Penta Unió Oktatási Centrum

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Penta Unió Oktatási Centrum"

Átírás

1 Penta Unió Oktatási Centrum A belföldi fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, különös tekintettel a mezőgazdasági termékekre FARKAS ANDREA Forgalmiadó-szakértő Beck Ágnes 2

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Az általános forgalmi adó kialakulása, története Az általános forgalmi adó mechanizmusa Fordított adózás A fordított adózás bevezetésének okai Fordított adózás fogalma A fordított adózás Európai Unióban alkotott szabályozási háttérre Fordított adózás Magyarországon A fordított adózás feltételei A fordított adózáshoz kapcsolódó számlázási és adófizetési szabályok Fordított adózás hatálya alá tartozó termékek Építés-szerelési munkával létrehozott ingatlanátadások egyes esetei Hulladéktermékek Ingatlanok meghatározott köre választás alapján Adós és hitelező viszonylatában dologi biztosíték funkciójú termékek Felszámolási eljárás vagy más fizetésképtelenséget megállapító eljárás hatálya alatt álló értékesítő termékei Vas és acélipari termékek Mezőgazdasági termékek Fordított adózás alá eső szolgáltatásnyújtások Építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatások Munkaerő-kölcsönzés, személyzet rendelkezésre bocsátása Szén-dioxid-kibocsátási kvóták értékesítése Fordított adózás bevezetésének tapasztalatai Összegzés Irodalomjegyzék

3 Bevezetés Ezen a világon semmiről sem mondhatjuk, hogy biztos, kivéve a halált és az adót. (Benjamin Franklin) Az általános forgalmi adó területén belül a fordított adózás mechanizmusa két nagy csoportra bontható, melyek egymástól jól elkülönülnek, alkalmazásuk illetve bevezetésük is különböző okokra és területekre vezethető vissza. Megkülönböztetünk Közösségen belüli termékértékesítéshez és -beszerzéshez illetve szolgáltatásnyújtáshoz és -igénybevételhez kapcsolódó fordított adózást, melynek alapvető oka az hogy a közösségi hozzáadott értékadó rendszer az adózást a célország elve alapján valósítja meg. A módszer lényege, hogy a terméket megvásárló illetve szolgáltatást igénybevevő fél válik adófizetésre kötelezetté, az ő székhelye illetve gazdasági letelepedése szerinti országban keletkezik hozzáadott értékadó fizetési kötelezettség. A gyakorlatban vizsgálva ez egyszerűsítést jelent az értékesítő felek számára, hiszen így nem válik szükségessé, hogy minden olyan tagállamban regisztrálják magukat forgalmi adó tekintetében adóalanynak, melyekbe értékesítést hajtanak végre. A fordított adózás másik jelentős területe a belföldi fordított adózás, melynek szabályozása és részletezése szakdolgozatom témája. Az állami költségvetés legfontosabb bevételi forrása az adó, ezen belül az általános forgalmi adó jelentős arányt képvisel. A mindennapi életben egyre gyakrabban tapasztalhatóak mind Magyarországon, mind az Európai Unióban visszaélések, melyek az államok költségvetési bevételeit csorbítják. A fordított adózás Magyarországon jellemzően olyan belföldi termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében került bevezetésre, melyek az adóhatósági ellenőrzések megállapításai alapján jelentős adóelkerülési illetve adócsalási területet jelentettek, ezzel próbálva visszaszorítani a visszaélések számát és volumenét. Dolgozatomat egy rövid általános ismertetővel kezdem, mely az általános forgalmiadó kialakulását, mechanizmusát mutatja be, ezzel kiemelve a fordított adózásban megjelenő különbségeket, annak bevezetését, az azt indokló jogeseteket, melyek mind magyar mind a közösség más tagállamaiban megalapozták a bevezetést. 1

4 1. Az általános forgalmi adó kialakulása, története A modern gazdaságban állami jövedelmek jelentős forrása a végfogyasztásra vetik ki, ezért elméletileg minden vásárló megfizeti. Az általános fogalmi adó közvetett típusú, kummulatív jellegű indirekt adó, megjelenik a termékértékesítés és a szolgáltatás nyújtás minden fázisában. A mai értelemben ismert és elterjedt általános forgalmi adó kitalálója Maurice Lauré, a francia adóhatóság munkatársa, az adóforma francia neve taxe sur la valeur ajoutée (TVA). Eredetileg április 10-étől a legnagyobb cégek fizették, később fokozatosan kiterjesztették az összes szektorra. A francia állami adóbevételeknek még mindig ez a legnagyobb, 45%-os forrása ben az Európai Bizottság szakértői csoportot hozott létre, melynek feladata a tagállamok adórendszerének áttekintése volt. Az un. Neumark-bizottság a még csak Franciaországban létező hozzáadott értékadó rendszert támogatta, mely rendszer a belső piac fejlődését könnyítette meg azzal, hogy csökkentek az árak, így ezzel növekedett a kereskedelemben a termékek és szolgáltatások mennyisége. Ezen pozitív példa alapján 1967-ben a Tanács elfogadta a forgalmi adókról szóló első és második irányelvet. Az első irányelv a hozzáadottértékadó-rendszerre történő átállást tartalmazta, a második irányelv pedig részletesen szabályozta ennek struktúráját és alkalmazásának módját. Az új rendszernek 1970.január 1-jén kellett volna hatályba lépnie, de a változásokat lassabban lehetett megvalósítani, így a harmadik, a negyedik és az ötödik irányelv is módosította a határidőt május 17-én hozták meg a hatodik irányelvet (77/388/EGK), mely hosszú éveken keresztül határozata meg a Közösségi hozzáadottértékadó-rendszerét. Részletesen szabályozta a lényeges kérdéseket: területi, tárgyi, személyi hatály;adóköteles tevékenységek és azok helye; az adó alapja és mértéke; adómentesség és adólevonási jog; az adómegfizetésére kötelezett személyek és kötelezettségeik; különös szabályozások (mezőgazdasági termelőkre, idegenforgalmi tevékenységekre vonatkozó rendelkezések). A jogalkotó azt a célt tarotta szem előtt, hogy egyetlen jogforrásban kapjon helyet az áfa-előírások túlnyomó része 1. 1 Európai tükör Vértesy László: Hozzáadottérték-adó az Európai Unióban 2

5 A hatodik irányelvet 2006-tól a Tanács 2006/112/EK irányelve váltotta fel, melyet a Tanács november 28-i ülésén alkotta meg, amelyben a korábbi döntések összefoglalásra és az új tagországok részére biztosított átmeneti kedvezményekkel együtt egységesítetésre kerültek az eljárási szabályok 2 amelynek keretén belül a tagországoknak is meg kellett alkotnia saját általános forgalmi adóra vonatkozó szabályozását. Magyarországon az 1929-es törvényekben megjelenik az "1929. évi XXVIII. törvénycikk az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről". A 2007.évi CXXVII törvény az általános forgalmi adóról január 1-ei hatállyal váltotta fel a korábbi évi LXXIV. törvényt, amely már a harmadik volt az áfa adónem 1988-as bevezetése óta. A hazai áfa szerkezete és rendszere a 77/388/EGK irányelvre, az ún. hatodik áfairányelvre épül. 2. Az általános forgalmi adó mechanizmusa Az általános forgalmi adót az jellemzi, hogy általános, összfázisú, forgalmi típusú, hozzáadott érték és fogyasztói adó 3. Azért nevezik általános adónak, mert néhány adómentes szolgáltatásról eltekintve kiterjed a belföldi eredetű áruk és szolgáltatások teljes körére, továbbá az import eredetű termékekre és az export értékesítésre is. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy az értékesítést milyen tulajdonformában vagy milyen vállalkozási szervezeti keretek között végzik. Az összefázisú jellegéből adódóan a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás minden szakaszát érinti az általános forgalmi adó, azaz minden állomáson megállapításra és megfzetésre kell kerülnie. Az adóhalmozódás elkerülésének érdekében azonban lehetőség van arra, hogy az eladó fél az általa fizetendő adóból levonja a beszerzései során rá áthárított felszámított adót, így valósul meg a hozzáadottértékadó jelleg, hiszen a mechanizmussal az eladó az áltla hozzáadott munka, anyagok, szolgáltatások stb. értéke után fogja az adót bevallani és megfizetni. 2 A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről 3 Vö. Ercsey Zsombor: Általános forgalmi adó Verlag Dashöfer Szakkiadó, Budapest

