1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás."

Átírás

1 1. Fejezet VÁLLALKOZÁS Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. SZÁMVITEL információkat állít elő, tehát a tájékoztatás eszköze tevékenységként is definiálható: megfigyel, mér és feljegyez bizonylatok, dokumentumok összessége a vállalkozók működését, tevékenységét bemutató információs rendszernek tekinthető A gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, ellenőrzését, elemzését és beszámolását, azaz beszámoló készítését jelenti. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás. A SZÁMVITEL TERÜLETEI az információ elsődleges címzettje szerint, megkülönböztetünk: pénzügyi számvitelt és vezetői számvitelt PÉNZÜGYI SZÁMVITEL A pénzügyi számvitel tartalmát a számviteli törvény szabályozza. Ennek az az oka, hogy a pénzügyi számvitel alapvetően a piac szereplői számára azaz külsők részére ad információkat. VEZETŐI SZÁMVITEL A vezetői számvitel a vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntések megalapozásában. EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁS MÓDJAI A vállalkozási tevékenység eredményét kétféle módon is mérhetjük: a) összehasonlítjuk a záró és nyitó vagyon értékét, közvetlen módszer b) összehasonlítjuk a bevételek és a ráfordítások összegét, közvetett módszer KÖNYVVITELI MÉRLEG A könyvviteli mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait 3

2 fajtájuk, összetételük és eredetük, származásuk szerint. MÉRLEGEGYEZŐSÉG ELVE A mérleg a vállalkozás vagyonát azaz a rendelkezésre álló javak összességét kétféle szempont szerint mutatja be. Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyonelemek kettős megfigyeléséről van itt szó, így mindkét szempont szerinti érték megegyezik. ESZKÖZ Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük (fajtájuk, összetételük, megjelenési formájuk) szerint vizsgáljuk, akkor a vagyont eszköznek nevezzük. FORRÁS Ha a vagyont eredet szerint mutatjuk ki, úgy forrásról beszélünk. FORDULÓNAP A mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait tartalmazza adott időpontra vonatkozóan. Ezt az időpontot nevezzük fordulónapnak. BEFEKTETETT ESZKÖZ Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni a mérlegben, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök háromfélék lehetnek: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök. IMMATERIÁLIS JAVAK Az immateriális javak olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK A tárgyi eszközök olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A befektetett pénzügyi eszközök azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. FORGÓESZKÖZ Forgóeszköznek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, de rövid ideig egy éven belül szolgálják. A forgóeszközök négyfélék lehetnek: készletek követelések értékpapírok pénzeszközök 4

3 KÉSZLETEK A készletek a gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek részt és eredeti alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak. A készletek lehetnek vásárolt és saját termelésű készletek. KÖVETELÉSEK A követelések különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki. ÉRTÉKPAPÍROK A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Már most megjegyezzük, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között is szerepelhetnek értékpapírok, de azok befektetési céllal kerültek a vállalkozóhoz. PÉNZESZKÖZÖK A pénzeszközök azon fizetési eszközök összessége, amelyek segítségével a vállalkozó az eszközök cseréjét bonyolítja. SAJÁT FORRÁS, SAJÁT TŐKE Saját forrásként saját tőkeként a mérlegben olyan tőkerészt szabad szerepeltetni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a vállalkozásnál. IDEGEN FORRÁS, KÖTELEZETTSÉGEK Az idegen források másképpen kötelezettségek a különféle szerződésekből eredő, pénzértéken kifejezett elismert tartozások, amelyek a másik fél által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a vállalkozó tartozását még nem egyenlítette ki. A kötelezettségek kétfélék lehetnek: LELTÁROZÁS A leltározás az a tevékenység, amelynek során megállapítjuk a vállalkozó kezelésében és/vagy birtokában lévő vagyonelemeket. LELTÁR A leltár olyan tételes - jegyzékszerű - kimutatás, amely a vállalkozó vagyonelemeit összetétel (azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan mennyiségben és/vagy értékben részletesen mutatja. LELTÁR ÉS MÉRLEG KÖZÖS JELLEMZŐI Egyezőségek a mérleg és a leltár között: a mérleg és a leltár is adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozik, vagyis mindkettő statikus szemléletű, a mérleg és a leltár is a vállalkozó eszközeinek és forrásainak állományát mutatja. 5

4 LELTÁR ÉS MÉRLEG KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK Különbségek a mérleg és a leltár között: a leltár részletes (tételes), a mérleg pedig összevont kimutatás, a leltár (részletesen) mennyiség, minőség, érték szerint mutatja a vállalkozó vagyonelemeit, a mérleg (összevontan) mindig csak értékben mutatja azt. LELTÁRKÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. TELJES KÖRŰ LELTÁR Teljes körű a leltár abban az esetben, ha a vállalkozó valamennyi eszközét és forrását tartalmazza a leltár, függetlenül attól, hogy azokat a leltározás időpontjában hol tárolják, illetve hogy azok a vállalkozó tulajdonában vannak-e. RÉSZLELTÁR Ha a leltár az eszközök, illetve a források csak egy részét tartalmazza, úgy azt részleltárnak nevezzük. De akkor is részleltár kerül összeállításra, ha a vállalkozás egy meghatározott területén történik csak leltározás. NYITÓ LELTÁR A nyitó leltár a vállalkozás megkezdésekor készített leltár. ZÁRÓ LELTÁR A záró leltár az üzleti év beszámolójának elkészítéséhez összeállított leltár. ELSZÁMOLTATÓ LELTÁR Az elszámoltató leltár az anyagilag felelős dolgozó elszámoltatására szolgál. ÁTADÓ-ÁTVEVŐ LELTÁRT Amennyiben az anyagilag felelős dolgozó személyében változás következik be, úgy átadóátvevő leltárt kell készíteni. A MÉRLEGET ALÁTÁMASZTÓ LELTÁRRAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK: teljesség, valódiság, világosság, tételesség és ellenőrizhetőség LELTÁROZÁS MÓDJAI mennyiségi felvétel nyilvántartásoktól független mennyiségi felvétel nyilvántartások alapján történő mennyiségi felvétel egyeztetés folyószámla-egyeztetés 6

5 GAZDASÁGI ESEMÉNY Az újratermelési folyamatot alkotó eleme. A gazdasági esemény olyan beavatkozás, amely változást idéz elő a vállalkozás vagyonának összetételében és eredményének alakulásában. ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK Alapvetőnek vagy más néven egyszerűnek - akkor tekinthetjük a gazdasági eseményt, ha annak hatása a vállalkozásnak csak a vagyoni helyzetét érinti. Ezek a gazdasági események a vállalkozás jövedelmi viszonyaira nem gyakorolnak hatást. ESZKÖZKÖRFORGÁS A gazdasági esemény hatására a mérlegben kimutatott eszközök átrendeződnek, összetételük megváltozik, de összegükben változatlanok maradnak. TŐKE BEVONÁSA A VÁLLALKOZÁSBA A gazdasági esemény hatására mind az eszközállomány, mind a forrásállomány azonos összeggel növekszik. FORRÁSKÖRFORGÁS A gazdasági esemény hatására a mérleg forrás oldala rendeződik át. TŐKEKIVONÁS A VÁLLALKOZÁSBÓL A gazdasági esemény hatására mind az eszközállomány, mind a forrásállomány csökken. ÖSSZETETT GAZDASÁGI ESEMÉNY Összetettnek akkor minősül egy gazdasági esemény, ha annak hatása a vállalkozásnak mind a vagyoni, mind a jövedelmi helyzetét érinti. KÖNYVVITELI SZÁMLA A könyvviteli számla a gazdasági események könyvviteli szabályok szerint történő rögzítésének eszköze. Olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál. NYITÓÉRTÉK Nyitóérték (nyitó egyenleg): a nyitómérlegben az eszközöknek és a forrásoknak van egy nyitóállománya. Ez az összeg kerül a számla megfelelő oldalára: ESZKÖZÖKNÉL jellemzően a T oldalra, FORRÁSOKNÁL jellemzően a K oldalra. FORGALMI ADAT: A gazdasági események hatását rögzítjük az érintett számlákra. Ha a tárgyidőszakban elszámolt gazdasági események hatását számla egy-egy oldalán összegezzük, úgy a forgalmat kapjuk meg. FŐÖSSZEG: Ha a nyitó összeghez (értékhez) hozzáadjuk az időszaki forgalmi adatokat, úgy a főösszeget kapjuk meg. 7

