Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB SZEPTEMBER DEBRECEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN"

Átírás

1 KÖNYVELŐI KLUB SZEPTEMBER DEBRECEN Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI Az ingatlan témája azért is fontos, mivel mindenkit érint, tehát nemcsak a vállalkozásokat és a könyvelőket, hiszen egy magánszemélynél is előfordulhat egy ingatlan értékesítésének vagy bérbe adásának a lehetősége. Speciálisan meghatározott terület az ingatlanoké, mivel több törvény is külön határozza meg. Azért kell a társasági adóban meghatározott definíció, mivel a Ptk. nem rendelkezik olyan fogalommal, amellyel az adótörvények foglalkoznak. Azért fontos az adótörvények szerinti megfogalmazás, mert így lehet hozzákapcsolni az adózási kérdéseket. A társasági adóban elsődlegesen azt mondhatjuk, hogy a földdel összekapcsolva, vagy a föld alkotórészeként megjelenő dolgot kell az ingatlannal kapcsolatban definiálni, és természetesen ennek sokoldalúságát kell figyelembe venni úgy, mintha egy építményről, egy föld alatt lévő ásványkincsről vagy úthálózatról, közműhálózatról beszélnénk. Mindegyiknek van sajátossága. Az adótörvényben hol fog megjelenni, milyen adózási vonzatai vannak, hiszen a besorolástól függően kapcsolódnak hozzá az egyes adózási kérdések. A személyi jövedelemadónál azt láthatjuk, hogy minden magánszemélyre kiterjed, aki életében bármikor értékesít, vásárol, bérbe ad, örököl vagy ajándékba kap egy ingatlant. A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartoznak az egyéni vállalkozók, akik nem kivételek abból a szempontból, hogy az ingatlanhoz hogyan kapcsolódnak, hiszen náluk is ugyanúgy megjelenik az ingatlan, mint minden más társaságnál vagy magánszemélynél. A legtöbbször előforduló és a legtöbb bonyolultságot okozó kérdés az ingatlanok áfája. Nem mindegy, hogyan értelmezzük, hiszen lehet egyenes vagy fordított áfa, magánszemély vagy egyéni vállalkozó az érintett, azt is meg kell nézni, hogy áfakörös-e az illető vagy áfamentes, vagy egyáltalán nem tartozik az áfa kötelékébe. A számviteli törvény is megfogalmaz egy definíciót az ingatlanokkal kapcsolatban, továbbá azt is, hol kell nyilvántartani, illetve milyen problémakört kell ahhoz ismerni, hogy megfelelően lehessen a hozzá kapcsolódó adókat érvényesíteni. 1

2 Áfa Ha az Áfatörvényről beszélünk, először is arra kell odafigyelni, hogy nem egy helyen találjuk meg az ingatlannal kapcsolatos szabályokat. Az ingatlanokkal kapcsolatban felmerülő ügyleteknél érdemes először leülni és az összes olyan jogszabályhelyet összegyűjteni, amely az adott ingatlanügyletre vonatkozik. Az ingatlanból kiindulva minden irányba meg kell nézni, hogy milyen vonzatai vannak. Az Áfatörvény ehhez hasonlóan működik, tehát nem egy törvényhelyen szerepelnek az ingatlanra vonatkozó szabályozások. Legtöbbször abból indulunk ki, ami az ingatlanértékesítéshez kapcsolódik, hiszen egyszer biztosan vásárolunk vagy eladunk egy ingatlant. A másik kérdés az ingatlan bérbe adása, amelyre szintén más szabályozás vonatkozik. Fontos az is, hogy milyen tevékenységhez kapcsolódik az ingatlan, így az áfa alanyiság vagy éppen a mentesség az, amit figyelembe kell venni. Találkozhatunk az ingatlannal kapcsolatban a sorozatos értékesítéssel, amelyet magánszemély és társaság egyaránt végezhet. Ilyenkor felmerül az üzletszerűség kérdése is, amelyhez szintén meghatározott adókötelezettség tartozik. Az Áfatörvényben fontos fő szabály a mentesség, illetve az áfakörösségre vonatkozó szabályozás, amelyeket szintén külön meg kell vizsgálni. Könyvelési szempontból, ha az ügyfélnek ingatlannal kapcsolatos kérdései, tervei, ügyletei vannak, érdemes írásban megkérni tőle a pontos adatokat, tényeket, mivel igen széles körben kiterjed a szabályozás, nemcsak az Áfatörvény vonatkozásában, így tudunk ténylegesen helytálló és pontos információkkal szolgálni az adott kérdésben. Azért is érdemes írásban megkérni az adott ügylethez tartozó adatokat, mivel szóban gyakran elfelejt az ügyfél bizonyos információkat, így lehet, hogy nem az a szabályozás vonatkozna az adott ügyletre. Amikor viszont írásban közli az ügyfél az igényét az ingatlant érintően, akkor végiggondolja, és azokat a tényezőket is megírja, amelyek a könyvelő számára fontosak a helyes eljárás kiválasztásának szempontjából. Ingatlanértékesítés Vannak adómentesen értékesíthető ingatlanok, és vannak olyanok, amelyek a tényleges áfakulcs alá esnek, tehát 27%-os adóval terheltek. Azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen körbe tartozó adóalanyokról van szó, tehát áfakörbe tartozó vagy alanyi, tárgyi mentessel. Abban az esetben, ha áfakörös, akkor az értékesítéshez kapcsolódó gazdasági eseményt abból a szempontból is meg kell nézni, hogy egyenes vagy fordított adózás alá esik. Január elsejétől arra is oda kell figyelni, hogy pénzforgalmi vagy normál áfabevallást választott az érintett. Az Áfa törvény 86. -a az, amely fő szabályként azt mondja, hogy adómentes körbe tartozik az ingatlanértékesítés, tehát lakóingatlan és egyéb ingatlan eseteit kell figyelembe venni, de van kivétel. Az olyan ingatlan, amelynek az első jogerős rendeltetésszerű használatba vétele 2

3 még nem történt meg, vagy már megtörtént, de az arra jogosító határozat jogerőre emelkedésétől még nem telt el két év, az máris kivételként alkalmazandó. Ha egy építési telekről van szó, akkor fő szabályként ez is kivételként jelenik meg. Az első rendeltetésszerű használatba vételhez azt kell megnézni, hogy mire vonatkozik, tehát az új ingatlan, illetve az építési telek értékesítése minden esetben áfakör alá tartozik. Azt kell megnézni, hogy új-e az ingatlan vagy az építési telek, vagy sem. Új ingatlan: az újonnan létrehozott ingatlan használatba vétele. A rendeltetésváltás azt jelenti, hogy például valaki vásárol egy lakást, viszont irodának használja, és át is minősítteti irodaépületnek a földhivatalnál, új nevén az ingatlanügyi hatóságnál. Ha viszont van egy lakás, amelyhez hozzáépít az illető egy szobát, és ezt használja irodának, akkor ebben az esetben nem számít újnak, mivel bővítés, így a rendeltetésváltás nem foganatosítható. Ha az albetétek száma megváltozik, az is az új fogalmához tartozik. Például ha van egy irodaház, és úgy dönt a tulajdonos, hogy minden egyes iroda új telekszámot kap, nem egységes lesz, hanem külön-külön mindegyik rendelkezik albetéttel. Az Áfatörvény 88. -a azt határozza meg, hogy az adóalany, aki egyébként adómentes körbe tartozó ingatlannak az értékesítését végzi, bejelentkezik az adókörbe, tehát választotta az áfakörösséget. Választani minden év december 30-ig lehet a következő évre, de az ingatlan értékesítésére vonatkozóan, mint új tevékenység felvételekor, év közben is választható az áfakörösség ban jött be az a szabály, hogy az ingatlan értékesítése lehet áfakörös. Ekkor nem lehetett megbontani azt, hogy lakóingatlan, egyéb ingatlan, csak egy az egyben az ingatlanról volt szó. Április 16-án lépett életbe egy új szabály, amely szerint vissza lehet jelenteni a lakóingatlant adómentességbe. Többször előfordult emiatt, hogy a visszajelentéskor az egész ingatlanértékesítés visszakerült adómentességbe. Az ötödik év végén az adóhivatali ellenőrzések során derült ki, hogy januárban bejelentette az ingatlanértékesítést az érintett áfakörösre, majd kijelentette a lakóingatlant, de az egész kijelentésre került, és onnantól kezdve továbbra is áfásan értékesítette az ingatlanokat, amely nem helyes, mivel az adóhivatalban áfamentesen tartják nyilván. Az ingatlan értékesítőjénél gond nem lenne, mivel több áfát fizetett be, mint amit kellett volna, de a másik oldalon, a levonásnál már igen. A levonást végzőnek az adóhivatal szerint el kellett kérni az áfakörbe való bejelentkezést, és amennyiben meg tudja mutatni, hogy ezt elkérte januárban, akkor jóhiszeműnek tekinti, mivel az áprilisiról nem biztos, hogy adott információt a másik fél, de ebben az esetben is megállapítják neki az áfát, viszont nem 75%-os, hanem csak 50%-os mértékben. Az ötödik év végén nem kötelező újra bejelenteni az áfakörösséget, csak azt kell bejelenteni, ha nem kíván tovább áfakörös maradni. 3

