Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag"

Átírás

1 Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol nyelvű utalások számlán Áfa-bevallás gyakorisága adóév Szolgáltatások teljesítési helye az ÁFA törvényben adóév Bizonylat kiállítási kötelezettség az ÁFA-ban Összeállította: Vadász Iván 1

2 Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Vadász Iván ÖSSZETETT ÜGYLETEK AZ ÁFA-BAN A modern gazdaságra egyre inkább jellemző a komplex szolgáltatások nyújtása, amikor is egész alvállalkozói láncok közreműködésével csomagban értékesítenek egymástól eltérő minőségű és fajtájú termékeket, szolgáltatásokat. Ilyen esetben merül fel, hogy az értékesítés összes elemét egységesen vagy külön-külön kell kezelni az általános forgalmi adó kötelezettség megállapításakor. Az értékesítést végző adóalany a vételár meghatározásakor, illetve a számla kiállításakor köteles dönteni arról, hogy saját összetett értékesítését egységesen, vagy az egyes elemeket elkülönülten kezeli az ÁFA alapjának és összegének meghatározásakor. Összetett ügyletek ÁFA kérdései Ha az önállóan is végezhető értékesítéseket összetett ügyletnek tekintjük, vagyis csomag eladására kerül sor, akkor az ÁFA szabályok alkalmazásánál kérdéses lehet: a) hogy a csomag termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül, attól függően, hogy melyik elem épül be a másik elem adóalapjába (padlóburkolás esetében szolgáltatásnyújtásról beszélünk akkor is, ha a vállalkozó biztosítja a padlólapot és a ragasztóanyagot), b) a teljesítés helyének meghatározása, különösen akkor, ha a csomag szolgáltatásnyújtásnak minősül (annak ellenére, hogy termékértékesítési elemet is tartalmaz), c) a csomagra az Áfa törvény általános vagy különös szabályait kell alkalmazni (pl. egy személyszállítási szolgáltatás az általános szabályok alá tartozik, de ha ez egy turisztikai szolgáltatás részeleme, akkor az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályt, vagyis árrés-adózást kell alkalmazni), továbbá d) az adó mértéke, mivel a csomag egyes elemeire eltérő adókulcs vagy mentesség, illetve árrés-adózás lenne alkalmazandó. A magyar Áfa törvény az adóalap meghatározásával kapcsolatban foglalkozik az összetett ügyletekkel, lényegében átveszi a hatodik irányelv cikk (3) bekezdésének és a Héairányelv cikk b) pontjának a járulékos költségre vonatkozó rendelkezéseit. Az Áfa tv 70. (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek. A (2) bek. rendelkezése szerint még akkor is így kell eljárni, ha a költség árhárítása külön megállapodáson alapul. 1 A Tanács 77/388/EGK irányelve. 2 A Tanács 2006/112/EK irányelve, amelyet január 1. napjától kötelesek a nemzeti jogba átültetni a tagállamok.. 2

3 A magyar Áfa tv a közösségi irányelvekhez hasonlóan nem határozza meg a járulékos költség fogalmát, csak példálódzó felsorolást tartalmaz. Az Európai Bíróság joggyakorlata A hatodik irányelv és a Héa-irányelv járulékos költségre vonatkozó előírásainak értelmezését az Európai Unió Bírósága (Eub) 3 végezte el, jelentősen kitágítva a jogszabály szűkszavú szövegéből következő nyelvtani értelmezés kereteit. Az alapelvek lefektetésére az un. CPP és Levob ügyekben került sor. Lényegében az itt megfogalmazott mondatok ismétlődnek a további határozatokban. A sort C-349/96. számú, a Card Protection Plan (CPP) ügyében 1999-ben meghozott ítélete nyította, amelyben az Eub leszögezte, hogy a hatodik irányelv 2. cikkely (1) bekezdéséből következően általában minden szolgáltatásértékesítést különállónak és függetlennek kell tekinteni, valamint a VAT-rendszer működésének torzulásait megakadályozandó, kerülni kell az olyan értékesítések mesterséges megosztását, amelyek gazdasági szempontból egységes szolgáltatást képeznek. Fentiekből következően az ügylet lényegi jellemzői azok, melyeket tisztázni kell annak megállapításához, hogy az adóalany több különálló vagy egyetlen szolgáltatást nyújt-e az ügyfél, mint fogyasztó, részére. A CPP ügyben azt is megállapította az Európai Bíróság, hogy mindenképpen egyetlen értékesítés történik akkor, ha az alkotóelemek egyike alkotja a domináns szolgáltatást, egy vagy több további elem pedig járulékos szolgáltatásnak tekintendő, amelyekre a domináns szolgáltatás adószabályait kell alkalmazni. Járulékos szolgáltatásnak pedig az Európai Bíróság ítélete szerint azt a szolgáltatást kell tekinteni, amely önmagában nem képezi a vevő célját, csupán a domináns szolgáltatás teljesebb élvezetét szolgálja. Egyetlen értékesítés történik akkor, ha egy vagy több szolgáltatás járulékosan társul a domináns szolgáltatáshoz, azaz csupán annak teljesebb élvezetét szolgálja. Az Európai Bíróság hangsúlyozta, hogy az a tény, hogy az értékesítő egyetlen árat számol fel, nem feltétlenül jelenti, hogy egyetlen szolgáltatásnyújtás történt. Az Európai Bíróság ugyanakkor elismerte, hogy, amennyiben több elemből álló szolgáltatást egy árért nyújtanak, ez utalhat arra, hogy egyetlen értékesítésre került sor. 4 A Levob ügyben 5 egy holland biztosítási tevékenységgel foglalkozó társaság egy amerikai cégtől egy szoftver felhasználási jogait szerezte meg, illetve megbízást adott a szoftver saját, egyedi igényei szerinti fejlesztésére. Az Eub ítélete kimondta: amennyiben az adóalany két vagy több dolgot, illetve tevékenységet értékesít a vevőnek, de ezek olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy a külső szemlélő számára gazdasági szempontból egyetlen teljes ügyletet alkotnak, amelyet csak mesterségesen lehet részekre bontani, akkor az értékesített dolgok és tevékenységek az áfakötelezettség megállapítása szempontjából egyetlen egységes értékesítést alkotnak. A Levob ügyben az Európai Bíróság leszögezte: a valóságtól való elrugaszkodás lenne azt állítani, hogy a fogyasztó az eladótól előbb megszerezte a már meglévő programot, amely ezen állapotában a gazdasági tevékenysége szempontjából semmilyen használati értékkel nem rendelkezett, majd ezt követően külön elvégeztette az átalakítási munkákat, amelyek már használhatóvá tették a szóban forgó programot. 3 Az Eub ítéletei magyarul is elérhetőek: 4 C 349/96. sz. ügy pont. 5 C-41/04. sz i ítélet. 3

