) általános vezetésével működő átalakuló állami vállalatoknál akkor kell alkalmazni, ha az átalakulási tervüket a Tv. kihirdetéséig nem nyújtották be az Állami Vagyonügynökséghez, b) az államigazgatási felügyelet alatt működő állami vállalatok esetében akkor kell alkalmazni, ha az alapító szerv az átalakításról a Tv. hatálybalépése után dönt. (3) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a már gazdasági társasággá átalakult állami vállalatok vagyonát megtestesítő, s az Állami Vagyonügynökséget megillető részvényeket (üzletrészeket) kárpótlási jegyek ellenében is értékesítheti. Tv.9. A kárpótlásra jogosultat a volt tulajdonának az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vagy önkormányzat által történő értékesítése során elővásárlási jog illeti meg, kivéve az évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó eseteket, továbbá ha az önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában álló bérlakást az abban bent lakó vásárolja meg, valamint ha a tulajdon vagyoni értékű jogra (például társasági tagsági jog) vonatkozott, vagy ha vagyontárgyat megszerző, vagy ilyen vagyontárgy apportálásával létrejött társaság tagsági jogát értékesíti az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Vhr. 15. (1) 34 Az elővásárlási jog gyakorlására a jogosultat írásban kell felhívni. (2) Amennyiben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., illetve az önkormányzat által értékesített vagyontárgy volt tulajdonosának személye ismeretlen, akkor a jogosultat a vagyontárgy értékesítése előtt 30 nappal, két országos napilapban, illetve az illetékes önkormányzat hirdető tábláján megjelenő hirdetményben, továbbá a helyben szokásos egyéb módon kell az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségéről tájékoztatni azzal, hogy elővásárlási jogával legkésőbb a vagyontárgy értékesítése (árverése) során élhet. Eljárási szabályok Tv.10. (1) 35 Az e törvény hatálya alá tartozó ügyekben a kárpótlási hatóság jár el. (2) 36 A kérelmező nem jogosult a kárpótlási hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. (3) 37 A bíróság a megtámadott határozat megváltoztatására is jogosult. Tv.11. (1) 38 A kárpótlás iránti kérelmet a jogosult december 16. napjáig nyújthatja be az illetékes területi kárrendezési kirendeltséghez

8 (2) (4) 39 Vhr.16. (1) 40 (2) 41 A kárpótlási hatóság a külföldön lakó kárpótlásra jogosult kérelmének elbírálása során külföldre közvetlenül levelezhet. Tv.12. (1) A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelem benyújtására a 11. (1) bekezdésében előírt határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot igazoló valamennyi okiratot vagy annak másolatát, illetőleg ezek hiányában hivatkozni kell az egyéb bizonyítási eszközökre. (3) (4) 42 (5) 43 A kárpótlási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény 44 szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától számított hat hónap, amelyet a hivatal vezetője egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbíthat. (6) 45 Az e törvény alapján a kárpótlási hatóság előtt induló eljárások illetékmentesek. Vhr.17. (1) A kárpótlásra irányuló kérelmet az e rendelet mellékletének megfelelő nyomtatványon (,,Adatlapon'') kell előterjeszteni. (2) 46 Az államigazgatási szerv, az önkormányzat jegyzője, a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezet, a levéltár, továbbá minden, ilyen adattal rendelkező jogi személy ha jogszabály eltérően nem rendelkezik köteles a kárpótlási kérelem elbírálásához szükséges adatot, okiratot, vagy ennek másolatát kérelemre a jogosult rendelkezésére bocsátani. (3) 47 Az Adatlapot az abban megjelölt okirati bizonyítékokkal együtt a kárpótlási hatósághoz kell eljuttatni. Az Adatlap és más bizonyításra alkalmas okirat beszerzésének költségei a kérelmezőt terhelik. Vhr.18. (1) 48 A kárpótlásra jogosultság a termőföld és más ingatlan esetében a tulajdonelvonásról rendelkező hatósági határozaton vagy ilyen tartalmú más közokiraton kívül a járási földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) által e célra kiállított hatósági bizonyítvánnyal (a továbbiakban: bizonyítvány) is igazolható. (2) A bizonyítvány a kárpótlásra jogosultság, valamint a kárpótlás mértékének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. A bizonyítványhoz az eredeti okiratokat vagy azok másolatát nem kell csatolni. (3) A bizonyítványt a földhivatal a nála őrzött okiratok (telekkönyvi betét, földnyilvántartási birtokív, térkép, földrendezési, zártkertrendezési, tagosítási, földmegváltási, földfelajánlási, földértékelési, földmérési stb. iratok) alapján a jogosult kérelmére adja ki. Vhr.19. (1) 49 Aki a tulajdonelvonást megelőzően az ingatlannyilvántartáson kívül tulajdonjogot vagy a tulajdonra ingatlannyilvántartáson kívüli jogcímet szerzett, és ezt a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó érvényes okirattal bizonyítja, a földhivataltól bizonyítvány kiállítását kérheti. A bizonyítvány a bejegyzett jogosult adatait tartalmazza, egyben utal a bejelentett igényre

9 is. A kárpótlási hatóság a bizonyítvány és a tulajdonjogszerzést igazoló okiratok alapján dönt a jogosultság kérdésében. (2) 50 Vhr.20. (1) A termőföldön alapuló kárpótlási igényekről az összesített értesítést szövetkezetenként, illetőleg állami gazdaságonként (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szerv) a termőföldjeik által érintett községek (városok) szerint csoportosítva kell elkészíteni. (2) Az értesítés a gazdálkodó szervezet termőföldjét érintő kárpótlási igényként olyan mértékű összesített AK értéket tartalmaz, amilyen mértékű kárpótlási jegy kiadása várható az érintett termőföld vonatkozásában. A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok 13. (1) Termőföld esetén a kár mértékét a termőföld kataszteri tiszta jövedelme (a továbbiakban: AK érték) alapján kell megállapítani úgy, hogy egy AK érték ezer forintnak felel meg. Erdők esetében az AK érték négyszeres szorzatát kell alapul venni. (2) Ha a volt tulajdonos a termőföldjéért csereföldet kapott, a kár mértékét a különbözetként mutatkozó AK érték alapján kell meghatározni. (3) Amennyiben a földrészlet AK adata a korábbi okiratból nem állapítható meg, akkor az AK értéket a föld fekvése szerinti község (város) kataszteri tiszta jövedelmi adatainak évi lezárása során megállapított átlagos AK adatok alapulvételével kell kiszámolni. Vhr.21. (1) A földhivatal a termőföldek művelési ágára, területére és AK értékére vonatkozó adatokat e földeknek a gazdálkodó szervezet használatába (kezelésébe) kerülése időpontjának megfelelő állapot szerint a földrendezés során készített adatgyűjtőlapok, a használatba (kezelésbe) vétel idején érvényben volt birtokívek és más földnyilvántartási munkarészek alapján igazolja. (2) A Tv ának (3) bekezdése szerint kell meghatározni és igazolni az AK értéket, ha annak megállapítása az erre felhasználható (pl. földminőséget is feltüntető) térképek hiányában, illetőleg a termőföld azonosítása a helyrajzi számának vagy AK értékének többszörös megváltozása folytán erre alkalmas iratok hiányában nem lehetséges. (3) A Tv ának (3) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a rendelkezésre álló iratok maguk is számított AK értéket tartalmaznak, vagy ha azokból nem követhető nyomon a termőföld tulajdoni, használati viszonyainak, illetőleg művelési ágának az AK értéket is befolyásoló megváltozása. Tv.13. (4) Ha az eredeti földet, vagy annak egy részét művelés alól kivett területként vagy halastóként tartották nyilván, a kár mértékét a föld fekvése szerinti község (város) legalacsonyabb minőségű szántó művelési ágra meghatározott AK értéke alapján kell megállapítani. Tv.14. Ha a volt tulajdonos a termőföldjéért bármilyen térítésben (például megváltási árban) részesült, úgy annak összegét a kárpótlás 4. -a alapján kiszámított mértékéből le kell vonni.