4 Az új ingatlan minden esetben áfakörös, 27%-os mértékkel. Építési telek a fő szabály szerint az általános adómértékkel áfakörös. Újnak nem minősülő ingatlannál a fő szabály szerint áfamentes, de választható rá az áfakörösség, amelyet, ha választ az érintett, akkor öt évig érvényes rá az áfakörösség. Építési teleknek nem minősülő földterületnél is ugyanez a szabály, tehát áfamentes, de választható az áfakörösség. Egyenes adózásnál az ingatlanszerzéshez kapcsolódó adás-vételi szerződés alapján állapítjuk meg azt, hogy új ingatlanról van-e szó, átminősítésről vagy építési telek értékesítéséről. Fordított adózásnál figyelembe kell venni, hogy mit tartalmaz a szerződés, illetve hogy építési engedély köteles-e, továbbá az engedély milyen hatósághoz kapcsolódik, mivel társhatóság is kiadhatja az engedélyt, és ebben az esetben is ide tartozik. A teljesítési idő a következő fontos kérdés, amelynél az 55. -t kell figyelembe venni, amelyhez a 10. -t is alkalmazni kell. Az adókötelezettség fő szabályként akkor keletkezik, amikor az ügylet tényállásszerű megvalósulása megtörtént. A tényállásszerű megvalósulás fogalma a 10. -ban szerepel. Akkor valósul meg, amikor meg tudjuk határozni, hogy ténylegesen az ingatlanértékesítés mikor jön létre. Az ingatlanértékesítés gyakorlatilag úgy valósul meg, mint egy termékértékesítés, így azt kell megnézni, hogy az ügylet megvalósítása mikor és mihez kötődik. Általánosságban nem csak arról van szó, hogy van egy meglévő ingatlan, hanem van egy építmény, amelyet ténylegesen felépítünk, majd átadunk, tehát ezt is a fizikai teljesítéshez kell kapcsolni. A tényállásszerű megvalósulás egyszer az ingatlanértékesítésnél akkor történik meg, amikor az ingatlanügyi hatóságnál bejegyzésre kerül, az építés alatt álló ingatlannál pedig akkor, ha a ténylegesen meglévő ingatlan használatbavételre kerül, és ez bejegyzésre. Fordított adózású ingatlanértékesítésnél a 60. -t kell használni. A vevő adóalany, így kötelezett a fizetendő adónak az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy, ha nem készül el a számla, akkor az ellenérték megfizetésekor, vagy a fizikai teljesítést követő hónap 15. napjáig megállapítani a fizetési kötelezettséget. Előlegnél akkor lehet ténylegesen megfelelő szabályt mondani, ha az egyenes adózással ingatlanértékesítést érint. Az előleget akkor tekintjük előlegnek, ha már megfizették az összeget készpénzben, vagy már átutalták. Egyenes adózásnál az előleg áfakörös, például, ha átutaltak egymillió forintot, akkor az már az áfát is tartalmazza, és ahhoz a bevallási időszakhoz tartozik, amilyen bevalló az adóalany. Fordított adózásnál hiába utal át előleget az érintett, a fordított adózás esetében nincs áfa ilyenkor. Az átutalt összeg nem tartalmaz áfát, tehát nincs áfafizetési kötelezettség, sem levonási lehetőség, ilyenkor a végszámlából kerül levonásra az előre megfizetett összeg, és az fogja majd a végszámla alapján az áfa fizetendő és levonandó részét generálni. Foglalóra az a jellemző, hogy ha megnyeri az illető az ingatlan vételét, akkor beszámít abba az összegbe, amit köteles megfizetni. Egyenes adózásnál ugyanúgy viselkedik a foglaló, mint az előlegnél, tehát tartalmazza az áfát, és be is kell fizetni. 4

5 Fordított adózásnál a foglaló így nem vehető figyelembe, mivel ugyanúgy működne, mint az előleg, de a végszámlánál nem ugyanaz vonatkozik rá, mivel a foglalót vissza kell adni, és a tényleges összeget kell kifizetni. Ingatlan-bérbeadás Az Áfatörvény a vonatkozik a bérbeadásra, amikor is azt a jogviszonyt tekinti bérbeadásnak, amikor a jogosult ellenérték fejében adja át használatra az ingatlant. A 86. szerint fő szabályként adómentes, de vannak kivételek, mert itt is lehet áfakörösséget választani. Ebben az esetben áfával együtt adjuk bérbe, és az általános szabályok szerint a 27% vonatkozik rá. A bérbeadásnál az áfakörösség választható, amelynél az Áfatörvény 88. -a írja le a szabályozást, amely szerint az áfamentesek részére biztosít áfakörösségi lehetőséget, amely változatlanul öt évre vonatkozik. Speciális ingatlanoknál kötelezően áfamentes körbe tartoznak a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás erre szolgáló ingatlanjai, a közlekedési eszközök elhelyezésére szolgáló parkolók, az ingatlannal tartósan egybekötött gépek, illetve széfek bérbeadása. Ha az adóalany adóköteles tevékenység érdekében használja az ingatlanokat, akkor vele szemben az adólevonási joga is megnyílik. Kivételek alóla azok a tevékenységek, amelyeknél tiltott, például egy evás vállalkozás, amely bérbeadással foglalkozik, és az áfát választotta, nem rendelkezik levonhatósággal. A bérbeadásnál azt is figyelembe kell venni, hogy lakó- vagy egyéb ingatlanról van szó. Ha lakóingatlanként használunk valamit, és nincs átminősítve, akkor függetlenül attól, hogy abban termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytatunk, vele szemben az áfa levonása tiltott. Ha a saját lakásának a közüzemi számláit figyelembe veszi, akkor építményadó alá kell kötelezően bejelentkezni, amely önbevallás alá tartozik, hiába van szó lakóingatlanról. Az Áfatörvénynél azt mondjuk, hogy ha nincs lakóingatlanból átminősítve, akkor levonásba helyezendő áfa nem megengedett, viszont a helyi adónál kötelező bejelentkezni építményadó alá, amely így kötelezően fizetendővé válik. A számviteli törvény szerint térítésmentes szolgáltatásnak minősül, és ha ezt az adóhivatal megvizsgálja, piaci értéken fogja megállapítani a bérleti díjat, és azután fogja kivetni a késedelmi pótlékot és a bírságot. Saját lakásban könyvel valaki, tehát nem fizet bérleti díjat saját magának. Ilyenkor az egyéni vállalkozó vagy a társaság kössön a magánszeméllyel egy szerződést, amelyben legalább a magánszemélynek annyi fizetendő bérleti díjat meg kell állapítani, ami a közüzemi számlák alapján felmerül, mert ilyenkor lehet kompenzálni. A magánszemély azért nem fizet adót, mert vele szemben ott van a közüzemi számla. Az egyéni vállalkozó vagy társaság kifizeti a közüzemi számlát, mert elszámolja költségként, ami alapján viszont ott van az építményadó megállapítása, vagy azt mondja, hogy a szobának a fenntartását biztosítja meghatározott értékben, így a kettőt össze lehet kompenzálni. 5

6 Egyéb ingatlanoknál adólevonásra az Áfatörvény tételes tilalmat nem állapít meg, csak azt kell megvizsgálni, hogy az adólevonásra jogosító tevékenységhez használják vagy sem. Például, ha oktatásra használja valaki, mivel az speciális tevékenység, így vele szemben nem vonhatja le az áfát. Ha két fajta tevékenység kapcsolódik hozzá, akkor arányosítva lehet levonni az áfát, de ezt számításokkal alá kell támasztani. Egy tárgyi eszközként nyilvántartott ingatlanhoz a figyelési idő 240 hónap, és ennek megfelelően a levonható áfát 240 hónapra arányosítottan be lehet állítani. Ha a figyelési időn belül kerül értékesítésre az ingatlan, akkor vissza kell fizetni a levont adót. Egyéb ingatlan bérbeadással történő hasznosítása adómentes, de választható az áfakörösség. Ha korábban adómentes tevékenységhez lett használva, vagy adómentessége volt az érintettnek, majd váltott a későbbiekben és adókörös lett, vagy adókörös tevékenységet indított, akkor kiigazítást kell végrehajtani. Egyéb ingatlan továbbértékesítéssel történő hasznosításánál az ingatlanbeszerzésre az Áfatörvény tételes levonási tilalmat nem állapít meg, viszont továbbértékesítésre való beszerzéskor az előzetesen felszámított áfa levonható, ha az ingatlant adókötelesen adjuk tovább. Egyéb ingatlan beszerzésénél az áfa akkor vonható le, ha az első rendeltetésszerű használat még nem történt meg, vagy megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedésétől számított két év még nem telt el. Ha a továbbértékesítésre kerülő egyéb ingatlan első jogerős rendeltetésszerű használatbavételétől már több mint két év telt el, akkor áfakörös. Az építési telek mindig áfás, tehát levonható vele szemben az előzetesen felszámított áfa. Az egyéb ingatlan építési teleknek nem minősülő földterületnél akkor vonható le, ha áfakörösséget választott az érintett. Amikor a levonhatóság fennáll, mérlegelni kell azt, hogy áfamentes vagy áfakörös tevékenységhez is kapcsolódik-e, mert ilyenkor arányosításnak megfelelően vonható le az áfa. Lakóingatlanoknál, ha nem továbbértékesítésre és nem bérbeadásra, hanem egyéb tevékenységhez szerzik be, akkor a beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfa attól függ, hogy levonható-e, hogy ténylegesen adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik-e vagy sem. Az áfa akkor vonható le, ha az áfakörösség fennáll, tehát áfafizetési kötelezettség is terheli a levonást igénybe vevőt. 6

7 Ha a földhivatal nyilvántartásában lakóingatlanként van nyilvántartva az ingatlan, akkor az minden esetben lakóingatlannak minősül attól függetlenül, hogy milyen tevékenységet végeznek benne. Lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfájáról a 124. rendelkezik, és mondja ki a törvény fő szabályként, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termékek beszerzése és szolgáltatások előzetesen felszámított áfája, amely alól kivételek is vannak. A törvény felmentést ad ez alól, ha igazolni tudja az érintett, hogy kifejezetten továbbértékesítési céllal kerül a későbbiek folyamán megvalósításra, vagy közvetített szolgáltatásként fogja az épületet létrehozni. Lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termékek beszerzésénél az adó akkor is levonható, ha közvetlen anyagjellegű ráfordításként beépül az újonnan épülő lakóingatlan értékébe, ha továbbértékesítés vagy közvetített szolgáltatás esete áll fenn. Ha az ingatlanértékesítés vagy -bérbeadás olyan másik vállalkozás felé irányul, amelyik pénzügyi teljesítés szerint választotta az áfát, akkor ha elfelejtik ráírni a számlára, hogy ezt a tevékenységet folytatja az érintett fő szabályként a teljesítéshez kötődik, de ha ráírja a számlára, akkor a kifizetést kell figyelembe venni. Ha nem írják rá, akkor a másik fél levonhatósága is a teljesítéshez kötött. Például egy ingatlant értékesít a pénzforgalmi teljesítést választó vállalkozás februárban, és elfelejti ráírni a számlára, hogy pénzforgalmi teljesítést választott. Ha február elsején volt a teljesítés, akkor a februárhoz kapcsolódó bevallásban kell befizetni az áfát, és a másik félnek is akkor nyílik meg a levonhatósága. Lehet, hogy csak áprilisban fizeti meg a számla ellenértékét, és neki ekkor nyílna meg a lehetősége, ha ráírták volna, hogy pénzforgalmi elszámolást választott, akkor csak áprilisban kellene befizetni az áfát, a másik félnek pedig áprilisban lehetne levonni, de mivel elfelejtette ráírni, így februárban van a teljesítés, ekkor kell befizetni az áfát. A számlát azért nem lehet helyesbíteni, mert lemaradt róla a pénzforgalmi teljesítés jelölése, helyesbíteni csak például az összeg miatt lehet. Tao Ha a társasági adó hatálya alatt vásárol valaki egy ingatlant, akkor igaz, hogy a pénzt kiadta érte, de az eredménye nem csökkent. Ha megfelelő maradványérték van képezve az ingatlanra, és értékesíti, akkor a bevétel és a ráfordítás között nem szokott nagy különbség lenni, ezért a társasági adóra eredménymódosító tételt nem szokott gyakorolni. Az ingatlannak és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékű jogoknak is van minden évben értékcsökkenése. Ez a tervszerinti értékcsökkenés az, amikor megvásárolják az ingatlant, és ehhez kapcsolódóan a társaság tulajdonosai meghatározzák, hogy hány évig szeretnék az ingatlant használni. Az adótörvény szerint az ingatlanoknál 50 évet kell figyelembe venni, a társasági adót pedig 2%-kal szoktuk csökkenteni. De ha egy tulajdonos megveszi az ingatlant azért, hogy abban működtesse az irodáját, akkor nem valószínű, hogy ötven évre fog előre 7