4 Az Európai Bíróság ítélete szerint nem döntő jelentőségű a kérdésben hangsúlyozott azon körülmény, miszerint a szerződésben az alapprogram értékesítésére és átalakítására külön árat állapítottak meg. E körülmény ugyanis nem alkalmas arra, hogy befolyásolja a szóban forgó értékesítés és átalakítás között objekíve fennálló szoros kapcsolatot, sem annak eldöntését, hogy azok egyetlen gazdasági ügylethez tartoznak-e. A Levob ügyben előterjesztett főtanácsnoki indítvány pontja kifejtette: A jelen ügyben a két lényeges ügylet közül egyik sincs alárendelve a másiknak oly módon, hogy az egyértelműen járulékos ügyletnek minősülne. Ebből azonban még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a két ügyletet a HÉA alkalmazása szempontjából ne lehetne egységet képező ügyletnek minősíteni. A fő- és mellékszolgáltatások megkülönböztetése ugyanis csupán egy az ítélkezési gyakorlatban elfogadott megoldások közül. A döntő elem továbbra is az ügylet lényegének az összes körülmény mérlegelésével történő meghatározása. E tekintetben annak van jelentősége, hogy a két művelet egymással olyan szoros kapcsolatban áll e, hogy azok az átlagos fogyasztó szemszögéből külön-külön már nem biztosítják a vevő számára a szükséges gyakorlati hasznot. Az Eub a CCP és Levob ügyekben lefektetett alapelveket több konkrét ügyben is alkalmazta. Ezekből ismertetünk néhány ítéleti megállapítást. Az Európai Bíróság C-111/05 számú ügyében a svéd társaság üvegszálas kábelek értékesítése mellett a kábelek lefektetését is vállalta. Rendes feltételek között az anyagköltség elérte az összes költség %-át. Kedvezőtlen körülmények esetén, például viharok előfordulása miatt csökkent az anyagköltségnek az összes költséghez viszonyított aránya. Az Európai Bíróság megállapította, hogy az ügylet valamennyi alkotóeleme szükséges volt a megvalósításhoz és az egyes alkotóeleme szoros kapcsolatban álltak egymással. Az Európai Bíróság ítélete szerint ilyen körülmények között a valóságtól való elrugaszkodás lenne azt állítani, hogy a vevő először megszerzi az üvegszálas kábelt, majd ezt követően ugyanazon értékesítőtől igénybe veszi a kábel elhelyezéséhez szükséges szolgáltatásokat. A kábel értékesítését és elhelyezését tehát összetett, egységes ügyletnek kell tekinteni. A fő-és járulékos szolgáltatás, termékértékesítés meghatározásához az eset összes körülményét vizsgálni kell az ítélet szerint. Az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a kábel elhelyezése nem pusztán az értékesítéshez járulékosan kapcsolódó művelet, mert elválaszthatatlan a termék értékesítésétől és elengedhetetlen a termék későbbi használatához. A domináns szolgáltatás vizsgálatánál az Európai Bíróság kiemelte, hogy az anyagköltség és a munkák költsége önmagában nem döntő jelentőségű, ahogy a szolgáltatás bonyolultsága, jelentős eszköz igénye sem meghatározó. Az ítélet leszögezte: az ügyletet azért kell termékértékesítésnek tekinteni, mert a munkák a szóban forgó kábel elhelyezésére korlátozódnak, nem irányulnak a kábel jellegének megváltoztatására, és nem is eredményezik azt, sem annak az ügyfél egyedi igényeihez történő igazítását. A C-394/04 és C-395/04 számú egyesített ügyekben a kórház telefon, illetve televíziókészülék biztosításának, illetve a hozzátartozók ágy bérlésének és étkezés nyújtásának ÁFA megítélése volt a kérdés. A kórház szerint ezek a szolgáltatások az ápolt személyek gyógykezeléséhez, szociális kapcsolataik fenntartásához, és így gyors felépülésükhöz voltak szükségesek, ezért gyógykezeléshez szorosan kapcsolódó tevékenységként ÁFA mentesen számlázta a kórház.az Európai Bíróság már korábban is foglalkozott a kórházi és orvosi gyógykezeléshez szorosan kapcsolódó tevékenységek fogalmának meghatározásával, ekkor rögzítette, hogy a 4

5 fogalom alá nem tartozhatnak azok a szolgáltatások, amelyek nem állnak semmilyen kapcsolatban sem a szolgáltatások címzettjeinek kórházi ápolásával, sem a részükre esetlegesen biztosított orvosi gyógykezeléssel. A szolgáltatások csak abban az esetben sorolhatók a hatodik irányelv 13.cikke A. része (1) bekezdésének b) pontjában szereplő, a kórházi és orvosi gyógykezeléshez szorosan kapcsolódó tevékenységek közé és így csak akkor élvezhetnek ÁFA mentességet, ha azokat ténylegesen a címzettek kórházi gyógykezeléséhez vagy a részükre biztosított orvosi ápoláshoz mint főszolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásként nyújtják.a konkrét ügy eldöntéséhez az ítélet szerint azt kell vizsgálni, hogy az olyan szolgáltatások, mint amelyek az alapügyben felmerültek arra irányulnak-e, hogy a lehető legjobb feltételek mellett lehessen igénybe venni az Ygeia által nyújtott kórházi és orvosi gyógykezelésre vonatkozó szolgáltatásokat, ezért azt kell figyelembe venni, hogy e szolgáltatásokat milyen célból nyújtották. Az Európai Bíróság szerint nem a betegek gyógyulása volt ezen szolgáltatások célja, ezért megállapította, hogy a televízió és telefon biztosítása, illetve a hozzátartozók ellátásának biztosítása ÁFA köteles tevékenység. A C-394/04 és 395/04 számú ügy legfontosabb tanulsága, hogy különösen körültekintően kell a különálló ügyletek és összetett ügyletek közötti elhatárolást elvégezni, ha az egyik termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentes. Az Európai Bíróság több ítéletében hangsúlyozta, hogy a hatodik irányelvben szabályozott adómentességek leírására használt kifejezéseket szigorúan kell értelmezni, mivel ezek a mentességek kivételt képeznek az irányelv 2. cikkében meghatározott azon általános szabály alól, amely szerint az adóalany által ellenszolgáltatás fejében teljesített valamennyi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás hozzáadottértékadó-köteles. Éppen ezért, ha az összetett ügyletté minősítés miatt adómentesség alkalmazására van lehetőség a teljes ügylet vonatkozásában, akkor a feltételek fennállását és az ügyletek összefüggését jobban kétségbe vonhatja az adóhatóság. Az Európai Bíróság ítéleteinek összefoglalásából látszik, hogy az általánosan elfogadott és leggyakrabban alkalmazott módszer a főszolgáltatás járulékos szolgáltatások meghatározása, illetve a domináns szolgáltatás kiválasztása. Polgári jogi megközelítés Az összetett értékesítés problémája a magyar polgári jogban az osztható és oszthatatlan szolgáltatás 6 elnevezéssel jelenik meg. A Ptk rendelkezései a teljesítés-részleteljesítés, és a szerződésszegés jogkövetkezményeinek megállapításával összefüggésben foglalkoznak a kérdéssel. A Ptk rendelkezéseinek értelmezéséről szóló alábbi összefoglalót a Ptk-kommentárból 7 állítottuk össze: A Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának GK 65. számú állásfoglalása szerint a dolgok gazdasági rendeltetésüket többnyire nem elszigetelten, hanem egymással kapcsolatban töltik be, s gyakori, hogy több dolog közösen szolgál egy gazdasági célt. 6 A polgári jogban a szolgáltatás egy olyan gyűjtőfogalom, amelybe többek között beletartozik a termékértékesítés és a KSH SZJ-ben, a TEÁOR-ban felsorolt összes tevékenység. 7 NAGYKOMMENTÁR a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényhez Szerkesztő-lektor: Dr. Gellért György Complex Jogtár Plusz

6 A szolgáltatás jellegét tekintve lehet fizikailag részekre bontható, tehát osztható és részekre nem bontható, tehát oszthatatlan. Ennek a megkülönböztetésnek a többalanyú szerződéseknél és a teljesítés szempontjából lehet jelentősége Osztható a szolgáltatás akkor, ha fizikailag úgy bontható részekre, hogy minden rész külön is használható. Oszthatatlan a szolgáltatás, ha fizikailag nem lehet külön is használható részekre bontani, vagy ha fizikailag osztható ugyan, de a megosztással keletkező - fizikailag egyébként külön is használható - részek önmagukban nem alkalmasak a jogosult szerződési érdekének kielégítésére. Ha a felek szerződésben a természetben osztható szolgáltatásra vonatkozóan úgy állapodnak meg, hogy annak valamennyi részét a kötelezett együttesen köteles szolgáltatni (jogi oszthatatlanság), ennek következménye nemcsak az, hogy a jogosult részteljesítést nem köteles elfogadni, hanem az is, hogy ha a szerződést kötbérszankció biztosítja, részleges késedelem esetén is a teljes szerződési érték alapulvételével igényelhet kötbért a jogosult (GK 65.). Mindig osztható a pénztartozás, rendszerint osztható a fajlagos szolgáltatás, oszthatatlan az egy dologra vagy dologösszességre vonatkozó szolgáltatás. Az építési szerződések (Ptk 403. ) körében a szolgáltatás oszthatatlan. Ez alól kivétel, ha a szolgáltatás természetéből más következik, vagy ha a szerződés teszi a szolgáltatást oszthatóvá. A szerződés alapján a szolgáltatás csak akkor válik oszthatóvá, ha annak részei tekintetében a megállapodás nemcsak külön teljesítési határidőket tartalmaz, hanem kifejezetten részbeni átadás-átvételre is vonatkozik (BH /10. sz. 493.). A kutatási-fejlesztési szerződés oszthatatlan, ha csak a részfeladatok együttes teljesítése alkalmas a szerződésben kitűzött cél megvalósítására (BH 1986/5. sz. 196.). Ha a szolgáltatás oszthatatlan, a részleges szerződésszegés az egész szerződésre kihat. A szerződésszegés jogkövetkezményei tehát az egész szerződésre alkalmazhatóak. A vállalkozási szolgáltatással kapcsolatos díjleszállítás (értékcsökkenés) megállapításánál - a szolgáltatás oszthatatlanságára tekintettel - általában az egész szolgáltatás értékét kell alapul venni (BH 1980/5. sz. 181.). A fizikailag osztható dolgok (szolgáltatások) jogilag oszthatatlanok, ha azok részegységei a rendeltetésszerű célra alkalmatlanok. A számítógépes rendszer csak a részteljesítésekkel együtt tölti be a szerződésben meghatározott rendeltetését. A megrendelt és átadott modulrendszer a folyószámla rendszer elkészítése nélkül nem üzemeltethető. A részteljesítés elfogadása a szolgáltatást nem teszi jogilag oszthatóvá, a jogosult ezért a szerződéstől elállhat (BH 1993/10. sz. 632.). Ha a felek a szerződésben a fődolog mellett pótalkatrész (póttartozék) egyidejű szolgáltatását is kikötötték - ellenkező kikötés hiányában -, az egész szolgáltatás oszthatatlan (GK 65. sz.). Osztható szolgáltatás esetén a szerződésszegés következményeit a szolgáltatásnak csak arra a részére lehet alkalmazni, amelyre vonatkozólag a szerződésszegés történt. Ha például az eladó tíz métermázsa termény helyett csak öt métermázsát szállít le, a vevő csak az öt métermázsára vonatkozóan gyakorolhatja a késedelmes teljesítésen, illetőleg a teljesítés megtagadásán alapuló jogát. Ha a tíz métermázsa terményből csak három métermázsa nem felel meg a minőségi követelményeknek, a teljesítés csak e tekintetben lesz hibás. Ha azonban a vevő bizonyítja, hogy a terményre termelés céljából van szüksége, és ezért a leszállított mennyiséget egyáltalán nem használhatja, a szerződésszegés az egész szolgáltatásra beáll. A Ptk-kommentár és az Eub döntéseinek összevetéséből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a gazdasági esemény (termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás) jogalapját képező 8 A Bírósági Határozatok hozzáférhetőek a HVGORAC kiadó gondozásában ilyen elnevezéssel havonta megjelenő periodikában, a Complex Jogtár Plusz kiadványban. 6