6 EGYENLEG: Az EGYENLEG a számla két főösszegének a különbözete. ha a TARTOZIK főösszeg a nagyobb, úgy a számlának TARTOZIK egyenlege van ha a KÖVETEL főösszeg a nagyobb, úgy a számlának KÖVETEL egyenlege van. ESZKÖZSZÁMLÁK JELLEMZŐI: 1. A nyitóegyenleg a számla T oldalára kerül. 2. A növekedés mindig a T oldalán kerül rögzítésre. 3. A csökkenés mindig a számla K oldalán kerül rögzítésre. 4. A számlának általában T egyenlege van. 5. A számla záráskor a záró egyenleget a K oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár. FORRÁSSZÁMLÁK JELLEMZŐI: 1. A nyitóegyenleg a számla K oldalára kerül. 2. A növekedés mindig a K oldalán kerül rögzítésre. 3. A csökkenés mindig a számla T oldalán kerül rögzítésre. 4. A számlának általában K egyenlege van. 5. A számla záráskor a záró egyenleget a T oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár. KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS SZÁMLÁK JELLEMZŐI 1. Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem elővezetjük ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása. 2. A költség, ráfordítás felmerülését (növekedését) a számla T oldalára könyveljük. 3. A csökkenést a számla K oldalára könyveljük. 4. Jellemzően T egyenlegük van. 5. Időszak végén a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük. BEVÉTEL SZÁMLÁK JELLEMZŐI: 1. Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem elővezetjük, ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása. 2. A bevétel felmerülését (növekedését) a számla K oldalára könyveljük. 3. A csökkenést a számla T oldalára könyveljük. 4. Jellemzően K egyenlegük van. 5. Időszak végén a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük. SZÁMLASOROK: a) eszköz számlák b) forrás számlák c) költség számlák d) eredmény számlák (ráfordítás és bevétel számlák) SZÁMLASOROK TARTALMA a) Az első két számlasor (eszköz és forrás számlák) a vagyonmérleg összeállítását szolgálják. b) A harmadik számlasor (költség számlák) az időszak költségeiről adnak tájékoztatást, vagyis költségkimutatások összeállítását teszik lehetővé. 8

7 c) A negyedik számlasor (eredmény számlák) az időszak eredményéről tájékoztatnak, vagyis arról, hogy mennyi a hozam (bevétel) és a ráfordítás összege. Ez alapján állítható össze az eredménykimutatás. TECHNIKAI JELLEGŰ SZÁMLÁK Ezeknek a számláknak tehát nincs gazdasági tartalmuk, csak könyveléstechnikai szerepük van. HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK A helyesbítő számla más számla adatállományát helyesbíti, korrigálja. Jellemzően itt két vagy több számla együttesen bír gazdasági tartalommal. 9

8 3. Fejezet A BESZÁMOLÓ FORMÁI: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló. KÖNYVVEZETÉS A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmi helyzetére kiható eseményekről - a törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. KETTŐS KÖNYVVITEL A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben (hézagmentesen), áttekinthetően mutatja. EGYSZERES KÖNYVVITEL Az egyszeres könyvvitel a pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá az azokban bekövetkezett változásokról naplófőkönyv, pénztárkönyv, illetve egyéb formában vezetett, zárt rendszerű nyilvántartás. Az egyszeres könyvvitelt hívjuk pénzforgalmi könyvvitelnek is. AZ ÉVES BESZÁMOLÓ RÉSZEI mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK HATÁRÉRTÉKEI Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutató értéke közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az millió forintot, c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. KONSZOLIDÁLÁS A konszolidálás tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy az anyavállalat az összevont beszámolóból a halmozódásokat kiszűri, vagyis megteremti a rendezett állapotot. Az összevont (konszolidált) beszámoló úgy mutatja be az anyavállalat és a leányvállalat(ok) közös vezetésű vállalkozás(ok) a konszolidálásba bevont vállalkozások tevékenységét mintha azok egyetlen önálló vállalkozásként működnének. 10

9 ÜZLETI ÉV A számviteli törvény szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama jellemzően megegyezik a naptári évvel. PRÓBAMÉRLEG A főkönyvi kivonat forgalom rovatpárját szakmai kifejezéssel próbamérlegnek is hívjuk. A próbamérleggel kizárólag a számszerű egyezőséget ellenőrizzük. NYERSMÉRLEG A főkönyvi kivonatnak az egyenleg rovatpárját nyersmérlegnek nevezzük. FŐKÖNYVI KIVONAT KÖTELEZŐ EGYEZŐSÉGEI A főösszeg és egyenleg rovatpár oszlopok összegeinek az összes számla szintjén meg kell egyeznie. A forgalom főösszegnek meg kell egyeznie a naplóforgalom összegével. Az 1-4. számlaosztály összevont egyenlegének egyeznie kell az 5-9. számlaosztályok összevont egyenlegeivel, ellentétes előjellel. 11

10 5. Fejezet ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye választ ad arra, hogy a vállalkozó üzletmenetében (a termék, a szolgáltatás termelésében, eladásában) milyen összegű eredményt ért el. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE Pénzügyi műveletek eredménye megmutatja, hogy a vállalkozás mennyire volt eredményes a pénzügyi ügyletek lebonyolításában. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY Szokásos vállalkozási eredmény egy összesítő eredménykategória, az Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a Pénzügyi műveletek eredménye összege. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY Rendkívüli eredmény választ ad arra, hogy a rendkívüli tételek milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás eredményére. Rendkívüli tételek olyan bevételek és ráfordítások, amelyek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY Adózás előtti eredmény összesítő eredménykategória, mely megmutatja, hogy mennyi a vállalkozásnál az üzleti év eredménye. A Szokásos vállalkozási eredmény és a Rendkívüli eredmény összegzéséből állapítható meg. ADÓZOTT EREDMÉNY Adózott eredmény megmutatja, hogy az adófizetési kötelezettség teljesítése után az adózás előtti eredményből mennyi marad a vállalkozásnál. EREDMÉNYKIMUTATÁS TÍPUSAI A vállalkozó az eredmény megállapításának szerkezetét tekintve két eredménykimutatási eljárás közül választhat. az összköltség eljárással készített eredménykimutatás és a forgalmiköltség-eljárással készített eredménykimutatás. BRUTTÓ SZEMLÉLETŰ EREDMÉNYKIMUTATÁS Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatást bruttó szemléletű eredménykimutatásnak is nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás hozamait, teljesítményeit teljes körűen számba veszik és ezekkel szembe állítjuk a vállalkozás éves összes felmerült ráfordításait. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. EXPORTÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE 12