8 tervezni. Annyi időre érdemes tervezni, amit az adott helyen a működésre szán a vállalkozás, amely maximum húsz év szokott lenni. A számviteli törvény szerint meghatározható, hogy hány év alatt kívánja az ingatlan értékét csökkenteni. Az adótörvény szerint csökken az adózás előtti eredmény, a számviteli törvény szerint növekszik. Ha húsz évre választja az értékcsökkentést, akkor húsz évig mindig magasabb lesz az adózás előtti eredmény növelő tétele, és kevesebb lesz az adótörvény szerinti csökkentő tétel. A húsz év letelte után, ha mégis tovább gondolja az értékcsökkenést, akkor adóalap csökkentő tételként fog megjelenni. Elemi csapások is érik az ingatlant, ilyenkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Annak a visszaírására is kerülhet a sor, bővítés, ráépítés, felújítás esetén. A fejlesztési tartalék képzése az adózás előtti eredmény csökkentésére ad lehetőséget, amely az adózás előtti eredmény ötven százalékáig, de maximum 500 millió forintig terjedhet. Úgy lehet megtervezni az adózást, hogy kevesebb adót fizet a vállalkozás, majd négy év alatt elkölti. Ha a négy év alatt ingatlanra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékű jogra költi el, akkor maga az értékcsökkenés az, ami hátrányt okoz, mivel nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni a társasági adó által meghatározott értékcsökkenéssel. Ha itt megmaradunk a kettő százaléknál, akkor a társasági adó visszafizetése elenyésző lesz a következő években, ezért érdemes ingatlanokat vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékű jogokat a fejlesztési tartalék terhére megvásárolni. Kis- és középvállalkozásoknál az adóalap mozgatásához kapcsolódik a beruházási kedvezmények igénybevétele, hiszen itt is üzemépületeket, ingatlanokat lehet vásárolni azért, hogy a társasági adóalapot megfelelően lehessen módosítani, és a társasági adó fizetési kötelezettséget csökkenteni. Maximum 30 millió forintig lehet igénybe venni. A külföldi személy belföldi ingatlanértékesítésének a társasági adókötelezettségénél mindig az OECD mintaegyezményéhez kell visszakanyarodni, amely értelmében az ingatlan ott adózik, ahol éppen fekszik. A fejlesztési adókedvezmény jelentősége, hogy elsődlegesen nagyvállalkozások részére írják elő, a Nemzetgazdasági Minisztérium ítéli oda. Nemcsak az a fontossága, hogy a nagyvállalkozásnak adókedvezményt ad, hanem hogy ezáltal nagy beruházásokat valósítanak meg létszámhoz kötötten. Például, ha egy nagyüzemet felépítenek, akkor kötelező helyben a lakosságot foglalkoztatnia. Hárommilliárd forintos beruházásoknál a helyi lakosságból 150 főt kell foglalkoztatni. Az egymilliárd forint értékű beruházásoknál 75 főt köteles foglalkoztatni. A szabad vállalkozási zóna kapcsolódik a fejlesztési adókedvezményhez, mert a cél az, hogy azok a nagyvállalkozások, amelyek nagyobb beruházásokat hoznak létre, olyan helyre telepedjenek be, ahol még kedvezőbb feltételeket tudnak a számukra biztosítani, és még több foglalkoztatottat alkalmazzanak a településről. 8

9 A szabad vállalkozási zónává alakítást meg kell pályázni. Azok a települések jogosultak erre elsősorban, amelyek elnéptelenedtek, ahol kevés a munkalehetőség, és így elvándorolnak az emberek. A beruházással így nem csak az üzem jár jól. Vannak kisebb beruházási lehetőségek is. Kis- és középvállalkozások részére 100 millió forint értékű beruházást kell létrehozni, amelyhez a létszám szintén meg van határozva. Az állományi létszám kisvállalkozásnál 20 főt, középvállalkozásnál 50 főt kell foglalkoztatni. A fejlesztési adókedvezményt nevezhetjük 80%-os adókedvezménynek, mert a fizetendő adónak a nyolcvan százalékáig kapják meg ezt a kedvezményt, amelyet 14 éven keresztül lehet érvényesíteni. A látvány-csapatsportok megvalósításához is kapcsolódik adókedvezmény. A Nemzeti Sportintézmény az, amely meghatározza, hogy mennyi igazolást tud kiadni egy-egy sportintézménynek ahhoz, hogy a szponzorokat össze tudja szedni, és az általuk befizetett összegekből megvalósítsa mindazokat a területeket, amelyeket a törvény megenged, például utánpótlás, fejlesztések, nevezési díjak, sportlétesítmények létrehozása is ide tartozik. A fizetendő társasági adó 70%-áig lehet használni. Elszámolhatjuk ráfordításként és adókedvezményként is, tehát duplán vehető figyelembe. Ha a támogatás nagyobb volt, mint a társasági adó hetven százaléka, akkor sincs gond, mert a következő 4 évben is le lehet írni. Az ingatlanokhoz kapcsolódóan az adókedvezményként, adóalapot módosító tételként figyelembe vehető tételeket külön kell nyilvántartani. Azzal, hogy megképeztük a fejlesztési tartalékot, amelyből ingatlant vásároltunk, még nem lehet elismertetni, hogy a fejlesztési tartalék megképződött. Ha nincs lekönyvelve úgy, hogy az eredménytartalékból lekötött tartalékba tesszük az összeget, majd az ingatlan tényleges megvásárlásakor visszakönyveljük a lekötött tartalékból az eredménytartalékba, akkor az megállapításra kerülhet akkor is, ha a mérlegben, eredménykimutatásban helyesen szerepel. Tehát nem ismeri el a fejlesztési tartalék képzését. Amikor olyan időpontban indít az adóhivatal ellenőrzést, amikor az ingatlant már megvásároltuk, de még nem volt eredetben lekönyvelve, akkor nem ismeri el, hogy annak a terhére lett megvásárolva. Ehhez egy megfelelő nyilvántartás szükséges, a legegyszerűbb egy excel táblát készíteni a fejlesztési tartalékra, amelyben felsoroljuk, hogy mennyit vásároltunk, mennyit oldottunk fel, és a feloldásból milyen eszközt vásároltunk, és annak a számviteli, illetve adótörvény szerint mennyi az értékcsökkenés szerinti leírása. Szja A magánszemélyeknél ugyanúgy, mint a társaságoknál előfordul az ingatlanértékesítés, bérbeadás, termőföldek értékesítése, továbbá felajánlhatják az önkormányzatnak az ingatlanjaikat, illetve az öröklés, ajándékozás, eltartási szerződés megkötésének az eseteiből is származhat jövedelmük. 9

10 Ingatlanértékesítés Először is azt kell meghatározni, hogy ténylegesen mennyi bevétel származik az értékesítésből. A bevétel nem teljes mértékben adóköteles, mivel a jelen törvények értelmében minden jövedelem adóköteles, de nem minden egyes forint után kell megfizetni az adót, mivel beszámíthat olyan költségeket, amelyek az ingatlan megszerzésével, fenntartásával függnek össze. Az ingatlan a megszerzésekor rendelkezik egy bekerülési értékkel. Ha öröklés útján jutott hozzá a magánszemély, akkor a hagyatéki tárgyalás alapján lehet ezt meghatározni. Ha ajándékozás útján került a tulajdonába, akkor az ajándékozási szerződés szerinti értéket kell figyelembe venni. Ha vásárolta az ingatlant, akkor a megvásárlási értéket kell bekerülési értéknek tekinteni. Abban az esetben, ha olyan régen történt az ingatlan megvásárlása, hogy már nem emlékszik az érintett, hogy mennyibe került, akkor a személyi jövedelemadó törvény szerint a most megkapott bevétel 25%-a lesz a bevétel, és azt kell leadózni. A megszerzéssel kapcsolatban is vannak felmerült kiadások, hiszen át kellett íratni az ingatlant, az illetéket be kellett fizetni, volt ügyvédi költség, tehát a lakáshoz jutásnál, mint költség felmerült, azt lehet figyelembe venni, de ezekről valamilyen dokumentummal kell rendelkeznie a magánszemélynek. Az ingatlannal kapcsolatban átépítés, felújítás, hozzáépítés, bővítés is felmerül, amely értéknövelő ráfordításként számolható el, de csak abban az esetben, ha számlával rendelkezik róla a magánszemély. Ahhoz, hogy az ingatlant értékesíteni is lehessen, hirdetésre, ingatlanirodára is szükség lehet, így ezek a költségek is felmerült kiadásnak számítanak. Ha megvásárolja a lakóingatlant a magánszemély, majd továbbértékesíti, lényeges, hogy időben mikor történik, mivel a szerzés időpontjától függően kell megállapítani azt, hogy mennyivel csökkentik a beszámítható értéket. Például, ha öt évvel korábban vásárolta 10 millió forintért az ingatlant, és 10 millió forintért tudja most eladni, akkor 100%-ban beszámítható, plusz a ráfordított kiadások, tehát ilyen formában jövedelem nem keletkezik. De ha ugyanezt az ingatlant 10 millió forintért két évvel korábban vásárolta, és most is értékesíti 10 millió forintért, akkor csak egymillió forinttal csökkentheti a bevételt, mert ebben az esetben a teljes vételárat nem lehet figyelembe venni, csak a csökkentett értéket. Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében ez az idő 15 évre tolódik ki. A visszaszámlálás 15 évnél kezdődik, és a hatodik évnél ér véget, tehát úgy lehet visszafelé számolni, hogy legalább öt évnek el kell telnie, és utána a hatodik évtől 10-10%-kal csökken a beszámítható érték, amelyet a jövedelemnél figyelembe kell venni. Az is lényeges, hogy mikor lesz a teljesítési idő, amelyet a megszerzés időpontjához kapcsolódóan kell megállapítani. Az ingatlan megszerzésének az időpontja az az időpont, amikor a földhivatalhoz bejelentésre kerül. Ha a magánszemély örökli az ingatlant, akkor az öröklés az illető elhalálozásának napjával függ össze, tehát nem számít, hogy mikor lesz a hagyatéki tárgyalásnak vége. 10