6 Az általános forgalmi adó azért tekinthető fogyasztási típusú adónak, mert az értékesítési lánc végén a fogyasztó, továbbértékesítés híjján már nem válik adólevonásra jogosulttá, azonban a termék, szolgáltatás megvásárlásakor megfizeti a rá áthárított adó összegét. 3. Fordított adózás 3.1. A fordított adózás bevezetésének okai A fordított adózás általános forgalmi adó tekintetében speciális mechanizmust jelent, melynek bevezetését és alkalmazását több tényező is indokolta és indokolja napjainkban is. A magyarországi kutatások 4 azt vélelmezik, hogy a rejtett gazdaság több mint felét számlaadás elmulasztása, fiktív számlák és költség elszámolások, szándékos adócsalás jellemzi. Hazánkban illetve az Európai Unió más országaiban is az adókikerülés több tipikus adókikerülési módszere jelent meg, melyek jellemzően lehetnek csak belföldön működő cégeket érintő láncértékesítési csalások, illete a belföldi láncolatot más közösségi tagállamokban letelepedett társaságok bevonásával kiegészítő ún. karuszeres vagy körhinta jellegű ügyletek. Láncértékesítés során a belföldön működő társaságok értékesítési láncban ugyanannak a terméknek az értékesítését valósítják meg dokumentumok, bizonylatok szintjén, azonban az áru általában egy helyben marad vagy nem is létezik. Sok esetben az értékesítési láncban a termék ára fokozatosan csökken, így a visszaigényelhető adó meghaladja a fizetendő adó összegét. Más tipikusnak mondható esetekben az értékesítő cég a számlakiállítást követően eltűnik anélkül, hogy a fizetendő adó bevallási illetve megfizetési kötelezettségének eleget tenne, így a megrendelő által a számla alapján felszámított általános forgalmi adó átmenetileg meghitelezésre kerül, azonban az a költségvetésbe nem folyik be, így okozva hiányt a visszaigénylés teljesítésekor. A láncolat közösségen belüli kereskedők bevonásával tovább bonyolítható, ezekben az esetekben is tipikusan megfigyelhető az árumozgás hiánya, illetve az "eltűnő kereskedő" útján elkövetett csalás. Ez utóbbi módszer lényege, hogy kihasználja a közösségen belüli termékértékesítés áfa mentességét a feladó államában, melyet a megrendelőnek kell a rendeltetés szerinti tagállamban bevallania és megfizetnie. A 4 Molnár Gábor Miklós: Az adócsalás (doktori értekezés) 4

7 közösségen belüli beszerzést követően az első belföldi kereskedő a terméket már belföldi láncban értékesíti tovább, így esetében adófizetési kötelezettség keletkezik. Ez az a pont, ahol a kereskedő rendszerint nem tesz eleget az adóbevallási és adófizetési kötelezettségének, így ez a társaság lesz a "hiányzó kereskedő" a láncban. A fenti konstrukció gyakran értékesítési sorozatokban történik meg ún. "körhinta jellegű csalás" formájában, mely során ugyanazok az árucikkek fordulnak meg többször is a tagállamok között, így a költségvetésből hiányzó összeg a többszörösére emelkedik. Magyarország és az Európai Unió más tagállamainak adóhatóságai is jelentős küzdelmet folytatnak a fenti adókikerülési módszerek feltárásában és az így keletkezett adóhiány behajtásában. Hazánk költségvetésében az áfa, mint bevételi forrás jelentős hányadot képvisel (25-30%-os arány az elmúlt években), mely különösen indokolttá teszi, hogy különféle eszközök bevonásával a hiány összege visszaszorításra kerüljön. 1. táblázat Kiemelt adónemek és járulékok nettó bevételei milliárd Ft-ban Megnevezés SZJA 1 767, , , ,60 ÁFA 2 313, , , ,60 TAO 323,40 316,60 342,30 322,50 Munkaerőpiaci járulék 186,30 185,60 nincs adat nincs adat TB járulékok 2 841, , , ,00 EHO 41,20 54,30 108,80 138,70 Jövedéki adó 856,50 875,10 929,40 897,30 Regisztrációs adó 30,00 34,50 nincs adat nincs adat Lakossági illeték 83,50 75,60 nincs adat nincs adat EVA 181,90 172,30 146,50 110,00 Népegészségügyi termékadó nincs adat nincs adat 19,10 18,90 Környezetvédelmi termékdíj nincs adat nincs adat 56,40 48,20 Ágazati különadók nincs adat nincs adat 165,60 9,80 Pénzügyi szervezetek különadója nincs adat nincs adat 84,90 139,10 Kiemelt adó- és járulékbevételek összesen 8 625, , , ,70 (forrás: NAV Világa 2010, NAV Évkönyvek alapján saját készítés) Az adóhatóságok által lefolytatott ellenőrzések az elmúlt években jelentősen növekedtek, megállapításaik alapján egyértelmű, hogy jelentős a költségvetésbe be nem folyó adó összege, melynek visszaszorítása érdekében a korábbiaktól eltérő lépések megtétele vált szükségessé. 5

8 2. táblázat Áfát is érintő adóellenőrzések számának alakulása darabban Kockázati besorolás Összesen Befejezett ellenőrzések Meghiúsúlt vizsgálatok Összesen Befejezett ellenőrzések Meghiúsúlt vizsgálatok Magas Közepes Alacsony Nem besorolt Összesen Kockázati besorolás Összesen Befejezett ellenőrzések Meghiúsúlt vizsgálatok Összesen Befejezett ellenőrzések Meghiúsúlt vizsgálatok Magas Közepes Alacsony Nem besorolt Összesen (forrás: NAV Világa 2010, NAV Évkönyvek alapján saját készítés) 3. táblázat Feltárt nettó adókülönbözet összege ezer Forintban Feltárt nettó adókülönbözet Kockázati besorolás Magas Közepes Alacsony Nem besorolt Összesen (forrás: NAV Világa 2010, NAV Évkönyvek alapján saját készítés) Az adóelkerülő magatartás és az adócsalás bizonyos ágazatokat, mint például az építőipar, mezőgazdasági termékek, számítástechnikai termékek, élelmiszeripar kiemeltebben érint, ezen termékek esetében az általános mértékűnél alacsonyabb adókulcs vagy a fordított adózás bevezetése megfelelő eszköz lehet a visszaszorításra. A fordított adózás bevezetésének szükségességét azzal magyarázzák, hogy a magas kockázatú ágazatok esetén, ahol jellemző a fiktív számlák befogadása és ezek alapján a jogosulatlan áfa visszaigénylés, vagy az olyan ügyletek, amelyekben a vevő a számla áfatartalmát is megfinanszírozza és levonásba helyezi, de számlát kiállító eladó fél az 6

9 adóhatóság látóköréből eltűnik, a visszaélések megakadályozásának, visszaszorításának egyszerű módja a fordított adózás. Ebben az esetben a közösségen belül beszerzéshez hasonló metódussal, bizonyos feltételek teljesülése mellett az eladó olyan számlát állít ki, ami nem tartalmaz felszámított általános forgalmi adót, az adóbevallási és megfizetési kötelezettség így a vevő kötelezettségévé válik. Ha majd a lentiekben ismertetett fordított adózási módokat áttekintjük, megállapíthatjuk, hogy azok kivétel nélkül a gazdaság olyan szegmenseit fedik le, ahol az áfa rendszer működési mechanizmusának alaptételei jelentős mértékben sérültek, így már a klasszikusnak tekinthető ellenőrzési módszerekkel nem volt korábban kordában tartható, így az adott terület visszaélései érezhető módon befolyásolják a központi költségvetés bevételi oldalának alakulását. Az adóhatóság az elmúlt években több olyan újonnan bevezetett eszközt alkalmazott, amely segíthet abban, hogy csökkenjen a magas kockázatú adózók száma, akik esetében például már alapításkor látható, hogy olyan tulajdonosi körrel vagy ügyvezetéssel rendelkeznek, ami korábban, más társaságok adózásában aggályosnak mutatkozott, ilyen a KOCKERD néven ismert kockázatelemző kérdőív és az akár ennek alapján elrendelt fokozott adóhatósági felügyelet is. Közösségen belüli tranzakciókat és láncolatokat is érintő ellenőrzések során a negatív VIES (Áfa-információs Csererendszer) eltérsek esetén, mely azt mutatja, hogy az ügyletben érintett felek ne azonos módon és összegben vallották be az adóhatóságaik felé azáltaluk folytatott közösségi tranzakciók összegét, lehetőség nyílik az EUROFISC-kel (Nemzetközi Adatcsere Mechanizmus) történő együttműködésre, mellyel lehetősg van egy korai riasztó rendszer kialakítására és ezzel egy célzott állomány gyors információcseréjét biztosító hálózat kialakítására és működtetésére től bevezetésre kerül a EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer), melynek célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a gyakran emberi egészséget veszlyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása és nem utolsó sorban az adóelkerülők adóhatóság eltali kiszűrése. Az EKÁER-rel nyomon követhetővé válik az áruk tényleges útja, mert a szállítással kapcsolatos adatokat (áru megnevezése, mennyisége, címzett, feladó adatai, szállító jármű rendszáma stb) még a fuvarozás megkezdése előtt rögzíteni kell a 7