10 Vhr.22. A kérelmező az Adatlapon a termőföldért fizetett megváltás (föld utáni tértítés) összegét is köteles feltüntetni. 15. (1) A kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében a szövetkezet vagy jogutódja (a továbbiakban: szövetkezet) a 12. (4) bekezdésében említett értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a okban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kijelöli azt az e törvény kihirdetése napján a tulajdonában vagy használatában álló termőföldterületet, amelyet a 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján szerzett meg. Amennyiben a szövetkezet a kijelölési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az e törvény alapján megszerzett, s a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld mennyiség teljes egészében kijelöltnek tekintendő. (2) Az (1) bekezdés alapján kijelölt termőföldterületre a kárpótlásra jogosultakat vételi jog illeti meg. Tv.16. A szövetkezetnek legalább a 12. (4) bekezdésében említett értesítésben meghatározott AK értékű termőföldterületet kell kijelölnie úgy, hogy a kijelölt földmennyiség átlagos AK értékének meg kell egyeznie a szövetkezet egyéb földterületének átlagos AK értékével. Tv.17. (1) A kijelölés során a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, állami gazdaságnál az alkalmazottak földtulajdonhoz juttatása céljából földalapot kell képezni. A földalap nagyságát úgy kell meghatározni, hogy átlagosan szövetkezeti tagonként 30 AK, szövetkezeti és állami gazdasági alkalmazottak esetében 20 AK értékű termőföld jusson személyenként. Az így számított földalap AK értéke nem haladhatja meg a szövetkezet tulajdonában, illetőleg az állami gazdaság kezelésében lévő termőföld AK értékének 50%-át. (2) Az (1) bekezdésben említett földalap számításánál szövetkezeti tagként, illetve alkalmazottként, továbbá állami gazdasági alkalmazottként az vehető figyelembe, aki január 1-jén és azóta is a szövetkezet vagy állami gazdaság tagja, illetve alkalmazottja, és az (1) bekezdésben meghatározottnál kisebb mezőgazdasági földtulajdonnal rendelkezik. Tv.18. (1) A kiadásra kerülő termőföldet a védett természeti területen kívül kell kijelölni. (2) Ha a védett természeti területen kívül rendelkezésre álló terület a kijelöléshez nem elegendő a nemzeti park, a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó és a fokozottan védett területek kivételével, a szövetkezet tulajdonában lévő szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és erdő művelési ágba tartozó védett természeti terület is kijelölhető. (3) A védett természeti területből történő kijelölés esetén a természetvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. (4) Amennyiben a kárpótlás során védett természeti terület kerül kiadásra vagy a terület hasznosítására más korlátozás áll fenn, erről az árverésen (21. ) résztvevőket írásban tájékoztatni kell. (5) E rendelkezéseket kell alkalmazni védelemre tervezett területek esetében is. (6) Nem lehet kijelölni a műemlékileg védett, eredetileg nem mezőgazdasági rendeltetésű épülethez, építményhez tartozó, illetve körülötte lévő eredetileg nem termőföld rendeltetésű földterületet.

11 Vhr.23. (1) 51 A védett és a védelemre tervezett természeti területek listáját a kárpótlási hatóság részére a környezetvédelemért felelős miniszter, illetve a területfejlesztésért felelős miniszter bocsátja rendelkezésre. (2) 52 Abban a kérdésben, hogy valamely védett természeti terület, nemzeti park nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy fokozottan védett terület, a környezetvédelemért felelős miniszter, illetve a területfejlesztésért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. Tv.19. Az állam a szövetkezeti földek árverésével egyidőben, illetőleg azt követően állami tulajdonú földeket is árverésre bocsát. Az így árverésre bocsátott termőföldek AK értékének el kell érnie a szövetkezetek által árverésre bocsátott termőföldek AK értékének legalább 20%-át. Vhr (1) 54 A földügyért felelős miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározza, hogy a) az állami vagyonkezelő szervezetek mely területeken és milyen AK értékben kötelesek állami tulajdonú termőföldet árverésre bocsátani, továbbá b) az állam által a szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába adott, de a Tv. 15. (1) bekezdése alapján árverésre ki nem jelölt állami tulajdonú földek közül melyeket kell árverésre bocsátani. (2) 55 Az (1) bekezdésben foglaltak szerint árverésre kijelölt földekről a kárpótlási hatóságot értesíteni kell. (3) 56 Az állami tulajdonú termőföldek árverésre való kijelöléséről szóló határozatot a földügyért felelős miniszter indokolt esetben módosíthatja. Módosítás esetén a (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. (4) 57 Az állami tulajdonú termőföldek árverésre kijelölésének módosítása iránti kérelmét az abban érdekelt, az árverési hirdetmény Magyar Közlönyben való megjelenésétől számított 15 napon belül jogvesztés terhével, a kárpótlási hatóság útján, a földügyért felelős miniszterhez köteles előterjeszteni. A kérelmet elutasító határozat, vagy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetéséről szóló végzés (a továbbiakban együtt: döntés) meghozatala esetén a döntés tárgyát képező földrészletek árverésre való kijelölésének módosítása iránti kérelem ismételt előterjesztésének nincs helye, kivéve, ha a döntést a bíróság hatályon kívül helyezi. (5) 58 A kérelemhez csatolni kell: a) az érintett földrészletek tulajdoni lapjainak 30 napnál nem régebbi másolatát, b) a területileg illetékes földhivatal, védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatóság, erdő esetében az erdőfelügyelőség szakhatósági véleményét, c) 59 a földrendező bizottság nyilatkozatát, d) 60 a kárpótlási hatóságnak az üggyel kapcsolatos iratanyagát, e) az érintett gazdálkodó szervezet véleményét.

