Könyvelői Klub március 26. Budapest TÖRTÉNŐ FIZETÉS ÉS AZ E-SZÁMLÁZÁS

Átírás

1 Könyvelői Klub március 26. Budapest Konzultáns: Kisgyörgy Ilona közgazdász; okl. adószakértő; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló HÁZIPÉNZTÁR, ZÁRÓÁLLOMÁNY SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI; AZ ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ FIZETÉS ÉS AZ E-SZÁMLÁZÁS A pénzkezeléshez, a záróállomány kötöttségének a feloldásához kapcsolódó változások miatt érdemes a házipénztár témakörének változásait áttekinteni. A számviteli törvény 2007 óta szabályozza a vállalkozások napi készpénz záróállományát, amelyet külön meg kell határozni. A folyamat úgy tűnik, hogy a 2007 és 2012 közötti változások ellenére visszatért a évi szabályozás medrébe, így az összes vállalkozásnak, aki számviteli politika készítésére kötelezett, december 1. és február 28. közötti időszakban pénzkezelési szabályzatot kellett módosítania. A pénzkezelési szabályokra vonatkozó rendelkezések nem csak a számviteli törvényben találhatók, előfordulnak rendelkezések a kiküldetésekre vonatkozóan a személyi jövedelemadó törvényben, az elektronikus pénzre vonatkozó rendelkezéseket pedig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény tartalmazza. A számviteli törvény minimális szinten rögzíti a 14. (8) (9) (10) bekezdéseiben azt, hogy milyen aktuális tartalommal kell bírnia a pénzkezelési szabályzatnak. Az adóhatósági ellenőrzés szempontjából a nyitott év most még a 2007-es év, tehát ha az előző évekre vonatkozóan nem kérték szigorúan számon a pénzkezelési szabályzatot vagy a számviteli politikát, azért a hatóságok nem marasztalhatnak el. De kell lennie egy év elején elkészített pénzkezelési szabályzatnak, ami a számviteli törvény szerint meg kellett, hogy határozza a vállalkozás életében a vállalkozás tevékenységének megfelelő házipénztárban tartható pénz összegét. A vállalkozásoknak a saját működésükhöz kapcsolódó konkrét pénzösszeget kell megnevezni, nem szerencsés annak a kifejezésnek a használata, hogy például az ügyvezető saját felelősségi körében meghatározhatja a szükséges összeget. Az összeg lehet egy 1

2 kisvállalkozásnál akár százezer forint is, egy nagyobb cégnél pedig igény szerint több, de a számviteli törvény szerint erről rendelkezni kell. A vállalkozás saját igényei szerint lehet meghatározni, semmilyen törvényi kényszer nem fogja ezt befolyásolni. Amikor egy lezárt időszakot az adóhatóság ellenőriz, és az ehhez tartozó számviteli politikát, dokumentációt a rendelkezésükre kell bocsátani, akkor azt várják a vállalkozástól, hogy az adott időszakra vonatkozó aktuális szabályzatokat kell bemutatni. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy minden évben újat kell készíteni, hanem elég, ha a vállalkozás indulásakor készül egy szabályzat, amely folyamatosan változik, hiszen a módosuló törvényekkel összhangban van. Tehát lehet 2007-től 2012-ig egy ilyen pénzkezelési szabályzat, de a végén, a záró rendelkezésekben rögzíteni kell, hogy milyen szabályozás mikor lépett hatályba, vagy éppen mikor veszítette hatályát, ezeknek külön szerepelniük kell benne. Ennek megfelelően akár egy szabályzatban is szerepelhet az összes változás, például, szerepelhet benne a 2009-ben életbe léptetett 1,2%-os szabály is, amikor az előző üzleti év összes bevételét kellett alapul venni, vagy éppen az 500 ezer forintos határ. A kötött összeg meghatározása nemcsak azt jelentette, hogy a számviteli politikát és a pénzkezelési szabályzatot kell megváltoztatni, hanem minden egyes vállalkozástól komoly analitikus nyilvántartást követelt volna meg. A pénzkezelési szabályzatot azért is nagyon fontos a vállalkozás életéhez igazítani, mert egy ellenőrzés alkalmával ha nem illik a tevékenységéhez az elkészített szabályzat komoly büntetésekre lehet számítani. Azt, hogy a számviteli szolgáltatásban mit vállal a szolgáltatást végző tehát hogy vállalta-e szerződés szerint, hogy elkészíti a szabályzatokat, és a törvényváltozás hatására az aktualitásokat is átvezeti, ha van írásbeli szerződés, nyomon követhető. De alapvetően a számviteli törvény azt mondja, hogy a számviteli politika és az egyéb szabályzatok elkészítéséért, illetve azok törvényi módosulásoknak megfelelő változtatásáért a gazdálkodó képviseletére jogosult képviselő a felelős. Az adóhatósági ellenőrzésnél azt fogják figyelembe venni, hogy ki lett bejelentve, ki a felelős személy. Ez lehet az ügyvezető, egy tulajdonos stb., de mindenféleképpen van egy személy, 2

3 aki erre az adóhatósági szempontból mérvadó képviseletre jogosult, illetve a cégbíróságnál is be van jelentve, mint képviseleti jogosult. Ennek értelmében a felelős személyek figyelmét kell felhívni arra, hogy törvényi változás esetén, 90 napon belül mindenféleképpen át kell vezetni a módosulásokat a szabályzatokba, többek között a pénzkezelési szabályzatba is. Ha legalább ketten vannak egy vállalkozásban, akkor meg lehet osztani a feladatokat, az egyik személy lehet a pénztár kezelője, a másik személy intézheti az átutalást, így nem áll fenn összeférhetetlenség. Ha egy nagyobb vállalkozásról van szó, ahol alkalmazásban lévő személy feladata a pénzkezelés, akkor nem csak büntetlen előéletűnek kell lennie, de a megfelelő szakmai hozzáértéssel, szakmai végzettséggel kell rendelkeznie. További kritérium, hogy ne legyen rokoni kapcsolatban a vezetőséggel, az ügyvezetővel, a tagokkal, a tulajdonosokkal. Ha pénzkezeléssel bízták meg, ne legyen bankhoz hozzáférési lehetősége. A pénzkezelési szabályzat készítésekor ezt a lehetőséget is ki kell zárni. Aki könyvelést végez, vagy pénzügyi területen lát el munkát, bérszámfejtőként dolgozik, vagy anyagbeszerző stb., annak folyamatosan pénzt kell kezelnie, tehát a nagyobb vállalkozásoknál ezek a munkakörök összeférhetetlenek a pénztárosi munkakörrel. Emiatt olyan könyvelői szerződéseket, amelyekben a házipénztár vezetését, a pénztárjelentés vezetését a könyvelő magára vállalja, nem szerencsés aláírni. Vannak olyan integrált ügyviteli szoftverek, amelyekben a házipénztár vagy a pénztár kezelése is egy programon belül szerepel. Ez nem azt jelenti, hogy a pénzt kezeli a pénzügyi szakember, hanem utólagosan feldolgozza egy számítógépes rendszerben, tehát egyszer rögzíti le a készpénzes számlát, és egy feladással vagy más adatkonverzióval lesz belőle egy pénztári jelentés. De ez a pénztári jelentés nem az, amit a vállalkozásnak kell készítenie. 3