7 polgári jogi szerződésben az összetett ügylet oszthatatlan szolgáltatatás formájában jelenik meg, vagyis a csomag egyes elemei jogegységet képeznek. Összetett ügyletek kezelése, az adókockázat csökkentése Az összetett ügyletekkel kapcsolatban a legfontosabb a probléma felismerése és az adókockázat csökkentéséhez szükséges lépések megtétele. Annak eldöntéséhez, hogy konkrét esetben önálló értékesítésekről vagy összetett ügyletről van szó az adott eset minden körülményét meg kell vizsgálni. A vizsgálati szempontokat a korábban ismertetett módszereket alapul véve három fázisban kell alkalmazni. Először az ügylet lényegi jellemzőit kell meghatározni, köztük azt, hogy mit kap a megrendelő. Önálló értékesítés csak akkor történik, ha a megrendelőnek átadott termék, illetve szolgáltatás önmagában is körülhatárolható, más termékektől, szolgáltatásoktól független; több kell, legyen, mint csupán a teljes értékesítés egy eleme. Kerülni kell a kereskedelmi szempontból nyilvánvalóan egységesnek tekintett értékesítések mesterséges felosztását. Amennyiben az első vizsgálati fázis szerint különálló értékesítésekről van szó, akkor második lépésként azt kell eldönteni, hogy tekinthető-e ezek mindegyike fő értékesítésnek, vagy vannak közöttük olyanok, amelyek a fő értékesítést csupán kiegészítik. Azok az értékesítések minősülnek kiegészítő jellegűnek, amelyek az átlag megrendelő számára nem önmagukban jelentik a megrendelés célját, hanem csak a fő értékesítést segítik elő. Ha az értékesítések nem állnak alá-fölérendeltségi viszonyban egymással, akkor a harmadik fázisban a közöttük létrejött kapcsolat szorosságát kell vizsgálat tárgyává tenni. Ha a kapcsolat laza, vagyis az egyes résztevékenységek önállóan is végezhetőek, külön-külön is értékesíthetőek, és a vonatkozó szerződésben nem képeznek jogegységet, akkor a tevékenységek ÁFA-kezelése önállóan történik. Egyetlen elemből, vagy több önálló értékesítésből áll az ügylet? Önálló értékesítések Egyetlen értékesítés Minden egyes értékesítésre a reá vonatkozó ÁFA szabályokat kell alakalmazni Az adóztatás a domináns értékesítésre vonatkozó szabály szerint történik 7

8 Az előbbiekben felsorolt elvi iránymutatások gyakorlati alkalmazására vegyünk egy konkrét példát az építőipari kivitelezés területéről. A példabeli építési szerződés tárgya egy már meglévő épület felújítása és bővítése. A régi épület felújításával ellentétben a bővítés ingatlan-nyilvántartási bejegyzés köteles, és kizárólag építésügyi hatósági engedély alapján végezhető, tehát külön-külön történő értékesítés esetén a felújítás az általános szabályok alapján egyenesen adózik, tehát kivitelező felszámítja az ÁFA-t, ezzel szemben a bővítés fordítottan adózik, vagyis a kivitelező ÁFA nélküli számlát állít ki a szintén adóalany megrendelő részére. A felek a szerződés tárgyát oszthatatlan szolgáltatásként jelölték meg, és egyösszegű vállalkozási díjat állapítottak meg. A példabeli szerződés esetében azt kell eldönteni, hogy a) az egész ellenértékre a fordított adózást, vagy b) az egész ellenértékre az egyenes adózást, vagy c) a felújításra eső ellenértékre az egyenes adózást, a bővítéssel arányos ellenértékre pedig a fordított adózást kell alkalmazni. Az adókockázatok a következő lépések betartásával csökkenthetők: az építési szerződés megírásába be kell vonni az adótanácsadót, és a szerződés szövegét összhangba be kell hozni az adózási választással, tehát a szerződés szövegébe bele kell írni, hogy a felek az általános szabályok szerinti, vagy a fordított adózást tekintik irányadónak, az adózási választást egyéb dokumentumokkal és számításokkal kell alátámasztani, pl. ha az épület bővítését tekintik a felek a főtevékenységnek (domináns szolgáltatásnak), abban esetben az árajánlat, illetve az önköltség számítás során a bővítés értéke legyen a nagyobb összeg, valamint a határidő és részteljesítések ütemezése során a bővítés kivitelezése legyen hosszabb időtartamban feltüntetve, minden esetben célszerű egyedi adóhatósági állásfoglalást is beszerezni (az állásfoglalást vállalkozás adótanácsadója nevében célszerű benyújtani). (Lapunk következő számában folytatjuk a témát, részletesen ismertetünk további példákat a bírósági és adóhatósági gyakorlatból.) 8

9 Az Európai Unió Bíróságának ítélete a C-572/07. számú ügyben a hatodik irányelv 2. cikkéből az következik, hogy általában valamennyi ügyletet különállónak és függetlennek kell tekinteni. 18 Egyes esetekben azonban több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyek külön-külön nyújthatóak, és ennek megfelelően egymástól függetlenül lehetnek adókötelesek vagy adómentesek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Ez az eset áll fenn például akkor, ha megállapítást nyer, hogy egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a többi szolgáltatás egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képez. A szolgáltatást különösen akkor kell a főszolgáltatáshoz kapcsolódó, járulékos szolgáltatásnak tekinteni, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a gazdasági szereplő főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. 19 Szintén egységet képező ügyletnek tekinthető, amikor az adóalany két vagy több, az átlagos fogyasztó részére teljesített művelete, illetve cselekménye annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. 22 Nem vitatott emellett, hogy az ingatlan közös használatú helyiségeinek takarítása különböző módon teljesíthető, úgymint többek között az e szolgáltatást közvetlenül a bérlőknek számlázó harmadik személy, vagy a bérbeadó saját alkalmazottai, vagy megbízott takarító vállalat által. 9