12 (6) 61 A földügyért felelős miniszter az ügyben a kérelem előterjesztését követő 30 napon belül határoz. Erről a kérelmezőt a kárpótlási hatóság értesíti. Tv.20. (1) A okban kijelölt termőföldek árverés útján kerülnek a kárpótlásra jogosultak részére értékesítésre. Ha a volt tulajdonos földje, mint állami tulajdonú föld került a szövetkezet közös használatába, a szövetkezet a közös használatában lévő állami tulajdonú termőföldeket is árverésre bocsáthatja. (2) 62 Az árverés legkorábbi, illetve legkésőbbi időpontját a kárpótlás iránti kérelmek elbírálására tekintettel a kárpótlási hatóság állapítja meg. Vhr.25. (1) 63 A kárpótlási hatóság a gazdálkodó szervezet által kijelölt termőföldek árverésének legkorábbi időpontját az azt követő 60 napon belül tűzi ki, hogy a gazdálkodó szervezetnek megküldött összesített értesítésben megjelölt AK érték 30%-ának megfelelő mértékű kárpótlási igényt jogerősen elbírálta. (2) 64 A kárpótlási hatóság a gazdálkodó szervezet által kijelölt termőföldet táblánként eltérő időpontban is árverésre bocsáthatja. (3) 65 A kárpótlási hatóság az első árverésen a gazdálkodó szervezet által kijelölt termőföldek AK értéke 30%-ának megfelelő mennyiségű termőföldet bocsát árverésre. (4) 66 A kárpótlási hatóság a következő árverés időpontját a gazdálkodó szervezetnek megküldött összesített értesítésben megjelölt AK érték 70%-ának megfelelő mennyiségű kárpótlási igény jogerős elbirálását követő 60. napon belül tűzi ki. Ebben az esetben az árverésre bocsátott termőföld AK értéke az első árverésen értékesített termőföld aranykorona értékével együtt sem haladja meg az árverésre kijelölt termőföldek AK értékének 70.%-át. (5) 67 A kárpótlási hatóság által kitűzött árverési időpontokban az évi II. törvény 15. -ában foglalt követelmények szempontjából hasonló összetételű, illetőleg adottságú táblákat kell árverésre bocsátani. (6) Az a tábla, amelyben tanya található, illetőleg a tanya körüli termőföldnek minősülő földrészlet csak akkor bocsátható árverésre, ha a Tv ának (2) bekezdése szerinti elővásárlási jogával élni kívánó tanyatulajdonos már rendelkezik az őt megillető kárpótlási jegyekkel. (7) 68 A Tv.-ben szabályozott árverésre a Tv ának (2) bekezdésében foglalt árverés kivételével május 31. napját követően nem kerülhet sor. A földalapok elkülönítését, illetőleg az árverés eredményét megsemmisítő határozat jogerőre emelkedését követő 4 hónapon belül azonban az árverés akkor is megtartható, ha az említett időpontig a szövetkezetekről szóló évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló évi II. törvény a alapján a földalapok elkülönítése, illetőleg a kifogásolt árverés eredményének jogerős megsemmisítése még nem történt meg, vagy annak megtörténtétől számítva 4 hónapnál kevesebb van hátra. Vhr.25/A. 69 (1) 70 Ha a gazdálkodó szervezet földkijelölési kötelezettsége több települést érint, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földalapok kijelölését nem vitatják és az a jogszabályoknak is megfelel, a kárpótlási hatóság az árverést kitűzheti. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kitűzött árverésen csak a kijelölt földek 80%-át lehet árverésre bocsátani.

13 Vhr.26. (1) 71 A kárpótlási hatóság az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább egy országos napilapban az árverést megelőzően legalább 30 nappal közzéteszi. (2) A kitűzésről szóló hirdetmény tartalmazza az árverés helyét, időpontját, az árverésre kerülő nagyüzemi táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosításra vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület stb.) és az ingatlan ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát (kezelőjét). A hirdetményben meg kell jelölni az árverésen részvételre jogosultak körét [Tv. 21. (1) bek. és 27. (2) bek.] is. (3) Az árverést a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. Vhr.27. Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jogosult később, a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebből az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Vhr.27/A. 72 (1) A Tv ának (2) bekezdésében meghatározott jogosultak részére egy árverést kell kitűzni. További árverés is kitűzhető, ha az eredetileg kitűzött a) árverés megtartása bármely okból meghiúsul, vagy b) árverésen nem értékesített földre a földrendező bizottság vagy a települési önkormányzat az árverést követő 8 napon belül további árverés kitűzését kéri. (2) 73 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet a kárpótlási hatósághoz kell benyújtani. Tv.21. (1) Az árverésen az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a kárpótlásra jogosult vehet részt, a) akinek az elvett termőföldje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van, b) 74 aki a termőföldet árverező szövetkezetnek január 1-jén és az árverés időpontjában is tagja, illetőleg az árverés időpontjában azért nem tagja, mert tagsági viszonya az [1992: II. tv.] Ámt. hatálybalépését követően kiválással, a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása vagy a szövetkezet megszűnése folytán szűnt meg b) akinek június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. (2) 75 Az árverést a kárpótlási hatóság közigazgatási hatósági jogkörben eljáró alkalmazottja vezeti. Vhr.28. (1) Az árverésen az árverezhet, aki az árverés vezetőjénél letétbe helyezi az őt megillető és a vételi jog gyakorlására felhasználni kívánt kárpótlási jegyeket, és a mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegéről kiállított utalványt. A letétbe helyezett kárpótlási jegy és/vagy a mezőgazdasági vállalkozási utalvány értékének 20%-a az árverési előleg. (2) Az árverezőnek igazolnia kell, hogy megfelel a Tv a (1) bekezdésében előírt feltételeknek.

14 (3) A Tv. 15. (1) bekezdés alapján kijelölt termőföldön túlmenően árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldek árverésén az árverezőnek csak azt kell igazolnia, hogy az árverésen az őt megillető kárpótlási jeggyel vesz részt. (4) Az árverezőnek legkésőbb az árverésen nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a Tv. 23. (1) bekezdése szerinti kötelezettséget. (5) Nem vehet részt az árverésen az a személy, aki az előző bekezdésekben foglaltaknak nem tesz eleget. A kizárás tényét az árverési jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kizárás ellen az árverésből kizárt személy a 40. -ban foglaltak alapján árverési kifogással élhet. Vhr Az árverésen a kárpótlásra jogosult nevében meghatalmazás alapján képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy ügyvéd meghatalmazása esetén az ügyvédi meghatalmazásra irányadó szabályok szerinti, egyébként pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Vhr Amennyiben külön-külön is megfelelnek a Tv.-ben foglalt feltételeknek, több kárpótlásra jogosult együttesen, az általuk meghatalmazott kárpótlásra jogosult vagy bármelyikük 29. szerinti képviselője útján is árverezhet. Az együttesen megszerzett földterületet közöttük olyan arányban kell megosztani, ahogy az árverésen felhasznált kárpótlási jegyeik értéke, és az igénybevett mezőgazdasági vállalkozási támogatás összege aránylik egymáshoz. Tv.22. (1) Az árverésen résztvevők az egy aranykoronának megfelelő forintértékre licitálnak. A kikiáltási ár 3000 Ft/AK. Ha e kikiáltási áron vagy afelett nincs ajánlat, a kikiáltási ár folyamatosan, de legfeljebb 500 Ft/AK értékig csökkenthető. (2) Az árverést a végrehajtási rendeletben meghatározott módon kell lefolytatni. Az árverés során elfogadott ajánlatok tevői az ajánlatukban foglaltaknak megfelelően gyakorolhatják vételi jogukat a szövetkezet okban meghatározott termőföldjének általuk kiválasztott részletére. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost a tanyája körüli termőföldre az árverés során elővásárlási jog illeti meg. Tv.23. (1) A 22. (2) bekezdésében meghatározott vételi jogot az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasznosítására és arra, hogy a termőföldet a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. (2) 78 Azt a vételi jog alapján szerzett termőföldet, amelynek tulajdonosa az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül megszegi, kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. E bekezdést nem kell alkalmazni, ha a termőföld tulajdonjogának átruházására birtokösszevonási célú földcserével kerül sor. (3) 79 Vhr.31. (1) Az árverés vezetője az árverésre kijelölt táblát közel azonos földminőség alapján dülőhatárok, utak, árkok, csatornák, fasorok és egyéb állandó jellegű természetes határvonalak között elkülöníthető kisebb részenként bocsátja árverésre. (2) 80 A kárpótlási földalapba kijelölt, belterületen fekvő, és egy hektárt el nem érő földrészlet AK értékét az árverés során a föld fekvése szerinti község (város) szántó művelési ágú termőföldjére meghatározott legmagasabb AK érték alapján kell megállapítani.