11 Ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az érvényes szerződést megkötötték, és benyújtják a földhivatalhoz. Ingatlan-bérbeadás A szálláshely-szolgáltatás önálló tevékenységnek minősül, tehát speciális tevékenységként kell megvizsgálni. Ha a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi, akkor sincs szüksége adószám kiváltására. Bérbe adni bárki bármelyik ingatlanját megteheti adószám nélkül, viszont számviteli bizonylatot köteles kiállítani. A számviteli bizonylat lehet egy átadásátvételi szerződés, nyugta, bevételi pénztárbizonylat, tehát bármilyen forma, a fontos, hogy bizonyítsa az ellenérték kifizetését. Ha egy vállalkozás vesz bérbe magánszemélytől ingatlant, akkor, ha a magánszemély nem jelentkezett be adószám kérésére, akkor is tud számviteli bizonylatot adni a vállalkozó felé, így el is tudja számolni költségként a vállalkozás a bérlést, csak áfatartalmat nem lehet ráírni, így azt nem lehet elszámolni. Ha a magánszemély átveszi a bérleti díjat a vállalkozástól, akkor kötelező az szja-t a vállalkozásnak levonni. Korábban nem volt kötelező levonni, mert a magánszemély saját maga is befizethette, 2013-tól viszont már kötelező ezt megtenni. Magánszemélynél nem kötelező levonni az szja-t, ha magánszemélytől bérel ingatlant. A bérbeadónak viszont kötelezően negyedévente be kell fizetnie a jövedelme utáni adót. Ha a magánszemély szedi be a bérleti díjat, akkor azt összevonandó jövedelemként kell kezelni, tehát az éves jövedelmébe fog beszámítani, amely bevétellel szemben választhat elszámolási lehetőséget, amely lehet a 10%-os diktált hányad vagy a tételes adózás. Tételes adózásnál a magánszemély, ha szeretné az értékcsökkenést elszámolni, akkor eszközleltárt kell készítenie, amely alapján az adótörvény szerinti kulcsok alkalmazásával lehet neki kiszámolni az értékcsökkenést. Ha olyan ingatlant ad bérbe, amelyben szerepel például a konyhai felszerelés, tehát egy kenyérpirító, kávéfőző, az kis értékű eszköznek számolható el az első évben. Az összevont jövedelemnél, ha van gyermek, akkor a családi adóalap kedvezményt is lehet érvényesíteni. Ha a bérbeadásból származó jövedelem eléri az egymillió forintot, akkor EHO-fizetési kötelezettség is kapcsolódik hozzá. Azt is figyelembe kell venni, hogy a szálláshely szolgáltatás nem tartozik bele az ingatlan bérbeadásba, a törvény külön nevesíti, és az ehhez kapcsolódó bevételekről tételes költségelszámolást kell vezetni és alkalmazni. 11

12 A korábbi szabályok szerint akkor lehetett értékcsökkenést elszámolni, ha az ingatlan három évnél régebben épült, vagy ettől régebben szerezték meg, ez a törvényből kikerült, tehát ha most épül az ingatlan, akár azonnal bérbe adható as szabály, hogy akkor, ha közös tulajdonban van az ingatlan, és nem mindkét fél részesül jövedelemben, akkor is mindkét félnek adóznia kell a bevétel után. Például, ha elhalálozik a szülő, és három gyermeke örökli a lakást. Két gyermeknek van saját háza, a harmadiknak viszont nincs, így ő továbbra is a lakásban maradt, és a két másik testvér úgy döntött, hogy majd osztoznak akkor, ha mégis eladják a lakást. A harmadik gyermeknek azonban adódott egy külföldi munkalehetőség, így kiadta bérbe az ingatlant, és mivel nem lett hivatalos úton elrendezve, hogy kié a lakás, így a bérbe adásból származó bevétel utáni adózás mindhárom fél számára arányosítva kötelező. Ilyenkor, ha a másik két testvér nem szeretne adózni a bevétel után, akkor mielőtt külföldre utazik a harmadik testvér, közjegyző előtt írásba kell foglalni a jogviszonyokat, tehát azt, hogy ő egyedül adja bérbe a lakást, a másik két fél lemond a jogosultságaikról. Felújítási költségeknél is lehet választani az értékcsökkenési leírás szerinti elszámolást, ha ez a beruházási költség értéknövelőként vehető figyelembe. Az összbevétel öt százalékáig lehet az értéknövelő beruházást elszámolni. Házastársak esetében, ha válásra kerül a sor, és a közös ingatlanban marad az egyik fél, majd kifizeti a másik felet, akkor a megkapott jövedelem 2013-tól nem adóköteles. Ha az egyik fél a lakást választja, a másik az üdülőt, akkor csak azt kell megnézni, hogyan történik a vagyonmegosztás, mivel ez is ilyen formában adómentesnek számít az idei évtől. Házassági szerződés fennállása esetében akkor az a vagyonrész nem osztható, hanem ha például az egyik fél bevitt a közös vagyonba egy lakást, amelyről a dokumentum rendelkezik, de a másik fél marad a lakásban, akkor a bekerülési érték után meg kell fizetnie az adót és az illetéket. Ha elhalálozik az a fél, amelyik a vagyonrészt behozta a kapcsolatba, és a másik félre hagyja, akkor szintén adó- és illetékmentes körbe tartozik. Adómentesen lehet szerződéseket kötni lakásra, például tartási, életjáradéki, örökösödési szerződések tartoznak ide. Ilyenkor mindkét fél jól jár, mert az idős embert gondozza valaki, a másik fél ingatlanhoz jut. Sok olyan nyugdíjas van, aki ráhagyományozza a lakását az önkormányzatra, mert nincs hozzátartozója, és az önkormányzat segíti az életvitele fenntartásához. Ebben az esetben, amit a nyugdíjas jövedelemként megkap, adómentesnek számít. Önkormányzati bérlakások esetében, ha a lakó lemond a bérleti jogról, mert például vásárol egy saját lakást, akkor a jövedelem, amit a lemondásért kap az önkormányzattól, adómentes. 12

13 Deviza hiteleseknél 2013-as új szabály, hogy az önkormányzatuk megvásárolja a lakásukat, és az összeg, amelyet megkapna, a deviza hiteles törlesztésébe kerül befizetésre. Így a jövedelem adómentesnek számít. Lehetőséget kap arra, hogy a lakását visszavásárolja a későbbiekben azon az áron, amelyen az önkormányzat megvásárolta tőle. Ha valaki felesleges lakással rendelkezik, és az önkormányzatnak átadja azért, hogy szükséglakásnak, vagy önkormányzati bérlakásnak kiutalja a rászorulóknak, a felajánló ezért bérleti díjat kap, amely szintén adómentesnek számít. A lakás változatlanul a magánszemély tulajdonában marad, csak használatra adja át az önkormányzatnak. Amennyiben a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a forintot, a termőföld értékesítéséből származó jövedelemnek a forintot meg nem haladó része adómentes, ha olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el, aki legalább öt évig egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként megműveli, vagy hasznosítja a területet. Olyan magánszemély részére is lehet értékesíteni, aki regisztrált mezőgazdasági cégnek, társas vállalkozásnak az alkalmazottja, és ő adja bérbe a társas vállalkozásnak legalább tíz évre. Ha a magánszemély úgy értékesíti a termőföldet, hogy az értékesítés szövetkezeti vagyonrészt takar, akkor jövedelemkorlát nélkül lehet figyelembe venni az adómentességet. Mezőgazdasági termelőnek való értékesítéskor szintén jövedelemkorlát nélkül lehet figyelembe venni az adómentességet, ha a magánszemély úgy adja bérbe, vagy adja el a földjét, hogy a termelő állattartással foglalkozik, és a földre azért van szüksége, hogy takarmányt termeljen az állatainak. Ezt a tényt bizonyítani kell. A takarmánytermesztést legalább öt éven keresztül fenn kell tartani. Adómentes a termőföld átruházása akkor is, ha az átruházás magánszemély részére birtokösszevonási céllal, vagy települési önkormányzat részére szociális földprogram keretében kerül át, illetve, ha a Nemzeti Földalap javára valaki átadja. A jövedelemszerzés időpontja a termőföldek értékesítésekor is lényeges, tehát a földhivatalhoz való bejegyzést kell figyelembe venni. A földhivatal lehet, hogy például fél év múlva fogja a tulajdoni lapra ezt a gazdasági eseményt felvezetni, de a fontos az, hogy a dokumentum be lett nyújtva, és ennek van egy adott időpontja. Van olyan ingatlan, amelynek nincs a földhivatalba irányuló bejelentési kötelezettsége, ilyenkor a szerzés időpontja a szerződéskötés dátuma. Adás-vételi szerződésekben opciós megoldások is gyakran szerepelnek. Ebben az esetben is meg kell határozni, hogy mikorra tehető a megszerzés időpontja, tehát amikor a vevő egyoldalú vételi jogot gyakorló nyilatkozata a földhivatalhoz bekerül. Kisajátítások, földrendezések esetében, ha csereingatlant kap valaki, vagy kártérítést, akkor a szerzés időpontja az eredeti ingatlanszerzéssel egyezik meg. 13