4 A pénztárosnak nem lehet a bankszámlák felett rendelkezési joga. A pénzkezelési szabályzatban ezt a kitételt rögzíteni kell. Ha készpénzes számla érkezik a vállalkozáshoz, annak a pénztáron keresztül kell lekönyvelni, akár egyszeres, akár kettős könyvelést vezet a vállalkozás. A pénzkezelési szabályzatban azt is rögzíteni kell, hogy milyen típusú pénztárról van szó. Klasszikus házipénztár esetében a pénztár fizikai védelmét is meg kell oldani. Ha alkalmi készpénz-kifizetőhelyként működik a pénztár tehát van egy páncélkazetta, amivel a készpénzmozgásokat végzi, a szabályzatban a pénztár fizikai védelmére vonatkozó előírások természetesen változnak. Az adatok és a személyek védelmére vonatkozó előírásokat is szerepeltetni kell pénzkezelési szabályzatban, továbbá a pénzmozgás szabályossága, a készpénzben megjelenő tételek elszámolási rendjének, a banki forgalomnak, ha bankkártyája van a vállalkozásnak, akkor a bankkártyával kapcsolatos információknak is meg kell jelenniük benne. Ha házipénztárat működtet valaki, azt is meg kell határozni, hogy az adott tárolóeszköz, páncélkazetta, fémdoboz stb. milyen biztonsági előírások alá esnek, tehát mekkora összeget lehet benne tartani, hogyan zárható, illetve hogy kik férhetnek hozzá, van-e egy felelős személy, akinek vigyáznia kell rá. Mindezt annak függvényében kell a pénzkezelési szabályzatba beilleszteni, hogy mekkora összeget határoztak meg a vállalkozás számára. Tehát egymillió forint feletti összeget már nem lehet dobozban tartani, zárral ellátott külön helyiségben kell őrizni. A bank és a pénztár közötti ügymenetet is meg kell határozni, illetve azt, hogyan működik a készpénzfelvétel. Oda kell figyelni arra, hogy például egymillió forintot bárki elvihet, kétmillió forintot már két személy vehet át, kétmillió forint felett zárható táskában lehet a készpénzt átvenni. Részletesebb pénzkezelési szabályzatot akkor kell készíteni, ha a vállalkozás házipénztárral rendelkezik, és abban a pénztáros, pénztárhelyettes és pénztárellenőr feladatait írásban meg kell határozni. Ha a vállalkozás tevékenysége, mérete lehetővé teszi, akkor ezeknek a személyeknek a munkaköri leírásában, munkaszerződésében is rögzíthetők ezek a feladatok, de legalább a minimális feladataik meghatározását a szabályzatban le kell írni. 4

5 Lehet pénzeszközökkel kapcsolatos mozgás a pénztár és a bankszámlák között, lehet a deviza betétszámlák és pénztár között, illetve a különböző bankszámlák között is. Ha ilyen jellegű pénzmozgások vannak, azok a jelenleg ismert könyvelőprogramok esetében csak átvezetési számla alkalmazásával oldhatók meg. A szabályzatok pontos leírása, a pénzeszközök mozgása, és minden ehhez kapcsolódó lépés rögzítése azért is fontos, mert ha új munkavállaló kerül a vállalkozáshoz, ő is első ránézésre átlásson minden folyamatot, hogy milyen gazdálkodási szokások szerint végzik a pénzkezelést a cégnél. Az alapvető évközi könyvviteli elszámolások klasszikus eseteként lehet említeni, ha például készpénzt vesz fel valaki elszámolási betétszámláról. Ekkor bevételi pénztárbizonylat alapján kell a pénztári részét, és a bankbizonylat alapján a banki részét könyvelni. A jelenlegi számviteli törvény szerint nem kötelező a készpénz bevételi és kiadási bizonylatok készítése, kezelése, csak abban az esetben, ha a gazdasági eseményhez nincs semmilyen más bizonylat. Ilyenkor a bevételi vagy kiadási pénztárbizonylat lesz a számviteli esemény elszámolásának alapbizonylata. Természetesen a pénzkezelési szabályzatban ezeket a folyamatokat is rögzíteni kell. Ha készpénzfelvét vagy készpénzbefizetés történik a különböző bankszámlákon, ahol deviza betétszámláról is lehet készpénzt felvenni forintban, és nem kerül külön bizonylat kiállításra, attól még szükség van egy bizonylatra az elszámoláshoz, tehát egyet készíteni kell. Ha a devizaszámláról valutában készpénzfelvét történik, ha csak az adott évben egyetlenegyszer történt ilyen felvét, akkor is kell valutapénztárnak lennie. A pénzkezelési szabályzatban így a valutapénztárra vonatkozó gazdasági eseményeket, az elszámolásra, felvételre vonatkozó folyamatokat rögzíteni kell. A bevételi pénztárbizonylat alapján a deviza könyvszerinti forintértékén kerül a valutapénztárba, ha a devizaszámláról vették fel a valutát. A banki elszámolási oldalról is a deviza könyvszerinti forintértékén kell számolni, de a két érték nem biztos, hogy egyezni fog. Ezeknél az eseteknél árfolyam-különbözeti számlát érdemes a valuta- és devizakezeléshez használni. Ezt is fontos a pénzkezelési szabályzatban 5