15 (3) Az árverés vezetője közli az árverezőkkel a táblarészek lényeges jellemző adatait és tájékoztatja őket a földterület tulajdonjogának megszerzése esetén megtérítendő, kárpótlási jeggyel nem fedezhető költségekről. Ezt követően felhívja az árverezőket az ajánlatok megtételére. Vhr.32. (1) A táblán belül árverésre kerülő területrészeket előre meghatározott irányban haladva kell a résztvevőknek megvételre felajánlani. (2) A résztvevők az adott területrész és haladási irány ismeretében tesznek ajánlatot a mindenkori kikiáltási ár és a tulajdonukban lévő kárpótlási jegy értékének, illetőleg a Tv ában meghatározott mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegének figyelembe vételével. Vhr.33. (1) 81 Az árverést a kikiáltási árnak a résztvevők által szótöbbséggel megállapított összegenként, de legalább 100 Ft-onként való emelésével addig kell folytatni, amíg ajánlat érkezik. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb Ft/AK. érték háromszori kikiáltása után megállapítja a legmagasabb ajánlattevő személyét és közli, hogy e személy által letétbe helyezett kárpótlási jegyek alapján hány aranykorona értékű föld megszerzése érdekében gyakorolhatja a nyertes a vételi jogot. A nyertes ezt követően közli, hogy mekkora AK mennyiségre kíván élni a vételi jogával. (2) Több azonos vételi ajánlat esetén, ha az ajánlattevők által megszerezni kívánt AK mennyiség az árverésre került földrészlet AK mennyiségéből fedezhető, akkor közöttük eltérő megállapodás hiányában a földkijelölés sorrendjét sorsolás útján kell megállapítani. Amennyiben az azonos vételi ajánlatot tevők által megszerezni kívánt AK mennyiség az árverésre került földrészlet AK mennyiségéből nem fedezhető, akkor az árverést az eredeti kikiáltási áron újra meg kell indítani. (3) Az árverés eredményét az árverés vezetője jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvben feltünteteti az ajánlattevő(k) személyi adatait, az általa(uk) megajánlott Ft/AK értéket, a letétbe helyezett kárpótlási jegyek azonosító adatait, valamint az ajánlattevő(k) által a nyilatkozat(uk) alapján megszerzett AK mennyiséget. (4) Az árverésre bocsátott termőföld fennmaradó AK mennyiségére ismét közölni kell az árverezőkkel az eredeti kikiáltási árat. (5) Az árverés vezetője kizárja a további árverésből azt az árverezőt, aki az ajánlatok lezárását követően nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti. Az elveszett árverési előleg az államot illeti. Vhr.34. (1) Ha az árverezők a kikiáltási áron vagy afelett nem tesznek ajánlatot, az árverés vezetője az AK kikiáltási árat folyamatosan, de egyszerre legfeljebb 100 forinttal csökkenti mindaddig, amíg ajánlat nem érkezik vagy el nem éri a minimális 500 Ft/AK kikiáltási árat. (2) Ha a csökkentett kikiáltási áron több ajánlat érkezik, az árverés vezetője összesíti az ajánlattevők által megszerezni kívánt AK mennyiséget. Ha a föld még meglévő AK mennyisége az ajánlatokat fedezi, az árverés vezetője az ajánlatokat elfogadja és az árverési jegyzőkönyvben rögzíti. Ebben az esetben az ajánlatot tevők között sorsolás útján kell meghatározni, hogy vételi joguk gyakorlása érdekében milyen sorrendben nyilatkozhatnak. Amennyiben a még meglévő AK mennyiségből az ajánlattevők igénye nem elégíthetők ki, az árverés vezetője újabb ajánlattételre hívja fel az azonos ajánlatot tevő árverezőket. (3) Az árverés eredményét a 33. -ban meghatározottaknak megfelelően kell rögzíteni.

16 Vhr.34/A. 82 (1) Ha ugyanarra a földrészletre két egymást követő alkalommal többen úgy tesznek vételi ajánlatot, hogy az általuk megszerezni kívánt AK érték az árverésre került földrészlet AK mennyiségéből nem fedezhető, és a harmadik ajánlattétel is ugyanilyen eredménnyel zárul, az ajánlattevők az utoljára tett ajánlataik arányában szerzik meg a föld tulajdonjogát. Ebben az esetben a földkijelölés sorrendjét az ajánlattevők között eltérő megállapodásuk hiányában sorsolás útján kell megállapítani. (2) Az árverés vezetője az árverezőket az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezményre legkésőbb a harmadik ajánlattétel megkezdése előtt figyelmeztetni köteles. Vhr.34/B. 83 (1) Ha a földrészlet árverésre való előkészítése az árverés kitűzött időpontjáig nem fejeződött be, az árverés vezetője a földrészletet előzetes árverésre bocsáthatja. Ebben az esetben az árverés vezetője a jegyzőkönyvben rögzíti az árverezni kívánó személyek és az árveréssel érintett földrészletek azonosításra alkalmas adatait, az árverés megtartására azonban újabb időpontot tűz. Az árverés időpontját és helyét a jelenlevőkkel szóban közli, ennek megtörténtét pedig a jegyzőkönyvben rögzíti. (2) 84 Az (1) bekezdés szerint kitűzött árverést az árverés vezetője a kárpótlási hatóság hivatalos helyiségében folytatja le. Ezen az árverésen csak az előzetes árverésre bocsátás során bejelentkezett és jegyzőkönyvben rögzített személyek vehetnek részt. Az árverés ilyen esetben a 26. -ban foglaltak alkalmazása nélkül is megtartható. Vhr.35. (1) Az árverés akkor fejeződik be, ha az árverésre bocsátott nagyüzemi tábla teljes AK mennyiségére jegyzőkönyvezett és letéttel biztosított ajánlat érkezett, illetőleg az árverezők nem tesznek több ajánlatot. (2) 85 Ha a meghirdetett termőföldekre az árverés a megkezdésétől számított 8 órán belül nem fejezhető be, az árverés vezetője az árverést elhalaszthatja és annak folytatására 30 napon belüli újabb időpontot tűzhet. Az árverés folytatására kitűzött új időpontot a jelenlevőkkel szóban közli, ennek megtörténtét pedig az árverési jegyzőkönyvben rögzíti. (3) A (2) bekezdés szerint elhalasztott árverés a kitűzött újabb időpontban a 26. -ban foglaltak alkalmazása nélkül is folytatható. Vhr.36. A tanyája körüli termőföldre árverező tanyatulajdonost az elővásárlási jog akkor illeti meg, ha a kárpótlási jegyeivel (a megzőgazdasági vállalkozási támogatással) fedezett ajánlata eléri az elhangzott legutolsó ajánlat összegét. Vhr.37. Az árverés vezetője az árverés befejezését követően a jegyzőkönyvet lezárja. A jegyzőkönyvet a vételi jog gyakorlására jogosultak aláírják, és a jegyzőkönyvhöz csatolják a Tv. 23. (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásukról szóló nyilatkozatot. A jogosultak a jegyzőkönyvben nyilatkoznak arról is, hogy az általuk megszerzett AK mennyiség arányában a Tv ában előírt kárpótlási jeggyel nem fedezhető költség rájuk eső forint összegét a gazdálkodó szervezet javára tartozásként elismerik, s tudomásul veszik, hogy tulajdonjoguk ingatlannyilvántartási bejegyzésének a tartozás megfizetése a feltétele. Vhr.38. A lezárt és a közjegyző által is hitelesített jegyzőkönyv 1 1 példányát az árverés vezetője a lezárást követő nyolc napon belül megküldi a földhivatalnak, a gazdálkodó szervezetnek és az árverésen résztvevő, vételi jognyilatkozatot tevő valamennyi kárpótlásra jogosultnak. A földhivatalhoz küldött jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghatalmazások eredeti példányát is.