11 Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA A saját termelésű készletek üzleti év végi záróállományának és az üzleti év elejei nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni. SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ ESZKÖZÖK AKTIVÁLT ÉRTÉKE Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét EGYÉB BEVÉTELEK Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Az anyagjellegű ráfordítások: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások értéke, egyéb szolgáltatások értéke, eladott áruk beszerzési értéke, eladott (közvetített) szolgáltatások értéke ANYAGKÖLTSÉG Anyagköltségként kell elszámolni az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat. ELADOTT ÁRUK BESZERZÉSI ÉRTÉKE Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) az üzleti évben általában változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét foglalja magában. ELADOTT (KÖZVETÍTETT) SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. 13

12 A SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK a személyi jellegű ráfordítások: bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok. BÉRKÖLTSÉG Bérköltség minden olyan az üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is. BÉRJÁRULÉKOK Bérjárulékok a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS Értékcsökkenési leírásként kell elszámolni az immateriális javak, a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése összegét. KÖLTSÉGNEMEK A felsorolt üzemi ráfordítások közül a költségnemek közé soroljuk: az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat és az értékcsökkenési leírást. EGYÉB RÁFORDÍTÁS Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzemmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésű készletek és a teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI 14

13 Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni. NETTÓ SZEMLÉLETŰ EREDMÉNYKIMUTATÁS A forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás nettó szemléletű, mely azt jelenti, hogy vállalkozás hozamai (bevételei) közül csak azt veszi számba, amelyeket a társaság már értékesített. Lényegében az értékesítés hozamával (az értékesítés nettó árbevételével) szemben az értékesítés összes költségét vetjük össze. AZONOS ELEMEK AZ ÖSSZKÖLTSÉG ÉS FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN (ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYÉIG) - értékesítés nettó árbevétele - egyéb bevételek - egyéb ráfordítások - eladott áruk beszerzési értéke - eladott (közvetített) szolgáltatások értéke ELTÉRŐ ELEMEK AZ ÖSSZKÖLTSÉG ÉS FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN - aktivált saját teljesítmények értéke - anyagjellegű ráfordítások - személyi jellegű ráfordítások Összköltség eljárásnál - értékcsökkenési leírás - értékesítés közvetlen költségei - értékesítés közvetett költségei Forgalmi költség eljárásnál SZÁMSZERŰ ÖSSZEFÜGGÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ÉS FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS KÖZÖTT a) Aktivált saját anyagjellegű ráfordítások + Értékesítés közvetlen teljesítmények = személyi jellegű ráfordítások + - költségei + értéke értékcsökkenési leírás Értékesítés közvetett költségei PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. 15

14 RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. (A Sztv. tételesen felsorolja, mely eredményt növelő gazdasági eseményeket kell elszámolni rendkívüli bevételként.) RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. (A Sztv. tételesen felsorolja, mely eredményt növelő gazdasági eseményeket kell elszámolni rendkívüli bevételként.) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY A mérleg szerinti eredmény kifejezi, hogy az üzleti évben elért eredményből milyen összegű lesz a saját tőkéhez való hozzájárulás. A mérleg szerinti eredmény az eredménytartalék összegét növeli. LÉPCSŐZETES ELRENDEZÉSŰ EREDMÉNYKIMUTATÁS A lépcsőzetes elrendezésű eredménykimutatás az eredmény összetevőit úgy mutatja be, hogy a bevételek után szerepelnek a ráfordítások, és így kerülnek meghatározásra az egyes eredménykategóriák. KÉTOLDALÚ FELÉPÍTÉSŰ EREDMÉNYKIMUTATÁS A kétoldalú felépítésű eredménykimutatás mérlegszerűen mutatja be az üzleti év ráfordításait és hozamait. Baloldalon szerepelnek a ráfordítások, a jobboldalon pedig a hozamok (bevételek). Az eredmény a tábla jobb vagy baloldalán kerül kimutatásra: ha a hozam ráfordításnál, úgy az eredmény a tábla bal oldalán szerepel ha a hozam ráfordításnál, úgy az eredmény a tábla jobb oldalán kerül kimutatásra AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS JELLEMZŐI Az eredménykimutatás dinamikus szemléletű, vagyis az adott időszak eredményét mutatja, a vállalkozás jövedelem termelését úgy mutatja, hogy azokat eredménykategóriák szerint csoportosítja, az eredménykimutatás az adatokat ezer forintban tartalmazza, az eredménykimutatás jellemzően három oszlopot tartalmaz. 16

15 6. fejezet ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓI Az értékelés egyidejűleg kettős funkciót tölt be: egyrészt meghatározza a vagyon értékét, másrészt hatással van az eredmény nagyságára. ÉRTÉKELÉS Az értékelés az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyon és tőkeelemek értékét kiszámítjuk. MÚLTBELI ÁRAK A múltbeli árak azt jelentik, hogy a vagyon elemeket azon értéken értékeljük, amilyen értéken azok a vállalkozáshoz kerültek. A múltbeli árak alkalmazása a realizációs elv érvényesülését teszik lehetővé. JELENLEGI ÁRAK A jelenlegi árak alkalmazása azt jelenti, hogy az értékelésnél aktuális, azaz a fordulónapon érvényes árakon számolunk. A fordulónapi értékelés lényegében átértékelést jelent, vagyis a múltbeli árak helyett áttérünk a jelenlegi árak alkalmazására. Az áttérés eredményhatással jár együtt. Ezzel pedig az időérték elv kerül alkalmazásra. A REALIZÁCIÓS ELV Csak akkor lehet eredményt kimutatni, ha az értékesítés (realizálás) megtörtént. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK A bekerülési értéknek (beszerzési árnak, illetve előállítási költségnek) tekintjük azt az erőforrásfelhasználást, amely az eszköz létesítése, megszerzése, üzembe helyezése miatt az üzembe helyezésig, vagy a raktárba történő beszállításig felmerült és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető. FELÚJÍTÁS A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési értékként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét. JAVÍTÁS, KARBANTARTÁS A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló munka. A javítást, karbantartást nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni. IMPORTBESZERZÉS Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzését termékimport, továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. 17

16 BARTER ÜGYLET Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni. Így az import beszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz. NEM RÉSZE A BESZERZÉSI ÁRNAK: az előzetesen felszámított, de levonható (visszaigényelhető) általános forgalmi adó az ellenérték arányában megosztott, előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada (ezt egyéb ráfordításként kell elszámolni) a szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag kapott engedmény szerződés szerinti összege. (Ezt egyéb bevételnek kell elszámolni.) KÖZVETLEN KÖLTSÉG Közvetlen költség az a költség, amelyről a felmerülés pillanatában megállapítható, hogy melyik tevékenységet milyen mértékben terheli. Az adott tevékenység a költségviselő. KÖZVETETT KÖLTSÉG Közvetett költség az a költség, amelyről a felmerülés pillanatában nem határozható meg, hogy az melyik tevékenységet terheli, csak a felmerülés helye állapítható meg. A felmerülés helyét költséghelynek nevezzük. 7. fejezet AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS Értékcsökkenési leírás az értékcsökkenésnek az a része, amit költségként számolunk el. HASZNOS ÉLETTARTAM Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a vállalkozó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja. MARADVÁNYÉRTÉK A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke, amelyet a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megállapítani. 18