6 rögzíteni. Ha készpénzt fizetnek be a betétszámlákra, akkor azt természetesen ellentétesen kell elszámolni. Ha valuta befizetése történik devizaszámlára, akkor fontos a valuta könyvszerinti forintértéke, tehát ezen kell a könyvelésben megjeleníteni. A devizabetét számlán is a valuta könyvszerinti értékén fog megjelenni. Ha kiadás történik, akkor is a valuta könyvszerinti értékét kell használni. Ha valutát fizetnek be az elszámolási betétszámlára, forint számlára, akkor a ténylegesen jóváírt forintértéken kell a bankon ezt a tételt könyvelni. Az árfolyam különbözete a valuta könyvszerinti forintértéke és a ténylegesen jóváírt összeg különbözeteként fog megjelenni, attól függően, hogy milyen előjele volt től változott az elektronikus pénz fogalma, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmi meghatározását kell alkalmazni, erre kell hivatkozni a pénzkezelési szabályzatban. Ha van elektronikus pénz a vállalkozásban, akkor a pénzkezelési szabályzatba bele kell írni, hogy az elektronikus pénz eltérően a számláktól készpénznek számít. Tehát az elektronikus pénz növekedésének vagy csökkenésének a készpénzzel kapcsolatos mozgások szerint azonnal meg kell jelennie a könyvviteli nyilvántartásban. Célszerű egy elektronikus pénz főkönyvi számlát nyitni, és nem a pénztáron keresztül bonyolítani ezt, mert így egyszerűbb az ellenőrzést elvégezni, jobban lehet látni az egyenlegeket, az összehasonlításokat. Azokat a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, amelyeket a vállalkozás ténylegesen használ, szintén bele kell írni a pénzkezelési szabályzatba, az alaki és formai követelményeikkel egyetemben. Ha pénzforgalom bizonylatolásához használnak egy bizonylatot, akkor az szigorú számadási kötelezettség alá esik. Ha nem ilyen típusú nyomtatványt vásárolt a vállalkozás a pénzforgalommal kapcsolatos folyamatok követéséhez, akkor is annak számít onnantól kezdve, hogy ténylegesen erre a célra használják, így fel kell vezetni a szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok nyilvántartójába. A legjellemzőbb nyomtatványok a kiadási és bevételi pénztárbizonylatok használata, amelyek tömbök formájában vásárolhatók meg nyomtatványforgalmazóknál. Ha 6

7 számítógéppel készülnek a bizonylatok, akkor a számítógép ad a nyomtatványoknak egy-egy számot, de ebben az esetben ezek is szigorú számadású nyomtatványoknak számítanak, így a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Pénztárkönyveket és pénztárjelentéseket ugyanúgy kézi és gépi módon is ki lehet állítani. A nyomtatványboltban vásárolt pénztárjelentés alapvetően nem számít szigorú számadásúnak, de ugyanúgy akként kell kezelni, és a nyilvántartásba felvezetni. A banki bizonylatok sem jellemzően szigorú számadású nyomtatványok, mégis annak kell tekinteni. Ha bármilyen adóbevallásról, költségvetési elszámolásról, vagyonjogi, költségjellegű bírósági döntésről van szó, amely a pénzmozgáshoz köthető, továbbá elszámolási utalványok esetében az erre vonatkozó rendelkezéseket a saját pénzkezelési szabályzatban nyilván kell tartani. A megőrzés esetében január elsejétől a lényeges rész az, hogy az elévülésre vonatkozó számviteli bizonylatoknál az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 8 évig kell biztosítani a megőrzést. A hőpapírra nyomtatott számlák esetében is él a nyolc év, tehát erre külön oda kell figyelni (például fénymásolással lehet biztosítani a tartósságot, de ilyenkor természetesen hitelesíteni is kell a bizonylatot), továbbá a könyvelési feljegyzések hivatkozásai alapján visszakereshető módon kell gondoskodni a megőrzésről. Ez azt jelenti, hogy a kontírozásnak érdemes rajta lenni. Szigorú számadású bizonylatok esetében a rontott példányokat is érdemes nyolc éven keresztül megőrizni. A pénzkezelésen belül a valuta- és devizakészlet évközi értékelése, illetve az ezekkel kapcsolatos lépések egy nagyon fontos témakör. Ha a vállalkozás forintban vezeti a főkönyvi nyilvántartásokat, forintban készíti a beszámolót, a valutapénztár állományában bekövetkezett változásokat mindenféleképpen forintra történő átszámítással kell elvégezni. A számviteli törvény nem szabályozza külön tételes előírással ezt az átszámítást, az árfolyamot is csak ajánlja. 7

8 Az évközi elszámolásra vonatkozóan a gazdálkodónak több lehetőség közül lehet választani, amelyet rögzíteni kell a pénzkezelési szabályzatban. Az egyik lehetőség, hogy a valutakészletben bekövetkezett változásokat a változás napján érvényes árfolyam szerint számolja el a gazdálkodó. A növekedéseket, a valuta megszerzéséért számított forintellenértékben, a csökkenéseket a devizás tételek értékelésére választott napi árfolyamon és eseményenként fogja elszámolni. Egy másik választási lehetőség, hogy a növekedéseket a valuta megszerzéséért számított forintértéken, a csökkenéseket a meglévő valuta könyvszerinti árfolyamán fogja elszámolni, így kiküszöböli az árfolyam-különbözetet. A valutafelhasználást vagy átlagárfolyamon, vagy FIFO-módszer szerint fogja kezelni. Az, hogy milyen forintértéken lesz a valuta a nyilvántartásban, attól is függ, hogy honnan származik. Ha meglévő devizaszámláról történik a valutafelvétel, akkor a számított forintérték a meglévő deviza könyvszerinti árfolyamával fog megegyezni. Ha forint ellenében vásárol valaki valutát, akkor a ténylegesen fizetett forintérték, amely azt jelenti, hogy a hitelintézet által alkalmazott forint eladási árfolyamát kell figyelembe venni. Ha egy másik valutáért vásárolt a cég valutát, akkor meg kell nézni, hogy a valuta adott napon érvényes gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon kerül elszámolásra. Ha elszámolásból veszik vissza a valutát, akkor a visszafizetés napján érvényes a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon számított forintösszegben kell visszavenni az elszámolásból visszavett összeget. A valutakészletben bekövetkezett változások a valutapénztárban úgynevezett elszámoló áron is nyilvántartásra kerülhetnek. A valutapénztár mellett ebben az esetben egy valuta árkülönbözeti számlát is kell működtetni, amelyet szintén meg kell jelölni a pénzkezelési szabályzatban, hogy havonta, negyedévente, vagy év végén fognak megosztani készletre és felhasználásra. Például egy hónapos intervallumot veszünk alapul, ahol a hó végén történik a zárás, és az adott valuta kanadai dollár. Január elsején van egy nyitó egyenleg, amely valutában és forintban is rendelkezésre áll. A vállalkozás január 10-én felvesz a valutájából a devizaszámláról, amelyet a valutapénztárban jelölni kell. Mivel itt meglévő devizát vett fel, a meglévő deviza könyvszerinti árfolyamát kell alkalmazni. Később a vállalkozás hitelintézettől vásárol valutát, tehát megint a deviza-számlájáról kerül a valutapénztárba összeg. Ugyanebben a hónapban külföldre küld valakit a vállalkozás, és elszámolásra kiad valutában 8