17 Vhr.39. Amennyiben az árverés lezárását követően az árverésre bocsátott nagyüzemi tábla teljes AK mennyiségére nem érkezett ajánlat, a gazdálkodó szervezet tulajdonában maradó AK mennyiségnek megfelelő földterület a megosztást követően ismét árverésre bocsátható. Vhr.40. (1) 86 Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy (28. és 33. -ok) az árverés lezárását követő három napon belül a Hivatal útján, a másodfokú kárpótlási hatóságként eljáró igazságügyért felelős miniszterhez. (2) 87 Az árverési kifogást a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Az árverés eredménye az árverési kifogás elbírálását követően jogerős. (3) 88 Ha az árverési kifogás elbírálásáról szóló határozat az árverés eredményét megsemmisíti, az ismételt árverést e határozat Hivatal részére történő kézbesítését követő 90 napon belül ki kell tűzni. Ezen az árverésen a Tv. szerint árverésre jogosultak vehetnek részt. Vhr. 40/A. 89 (1) 90 Az árverés jogerős befejezését követő 90 napon belül a kárpótlási hatóság egyezteti a szövetkezettel, illetve a tulajdonosi jogot gyakorló szervvel a) a kárpótlási földalapba kijelölt földek közül az árverésen értékesített, illetőleg a földalapban visszamaradt földek adatait, b) az árverésen felhasznált kárpótlási jegyek értékét. (2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetés eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Vhr.41. (1) A táblákon belül új földrészleteket a talajvédelem és a gazdálkodás követelményeire figyelemmel a természetes határok lehető megtartásával, szabályos alakban kell kialakítani. Ennek érdekében törekedni kell arra, hogy a) a szántás iránya a lejtő irányára merőlegesen váljék lehetővé; b) a földrészlet megközelíthető maradjon; c) a felosztás ne zavarja a meglévő öntöző, illetve vízlevezető rendszerek működését; d) a jogosult egy tagban kapja meg termőföldjét; e) a táblának a fel nem osztott része összefüggő egységben maradjon. (2) A kárpótlásra jogosultak részére egy tagban kialakított erdőt a vételi jog jogosultjai között nem kell a természetben megosztani. Ezt a rendelkezést kérelemre más művelési ágba tartozó termőföld esetében is alkalmazni lehet. A közös tulajdonban maradó erdőből, illetőleg más művelési ágba tartozó termőföldből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot a földrészlet természetbeni megosztása esetén kialakítható területnagyságok alapján kell meghatározni. Vhr (1) 92 A kárpótlásra jogosult által a Tv ának (1) bekezdésében foglaltak szerint vállalt kötelezettség megszegését a termőföld fekvése szerint illetékes földhivatal állapítja meg, és az állami tulajdonba vételi eljárást lefolytatja. Ugyanakkor gondoskodik védett természeti terület esetében az illetékes nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság kezelésébe adásáról.

18 (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) 93 Az állami tulajdonba vett termőföld árverésre bocsátásáról a földhivatal intézkedik. Az árverés lefolytatására a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény ingatlanárverésre vonatkozó szabályait ( ) kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtó jogkörében a földhivatal alkalmazottja jár el. Vhr.43. A termőföld mezőgazdasági hasznosítására vállalt kötelezettségnek a tulajdonos akkor tesz eleget, ha a terület művelési ágának megfelelő termelést folytat. Nem minősül hasznosítási kötelezettség megszegésének, ha a termelést szünetelteti, de változatlanul gondoskodik a termőtalaj védelméről a terület fertőző és gyommentes állapotának fenntartásáról. Vhr A vételi jog alapján megszerzett termőföldnek az árveréstől számított három éven belüli elidegenítéséről az illetékes földhivatal értesíti az adóhatóságot. Tv (1) Az a 21. -ban meghatározott kárpótlásra jogosult, aki vállalja, hogy az adóhatóságnál az árveréstől számított 30 napon belül mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezik, mezőgazdasági vállalkozási támogatásként az árverésen való termőföldvásárlás céljából igényt tarthat a 3. alapján megállapított kár mértéke és a 4. szerinti kárpótlás összege közötti különbözetre. A kárpótlás és a támogatás együttes összege az 1 millió forintot nem haladhatja meg. (2) Ha az (1) bekezdésben említett támogatásban részesülő személy az előírt határidőn belül mezőgazdasági vállalkozóként nem jelentkezik be, vagy az adóhatóság a termőföld vásárlásától számított öt éven belül megállapítja, hogy ténylegesen nem folytat mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet, a támogatás hitellé alakul át és azonnal esedékessé válik. (3) 96 Arra a termőföldre, amelyet a kárpótolt az (1) bekezdésben említett támogatással szerez meg, az állam javára öt évi időtartamra jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat kell bejegyezni. Amennyiben e határidőn belül a kárpótolt az adóhatóságnál a támogatás összegét befizeti, az állam javára bejegyzett jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat törölni kell. (4) 97 A mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegéről a jogosult kérelmére a kárpótlási hatóság utalványt ad, amelyet az árverés során a kárpótlási jeggyel azonos módon lehet felhasználni. Az utalványból a szövetkezet tulajdonában lévő föld árverésen történő megszerzése ellenében a kárpótlásra jogosult által felhasznált összeg erejéig a szövetkezet kárpótlási jegyet igényelhet a kárpótlási hatóságtól. (5) 98 Ha az árverés időpontjában a kárpótlásra jogosult még nincs a megszerzett termőföld birtokában, illetőleg azt további 15 napon belül sem veheti birtokba, az (1) bekezdésben megállapított határidőt a birtokbavétel lehetőségének megnyílásától kell számítani. Vhr.45. (1) A mezőgazdasági vállalkozási támogatás vagy a kárpótlásra jogosult kárpótlási jegyeinek kiegészítésére szolgál, vagy önállóan, azok nélkül is igénybe vehető. (2) 99 A mezőgazdasági vállalkozóként való bejelentkezés tényét a vállalkozói igazolvány, valamint az APEH bejelentkezési lap hiteles másolatával, egyéni vállalkozói igazolvány hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám közlésével kell a kárpótlási hatóságnál igazolni.