17 NEM SZÁMOLHATÓ EL TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS: földterület, telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), erdő bekerülési értéke után és üzembe nem helyezett beruházásnál, a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, olyan kép- és hangarchívumnál, valamint egyéb gyűjteménynél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelyek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről-évre nő! a már teljesen leírt tárgyi eszközre, immateriális jószágra, a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉST KELL AZ IMMATERIÁLIS JÓSZÁGNÁL, A TÁRGYI ESZKÖZNÉL ELSZÁMOLNI AKKOR, HA a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető; d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz. Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt tárgyi eszközre, immateriális jószágra. ÉRTÉKVESZTÉS A számvitel törvény szerint meghatározott eszközöknél értékvesztést kell elszámolni, ha az érintett eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke. KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti, 19

18 veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. KÉSZLET ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA Ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket. KÖVETELÉS ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA Ha a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét. 8. fejezet SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS a könyvviteli szolgáltatás és a könyvvizsgálói tevékenység. KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁS A könyvviteli szolgáltatás a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletben előírt könyvvezetési kötelezettség, a beszámolókészítési kötelezettség teljesítés érdekében elvégzendő feladatok összessége. A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁS RÉSZLETEZÉSE: a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének kialakításával (ide értve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is, az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása. A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSÉRE JOGOSULTAK a mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve a nyilvántartásba vétel szempontjából a mérlegképes könyvvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok. 20

19 KÖNYVVIZSGÁLAT A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. KÖTELEZŐ KÖNYVVIZSGÁLAT Kötelező a könyvvizsgálat a néhány kivételtől eltekintve minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. NEM KÖTELEZŐ A KÖNYVVIZSGÁLAT Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 100 millió forintot és a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 50 főt. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése. A vizsgálat befejezését követően az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni. LETÉTBE HELYEZÉS, KÖZZÉTÉTEL A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. A vállalkozás a letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének a beszámoló Céginformációs Szolgálathoz történő megküldésével tesz eleget. 21

20 10. fejezet GAZDÁLKODÓ A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. Gazdálkodó a) a vállalkozó, b) az államháztartás szervezetei, c) az egyéb szervezetek, d) a Magyar Nemzeti Bank, továbbá e) az általuk, illetve természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. VÁLLALKOZÓ A számviteli törvény alkalmazásában vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára, nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY HATÁLYA NEM TERJED KI A számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közhasznú társaság, betéti társaság), amely az üzleti évben (adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozási adóról (eva) szóló törvény előírásai szerint vezeti. SZÁMVITELI TÖRVÉNYBEN NEM NEVESÍTETT ALAPELVEK a) hasznosíthatóság elve b) semlegesség elve (tárgyilagosság) c) időszerűség elve A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE A számviteli törvény szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. A TELJESSÉG ELVE A számviteli törvény szerint a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. 22

21 A VALÓDISÁG ELVE A valódiság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. AZ ÓVATOSSÁG ELVE A számviteli törvény azt a követelményt fogalmazza meg, hogy nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket és a céltartalékot el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. AZ ÖSSZEMÉRÉS ELVE A számviteli törvény szerint az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. A TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN ELV Ez az alapelv azt jelenti, hogy a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a gazdasági tartalmuknak megfelelően kell szerepeltetni. EGYEDI ÉRTÉKELÉS ELVE Az egyedi értékelés elve szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE A bruttó elszámolás elve azt jelenti, hogy a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Kivétel csak azokban az esetekben lehetséges, amelynél erre a törvény kifejezetten megengedő szabályt ír elő. Így a pénzügyi műveletek eredménye elszámolásánál. AZ IDŐBELI ELHATÁROLÁS ELVE Az időbeli elhatárolás elve azt jelenti, hogy az éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. A LÉNYEGESSÉG ELVE Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználó szervezet döntéseit. A lényegesség kritériumait a vállalkozónak a számviteli politikában kell rögzíteni. 23

22 A KÖLTSÉG-HASZON ÖSSZEVETÉSÉNEK ELVE A költség-haszon összevetésének elve gazdaságossági követelményt fogalmaz meg. A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. A VILÁGOSSÁG ELVE A világosság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. A FOLYTONOSSÁG ELVE A folytonosság elve azt jelenti, hogy az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. A KÖVETKEZETESSÉG ELVE A következetesség azt jelenti, hogy a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A HASZNOSÍTHATÓSÁG ELVE Ezen alapelv azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a beszámoló olyan adattartalommal és olyan formában (csoportosításban) álljon az érdekeltek rendelkezésére, hogy az segítsen az üzleti események értékelésében, a korábbi értékelés megvalósításakor vagy azok módosításakor. A hasznosíthatóság elvéhez hozzá tartozik a múltbéli események olyan módon történő bemutatása, hogy az információ előrejelző és megerősítő funkciói összekapcsolódhassanak. A SEMLEGESSÉG ELVE A semlegesség - vagy másképpen tárgyilagosság - elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy az éves beszámoló információinak előítélettől és elfogultságtól mentesnek kell lennie. A beszámoló akkor minősíthető semlegesnek, ha annak törvényben meghatározott tartalma, az információ kiválasztása és bemutatása révén az információ felhasználóit és a döntéshozókat nem egy előre meghatározott döntésre orientálja. AZ IDŐSZERŰSÉG ELVE Az időszerűség elve azt jelenti, hogy a beszámoló információi indokolatlanul ne túl későn álljanak rendelkezésre. Nyilvánvalóan az indokolatlanul késedelmesen rendelkezésre bocsátott információ elveszítheti hasznosíthatóságát. A HELYTÁLLÓSÁG ELVE A helyállóság elvének érvényesítése biztosítja, hogy a beszámolóban szereplő információk mentesek a tévedéstől, az előítélettől. Ebből következően az információk döntésekhez felhasználhatók és nem kell tartani attól, hogy azok félrevezetőek. 24

23 SZÁMVITELI POLITIKA A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát. Mindez azt jelenti, hogy a számviteli törvény meghatározza a számviteli politika - előírt tartalommal történő - elkészítési kötelezettséget. A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZEI: a számvitelpolitikai döntések, becslések, az eszközök és a források értékelési szabályzata, az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat, a pénzkezelési szabályzat, a számlarend, a bizonylati szabályzat. 14. fejezet KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A kiegészítő melléklet az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló része. A kiegészítő melléklet lényege abban fogalmazható meg, hogy az tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek. A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET TARTALMA a) Általános rész b) Specifikus rész c) Tájékoztató rész d) Cash flow kimutatás KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÁLTALÁNOS RÉSZE a vállalkozás rövid, lényegre törő bemutatása, a vállalkozás piaci pozíciójának bemutatása, a vállalkozás befektetési terveinek, a tevékenységi kör változtatásának ismertetése, a vállalkozás számviteli politikájának rövid, tömör ismertetése, a számviteli politika változásának eredményre gyakorolt hatása, a számviteli törvény valamely előírásától való eltérés és hatásának bemutatása, a könyvvizsgáló erre vonatkozó egyetértő nyilatkozata, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének bemutatása, elemzése. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SPECIFIKUS RÉSZE A kiegészítő melléklet specifikus részei a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódnak. 25