9 egy összeget, majd amikor visszaérkezik az illető és elszámol, egyrészt elszámol a kiadásaival, hogy a valuta egy részét elköltötte, természetesen bizonylat alapján, a megmaradt valutát vissza kell vételezni a pénztárba. Az árfolyamot kell tudni a visszavételezésre vonatkozóan, de ha elszámoló árral dolgoznak, akkor az elszámoló árat kell figyelembe venni. 1. Ha a gazdálkodó a változás napján érvényes árfolyamot alkalmazza, és a csökkenéseket a FIFO-módszer szerint alkalmazza: A példa alapján volt 20 egység nyitóegyenlege, ami négyezer forintnak felel meg forintértéken. Felvett a devizaszámláról a deviza könyvszerinti árfolyamának megfelelő összeget, így lett 120 egységnyi valutája, forintban a nyitóegyenleg és a deviza könyvszerinti árfolyamának összege jelentkezik egyenlegben. Amikor valutát vásárol, megint megvan a vásárlás árfolyam szerinti összege, így az egyenlege 220 valuta lesz. Elszámolásra kiadja, amelyet a FIFO-módszer szerint számol el, így a 200 kiadásra került egységet annak megfelelően adja ki. Tehát a legkorábban beszerzettől kell hátrafelé menni. 20-at kiad a nyitóárfolyamán, 100-at az első felvét árfolyamán a maradék 80-at a következő valutavásárlás árfolyamán. Így lecsökken a valutakészlet 20 egységre. Amikor visszajön az illető külföldről, és elszámol, akkor 40 egység visszakerül a valutapénztárba, mert ez az összeg megmaradt, de a 160, amit elköltött, azt nem kell visszavételezni, ez nem jelenik meg a valutapénztári készletben, erről bizonylatot fog bemutatni. A 40 egységet vissza kell venni a visszavételkor meghatározott árfolyamon, így a készlet hónap végén 60 egység lesz. 2. Ha a változás napján érvényes árfolyamot alkalmazza a gazdálkodó, a növekedésre a napon érvényes árfolyamot, a csökkenésekre az átlagárfolyamot választja: Amikor kiadásra kerül a 200 egységnyi valuta, akkor kell használni az átlagárfolyamot, és nem kell tételenként számolni, hogy mikor, milyen árfolyamon volt. A visszavételkor ugyanúgy a visszavételkor érvényes választott árfolyamot kell alkalmazni. Ez egy egyszerű nyilvántartás. 3. Ha a gazdálkodó a változásokat elszámoló árfolyamon számolja el, és a valutapénztár mellett megnyitja az árkülönbözeti számlát, és havonta, negyedévente vagy évente fogja a különbözetet felosztani: 9

10 A különbség, hogy az árfolyam mindenhol egy, hiszen átlagárfolyamot választott. Mindegy, hogy felvesz vagy vásárol a devizaszámláról, vagy elszámolásra kiadja, akkor is ezen az átlagáron fogja vezetni az analitikában és a főkönyvben az adatokat. Ehhez egy elszámoló árfolyam-különbözetet kell megállapítani. A tényleges árfolyam és az elszámoló árfolyam forintra átszámított értéke közötti különbözeteket kell figyelembe venni. A felhasználásra jutó árkülönbözetnél meg kell osztani a készletre és felhasználásra jutó árkülönbözetet. Amikor már lehet tudni, hogy az adott időszakra mennyi árkülönbözet vonatkozik, akkor meg kell nézni, hogy az összes árkülönbözet forintban, és az összes valutának az értéke forintban hány százalék, tehát meg kell határozni az árkülönbözet százalékát. Így eljutunk ahhoz, hogy a felhasználásra összesen mekkora rész jutott ebből a megtermelt árkülönbözetből. A számviteli törvény a devizakészlet állományában év közben bekövetkezett változásokra, sem növekedésekre, sem csökkenésekre, és azok forintra történő átszámítására nem tartalmaz tételes előírást, de természetesen a devizák értékelésére vonatkozó szabályokat itt is be kell tartani. A devizakészlet változásainak levezetésére ugyanazokat a módszereket lehet választani, mint a valutapénztár esetében, tehát ugyanúgy lehet választani a fent említett három lehetőséget, tehát akár átlagárfolyamot vagy FIFO-módszert. A változás napján érvényes választott árfolyamon van lehetőség a devizakészletben bekövetkezett változások elszámolására. Ha ezt választja a vállalkozás, az átlagár módszerét nem kell figyelembe venni. A devizák esetében is lehet árfolyam-különbözet, amelyeket év közben meghatározott módszerrel kezelni kell. Ha forintért vásárol a vállalkozás devizát, a ténylegesen fizetett forintellenértéket kell figyelembe venni, ami a hitelintézet deviza eladási árfolyamát jelenti. Ha egy másik deviza ellenében történt értékesítés, vagy devizában kapott a gazdálkodó előleget, akkor a teljesítés napján érvényes választott árfolyamot kell alkalmazni. Folyósított devizahitel esetében a teljesítés napján érvényes, a gazdálkodó által devizás tételek értékelésére választott árfolyamot kell használni. 10