19 (3) A mezőgazdasági vállalkozási támogatás igénybevétele esetén mezőgazdasági vállalkozónak minősül az, aki az SZJA Tv aiban 100 meghatározott tevékenységet végez. (4) A hitellé alakult támogatás összege után az esedékessége napjától számítva évi 20%-os késedelmi kamatot kell fizetni. Tv.25. (1) A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó részére. Vhr.46. (1) 101 A termőföld hasznosítását és védelmét szolgáló, s a termőföld értékét növelő meliorációs, öntözési és útépítési beruházások esetében a beruházási költségnek az állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét a kárpótlási hatóság ellenőrzi. (2) A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet előkészítő szükséges, fő gazdasági munkáknak (szántás, talajerővisszapótlás), a zöldleltári értékeknek (pl. három évnél nem idősebb takarmányvetés) a gazdálkodó szervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodó szervezet állapodik meg. Tv.25. (2) 102 A megvásárolt termőföld kijelölésével önálló ingatlanként történő kialakításával és ennek ingatlannyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségek az állami költségvetést 103 terhelik, a tulajdonszerzés mentes a vagyonszerzési illeték alól. Vhr.47. (1) A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföld önálló ingatlanként való kialakítását földmérő végezheti. A földmérő feladata: a felosztandó táblák természetbeni elhatárolása, azok ábrázolása a földmérési alaptérképen (kataszteri térképen), a termőföldnek az árverési jegyzőkönyvben meghatározott AK mennyiség és sorrend szerinti felosztása, azoknak a jogosultak részére való kimérése és a kimért földrészletnek a jogosultak számára aláírásukkal igazolt történő bemutatása, az előírt kárpótlási változási vázrajzok és tulajdont is tartalmazó kárpótlási kiosztási földkönyv és egyéb műszaki munkarészek elkészítése. (2) A földmérési feladatokat a vonatkozó külön jogszabályok és szakmai előírások (szabályzatok, útmutatók) szerint kell végezni. (3) A kiosztott földek megközelítéséhez szükséges úthálózatot eltérő megállapodás hiányában a tulajdonos földjéhez tartozó, művelés alól kivett területként kell kialakítani. Vhr.48. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföldek területnagyságát és AK értékét az önálló ingatlanként való kialakítás során a természetbeni állapotnak megfelelően kell meghatározni. Vhr.49. (1) A Tv. végrehajtása során készített megosztási vázrajzok mentesek az építésügyi hatóság jóváhagyása alól. (2) A kiadásra kerülő területek megközelítését szolgáló új utak és kapcsolódó árokhálózatok területének mezőgazdasági művelésből való kivonása után nem kell földvédelmi járulékot fizetni.

20 Vhr.50. (1) 104 A föld fekvése szerint illetékes földhivatal a vételi jog alapján szerzett termőföld tulajdonjogát, továbbá az állam javára a jelzálogjogot és az elidegenítési tilalmat [Tv. 24. (3) bek.] az árverési jegyzőkönyv alapján a tábla felosztásáról készült vázrajz és területkimutatás beérkezését követően jegyzi be az ingatlannyilvántartásba. (2) Ha a jogosult a 37. -ban foglaltak alapján tartozáselismerő nyilatkozatot tett, a tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegyzésének a feltétele annak igazolása is, hogy a 46. (1) bekezdése alapján számított tartozását megfizette, vagy a gazdálkodó szervezettel részletfizetésben állapodott meg. Vhr.51. A Tv. alapján kárpótlásként adott termőföldet (földrészletet) külön-külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A tulajdoni lap I. részén jogi jellegként a,,kárpótlás'' megjelölést kell feltüntetni. A tulajdoni lap II. részén a tulajdonjog megszerzése jogcíméül,,árverés'' megjelölést kell feltüntetni. Vhr.52. (1) 105 A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő földeket az annak fekvése szerint illetékes földhivatal adja birtokba. (2) A birtokba adás feltétele, hogy a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzésének feltételei fennállnak [37. és 50. (2) bekezdés] és a gazdálkodó szervezet nyilatkozott arról, hogy a termőföldön lévő terményt betakarította. Ilyen nyilatkozat hiányában is legkésőbb annak az évnek december 31. napjáig birtokba kell adni azt a termőföldet, amely évben a gazdálkodó szervezet a földön lévő terményt betakarította vagy betakaríthatta volna. (3) A gazdálkodó szervezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termőföldet akkor is, ha a birtokbaadás egyéb feltételei fennállnak, de a jogosult az elismert tartozását nem fizette meg, vagy részletfizetésben sem állapodott meg. (4) 106 Ha a birtokbaadást a feltételeinek teljesülésétől számított 60 napon belül a földhivatal elvégezni nem tudja, a termőföldet az illetékes földrendező bizottság az árverési jegyzőkönyv és térképvázlat alapján erre irányuló kérelemre ideiglenes jelleggel a jogosult használatába adja (előzetes használat). Ha az érintett földrészleten többen szereztek tulajdonjogot, a földrendező bizottság az eljárásáról azokat a tulajdonosokat is értesíti, akik az előzetes használatot nem kérték. (5) Az előzetes használatba adott termőföld területnagysága és határvonala a végleges kitűzés és birtokbaadás során módosulhat. Tv.26. A ok alapján kijelölt, s a szövetkezet által árverésen értékesített termőföld ellenértékeként megszerzett kárpótlási jegyeket a szövetkezet a 7. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felhasználhatja, kivéve a használatában lévő állami tulajdonú termőföld értékesítése ellenében megszerzett kárpótlási jegyeket. Tv.27. (1) 107 Az állami gazdaságnak a kezelésében lévő állami tulajdonú termőföld kijelölése és árverezése tekintetében a ban, továbbá a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló évi II. törvény át kell megfelelően alkalmazni. (2) 108 A 19. alapján árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldek 80%-át a kijelöléssel érintett településeken azok között a kárpótlásra jogosultak között kell árverésre bocsátani, akiknek

Módosítások: /2010. V. 1-

Módosítások: /2010. V. 1- Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2000. (XII. 12.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

I. Fejezet A rendelet hatálya. II. Fejezet A vagyongazdálkodás általános szabályai. 1. Az Önkormányzat vagyona. 2. Törzsvagyon

I. Fejezet A rendelet hatálya. II. Fejezet A vagyongazdálkodás általános szabályai. 1. Az Önkormányzat vagyona. 2. Törzsvagyon Bakonynána Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (V.7.) rendelete az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Bakonynána Községi Önkormányzat

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1.

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1. A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2011. (XII.12.) rendelete a helyi építmény- és telekadóról A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás

Részletesebben

I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének a 22/2007. (V. 24.), a 27/2007. (VII. 24.), a 3/2008. (I. 24.), a 7/2008. (II. 11.), a 14/2008. (II. 14.), a 29/2008. (X. 16.), a 38/2008. (XI. 24.), a

Részletesebben

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

(a módosításokkal egységes szerkezetben) M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 22/2014. (VI.20.) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, valamint az önkormányzat vagyonának értékesítése, illetve

Részletesebben

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. december 13. Rimán Edina jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati

Részletesebben

14/2003.(04.14.) Kgy. sz. rendelet 1. A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról

14/2003.(04.14.) Kgy. sz. rendelet 1. A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról 14/2003.(04.14.) Kgy. sz. rendelet 1 A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL A 17/2002. (VII. 4.), A 12/2003. (VI. 5.), A 7/2004. (II. 23.),

Részletesebben

NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 337/2004. (XII.15.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 337/2004. (XII.15.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 337/2004. (XII.15.) számú h a t á r o z a t a az INNOHÍD Debrecen-Nyíregyháza Innovációs Részvénytársaság Alapító Okiratának jóváhagyásáról A Közgyűlés a helyi

Részletesebben

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről (egységes szerkezetben) 1 Budapest

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések.