24 A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott az előző üzleti évtől eltérő eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. A forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatást készítő vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését, a költségek költségnemenkénti megbontását. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET TÁJÉKOZTATÓ RÉSZE A kiegészítő melléklet ezen részének tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely a megbízható, valós kép kialakításához szükséges, de az nem szerepel a kiegészítő melléklet általános és specifikus részében. CASH FLOW KIMUTATÁS A cash flow pénzáramlást jelent, összeállítása azt a célt szolgálja, hogy bemutassa azokat a főbb tényezőket, illetve területeket, amelyekhez egy üzleti év gazdasági eseményei során pénzeszközmozgás tartozik. A cash flow kimutatás tartalma a következő: a) Az operatív cash flow b) A befektetési cash flow c) A finanszírozási cash flow MŰKÖDÉSI CASH FLOW A működési cash flow az üzleti tevékenységgel szorosan összefüggő pénzmozgásokat tartalmazza. BEFEKTETÉSI CASH FLOW A befektetési cash flow azokat a pénzmozgásokat tartalmazza, amelyek a befektetett eszközök megszerzéséhez (pénzkiadások), illetve eladásához kapcsolódnak. FINANSZÍROZÁSI CASH FLOW A finanszírozási cash flow a pénzügyi műveletek hatását mutatja be a pénzáramra. 15. fejezet ÜZLETI JELENTÉS Az üzleti jelentés az éves beszámolónak nem része, de az éves beszámolóval egyidejűleg az üzleti jelentést is el kell készíteni. Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon. Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban álló elemzést kell tartalmaznia. 26

S Z Á M V I T E L P O L I T I K A É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T

S Z Á M V I T E L P O L I T I K A É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T ÜVEGIPARI MUNKÁSOK Lakásfenntartó Szövetkezete 3100. Salgótarján Ybl Miklós út 47. S Z Á M V I T E L P O L I T I K A ÉS É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T S z ö v e g e s s z á m l a k e r e t t e

Részletesebben

MAGYAR CURLING SZÖVETSÉG

MAGYAR CURLING SZÖVETSÉG MAGYAR CURLING SZÖVETSÉG SZÁMLAREND Érvényes: 2016. január 1-től Jelen a Magyar Curling Szövetség Számviteli politikájának elválaszthatatlan mellékletét képezi. A számlarend csak azokat a főkönyvi számlákat

Részletesebben

Eszközök és források értékelési szabályzata

Eszközök és források értékelési szabályzata ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG Levélcím: Telefon: Fax: BM-tel: BM-fax: E-mail: 1077 Budapest, Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 21-248 21-232 kozpontiiroda@opsz.hu J ó v á h a g y o m: Budapest, 2015.

Részletesebben

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Eszközök és források értékelési Szabályzata 2015. Szám: 05-5/234/2015. PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Pécs Megyei

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KÖR 2004 Informatikai Nonprofit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KÖR 2004 Informatikai Nonprofit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. I/1. Általános rész A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: KÖR 2004 Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2. A cég rövidtett elnevezése: 3.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Közhasznú szervezet neve: MŰHELY PRODUKCIÓ Adószáma: 22631792-1-42 Cégjegyzék száma: 01-09-936654 Statisztikai számjele: 22631792-9001-113-01 Címe: 1117. Budapest, Galambóc u. 34.

Részletesebben

73OME Mérleg - Eszközök

73OME Mérleg - Eszközök Táblakód: 73OME Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Előző évi 73OME Mérleg - Eszközök Előző évi felülvizsgált Tárgyévi beszámoló záró Nagyságrend: ezer forint Tárgyévi felülvizsgált 1 2 3 4 5 6 7 c d e f g h

Részletesebben

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53 Tartalomjegyzék 6. A kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások............................. 9 6.1 A kötelezettségek fogalma............................................ 9 6.1.1 Hosszú lejáratú kötelezettségek.................................

Részletesebben

PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT

PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. Pécs, 2015. március 31. Rázga Miklós ügyvezető igazgató Tartalom Tartalom:...2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ...3 A Társaság bemutatása...3 A Társaság

Részletesebben

Teljesítménytúrázók Társasága. Számviteli politika

Teljesítménytúrázók Társasága. Számviteli politika Teljesítménytúrázók Társasága Számviteli politika Készítette: Mészáros Gabriella Hatályos: 2015. február 22. Jóváhagyta: az egyesület közgyűlése A Teljesítménytúrázók Társasága számviteli politikája a

Részletesebben

12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. TARTALOM

12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. TARTALOM 12. szám 123. évfolyam 2008. május 2. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 17/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési

Részletesebben

SZÁMVITEL 2015 Beszámoló-készítés aktuális kérdései (90 perc) Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 2015.10.02.

SZÁMVITEL 2015 Beszámoló-készítés aktuális kérdései (90 perc) Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 2015.10.02. Mérlegképes kötelező továbbképzés SZÁMVITEL 2015 Beszámoló-készítés aktuális kérdései (90 perc) Szervező: Novitax Kft. Előadó: Egri-Retezi Katalin kamarai tag könyvvizsgáló katalin.retezi@correct.hu www.novitax.hu

Részletesebben

. Kiegészítő melléklet a 2009. évi számviteli törvény szerinti éves beszámolóhoz . 1 Tartalomjegyzék 1. Peremfeltételek, üzletpolitikai célok (általános kiegészítések) 1. oldal 1.1. A vállalkozás bemutatása

Részletesebben

FŐKÖNYVELŐK LAPJA Megrendelhető számviteli és adózási szaklap

FŐKÖNYVELŐK LAPJA Megrendelhető számviteli és adózási szaklap A Főkönyvelők lapjának előfizetésével 3 mérlegképes könyvelő kaphat 2-2 kreditpontot! A Főkönyvelők klubjának mérlegképes tagjai évente 2 kreditpontot kapnak tagságuk után! Kiadó: Vállalkozásbarát Könyvelő,

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ SZERVEZET EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KÖZHASZNŰ EREDMÉNYKIMUTATÁSA " " VÁLTOZAT

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ SZERVEZET EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KÖZHASZNŰ EREDMÉNYKIMUTATÁSA   VÁLTOZAT 2 3 7 0 2 0 3 3 9 0 0 1 5 7 2 0 2 Statisztikai számjel 0 2-0 9-0 7 8 2 1 3 Cégjegyzék száma A szervezet megnevezése: Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. A szervezet címe: 7621 Pécs, Színház tér 1. 2 0

Részletesebben

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok...

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok... Tartalomjegyzék 1. Általános rész... 5 1.1. A társaságra vonatkozó legfontosabb információk bemutatása... 5 1.2. A számviteli politika rövid ismertetése... 6 1.2.1. Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott

Részletesebben

Eszközök és források értékelési szabályzata

Eszközök és források értékelési szabályzata Kötelezı érvényő szabályzat sablonok Eszközök és források értékelési szabályzata Tartalomjegyzék: 1. Általános értékelési szabályok 2. Az eszközök értékelése Közös szabályok Az eszközök beszerzési ára

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet

Kiegészítő Melléklet Kiegészítő Melléklet a BISZ Zrt. 2012. évi beszámolójához Tartalomjegyzék 1. Általános kiegészítések... 2 1.1. A BISZ Zrt. bemutatása... 2 1.2. A BISZ Zrt. irányításának rendszere... 3 1.3. BISZ Zrt. számviteli

Részletesebben

Számvitel alapjai példatár. Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Némethné dr. Gergics Márta Sisa Krisztina Dr. Zelenka Józsefné

Számvitel alapjai példatár. Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Némethné dr. Gergics Márta Sisa Krisztina Dr. Zelenka Józsefné Számvitel alapjai példatár Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Némethné dr. Gergics Márta Sisa Krisztina Dr. Zelenka Józsefné Tartalomjegyzék Elõszó...7 I. fejezet Gazdasági társaságok alapítása...9 II.