11 Ha a kamatjóváírás devizában történik, a kamatjóváírás napján a gazdálkodó által devizás tételek értékelésére választott árfolyamon kell azt rögzíteni. Ha elszámoló árfolyamot használ a gazdálkodó a devizakészleteknél, akkor a deviza árkülönbözet számla fog megjelenni, amit szabályozni kell, és készletre, illetve felhasználásra meg kell osztani, mint a valutánál. A valutákra és devizákra vonatkozó év végi értékelési szabályokat 2007-től a változásokat folyamatosan aktuálisan a pénzkezelési szabályzatokba át kell vezetni. A évtől be kellett vezetni a kötelező év végi átértékelés miatt a pénzkezelési szabályzatba, hogy az üzleti év mérlegfordulójának napján érvényes devizaárfolyammal számított forintösszegben kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutát, és a devizaszámlán lévő devizát, továbbá minden külföldi pénzeszközre vonatkozó követelést, kötelezettséget, befektetett pénzügyi eszközt is. Az azt megelőző években annak a passzusnak kell benne lennie, hogy amennyiben ez az összeg jelentősnek minősül (azt is külön kell szabályozni, hogy mit tart a gazdálkodó jelentősnek a saját vállalkozásában), akkor kell az év végén ezt az átértékelést elvégezni. Ha nem volt jelentős összeg, akkor a könyvszerinti, nem pedig a mérlegforduló napon érvényes devizaárfolyam a mérvadó. A kiküldetésre vonatkozó elszámolási szabályokat is meg kell jelölni a pénzkezelési szabályzatban. Ha Magyarországon történik a kiküldetés, és forintban kapja meg az érte járó összeget, az elszámolás egyszerű, viszont a külföldi kiküldetést, illetve annak napidíjára vonatkozó elszámolást érdemes rögzíteni a pénzkezelési szabályzatban január elsejétől változott a számviteli törvényben a 48., ahol a beszerzés ellenértékének a kiegyenlítése, ha valutában történik, akkor a szolgáltatás értéke és az ellenértékként kifizetett valuta könyvszerinti árfolyamán is meg lehet határozni ezt az összeget. Ha ilyen címen előleget kapott a gazdálkodó, ahhoz is lehet alkalmazni a szabályt. Ezt a döntés a számviteli politikában meg kell hozni, s ennek értelmében kell az adott árfolyamot figyelembe venni. 11

12 Ha kiküldetésből visszatér a dolgozó, az előleggel el kell számolnia, amelyhez csatolja azokat a számlákat, bizonylatokat, amely igazolja, hogy mekkora összeget használt fel. Az elszámolás során akár jegyzéket is lehet kérni a dolgozótól, ha ez van meghatározva a szabályzatban. A megmaradt előleget vissza kell vételezni a valutapénztárba, ahol a visszavétel napján érvényes árfolyamot kell figyelembe venni. Ennek értelmében árfolyamkülönbözet fog keletkezni az egyéb követelések számlán, amelyet akár nevesíteni is lehet, hogy ez a külföldi kiküldetések elszámolására használt számla. Azok a tételek, amelyek akár napidíjként, vagy más konkrét elszámolásként jelennek meg, az egyéb követelés számlával szemben fognak elszámolódni. A különbözet tehát ha a napidíj több volt, mint ami járna akkor az is az egyéb bérjellegű kifizetésekhez kerül. A külföldi napidíj elszámolása nem érinti a jövedelem-elszámolási számlát. Azok a számlák és bizonylatok, amelyek a külföldi út során keletkeztek, az egyéb rövid lejáratú követelések számlával szemben közvetlenül számolódnak el. Lehet anyag-, beruházás- vagy szolgáltatás jellegű, továbbá eszközbeszerzés is, amelyeket mindig az adott jellegnek megfelelően kell elszámolni. Az utólagos elszámolásra kiadásnál, amikor az illető elszámol, akkor a valutapénztárba az elköltés nem jelenik meg, azt nem kell visszavenni. A pénztárba különböző értékek, értéktárgyak is bekerülhetnek megőrzésre. Például csekkek, amelyek lehetnek elszámolási vagy készpénzfizetésre szóló csekkek. A pénzkezelési szabályzatban meg kell jelölni, hogy az egyéb értéktárgyaknak az analitikus nyilvántartása milyen adattartalommal fog megjelenni a vállalkozás életében. Például a csekk megnevezése, összege, pénzneme, a fizetésre kötelezett hitelintézet, mikor és hol állították ki, mi a beváltás időpontja, milyen bizonylat kapcsolódik hozzá. Egyéb értékcikkeket is lehet őrizni a pénztárban, például posta- és illetékbélyeg, postautalvány, amelyeket szintén nyilván kell tartani. Szerepeltetni kell a beszerzett értékcikkek mennyiségét, értékét, a felhasznált értékcikkek mennyiségét, értékét, a hivatkozást a beszerzéshez kapcsolódó bizonylatra, tehát jogosan szerepel az adott értékcikk a pénztárban. Az étkezési utalványokat is lehet a pénztárban őrizni, amelyekre vonatkozóan a típusonkénti analitikus nyilvántartást javasolt alkalmazni, továbbá a beszerzett étkezési jegyek mennyisége címletenként, a sorszámok és a forintösszeg, amit szintén analitikában nyilván kell tartani. A felhasznált étkezési jegyeknél nyilvántartásba kerül azok mennyisége, 12