14 Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyonértékű jog esetében a szerződés időpontja a szerződés megkötésének a napjával esik egybe. Ingatlan lízingek esetében a vételi jog alapján a tulajdonjog megszerzésének az átszállása lesz az, amikor teljes mértékben meg lett fizetve a lízing, és az ügyleti szerződés megkötésének az időpontja lesz a megszerzés napja. Példák ingatlanértékesítésre 1. Egy magánszemély 2013-ban 60 millió forintért értékesíti az ingatlanját ban vásárolt egy építési telket 7 millió forintért, majd ráépítette 2009-ben az építményt 16 millió forintért, és 2011-ben bővítette 17 millió forintért. Ebben az esetben három szerzési időpont merül fel. Azt kell megnézni, hogy a tényleges, eredeti szerzési érték milyen arányban áll az eladás értékével. Tehát a 7, 16, 17 millió forinthoz viszonyítottan hogyan alakul a szerzési érték. A 60 millió forintos bevételt arányosítani kell a 7, 16 és 17 millió forinthoz. 2. Az is fontos kérdés, hogy az öt éves időtartam hogyan érvényesül az értékesítés kapcsán, tehát hány százalékot lehet figyelembe venni a bevétellel szemben? Értéknövelő beruházással szemben meghatározzuk a ráfordítást, és a piaci értéket növelő, illetve ráfordítás igazolt ráfordításait lehet figyelembe venni, az átruházást megelőző 24 hónapon belül kell meghatározni, csak ezeket az értéknövelő beruházásokat lehet figyelembe venni. A bevételnek az öt százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt kiadásokat lehet érvényesíteni. A házilag készített hozzáadott érték nem számít bele. Az ingatlan-nyilvántartás szerinti lakóház vagy más lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlanoknál meghatározzuk, hogy mennyi a figyelembe vehető idő, tehát egy fordított arányszámot veszünk ban egy magánszemély 24 millió forintért értékesíti az ingatlanját ben 16 millió forintért vásárolta meg, a szerződés alapján a vevő a vételár összegéből kifizetett neki 14 millió forintot, a fennmaradó 10 millió forintot 4 éven keresztül folyamatosan fogja rendezni, amire egymillió forint kamatot fizet. A magánszemély kicserélte a nyílászárókat, megoldotta a szigetelést, amelyekről 3,5 millió forintos értékben rendelkezik számlával. A lakást ki is festette, amely 500 ezer forintjába került. Állagmegóvásról beszélünk, de a bevétel öt százalékától ez kevesebb, tehát ezt nem lehet érvényesíteni. Átruházással kapcsolatos 500 ezer forintos költségszámlával is rendelkezik. Így az eladási ár 24 millió forint, a késedelmi kamat egymillió forint, tehát az összbevétel 25 millió forintot fog kitenni, ebből az ingatlanszerzés 16 millió forint, értéknövelő beruházás 3,5 millió forint, illetve az átruházás forint. A számított összeg 5 millió forint, hiszen a kettő különbözete és az évek számánál beszámítandó összeg harminc százaléknál áll, tehát az adóköteles jövedelemnek a 14

15 harminc százaléknak megfelelő összeg fog megmaradni, ami az öt millió forintból 30 százaléknyi értéket képvisel. 3. Nem lakás céljára szolgáló ingatlannál 15 évet kell figyelembe venni. Egy magánszemély 20 millió forintért értékesíti az 1999-ben vásárolt üdülőjét. Az adóhivatal nem fogadta el, hogy az üdülő 20 millió forint, mert az adóhivatalnak lehetősége van a piaci értéket megállapítani, és ez alapján kell az illetéket megfizetni, tehát szerinte a piaci érték 12 millió forint. Értékesítés előtt fél évvel az üdülőt kifestették, járólapot, parkettát, csempét cseréltek, és a magánszemély a munkálatokról 2,4 millió forintos számlával rendelkezik, amely figyelembe vehető értéknövelő beruházásként, mert az összbevétel 5%-át meghaladja. Az átruházással összefüggésben forintos költsége áll fenn, amelyről szintén számlával rendelkezik. Tehát a bevétel 20 millió forint. A megszerzésre fordított összegnél 12 millió forint, az értéknövelő beruházásnál 2,4 millió forint, az átruházás költsége forint. Öt millió forint végösszeget kaptunk, de mivel 1999-es a beszerzés, ezért a számított összegből 90%-ot lehet beszámítani, tehát a maradék tíz százalék lesz adóköteles jövedelem, tehát az forint. Abban az esetben, ha valaki a termőföldjét átminősíti értékesíthető ingatlanná, és ez az összeg meghaladja a szokásos hozamot, akkor egy magasabb adókötelezettséggel sújtja. Tehát megvásárolta az ingatlant, és meghatározott napig a birtokában tartotta, ezt megszorozzuk 0,3%-kal, és hozzávesszük a költségeit, így kapjuk meg a szokásos hozamot. Ami efelett van, az 3x16%-os adókötelezettséggel bír, tehát 48%-os ez a személyi jövedelemadó. Ebben az esetben is vannak kivételek, ha a birtokában lévő földterületet örökölte, vagy ha öt éve a saját tulajdonának számít. Illetékek Az illeték törvényben is jelentős változás van 2013-ban. A visszterhes átruházási illetéknek az ingatlanoknál meglévő része a korábbi években 2 és 4% volt, idéntől egységesen négy százalékra változtatták. A használt lakásra vonatkozik, mert, ha teremgarázs, tároló tartozik hozzá, akkor az már 10% értékkel számítandó. Új lakás illetékénél 15 millió forintig 0%, afelett 4%. Illetékkedvezmény illeti meg a 35 éven aluli első lakásszerzőket, nekik az illeték 50%-át lehet megnyerni. Ingatlancsere esetében tulajdon átruházásról beszélünk, ilyenkor az illetéknél, ha egy éven belül történik az értékesítés, akkor be lehet számítani. 15

16 Például eladom a lakásomat, vásárolok helyette egy másikat, majd azt is eladom, ebben az esetben beszámítható. A korábban vásárolt lakás vevő oldaláról megjelenő illetéket be lehet a most vásárolt lakás illetékébe számítani. Egyszerűsödött az örökösödési és ajándékozási illeték mértéke. Általánosságban 18%, de lakásszerzéshez kapcsolódóan kedvezményes 9%-kal kell számolni, illetve a földszerzéshez kapcsolódó illeték is 9%-ban lett meghatározva. Az egyenes ágbeli rokonságnál nincs illetékfizetési kötelezettség, mindegy, hogy mekkora az ingatlan értéke. Január elsejétől új szabály, hogy a közeli rokonság, amelybe a nevelt, mostoha gyermek is beletartozik, és ebben az esetben 20 millió forintig illetékmentes, afelett az általános illetékfizetési kötelezettség lép életbe. Nem lakás céljára szolgáló ingatlanoknál az ajándékozási illeték, ha 35 millió forint feletti ingatlanról van szó, akkor a 40%-ot is elérheti a fizetési kötelezettség. Mentes az ajándékozási illeték alól az egyenes ágbeli rokonság. A nem egyenes ágbeli rokonság ingatlan esetében három osztályozási kategória áll fenn, amelynél a 35 millió forint feletti ingatlanoknál már 30%-os ingatlanfizetési kötelezettséggel kell számolni. Ha nem jól kerül besorolásra, az adóhivatal felülbírálhat. Az ajándékozást az elmúlt években be kellett jelenteni az adóhivatalhoz, ez a kötelezettség az idei évtől megszűnt, viszont érdemes ezt az ajándékozást írásba foglalni, mert ha egy vagyonosodási vizsgálat alá esik, akkor nem lesz könnyű bebizonyítani, honnan származik az adott ajándék, amely lehet komoly értékű, akár több millió forint is. Ha a gyermekének bankszámlán utalta át a szülő például a tandíját, akkor nem volt az előző években erre vonatkozóan illetékkötelezettség, és nem számított ajándékozásnak, viszont január elsejétől ajándékozásnak számít, ezt is érdemes írásba foglalni. Számviteli kapcsolódások Kiemelten fontos két kategória a számviteli kapcsolatoknál. Az egyik a bekerülési érték, amelynél van egy vételár, amelyhez kapcsolódik az illeték, akkor azt belevesszük, de a vételáron kívül még nagyon sok dolog rakódik rá az ingatlanhoz kapcsolódóan. Ha az illetékről szóló határozatot egy év múlva kapjuk meg, az ingatlan aktiválásakor azt előre akkor is be kell kalkulálni, hiszen ismerjük az ingatlan értékét, az illeték mértékét így ki lehet előre számolni. Amikor a határozat megérkezik a pontos illetékről, akkor meg kell vizsgálni, hogy jelentősen eltér-e a kalkulálttól, vagy sem. Ha nem jelentősen tér el, akkor elszámoljuk költségként, ha jelentősen, akkor rá kell aktiválni, és még önellenőrzésre is szükség van. Az üzemépületek próbagyártási figyelembevétele fontos kérdés. Felépült az üzemépület, és a beszereléseket, megszerzéseket, például a fűtést, ami hozzátartozik az épülethez, tehát 16