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1 Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról Tóalmás község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/2002. (XII.03. ) számú rendelete (A 2004. évi módosításokkal egybeszerkesztve) az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól Zalaszentgyörgy

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 24/2004.(VI.30.) Kt. sz. rendelete Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól egységes szerkezetben Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

J A V A S L A T. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására

J A V A S L A T. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Va.:9301/2006 J A V A S L A T Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására Összeállította:.

Részletesebben

Az ER 1. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

Az ER 1. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2010. (IV. 7.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/1994. (VIII. 31.) SZ. R E N D E L E T E. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésére

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/1994. (VIII. 31.) SZ. R E N D E L E T E. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésére SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/1994. (VIII. 31.) SZ. R E N D E L E T E az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésére egységes szerkezetben a 19/2006. (VI. 28.), 5/2004. (II.

Részletesebben

Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2003.(XII.22.) rendelete. A HELYI TELEKADÓRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2003.(XII.22.) rendelete. A HELYI TELEKADÓRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2003.(XII.22.) rendelete A HELYI TELEKADÓRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Ibrány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

N Y I L A T KOZAT. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10. (1) bekezdése a) d) alpontok alapján

N Y I L A T KOZAT. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10. (1) bekezdése a) d) alpontok alapján ARE-VI-NYIL-001 ÜGYAZONOSÍTÓ: N Y I L A T KOZAT EGYÉB KÖTELEZETTNEK AZ ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELE MÓDJÁRÓL (A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10.

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1.. 2..

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1.. 2.. Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2012.(IV.23.) rendelete Hosszúhetény község önkormányzati nemzeti vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól Hosszúhetény Községi

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A település hatályos 30/2005.(XII.12.) számú rendelettel módosított

Részletesebben

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2.

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumok

Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumok Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumok 1. Tájékoztató 2. Adatlap (kérelem) 3. Kitöltési segédlet 4. Támogató nyilatkozat (szükség szerint)

Részletesebben

4/2001. (II. 1.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete. Az Önkormányzat vagyonáról

4/2001. (II. 1.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete. Az Önkormányzat vagyonáról 4/2001. (II. 1.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete Az Önkormányzat vagyonáról Módosította a 30/2002.(II.25.), 23/2004.(VI.25.), 24/2005.(VIII.31.), 7/2006. (I. 27.) és

Részletesebben

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27. Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...

Részletesebben

2. Értelmező rendelkezések

2. Értelmező rendelkezések Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

Pusztazámor Községi Önkormányzatának 13/2012. (XII.19.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól

Pusztazámor Községi Önkormányzatának 13/2012. (XII.19.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól Pusztazámor Községi Önkormányzatának 13/2012. (XII.19.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól Pusztazámor Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2013. (II. 1.) önkormányzati rendelete a vagyongazdálkodásról (Egységes szerkezetben)

Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2013. (II. 1.) önkormányzati rendelete a vagyongazdálkodásról (Egységes szerkezetben) Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2013. (II. 1.) önkormányzati rendelete a vagyongazdálkodásról (Egységes szerkezetben) Hőgyész Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a nemzeti

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1 / 223 2016.04.20. 12:09 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2016.01.01 2016.04.30 132 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya Az alapszabály a 2004. évi CXV. törvény előírásainak megfelelően készült. - 1 -/23 Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya I. Alapvető

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok

Részletesebben

Pilisszentlászló Község Önkormányzatának 8/2004.(VII.1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól

Pilisszentlászló Község Önkormányzatának 8/2004.(VII.1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól Pilisszentlászló Község Önkormányzatának 8/2004.(VII.1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól Pilisszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

A Kormány 77/2014. (III. 14.) Korm. rendelete az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány 77/2014. (III. 14.) Korm. rendelete az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról 3886 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 39. szám 7. Hatályát veszti az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet

Részletesebben

Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása. Jogosultság megállapítása

Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása. Jogosultság megállapítása Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása Jogosultság megállapítása... 1 Az aktív korúak ellátásának igénylése, összege... 4 Az aktív korúak ellátásának szünetelése, megszüntetése... 8 Jogosultság megállapítása

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2004.(VIII.30.)Kt. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről ZÁRADÉK

Részletesebben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2015. (II. 16.) 1 önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak bérbeadásáról a 13/2015.

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL Villány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi közösség áldozatvállalása alapján az önkormányzati feladatok

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK a 15/2012. (III.30.)Ör., a 44/2012.(IX.13.) Ör., az 50/2012. (X.26.) Ör., a 65/2012. (XII.21.) Ör., a 6/2013. (II.28.) Ör., a 21/2013. (V.31.) Ör.,

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 20/2003. (XII.4.) Kt. sz. rendelete. a vagyon feletti rendelkezési jog

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 20/2003. (XII.4.) Kt. sz. rendelete. a vagyon feletti rendelkezési jog Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2003. (XII.4.) Kt. sz. rendelete a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól / egységes szerkezetben / Hatályon kívül helyezve:

Részletesebben

Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselőtestületének

Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselőtestületének Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselőtestületének 12/2009. (VIII. 27.) számú rendelete a község népességmegtartó erejének fokozása érdekében az önkormányzat által nyújtandó lakáscélú támogatásokról

Részletesebben

MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Mártély Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok

Részletesebben

M i n i s z t e r i r e n d e l e t. a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

M i n i s z t e r i r e n d e l e t. a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 1908-3/2009-SZMM M i n i s z t e r i r e n d e l e t a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

Részletesebben

2012. évi 6. szám 2012. március 30. TARTALOMJEGYZÉK

2012. évi 6. szám 2012. március 30. TARTALOMJEGYZÉK 2012. évi 6. szám 2012. március 30. TARTALOMJEGYZÉK HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 11/2008.

Részletesebben

17/2007. (VIII. 27.) rendelete az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről

17/2007. (VIII. 27.) rendelete az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről T aksony Na gy k ö zség Önkormán y za ta Képvisel ő-testületének 17/2007. (VIII. 27.) rendelete az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről Taksony

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz Solymár Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén lévő építmények után az építményadóval kapcsolatos

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1..

Részletesebben

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 I.ELSŐ RÉSZ

Részletesebben

A FEVITAL Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Rt. TÖRZSRÉSZVÉNYEI VONATKOZÁSÁBAN

A FEVITAL Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Rt. TÖRZSRÉSZVÉNYEI VONATKOZÁSÁBAN A FELÜGYELET RÉSZÉRE JÓVÁHAGYÁSRA BENYÚJTOTT PÉLDÁNY. A JELEN AJÁNLATOT A FELÜGYELET MÉG NEM HAGYTA JÓVÁ A FEVITAL Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. NYILVÁNOS VÉTELI AJÁNLATA A SZÉKESFEHÉRVÁRI

Részletesebben

Az elektronikus árverés Üzemeltetési Szabályzata

Az elektronikus árverés Üzemeltetési Szabályzata Az elektronikus árverés Üzemeltetési Szabályzata Tartalomjegyzék Üzemeltetési Szabályzat... 3 I. Az elektronikus ingó és ingatlan árverés közös szabályai... 3 1. Részvételi feltételek... 3 1.1 Regisztráció...