10 Az Európai Unió Bíróságának ítélete C-41/04. számú ügyben 19 Amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, ha valamely tevékenység több műveletből, illetve cselekményből áll, az adott tevékenységre irányadó valamennyi körülményt figyelembe kell venni annak eldöntéséhez, hogy két, illetve több ügyletről vagy pedig egységet képező ügyletről van-e szó, és hogy ez utóbbi esetben az egységet képező ügyletet szolgáltatásnyújtásnak kell-e tekinteni. 20 Figyelembe véve azt a kettős követelményt, miszerint egyfelől a hatodik irányelv 2. cikkének (1)bekezdéséből az következik, hogy általában valamennyi ügyletet különállónak és függetlennek kell tekinteni, másfelől a gazdasági szempontból egyetlen szolgáltatásból, illetve értékesítésből álló ügyleteket a HÉA-rendszer működőképességének megőrzése miatt nem szabad mesterségesen elemekre bontani, annak eldöntése érdekében, hogy az adóalany az átlagos fogyasztó részére több különálló főszolgáltatást, illetve értékesítést vagy egységet képező ügyletet teljesít-e, először is fel kell deríteni a szóban forgó ügylet egyedi jellemzőit. 21 E tekintetben a Bíróság kimondta, hogy különösen abban az esetben van szó egységet képező ügyletről, ha egy vagy több ügyleti elemet kell főszolgáltatásnak, illetve értékesítésnek tekinteni, vagy ezzel ellenkező esetben: ha egy vagy több ügyleti elemet kell a főszolgáltatás vagy értékesítés adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatásnak, illetve értékesítésnek tekinteni. 22 Ugyanez igaz arra az esetre, amikor az adóalany két vagy több, az átlagos fogyasztó részére teljesített művelete, illetve cselekménye annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. 10

11 Az Európai Unió Bíróságának ítélete C-111/05. számú ügyben 22 Figyelembe véve azt a kettős követelményt, miszerint egyfelől a hatodik irányelv 2. cikkének 1. pontjából az következik, hogy általában valamennyi ügyletet elkülönültnek és függetlennek kell tekinteni, és másfelől gazdasági szempontból egyetlen szolgáltatásból, illetve értékesítésből álló ügyleteket a HÉA-rendszer működőképességének megőrzése miatt nem szabad mesterségesen elemekre bontani, először is fel kell deríteni a szóban forgó ügylet egyedi jellemzőit annak eldöntése érdekében, hogy az adóalany az átlagos fogyasztó részére több elkülönült főszolgáltatást, illetve értékesítést vagy egységet képező ügyletet teljesít-e. 23 Ugyanez igaz arra az esetre, amikor az adóalany két vagy több, az átlagos fogyasztó részére teljesített művelete, illetve cselekménye annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása mesterséges eljárás lenne... az alapügyben szóban forgó ügylet valamennyi alkotóeleme szükségesnek tűnik annak megvalósításához, másfelől az alkotóelemek szoros kapcsolatban állnak egymással. Ilyen körülmények között a valóságtól való elrugaszkodás lenne azt állítani, hogy a vevő először megszerzi az üvegszálas kábelt, és ezt követően ugyanazon értékesítőtől igénybe veszi a kábel elhelyezésére vonatkozó 11

12 Az Európai Unió Bíróságának ítélete C-394/04 és C-395/05. ügyben 16 a hatodik irányelv 13.cikke A. részének az a célja, hogy mentesítsen a HÉA alól bizonyos közhasznú tevékenységeket. E rendelkezés azonban nem valamennyi, hanem kizárólag azon közhasznú tevékenységeket mentesíti, amelyeket az irányelv itt felsorol és részletesen meghatároz. 19 Az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a szolgáltatást akkor lehet a főszolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásnak tekintetni, ha az nem önálló célként jelenik meg, hanem arra irányul, hogy a szolgáltató főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett lehessen igénybe venni. 26 e megállapítást megerősíti az irányelv 13. cikke A. része (2) bekezdése b) pontjának első francia bekezdése, miszerint a tagállamoknak ki kell zárniuk az adómentesség köréből különösen az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett szolgáltatásnyújtásokat, ha azok nem elengedhetetlenek az adómentes tevékenységek megvalósításához. Ugyanis, amint arra a főtanácsnok az indítványának pontjában rámutatott, ezen a tagállamok számára kötelező erejű rendelkezés írja le, hogy milyen feltételeket kell figyelembe kell venni a mentesítés egyes eseteinek értelmezéséhez, amelyek az irányelv 13. cikke A. része (1) bekezdésének b) pontjához hasonlóan valamely közhasznú tevékenységgel szoros kapcsolatban álló vagy ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatásokra vagy értékesítésekre vonatkoznak. 27 Ezenkívül meg kell említeni, hogy a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet 48. és 49. pontjában a Bíróság a hatodik irányelv 13. cikke A. része (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott adómentességgel kapcsolatban a felsőfokú oktatáshoz szorosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtást illetően már kimondta, hogy az ellenszolgáltatás fejében teljesített kutatási projektek, bár a felsőfokú oktatáshoz igen hasznosnak tekinthetők, mégsem elengedhetetlenek annak célja, azaz a hallgatók szakmai tevékenység gyakorlására való képzésének megvalósításához, így nem tartoznak ezen adómentesség körében. 12

13 Vadász Iván Külföldi vevő a magyar boltban amikor a vevő szállít A hozzáadottértékadó-rendszer biztosítja, hogy a külföldi vevő részére egy magyar adóalany itthon, belföldön áfa mentesen értékesítsen olyan terméket, amely belföldi vevő esetében áfa köteles lenne. Egy későbbi adóellenőrzés számára azonban bizonyító erejű okiratokkal kell igazolni az adómentesség feltételeit, vagyis azt, hogy a magyar eladó által megkötött adásvételi szerződés teljesítése megfelel a termékexport (Áfa tv 98. ), vagy Közösségen belüli termékértékesítés (Áfa tv 89. ) feltételeinek. Ez a bizonyítás különösen nehéz abban az esetben, ha az értékesítés tárgyául szolgáló termék külföldre történő eljuttatása a vevő feladata, vagyis az árukat a külföldi vevő számára gyárból vagy raktárról megjelöléssel szállítanak (az áru elvitelével teljesülő ügyletek). Cikkünk célja annak a helyzetnek a bemutatása, amelyben az adómentesség alapfeltételét jelentő elszállítás (feladás) feletti hatalmat a külföldi vevő gyakorolja (mert a saját eszközével fuvaroz, vagy ő bíz meg egy harmadik személyt, tehát a vevő viseli a fuvarozás költségeit) miközben az adókockázat teljes mértékben a magyar eladót terheli, mivel az elszállítás (feladás) dokumentumait, és az exportálás tényét igazoló vámhatósági okiratot csak akkor képes egy későbbi adóellenőrzés számára bemutatni, ha azt a külföldi vevő átadta részére. A problémát jól szemléltető típustörténet a következő. A magyar székhelyű gabona-kereskedő vállalkozást (továbbiakban: eladó) felkeresi egy magát ügynökként feltüntető, magyarul beszélő személy, aki azt állítja, hogy egy román székhelyű vállalkozás (továbbiakban: vevő) képviseletében jár el. Az ügynök a vevő nevében ajánlatot tesz nagy mennyiségű gabona megvásárlására. Az áru átadása-átvétele több részletben történik, ilyenkor az ügynök van jelen, és a román vevő nevében készpénzben fizeti ki a vételárat, valamint megszervezi a termék elszállítását. A szállítást magyar fuvarozók végzik. Az eladó ÁFA mentes számlát állít ki a készpénzes értékesítésekről. Az egyes szállítások után 2-3 nappal az ügynök átadja az eladó részére a CMR-fuvarleveleket, amelyeken ott található a román vevő bélyegzője és aláírása. A későbbi adóellenőrzés ÁFA-hiányt állapít meg az eladó terhére, mivel ÁFAköteles, belföldi termékértékesítésnek minősítik az ügyleteket. Az adóhatósági határozat indokolása az alábbi ténymegállapításokat tartalmazza: a román vevő bejegyzett vállalkozás, de bevallásaiban nem szerepeltette a magyar eladótól beszerzett termékmennyiséget, a román vevő képviselője, valamint az ügynök nem található, a hatósági idézéseket nem lehet részükre kézbesíteni, a magyar fuvarozók nyilvántartásai szerint a szállítások célállomása magyar belföldön volt, az eladó nem volt körültekintő, nem ellenőrizte az adómentesség feltételeinek tényleges megvalósulását. Az adóhatározat rendelkezése szerint az adóhiány alapja a román vevő által fizetett ellenérték, vagyis az adóhatóság a számla végösszegét tekinti adóalapnak, vagyis az adó mértékét alulról felfelé számítja, annak ellenére, hogy az Áfa törvény rendelkezései szerint az adó összegét felülről lefelé számítva kell meghatározni (Áfa tv 65. ). 13