17 elválaszthatatlan az épülettől, figyelembe kell venni, mert ez is beletartozik a bekerülési értékbe. Ha egy ingatlant beaktiválunk, akkor az üzembe helyezési okmány mellé minden olyan számlát másolatba be kell csatolni, amelyek összeadják a bekerülési értéket. Például ha hitelt veszünk fel az ingatlanépítéshez, amelynek folyamatosan fizetjük a kamatát, akkor az aktiválásig a hitelkamat is felmerül. Ha megérkezett a hitel, de még nem használjuk fel, csak akkor, ha már a saját erő fel lett használva, és addig a bankszámlán áll, és kamatozik, akkor ezt a kamatot a bekerülési érték csökkenéseként lehet beszámítani a fizetett kamat erejéig. Ha biztosítás alatt áll a terület, még nincs üzembe helyezve, akkor ennek a biztosítási díjnak az arra eső része, amíg az aktiválás meg nem történik, szintén beleszámít a bekerülési értékbe. Hatósági díjak, engedélyek illetékdíja is a bekerülési érték része. Ha üzembe lett helyezve egy csarnok, de hiába került üzembe helyezésre, nem indítjuk el, mert valamilyen gépre még szükség van, akkor amíg ténylegesen nem kerül használatba, addig nem indulhat az értékcsökkenés. Akkor lehet az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni, amikor effektív módon üzembe lesz helyezve, nem akkor, amely időpontról az üzembe helyezési jegyzőkönyv szól. A másik téma az eszköztükör, amelyet a kiegészítő mellékletben kell elkészíteni. Az adóhivatal nemcsak a társasági adót vizsgálja, hanem kötelezettsége, hogy a benyújtott beszámolót tartalmilag leellenőrizze, amelynél a kiegészítő melléklet is számít. Az eszköztükörnek egyeznie kell a társasági adó 9. oldalán meglévő tárgyi eszközökkel. Tehát az értékcsökkenéses táblának és a bruttó összegű eszközöknek egyezniük kell a kiegészítő mellékletben szereplő eszköztükörrel. Az eszköztükörnek tartalmaznia kell a bruttó eszközöket. Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket bruttó módon nyitóértékként felvezetjük, vásároltunk, ajándékba kaptunk, apportól volt szó, akkor növekedett, ha eladtunk, ajándékoztunk vagy selejteztünk, akkor csökkent. Tehát minden változást végig kell követni, majd a bruttóból lett egy záró bruttó érték. A következő része az értékcsökkenés. A halmozott értékcsökkenésből év közben van egy tényleges csökkenés és egy tényleges növekedés, amikor visszafelé számolunk, tehát mindennek is van egy értékcsökkenése. A végén a halmozott értékcsökkenés jelenik meg. A kettő egyenlege lesz a mérlegben megjelenő befektetett eszközöknél a tárgyi és immateriális javak egyenlege. Ellenőrzéskor ezt vetik össze a társasági adóban lévővel. Sok esetben nincs a kiegészítő mellékletben az eszköztükör. Lényeges elkészíteni, még ha nem is lesz csatolva, de a saját nyilvántartásokban mindenféleképpen szerepeljen. Ha minden évben elkészítjük, és évente hozzátesszük az újat, akkor nagyon sok számítást és időt lehet vele megtakarítani. 17

18 Kérdések 1. Ha sem a szerződésben, sem a számlában nincs egyértelműen elkülönítve, hogy mekkora az ingatlan és a földterület értéke külön, tehát egy összegben szerepel, akkor azt a számvitelben hogyan lehet helyesen elkülöníteni? - A tárgyi eszközök között az ingatlan és vagyonértékű jog hozzákapcsolva, ilyenkor nem kell különválasztani a telket és a rajta lévő épületet. Ha az adás-vételi szerződés úgy szól, hogy az ingatlan a földterületet is magában foglalja, akkor nem kell szétválasztani. Ha másé az ingatlan, és más felépítménye van rajta, akkor nem lehet közösen meghatározni a szerződésben az összeget, ki kell emelni külön a telek és az építmény értékét. 2. A vállalkozás vásárolt egy lakóingatlant, amelyhez megkérte az áfakörösséget, hogy amikor értékesíti, akkor a felújítás, a rezsi, minden esemény áfáját vissza tudja igényelni. Jelenleg lakásnak minősül a földhivatal szerint, amelyre építményadót is fizet a vállalkozás. - Mindenféleképpen át kell minősíteni, mert hiába kérték meg rá az áfakörösséget, attól még lakóingatlannak minősül, és ha felújítják, akkor az áfát már nem lehet visszaigényelni. 3. A cég öt évre választotta az áfakörösséget ingatlan-bérbeadás, illetve ingatlanértékesítés miatt, amelyet a következő évre már nem szeretne tovább fenntartani. Hogyan és mikor kell kijelentkezni az áfakörösségből? - December 31-ével lehet kijelentkezni, és így januártól már nem lesz áfakötelezettsége. 4. Ha a vállalkozás ingatlanértékesítés miatt áfakörösséget választott, amelyből a következő évben ki kíván lépni, de az érvényes öt év alatt vásárolt egy ingatlant, amelynek az áfáját levonta, és amelyet jövőre szeretne értékesíteni, amikor az áfakörösség már nem fog rá vonatkozni, akkor ennek a lakásnak az áfájával mit kell tenni? - Mivel az új szabályok már a lakóingatlanra öt évet, egyéb ingatlanra 240 hónap figyelési időt határoznak meg, ha ebbe beleesik, és le volt vonva az áfa, akkor az arányosított áfát kell visszafizetni. 5. Kedvezményezett átalakulás folytán egy újonnan alakuló kft.-hez kerültek át eszközök. A régi kft. belépett az áfakörbe, majd belépett az új kft. is a beolvadás következtében, így továbbvittük az áfát. Az áfafigyelést mikortól kell figyelembe venni? - A kedvezményezett átalakulás szerepe, hogy ugyanúgy viselkedik, mintha jogelőd vállalat lenne továbbra is, tehát mindent, amit a jogutód megkapott, kétféleképpen könyveljük tovább. Egyszer a jogelődnél elkezdett értékcsökkenést, hitelfizetést, amely a számviteli törvény szerint növeli az adózás előtti eredményt, majd a jogutódnál meglévő nettó értéken szerzett eszközök után elszámolt értékcsökkenés csökkentik az adózás előtti eredményt az adótörvény szerint. De onnan megy tovább, ha ez kedvezményezett átalakulás, akkor azt kell figyelembe venni, ahol a jogelőd ezt elkezdte. 18

19 6. Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany az általános szabályok szerint áfa-alany, ingatlanértékesítés és -bérbeadás vonatkozásában nem kérte az adókötelessé tételét. Átalakulásra kerül a sor, kiválással ingatlanok is kerülnek a létrejövő új társasághoz, amelynek fő tevékenysége ingatlanok bérbeadása és üzemeltetése lett, és nem kéri annak adókötelessé tételét. - Mivel ingatlan is került át, azt be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ha egyik jogelőd, jogutód sem jelentkezett be áfakörbe, akkor fizetési kötelezettség nem fog felmerülni. 7. Ingatlan került eladásra, az eladás, mivel nem kérte az ingatlan adókötelessé tételét, áfamentesen történik, és az, aki megvásárolja, áfa-alany. Terheli-e még valamilyen vonatkozásban áfa az eladót? - Nem, nincs hozzá semmiféle áfakötelezettség. 8. Szeptember 13-án lépett életbe a pénzmosás elleni törvény. Ezzel kapcsolatban van valamilyen nyilvántartási vagy bejelentési kötelezettség? - A törvényben kibővítették a tulajdonosokkal kapcsolatos területet, amelyet kötelezően nyilván kell a könyvelőnek tartania. Az ügyfélnyilvántartás kibővül, amely azt jelenti, hogy egyrészt aktualizálni kell, és az új felsorolt követelményekkel ki kell egészíteni. Nem kell beküldeni sehová, csak el kell készíteni, és erre 90 nap áll a rendelkezésre. A pénzmosási szabályzatot 2003-ban kellett beküldeni az ORFK-hoz. Akinek később alakult cége, annak értelemszerűen később kellett elküldenie. Ez később átkerült a Vám- és Pénzügyőrséghez, majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Amikor ezt ellenőrzik, akkor azt kell tudni igazolni, hogy el lett küldve a hatóságnak a szabályzat, illetve azt, hogy ki a kapcsolattartó. Az adóhivataltól lehet kérni egy igazolást, hogy megvan-e a szabályzat, amelyet beküldtünk. A honlapjukon erre megtalálható egy nyomtatvány. Ha nem találják a szabályzatot és a kapcsolattartói bejelentést, akkor ez alapján történik meg a regisztráció, és el lehet kerülni vele a büntetést. Ha az adóhivatal egy ügyfélnél pénzmosást vesz észre, és ezt a könyvelő nem vette észre, akkor közreműködőnek számít, ezért nagyon komolyan kell figyelni erre a területre. 9. Egyéni vállalkozó üzlethelyiséget vásárolt a saját vállalkozásába. Időközben elhalálozott, és a felesége özvegyi jogon örökölte meg. A hagyatéki tárgyaláson viszont a gyermeké lett, aki majd a jövőben nem kívánja tovább folytatni a tevékenységet, de jelenleg továbbra is a feleség adja bérbe. Mi a teendő, ha nem ugyanaz a tulajdonos, mint aki a bérbe adó? - Az egyéni vállalkozás, tehát a társaság viszi tovább a tevékenységet, így külön teendő nincs a helyzetre vonatkozóan. Akkor merül fel probléma, amikor az egyéni vállalkozást megörökli a magánszemély, és nem akarja majd a tevékenységet folytatni, akkor az ingatlan kikerül a vállalkozásból, és akkor nem az örökösödést kell figyelembe venni, hanem a vállalkozásból kikerült vagyont. 19

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST. Áfa

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST. Áfa KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 11 - BUDAPEST Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű

Részletesebben

Ingatlanok és befektetések adózása (áfa, tao, szja, illeték) Öszeállította: Horváth Józsefné

Ingatlanok és befektetések adózása (áfa, tao, szja, illeték) Öszeállította: Horváth Józsefné Ingatlanok és befektetések adózása (áfa, tao, szja, illeték) Öszeállította: Horváth Józsefné Ingatlanok fogalma: Az egyes adótörvényekben az ingatlan fogalmának értelmezése nem egységes: A Tao törvény

Részletesebben

Kikre vonatkozik e tájékoztatás?

Kikre vonatkozik e tájékoztatás? Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a közösségen belüli termékbeszerzéseik, szolgáltatás-igénybevételük, termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után teljesítendő áfakötelezettségének

Részletesebben

Adóváltozások 2013-2014

Adóváltozások 2013-2014 Adóváltozások 2013-2014 2013, december 18-11:35 Tisztelt Ügyfelünk! Tárgy: 2014 évi adóváltozások Eddigi gyakorlatunknak megfelelően összefoglaljuk a legfontosabb 2014. évi adóváltozásokat. Előreláthatólag

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc

Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló

Részletesebben

A LAKÓINGATLAN-EGYÉB Ingatlan BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA 2016 I. 1-től az SZJA 15 %

A LAKÓINGATLAN-EGYÉB Ingatlan BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA 2016 I. 1-től az SZJA 15 % A LAKÓINGATLAN-EGYÉB Ingatlan BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA 2016 I. 1-től az SZJA 15 % A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrei az utóbbi időben folyamatosan ellenőrzik a lakásbérbeadást. Az információkat

Részletesebben

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások Gábriel Péter BKIK gabriel.peter@bkik.hu gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kw) cégautóadó Az adó a hengerűrtartalom (kamratérfogat)

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal TÉTELES ÁFA, ÁFA KIUTALÁS ELŐTTI ELLENŐRZÉSEK PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS Az egyéni vállalkozók,

Részletesebben

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS, LELTÁROZÁS Leltár A számviteli törvény

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2016-ban is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám.