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 2/2016. (II.01.) Kancellári Utasítás. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számlarendje

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 2/2016. (II.01.) Kancellári Utasítás. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számlarendje Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2/2016. (II.01.) Kancellári Utasítás A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számlarendje 2016. február 1. Tartalom I. Általános rész... 1 1. A Számlarend

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 4. számú mellékletének, a Gazdálkodási Szabályzatnak II. számú melléklete

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 4. számú mellékletének, a Gazdálkodási Szabályzatnak II. számú melléklete AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. KÖTET AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 4. számú mellékletének, a Gazdálkodási Szabályzatnak II. számú melléklete Az Óbudai Egyetem

Részletesebben

Eszközök és Források Értékelési Szabályzata

Eszközök és Források Értékelési Szabályzata DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Eszközök és Források Értékelési Szabályzata Dunaújvárosi Főiskola szenátusa 18-2006/2007. sz. határozatával 2006. 12.12. napjával elfogadta. 2006. Dunaújváros 1. kiadás 0. módosítás

Részletesebben

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016.

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során

Részletesebben

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 1. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Budapest, 2004. január 30. EGIS Gyógyszergyár Rt. 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2. MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS Budapest, 2004.

Részletesebben

Független Könyvvizsgálói Jelentés

Független Könyvvizsgálói Jelentés Morál-Audit Kft. 5309. Berekfürdő, Búzavirág u. 24. 1075. Budapest, Wesselényi u. 12. II/1. Tel.: +36 30 2070 735 email: moral.audit@gmail.com Független Könyvvizsgálói Jelentés a MAHART-Szabadkikötő Zrt.

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

A pénzügyminiszter 11/2002. (II. 20.) PM rendelete

A pénzügyminiszter 11/2002. (II. 20.) PM rendelete 2002/24. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1369 Átmeneti és záró rendelkezések 12. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet elõírásait a befektetési vállalkozásoknak

Részletesebben

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Ikt. sz.: ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 2014 A Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Eszközök és források értékelési szabályzata a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 15. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 01 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/M/A3

Részletesebben

Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft

Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft Adószám: 20999476 2 19 Cégbíróság: Veszprém Megyei Törvényszék Cégjegyzékszám: 19-09-511588 Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft 8200. Veszprém, Rákóczi u. 1. 1.em. 1. Kiegészítő melléklet

Részletesebben

tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. (1) bekezdés h) pontjában

tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. (1) bekezdés h) pontjában A Kormány 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 208. szám

Részletesebben

A MADÁCH SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT. 2013. JANUÁR

A MADÁCH SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT. 2013. JANUÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A MADÁCH SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT. 2013. JANUÁR 1-től 2013. DECEMBER 31-ig TARTÓ ÜZLETI ÉVÉRŐL Budapest, 2014. március 18. Szirtes Tamás ügyvezető igazgató Tartalom Tartalom:... 1 I.

Részletesebben

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K MÉRLEG KSH: 10043165-6419-122-03 Cg.: 03-02-000189 Dunapataj és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2013

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2013 ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2013 Szervezet neve: Egyenlő Esélyért Egyesület 2007 Címe: 2840 Oroszlány, Táncsics Mihály út 39. Adószáma: 18616909-1-11 Képviseletre jogosult személyneve: Kiss Csilla Klára Jelen

Részletesebben

Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit KFT 1094 Budapest, Liliom u.41.

Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit KFT 1094 Budapest, Liliom u.41. Kiegészítő melléklet a 2010. december 31-i fordulónappal elkészített egyszerűsített éves beszámolóhoz, a Trafó KMH Nonprofit KFT 2010. január 01-től 2010. december 31-ig folytatott tevékenységéről A Társaság

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZAT

SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Dunaújvárosi Főiskola szenátusa 17-2006./2007. sz. határozatával 2006.12.12-énelfogadta Módosítás: 27-2008/2009. sz. 2009. 03. 03-án módosította. 2006 Dunaújváros 1. kiadás 1. módosítás

Részletesebben

Hogyan valósul meg a tájékoztatás? Számviteli törvény története. Mi volt a törvényalkotás célja? SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA

Hogyan valósul meg a tájékoztatás? Számviteli törvény története. Mi volt a törvényalkotás célja? SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA Ha hallom, elfelejtem, Ha látom, megjegyzem, Ha csinálom, értem. Konfúciusz (ie 551-479) SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA Gazdálkodás, vállalkozás tartalma A vállalkozások főbb sajátosságai

Részletesebben

2012. évi Éves beszámoló

2012. évi Éves beszámoló 1 1 0 8 5 4 4 1 4 9 3 9 1 1 4 0 6 Statisztikai számjel 0 6 1 0 0 0 0 0 8 3 Cégjegyzék száma Tisza Volán Zrt. a vállalkozás megnevezése 672Ő. Szeged, Bakay Nándor u. Ő8. 62/560111 a vállalkozás címe, telefonszáma

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2014. év január hó 1.

Részletesebben

1.b. 2.a. 2.b. 3.a. 3.b. 4.a. 4.b.

1.b. 2.a. 2.b. 3.a. 3.b. 4.a. 4.b. TARTALOMJEGYZÉK 1.a. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek

Részletesebben

A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI NYRT

A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI NYRT 1 0 5 6 4 3 0 3 1 5 3 3 1 1 4 0 7 Statisztikai számjel 0 7-1 0-0 0 1 0 1 3 Cégjegyzék száma A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI NYRT 2006. ÉVI ÉVES JELENTÉSE A TŐKEPIACRÓL SZÓLÓ 2001. ÉVI CXX. TV. ALAPJÁN Mérleg

Részletesebben

Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság. Tőzsdei éves jelentés 2002

Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság. Tőzsdei éves jelentés 2002 Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság Tőzsdei éves jelentés 2002 Az éves jelentés tartalma Mérleg, Eredménykimutatás 3. oldal Kiegészítő melléklet 8. oldal Üzleti jelentés... 51. oldal Budapesti

Részletesebben

Nagy számviteli tesztkönyv PR-004/13

Nagy számviteli tesztkönyv PR-004/13 Fridrich Péter Dr. Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Dr. Siklósi Ágnes Dr. Simon Szilvia Sisa Krisztina Dr. Szekeres Bernadett Dr. Sztanó Imre Dr. Veress Attila Nagy számviteli tesztkönyv PR-004/13 Szerzõk:

Részletesebben

Éves beszámoló 01-09-562612. 1095. BUDAPEST, Laczkovich u.1. 2013. Üzleti évről. a vállalkozás vezetője. a vállalkozás címe, telefonszáma 06-1-2056068

Éves beszámoló 01-09-562612. 1095. BUDAPEST, Laczkovich u.1. 2013. Üzleti évről. a vállalkozás vezetője. a vállalkozás címe, telefonszáma 06-1-2056068 1 2 1 8 1 5 2 4 2 2 1 1 1 3 1 Statisztikai számjel 1-9-562612 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése FCSM Mélyépítő KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 195. BUDAPEST, Laczkovich u.1. 6-1-25668 Éves

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 208. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 208. szám MAGYAR KÖZLÖNY 208. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. december 29., kedd Tartalomjegyzék 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó

Részletesebben

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLET 7/2004.(IV.08.)ÖNK.SZ. RENDELETE

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLET 7/2004.(IV.08.)ÖNK.SZ. RENDELETE POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLET 7/2004.(IV.08.)ÖNK.SZ. RENDELETE a szociálisan hátrányos helyzetben lévők részére adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről (Egységes szerkezetben a 20/2004.(VII.05.)Önk.sz.