13 címletenkénti részletezése, sorszáma, és a forintösszeg megjelölése, továbbá a beszerzésre és a felhasználásra vonatkozó bizonylatok. Az elszámolásra kiadott összegek és egyéb nyilvántartások rendszerét is fel kell vezetni külön a pénzkezelési szabályzatban. Az elszámolásra kiadott összegek nyilvántartásánál javasolt rendszert kell tartalmaznia a szabályzatnak, tehát mikor történt a pénz kiadása, ki vette fel, milyen jogcímen, milyen összegben és milyen pénznemben, milyen határidővel kell vele elszámolni, mi a tényleges elszámolás időpontja, mennyit használt fel belőle az illető. A kiadási pénztárbizonylat azért nagyon fontos, mivel nem lesz másik bizonylat, ami a folyamatot igazolná. Általában a teljes összeget vissza szokták a pénztárba vételezni, amikor az illető a megmaradt összeggel elszámolásra jelentkezik. A bevételi pénztárbizonylat sorszáma ilyenkor nagyon lényeges. A különböző készpénzkímélő fizetési formák, amelyek a vállalkozás életében megtalálhatóak, illetve azok kezelése, fontosabb ismérvei, kapcsolódó gazdasági események, illetve, hogy ki és milyen formában juthat ezekhez, további lényeges szempont a pénzkezelési szabályzat kialakításakor. Ha a vállalkozás nem fogad be és nem bocsát ki váltót, akkor természetesen nem kell a szabályzatban a váltóval kapcsolatos elszámolásról több oldalt írni. Ha nincs bankkártyája, akkor sem kell a mintaszabályzat szerinti, a bankkártyákra vonatkozó leiratot a szabályzatban hagyni, csak egy sorban elég leírni, hogy a gazdálkodónak nincs bankkártyája, ezért nem szerepel a nyilvántartásban annak elszámolása. Ugyanez érvényes lehet a váltóra, utalványra. A vállalkozásban, amennyiben használ utalványokat, mindig a cég lesz a beszerző, és mivel az utalvány beszerzésekor még nem lehet tudni, hogy kinek, mikor és mennyi lesz belőle kiadva, ezért egyéb követelésekkel és pénzeszközökkel szemben kell rögzíteni. Amikor a dolgozóknak átadásra kerül, akkor kerül át a személyi jellegű kifizetésekhez, akkor kell rendezni az szja-t, eho-t a megfelelő bérköltségekre és bérjárulékokra. Az utalvány ilyenkor kikerül az egyéb követelések közül. A Széchenyi Pihenő Kártya egy négyszereplős tétel, mivel először is ott van a kibocsátó, aki lehet például intézmény, majd a munkáltató, aki ezt beszerzi a munkavállaló részére, és van a szolgáltató, ahol fel lehet használni. 13

14 A főkártya díjmentes, és mindenféleképpen a munkáltatónak kell szerződést kötnie az intézménnyel, aki azt kibocsátja. Amikor a munkáltató átutalja a meghatározott összeget, akkor történik meg a kártya feltöltése. A vállalkozás életében ez egyéb követelésként fog megnyilvánulni, amikor a dolgozónak átadásra kerül, akkor már személyi jellegű egyéb kifizetés, és csökkenteni kell az egyéb követeléseket ezzel szemben. Az átadáskor kell az szjaés eho-fizetési kötelezettséget mint kifizetői adó- és járulékfizetési kötelezettséget az Erzsébet utalványhoz hasonlóan. A pénzkezelési szabályzatban ezeket a gazdasági eseményeket érdemes megemlíteni. Az internetes kedvezményoldalak kuponjait az interneten keresztül lehet igényelni úgynevezett foglalással. Amikor a foglalás megtörténik, akkor történik meg az átutalás, tehát az ellenértéket meg kell fizetni. Ezután a szolgáltató megküldi a kupont, amelyet szintén a pénzeszközökkel szembeni követelésként kell nyilvántartani. Amikor átadják a kupon, akkor kerül költségként elszámolásra, és a követeléseket kell csökkenteni. Ha lejárati időn belül nem használják fel, tehát elévül, akkor elévült követelésként kell elszámolni, egyéb ráfordítással szemben kell a követelést kivezetni. Utazási utalványokat interneten vagy utazási irodában is lehet vásárolni. A kifizetés pillanatában kerül a követelések közé, de meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozáson belüli felhasználás hogyan történik, például egy kiküldetéshez kapcsolódóan, amikor az egyéb anyagjellegű szolgáltatásokkal szemben kell elszámolni. Ha ajándékba adja a gazdálkodó az üzletfeleknek, vagy olyan utazáson vett részt, amit ilyen típusú utalvánnyal fizetett ki, de vele tartottak az üzletfelek is, akkor egyéb személyi jellegű kifizetésként kell kivezetni a követelésekkel szemben. Ha ajándékként történik az átadás, és ott költi el az átvevő, ahol csak szeretné, akkor a rendkívüli ráfordításokkal szemben kell kivezetni a követelések közül. Ha a gazdálkodó olyan értékesítési tevékenységet folytat, hogy saját maga is bocsát ki utalványokat, akkor akár saját dolgozónak vagy külső személyeknek értékesíti, az utalvány eladása során keletkezik a pénzbevétel, így rövid lejáratú kötelezettség jön létre. Amikor az utalvány bemutatója felhasználja a saját kibocsátású utalványt, attól függően, hogy ez miként történik, tehát pénztárral vagy vevővel szemben, akkor fog megjelenni az árbevétel a kibocsátónál. A felhasználáskor az utalvány értékét ki kell futtatni a rövid lejáratú 14

15 kötelezettségek közül, ha lejárt az utalvány és nem váltották be, akkor rendkívüli bevétellel szemben a rövid lejáratú kötelezettségek közül kivezetni. A bankkártyáknál meg kell különböztetni, hogy milyen típusú, tehát betéti vagy hitelkártya. Az ezekkel kapcsolatos műveleteket is érdemes szabályozni, hogy milyen pénzfelvételek történhetnek, akár forintban vagy valutában, forint- vagy valutaszámláról. Itt már az árfolyam-különbözeteket is kezelni kell. Bankkártyás vásárlásoknál (POS-terminálon keresztül) is lehet forintban és devizában fizetni, de ezeket a kérdéseket is érdemes szabályozni. Vásárlásnál a beszerzést először mindig rövid lejáratú kötelezettségként kell nyilvántartani napi választott árfolyammal, és amikor megérkezik a terhelés, akkor pénzcsökkenéssel szemben kell a kötelezettséget kivezetni. A devizánál a könyvszerinti árfolyamot kell figyelembe venni. A napi választott árfolyam és a könyvszerinti árfolyam ritkán egyezik, tehát itt is számolni kell az árfolyam-különbözettel. Az interneten keresztül is lehet vásárolni bankkártyával, amelyeknek az elszámolása ugyanúgy működik, mintha POS-terminálon keresztül történne a vásárlás. Első körben rövid lejáratú kötelezettségként kell könyvelni az ügyleteket, illetve ugyanúgy számításba kell venni az árfolyam-különbözeteket is. Különböző feltöltési lehetőségekkel is számolni kell. Most már előre fel lehet tölteni például a telefonokat meghatározott összegekkel, hogy autópálya-matricát vásároljon a gazdálkodó, vagy mobilparkolást kezdeményezzen. Ezekre a feltöltésekre is jellemző, hogy a feltöltés pillanatában nem lehet tudni, milyen szolgáltatást vagy terméket fog ezáltal igénybe venni a feltöltő, így a bankbetéttel szemben az egyéb követelés fog nőni, és a követelést azzal a szolgáltatás vagy termék megvásárlásával párhuzamosan lehet csökkenteni, amikor konkretizálódik a vásárlás. Az elszámolásnál, amikor megérkezik a vállalkozáshoz a telefonszámla, ezeket a feltöltéseket külön figyelembe kell venni. Elektronikus pénzfeltöltési módok is léteznek, tehát akár úgynevezett elektronikus pénztárcája is lehet a gazdálkodónak, ami úgy működik, hogy a bankszámláról vagy a bankkártyáról elkülönít egy összeget, és amikor magáról a bankbetétről a csökkenést el kell könyvelni, és az elektronikus pénztárcában megjelenik a feltöltés, akkor egyéb követeléssel szemben kell számolni. Az elektronikus pénztárcából történő költéseket készpénzes folyamatként kell könyvelni, mivel az elektronikus pénz készpénznek számít. 15