10 rendszerben. Az általános bejelentési szabályoktól szigorúbb, azaz alacsonyabb mennyiségi és értékbeli korlát vonatkozik a kockázatos termékek körére, esetükben a közúti fuvarozás tényét az alacsonyabb határértékek átlépése esetén rögzíteni kell a rendszerben. Az élelmiszeripari termékek esetén az EKÁER regisztrációt megelőzően szükséges a FELIR (Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszer) rendszerben is regisztrálni a termékeket és az árumozgást. Az EKÁER rendszer bizonyos mentességekkel a közúti áruforgalom jelentős hányadára kiterjed, meghatározott biztosítéknyújtási kötelezettség terheli az áru tulajdonosát, illetve súlyos szankciók szabhatóak ki a bejelentés nélkül, igazolatlan eredettel fuvarozott áruk esetén, mely várhatóan elrettenti a fiktív ügyletekkel ezidáig adóhiányt okozókat a későbbiekben Fordított adózás fogalma A fordított adózás lényege az általános szabállyal szemben, hogy a terméket beszerző, illetve a szolgáltatást igénybe vevő adóalany, más néven a megrendelő számolja el az adóhatósággal az áfa-összeget. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vevő az eladó részére csak a nettó ellenértéket fizeti meg, és a saját bevallásában fizetendő adóként tünteti fel azt az adóösszeget, amelyet az általános szabályok szerint az eladónak kellene fizetendő adóként bevallania. A fordított adózás alkalmazása biztosítja, hogy a hozzáadottérték adó a fogyasztás helye (a vevő székhelye) szerinti tagállam költségvetését gyarapítsa, rendszere már 2008-as adóévet megelőzően is alkalmazásra került a magyar szabályozásban. 3.3 A fordított adózás Európai Unióban alkotott szabályozási háttérre Az Európai Bizottság év májusában elkészített javaslatában is központi elemként jelent meg a fordított adózás az adóelkerülés megakadályozásában. 6 Az ún. 6-os direktívát felváltó, 2006/112/EK rendelet cikkben foglalt fordított adózási rendre vonatkozó rendelkezéseket kötelesek a tagállamok, így hazánk is a jogszabályaiban érvényesítetni. Kötelező jelleggel a cikkekben nevesített 5 ekaer.hu tájékoztató 6 COM (2006) 254 8

11 esetekben teszi az irányelv kötelezővé a fordított adózás alkalmazását, melyeket a magyar szabályozás 2008-tól át is vett. Az irányelv 199. cikke szerint a tagállamok előírhatják (nem kötelező érvényű a tagállamok részére), hogy a héa megfizetésére terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő legyen a kötelezett. Az irányelv a következő esetekben ad erre lehetőséget: a) építési szolgáltatások, ideértve az ingatlanhoz kapcsolódó javítási, tisztítási, karbantartási, átalakítási és bontási szolgáltatásokat, valamint a 14. cikk (3) bekezdése értelmében termékértékesítésnek minősülő építési munkák átadása; b) az a) pontban szereplő tevékenységeket végző személyzet biztosítása; c) a 135. cikk (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett ingatlan értékesítése, amennyiben az értékesítő a 137. cikk értelmében az értékesítésre adófizetési kötelezettséget választott; d) a VI. mellékletben felsoroltak szerinti használt anyagok, adott állapotukban újrafelhasználásra alkalmatlan használt anyagok, törmelék, ipari és nem ipari hulladék, anyagában hasznosítható hulladék, részben feldolgozott hulladék értékesítése, valamint az ott meghatározott termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása; e) biztosítékként adott termékek átadása az egyik adóalany által egy másik adóalany részére, a biztosíték érvényesítéseként; f) a tulajdonjog fenntartás megszüntetését követően termék értékesítése az engedményes részére és e jognak a gyakorlása; g) ingatlanvagyonnak a végrehajtó által kényszereladási eljárás keretében történő értékesítése. A fenti lehetőségeken túl az irányelv külön eljárás keretében átmeneti időszakra további esetekben is jóváhagyhatja a fordított adózás alkalmazását, melyek a 395 cikk alapján valósulhatnak meg (1) A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, bármelyik tagállamot egyhangúlag felhatalmazhatja arra, hogy az ebben az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket vezessen be az adóbeszedés egyszerűsítésére, vagy egyes adócsalások és - kikerülések megelőzésére. Az adóbeszedés egyszerűsítését szolgáló intézkedések a végső fogyasztói szinten beszedett tagállami adóbevétel teljes összegét csak elhanyagolható mértékben befolyásolhatják. 9

12 (2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket bevezetni kívánó tagállam kérelmet küld a Bizottsághoz, és megad számára minden szükséges információt. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége. Amint a Bizottság úgy véli, hogy a kérelem elbírálásához általa szükségesnek tartott minden információ a rendelkezésére áll, egy hónapon belül értesíti a kérelmező tagállamot, és a kérelmet eredeti nyelven továbbítja a többi tagállamnak. (3) A (2) bekezdés második albekezdésében említett értesítéstől számított három hónapon belül a Bizottság benyújtja a Tanácshoz a megfelelő javaslatot vagy a kifogásait ismertető közleményt, ha ellenzi a kért eltérést. (4) A (2) és (3) bekezdésben megállapított eljárásnak a kérelem Bizottsághoz történő beérkezésétől számított 8 hónapon belül minden esetben be kell fejeződnie. 3.4 Fordított adózás Magyarországon Már az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény is ismerte a fordított adózás alkalmazását belföldi ügyletek tekintetében, azonban csak a hulladékkereskedelemben érintett adóalanyok alkalmazták január 1-jétől az új Áfa-törvény a alapján bővült a fordított adózás alá eső belföldi ügyletek köre, így jelenleg a következő ügyletek körében alkalmazható a módszer: az építési szerződés alapján történő ingatlanátadás, ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása, az építési szerződés alapján átadásra kerülő ingatlanhoz, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó az előző pontban megnevezett szolgáltatásokhoz történő munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása, egyes hulladéktermékek értékesítése a 6.számú melléklet alapján, újnak nem minősülő ingatlan értékesítése, nem beépítés alatt álló ingatlan értékesítése, illetőleg építési teleknek nem minősülő földterület értékesítése, ha az értékesítő adóalany az ilyen értékesítései vonatkozásában az általános szabályok szerinti adózást választotta, 10

13 az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul, a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termék értékesítése, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll, üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító kvóták értékesítése, mezőgazdasági termékek értékesítése a 6/A számú melléklet alapján vas és acélipari termékek értékesítése a 6/B számú melléklet alapján Ha a ban felsorolt termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat áttekintjük, hogy Magyarország szinte valamennyi lehetőséggel élve bevezette a belföldi ügyletekre a fordított adózást. Ezen túlmenően a július 1-től a gabona kereskedelemre is bevezette a fordított adózási módot. Magyarország élt a lehetőséggel, 2011-ben előzetes engedélyeztetési eljárás során fordult az Európai Bizottsághoz, hogy a mezőgazdasági termékek forgalmazását illetően bevezethesse a fordított adózást. A Bizottság a kérelmet jóváhagyta, a változásokat első ízben az elkövetkezendő két évben átmeneti jelleggel léptette az áfa törvény hatályba, majd ezt meghoszabbítva 2018.decemer 31-ig teszi lehetővé. A mezőgazdasági termékekhez hasonlóan problémás termékkör hazánkban a vas és acélipari termékek köre, így a fenti lehetőséggel Magyarország ezen termékek körében is élt, azaz január.1-től várhatóan szintén decemberi 31-ig a fordított adózás mechanizmusa alakalmazandó A fordított adózás feltételei Az ügylettípusok részletezése előtt érdemes kitérni arra, hogy milyen adózói kör alkalmazhatja a belföldi fordított adózás mechanizmusát. Az ügylet teljesítésében érintett feleknek két fontos kritériumnak kell megfelelniük: belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lenniük nem rendelkezhetnek olyan törvényben szabályozott jogállással, amely alapján tőlük az adófizetés ne lenne követelhető 11