Részletesebben

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása 2015.01.29 Tartalom: Adómegtakarítási lehetőségek a törvényváltozások tükrében - 2015 adókedvezmények a személyi

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről

Részletesebben

Készítette: Gróf Gabriella. igazságügyi adó- és könyvszakértő

Készítette: Gróf Gabriella. igazságügyi adó- és könyvszakértő 2010. január 2010. évi adótörvény módosítások Készítette: Gróf Gabriella igazságügyi adó- és könyvszakértő ÉTOSZ Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés 1086 Budapest, Magdolna utca 5-7. /fax: (06-1)

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

Részletesebben

Amennyiben nincs mennyiségben és értékben vezetve a nyilvántartás, akkor kötelező az év végi fizikai leltározás.

Amennyiben nincs mennyiségben és értékben vezetve a nyilvántartás, akkor kötelező az év végi fizikai leltározás. KÖNYVELŐI KLUB - 2013. május 15. - MISKOLC Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű

Részletesebben

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Feladatmegoldás

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Feladatmegoldás Adózási alapismeretek 2. konzultáció Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Feladatmegoldás Adózási alapfogalmak Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy,

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

Az Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján. Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke

Az Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján. Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke Az Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke 1. Nem ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [Áfa-tv.

Részletesebben

Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Tisztelt Mérnöki Kamarai Tag! Kedves Kolléga! Felhívjuk figyelmét, hogy az Országgyûlés 2012. október 1-jén elfogadta a kisadózó

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni az önkormányzati

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest. adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló TÖRVÉNYEN BELÜL II.

Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest. adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló TÖRVÉNYEN BELÜL II. Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló

Részletesebben

Az egyes adótörvények 2014. évtől hatályba lépő változásai ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az egyes adótörvények 2014. évtől hatályba lépő változásai ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Az egyes adótörvények 2014. évtől hatályba lépő változásai ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Részletfizetés,időszakos elszámolás/esedékesség/kivéve zárt végű pü-i lízing esedékesség a teljesítés időpontja. 12 hónapos

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2012. április 3. (Budapest) és 2012. április 5. (Debrecen)

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2012. április 3. (Budapest) és 2012. április 5. (Debrecen) KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2012. április 3. (Budapest) és 2012. április 5. (Debrecen) Konzultánsok: Dr. Bendik Gábor jogász, környezetvédelmi termékdíj-szakértő Horváthné Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő,

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

Adótörvények 2014 évi változásaiból

Adótörvények 2014 évi változásaiból Adótörvények 2014 évi változásaiból SZJA Marad az SZJA mértéke: 16% Januári bér elszámolása Január hónapban kifizetett munkaviszonyból származó jövedelmet (bért) akkor kell az előző évinek tekinteni, ha

Részletesebben

2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel. 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit!

2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel. 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit! 2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit! - Teljesítés időpontja (több alkalmi szállításnál utolsó nap) - Számla kelte - Fizetési

Részletesebben

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Reklámadó Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Jogszabályi háttér 2015. évi LXII. törvény a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról, mely módosította a 2014. évi XXII. törvényt A társasági adóról

Részletesebben

Könyvelői Klub 2012. október 11. Debrecen. Ruszin Zsolt ADÓELLENŐZÉS, EURÓPAI BÍRÓSÁGI JOGGYAKORLAT,

Könyvelői Klub 2012. október 11. Debrecen. Ruszin Zsolt ADÓELLENŐZÉS, EURÓPAI BÍRÓSÁGI JOGGYAKORLAT, Könyvelői Klub 2012. október 11. Debrecen Ruszin Zsolt ADÓELLENŐZÉS, EURÓPAI BÍRÓSÁGI JOGGYAKORLAT, ÚJ ADÓFORMÁK (KATA, KIVA), PDF-BEN VALÓ SZÁMLÁZÁS, ÁFAVÁLTOZÁSOK, TÉTELES ÁFA 2013. évi adóellenőrzés

Részletesebben

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években 1 AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 1.1 Forgalmi adózás alapjai A fejlett országok adórendszereinek ismertetésekor már volt szó a hozzáadott érték-típusú forgalmi adórendszerekről. Bár ez a legnagyobb karriert

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Témakörök: 1. Családi kedvezmény 2. Rendelkezési jogosultság 3. Új adómentes lehetőségek 4. Önálló tevékenységre vonatkozó változások 5. Nem önálló tevékenységre

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A település hatályos 30/2005.(XII.12.) számú rendelettel módosított

Részletesebben

Konzultáns: Varga Hajnalka okl. adószakértő

Konzultáns: Varga Hajnalka okl. adószakértő KÖNYVELŐI KLUB - 2013. NOVEMBER 21. - DEBRECEN Konzultáns: Varga Hajnalka okl. adószakértő ADÓZÁSSAL ÉS ZÁRÁSSAL KAPCSOLATOS SPECIALITÁSOK Jövőre kell igazolni, hogy a közhasznú besorolásnak a két éves

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL Villány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi közösség áldozatvállalása alapján az önkormányzati feladatok

Részletesebben

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016.

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre

Részletesebben

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher

Részletesebben

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016.

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során

Részletesebben

CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ, BŐVÍTÉSÉHEZ

CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ, BŐVÍTÉSÉHEZ CSOK CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ, BŐVÍTÉSÉHEZ Meghatározás: új lakás vagy családi ház vásárlására, építésére igényelhető, vissza nem térítendő állami támogatás, melynek összege

Részletesebben

S Z Á M V I T E L P O L I T I K A É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T

S Z Á M V I T E L P O L I T I K A É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T ÜVEGIPARI MUNKÁSOK Lakásfenntartó Szövetkezete 3100. Salgótarján Ybl Miklós út 47. S Z Á M V I T E L P O L I T I K A ÉS É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T S z ö v e g e s s z á m l a k e r e t t e

Részletesebben

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló EDUTAX Kft. SZÁMos helyen ott vagyunk Ügyfél Hírlevél adózás, számvitel, munkaügy A szerkesztőbizottság tagjai: Molnár Imre Szilai László Takács Tibor Torma Beáta Vidáné Papp Csilla adószakértő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv.

Részletesebben

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA)

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA) Copyright 2014 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ezt a dokumentumot a Könyvelői Praktikumból nyomtatták 2014-02-23 20:13:27-kor, a(z) 78.92.204.112 IP címről. Tartalomjegyzék: A kisadózó

Részletesebben

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 A törvényalkotó szándékai szerint a tervezett adóváltozások, módosítások nyomán egyszer bbé válik az adózók, vállalkozások élete, csökkennek a vállalkozásokat érint

Részletesebben

BIZONYLAT. Rezsabek Angéla 1

BIZONYLAT. Rezsabek Angéla 1 BIZONYLAT Rezsabek Angéla 1 A számviteli bizonylat és a számla kapcsolata Számviteli bizonylat Számla Rezsabek Angéla 2 Számviteli bizonylat kötelező tartalmi előírása Mikor kell bizonylatot kiállítani?

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53 Tartalomjegyzék 6. A kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások............................. 9 6.1 A kötelezettségek fogalma............................................ 9 6.1.1 Hosszú lejáratú kötelezettségek.................................

Részletesebben

SZEMÉLYI. A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezzék. (Montesquieu)

SZEMÉLYI. A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezzék. (Montesquieu) SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezzék. (Montesquieu) Alapelvek I. A magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás

Részletesebben

Könyvelői Klub ADÓZÁSSAL ÉS ZÁRÁSSAL KAPCSOLATOS SPECIALITÁSOK

Könyvelői Klub ADÓZÁSSAL ÉS ZÁRÁSSAL KAPCSOLATOS SPECIALITÁSOK KÖNYVELŐI KLUB - 2013. NOVEMBER 13. - BUDAPEST Konzultáns: Varga Hajnalka okl. adószakértő ADÓZÁSSAL ÉS ZÁRÁSSAL KAPCSOLATOS SPECIALITÁSOK A feltöltési kötelezettség teljesítése Azt mondja a társasági

Részletesebben

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től A K&H felelősségbiztosítás különös és kiegészítő feltételei, valamint záradékai vonatkoznak a jelen feltételek alapján

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Az önkormányzat képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT

SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT Elfogadta a VITAMIN Egészségpénztár Igazgatótanácsa 35/2016. (2016.V.18.) számú határozatával 2016. május 18-án Hatályba lépés napja: 2016. június 01. Az Igazgatótanács nevében

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. március 26. Budapest TÖRTÉNŐ FIZETÉS ÉS AZ E-SZÁMLÁZÁS

Könyvelői Klub 2013. március 26. Budapest TÖRTÉNŐ FIZETÉS ÉS AZ E-SZÁMLÁZÁS Könyvelői Klub 2013. március 26. Budapest Konzultáns: Kisgyörgy Ilona közgazdász; okl. adószakértő; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló HÁZIPÉNZTÁR, ZÁRÓÁLLOMÁNY SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI; AZ ELEKTRONIKUS

Részletesebben

Könyvelői Klub SZAKMAI KONZULTÁCIÓS NAP (TERMÉKDÍJ, ADÓZÁS, SZABÁLYZÁS, IFRS) KÖNYVELŐI KLUB - 2013. OKTÓBER 16. - DEBRECEN

Könyvelői Klub SZAKMAI KONZULTÁCIÓS NAP (TERMÉKDÍJ, ADÓZÁS, SZABÁLYZÁS, IFRS) KÖNYVELŐI KLUB - 2013. OKTÓBER 16. - DEBRECEN KÖNYVELŐI KLUB - 2013. OKTÓBER 16. - DEBRECEN Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű

Részletesebben

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Szilágyi Tímea 2014. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2016. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó-és Vámigazgatósága

Jogszabályváltozások 2016. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó-és Vámigazgatósága Jogszabályváltozások 2016 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó-és Vámigazgatósága Témakörök Társasági adó, illeték Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Adózás rendje Társasági

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási feltételkiegészítés (NYBT1/2015) az Aranyszárny (G60E) egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz

Nyugdíjbiztosítási feltételkiegészítés (NYBT1/2015) az Aranyszárny (G60E) egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz 1/5 Nyugdíjbiztosítási feltételkiegészítés (NYBT1/2015) az Aranyszárny (G60E) egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz Generali Biztosító Zrt. Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Részletesebben

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló EDUTAX Kft. SZÁMos helyen ott vagyunk Ügyfél Hírlevél adózás, számvitel, munkaügy A szerkesztőbizottság tagjai: Molnár Imre Szilai László Takács Tibor Torma Beáta Vidáné Papp Csilla adószakértő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 A munka világa HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Készítették: Kovácsné Kemény Gyöngyi I. fejezet Frecska Zoltánné II. fejezet Kapás Zsolt III. fejezet Dr. Jászka Ernő IV.