16 Ha az elszámolási betétszámlához vagy deviza betétszámlához tartozik a kártya, akkor nem hitelkártyáról, hanem betéti kártyáról van szó. Ha van olyan lehetőség, hogy bizonyos túlköltést megenged a betéti kártya, akkor ugyanolyan elszámolás alá esik, mintha folyószámlahitelt vett volna fel a gazdálkodó, vagy hitelkártyát használna. A hitelkártya mögött nincs pénzkészlet, tehát nem a saját pénz, hanem idegen pénzt használ a gazdálkodó. Ezért amikor a kártyával vásárlás történik, vagy éppen az egyenleg kerül feltöltésre, akkor kötelezettség növekedés könyvelődik. Deviza hitelkártya esetében a választott napi árfolyamot kell alkalmazni. A visszafizetésnél a kötelezettséget csökkenésként kell nyilvántartani, és a könyvszerinti árfolyamon a csökkentést megtenni, továbbá az árfolyam-különbözetre is figyelni kell. Ha forintszámláról történnek ezek az ügyletek, akkor a könyvszerinti árfolyam és a forintkonverzió, tehát a deviza eladási árfolyama közötti különbözet jelenik meg. Túlfizetéskor, a hitelkeret túltöltése esetén azt betétnövekedésként kell elszámolni, és attól függően, hogy forint- vagy devizaszámláról van szó, az árfolyam-különbözetet is figyelni kell. Devizaszámla esetében a napi választott árfolyam és a könyvszerinti árfolyam, forintszámla esetében a napi választott árfolyam és a forintkonverzió árfolyama közötti eltérés adhatja az árfolyamkülönbséget. Ha az üzleti és a magáncélú bankkártyák használata keveredik, tehát üzleti célú vásárlást magán bankkártyával intéz a gazdálkodó, vagy fordítva, akkor a megfelelő számviteli lépéseket meg kell tenni. Ha az üzleti célú bankkártyát használja a gazdálkodó magánvásárlásra, akkor kötelezettségként kell előírni a magánszeméllyel szemben. A pénzkezelési szabályzatban a bankkártyák használatát rögzíteni kell. Ha a vállalkozásnak nincs bankkártyája, de sorozatos bankkártyás fizetések történnek, akkor biztos, hogy magánszemély bankkártyájával történt a kifizetés. Hasonló az elektronikus pénzhez az úgynevezett PayPal fizetési rendszer. A valódi bankszámláról elkülönített összeget jelent, amelyet maga a számlatulajdonos vagy egy másik fél is megtehet. Lényege, hogy kódok használata nélkül egyszerűen lehet vele fizetni. Jellemezően ez is elektronikus pénz, így azok az eljárási rendszerek vonatkoznak rá, mint az elektronikus pénzre, de ettől függetlenül érdemes a pénzkezelési szabályzatban rögzíteni, 16

17 hogy ilyen típusú kártya áll a gazdálkodó tulajdonában, illetve hogyan történik az elszámolása. Ha külföldi pénznemben van meghatározva a PayPal fizetési rendszer, akkor figyelni kell a devizákra vonatkozó elszámolási szabályokra és az árfolyam-különbözetre. ELEKTRONIKUS SZÁMLÁK 2004 óta van lehetőség elektronikus számlák kiállítására. A magyar jogrendszerben 2005-ben jelent meg az elektronikus számlák archiválására vonatkozó rendelkezés. Az elektronikus számlázásra vonatkozó évi irányelvek alapján a tagországoknak 2-3 év felkészülési időt adva, 2013-tól kötelesek alkalmazni a rendeletet, így az elektronikus számla fogalma az áfatörvényen belül, a magyar jogban is megváltozott. Az elektronikus számla fogalmának meghatározásakor a korábbi szabályozás egy viszonylag szigorú meghatározást jelentett: mindazok az elektronikus úton küldött, vagy rendelkezésre bocsátott számlák tartoztak ide, amelyek eredetének a hitelessége, és tartalmának sértetlensége biztosítva volt. A korábbi rendszerben csak a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, és az EDI-rendszeren keresztül kiállított számlagenerálás biztosította ezeket a feltételeket, amelyek nemcsak a kiállítóra, de a befogadóra nézve is komoly felkészülést jelentett. Például, hogy megfelelő elektronikus tárhellyel rendelkezzen az elektronikus dokumentum biztonságos megőrzéséhez január elsejétől ez a szigorítás feloldódott a közösségi jog változásával, tehát az a bizonylat minősül ennek értelmében elektronikus számlának, amely tartalmazza a számlákra vonatkozóan kötelezően előírt tartalmi elemeket, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki, és fogadtak el. Az adóhatóság állásfoglalása alapján, ha fizikailag a számlakibocsátás és a számla papíralapú előállítása elkülönül, és fizikailag nem egy légtérben keletkezik, ebből a szempontból ugyanolyan bizonyító erejű okiratnak számít. Az áfatörvény szerint a számlával egyenértékű iratnak számít az en keresztül megkapott, pdf-ben nyomtatott számla, amit az ügyfél, az üzleti partner rábíz a befogadóra, hogy a saját eszközével nyomtassa ki. Jogszabály nem írja elő, hogy a papíralapú előállításnak fizikailag hol kell megtörténnie. 17