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYZAT

SZÁMVITELI POLITIKA ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYZAT BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYMŰKÖDTETŐ ÉS FENNTATÓ KÖZPONT 1139 Budapest, XIII., Hajdú utca 29. SZÁMVITELI POLITIKA ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYZAT HATÁLYBA LÉPÉSE: 2014.03.31. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi beszámolójához BELVÁROSI KASZINÓ SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZŐ KFT. 2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

T/4852. számú törvényjavaslat. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

T/4852. számú törvényjavaslat. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4852. számú törvényjavaslat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest,

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 08. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 01 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/M/A3

Részletesebben

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,

Részletesebben

1. A beszámolókészítés alapjai

1. A beszámolókészítés alapjai 1. A beszámolókészítés alapjai Képzési cél: E fejezetben a hallgató egyrészt az előző évben tanultakat átismételve részletesebben megismerheti a beszámolási kötelezettség és a könyvvitel kapcsolatát, a

Részletesebben

Elszámolási Szabályzat

Elszámolási Szabályzat Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár 1145 Budapest, Columbus u. 35. Levélcím: 1580 Bp. Pf. 133. Elszámolási Szabályzat 2. számú módosítással egységes szerkezetben 2014.04.25. Elfogadva: a 22/2014. számú igazgatótanácsi

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 20 Iktatószám: Országos Idegtudományi Intézet ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06.. F igazgató F igazgató gazdasági helyettese 2. oldal: összesen: 20 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013 üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013 üzleti évről Statisztikai számjel: 13546636360011315 Cégjegyzék száma: 15-09 - 070074 Vállalkozás megnevezése: Szalka-Víz Mátészalka Térségi Víz- és Csatornaszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vállalkozás címe:

Részletesebben

A Tarjánhő Szolgáltató Elosztó Kft. 2009 évi ÉVES BESZÁMOLÓJA

A Tarjánhő Szolgáltató Elosztó Kft. 2009 évi ÉVES BESZÁMOLÓJA A Tarjánhő Szolgáltató Elosztó Kft 2009 évi ÉVES BESZÁMOLÓJA A TARJÁNHŐ SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT. 2009. ÉVI BESZÁMOLÓJA Tisztelt Közgyűlés! A Tarjánhő Kft.-t Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata

Részletesebben

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik.

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik. Módosuló adótörvények 2016 (összefoglalás) 2015. év során kilenc hírlevélben tájékoztattuk ügyfeleinket az adótörvények 2016.01.01-től hatályos változásairól. Jelen hírlevelünkben összefoglaljuk, és némileg

Részletesebben

SZÁMLAREND Módosításának egységes keretbe foglalása

SZÁMLAREND Módosításának egységes keretbe foglalása GERJE-FORRÁ FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu A 2006.02.10-én elfogadott SZÁMLAREND Módosításának

Részletesebben

1.3.7. Feladat a cash flow-kimutatás összeállítására

1.3.7. Feladat a cash flow-kimutatás összeállítására 1.3.7. Feladat a cash flow-kimutatás összeállítására Készítse el a Cash Zrt. 20X1. évi cash flow-kimutatását a rendelkezésre álló mérleg és eredménykimutatás adatainak felhasználásával, figyelembe véve

Részletesebben

AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE

AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE Budapest, 2007. január 24. EGIS Gyógyszergyár Nyrt. Felelősségvállaló nyilatkozat Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. 2005/2006.

Részletesebben

A számviteli előírások változásai

A számviteli előírások változásai 1. Adminisztrációs egyszerűsítések A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011 A számviteli előírások változásai Berta Erzsébet könyvvizsgáló 2 a) egyszerűsített éves beszámolót készítők körének

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

Címszavakban. Mikrogazdálkodói EÉB 2015.10.05. Sztv átfogó módosítása 2016. I. Megemelt értékhatárok. Készítette: Előadó: Dr.

Címszavakban. Mikrogazdálkodói EÉB 2015.10.05. Sztv átfogó módosítása 2016. I. Megemelt értékhatárok. Készítette: Előadó: Dr. Sztv átfogó módosítása 2016 Készítette: Dr. Kardos arbara főiskolai docens okleveles könyvvizsgáló Előadó: Dr. Sisa Krisztina Egyetemi adjunktus GF PSZK Számvitel Intézeti Tanszék okleveles könyvvizsgáló

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK XXII. ÉVFOLYAM 11.sz. 2012. DECEMBER MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖZLÖNYE 2 TARTALOMJEGYZÉK I. MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK RENDELETEI... 10-88. oldal II. MISKOLC MEGYEI JOGÚ

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Leltározási szabályzat. 1. A leltározási tevékenységgel összefüggő fogalmak meghatározása

Magyar Triatlon Szövetség Leltározási szabályzat. 1. A leltározási tevékenységgel összefüggő fogalmak meghatározása Magyar Triatlon Szövetség Leltározási szabályzat A számvitelre vonatkozó jogszabályok leltárra és a leltározásra vonatkozóan előírják, hogy a könyvek év végi zárásához a beszámoló elkészítéséhez olyan

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó az ÓZDINVEST KFT 2013. évi tevékenységéről J A V A S L A T

B E S Z Á M O L Ó az ÓZDINVEST KFT 2013. évi tevékenységéről J A V A S L A T B E S Z Á M O L Ó az ÓZDINVEST KFT 213. évi tevékenységéről J A V A S L A T a mérleg megállapítására, üzleti jelentés és eredménykimutatás jóváhagyására Tartalom: 213. évi beszámoló - mérleg - eredmény

Részletesebben

Az államháztartási számvitel aktualitásai. Osgyáni Judit Államháztartási Szabályozási Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium

Az államháztartási számvitel aktualitásai. Osgyáni Judit Államháztartási Szabályozási Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Az államháztartási számvitel aktualitásai Osgyáni Judit Államháztartási Szabályozási Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium A) Év végi feladatok 2 Tájékoztató A 2015. évi költségvetési beszámolók űrlapjai

Részletesebben

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv.

Részletesebben

73OA Eredménykimutatás - Pénztár működési tevékenysége Nagyságrend: ezer forint

73OA Eredménykimutatás - Pénztár működési tevékenysége Nagyságrend: ezer forint 73OA Eredménykimutatás - Pénztár működési tevékenysége 1 2 3 4 5 6 7 c d e f g h z 001 73OA01 Tagok által fizetett tagdíj 918 0 918 1 313 0 1 313 002 73OA02 Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 1 234 0 1 234

Részletesebben

15EB 01 15EB 01/A. Cégadatok (A) MAGYAR KÖZLÖNY LAP ÉS KÖNYVKIADÓ KFT. Cégjegyzékszáma: 01 09 269016

15EB 01 15EB 01/A. Cégadatok (A) MAGYAR KÖZLÖNY LAP ÉS KÖNYVKIADÓ KFT. Cégjegyzékszáma: 01 09 269016 Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 01 Cégjegyzékszáma: 01 09 269016 Székhelye: MAGYAR

Részletesebben

Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Tőzsdei Éves Jelentés 2003

Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Tőzsdei Éves Jelentés 2003 Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Tőzsdei Éves Jelentés 2003 2004. április 29. Gazdasági Igazgatóság / Economic Directorate Az éves jelentés tartalma: Tartalom. 1. oldal Független Könyvvizsgálói jelentés

Részletesebben

A Semmelweis Egyetem Kancellárjának K/4/2015. (VIII.17) számú határozata a Számviteli politika elfogadásáról

A Semmelweis Egyetem Kancellárjának K/4/2015. (VIII.17) számú határozata a Számviteli politika elfogadásáról A Semmelweis Egyetem Kancellárjának K/4/2015. (VIII.17) számú határozata a Számviteli politika elfogadásáról 1. A Semmelweis Egyetem Kancellárja elfogadta a Számviteli politikáról szóló szabályzatot. 2.