14 A fenti feltételrendszer logikusnak és kézenfekvőnek tűnik, hiszen csak így biztosítható, hogy az adófizetés megtörténjen. Az hogy mely adózók tartozhatnak a második feltételként nevesített jogállás alá, további magyarázatot, részletezést kíván. Az áfatörvény az eva alanyokat külön nevesíti, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok, akik esetében a fordított adózás alkalmazható abban az esetben is, ha az eva alany teljesíti az értékesítést illetve abban az esetben is, amikor az eva alany részére történik termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás. Egyértelműen kizárható a fordítottan adózók köréből a magánszemély vevő, az alanyi adómentes státuszú adózó, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállásó adóalany. Esetükben a teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után a hagyományos módon fel kell számítani az áfát, melyet az értékesítő fél szerepeltet az adóbevallásába és ő fizeti meg az adóhatóság felé. Az Áfatörvény szerint a tevékenység közérdekre való tekintettel vagy speciális tevékenység esetében adómentes tevékenységet végzőknek viszont a jogállása nem zárja ki a fordított adózást. Ezen adóalanyok nem a jogállásuk, hanem a tevékenységük miatt nem fizetnek áfát, de mint fordított adózás alá eső ügyletek címzettjei, adófizetésre kötelezettek. Ugyancsak megfelel a fordított adózás személyi feltételeinek többek között az utazásszervezőre, viszonteladóra vonatkozó speciális szabályok szerint adózó adóalany is. A jogállásbeli feltételek megerősítése érdekében az Áfatörvény lehetőséget biztosít arra, hogy bármely fél nyilatkozatot kérhessen partnerétől illetve az adóhatóság tájékoztatását kérje. A jogállásbeli megítélésen túl az újnak nem minősülő ingatlanok értékesítése esetén kérhető tájékoztatás az adóhatóságtól arra vonatkozóan, hogy az értékesítő fél élt-e illetve milyen terjedelemben élt választási lehetőségével azaz általános szabályok szerinti adózást választott-e ezen tevékenységére vonatkozóan. Fontos kiemelni és figyelemmel lenni arra a körülményre, hogy a fordított adózás feltételeinek fennállását ügyletenként kell vizsgálni, melynek értékesítési láncolatok, vagy alvállalkozók igénybevétele esetén kiemelt szerepe van az egyes értékesítések felek közötti elszámolásában. Előfordulhat olyan eset, amelyben egy magánszemély vásárol fordított adózás alá tartozó termékét (például gabona vagy hulladéktermék) vagy vesz igénybe olyan szolgáltatást (például generálkivitelező által nyújtott építőipari szolgáltatás), amely adóalany felek között a fordítottan adózna, de ilyen esetekben, mivel nem minősül adóalnynak számára az általános áfa szabályok alkalmazásával kell 12

15 számlát kibocsátani. Az ezen értékesítést megelőző értékesítések azonban, ha azok adóalanyok között történnek, már a fordított adózás szabályai szerint adóznak A fordított adózáshoz kapcsolódó számlázási és adófizetési szabályok A fordított adózáshoz, mint általánostól eltérő adózási formához kiegészítő szabályozás tartozik számlakiállítás és adófizetési kötelezettség keletkezésének tekintetében. Számlakiállításnál további kötelezően feltüntetendő tartalmi elemekkel egészül ki a bizonylat 7 : a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma áthárított adó feltüntetése helyett a "fordított adózás" kifejezés Az adófizetési kötelezettség keletkezése sem azonos az általános módón, egyenesen adózó termékek és szolgáltatások adófizetési kötelezettségével. Az első fontos eltérés, hogy fordított adózás esetén az előlegfizetés nem keletkeztet adózási pontot, azaz nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így az áfabevallásban sem szerepel az előleg. Az Áfatörvény a fizetendő adó megállapítására külön szabályozást tartalmaz 8, mely szerint akkor keletkezik adófizetési és ezzel adóbevallási kötelezettség, amikor az alábbi három esemény közül a leghamarabbi bekövetkezik: az ügylet teljesítését igazoló számla vagy egyéb okirat kézhezvétele az ellenérték megtérítése a teljesítést követő hónap tizenötödik napja Abban az esetben, ha az adófizetésre kötelezett jogállásában változás következik be, ai miatt tőle az adófizetés nem lenne követelhető, vagy ha az adófizetésre kötelezettől a tartozását átvállalták a fizetendő adót a fentiektől eltérően a jogállás-változást megelőző napon illetve a tartozás átvállalás napján kell megállapítani. 7 Áfatörvény Áfatörvény

16 3.4.3 Fordított adózás hatálya alá tartozó termékek Építés-szerelési munkával létrehozott ingatlanátadások egyes esetei Az áfatörvény a fordítottan adózó termékértékesítési ügyletként határozza meg az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlanátadások egyes eseteit. Az ebbe a körbe tartozó termékértékesítések nem tekinthetőek a hagyományos értelembe vett termékértékesítésekkel azonosnak, mert jellemzően építési, kivitelezői vagy vállalkozói szerződések teljesítéseként jönnek létre. Maga az ingatlan mint fogalom meghatározása sem egyszerű, hiszen az Áfatörvény erre vonatkozóan nem tartalmaz fogalmat, körülhatárolásához a Polgári Törvénykönyv 9 szerinti ingatlant kell érteni. A Ptk nem tartalmazza az ingatlan definícióját, a jogelmélet azonban egységes abban, hogy ingatlannak azok a dolgok minősülnek amelyek állaguk sérelme nélkül egyáltalán nem vagy csak jelentős értékvesztéssel helyezhetők át másik helyre. Ingatlannak minősülnek továbbá a már gyökeret eresztett növények és a folyók hordalékai is. Ezen az jogelméleten túl az épületek és építmények fogalmi meghatározásában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 10 törvény nyújt segítséget. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). A fentiek alapján nem csupán a klasszikus értelemben vett épületek tekintendőek ingatlannak az Áfatörvény rendszerében, hanem az egyéb építmények is, melyek lehetnek csővezetékek, elektromos berendezések, tartósan rögzített tartályok illetve például kutak is. Fontos körülmény és vizsgálandó szempont az e pont alá történő besorolásnál, hogy az átadott ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik-e. Nem csupán a tulajdoni lapon évi V.törvény a Polgári törvénykönyvről évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 14

17 történő felvezetés számít azonban, hanem minden egyéb bejegyzés, amit az ingatlannyilvántartás más részén történik, például térképrajzon Hulladéktermékek A hulladékkereskedelem hazánkban a belföldi fordított adózás úttörőjének tekinthető, hiszen már 2006 óta adózik a hagyományostól eltérő mechanizmussal. Az Áfatörvény 6. számú melléklete taxatíven, VTSZ számok megjelölésével határozza meg, hogy mely termékek körét érti a hulladékok alatt, hiszen ennek meghatározása az eladó és a vevő oldaláról tekintve nem azonos. Az eladó által hulladékként kezelt anyagok rendszerint a vevők irányából alapanyagként jelennek meg, melyet tovább feldolgozva, az anyagot módosítva új termék előállításának során használnak fel Ingatlanok meghatározott köre választás alapján Az Áfatörvény az ingatlanokat két csoportba sorolja, lehetnek beépített és beépítetlen ingatlanok. Mely ingatlanok tartozhatnak a fordított adózás hatálya alá? Beépített ingatlan illetve ingatlanrész és az ehhez tartozó fölrészlet értékesítése, kivéve azon eseteket, ahol az ingatlan rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, illetve ha meg is történt a használatbavétel, annak jogerőre emelkedése óta még nem telt el 2 év. A használatbavételt a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele jelenti. Beépítetlen ingatlan illetve ingatlanrész, kivéve az építési telek vagy telekrész. A fent nevesített ingatlanok értékesítése az Áfatörvény értelmében adó alóli mentességet élvez a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel, a kivételek esetén pedig a hagyományos adózási metódus alkalmazandó. Az adó alóli mentességek esetén azonban az adózó választási lehetőséggel élhet, így választhatja az általános szabályok szerinti adózást, amely fordított adózási mechanizmust jelent ezen ingatlanok tekintetében. A választást jól meg kell fontolni, hiszen attól a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem lehet eltérni. Lehetőség van arra, hogy külön-külön vagy esetleg együttesen gyakorolja az általános szabályok szerinti adózást az adóalany a lakóingatlanok illetve lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetén. 15