18 Az úgynevezett felhőben történő számlázás egyre gyakoribbá válik, ami azt jelenti, hogy teljesen mindegy, hogy fizikailag hol van a kiállító, de szüksége van egy számlára, így bárhol, ahol éppen van, megírja a számlát, és en átküldi. Az áfatörvény szerint továbbra is biztosítani kell a számla megőrzésére vonatkozóan a nyolc éves időtartamnál a számla eredetének a hitelességét, az adattartalom sértetlenségét és az olvashatóságot. A régi, klasszikus értelemben vett elektronikus számlánál a bárki által bármely időpontra vonatkozó olvashatóság nem megvalósítható. A sértetlenség, olvashatóság és hitelesség biztosítása érdekében a számla kibocsátója és befogadója külön-külön vagy együttesen is olyan megbízható üzleti ellenőrzési eljárással kell, hogy rendelkezzen, ami az áfatörvény 168/A. (2) bekezdésében található. Közösségi mentes értékesítésre vonatkozó elszámolásnál, amikor időszaki elszámolásban áll a gazdálkodó az ügyféllel: eddig meghatározott elszámolási időszakonként lehetett a különböző részteljesítéseket elszámolni, most az időszaki elszámolásoknál le kell zárni a hónapot. Tehát egy hónapnál nem lehet hosszabb az elszámolási időszak. További változás a közösségi mentes értékesítésnél, hogy előleg esetén nem kell számlát kibocsátani, elég hozzá egy pénzkezelési bizonylat, de természetesen a végszámlában az előleg fel kell tüntetni. Kérdések 1. Kiküldetéskor, ha külföldön vesznek fel ATM-ből valutát, annak az elszámolása hogyan történik? - Amikor a bankkártyán mozgás történik, és még nem lehet tudni, hogy mire fogják felhasználni, akkor követelés kötelezettségnek számít a könyvelésben. 2. Ha egy cég deviza középárfolyamot választott, a valutára vonatkozóan az év végi értékeléshez milyen árfolyamot kell használni? 18

19 - A számviteli politikában meghatározott választott árfolyamon kell a december 31-ei árfolyamra vonatkozóan használni, csakúgy, mint valutát, devizát, külföldi pénzértékre szóló követelést, kötelezettséget, értékpapírt. 3. Külföldi kiküldetésnél, ha a munkavállalókat akár fél évre, vagy évre is külföldön foglalkoztatják, akkor a napi díjat milyen szabályok szerint kell elszámolni, hiszen alapvetően van egy bérük, és emellett napi díjat is kell nekik biztosítani? - Nem kötelező napidíjat adni a munkavállalóknak. A jogszabály szerint saját belső szabályzatban lehet meghatározni, hogy egyáltalán ad-e a vállalkozás napidíjat a munkavállalóknak. A napidíjat azért szokták választani a cégek, mert adót kímélő eljárás, és igazolás nélkül elszámolható a 30%-a, de maximum a törvényben meghatározott összeg. A kérdésnél viszont még azt érdemes tisztázni, hogy a fél éves időtartamú külföldi munkavégzés tényleg kiküldetésnek számít-e, amelyet akkor szintén szabályzatban kell rögzíteni. Ha a munkavállalók munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkahelye változó, tehát a munkavégzés helyének belföld és külföld egyaránt meghatározható, akkor nem is adhat a cég napidíjat a részükre. 4. Ha magáncélú bankkártyával vásárol céges terméket, szolgáltatást az ügyfél, azt a pénztárban hogyan kell elszámolni? - A bankkártyás tételeket nem lehet pénztárban kezelni, tehát ha nem található meg a vállalkozás bankjában, akkor elő kell írni a dolgozóval szemben kötelezettségként, és vissza kell fizetni az összeget. 5. Készpénzzel való fizetésnél, a másfélmillió forintos korlát vonatkozik arra is, ha a szállítónak a bankszámlájára történik a befizetés? - Nem, mivel a szerződéses partnerek között van egy korlátozás, de ha a szerződéses partner bankszámláját vezető bankhoz elmegy a partner, és ott készpénzben az ő bankszámlájára fizeti be az összeget, akkor beiktatódott egy harmadik személy a folyamatba. 19

20 6. Egy bt. esetében, ha a gazdasági helyzetre való tekintettel a tevékenységet felszámolták, de a vállalkozást nem, és a végbement változások, mint például a tőke csökkentése miatt a mérleg mínuszos lesz, akkor azt be lehet adni? - Igen, mert Bt.-k esetében nincs kötelező tőke, illetve mivel korlátlan mögöttes vagyoni felelőssége van, ha a cég megszűnik, vagy bármilyen kötelezettsége keletkezik, akkor ott áll mögötte a beltag. 7. Ha idegen utalványt forgalmaz egy cég, amit vagy ő vált be, vagy a kibocsátó, és amennyit eladott, azt leszámlázza, akkor hogyan alakul a könyvelés? - Az üzleti partnereknek adott utalvány személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül. Ha üzletfeleknek vagy más külsős személynek történik az utalvány átadása, akkor annak az 55- be kell kerülnie, ha van adóvonzata, akkor meg kell fizetni. Ha ajándékként adja a cég, akkor rendkívüli ráfordításként kell könyvelni. Ha továbbadási céllal vásárolja a cég, és ennek megfelelően tovább is adja, akkor a továbbadáskor kell számlát kiállítani róla. 8. Egy kiküldetési számlánál, ha egy számlára lett kiállítva két személy szállásának biztosítása, akkor azt egyben le lehet könyvelni? - Érdemes a számlát lefénymásolni, hitelesíteni, és így kettévéve lekönyvelni. 9. Ha egy deviza betétszámlán év közben lekötés van, akkor milyen árfolyamot kell figyelembe venni? - A lekötés teljesítése napján érvényes árfolyamot. 10. Ha a deviza betétszámlán a lekötés lejár, a pénzforgalmi számlára megérkezik, az akkori MNB-árfolyamon kell jóváírni? - Igen. 20

21 11. Külföldi kiküldetéseknél a költségek elszámolása mikor, illetve milyen árfolyamon történik? - Amikor a kiküldött személy visszaérkezik, akkor kell elszámolnia. Az árfolyam a választástól függ, tehát ha elszámoló árfolyamot választott, akkor azon, de ha azt választja, hogy a külföldi teljesítést követő hónap 15. napján, akkor ennek alapján kell elszámolni, így nem a teljesítéskori árfolyamot kell alkalmazni. 21