Részletesebben

Hírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok

Hírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok Könyvelés, adózás Hírlevél 5. évfolyam, 04. szám 2008. június Év végéig kitolják a TEÁORszámok átírását Draskovics Tibor elmondta, hogy már aláírta a társas vállalkozásokra vonatkozó határidő meghosszabbítását

Részletesebben

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja. Tájékoztatás a magánszemély 2011. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatokról A 2011. január 1-jétől alkalmazandó a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Könyvelői Klub 2012. október 4. Budapest. Ruszin Zsolt ADÓELLENŐZÉS, EURÓPAI BÍRÓSÁGI JOGGYAKORLAT,

Könyvelői Klub 2012. október 4. Budapest. Ruszin Zsolt ADÓELLENŐZÉS, EURÓPAI BÍRÓSÁGI JOGGYAKORLAT, Könyvelői Klub 2012. október 4. Budapest Ruszin Zsolt ADÓELLENŐZÉS, EURÓPAI BÍRÓSÁGI JOGGYAKORLAT, ÚJ ADÓFORMÁK (KATA, KIVA), PDF-BEN VALÓ SZÁMLÁZÁS, ÁFAVÁLTOZÁSOK, TÉTELES ÁFA Európai Bírósági ítéletek

Részletesebben

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete a lakások bérletére, elidegenítésére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról Rakamaz

Részletesebben

1. 2016.július elsején A kft eladott egy berendezést az állóeszközei közül, nettó értéken 22 millió forintért..ezt a berendezést 2015.

1. 2016.július elsején A kft eladott egy berendezést az állóeszközei közül, nettó értéken 22 millió forintért..ezt a berendezést 2015. 1. 2016.július elsején A kft eladott egy berendezést az állóeszközei közül, nettó értéken 22 millió forintért..ezt a berendezést 2015. március 1-én vásárolta nettó 18 millió forintért és még abban a hónapban

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015.

Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015. Családi kedvezmény 2015. Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015. Szűcs Józsefné A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és havonta - egy és két eltartott esetén 62

Részletesebben

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik.

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik. Módosuló adótörvények 2016 (összefoglalás) 2015. év során kilenc hírlevélben tájékoztattuk ügyfeleinket az adótörvények 2016.01.01-től hatályos változásairól. Jelen hírlevelünkben összefoglaljuk, és némileg

Részletesebben

Útmutató a 1441-es számú bevallás kitöltéséhez

Útmutató a 1441-es számú bevallás kitöltéséhez Útmutató a 1441-es számú bevallás kitöltéséhez Jogszabályi háttér: a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) az adózás

Részletesebben

E g y e d i s z e r z ı d é s e k f e l t é t e l g y ő j t e m é n y e, v a g y o n b i z t o s í t á s

E g y e d i s z e r z ı d é s e k f e l t é t e l g y ő j t e m é n y e, v a g y o n b i z t o s í t á s E g y e d i s z e r z ı d é s e k f e l t é t e l g y ő j t e m é n y e, v a g y o n b i z t o s í t á s A feltételgyűjteményben felsorolt feltételek közül a biztosítási szer- ződésre csak a kötvényben

Részletesebben

17/2007. (VIII. 27.) rendelete az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről

17/2007. (VIII. 27.) rendelete az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről T aksony Na gy k ö zség Önkormán y za ta Képvisel ő-testületének 17/2007. (VIII. 27.) rendelete az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről Taksony

Részletesebben

MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Mártély Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ 1 AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE Ezt a bevallási nyomtatványt

Részletesebben

Fókusz-Hírlevél Adózási Percek 2016. évi 1.szám, 2016.január 04. Kedves Vállalkozó!

Fókusz-Hírlevél Adózási Percek 2016. évi 1.szám, 2016.január 04. Kedves Vállalkozó! A tartalomból: Személyi jövedelemadó bevallás 2016. évi 1. szám, 2016.január 04. Iparűzési adó választási lehetőségek 2016. évi minimálbér Lakásvásárlás áfája Általános információ Egyéni vállalkozóknak

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket

Részletesebben

Személyi jövedelemadó

Személyi jövedelemadó Személyi jövedelemadó 1 Arányos, egykulcsos adó A személyi jövedelemadó mértéke majdnem minden (összevont( adóalapba tartozó és külön adózó) ) jövedelemre egységesen 16 százalék. Kivételek. Megszűnik a

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1..

Részletesebben

VÉGELSZÁMOLÁS, ADÓVÁLTOZÁSOK, KOCKÁZATI KÉRDŐÍV, PDF-BEN VALÓ SZÁMLÁZÁS ÉS TÉTELES ÁFA 2012. június

VÉGELSZÁMOLÁS, ADÓVÁLTOZÁSOK, KOCKÁZATI KÉRDŐÍV, PDF-BEN VALÓ SZÁMLÁZÁS ÉS TÉTELES ÁFA 2012. június VÉGELSZÁMOLÁS, ADÓVÁLTOZÁSOK, KOCKÁZATI KÉRDŐÍV, PDF-BEN VALÓ SZÁMLÁZÁS ÉS TÉTELES ÁFA 2012. június Konzultáns: Ruszin Zsolt könyvvizsgáló, adószakértő AZ ELŐADÁSOK TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓJA Végelszámolás

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2016 BEVEZETŐ SZJA. Mint minden évben, most is jelentős változást hozott az új év a számviteli és adójogszabályok területén.

ADÓVÁLTOZÁSOK 2016 BEVEZETŐ SZJA. Mint minden évben, most is jelentős változást hozott az új év a számviteli és adójogszabályok területén. ADÓVÁLTOZÁSOK 2016 BEVEZETŐ Mint minden évben, most is jelentős változást hozott az új év a számviteli és adójogszabályok területén. J Ezúttal sem lett könnyebb nekünk, könyvelőknek, adótanácsadóknak,

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek. a nyílt kiválasztási eljárással támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási megállapodásokhoz

Általános Szerződési Feltételek. a nyílt kiválasztási eljárással támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási megállapodásokhoz Általános Szerződési Feltételek a nyílt kiválasztási eljárással támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási megállapodásokhoz 1. Általános rendelkezések 1.1.Jelen Általános Szerződési

Részletesebben

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2013. január 1-től Közösségen belüli termékmozgatás Nem keletkezik Közösségen belüli termékmozgatás jogcímén adóztatandó tényállás,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL (Érvényes 2016. január 1-jétől) Tisztelt Érdeklődő, Tisztelt Lakásvásárló! A lakásépítési támogatásról

Részletesebben

Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai

Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai dr. Kovács Attila 2016. 04. 25. 11:37 Értesítő a rovat cikkeiről A következő írás az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni 2015. adóévi adóbevallás elkészítéséhez

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL (Érvényes 2016. február 11-től) Tisztelt Érdeklődő, Tisztelt Lakásvásárló! A használt lakás vásárlásához,

Részletesebben

2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet

2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság

Részletesebben

útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez

útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez Az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó bejelentését és nyilatkozatát Ön 2006.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V 6-3/2013. Készült: Tiszalök Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. január 21-én tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester,

Részletesebben

PETROLSZOLG Karbantartó és Szolgáltató. A MOL CSOPORT TAGJA

PETROLSZOLG Karbantartó és Szolgáltató. A MOL CSOPORT TAGJA Típus szerződés száma: PETR_T03_KERETSZOLG_20140315 Megjegyzés: jelen típus szerződés csak akkor alkalmazható, ha a releváns szabályozásokon túlmenően a PETR_T03_KERETSZOLG_20140315 számú FEDLAP-on feltüntetett

Részletesebben

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

Az egyéb adókkal kapcsolatban év közben is sok változás történt.

Az egyéb adókkal kapcsolatban év közben is sok változás történt. KÖNYVELŐI KLUB - 2013. OKTÓBER 15. - BUDAPEST Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT. egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához

T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT. egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest,

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 2013. október 31. TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ... 2 SZJA... 2 Adómentességek bővítése... 2 Családi kedvezmény részletszabályainak bővülése... 2 Biztosítások adózási szabályainak

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2003. évi XCII. törvény 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 2016.01.01. és 2016.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Alapelvek..................................................

Részletesebben

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója 05.12.15 1 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Módosítva: 28/2015. (XI.02.), Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Szentes Város Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak

Részletesebben

A MAGYAR POSTA NEMZETKÖZI POSTAUTALVÁNY ÉS NEMZETKÖZI GYORSUTALVÁNY SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Hatályos: 2015.

A MAGYAR POSTA NEMZETKÖZI POSTAUTALVÁNY ÉS NEMZETKÖZI GYORSUTALVÁNY SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Hatályos: 2015. A MAGYAR POSTA NEMZETKÖZI POSTAUTALVÁNY ÉS NEMZETKÖZI GYORSUTALVÁNY SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Hatályos: 2015. július 8-tól Jelen Általános Szerződési Feltétel (a továbbiakban: ÁSZF)

Részletesebben

Az OTP Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Általános Szerződési Feltételei. I. A lakás-előtakarékossági szerződés

Az OTP Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Általános Szerződési Feltételei. I. A lakás-előtakarékossági szerződés Az OTP Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Általános Szerződési Feltételei I. A lakás-előtakarékossági szerződés 1. A lakás-előtakarékossági szerződés fogalma A lakás-előtakarékossági

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 20/2004. (XII.15.) rendelete a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2004.

Részletesebben