18 Azt hogy mit minősíthetünk lakóingatlannak az Áfatörvény definícója segítségével határolhatjuk be. Lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület. A fentiekből látható, hogy nem az ingatlan tényszerű használatának van jelentőssége, hanem annak, hogy milyen módon került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre illetve annak, hogy lakás céljára létesítsék, ami első sorban a használatbavételi engedélyből állapítható meg. Annak eldöntése, hogy érdemes-e az adókötelezettség választása igen nagy körültekintést igényel és egyértelműen függ attól, hogy az ingatlant kinek kívánja és fogja adott társaság értékesíteni.. Elsődleges szempont, hogy az adókötelezettség választása esetén, az ingatlanon realizált haszon után áfát kell fizetni, amely a végső felhasználónak történő értékesítésekor árnövekedést okozhat, ha nem tudja visszaigényelni a rá áthárított adót. Ugyanakkor, ha adókötelesen kerül értékesítésre az ingatlan, akkor a beszerzéskor az áthárított, vagy a saját maga által megállapított adó levonható, amely a pénzügyi likviditásra lehet kedvező hatású Adós és hitelező viszonylatában dologi biztosíték funkciójú termékek Az adós és hitelező viszonylatában a belföldi fordított adózás alá tartozik a követelés kielégítésére irányuló dologi biztosíték értékesítése. Tipikusan ilyen ügyletek a zálógszerződések, zálogügyletek fedezeteként szereplő ingó vagy ingatlan vagyontárgyak értékesítése. A folyamat kétlépcsős, elsőként a zálogtárgy tualjdonosa (adós) értékesít a zálogjogosult (hitelező) számára, majd ezt követően a hitelező harmadik személy felé. A fordított adózás kérdése csak abban az esetben merül fel, ha az adós adóalanynak minősül. 16

19 Ha a dologi biztosíték tárgya ingatlan, mely alapvetően az Áfatörvény adó alóli mentes kategóriájába tartozik, abban az esetben csak akkor lehet fordítottan adózó az ügylet, ha az eladó (az adós) adókötelessé tette az ingatlan értékesítését. Ha a dologi biztosíték tárgya beépítés alatt álló ingatlan, új ingatlan vagy építési telek, akkor a főszabály szerint is áfaköteles, és ezért tartozik a fordított adózás alá Felszámolási eljárás vagy más fizetésképtelenséget megállapító eljárás hatálya alatt álló értékesítő termékei Fordított adózás alá esik az is, ha fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adózó tárgyi eszközt értékesít, vagy olyan tárgyi eszköznek nem minősülő egyéb értéket illetve szolgáltatást nyújt, amely a forintot meghaladja. Fontos kiemelni, hogy amikor a termékértékesítés felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt történik, akkor a fordított adózás tárgyi eszköz értékesítés során mindig alkalmazandó, függetlenül annak értékhatárától. A forintot meghaladó érték csak a tárgyi eszköznek nem minősülő egyéb termékek esetén releváns Vas és acélipari termékek től az Áfatörvény 6/B számú mellékletében taxatíve, VTSZ számok megjelölésével felsorolt vas és acélipari termékek körének esetében is bevezetésre került a fordított adózás mechanizmusa, mely várhatóan ig marad majd hatályban. A bevezetés indoka ezen termékkörök esetében is az, hogy a kereskedelmük elérte azt a problémás szintet, amelynél már be kell avatkozni, hiszen jelentős adóhiányt okoznak a költségvetés számára. A Magyar Vas-és Acélipari Egyesülés becslései alapján az építkezéseken és az építőiparon kívül felhasznált vassal és acéltermékekkel kapcsolatos áfacsalás értéke éves szinten eléri az 5-6 milliárd forintos összeget. A rendelkezés hatására várhatóan jelentősen csökkenni fog a piaci szereplők száma és tisztulni fog az ágazat. 17

20 A fordított adózás szabályait a én vagy azután történt értékesítések esetén kell alkalmazni, átmeneti szabályok segítenek az ezt megelőzően fizetett előlegek tekintetében az elszámolás, számlázás megvalósításában 11 Hasonlóan a mezőgazdasági termékekhez az áfabevallásban mind az eladóknak, mind a vevőknek nyilatkozatot kell tenniük az alábbi adatokról A termékértékesítőnek nyilatkozni kell: vevő adószámáról termékértékesítés teljesítésének a napjáról termék megnevezése VTSZ számmal megjelölve értékesített termék kg-ban meghatározott mennyiségéről VTSZ szám szerinti bontásban adóalapjáról (ezer forintra kerekítve) A termékbeszerzőnek nyilatkozni kell: értékesítő adószámáról termékértékesítés teljesítésének a napjáról termék megnevezése VTSZ számmal megjelölve beszerzett termék kg-ban meghatározott mennyiségéről VTSZ szám szerinti bontásban adóalapjáról (ezer forintra kerekítve) Mezőgazdasági termékek i hatállyal kerültek a mezőgazdasági termékek a fordítottan adózó termékek körébe, elsőként csak meghatározott 2 éves időtartamra, melyet 2014-ben módosítottak így ig alkalmazandó ezen termékek esetén a fordított adózás. A bevezetés indoka nyilvánvalóan gazdaságot fehérítő célzat volt, hiszen az ágazat szereplőinek véleménye szerint jelentős, közel 30%-os volt a feketegazdaság aránya a gabonakereskedelemben. Ez az ijesztően magas arány sokak szerint veszélyeztette a normál kereskedelem menetét, a tisztességesen termelő gazdák és kereskedők 11 Áfatörvény

21 működését és megélhetését egyben az ágazat versenyképességét és a gazdaság szereplőinek adómorálját. Az Áfatörvény 6/A. melléklete taxatíven, VTSZ számok megjellésével felsorolja, hogy mely termékek tartoznak ebbe a körbe. A termékbesorolásnál a Kereskedelmi Vámtarifa napján érvényes besorolási rendje tekintendő irányadónak. 4.táblázat Fordíottan adózó mezőgazdasági termékek köre Megnevezés VTSZ szám Kukorica 1005 Búza és kétszeres 1001 Árpa 1003 Rozs 1002 Zab 1004 Triticale Napraforgó-mag, törve is Repce- vagy olajrepcemag, törve is 1205 Szójabab, törve is 1201 (forrás: Áfatörvény 6/A számú melléklete) Az árumozgások és a kereskedelem jobb átláthatósága érdekében, azon túl hogy fordított adózás került bevezetésre a fenti termékek esetében az adóalanyoknak az áfabevallásban kiegészítő jelleggel adatot kell szolgáltatniuk az általuk beszerzett és értékesített termékek vonatkozásában. Az adatszolgáltatás az alábbiakat tartalmazza: A termékértékesítőnek nyilatkozni kell: vevő adószámáról termékértékesítés teljesítésének a napjáról termék megnevezése VTSZ számmal megjelölve értékesített termék kg-ban meghatározott mennyiségéről VTSZ szám szerinti bontásban adóalapjáról (ezer forintra kerekítve) 19

22 A termékbeszerzőnek nyilatkozni kell: értékesítő adószámáról termékértékesítés teljesítésének a napjáról termék megnevezése VTSZ számmal megjelölve beszerzett termék kg-ban meghatározott mennyiségéről VTSZ szám szerinti bontásban adóalapjáról (ezer forintra kerekítve) Az adózási mechanizmus megváltoztatása illetve bizonyos termékek körének kijelölése az általánostól eltérő szabályozás bevezetése a gyakorlatban rengeteg kérdést vet fel, átmeneti szabályok alkalmazása válik szükségessé illetve a bevezetést követő hónapok a felmerült kérdések tisztázásával a módszer gyakorlatba történő átültetésével telnek. Az alábbi kérdéskörök, jogesetek merültek fel: Átmeneti rendelkezések köre 12 Elsőként az tisztázandó, hogy a fordított adózást azon ügyletek körében kell alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja napjára esik vagy azt követi. Ez a tényállás egyértelmű, de felmerül a határnapot megelőzően fizetett előlegek kérdése, hogyan kell ezeket elszámolni, milyen számlát és mikor kell kiállítani? Általánosságban elmondható, hiszen az Áfatörvény 13 is ezt tekinti alpvetőnek, hogy a vevő fél által fizetett előleg bruttó összegnek minősül, mely tartalmazza a fizetendő adó arányos összegét. Ebből a feltételezésből kiiundulva az alábbi példán mutatom be, hogy a után megvalósuló teljestés esetén a korábban fizetett előleg elszámolása milyen módon történik: 1. ábra Előleg elszámolása az átmeneti rendelkezések tükrében Előleg fizetés Teljesítés dátuma Bizonylat kelte Fizetési határidő Fizetett ellenérték Megnevezés Nettó összeg Áfa összeg Bruttó összeg Előleg Áfatörvény Áfatörvény 59. (2) 20

23 Végeszámlázás teljesítéskor Teljesítés dátuma Bizonylat kelte Fizetési határidő Fizetendő ellenérték Megnevezés Nettó összeg Áfa összeg Bruttó összeg Termékértékesítés Előleg levonás Fizetendő Mikor keletkezik az adózónak nyilatkozattételi kötelezettsége az általa beszerzett gabonáról, ha ahhoz előlegfizetés is kapcsolódott? Adófizetési kötelezettség alapesetben az Áfatörvény szabályozása alapján a teljesítéskor keletkezik 14. Eltérő rendelkezést tartalmaz azonban előlegfizetés esetére a jogszabály, mely szerint a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani 15. Mindezen előírásokat a fordított adózás esetén kiegészíti illetve módosítja egy különleges szabályozás, mely szerint abban az esetben, ha a termék vásárlója illetve a szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, az alábbi három esemény közül a leghamarabbi bekövetkezésekor keletkezik adófizetési kötelezettség: az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy okirat kézhezvétele az ellenérték megtérítése a teljesítést követő hónap 15. napja 16 A fentiekből könnyen levezethető, hogy abban az esetben, ha a vevő előleget fizet nem keletkezik adófizetési kötelezettség, hanem csak akkor, amikor a termék értékesítése megvalósul és az eladó által az előleg levonásával és a fizetendő végösszeg megállapításával kiállított számlát kézhez veszi vagy kiegyenlíti vagy a teljesítést követő hónap 15. napja bekövetkezik. Így az előbbi három dátum közül az adófizetési kötelezettség napját meghatározó dátum lesz a nyilatkozattételi kötelezettségének meghatározó dátuma is, azaz abban az adóbevallásában kell nyilatkozatot tennie a beszerzett gabonával kapcsolatban, amelyikben az eladótól kapott végszámlát szerepelteti. 14 Áfatörvény Áfatörvény Áfatörvény

24 Különleges jogállású esetként felmerülhet olyan tranzakció, amelyben a vevő a teljesítés teljes ellenértékét előlegként kifizeti. Ebben az esetben adóbevallási illetve nyilatkozattételi kötelezettséget fog keletkeztetni maga az előlegfizetés, hiszen az ellenérték megtérítése megvalósul. A kereskedelmi forgalomban kapható pattogatni való kukorica illetve különféle napraforgómagok a fordított adózás hatálya alá tartoznak-e 17? A konkrét termékek esetében a pontos előállítási mód és ezen túl a pattogatni való kukorica esetében a felhasznált kukorica fajtájának ismeretében lehet meghatározni, hogy az adott termék melyik VTSZ alá sorolandó, s így értékesítésére a fordított adózás alkalmazandó-e. Az azonban minden esetben vizsgálandó, hogy ki ezen termékek vásárlója, hiszen, ha nem adóalany vevőről beszélünk a fordított adózás az alanyi feltételek megvalósulása híjján fel sem merülhet. Ha a vevő személye tisztázott, akkor a Kereskedelmi Vámtarifa fogalmait és besorolási szabályait kell megvizsgálni. Kukorica esetén KUKORICA Vetőmag Más Több fajta kukorica ismert, amelyeknél a szemek színe többféle (aranysárga, fehér, néha pirosas-barna vagy tarka) és az alakjuk is különféle (gömbölyű, hosszúkás, lapos stb.). Nem tartozik ide a főzni való csemegekukorica (7. Árucsoport). Alszámos magyarázat alszám alkalmazásában a "vetőmag" meghatározás csak olyan kukoricaszemet jelent, amely az illetékes nemzeti hatóság szerint vetési célra szolgál. A nem főzni való kukorica megmunkálását tekintve csupán hántolatlan vagy másképpen meg nem munkált az 1005 vámtarifaszám alá tartozik, azaz e termék értékesítése a fordított adózás hatály alá esik. 17 Adóhatóság án közzétett tájékoztatása 18 A 4002/2013. tájékoztatás 1. számú melléklete Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázata 22

25 Ettől eltérő a kiszerelt és előállított kukorica vámtarifaszám szerinti besorolása, amely elő van készítve a pattogtatáshoz és zacskókban, dobozokban van kiszerelve. A felhasznált kukorica fajtájától függően a termék illetve VTSZ szám alá sorolható, így ezen termékek értékesítésekor az általános szabályok szerinti egyenes adózás érvényesül MÁS ZÖLDSÉG ECET VAGY ECETSAV NÉLKÜL ELKÉSZÍTVE VAGY TARTÓSÍTVA, NEM FAGYASZTVA, A 2006 VTSZ. ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK KIVÉTELÉVEL Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) 2008 MÁS MÓDON ELKÉSZÍTETT VAGY TARTÓSÍTOTT, MÁSHOL NEM EMLÍTETT GYÜMÖLCS, DIÓFÉLE ÉS MÁS EHETŐ NÖVÉNYRÉSZ, CUKOR VAGY MÁS ÉDESÍTŐANYAG VAGY ALKOHOL HOZZÁADÁSÁVAL IS Más A kiskereskedelmi forgalomban jelen lévő natúr/vagy ízesített már kipattogtatott, kiszerelt ún. pop corn termékek a vámtarifaszám alá tartoznak, így ezen termék értékesítése esetén sem merül fel a fordított adózás lehetősége Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer Napraforgó esetén NAPRAFORGÓMAG, TÖRVE IS E vtsz. alá tartozik a közönséges napraforgó (Helianthus annuus) magja. A pirított napraforgómag a VTSZ szám alá tartozik, így a fordított adózás alkalmazásának a hatálya e termék értékesítésére nem terjed ki. A nem pirított, étkezési célú napraforgómag (héjasan vagy héj nélkül) viszont a 1206 VTSZ szám alá tartozik, ami azt jelenti, hogy a személyi feltételek fennállása esetén a termék értékesítésekor a fordított adózás alkalmazandó. 19 A 4002/2013. tájékoztatás 1. számú melléklete Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázata 23

26 A búza ocsú megítélése a fordított adózás szempontjából 20 Az ocsú a búza tisztításakor képződő törmelékes maradék, mely többek között tartalmazhat tört szemeket, idegen anyagokat is, mint például pelyvát, léhát, port és egyéb növényi részeket is. A növényi anyagok megmunkálása során keletkező hulladékok, melléktermékek és maradékanyagok külön VTSZ szám alá tartoznak (2308 VTSZ), azaz már különálló termékkörnek minősülnek. Így mind a búza, mind a 6/A mellékletben felsorololt további mezőgazdasági termékek tisztításakor, megmunkálásakor keletkező hulladék és egyéb melléktermékek esetében az általános adózási metódus alkalmazandó. Miért is volt indokolt a mezőgazdasági termékek esetén a fordított adózás bevezetése? Az Adóhatóság ellenőrzései és nyomozati tervékenységei során a mai napig tár fel olyan ügyleteket, melyek a mezőgazdasági termékekkel elkövetett adócsalás kategóriájába tartoznak. Hosszú éveken keresztül jellemző volt az ágazatra, hogy a résztvevő kereskedők jelentős száma nem valós kereskedő volt, jelenlétüket csak a bonyolult és szövevényes értékesítési láncolatok létrejötte indokolta, melyekkel különféle módszerekkel hajtottak végre sok esetben csak látszólagos tranzakciókat és ezzel nagy összegű adócsalásokat. Az adócsalások tipikus módszerei 21 Klasszikus csalás - fiktív számlázás A fiktív számlázás több típusa ismert, lehet probléma maga a számlakibocsátó személye, a számlán szereplő gazdasági esemény tartalma illetve az hogy a tranzakció milyen felek között jött létre. A számlakibocsátó nem adóalany, azaz a cégbíróság a társaságot nem jegyezte be, a cégbejegyzés hamis vagy lopott iratok alapján történt illetve a természetes személy tevékenységének végzéséhez az adóhatósághoz nem jelentkezett be. Ezekben az esetekben egyértelmű, hogy mivel a számlát kiállító fél nem adóalany, az adóbevallási és adófizetési kötelezettségének sem tesz eleget, azonban a számlát befogadó fél a rá áthárított áfatartalmat levonásba helyezi, mellyel összességében a tranzakció hiányt okoz a költségvetésben. 20 Adóhatóság én közzétett tájékoztatása 21 Adókamara Dr Cserteg Rita előadása 24

Penta Unió Oktatási Centrum Zrt.

Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. Fordított adózás a magyar forgalmi adózás rendszerében, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos szabályozásra BERECZKI ÁGNES Okleveles forgalmiadó-szakértő szak

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

Az Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján. Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke

Az Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján. Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke Az Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke 1. Nem ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [Áfa-tv.

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Szilágyi Tímea 2014. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Kikre vonatkozik e tájékoztatás?

Kikre vonatkozik e tájékoztatás? Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a közösségen belüli termékbeszerzéseik, szolgáltatás-igénybevételük, termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után teljesítendő áfakötelezettségének

Részletesebben

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2013. január 1-től Közösségen belüli termékmozgatás Nem keletkezik Közösségen belüli termékmozgatás jogcímén adóztatandó tényállás,

Részletesebben

2. Irányadó jogszabályok

2. Irányadó jogszabályok A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3010/2014. útmutató a vámigazgatási bírságok kiszabásáról, a korrekciós pótlékról és az azokhoz kapcsolódó méltányossági eljárások gyakorlatáról 1. Bevezető A

Részletesebben

Az általános forgalmi adózást érintő szabályok változásai 2016

Az általános forgalmi adózást érintő szabályok változásai 2016 Az általános forgalmi adózást érintő szabályok változásai 2016 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2015. évi CLXXXVII. törvény Készítette: Gayerhoszné Hajós Zsófia NAV

Részletesebben

PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM

PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM A fuvarozási szolgáltatás teljesítési helye 2010. előtt és napjainkban Név: Durmics Erika Szak: Okleveles forgalmi-adó szakértő Konzulens: Szilágyi Miklósné TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai

Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai dr. Kovács Attila 2016. 04. 25. 11:37 Értesítő a rovat cikkeiről A következő írás az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni 2015. adóévi adóbevallás elkészítéséhez

Részletesebben

A nyomtatvány Nyilatkozat részét nullás adattartalommal is be kell nyújtania, ha 2014- ben nem keletkezett bevétele!

A nyomtatvány Nyilatkozat részét nullás adattartalommal is be kell nyújtania, ha 2014- ben nem keletkezett bevétele! Kitöltési útmutató a kisadózó vállalkozás által megszerzett bevételről, a bevételi értékhatárt meghaladó összeg után fizetendő százalékos mértékű adóról 2014. évre, valamint adatszolgáltatásról [14KATA]

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 20/2004. (XII.15.) rendelete a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2004.

Részletesebben

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években 1 AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 1.1 Forgalmi adózás alapjai A fejlett országok adórendszereinek ismertetésekor már volt szó a hozzáadott érték-típusú forgalmi adórendszerekről. Bár ez a legnagyobb karriert

Részletesebben

Tartalom 1 ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének kockázatai

Tartalom 1 ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének kockázatai E-Adótanácsadó E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat XI. évfolyam 6. szám 2015. június Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012.(V.31.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (Egységes szerkezetben a 23/2014.(XII.16.) és a 10/2014.(V.30.) önkormányzati rendelettel)

Részletesebben

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül Belső konzulens: Dr. Antal

Részletesebben

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Reklámadó Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Jogszabályi háttér 2015. évi LXII. törvény a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról, mely módosította a 2014. évi XXII. törvényt A társasági adóról

Részletesebben

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása 2015.01.29 Tartalom: Adómegtakarítási lehetőségek a törvényváltozások tükrében - 2015 adókedvezmények a személyi

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016.

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre

Részletesebben

Az Art. 2015. évi módosítása. Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes

Az Art. 2015. évi módosítása. Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes Az Art. 2015. évi módosítása Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása A 2014. évi LXXIV. törvény az egyes

Részletesebben

Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ. a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról

Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ. a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról 2 A vagyonarányos közteherviselés alkotmányos elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a lakó- és üdülőingatlanok, a vízi

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi CXLVII. törvény 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. FEJEZET

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A település hatályos 30/2005.(XII.12.) számú rendelettel módosított

Részletesebben

Tájékoztató az 5%-os adómérték alá tartozó lakóingatlan-értékesítésekről (Áfa tv. 82. (2) bekezdés, 3. számú melléklet I. rész 50-51.

Tájékoztató az 5%-os adómérték alá tartozó lakóingatlan-értékesítésekről (Áfa tv. 82. (2) bekezdés, 3. számú melléklet I. rész 50-51. Tájékoztató az 5%-os adómérték alá tartozó lakóingatlan-értékesítésekről (Áfa tv. 82. (2) bekezdés, 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjai) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1..

Részletesebben

Eljárást megindító felhívás "A NAV Központi Hivatala egyes ingatlanjainak takarítása" tárgyú közbeszerzési eljárásban

Eljárást megindító felhívás A NAV Központi Hivatala egyes ingatlanjainak takarítása tárgyú közbeszerzési eljárásban Eljárást megindító felhívás "A NAV Központi Hivatala egyes ingatlanjainak takarítása" tárgyú közbeszerzési eljárásban Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/125 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény

Részletesebben

Feljegyzés. Lakások felújításával, átalakításával, javításával kapcsolatos kedvezményes áfa

Feljegyzés. Lakások felújításával, átalakításával, javításával kapcsolatos kedvezményes áfa Oldal: 1 / 6 Feljegyzés Tárgy: Lakások felújításával, átalakításával, javításával kapcsolatos kedvezményes áfa Időpont: 2010-02-04 I. Tényállás: A hatályos magyar ÁFA szabályozás a felújítást és a lakásokon

Részletesebben

irányítószám: 7621 Telefon: +36 72514802

irányítószám: 7621 Telefon: +36 72514802 1 4. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS A Kbt. 123. -a szerinti, szabadon kialakított eljárás alkalmazása

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal TÉTELES ÁFA, ÁFA KIUTALÁS ELŐTTI ELLENŐRZÉSEK PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS Az egyéni vállalkozók,

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2007. évi CXXVII. törvény 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 2016.01.01. és 2018.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok

Részletesebben

2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet

2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Témakörök: 1. Családi kedvezmény 2. Rendelkezési jogosultság 3. Új adómentes lehetőségek 4. Önálló tevékenységre vonatkozó változások 5. Nem önálló tevékenységre

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2016-ban is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám.

Részletesebben

Környezetvédelmi termékdíj. Készítette: Debreczeni László

Környezetvédelmi termékdíj. Készítette: Debreczeni László Környezetvédelmi termékdíj Készítette: Debreczeni László Termékdíjról szóló jogszabályi alapok 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV.

Részletesebben

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2014. január 1-től

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2014. január 1-től Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2014. január 1-től 2014. június 30-ig: Folyamatos teljesítés I. Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben

Részletesebben

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016.

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során

Részletesebben

Tájékoztató. Tisztelt Diósdi Adózó!

Tájékoztató. Tisztelt Diósdi Adózó! Tájékoztató Tisztelt Diósdi Adózó! Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 19/2015.(X.28.) önkormányzati rendelettel megalkotta az új építmény és telekadóról szóló rendeletét. A rendelet alapvető

Részletesebben

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések.

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1 Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról Tóalmás község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Tisztelt Mérnöki Kamarai Tag! Kedves Kolléga! Felhívjuk figyelmét, hogy az Országgyûlés 2012. október 1-jén elfogadta a kisadózó

Részletesebben

FELADATELLÁTÁS ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS

FELADATELLÁTÁS ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS FELLEGI MIKLÓS 1 Új finanszírozási és helyi adórendszer: Élet az adósságkonszolidáció után A tanulmány a helyi adók szerepét, jelentőségét vizsgálja az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Arra

Részletesebben

Pfeffer Zsolt, tanársegéd Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék. körében. Az adókötelezettségek

Pfeffer Zsolt, tanársegéd Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék. körében. Az adókötelezettségek 48 Pfeffer Zsolt, tanársegéd Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék Az adókötelezettségek megjelenése a közbeszerzések szabályozásában 1 I. Bevezető gondolatok és az adókötelezettségek

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Külföldi kiküldetés szabályzata

DEBRECENI EGYETEM Külföldi kiküldetés szabályzata DEBRECENI EGYETEM Külföldi kiküldetés szabályzata Készítette: Kancellária Hatályos: 2016. január 1-től Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1. Bevezető rendelkezések... 3 2. Értelmező

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2016. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó-és Vámigazgatósága

Jogszabályváltozások 2016. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó-és Vámigazgatósága Jogszabályváltozások 2016 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó-és Vámigazgatósága Témakörök Társasági adó, illeték Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Adózás rendje Társasági

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. Budapest, 2015. november

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. Budapest, 2015. november EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IGAZSÁGÜGYI MINISZTER 56941/2015. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5) bekezdése alapján NEM NYILVÁNOS. Készült 2015. november 19-én ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az előadó-művészeti

Részletesebben

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló EDUTAX Kft. SZÁMos helyen ott vagyunk Ügyfél Hírlevél adózás, számvitel, munkaügy A szerkesztőbizottság tagjai: Molnár Imre Szilai László Takács Tibor Torma Beáta Vidáné Papp Csilla adószakértő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

Gyögyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége : 3235 Mátraszentimre, Rákóczi u. 16. :37/376-410/20.

Gyögyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége : 3235 Mátraszentimre, Rákóczi u. 16. :37/376-410/20. Gyögyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége : 3235 Mátraszentimre, Rákóczi u. 16. :37/376-410/20. mellék www.matraszentimre.hu e-mail: ado@matraszentimre.t-online.hu A bevallási

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

Város Jegyzője. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy.

Város Jegyzője. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy. Város Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu TÁJÉKOZTATÓ A HELYI ADÓRENDELETEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ A

Részletesebben

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2015. január 1-től

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2015. január 1-től Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2015. január 1-től Kihirdetve: Magyar Közlöny 161. szám 2014. november 26., szerda 2014. évi LXXIV. törvény 2014. évközi változások

Részletesebben

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30. Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS

Részletesebben

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. Kihirdetve: Magyar Közlöny 161. szám 2014. november 26., szerda 2014. évi LXXIV. törvény A személyi jövedelemadót érintő 2015. évi adótörvény változások CSALÁDI KEDVEZMÉNY,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ. LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legfeljebb két gyermek után támogatást igénylők részére/

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ. LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legfeljebb két gyermek után támogatást igénylők részére/ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legfeljebb két gyermek után támogatást igénylők részére/ (Érvényes 2016. január 1-jétől) Tisztelt Érdeklődő, Tisztelt

Részletesebben

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

Adóváltozások 2013-2014

Adóváltozások 2013-2014 Adóváltozások 2013-2014 2013, december 18-11:35 Tisztelt Ügyfelünk! Tárgy: 2014 évi adóváltozások Eddigi gyakorlatunknak megfelelően összefoglaljuk a legfontosabb 2014. évi adóváltozásokat. Előreláthatólag

Részletesebben

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E 2007. évi 20. szám 2007. október 25. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS RENDELETEI 43/2007. (X. 25.) Ö.r. Debrecen Megyei

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben

2.2. Biztosított az a jogi személy, aki valamely áruknak közúton, járművel, díj ellenében történő belföldi fuvarozására vállalkozik.

2.2. Biztosított az a jogi személy, aki valamely áruknak közúton, járművel, díj ellenében történő belföldi fuvarozására vállalkozik. 1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 1.1. A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. a jelen biztosítási szerződés alapján díjfizetés ellenében a 7. pontban foglalt kivételekkel megtéríti mindazokat az árukárokat,

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1.

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1. A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2011. (XII.12.) rendelete a helyi építmény- és telekadóról A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Kötelezettségvállalás nyt.száma: Sz-1-6696/2008 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) statisztikai számjel: 15329877-8411-311-01,

Részletesebben

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Feladatmegoldás

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Feladatmegoldás Adózási alapismeretek 2. konzultáció Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Feladatmegoldás Adózási alapfogalmak Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy,

Részletesebben

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher

Részletesebben

Zamárdi Város Önkormányzata képviselő-testületének 25/2014 (V.27.) önkormányzati rendelete. I. Fejezet. Általános rendelkezések

Zamárdi Város Önkormányzata képviselő-testületének 25/2014 (V.27.) önkormányzati rendelete. I. Fejezet. Általános rendelkezések Zamárdi Város Önkormányzata képviselő-testületének 25/2014 (V.27.) önkormányzati rendelete közterületen lévő reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről

Részletesebben

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik.

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik. Módosuló adótörvények 2016 (összefoglalás) 2015. év során kilenc hírlevélben tájékoztattuk ügyfeleinket az adótörvények 2016.01.01-től hatályos változásairól. Jelen hírlevelünkben összefoglaljuk, és némileg

Részletesebben

ÁFA fizetés esetei, példák

ÁFA fizetés esetei, példák ÁFA fizetés esetei, példák 161-177 Hol tartunk? ÁFA, mint közvetett adó Történeti visszatekintés Hatásmechanizmusok 1988 as reform Jelenlegi ÁFA rendszer Különleges ÁFA elszámolási módok Valódi mentesség,

Részletesebben

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár?

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kristó Annamária dr. Bene Beáta Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mert Jánoshida külterületén

Részletesebben

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig.

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig. EUPOLISZ UTAZÁSSZERVEZŐ KFT. Székhely: 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1. II/15. Tel: (+36) 88 871728, (+36) 88 871729 Cégjegyzékszám: 01-09-694366 Adószám: 12600229-2-19 Engedélyszám: U-000463 Vagyoni biztosíték:

Részletesebben

2. Irányadó jogszabályok

2. Irányadó jogszabályok A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3003/2015. útmutató a vámigazgatási bírságok kiszabásáról, a korrekciós pótlékról és az azokhoz kapcsolódó méltányossági eljárások, valamint a vámigazgatási eljárásban

Részletesebben

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás

Részletesebben

2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel. 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit!

2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel. 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit! 2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit! - Teljesítés időpontja (több alkalmi szállításnál utolsó nap) - Számla kelte - Fizetési

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015

Jogszabályváltozások 2015 Jogszabályváltozások 2015 Készítette: Tariné Deák Edit osztályvezető 2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények módosításáról (161, 184, 185, 186, 187 és 188-as MK) Az adózás rendjét érintő változások

Részletesebben

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ VÁLTOZÁSOK 2016. Sike Olga. Nemzeti Adó- és Vámhivatal

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ VÁLTOZÁSOK 2016. Sike Olga. Nemzeti Adó- és Vámhivatal ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ VÁLTOZÁSOK 2016. Sike Olga főosztályvezető-helyettes Nemzeti Adó- és Vámhivatal FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA I. [Áfa tv. 58. (1) bek., Mód. tv.* 10. ] FŐSZABÁLY:

Részletesebben

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 A törvényalkotó szándékai szerint a tervezett adóváltozások, módosítások nyomán egyszer bbé válik az adózók, vállalkozások élete, csökkennek a vállalkozásokat érint

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Az önkormányzat képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

Az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer

Az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer Az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer Jogszabályi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 22/E., 2015. január 1-jétől hatályos 22/E., 88. (6), (6a), (6b) bekezdései,

Részletesebben

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA)

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA) Copyright 2014 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ezt a dokumentumot a Könyvelői Praktikumból nyomtatták 2014-02-23 20:13:27-kor, a(z) 78.92.204.112 IP címről. Tartalomjegyzék: A kisadózó

Részletesebben

KÁRTALANÍTÁSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

KÁRTALANÍTÁSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS FGSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA KÁRTALANÍTÁSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS továbbiakban Megállapodás, amely létrejött egyrészről az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen

Részletesebben

Magyarcsanád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/1996.(V.21.) Ö.R. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Magyarcsanád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/1996.(V.21.) Ö.R. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarcsanád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/1996.(V.21.) Ö.R. számú rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben a 12/2002.(XII.17.) Ö.R., 23/2003(XII.16.)Ö.R. és a 12/2008(XI.25.)Ö.R.

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs

Részletesebben

Pályázati Útmutató. az Európai Területi Társulások 2015. évi támogatására. (A pályázat kódja: ETT-15)

Pályázati Útmutató. az Európai Területi Társulások 2015. évi támogatására. (A pályázat kódja: ETT-15) Pályázati Útmutató az Európai Területi Társulások 2015. évi támogatására (A pályázat kódja: ETT-15) 2015. március 25. Tartalomjegyzék 1. Támogatott tevékenységek és kiadástípusok... 3 2. A pályázaton igényelhető

Részletesebben

DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2009. (II.27) r e n d e l e t e Decs Nagyközség Önkormányzatának 2009. évi költségvetéséről Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a

Részletesebben

A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet területi hatálya Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területére

A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet területi hatálya Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területére Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 46 /1997.(09.25) számú rendelete a települési folyékony kommunális hulladék ideiglenes elhelyezéséről, gyűjtéséről, elszállításáról, ártalommentes végleges elhelyezéséről

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz A naptári évvel azonos üzleti évet, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni az önkormányzati

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram. Kódszám: GINOP-8.3.1-16. Termékleírás. I. Általános feltételek

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram. Kódszám: GINOP-8.3.1-16. Termékleírás. I. Általános feltételek 1 1. sz. melléklet KKV Versenyképességi Hitel TÉB előterjesztés Hatályos: 2016. május 1-től Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram Kódszám: GINOP-8.3.1-16 Termékleírás

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3)

Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3) Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3) Hatályos: 2012. november 1-jétől Nysz.: 16051 Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3) 1. fejezet A biztosítás

Részletesebben