14 A gabona-kereskedelemben olyan mértékben elszaporodtak az ehhez hasonló adócsalások, hogy az agrárium szervezetei erre hivatkozva lobbiznak a mezőgazdasági termékek ÁFA kulcsának csökkentése mellett (Napi Gazdaság július oldal; Magyar Nemzet augusztus oldal). Természetesen más termékkörökre is kiterjednek a visszaélések. Az adóhatósági ellenőrzések nagyon elhúzódnak, ugyanis az ellenőrzésnek a gyakorlatban már nincs törvényes határideje, mert az számtalan jogcímen meghosszabbítható. Az termékértékesítés adómentességének feltételei az Európai Bíróság ítéletei alapján Az Európai Bíróság a termékexport adómentességének körülményeit eddig még egyetlen ítéletében sem részletezte. Ezzel szemben a C 184/05. sz. ügyben hozott ítélet i alaposan körüljárja a Közösségen belüli termékértékesítés adómentességének kérdését. Az ítélet 23. pontja az alábbi három feltételt sorolja fel: 1. a termékkel való tulajdonosként történő rendelkezési jog átszálljon a vevőre, és 2. az értékesítő igazolja, hogy e terméket feladták, vagy elszállították egy másik tagállamba, és 3. a termék e feladás vagy szállítás során ténylegesen elhagyja a termékértékesítés helye szerinti tagállam területét. Az ítélet pontjaiban az alábbi alapelveket rögzíti: a) az adóhatóság alapvetően az adóalanyok által szolgáltatott igazolások, és ez utóbbiak által benyújtott bevallások alapján bizonyosodik meg arról, hogy ténylegesen elhagyták-e az áruk a termékértékesítés helye szerinti tagállam területét. b) az adóalanyok által benyújtandó igazolásokról az irányelv egyik rendelkezése sem szól közvetlenül, ezért a tagállamok határozzák meg a Közösségen belüli termékértékesítések mentességi feltételeit, de a rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a közösségi jogrend részét képező általános elveket, közöttük különösen a jogbiztonság és az arányosság c) a közösségi jog alapelvei szerint az adózás alóli kivételhez vagy mentességhez való jog bizonyítása azt a személyt terheli, aki e jogra hivatkozik, tehát a termékértékesítőre hárul annak bizonyítása, hogy teljesülnek a mentességi feltételek. d) ellentétes a jogbiztonság elvével, ha valamely tagállam, amely a mentességhez való jog bizonyítékaként eredetileg elfogadta az értékesítő által bemutatott dokumentumokat, utólag arra kötelezhetné ezen értékesítőt, hogy fizesse meg az e termékértékesítés utáni HÉA-t, amennyiben kiderül, hogy a vevő által elkövetett olyan adókijátszás miatt, amelyről az értékesítőnek nem volt és nem is lehetett tudomása, az érintett termékek valójában nem hagyták el a termékértékesítés helye szerinti tagállam területét. A C-354/03., C-355/03. és C-484/03. sz. egyesített ügyek pontjában az Európai Bíróság tisztázta a értékesítési láncban jóhiszeműen részt vevő adóalany felelősségét. Ez az ítélet kimondta: a) a láncügyletekben adóalanyként eljáró személy által végzett termékértékesítések gazdasági tevékenységnek minősülnek a hatodik irányelv értelmében, mivel teljesítik az említett fogalmak alapjául szolgáló objektív feltételeket, függetlenül az ugyanazon értékesítési láncban érintett más kereskedő szándékától, és/vagy a lánc részét képező, az említett adóalany 14

15 által végzett ügyletet megelőző vagy követő másik ügylet esetleges csalárd jellegétől, amelyről ezen adóalany nem tudott és nem tudhatott, b) az ilyen ügyleteket végző adóalanynak az előzetesen megfizetett HÉA levonásához való jogát az a körülmény sem befolyásolja, hogy anélkül, hogy ez az adóalany tudná, illetve tudhatná azon értékesítési láncon belül, amelybe ezek az ügyletek illeszkednek, az általa végzett ügyletet megelőző vagy követő más ügylet HÉA-kijátszást valósít meg, c) az adólevonási jog a HÉA mechanizmusának szerves részét képezi, és elvben nem korlátozható. E mechanizmus a beszerzési ügyleteket terhelő előzetesen felszámított adó teljes összege tekintetében közvetlenül érvényesül, d) az a kérdés, hogy vajon az érintett termékek korábbi és későbbi értékesítését terhelő HÉÁ-t befizették-e, vagy sem, az államkincstárba, nem befolyásolja az előzetesen megfizetett HÉA levonásához való jogot. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei bíróság ítélete ii Ez az egyetlen magyar ítélet cikkünk témájával kapcsolatban. Feltehető, hogy az ügyben alperesként szereplő APEH nem nyugodott bele a pervesztességbe, hanem kezdeményezte a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatát. Tehát a perbeli kérdés, miszerint: Köteles az eladó (az adóper felperese) ellenőrizni, hogy a termék ténylegesen elhagyta-e a Magyar Köztársaság területét? még legalább egy évig függőben marad. A megyei bíróság ítélete szerint a kérdésben megfogalmazott adóhatósági elvárás irreális és a gazdasági életben nem teljesíthető. A bíróság álláspontja szerint a magyar eladó a tőle elvárható körültekintő magatartást tanúsított, amikor ellenőrizte a vele szerződő partner EU adószámát, adásvételi szerződést kötött, nyilatkoztatta a vevőt arról, hogy ki a speditőr és ki a fuvarozó. A vevő által bemutatott román meghatalmazásról és certifikációról közjegyző által hitelesített másolattal rendelkezett, a CMR fuvarokmány birtokában volt, harmadik példányát megőrizte, amelyen rögzítve van a fuvarozó, a fuvarokmány száma és gépkocsi rendszáma. A bíróság álláspontja szerint a felperes alappal feltételezte, hogy az áru az országot elhagyta, mivel a gépkocsivezetők aláírásukkal elismerték, hogy az árut Aradra fuvarozzák A kulcskérdés: az elszállítás tényének igazolása Az előbbiekből nyilvánvalóvá vált, hogy az adómentesség elsőszámú feltétele az elszállítás (feladás) bizonyítása, amely attól függ, hogy ki végzi ezt a tevékenységet. A szállítást elvégezheti: 1. a vevő a saját fuvareszközével, 2. az eladó a saját fuvareszközével, 3. vevő által megbízott független fuvarozó, szállítmányozó 4. eladó által megbízott független fuvarozó, szállítmányozó Az eladó a 2. és a 4. esetben ellenőrzi az elszállítást. Ezzel szemben az 1. és a 3. esetben a vevő intézi a szállítást, ezért az eladó csak a vevőtől szerezheti be fuvarokmányokat. A 3. és 4. szállítási mód közúti fuvarozásnak minősül, ezért CMR fuvarokmány iii kiállítása szükséges. Az APEH hivatalos álláspontja iv szerint: Maga a fuvarlevél önmagában kizárólag azt igazolja, hogy a feladó és a fuvarozó a fuvarozási szerződést megkötötték és a fuvarozó az árut átvette, ugyanakkor nem bizonyítja hitelt érdemlően, hogy az áru a rendeltetési helyre 15

16 meg is érkezett. Éppen ezért önmagában a fuvarokmány nem feltétlenül elegendő az elfuvarozás tényének igazolására, hanem ahhoz, hogy egy közösségi értékesítést az általános forgalmi adó rendszerében adómentesnek tekinthessünk, szükséges a címzettnek átvételt igazoló nyilatkozata is, hiszen így igazolható hitelt érdemlő módon annak ténye, hogy a termék nemcsak feladásra került, hanem a fuvarozás befejeződött, és ezáltal teljesült az Áfa törvény azon feltétele, hogy a termék igazoltan másik tagállamba átkerüljön. A vevő átvételt igazoló nyilatkozata szerepelhet a CMR-re felvezetve, de nincsen akadálya annak, hogy a vevő külön dokumentumban nyilatkozzon arról, hogy a termék a rendeltetési helyre megérkezett. Az idézetből is látható, hogy az adóhatósági szemlélet előnyben részesíti a CMR fuvarokmányt, mert az egy független, harmadik személytől származik. Az APEH állásfoglalása alapján bekeretezve foglaltam össze a hatóság által elfogadható egyéb okiratok listáját. Külföldre szállítás igazolása Független fuvarozó szállít Eladó saját eszközével szállít Vevő saját eszközével szállít - vevő által igazolt CMR fuvarlevél - hivatalos, - kereskedelmi, - kiegészítő okmányok Másik tagállamban regisztrált adóalany vásárlása Ha egy másik tagállamban kiadott közösségi adószámmal rendelkező adóalany közvetlenül, kíván vásárolni egy magyar vállalkozó belföldi telephelyén, oly módon, hogy termék elszállításáról maga a vevő gondoskodik, akkor célszerű, ha a magyar eladó ellenőrzi a vevő közösségi adószámának érvényességét, az APEH honlapján keresztül, és a keresés eredményét kinyomtatva megőrzi az elévülési idő befejezéséig, felszólítja a vevőt személyazonosságának igazolására, a bemutatott okmányokról fénymásolatot készít. az adókockázatot tovább csökkentheti, ha a vételárat bankkártyával fizetik. Ezt követően kerülhet sor a számla kiállítására, amely során a magyar eladó 1. felvállalja az adókockázatot közösségen belüli termékértékesítést számláz áfa mentesen, és 16

17 megállapodik a vevővel, hogy az postán megküldi a fuvarozás okmányait, de számítania kell arra, hogy ez nem fog megtörténni, 2. az eladó nem vállalja fel az adókockázatot áfa köteles értékesítést számláz, és a vevőre bízza, hogy adó-visszatéríttetési kérelmet nyújtson be az Áfa törvény XVIII. fejezete alapján, de vevőnek számítania kell az adóhatósági elutasításra, mert ha a közösségen belüli termékértékesítés feltételei bekövetkeztek, akkor a visszatérítési jog gyakorlására nem kerülhet sor, 3. az eladó nem vállalja fel az adókockázatot, az áfa összegének megfelelő letétet vagy óvadékot kér a vevőtől, az eladó közösségen belüli termékértékesítést számláz áfa mentesen, a letét vagy óvadék a vevőnek visszajár, ha a vevő az elszállítás tényéről a másik tagállamból igazolást küld. A 3. eljárás nyújtja a legnagyobb biztonságot az eladó számára. Ez megoldás egybecseng az Európai Bíróság tanácsnoki indítványában megfogalmazott javaslattal, miszerint: Ha az értékesítő az átvevőre hagyja az áru országból való elszállítását, akkor tudatosan vállalja azt a kockázatot, hogy hiányozni fognak a megfelelő igazolásai, ha azokat az átvevő nem bocsátja a rendelkezésére. Ilyen helyzetben az adóhatóság nem tud közbelépni. Az értékesítőnek sokkal inkább üzleti partneréhez kell fordulnia, és tőle kell az igazolásokat beszereznie, vagy követelnie kell tőle a hozzáadottérték-adó utólagos megfizetését, ha nem mutatja be a származási országból való elszállításra vonatkozó igazolásokat. Az értékesítő az ilyen kockázatokkal szemben annyiban tudja védeni magát, hogy a hozzáadottérték-adó összegének megfelelő biztosítékot követel, és ezt lépésről lépésre, a szállítási dokumentumok ellenében szabadítja fel. v Harmadik országban letelepedett személy vásárlása A január 1. napjától hatályos új Áfa törvény nem használja az export fogalmát, helyette a Közösség területén kívülre történő értékesítés terminológiát alkalmazza. Termékexportnak továbbra is azt az ügyletet kell tekintjük, amely során a terméket végleges jelleggel kiléptetik harmadik ország területére, legkésőbb a teljesítés napját követő 90 napon belül, a kiléptetésig a terméket belföldön nem használják, hasznosítsák, a kipróbálás és próbagyártás kivételével. a magyar eladó saját maga, vagy javára más végzi a termék küldeménykénti feladását, vagy fuvarozását (közvetlen export), a beszerző, vagy javára más végzi a termék feladását, vagy elfuvarozását (közvetett export), és ebben az esetben a beszerző nem lehet magyar belföldön letelepedett. A közvetett export esetében a közösségen belüli termékértékesítek leírásánál említett adókockázatokkal kell számolni, tehát igazolni kell a határidőben történt kiszállítást harmadik területre, a beszerző illetőségét, és a vámhatósági kiléptetést. Külföldi utas vásárlása Egy másik közösségi tagállam polgára részére csak adókötelesen értékesíthet terméket a magyar eladó. 17

18 Ha a külföldi magánszemély egy harmadik ország állampolgára, akkor a külföldi utasra vonatkozó szabályok alkalmazhatóak. Ebben az esetben ÁFA felszámításával kell a számlát kiállítani. Az ÁFA visszatérítésére vonatkozó eljárást külön APEH kiadvány vi részletesen ismerteti.. Külföldi vevő magyarországi vásárlása Másik tagállamban regisztrált adóalany Külföldi személy elszállítás másik tagállamba bizonyított nincs elszállítás terméket a vámhatóság nem lépteti ki terméket a vámhatóság véglegesen kilépteti adómentes közösségi értékesítés adóköteles belföldi értékesítés adóköteles belföldi értékesítés fuvarozás, vagy feladás belföldön nem letelepedett személyi poggyász külföldi utas adómentes export adóvisszatérítés feltételekkel 18

19 A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Forrás: 2007/41. Adózási kérdés I. Ha a szállítást harmadik személy végzi a) CMR fuvarokmány b) és a címzettnek az átvételt igazoló nyilatkozata II. Ha a szállítást az eladó vagy a vevő a saját fuvareszközével végzi 1. hivatalos okmányok vagy közokiratok a) hatóság, b) közjegyző által kiállított igazolás 2. kereskedelmi okmányok a) a célország raktára által kibocsátott raktári átvételi elismervény (vagy a raktározási szerződés) vagy beraktározási okmány, b) a célország szaktestülete (pl. kereskedelmi vagy iparkamara) által kibocsátott igazolás; c) amennyiben a szerződéshez bankgarancia vagy akkreditív kapcsolódik, akkor azon okmányok, amelyeket ilyen esetben a bank elfogad; d) a célországban ügyvédi letétbehelyezésről szóló jegyzőkönyv vagy más igazolás; e) különös méltánylást érdemlő esetekben vii a vevő - a termék más tagállamba történő megérkezés tényét igazoló - nyilatkozata is elfogadható. 3. kiegészítő igazolások a) a vevő megrendelése, b) a felek közötti szerződések, c) az adóalanyok közötti levelezés, d) a számla másolata, e) a teljesítési igazolás, f) a vevő átvételi nyilatkozata, g) a rakományjegyzék, h) a szállítmány biztosítása, i) a pénzügyi teljesítés igazolása (banki bizonylatok), j) a vevő megbízhatóságának, teljesítőképességének valószínűsítésére irányuló dokumentáció, k) ha közúton viszik az árut, a gépjármű rendszáma, l) ha konténerben szállítják, a konténer száma, m) menetlevél, útnyilvántartás. Jegyzetek: i ii Az ítéletet részletesen ismerteti a MOSZ Hírlevél május 6-i száma iii A fuvarokmány használatáról rendelkezik: évi 3. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény kihirdetéséről, kiegészítve: évi LIV. törvény. iv 2007/41. Adózási kérdés 2.1. pontja. v C-184/05. sz. ügy indítvány 28. pont. vi APEH Információs füzetek szám. vii Az állásfoglalásból nem derül ki, hogy ezt méltányosság milyen esetben alkalmazható. 19

20 Angol nyelvű utalások számlán Magyar nyelvű szöveg A vevő az ÁFA megfizetésére köteles személy. A Héa-irányelv 1 szóhasználatával egyeztetett angol nyelvű szöveg The customer is liable to pay VAT. Az adóképviselő 2 az ÁFA megfizetésére köteles személy. The tax representative is liable to pay VAT. Háromszögügylet Triangular Transaction Az értékesítés a fordított adózási eljárás alá tartozik. The supply is subject to the reverse charge procedure. Új közlekedési eszköz közösségen belüli értékesítése. Intra-Community supply of new means of transport. Adómentes értékesítés. The supply is exempt. Árrés adózás alkalmazása utazási iroda esetében. The margin scheme is applied under conditions laid down in Article 306 of Council Directive 2006/112/EC. Árrés adózás alkalmazása használt cikkre (különbözet szerint adózás). The margin scheme is applied under conditions laid down in Article 314 of Council Directive 2006/112/EC. A magyar áfa-törvény területi hatályán kívüli értékesítés. Supply outside territorial application of Hungarian Value Added Tax Act Ellenérték nélküli ügylet. Transaction without consideration. Csereügylet. Barter transaction. Előlegfizetés. Advance payment. Megjegyzés: 1 A TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE november 28. a közös hozzáadottértékadó-rendszerről 2 A magyar áfa-törvény a pénzügyi képviselő, a jövedéki-törvény az adóképviselő kifejezést használja. 20

21 Áfa-bevallás gyakorisága adóév Bevallás típusa, benyújtási határidő, feltétel Áttérési kötelezettség ĖVES Határidő: az adóévet követő év február 25-ig Az adózónak évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. Negyedéves bevallásra kell áttérni, ha a tárgyévben az év elejétől előjel helyesen összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete előjelétől függetlenül a 250 ezer forintot elérte, vagy az adóév közben az adóhatóság a vállalkozó számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg, Havi bevallásra kell áttérni, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben a pozitív előjelű 1 millió forintot elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni. NEGYEDÉVES Határidő: a negyedévet követő hó 20. napjáig. Az adózó főszabályként negyedéves bevallásra kötelezett, ha kezdő vállalkozó, a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és közösségi adószámmal rendelkezik Havi bevallásra kell áttérni, ha az év elejétől összesített elszámolandó adó pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte. HAVI Határidő: a tárgyhót követő hó 20. napjáig. Az adózó havi bevallásra kötelezett, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, csoportos áfa-alanyiságot választ az ÁFA tv ban meghatározott közvetett vámjogi képviselő adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez Jogforrás: az adózás rendjéről szóló évi XCII. tv 1. és 2. számú melléklet. Megjegyzés: Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó ÁFA-bevallási gyakorisága megegyezik jogelődjével. Az összeolvadással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget ÁFA-bevallási kötelezettségének. A tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. 21

Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai

Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai dr. Kovács Attila 2016. 04. 25. 11:37 Értesítő a rovat cikkeiről A következő írás az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni 2015. adóévi adóbevallás elkészítéséhez

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

2008.9.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 252/17 HATÁROZATOK BIZOTTSÁG

2008.9.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 252/17 HATÁROZATOK BIZOTTSÁG 2008.9.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 252/17 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) HATÁROZATOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30. Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS

Részletesebben

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Dr. Vida Sándor* VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Az Európai Bíróságot számos esetben foglalkoztatta már, 1 és bizonyára még sokszor fogja foglalkoztatni

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

Rigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT.

Rigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT. dr. László Pardavi associate professor Hungary Széchenyi István University Deák Ferenc Fakulty of Law and Political Sciences Department of Adminstration and Financial Law Rigth the deduct. The role of

Részletesebben

2003.1.7. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 2.

2003.1.7. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 2. A BIZOTTSÁG 16/2003/EK RENDELETE (2003. január 6.) a Kohéziós Alap által társfinanszírozott intézkedések keretében a kiadások támogathatósága tekintetében az 1164/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2011.3.3.

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2011.3.3. HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.3. C(2011) 1290 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2011.3.3. a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008 2013-as időszakra

Részletesebben

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve

Részletesebben

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA Villamos energia beszerzés a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. közbeszerzési

Részletesebben

77/2007. (VII. 30.) FVM rendelet

77/2007. (VII. 30.) FVM rendelet 77/2007. (VII. 30.) FVM rendelet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)

Részletesebben

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nádasi-Szabó Tamás (felperesi jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt KDB Bank Európa Zrt. (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) felperesnek a Dr. Rátky és Társa

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozóan a héa tekintetében 2017-ben hatályba lépő uniós szabályok magyarázata

Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozóan a héa tekintetében 2017-ben hatályba lépő uniós szabályok magyarázata Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozóan a héa tekintetében 2017-ben hatályba (A Tanács 1042/2013/EU végrehajtási rendelete) Jogi nyilatkozat: Ezek a magyarázó megjegyzések

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

Kikre vonatkozik e tájékoztatás?

Kikre vonatkozik e tájékoztatás? Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a közösségen belüli termékbeszerzéseik, szolgáltatás-igénybevételük, termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után teljesítendő áfakötelezettségének

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum Zrt.

Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. Fordított adózás a magyar forgalmi adózás rendszerében, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos szabályozásra BERECZKI ÁGNES Okleveles forgalmiadó-szakértő szak

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA KözOP 1-5. prioritások általános és speciális elszámolhatósági elvek 2007-2013 programozási időszak Érvényes: 2015. április 2-ától TARTALOMJEGYZÉK 1.AZ ELSZÁMOLHATÓSÁG

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok

Részletesebben

Fogyasztóvédelmi tájékoztató az internetes vásárlásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Mit is jelent az online vásárlás?

Fogyasztóvédelmi tájékoztató az internetes vásárlásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Mit is jelent az online vásárlás? Fogyasztóvédelmi tájékoztató az internetes vásárlásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról Mit jelent az internetes (online) vásárlás? Mit is jelent az online vásárlás? Az internetes vásárlás a távollévők

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.4. COM(2012) 164 final 2012/0082 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművek belső piacon belüli átvitelének

Részletesebben

Page 1 of 12 32010R0913 Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról EGT-vonatkozású szöveg Hivatalos

Részletesebben

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda mint Szerződő Hatóság Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Részletesebben

Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó

Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Az ingatlanforgalmazás és az építési ágazat adózása Budapest, 2016. január 25. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások 27 % 5 % 150 m2-nél

Részletesebben

Tervezet A Kormány álláspontját nem tükrözi

Tervezet A Kormány álláspontját nem tükrözi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ktatószám:gkm/12009/25/2007 A gazdasági és közlekedési miniszter./2007. (.) GKM rendelete a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzataiból

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ KEOP 2012-4.10.0/A számú pályázat keretében 31,68 kwp csúcsteljesítményű napelemes rendszer telepítése Vép Város Önkormányzat épületeire tárgyú a közbeszerzésekről szóló 2011.

Részletesebben

Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Vadász Iván ÖSSZETETT ÜGYLETEK AZ ÁFA-BAN

Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Vadász Iván ÖSSZETETT ÜGYLETEK AZ ÁFA-BAN Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Vadász Iván ÖSSZETETT ÜGYLETEK AZ ÁFA-BAN A modern gazdaságra egyre inkább jellemző a komplex szolgáltatások nyújtása, amikor is egész alvállalkozói láncok közreműködésével csomagban

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás

A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 2013. 2. szám 87 Mihóné dr. Leitner Judit KECSKEMÉTI VÁROSI BÍRÓSÁG TITKÁRA (KECSKEMÉT) A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 1. Bevezetés Kezdetben csak bizonyos deliktumokra korlátozódott

Részletesebben

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű

Részletesebben

A hónap témája. Nemzetközi számvitel. Jogesetek. Meritum. Szakkönyvajánló. Havi bürokrata. Példatár

A hónap témája. Nemzetközi számvitel. Jogesetek. Meritum. Szakkönyvajánló. Havi bürokrata. Példatár SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI SZAKLAP AZ LAPOK KIADÓJÁTÓL BEMUTATÓ SZÁM 2008. OKTÓBER SZÁMVITELI tanácsadó A hónap témája Épületek bővítése, felújítása, karbantartása Könyvvizsgálatról könyvelőknek Könyvvizsgáló

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN Villamos energia Kereskedelmi üzletszabályzat 1. számú melléklet VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS (Minta) VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN Szerződő felek: Szerződésszám: Dátum: Érvényesség:

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Harmadik feles finanszírozás c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.2.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Harmadik feles finanszírozás c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.2. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Harmadik feles finanszírozás c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.2.0 A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával

Részletesebben

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Szilágyi Tímea 2014. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása Ügyszám: SZJSZT-03/11. A Fővárosi Bíróság megkeresése A Bíróság által feltett kérdések: 1.)

Részletesebben

I. FEJEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERÛSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK

I. FEJEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERÛSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK 33404 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 140. szám II. Törvények 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról* Az Országgyûlés a pénzügyi stabilitás és

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Vállalkozási Szerződés

Vállalkozási Szerződés Vállalkozási Szerződés Szerződésszám: 1-92682^2013 amely létrejött egyrészről: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad u. 2. adószáma: 15735777-2-42 bankszámlaszáma:

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

Pályázati felhívás. Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából.

Pályázati felhívás. Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázati felhívás Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázat célja (tárgya): A Budapest Főváros Önkormányzatának tulajdonában lévő, 3170/49

Részletesebben

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1.

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1. A 348/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat melléklete A(z) 256/2014 (X.31.) és 259/2014 (X.31.) számú Kgy. határozat melléklete SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA

Részletesebben

2006.12.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358/3

2006.12.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358/3 2006.12.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358/3 A BIZOTTSÁG 1857/2006/EK RENDELETE (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak

Részletesebben

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához Kurucz Mihály Bevezetés Egyes földterületek határvonalának pontos meghatározása, kimérése, majd térképi formában való megjelenítése,

Részletesebben

A GENERALI ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA

A GENERALI ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A GENERALI ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA Jóváhagyta a Generali Alapkezelő Zrt. Igazgatósága 2014. július 18-án kelt 22/2014 számú határozatával Hatályba lépés időpontja: 2014. július 22. Generali Alapkezelő

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. Törvény 137/A. 6. - a, és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. SWD(2012) 138 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE az ionizáló sugárzás

Részletesebben

TVK-ERŐMŰ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG VILLAMOS ENERGIA KERESKEDŐI ENGEDÉLYESI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁRA

TVK-ERŐMŰ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG VILLAMOS ENERGIA KERESKEDŐI ENGEDÉLYESI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁRA A TVK-ERŐMŰ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG VILLAMOS ENERGIA KERESKEDŐI ENGEDÉLYESI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE Tartalomjegyzék Tartalom Oldalszám

Részletesebben

Az üzleti szerződések adójogi és számviteli megközelítése. Budapest, 2016. február 24.

Az üzleti szerződések adójogi és számviteli megközelítése. Budapest, 2016. február 24. Az üzleti szerződések adójogi és számviteli megközelítése Budapest, 2016. február 24. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó TELJESÍTÉSI

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA Budapest, 2001. március 14. módosítva: Budapest, 2003. szeptember 11. módosítva: Budapest, 2004. június 8. Módosítva: Budapest, 2006. július

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött, egyrészről, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 31. cégjegyzékszáma: 01-10-041712, adószáma: 10644371-2-44;

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS (EGYEDI MEGÁLLAPODÁS)

BÉRLETI SZERZŐDÉS (EGYEDI MEGÁLLAPODÁS) Szerződés azonosító V-2010/11384/001-T Ajánlat azonosítószáma: V-2010/11384/001-T BÉRLETI SZERZŐDÉS (EGYEDI MEGÁLLAPODÁS) Jelen kétoldalú és hatalanyú jogviszony hatálybaléptető feltételeinek teljesülésével

Részletesebben

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5.

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5. H-1132 Budapest, Váci út 30. Üzletszabályzat EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYOS 2014. május 5. With head and heart in finance Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ TURIZMUSÁÉRT TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT EGYESÜLET ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A VELENCEI-TÓ TURIZMUSÁÉRT TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT EGYESÜLET ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A VELENCEI-TÓ TURIZMUSÁÉRT TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT EGYESÜLET ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A hatályos magyar jogszabályok vonatkozó rendelkezései alapján Ön a Velencei-tó Turizmusáért

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

A Femina Média Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei a Femina Media által kiadott termékekre vonatkozóan

A Femina Média Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei a Femina Media által kiadott termékekre vonatkozóan A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) vonatkozó részei elválaszthatatlan részét képezik mindazon Hirdetési szerződésnek (a továbbiakban: Egyedi Szerződés), melyet a Femina Média

Részletesebben

2008R0501 HU 27.12.2008 001.001 1

2008R0501 HU 27.12.2008 001.001 1 2008R0501 HU 27.12.2008 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 501/2008/EK RENDELETE (2008. június 5.)

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

1.1. Az ajánlatkérők neve, címe, távirati címe, telefon-és telefaxszáma, e-mail címe

1.1. Az ajánlatkérők neve, címe, távirati címe, telefon-és telefaxszáma, e-mail címe II. ÚTMUTATÓ A RÉSZVÉTELRE JELENTKEZŐNEK A. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1.1. Az ajánlatkérők neve, címe, távirati címe, telefon-és telefaxszáma, e-mail címe Neve: KÖRÖS VOLÁN Autóbuszközlekedési

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek Általános szerződési feltételek Webáruházunkban a vásárláshoz nem szükséges regisztrálni. Kérjük, ügyeljen az adatok pontosságára, mert a megadott információ alapján kerül számlázásra, illetve szállításra

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Napelemes rendszer telepítése a Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületére tárgyú a Kbt. 122/A. (1) bekezdése szerinti nemzeti eljárásrendben lefolytatásra

Részletesebben

KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS

KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS ALTEO Nyrt. Üzletszabályzat 3. sz. melléklet KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS A jelen villamos energia-kereskedelmi keretszerződés (az annak elválaszthatatlan részét képező valamennyi

Részletesebben

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S : Vagyongyarapodás lakáscélú kedvezmény Fővárosi Bíróság 1055. Budapest, Markó u. 27. 11.K. 31.800/2006/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság Kövesdy Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Kövesdy Attila

Részletesebben

PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM

PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM A fuvarozási szolgáltatás teljesítési helye 2010. előtt és napjainkban Név: Durmics Erika Szak: Okleveles forgalmi-adó szakértő Konzulens: Szilágyi Miklósné TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. március 3. 2016. 5. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 4/2016. (III. 1.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 200

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram. Kódszám: GINOP-8.3.1-16. Termékleírás. I. Általános feltételek

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram. Kódszám: GINOP-8.3.1-16. Termékleírás. I. Általános feltételek 1 1. sz. melléklet KKV Versenyképességi Hitel TÉB előterjesztés Hatályos: 2016. május 1-től Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram Kódszám: GINOP-8.3.1-16 Termékleírás

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2013. május 16. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2013. május 16. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2013. május 16. * A jogalap nélkül fizetett hozzáadottérték-adó egésze visszatérítésének az elmulasztása A héa-visszatérítést a héának egy harmadik félre történő áthárítása

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA, SZÁMVITELI SZABÁLYZAT

SZÁMVITELI POLITIKA, SZÁMVITELI SZABÁLYZAT Ikt.sz.: 47192/2012. Ikt.k.: 2012.10.17. BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. SZÁMVITELI POLITIKA, SZÁMVITELI SZABÁLYZAT Készült:

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2012. szeptember 6.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2012. szeptember 6.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2012. szeptember 6.(*) HÉA 2006/112/EK irányelv A 138. cikk (1) bekezdése Az olyan Közösségen belüli ügylet adómentességének feltételei, amelyet a vevő azon kötelezettsége

Részletesebben

Kérjük, ügyeljen az adatok pontosságára, mert a megadott információ alapján kerül számlázásra, illetve szállításra a termék.

Kérjük, ügyeljen az adatok pontosságára, mert a megadott információ alapján kerül számlázásra, illetve szállításra a termék. Felhasználási feltételek Webáruházunkban a vásárláshoz nem szükséges regisztrálni. Kérjük, ügyeljen az adatok pontosságára, mert a megadott információ alapján kerül számlázásra, illetve szállításra a termék.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT. 3A Takarékszövetkezet

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT. 3A Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT 3A Takarékszövetkezet Szabályzat száma: S-001/2015. Döntést hozó testület: Takarékszövetkezet Igazgatósága Határozat száma: Ig.-146/2015. Hatályos: 2016. március 21.-től. Jóváhagyó

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

AZ IKB PÉNZÜGYI LÍZING ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA

AZ IKB PÉNZÜGYI LÍZING ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK AZ IKB PÉNZÜGYI LÍZING ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA I.1 IKB Csoport. IKB Csoport alatt az IKB Deutsche Industriebank AG érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások, illetve a német IKB

Részletesebben

BIZOTTSÁG. L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)

BIZOTTSÁG. L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EK TÖRÖKORSZÁG VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. szeptember

Részletesebben

A LAKÓINGATLAN-EGYÉB Ingatlan BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA 2016 I. 1-től az SZJA 15 %

A LAKÓINGATLAN-EGYÉB Ingatlan BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA 2016 I. 1-től az SZJA 15 % A LAKÓINGATLAN-EGYÉB Ingatlan BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA 2016 I. 1-től az SZJA 15 % A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrei az utóbbi időben folyamatosan ellenőrzik a lakásbérbeadást. Az információkat

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Egy idősotthont és fogyatékosok otthonait fenntartó nonprofit kft. ügyvezetője fordult

Részletesebben

Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1

Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1 1 Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1 amely egyrészről a.. Hitelintézet (cím:...., cégjegyzékszám:, statisztikai azonosító: ), mint kölcsönnyújtó (a továbbiakban:hitelintézet), - másrészről

Részletesebben

2012. 12.31 2013. 06.30 2013. 09.30

2012. 12.31 2013. 06.30 2013. 09.30 14251986 1425"1986 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/ Tájékoztató a 211/2013.(X.31.) Oh. számú határozat végrehajtásának tapasztalatairól, valamint javaslat egyes nem lakáscélú helyiségek bérleti díjának

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2004.(VIII.30.)Kt. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről ZÁRADÉK

Részletesebben

KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BUDAPEST DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT.

KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BUDAPEST DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST A KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Hatályos: 2015. július 1. TARTALOM BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 1. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és úgy határozott, hogy

Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és úgy határozott, hogy Kivonat Hajdúhadház Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. május 13-án megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből: 101/2013.(V.13.)HÖ. sz. határozat Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Általános szerződési feltételek Törzsrész. Tartalomjegyzék

Általános szerződési feltételek Törzsrész. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék V. fejezet... 2 Az előfizetői jogviszony létrejötte, módosulása, megszűnése... 2 Az előfizetői szerződéskötés formai és eljárási szabályai... 2 1. Igénybejelentés... 2 1.4. Az igénybejelentés

Részletesebben