Részletesebben

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában FÖLDHASZNÁLAT Zachariás Márton Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában Magyarországon a termőföldek tulajdoni és használati viszonyai jelentősen eltérnek egymástól. Az

Részletesebben

1. Vagyontárgyak meghatározása

1. Vagyontárgyak meghatározása Epöl Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete Epöl község Önkormányzata vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól Epöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Nagykörű Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Nagykörű Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1 Nagykörű Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2002. (XII. 4.), 15/2003. (X. 28.), 9/2005.(IV. 7.), 16/2006. (XII. 14.), 3/2007. (II. 15.), 16/2007. (IX. 13.), 18/2008. (XII. 17.), 17/2010. (XII.

Részletesebben

17/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet

17/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet 17/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről * A lakások és helyiségek bérletére, valamint

Részletesebben

az önkormányzat vagyonrendeletének megalkotásáról

az önkormányzat vagyonrendeletének megalkotásáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S az önkormányzat vagyonrendeletének megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A tavalyi év végén új önkormányzati

Részletesebben

6/2006. (II.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet* 1

6/2006. (II.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet* 1 6/2006. (II.15.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet* 1 a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Építményadó bevalláshoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Építményadó bevalláshoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Építményadó bevalláshoz Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén lévő építmények után az építményadóval kapcsolatos adókötelezettséget a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 1 Szigetszentmárton Önkormányzat 16/2001.(XI.22.) sz. rendelete a tulajdonában álló lakások bérletéről, bérbeadásának feltételeiről és elidegenítéséről a 13/2002.(X.2.), 8/2003.(V.28.), 11/2004.(XII.07.),

Részletesebben

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 24/2004. (X.01.) rendelete

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 24/2004. (X.01.) rendelete Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (X.01.) rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről, egységes szerkezetben a lakások és helyiségek

Részletesebben

Szentlőrinc Városi Önkormányzat 11/2007. (VI.29.) KT. Rendelete. az egyes szociális ellátásokról

Szentlőrinc Városi Önkormányzat 11/2007. (VI.29.) KT. Rendelete. az egyes szociális ellátásokról Szentlőrinc Városi Önkormányzat 11/2007. (VI.29.) KT. Rendelete az egyes szociális ellátásokról (Egységes szerkezetben a 16/2011.(IX.02.), a 2/2011.(II.11.), a 6/2009.(III.06.), a 19/2007.(X.19.) KT. Rendeletekkel)

Részletesebben

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 3/1999. (II.25.) rendelete

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 3/1999. (II.25.) rendelete Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/1999. (II.25.) rendelete az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás- és kezelés díjáról Balatonfüred

Részletesebben

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi

Részletesebben

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010.(IV.15.) számú rendelete

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010.(IV.15.) számú rendelete Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010.(IV.15.) számú rendelete A települési kommunális jellegű szilárd és folyékony hulladék kezeléséről, a kötelező köztisztasági közszolgáltatás igénybevételéről

Részletesebben

RENDELETEK. (5) Az állami támogatás elszámolásából eredő visszafizetési kötelezettséget 21 e Ft-ban hagyja jóvá.

RENDELETEK. (5) Az állami támogatás elszámolásából eredő visszafizetési kötelezettséget 21 e Ft-ban hagyja jóvá. RENDELETEK Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának 6/2007. (IV. 19.) sz. rendelete a 2006. évi költségvetés teljesítésének jóváhagyásáról és pénzmaradványa elszámolásáról Az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2004. (...) rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről, egységes szerkezetben a lakások és helyiségek

Részletesebben

Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete

Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének

Részletesebben

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója 05.12.15 1 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói

Részletesebben

1/2004 (I.27.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a lakásfenntartási kiadások körében keletkezett hátralékok rendezéséről

1/2004 (I.27.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a lakásfenntartási kiadások körében keletkezett hátralékok rendezéséről 1/2004 (I.27.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a lakásfenntartási kiadások körében keletkezett hátralékok rendezéséről (a 11/2005. (IV.19.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt rendeletével módosított)

Részletesebben

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE RENDELETEINEK ÉS HATÁROZATAINAK TÁRA 2008. január 31. 2. szám R E N D E L E T E K 1/2008. (II.1.) sz. önk. rendelet Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérleti díjáról

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014.(I.31) önkormányzati rendelete a szociális rászorultság alapján nyújtott közműfejlesztési támogatásról (módosításokkal

Részletesebben

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik.

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik. Módosuló adótörvények 2016 (összefoglalás) 2015. év során kilenc hírlevélben tájékoztattuk ügyfeleinket az adótörvények 2016.01.01-től hatályos változásairól. Jelen hírlevelünkben összefoglaljuk, és némileg

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

1992. évi XXXII. törvény. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról

1992. évi XXXII. törvény. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról 1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról (a végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben) [ A

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Témakörök: 1. Családi kedvezmény 2. Rendelkezési jogosultság 3. Új adómentes lehetőségek 4. Önálló tevékenységre vonatkozó változások 5. Nem önálló tevékenységre

Részletesebben

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól 1 Városlőd Község Önkormányzatának

Részletesebben

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 19/2012. (VIII. 30.) R E N D E L E T E. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 19/2012. (VIII. 30.) R E N D E L E T E. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól. SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 19/2012. (VIII. 30.) R E N D E L E T E az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás

Részletesebben

Fülesd Község Polgármestertől 4964 Fülesd, Kis u. 4. T á r g y s o r o z a t

Fülesd Község Polgármestertől 4964 Fülesd, Kis u. 4. T á r g y s o r o z a t Fülesd Község Polgármestertől 4964 Fülesd, Kis u. 4. 6-8/2009. Fülesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. október 26-án megtartott nyilvános ülésének a) jegyzőkönyve, b) tárgysorozata, c)

Részletesebben

Hatályos: 2015. november 10-től

Hatályos: 2015. november 10-től Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2015. november 10-től

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Az önkormányzat képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21 /2012. (IX.14.) számú önkormányzati rendelete

Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21 /2012. (IX.14.) számú önkormányzati rendelete Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21 /2012. (IX.14.) számú önkormányzati rendelete Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 A Tárnok Nagyközség

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére vonatkozó szabályok, a bérbeadói jogok gyakorlása

1. A rendelet hatálya. 2. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére vonatkozó szabályok, a bérbeadói jogok gyakorlása Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletről és elidegenítésükre

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért

Részletesebben

SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 18/2004. (IV. 9.) K t r. s z. rendelete

SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 18/2004. (IV. 9.) K t r. s z. rendelete e) 1 II. FEJEZET Lezárva: 2009. augusztus 24. 1. oldal SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 18/2004. (IV. 9.) K t r. s z. rendelete az Önkormányzat tulajdonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról,

Részletesebben

Földvári Gábor és Korányi G. Tamás

Földvári Gábor és Korányi G. Tamás Földvári Gábor és Korányi G. Tamás KÖZÖS KÖTELEZŐ VÉTELI AJÁNLATA AZ Exbus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság tőzsdére bevezetett és tőzsdére be nem vezetett törzsrészvényei vonatkozásában

Részletesebben

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben