1. táblázat Adókulcsok a 70-es években
|
|
- Lajos Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 1.1 Forgalmi adózás alapjai A fejlett országok adórendszereinek ismertetésekor már volt szó a hozzáadott érték-típusú forgalmi adórendszerekről. Bár ez a legnagyobb karriert befutó adótípus, de mégsem mondhatjuk általánosnak, az USA-ban nincs központi forgalmi adórendszer, egyes szövetségi államokban bevezettek bizonyos egyfázisú forgalmi adót, másokban viszont nem alkalmazzák. Egy országban, Sri Lankán megpróbálkoztak egy, a forgalmi adórendszerbe épített személyi jövedelemadó bevezetésével, magyarán az árba épített forgalmi adó a kereseti viszonyoktól függött, de a rendszer adminisztrációs igénye végül csírájában fojtotta el a nagy reményekkel induló kezdeményezést. Európában először Franciaországban vezették a hozzáadott érték típusú adórendszert, majd Németország, Ausztria és Dánia következett. Az eredmények meggyőzőek voltak, bár némileg meglódult az infláció, de egy versenysemleges, könnyen kezelhető és nem utolsósorban az állami bevételeket növelő rendszer jött létre. Megindultak a hatásvizsgálatok európai együttműködési szinten is, amelyeknek nagy lökést adott az akkori Közös Piac fejlődése, a szervezet nagy hangsúlyt fektetett egy versenysemleges, a piaci tényezőket nem torzító forgalmi adórendszer bevezetésére. Végül 1977-ben az EU-tagországok magukra nézve kötelezőnek ismerték el a hozzáadott értéken alapuló forgalmi adózást, és bevezették azt. A hozzáadott érték típusú adózás révén a forgalmi adóbevételek nagymértékben nőttek a korábbi évekhez képest, így az alkalmasnak bizonyult a közvetlen adók által nem kezelhető jövedelmi aránytalanságok mérséklésére is, habár az eleinte alkalmazott túlságosan sok adókulcs, a kivételek, kedvezmények megadása feleslegesen bonyolította a rendszert és növelte az igazgatási költségeket. Ezért a kezdeti három-négy kulcsos rendszer az EU-tagországokban nagymértékben egyszerűsödött. 1. táblázat Adókulcsok a 70-es években ÁFA kulcsok Ausztria 20 % 10 % Franciaország 18 % 5, 5,7% 33,3% Nagy Britannia 20 %. Olaszország 18 % 2, 9, 38 % Irország 23 % 5, 8, 18% 35 % Belgium 19% 6, 17% 20 % A hozzáadott érték típusú adó bevezetésre szakaszosan 1977-től kezdődően került sor szerte Európában, a kulcsok jelentősen eltérnek, de az adóalapok is. Tehát a forgalmi adórendszerek nemcsak aszerint különböznek egymástól, hogy a fizetési kötelezettségek egyfázisú, a
2 forgalom minden egyes szakaszában fizetendő adóként vagy hozzáadott értékalapú elvonási formaként jelennek-e meg A magyar forgalmi adórendszer kialakulása Az 1988-as adóreform egyik leglátványosabb lépése volt a korábbi, egyfázisú, több mint 400 kulcsot számláló forgalmi adózás megreformálásra. Magyarországon a hozzáadott érték típusú forgalmi adórendszert 1988-ban vezették be. A legalacsonyabb kulcs 0 százalék volt, ide tartoztak az alapvető élelmiszerek, szolgáltatások, a legmagasabb pedig 25 lett, amely így próbálta a fogyasztást mérsékelni, másrészt a növekvő költségvetési hiány finanszírozásához szükséges forrást előteremteni, miközben nyitva felejtette a kaput a fogyasztási adó eltéréseiből adódó fogyasztási adócsalás, az olajszőkítés, illetve a jogtalan ÁFA visszaigénylés előtt. A következő években alapvető változások nem mentek végbe, de megindult a szociális vonások eltörlése, például a kedvezményes kör fokozatos felszámolása: jelentősen szűkült például már a 90-es évek elejére a 0 kulcsos sávba tartozó termékek köre, amely elsősorban a legszegényebb rétegeket érintette. Az eredeti szándékok szerint az alapvető fogyasztási cikkeket nem, vagy alig terhelte volna az általános forgalmi adó (ebbe a körbe tartoztak az alapvető élelmiszerek, a háztartási energia, csatornadíj, vízdíj, gyógyszerek, közlekedés, hírközlés),de ezek a kedvezmények lépcsőzetesen 1995-ig megszűntek. A következő években az általános forgalmi adó törvény változásai nem elsősorban az adókulcsok változásával, hanem a forgalom legális csatornába való terelésével próbálták a bevallott adóalapot a ténylegeshez közelíteni, illetve számos értelmező módosítással az időközben lezajlott tulajdonosi kör-váltáshoz igazítani, amit elsősorban az adóeljárási rendelet, végrehajtási utasítások, a forgalmat dokumentáló nyomtatványok forgalmazásának szigorítása, a számlaadási kötelezettség elrendelése és ennek ellenőrzése révén próbáltak megvalósítani. Összességében azonban jelentősen szigorodtak az általános forgalmi adó visszaigénylését lehetővé tévő szabályok, és az ehhez kapcsolódó adóellenőrzések. A Bokros-csomag sem okozott strukturális módosításokat az ÁFA rendszerben, de nagymértékben megnövelte annak hatékonyságát, egyben hasonlóan a személyi jövedelemadóhoz az alacsony keresetűek közvetett adóterhelését növelte. Újabb fordulatot hozott a 2004-es EU csatlakozás, habár a csatlakozás feltételéül szabott rendszer akkor már több mint 15 éve működött. Így EU-csatlakozás előtti tárgyalások célja elsősorban az adókulcsok arányosításakor elérhető derogáció volt azon termékekre, amelyek kedvezményes kulccsal adóztak. A magyar delegáció négy termékkörre kért derogációt, ebből háromra többek között az energiaszolgáltatásra megkapta az átsorolási kedvezményt, viszont a közúti fuvarozásra nem, amely 2004-től a 25 százalékos körbe került. ÁFA-mentes beszerzésnek minősültek az Phare, az ISPSA és a SAPARD program keretében történő beszerzések. A kormány a fuvarozókkal viszont leült a jövedékiadó-emelés ügyében és a köztük létrejött megállapodás szerint az adó emelését a nyersolaj világpiaci árának változásától tette függővé. A jövedéki adózásban pedig a mértékeket előre két évvel rögzítették, a többi adónemhez hasonlóan.
3 Újraszabályozták az export-import termékeladás, vásárlás, illetve a szolgáltatások nyújtása esetén a teljesítés helyének meghatározását, valamint a távértékesítés ÁFA-szabályait. Megszűnt a 0 kulcs, ezért bizonyos termékek a tárgyi mentes körbe kerültek zömében humán kiegészítő gyógyászati eszközök, segédanyagok, míg a 12 százalékos körhöz csatlakoztak az egykor 0 százalékkal adózó közszolgáltatások, például ásványi tüzelőanyagok, élelmiszerek, gyógyszerek- a szolgáltatások zöme természetesen már ekkorra a 25 százalékos körben volt. Megszűnt a fogyasztási adó, helyette bevezették például az autók beléptetéséhez kapcsolódó regisztrációs adót és emelkedtek a fogyasztásiadó-tételek után az ÁFA alsó 12 százalékos kulcsa 15 százalékra emelkedett, majd váratlanul ra a felső 25 százalékos kulcs 20 százalékra mérséklődött az infláció megfékezésének jegyében. Rendkívül jelentősnek mondhatók a Gyurcsány-kormány antiinflációs politikájának részekén bejelentett, a legfelső ÁFA kulcsot 25 százalékról 20 százalékra mérsékelő, majd ennek ellenpontjaként egy évvel később a mérsékelt 15 százalékos kulcsot 20 százalékra emelő ÁFA változások. Ennek egyenes következményeként néhány hónapig az áremelkedés mérséklése volt tapasztalható, majd az árak újból emelkedésnek indultak, miközben az ÁFA bevételek mérséklődtek Az ÁFA rendszer főbb elvei és sajátosságai Az általános forgalmi adó tartalmában a következők érvényesülnek: típusa szerint közvetett; a költségvetési bevétel valós realizálási helye szerint a végső fogyasztást terheli; összfázisú, vagyis a termékek, szolgáltatások forgalmával összefüggő fizetési kötelezettség minden forgalmi szakaszra kiterjed; a beszedésének módja szerint: az adóhalmozódást kiküszöböli. i Az általános forgalmi adózásban elsődlegesen az önadózás szabályai alkalmazandóak, vagyis az adófizetésre kötelezettek maguk regisztrálják, összesítik, számítják ki, vallják be és fizetik meg az adót. Az adó alanyai saját nevükben gazdasági tevékenységet végző személyek, szervezetek. Az általános forgalmi adó kötelezettség akkor keletkezik, amikor egy belső értékkel bíró termék, szolgáltatás, vagy immateriális jog az ország jelen esetben a Magyar Köztársaság közigazgatási határain belül tulajdonost cserél. Vagyis e három feltétel szükséges ahhoz, hogy ÁFA-kötelezettség keletkezzék. A meghatározás pedig tartalmazz azt is, hogy az ellenérték megfizetése nem kötődik semmiképpen sem az adókötelezettség keletkezéséhez és mint később látni fogjuk a kiegyenlítéséhez sem. Általános forgalmi adó kötelezettség terheli az adóalany valamennyi (belföldön teljesített) termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását. Az adót a végső fogyasztó fizeti meg, de nem a költségvetésnek, hanem a termék, vagy szolgáltatás, vagy valamilyen jog értékesítőjének. A költségvetéssel pedig a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany számol el, az adóbevallásában a másoktól kapott, a költségvetést illető ÁFA-bevételt fizetendő adóként tűnteti föl. Talán egyetlen adónem sincs, amelyikben a tranzakciót igazoló számla, annak kitöltése ennyi figyelmet kapna. Az alapvető kötelezettséget számlaadási kötelezettségnek nevezik, vagyis a termékértékesítésről, szolgáltatás-nyújtásról számlát kell kibocsátani.
4 A számla adatai alapján egyértelműen meghatározhatónak kell lennie az ügyletnek, a teljesítés időpontjának, helyének, az értékesítés tárgyának, valamint a fizetendő adó nagyságának. Ha az ügylet valamelyik mentességi kategóriába tartozik, akkor ennek is ki kell derülnie. Az adót az értékesítés minden fázisában meg kell fizetni a következő séma szerint. 2. számú táblázat Adó és az adótartalom megállapítása Beszerzés nettó ára + ÁFA % = 120 forint Értékesítés ára+áfa = 200 forint + 20%=240 forint Fizetendő ÁFA 40forint- 20 forint=20 forint ÁFA tartalom 25% esetén 20 % (50:250= 0.20x100= 20%) 20% ÁFA esetén 20:120=16,67 5% ÁFA esetén 5:105 = 4,76 % 27 % ÁFA esetén 27:127=21,25 % Mint látható az adókulcs mutatja a fizetendő ÁFA nagyságát, az adó tartalom pedig az adó és a bruttó ár viszonyát. A táblázat jól mutatja, hogy a többfázisú jelleg abból adódik, hogy az értékesítési lánc minden egyes fázisában újból indul a rendszer, az eladó fölszámítja az adót, de ebből a kötelezettségéből levonja a beszerzéskor megfizetett adót. A halmozódás kizárását szolgálja tehát az adólevonási jog, amelynek érvényesítése a következő történik: az adóbevallásban a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adót csökkenti a termék beszerzéseket, szolgáltatás igénybevételeket terhelő adó, amit a beszerzéskor már megfizettek, hiszen azt egy másik adóalany áthárította rájuk. Az adólevonási jog érvényesítésének alapvető dokumentuma természetesen a számla, amelynek kiállításáról később lesz szó Végeredményben tehát akárhányszor cserél gazdát az áru, vagy szolgáltatás, minden adóalany csak az általa létrehozott hozzáadott érték után fizeti meg az ÁFA-t. Ez alól egyedül a végső fogyasztó a kivétel, aki maga általában nem alanya az ÁFA-törvénynek, ezért semmiféle levonási, vagy visszaigénylési jogosultsága nincs, hacsak speciális esetben erről a törvény külön nem rendelkezik. Az ÁFA törvény egyik sarkalatos pontja, hogy a lehetőség szerint ragaszkodik a területi elvhez, vagyis az adott termék, vagy szolgáltatás ott adózzon, ahol elfogyasztják, megvásárolják azokat. Általános forgalmi adó terheli a termék importját, függetlenül attól, hogy a termék értékesítés következményeként kerül-e belföldre, vagy hogy az importáló adóalany-e. Az adóalany termékexportja ugyanakkor adómentes. A csatlakozás óta csak a Közösség területén kívüli területről történő behozatal harmadik országból való termékimportnak minősül, és a Közösség területén kívülre való kiszál-lítással járó termékértékesítés pedig harmadik országba szállított termékexportnak.
5 1.2 A magyar ÁFA rendszer A magyar ÁFA-rendszer három kulcsos, emellett azonban létezik a tárgyi, illetve az alanyi mentességek köre is. Az általános kulcs 27 százalék, emellett létezik a 18 százalékos kulcs tejtermékekre, gabonaipari termékekre, a kedvezményes körben az adó mértéke 5 százalék, amelybe zömével gyógyszerek, gyógykészítmények jelentős része, gyógyászati segédeszközök tartoznak. ii Az adó alanya Az adó alanyának minősül az a személy, vagy szervezet, amelyik a saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül a tevékenység helyére, céljára és eredményére. Az ÁFA-törvényben foglalt definíciója szerint valamely tevékenység üzletszerű, tartós vagy rendszeres jelleggel való folytatása minősül gazdasági tevékenységnek, ha független formában végzik. Gazdasági tevékenységnek számít a termelésre, forgalmazásra irányuló, ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint a szolgáltatások nyújtása, beleértve a szellemi szabadfoglalkozás keretében nyújtott szolgáltatásokat is. iii Összhangban az európai uniós szabályozással a törvény január 1-től közhatalmi tevékenységük tekintetében kiveszi az ÁFA hatálya alól az államháztartás szerveit (például a minisztériumokat, a tárca nélküli miniszterek hivatali szerveit, helyi önkormányzatokat, kisebbségi önkormányzatokat, a társadalombiztosítási költségvetési szerveket, az elkülönített állami pénzalapokat és azok kezelőit), továbbá szervezeti formától függetlenül mindazon szervezeteket, személyeket (például önálló bírósági végrehajtó, közjegyzők), melyek közhatalmi, jogszolgáltató hatósági tevékenységet folytatnak. Vagyis az adó alanyai között nem találjuk meg a minisztériumokat, önkormányzatokat, vagy éppen a különleges formában működő olyan intézményeket, mint a Magyar Nemzeti Bank, az MTI, vagy éppen az Állami Privatizációs Ügynökség, vagy ezek utódszervei. Nem lehet az ÁFA alanya az a természetes személy, akinek munkaviszonya, tagsági jogviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya van és ennek keretében végez valamilyen tevékenységet, vagyis a munkabérünk után sohasem fizetünk ÁFA-t. Természetes személy pedig csak akkor lehet az ÁFA törvény alanya, ha például a gazdasági tevékenységét független formában végzi, például rendszeresen garázst ad bérbe, vagy éppen lakást értékesít, esetleg őstermelő. Szintén adóalannyá válik a magánszemély akkor is, ha gépkocsit értékesít az EU valamelyik tagállamába- ezek tehát a kivételek. A gazdasági tevékenységet végző jogi és nem jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók, egyéni vállalkozók besorolása már egyszerűbb, hiszen ezek kifejezetten gazdasági tevékenység végzésére jöttek létre, és ellenérték fejében végzik tevékenységüket, vagyis eleve alanyai az ÁFA törvénynek. Kissé nehézkesebb a külföldi jog szerint létrejött gazdálkodók magyarországi megítélése: ha fiókteleppel rendelkeznek, akkor egyértelmű a besorolásuk. Ha viszont nem, akkor abban az esetben válnak adó alannyá, ha olyan ügyletet végeznek Magyarországon, amelyikre az ÁFA-törvényt kell alkalmazni. Külön csoportot képeznek a non-profit szervezetek, hiszen ezek nem ellenérték fejében nyújtják szolgáltatásaikat, így nem is fizetnek ÁFA-t. A kivételek azonban esetükben is megtalálhatóak, ha a Közösségen belül értékesítenek gépkocsit, vagy sorozatosan lakás adnak el, akkor ÁFA kötelezettek lesznek
6 1.2.2 Az adó alapja Az általános forgalmi adó alapja az a forintban kifejezett összeg, amelyet a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtásáért cserébe, mint ellenértéket kaptak. Az adó alapját képező ellenérték nem csak készpénz átadásával, illetve pénz átutalásával történhet, hanem más termék átadásával, szolgáltatás nyújtásával is. Az adó alapját növelik még a kapott államháztartási támogatások (például a gyógyszer ártámogatások, gázár támogatás is.) Az adó alapjának részét képezi az ügylethez kapcsolódóan fizetendő másik adó, vám, egyéb kötelezettség is. Igy például az általános forgalmi adó alapjába tartozik a jövedéki adó, illetve a felmerült járulékos költségek Az ilyen járulékos költségek közül a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjakat és költségeket külön is nevesíti a jogszabály, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az adó alapjába csak ilyen költségek tartozhatnak. Vagyis ez egy példálózó jellegű felsorolás, általánosan fogalmazva olyan járulékos költségek tartoznak az adó alapjába, amelyeket az eladó ad a terméke mellé, annak értékesítéséhez, vagy a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik. Az árengedmény, akár pénzben, akár természetben adják, szintén módosítja az ÁFA alapját. Sajátos kivételt képeznek az ellenérték megállapításánál a kapcsolt vállalkozások. Ebben az esetben az ÁFA alapja az ellenérték, de csak akkor, ha azonos a piaci árral. Ha attól eltér, akkor az ellenérték helyett a szokásos piaci ár képezi az adó alapját, ha a következő feltételek együttesen fennállnak: - az ügylet nem független felek között valósul meg, - az ellenértek aránytalanul magas és a termek értékesítője, szolgáltatás nyújtója nem egészben jogosult adólevonásra Adófizetésre kötelezettek köre, fordított adózás Az ÁFA-t alapesetben a terméket, vagy szolgáltatás végző számítja ki, szedi be a végső fogyasztótól és azzal elszámol a költségvetés felé. Ezt hívják egyenes adózásnak. Viszont egyre inkább terjed a fordított adózás is, amelyet 2008-ig Magyarországon csak a határon átnyúló szolgáltatások speciális eseteiben alkalmaztak től kezdve összhangban az úniós szabályozással, a határon túli szolgáltatásokra is ez az adózás vonatkozik. Most viszont elsősorban a belföldi szabályokról lesz szó. Tehát egyenes adózás esetében az adó alapjára az általános forgalmi adót a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adó alany számítja fel és hárítja át azt a termék vevőjére, szolgáltatás igénybevevőjére az egyenes adózás szabályai szerint. Fordított adózás esetében az adófizetési kötelezettséget a törvény a termék értékesítőjéről, a szolgáltatás nyújtójáról a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére kerül. A fordított adózás szabályai szerint a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője állapítja meg az adót, vagyis a megrendelő számítja ki és fizeti be az adót ebben az esetben az adó viselő és az adót fizető ugyanaz!, ugyanakkor az általa vásárolt termék, vagy szolgáltatás után, hiszen ez beszerzésnek minősül, az általa megállapított, fizetendő adóként bevallott általános forgalmi adót levonásba helyezheti (természetes ilyen esetben feltételezzük, hogy az adólevonás
7 minden egyéb törvényi feltétele adott.) Az adólevonási jog érvényesítése szempontjából tehát a fordított adózás szabályai szerint megállapított adóra ugyanolyan szabályok érvényesülnek, mint a másik adóalany által áthárított, előzetesen felszámított adóra. A fordított adózás alá tartozó ügyleteknek két csoportja van. Mint már említettük, az első esetben nem belföldi illetőségű adóalanyról van szó, aki szolgáltatások megrendelőjeként kerül kapcsolatba belföldi szolgáltatóval. De miután nem Magyarországon, vagy belföldön keletkezik adókötelezettsége, ezért a nem belföldi illetőségű adóalany (ez esetben a megrendelő) mentesül az adóalanyként való bejelentkezési kötelezettség alól és a belföldi adóalanyiság révén egyébként őt terhelő adókötelezettségek alól is. Ilyenkor főszabály szerint a külföldi megrendelő számítja fel önmagának az általános forgalmi adót, vagyis a megrendelő az adóalany. (Ha a másik félnek van adószáma.) A fordított adózás alá eső ügyletek másik csoportját a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok közötti hazai ügyletek képezik. Hivatalos indoklás szerint a fordított adózás hazai ügyletekbe történő bevezetését többek között a költségvetés bevételének védelmét szolgálta. Ezt támasztja alá, hogy először az építőipari tevékenységek kerültek ebbe a körbe, ahol a megrendelő korábban kifizette a beruházók, építőipari cégek által felszámított ÁFA-t, viszont a vállalkozások nem fizették be azt, sőt nemegyszer csődöt jelentve el is tűntek. A belföldi adóalanyok közötti ügyletek közül a következőek esnek fordított adózás alá: - építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadásaként megvalósuló termékértékesítés, - szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására, - az előzőekben meghatározott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kö1csönzése, kirendelése, illetőleg személyzetnek a rendelkezésre bocsátása, - az ÁFA- törvény mellékletében vámtarifaszámmal és megnevezéssel meghatározott termékek (színesfém hulladékok és törmelékek, üvegcserép és hulladék, műanyag törmelék, használt papír, rongy stb.) értékesítése, - építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan, továbbá két évnél régebbi használatba vételi engedéllyel rendelkező beépített ingatlan értékesítése, feltéve, hogy arra az értékesítő adóalany az adómentesség helyett adófizetési kötelezettséget választott, - az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul; - a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó értékű termék értékesítése, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll. iv július elsejétől kezdve pedig a kukorica, a búza, az árpa, a rozs, a zab, a tritikálé, a napraforgómag, a repce- és olajrepcemag, valamint a szójabab értékesítése esetén kell alkalmazni ezeket a szabályokat. A fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek - mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adó alany legyen, valamint egyikének se legyen olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése nem követelhető.
8 1.2.4 Mentességek 2009 előtt tárgyi mentes tevékenységként voltak ismertek azon ügyletek, amelyek után nem kellett ÁFA-t felszámítani. A másik oldalról viszont az előny hátránnyá változott, hiszen az ilyen ügyletekkel szemben lévő beszerzések ÁFA-ját sem lehetett levonni. A tárgyi mentességeket 2009-től kezdve nem valódi mentességekként említi a törvény és két csoportjukat különbözteti meg: - a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységeket, - valamint a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat különböztet meg. A nem valódi adómentes ügyletek tekintetében az adómentesség alkalmazása főszabály szerint kötelező. Ettől eltérően az ÁFA törvény egyes ingatlan értékesítések, ingatlan bérbeadások tekintetében lehetővé teszi az adófizetési kötelezettség, vagyis az általános szabályok szerinti adózás választását. A nem valódi adómentes ügylettel összefüggésben számla kibocsátási kötelezettség nem terheli az adóalanyt, feltéve, hogy az ügyletről számviteli bizonylatot állított ki. Az olyan adóalanyok, akik kizárólag nem valódi adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítenek, ÁFA adóbevallás benyújtására nem kötelezettek. (A kizárólag nem valódi adómentes ügyletek végzését az adóalanyoknak az adóhatóság által rendszeresített bejelentkezési nyomtatványon be kell jelenteniük az adóhatósághoz.) A kizárólag nem valódi adómentes ügyleteket teljesítőknek is lehet olyan ügyletük azonban, amelyhez kapcsolódóan adóbevallási és adófizetési kötelezettségük keletkezik. A nem valódi (tárgyi) mentes tevékenységek közé tartoznak a következőek: - pénzügyi, biztosítási szolgáltatások valamint ingatlan ügyletek, - postai bélyeg névértéken történő értékesítése, amely belföldön postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas, az illetékbélyeg és más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott bélyeg, jegy névértéken történő értékesítése; valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása és azok közvetítése, - ingatlan értékesítések, - oktatási tevékenység akkreditált képzés esetében Valódi adómentes ügyletek A valódi adómentesség sajátossága, hogy tényleges adófizetéssel nem jár együtt, ugyanakkor a teljesítéséhez kapcsolódóan felmerült előzetesen felszámított adó levonható. A Közösségen belül adómentes az értékesítés (más néven: termék Közösségen belüli adómentes értékesítése), vagyis az egyik tagállamból a másikba szállított áru export ahogy harmadik ország esetében is - nem esik ÁFA kötelezettség alá belföldön. A vevő azonban saját ÁFA-törvénye szerint kiszámítja a fizetendő adót. Szintén mentes az adó alól a személyszállítás abban az esetben, ha akár az indulási hely, akár az érkezési hely, akár mindkettő nem belföldön van. Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az vasúti-, vízi- vagy légiközlekedési eszközön történik, és az a
9 Közösség területén végzett személyszállítás részeként teljesül, feltéve, hogy az értékesített termék a közlekedési eszköz fedélzetén történő, helybeni fogyasztást szolgál. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja Az adófizetési kötelezettség a teljesítéssel keletkezik és a fizetendő adót ekkor kell megállapítani. De még a legegyszerűbb esetben is nehéz eldönteni, mi is számít a teljesítés időpontjának, a fizikai teljesítés, a szerződés aláírása, a vételár átutalása és a sort még folytathatnánk tovább. Kétféleképpen állapíthatjuk meg a teljesítés időpontját, egyrészt ahhoz az időponthoz köthetjük, amikor a szerződés szerinti értékesítés teljesült, vagy egy elszámolási időszakhoz köthetjük az időpontot. A termékértékesítés általában a termék tulajdonba adásával teljesül. (A részletfizetési konstrukcióval megvalósuló termékértékesítés a termék átadásával valósul meg, függetlenül attól, hogy annak időpontjában a vételárat maradéktalanul kifizették, vagy sem, és függetlenül attól is, hogy a felek a szerződésükben a vevő biztos tulajdonszerzését milyen időponthoz, egyéb feltételhez kötötték.) Elszámolási időszakhoz kötött teljesítés akkor történik, ha a felek közötti teljesítésre folyamatos jogviszony alapján kerül sor és a felek közötti megállapodás alapján a megvalósult teljesítésekről időszakonként számolnak el. Az (összevont) elszámolás irányulhat az elszámolási időszakban teljesített termék értékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra is. Általában elszámolási időszakos ügyletként valósul meg a bérbeadás, a közüzemi szerződés alapján teljesített víz-, gáz-, áramszolgáltatás. A fordítottan adózó ügyletek után a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany köteles a fizetendő adót megállapítani. A terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany a fizetendő adót - az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy - az ellenérték megtérítésekor, - vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napján köteles megállapítani, attól függően, hogy ezek közül melyik következik be a legkorábban. Ha egyik alapján sem lehet megállapítani a teljesítés időpontját, akkor az adófizetési kötelezettség legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap tizenötödik napján bekövetkezik. Különös szabály vonatkozik azokra az adóalanyokra, akik a nyilvántartásukat az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezetik. Ezeknek az adóalanyoknak a fizetendő adót az ellenérték (illetve annak részlete) megfizetésekor, de legkésőbb a teljesítéstől számított 45. nap után kell megállapítaniuk. Ide tartoznak azok az EVA-s vállalkozók, akik az egyszeres könyvvitelt választották, ők tehát a fizikai teljesítés utáni 45. napig halaszthatják az adófizetést, és ezután válnak adókötelezetté, így számukra előnyösen is tervezhetik a készpénz igényüket. A többiek esetében az adófizetést a számla kiállításakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15-ét magában foglaló bevallással együtt kell teljesíteniük.
10 Az adó levonása A költségvetéssel való elszámolás módja egyszerű, legalábbis az alapszabály szerint, a bevallási időszakban megállapított fizetendő adó összegét csökkenteni kell a már előzetesen megfizetett, a beszerzéshez kapcsolódó adó összegével, a kettő különbségét kell befizetni, vagy visszaigényelni. Csakhogy az ÁFA- törvény egyes termékek és szolgáltatások esetében az adólevonási jogot korlátozza, függetlenül attól, hogy azt az adó alany csak a gazdasági tevékenységéhez szerzi be, veszi igénybe. Tehát nem vonható le: - a motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó; - az egyéb üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges; - a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges egyéb termékekre felszámított adó; - a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó; - a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt terhelő előzetesen felszámított adó; - a jachtot terhelő előzetesen felszámított adó; - az egyéb vízi közlekedési eszközt terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas; - a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó; - a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó; - az élelmiszert terhelő előzetesen felszámított adó; - az italt terhelő előzetesen felszámított adó, - személygépkocsi, motorkerékpár, jacht, egyéb vízi közlekedési eszköz bérbevételét terhelő adó, a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő adó, - a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatás adója, - a taxiszolgáltatást, a parkolási szolgáltatást, az úthasználati szolgáltatást terhelő adó, - a vendéglátóipari szolgáltatás adója, - a szórakoztatási célú szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó, továbbá - a távbeszélő-szolgáltatást, a mobiltelefon-szolgáltatást és az internet protokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka. Az adólevonást korlátozó rendelkezés alól is van kivétel. Az adóalany csak meghatározott esetekben mentesülhet az adólevonást korlátozó rendelkezés alkalmazása. Főszabályként általában akkor mentesül, ha a terméket továbbértékesítési célból szerezte be és a termék továbbértékesítése adófizetési kötelezettséggel járó ügylet. A nem továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi előzetesen felszámított forgalmi adója levonható abban az esetben, ha a személygépkocsit az adó alany egészben vagy túlnyomó részben taxi szolgáltatáshoz használja, és akkor is, ha egészben vagy túlnyomó részben bérbe adja. Lakóingatlan esetén azonban csak akkor, ha a lakó ingatlan bérbeadását az adóalany adókötelessé tette, vagyis arra adómentesség helyett adófizetési kötelezettséget választott.
11 Az ÁFA bevallás beadásának határideje attól függően változik, hogy mekkora a cég forgalma. Az adó alanya tehát havi, negyedéves, vagy éves bevallásra kötelezett lehet. A bevallást a havi bevallásra kötelezettnek a tárgyhót követő hónap 20-áig, a negyedéves bevallásra kötelezettnek a tárgynegyedévet követő 20-áig, éves bevallásra kötelezettnek az adóévet követő év február 15-éig kell benyújtania és eddig az időpontig kell megfizetnie a bevallása alapján fizetendő adót, illetve ettől az időponttói igényelheti a bevallása alapján visszajáró adó összegének kiutalását. Havi bevallás benyújtására kötelezettek a csoportos adó alanyok és azok, akiknek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adója éves szinten összesített - vagy annak éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Éves bevallás benyújtására kötelezettek azok, akiknek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adója éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege - előjelétől függetlenül nem éri el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkeznek közösségi adó számmal. Minden más adóalanynak negyedéves bevallási kötelezettsége van. Az így kiszámított összeg azonban még mindig nem feltétlenül azonos az adóalanynak kiutalható adó összegével, miután további korlátozásokat léptet életbe a törvény. Visszautalást mindaddig nem lehet kérni, amíg az adózó nem fizette meg a ki nem fizetett beszerzések előzetesen felszámított adóját. Ha még ez a feltétel is teljesül, akkor az adóalany az adó kiutalását akkor kérheti, ha annak összege eléri vagy meghaladja - havi bevallásra kötelezett esetében az forintot, - negyedéves bevallásra kötelezett esetében a forintot, - éves bevallásra kötelezett esetében az forintot. 1.3 Különleges adó megállapítási módok Az egyszerűsített ÁFA fizetési módokat az EU direktívája tartalmazza és célja az ÁFA fizetéshez kapcsolódó eljárás egyszerűsítése és nem az adóteher mérséklése. Éppen ezért viszonylag nagy létszámú körre vonatkozik, ám ezek együttes gazdasági teljesítménye sem befolyásolja jelentősen egy adott ország GDP-jét, a beszedett ÁFA-t és így a közösségnek befizetendő forgalmi adó összegét sem. Az egyszerűsített ÁFA megállapítási módok a következő ágazatokban alkalmazhatóak: Kisvállalkozások, Bolti kiskereskedők, Mezőgazdasági kistermelők, Utazási irodák, Használtcikk kereskedők. Kisvállalkozások
12 A kisvállalkozások esetében egyértelműen a nyilvántartás, a befizetés adminisztratív terheinek az egyszerűsítése a cél. Általános szabály végfogyasztóként tekint a kisvállalkozókra, akiknek bizonyos értékhatáron belül alanyi mentességet kínál: - ha bevétel nem éri az 5 millió forintot, - mezőgazdasági átalány adózónál 6 millió forintot. A kisvállalkozásokat az alanyi mentesség akkor is megilleti, ha EU-ból való termékbeszerzésük nem éri el a tárgyévben eurót. Utazási irodák adózása árrés alapján Az utazásszervezésre speciális szabályok vonatkoznak, amelyeket kötelezően kell alkalmazni minden tagországban. Egy egy utazási iroda vásárol szolgáltatást, amelyet tovább értékesít, legyen szó szállásról, étkezésről, utazásról, vagy egyéb programról. A teljesítés helye minden esetben ott van, ahol az utazási iroda telephelyét bejelentette, a forgalmi adó alapja pedig az utazási iroda árrése, éppen ezért nevezzük ezt a fajta forgalmi adózást árrés alapján történő adózásnak. Az utazásszervező iroda ennek megfelelően adólevonásra nem jogosult, az értékesítési árrés az alapja az adónak. Az adót a következőképpen számítják ki: értékesített áruk, szolgáltatások értéke nettó értéke beszerzett áruk, szolgáltatások bruttó ellenértéke. Magyarországon az adó a különbség 27 %- a. Az idegenforgalmi irodák számára az Európai Unió összes tagországában kötelező ezt a fajta forgalmi adózást alkalmazni. Éppen ezért akadnak jócskán ellenzői is, például a görögök támadják érthetően, számukra az idegenforgalom, a beutaztatás az egyik legfontosabb bevételi forrás, de miután nincs visszaigénylés, elesnek egy fontos bevételi forrástól költségvetési szinten is. Mezőgazdasági termelők-kompenzációs felár A mezőgazdasági kistermelők szintén az általánostól eltérő módon fizetnek, vagy fizethetnek ÁFA-t, míg az utazási irodák számára kötelező az árrés alapján történő adózás, addig a mezőgazdasági termelők választhatnak, a normál szabályok szerint számítják ki az ÁFAjukat, vagy igényt tartanak a kompenzációs felárra. Ha ezt a módot választják, akkor a termékük értékesítésekor úgynevezett kompenzációs felárat kapnak. Viszont a beszerzett termékek szolgáltatások ÁFA-t nem igényelhetik vissza. A kompenzáció éppen ezt a célt szolgálja, hiszen átalánydíjas alapon térítést kapnak az igénybevett termékek, szolgáltatások ÁFA-ja után. A kompenzációs felár mértéke: - Növények, zöldség, gyümölcs stb esetén 12 % - Állati eredetű termék esetén 7 % - Szolgáltatások: 7% E= F x A/100
13 - ahol E= kompenzációs felárként számolt összeg - F= termék, szolgáltatás felvásárlási ára - A: kompenzációs felár százalékban Használtcikk kereskedők különbözet szerinti adózás A használt cikk kereskedelem sajátja, hogy meglehetősen nehéz számla ellenében áruhoz jutni, hiszen a használt cikkek általában magánszemélyek tulajdonában vannak, akik nem bocsájtanak ki számlát. Adó alapja ennek megfelelően az eladási ár és a beszerzési ár különbsége. A használtcikk kereskedő ennek megfelelően adót a vásárolt áruk után nem igényelhet vissza, csak azután a termékek, szolgáltatások után, amelyek az üzletviteléhez kellenek. ÁFA alapja a különbség és ebből levonjuk a 27 százalékos adót. Vagyis a kölönbség már tartalmazza a 27 százalékos adót is, ellentétben a utazási irodák árrés szerinti adózásával! Az adó mértéke 27%, a számla kiállításakor pedig nem szerepel ÁFA a számlában sem beszerzéskor, sem értékesítéskor.
14 i NAVNAV: Adótan és példatár SALDO, Budapest ii évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 3. számú melléklet iii évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 6. iv évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Általános forgalmi adó
Általános forgalmi adó Néhány gazdasági szakember az ÁFA-t pénzcsináló gépnek tartja, amelynek révén a kormányzat fenntarthatja korábbi szerepét Miről volt szó? Társasági adózás Kedvezmények Csökkentő
RészletesebbenPENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1
PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza
RészletesebbenÁFA fizetés esetei, példák
ÁFA fizetés esetei, példák 161-177 Hol tartunk? ÁFA, mint közvetett adó Történeti visszatekintés Hatásmechanizmusok 1988 as reform Jelenlegi ÁFA rendszer Különleges ÁFA elszámolási módok Valódi mentesség,
RészletesebbenA fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Szilágyi Tímea 2014. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...
RészletesebbenVILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE
VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL Villány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi közösség áldozatvállalása alapján az önkormányzati feladatok
RészletesebbenKönyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN
KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű
Részletesebben1990. évi C. törvény. a helyi adókról1
1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető
RészletesebbenKikre vonatkozik e tájékoztatás?
Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a közösségen belüli termékbeszerzéseik, szolgáltatás-igénybevételük, termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után teljesítendő áfakötelezettségének
RészletesebbenOrdacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL
Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1..
RészletesebbenNemzetközi ÁFA elszámolások. 2013/2014. II. félév Nemzetközi adózás
Nemzetközi ÁFA elszámolások Néhány fogalom Közösségen belüli értékesítés: Export EU tagországa Közösségen belüli beszerzés: import EU tagországból 3. ország mindig EU-n kívüli Elvek: a több országot érintő
RészletesebbenPenta Unió Oktatási Centrum Zrt.
Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. Fordított adózás a magyar forgalmi adózás rendszerében, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos szabályozásra BERECZKI ÁGNES Okleveles forgalmiadó-szakértő szak
Részletesebben1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség
1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető
RészletesebbenIlletékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92
Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás
RészletesebbenAdótörvény-változások 2012
ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott
Részletesebben2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,
RészletesebbenKITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz A naptári évvel azonos üzleti évet, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó
Részletesebben2012.03.12. Általános elvek. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. Alapfogalmak. Hatály. Alapfogalmak III. Alapfogalmak II.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2011/2012/II. Általános elvek Hozzáadott értékadó Termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik Döntő részben közvetett adó: az
RészletesebbenIlletékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92
Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás
RészletesebbenADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015
ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása 2015.01.29 Tartalom: Adómegtakarítási lehetőségek a törvényváltozások tükrében - 2015 adókedvezmények a személyi
RészletesebbenA kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások
A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások Gábriel Péter BKIK gabriel.peter@bkik.hu gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kw) cégautóadó Az adó a hengerűrtartalom (kamratérfogat)
Részletesebben1.Példa Mekkora adójóváírás jár évi 4.000.000 forintos bruttó kereset után?
PÉLDATÁR Példák a személyi jövedelemadózáshoz 1.Példa Mekkora adójóváírás jár évi 4.000.000 forintos bruttó kereset után? Adójóváírás 2013 Megszűnt. 0 forint 2 Példa Mennyi SZJA-t fizet az az alkalmazott,
RészletesebbenKITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ I. AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE A 2010. évről szóló helyi iparűzési
RészletesebbenKönyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal TÉTELES ÁFA, ÁFA KIUTALÁS ELŐTTI ELLENŐRZÉSEK PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS Az egyéni vállalkozók,
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az
RészletesebbenAdózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Feladatmegoldás
Adózási alapismeretek 2. konzultáció Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Feladatmegoldás Adózási alapfogalmak Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy,
RészletesebbenKőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról
Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 20/2004. (XII.15.) rendelete a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2004.
RészletesebbenGyögyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége : 3235 Mátraszentimre, Rákóczi u. 16. :37/376-410/20.
Gyögyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége : 3235 Mátraszentimre, Rákóczi u. 16. :37/376-410/20. mellék www.matraszentimre.hu e-mail: ado@matraszentimre.t-online.hu A bevallási
RészletesebbenA MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5
Tartalom A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4 I. Célok... 4 II. Javasolt intézkedések... 5 1. Személyi jövedelemadó... 5 1.1. 2013. január elsejétől valódi, arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó...
RészletesebbenKITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ 1 AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE Ezt a bevallási nyomtatványt
RészletesebbenBalatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének
Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012.(V.31.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (Egységes szerkezetben a 23/2014.(XII.16.) és a 10/2014.(V.30.) önkormányzati rendelettel)
RészletesebbenPenta Unió Oktatási Centrum
Penta Unió Oktatási Centrum A belföldi fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, különös tekintettel a mezőgazdasági termékekre FARKAS ANDREA Forgalmiadó-szakértő Beck Ágnes 2
RészletesebbenElőterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról
Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A település hatályos 30/2005.(XII.12.) számú rendelettel módosított
RészletesebbenTóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések.
1 Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról Tóalmás község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
RészletesebbenAz Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján. Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke
Az Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke 1. Nem ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [Áfa-tv.
RészletesebbenAdóváltozások 2013-2014
Adóváltozások 2013-2014 2013, december 18-11:35 Tisztelt Ügyfelünk! Tárgy: 2014 évi adóváltozások Eddigi gyakorlatunknak megfelelően összefoglaljuk a legfontosabb 2014. évi adóváltozásokat. Előreláthatólag
RészletesebbenBalatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2015. (XI.13.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL
Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015. (XI.13.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.
Részletesebbenútmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez
útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez Az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó bejelentését és nyilatkozatát Ön 2006.
RészletesebbenAz adókkal szembeni általános ellenállás költséges: az adóalanyok minden utat és módot felhasználnak az adó kikerülésére ( Erich Streissler, Bécs)
Költségelszámolások Az adókkal szembeni általános ellenállás költséges: az adóalanyok minden utat és módot felhasználnak az adó kikerülésére ( Erich Streissler, Bécs) Hol tartunk SZJA hatálya,alanyi, tárgyi
Részletesebben2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet
2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság
Részletesebben1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )
Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv.
Részletesebben2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek
A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher
Részletesebben2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel. 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit!
2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit! - Teljesítés időpontja (több alkalmi szállításnál utolsó nap) - Számla kelte - Fizetési
RészletesebbenAdózási alapismeretek 5.1. konzultáció. Általános forgalmi adó
Adózási alapismeretek 5.1. konzultáció Általános forgalmi adó A törvény 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Forrás: KSH Az Országgyűlés A törvény - figyelemmel az államháztartás feladatainak
Részletesebben1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az
RészletesebbenIngatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016.
Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre
RészletesebbenA társasági adó legfontosabb szabályai 2016.
A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során
RészletesebbenAdótörvények 2014 évi változásaiból
Adótörvények 2014 évi változásaiból SZJA Marad az SZJA mértéke: 16% Januári bér elszámolása Január hónapban kifizetett munkaviszonyból származó jövedelmet (bért) akkor kell az előző évinek tekinteni, ha
RészletesebbenAz általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2013. január 1-től Közösségen belüli termékmozgatás Nem keletkezik Közösségen belüli termékmozgatás jogcímén adóztatandó tényállás,
RészletesebbenKészítette: Gróf Gabriella. igazságügyi adó- és könyvszakértő
2010. január 2010. évi adótörvény módosítások Készítette: Gróf Gabriella igazságügyi adó- és könyvszakértő ÉTOSZ Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés 1086 Budapest, Magdolna utca 5-7. /fax: (06-1)
RészletesebbenElőterjesztés. a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület!
Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni az önkormányzati
Részletesebben4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20
Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és
RészletesebbenADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014
ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 2013. október 31. TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ... 2 SZJA... 2 Adómentességek bővítése... 2 Családi kedvezmény részletszabályainak bővülése... 2 Biztosítások adózási szabályainak
RészletesebbenAz Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója
05.12.15 1 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói
RészletesebbenKedvezmények, külön adózó jövedelmek
Kedvezmények, külön adózó jövedelmek A béren kívüli juttatások megadóztatásával nagy összegű adóbevételre lehet szert tenni ( Robert W.Turner) Hol tartunk Az SZJA jellemzői A törvény alanyi hatálya A bevallási
Részletesebbenegyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
2012. évi törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról I. Fejezet A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
RészletesebbenAZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok
AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a
Részletesebbena helyi adókról (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)
Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének - a 22/2012. (XI. 21.) és a 16/2015. (XI. 18.) önkormányzati rendelettel módosított 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (EGYSÉGES
Részletesebben1. 2016.július elsején A kft eladott egy berendezést az állóeszközei közül, nettó értéken 22 millió forintért..ezt a berendezést 2015.
1. 2016.július elsején A kft eladott egy berendezést az állóeszközei közül, nettó értéken 22 millió forintért..ezt a berendezést 2015. március 1-én vásárolta nettó 18 millió forintért és még abban a hónapban
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE
VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések
RészletesebbenElőterjesztés. a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére
Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni
RészletesebbenEgyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül Belső konzulens: Dr. Antal
RészletesebbenAz egyes adótörvények 2014. évtől hatályba lépő változásai ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
Az egyes adótörvények 2014. évtől hatályba lépő változásai ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Részletfizetés,időszakos elszámolás/esedékesség/kivéve zárt végű pü-i lízing esedékesség a teljesítés időpontja. 12 hónapos
RészletesebbenÚtmutató a 1441-es számú bevallás kitöltéséhez
Útmutató a 1441-es számú bevallás kitöltéséhez Jogszabályi háttér: a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) az adózás
RészletesebbenPénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ. a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról
Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról 2 A vagyonarányos közteherviselés alkotmányos elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a lakó- és üdülőingatlanok, a vízi
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenReklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő
Reklámadó Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Jogszabályi háttér 2015. évi LXII. törvény a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról, mely módosította a 2014. évi XXII. törvényt A társasági adóról
RészletesebbenTájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.
Tájékoztatás a magánszemély 2011. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatokról A 2011. január 1-jétől alkalmazandó a személyi jövedelemadó
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére
SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2012. december 11. Dr. Pavlek Tünde jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület
RészletesebbenAz iparűzési adó bevallásának aktualitásai
Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai dr. Kovács Attila 2016. 04. 25. 11:37 Értesítő a rovat cikkeiről A következő írás az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni 2015. adóévi adóbevallás elkészítéséhez
RészletesebbenBiatorbágy Város Képviselő-testületének 5/2010. (04.30.)Ör.sz. rendelete
Biatorbágy Város Képviselő-testületének 5/2010. (04.30.)Ör.sz. rendelete Biatorbágy Város Képviselő-testülete 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról Biatorbágy Város Képviselő-testülete az államháztartásról
RészletesebbenTörvényi engedmény és késedelmi kamat
Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából
RészletesebbenS Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
RészletesebbenMódosítások: /2010. V. 1-
Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2000. (XII. 12.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről
RészletesebbenA kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben
A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
RészletesebbenA Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról. 1. Általános rendelkezések. 2. Hatókör
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) szerinti passzív
RészletesebbenMagyarcsanád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/1996.(V.21.) Ö.R. számú rendelete a helyi iparűzési adóról
Magyarcsanád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/1996.(V.21.) Ö.R. számú rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben a 12/2002.(XII.17.) Ö.R., 23/2003(XII.16.)Ö.R. és a 12/2008(XI.25.)Ö.R.
RészletesebbenPrivát nyugdíjprogram befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás. Budapest, 2015. október 1.
befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás Budapest, 2015. október 1. 2 TARTALOMJEGYZÉK...... Áttekintés a rendszeres és egyszeri díjas Privát nyugdíjprogram főbb feltételeiről. 6 A MetLife Europe
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK B./A CIKLUS ALATT MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEKET MEGALAPOZÓ PÁLYÁZATOK ÉS AZOK REALIZÁLÁSA
TARTALOMJEGYZÉK A./ KÖLTSÉGVETÉSI HELYZET I. Pénzügyi osztály beszámolója..1 II. Önkormányzati vagyonrészek alakulása 22 III. Adóosztály beszámolója..23 B./A CIKLUS ALATT MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEKET MEGALAPOZÓ
Részletesebben2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1
OptiJUS Opten Kft. I 2007. évi CXXVII. törvény 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 2016.01.01. és 2018.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
RészletesebbenSzemélyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014
Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Témakörök: 1. Családi kedvezmény 2. Rendelkezési jogosultság 3. Új adómentes lehetőségek 4. Önálló tevékenységre vonatkozó változások 5. Nem önálló tevékenységre
RészletesebbenKönyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője
Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS, LELTÁROZÁS Leltár A számviteli törvény
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 26/2015. (X.16.) önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 26/2015. (X.16.) önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.
RészletesebbenA munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36
A munka világa HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Készítették: Kovácsné Kemény Gyöngyi I. fejezet Frecska Zoltánné II. fejezet Kapás Zsolt III. fejezet Dr. Jászka Ernő IV.
Részletesebben2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/10537. számú
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10537. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Varga
RészletesebbenAdótörvények változásai 2013. január 1-től
Adótörvények változásai 2013. január 1-től SZJA Marad az SZJA mértéke: 16% Megszűnik az adóalap-kiegészítés 2 millió 424 ezer forintot meghaladó összevont adóalapba tartozó jövedelemrész felett sem kell
RészletesebbenAdótörvények 2015 évi változásaiból
Adótörvények 2015 évi változásaiból SZJA Marad az SZJA mértéke: 16% Januári bér elszámolása Január hónapban kifizetett munkaviszonyból származó jövedelmet (bért) akkor kell az előző évinek tekinteni, ha
RészletesebbenE.ON ENERGIASZOLGÁLTATÓ KFT. FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA MELLÉKLETEK ÉS FÜGGELÉKEK
E.ON Energiaszolgáltató Kft. Földgáz-kereskedelmi Üzletszabályzat Mellékletek és Függelékek 2012. augusztus 31. E.ON ENERGIASZOLGÁLTATÓ KFT. FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA MELLÉKLETEK ÉS FÜGGELÉKEK
RészletesebbenA LAKÓINGATLAN-EGYÉB Ingatlan BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA 2016 I. 1-től az SZJA 15 %
A LAKÓINGATLAN-EGYÉB Ingatlan BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA 2016 I. 1-től az SZJA 15 % A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrei az utóbbi időben folyamatosan ellenőrzik a lakásbérbeadást. Az információkat
RészletesebbenAz általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2015. január 1-től
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2015. január 1-től Kihirdetve: Magyar Közlöny 161. szám 2014. november 26., szerda 2014. évi LXXIV. törvény 2014. évközi változások
RészletesebbenA kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA)
Copyright 2014 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ezt a dokumentumot a Könyvelői Praktikumból nyomtatták 2014-02-23 20:13:27-kor, a(z) 78.92.204.112 IP címről. Tartalomjegyzék: A kisadózó
RészletesebbenA reklámadó legfontosabb szabályai 2016.
A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2016-ban is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám.
RészletesebbenSzemélyi jövedelemadó
Személyi jövedelemadó 1 Arányos, egykulcsos adó A személyi jövedelemadó mértéke majdnem minden (összevont( adóalapba tartozó és külön adózó) ) jövedelemre egységesen 16 százalék. Kivételek. Megszűnik a
Részletesebben2011. évi CIII. törvény. a népegészségügyi termékadóról
2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról Az Országgyűlés a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az
RészletesebbenPILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 29/2013. (XI.04.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról
PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 29/2013. (XI.04.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Hatályba lépés napja: 2013. november 15. Ezen önkormányzati rendelet
RészletesebbenBucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010.(IV.15.) számú rendelete
Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010.(IV.15.) számú rendelete A települési kommunális jellegű szilárd és folyékony hulladék kezeléséről, a kötelező köztisztasági közszolgáltatás igénybevételéről
Részletesebbenspecial NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:
LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. Új változat at/18803 törvényjavaslat helyett
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Új változat at/18803 törvényjavaslat helyett T/18814. számú törvényjavaslat az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint
RészletesebbenÜgymenetleírások melléklete. Kiskunmajsa Város Polgármesteri Hivatala számára
Ügymenetleírások melléklete Kiskunmajsa Város Polgármesteri Hivatala számára I ADÓÜGYEK... 6 I.1 ÉPÍTMÉNYADÓ ÜGYINTÉZÉS... 6 I.2 TELEKADÓ ÜGYINTÉZÉS... 9 I.3 TARTÓZKODÁS UTÁNI IDEGENFORGALMI ADÓ ÜGYINTÉZÉS...
RészletesebbenT/ 14078. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 14078. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormány között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának
Részletesebben