Részletesebben

Jelentős változások a számviteli törvényben

Jelentős változások a számviteli törvényben 2015. július 7. Jelentős változások a számviteli törvényben 2015. június 23-án a Parlament elfogadta a T/4852. számú, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények

Részletesebben

Böcskei Elvira* AZ ÚJRAKODIFIKÁLT SZÁMVITELI TÖRVÉNY, - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MÉRLEGKIMUTATÁSRA

Böcskei Elvira* AZ ÚJRAKODIFIKÁLT SZÁMVITELI TÖRVÉNY, - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MÉRLEGKIMUTATÁSRA Böcskei Elvira* AZ ÚJRAKODIFIKÁLT SZÁMVITELI TÖRVÉNY, - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MÉRLEGKIMUTATÁSRA 2001. január elsejével hatályba lépett az újrakodifikált számviteli törvény. A törvény szabályszerű alkalmazása

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Tartós Befektetési Értékpapírszámláról (TBÉSZ) Általános tudnivalók számla (határozott időszakra szóló) futamideje

TÁJÉKOZTATÓ a Tartós Befektetési Értékpapírszámláról (TBÉSZ) Általános tudnivalók számla (határozott időszakra szóló) futamideje TÁJÉKOZTATÓ a Tartós Befektetési Értékpapírszámláról (TBÉSZ) (készült a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény rendelkezései

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA, SZÁMVITELI SZABÁLYZAT

SZÁMVITELI POLITIKA, SZÁMVITELI SZABÁLYZAT Ikt.sz.: 47192/2012. Ikt.k.: 2012.10.17. BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. SZÁMVITELI POLITIKA, SZÁMVITELI SZABÁLYZAT Készült:

Részletesebben

MILLENÁRIS TUDOMÁNYOS KULTURÁLIS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

MILLENÁRIS TUDOMÁNYOS KULTURÁLIS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG MILLENÁRIS TUDOMÁNYOS KULTURÁLIS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (korábban Millenáris Tudományos Kulturális Közhasznú Társaság 2008.03.31.-ig) 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20. (www.millenaris.hu)

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2015. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2015. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2014 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA CSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT SOPRON BIZONYLATI REND 2012.

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA CSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT SOPRON BIZONYLATI REND 2012. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA CSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT SOPRON BIZONYLATI REND 2012. 1 Jogszabályi alap: Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET a Bethlen Gábor Alapkezelő Közhasznú Nonprofit Zrt. 2015. december 31-i fordulónapra készített éves beszámolójához

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET a Bethlen Gábor Alapkezelő Közhasznú Nonprofit Zrt. 2015. december 31-i fordulónapra készített éves beszámolójához KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET a Bethlen Gábor Alapkezelő Közhasznú Nonprofit Zrt. 2015. december 31-i fordulónapra készített éves beszámolójához Budapest, 2016. február 29. A vállalkozás ismertetése A Bethlen Gábor

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2013

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2013 Dr. Kardos Barbara Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Dr. Sztanó Imréné Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2013 PR-017/13 Tartalomjegyzék 1. A számviteli törvény változásai....................

Részletesebben

Rendelettervezet. rendelet módosításáról Melléklet: 1 db rendelet-tervezet

Rendelettervezet. rendelet módosításáról Melléklet: 1 db rendelet-tervezet 1 / 6 Ikt. sz.: I.2-137/2005. Ea.: Szászné Mészáros Éva Rendelettervezet Tárgy: Az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosításáról Melléklet: 1 db rendelet-tervezet

Részletesebben

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA KözOP 1-5. prioritások általános és speciális elszámolhatósági elvek 2007-2013 programozási időszak Érvényes: 2015. április 2-ától TARTALOMJEGYZÉK 1.AZ ELSZÁMOLHATÓSÁG

Részletesebben

K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T. Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár ÖNKÉNTES PÉNZTÁR. Készült: 2015. május 13.

K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T. Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár ÖNKÉNTES PÉNZTÁR. Készült: 2015. május 13. K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár ÖNKÉNTES PÉNZTÁR Készült: 2015. május 13. 1 I. Általános rész I./1. Pénztár adatok A Pénztár neve: Richter Gedeon

Részletesebben

Kitöltési útmutató. 2. melléklet a.../2012. (...) PSZÁF rendelethez. 2. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelethez. I. Rész

Kitöltési útmutató. 2. melléklet a.../2012. (...) PSZÁF rendelethez. 2. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelethez. I. Rész 2. melléklet a.../2012. (........) PSZÁF rendelethez 2. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelethez Kitöltési útmutató I. Rész AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. Kapcsolódó jogszabályok

Részletesebben

Balatoni Halászati Zrt. MÉRLEG

Balatoni Halászati Zrt. MÉRLEG 1 1 2 2 6 5 8 3 0 3 1 2 1 1 4 1 4 Statisztikai számjel 1 4 _ 1 0 3 0 0 0 5 4 Cégjegyzék szám Balatoni Halászati Zrt. MÉRLEG MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése Előző év Tárgy

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK KÉT ÉVTIZEDE ÉS JÖVŐKÉPE. Dr. Printz János. az MKVK Költségvetési Tagozatának elnöke

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK KÉT ÉVTIZEDE ÉS JÖVŐKÉPE. Dr. Printz János. az MKVK Költségvetési Tagozatának elnöke AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK KÉT ÉVTIZEDE ÉS JÖVŐKÉPE Dr. Printz János az MKVK Költségvetési Tagozatának elnöke Balatonföldvár, 2015. november 27. 1 A kezdetek a múlt század kilencvenes évei Könyvvizsgálati

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ 2002.

ÉVES BESZÁMOLÓ 2002. DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVES BESZÁMOLÓ 2002. Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt. Statisztikai számjel: 1073441-4010-114-06 Cégjegyzék szám: 06-10-00056 'Mérleg eszközök (aktívák)

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATA

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATA 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2014.

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C.

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu SZÁMVITELI POLITIKA Készült: a Számvitelrıl szóló

Részletesebben

PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS. (szakmai ügyfél részére)

PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS. (szakmai ügyfél részére) PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS (szakmai ügyfél részére) amely létrejött egyrészről Nyugdíjpénztár cím: tevékenységi engedélyszám: adószám: e-mail cím: @ mint megbízó (a Megbízó ), másrészről a Concorde Alapkezelő

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Számviteli politika

Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Számviteli politika Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Számviteli politika 2012. 1 Bevezetés A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján az államháztartás

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ

KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ FORRÁS VAGYONKEZELÉSI ÉS BEFEKTETÉSI NYRT. AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI SZTENDERDEK (IFRS) ALAPJÁN 2014. DECEMBER 31. 1 Tartalomjegyzék 1. Általános

Részletesebben

Ikt. sz.: SZÁMVITELI POLITIKA

Ikt. sz.: SZÁMVITELI POLITIKA Ikt. sz.: SZÁMVITELI POLITIKA 2014 SZÁMVITELI POLITIKA A számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvényben (továbbiakban Szt.)foglaltak, illetve a végrehajtására kiadott az államháztartás

Részletesebben

Éves jelentés. Magyar Posta Rövid Kötvény Alap 2015

Éves jelentés. Magyar Posta Rövid Kötvény Alap 2015 Éves jelentés Magyar Posta Rövid Kötvény Alap 2015 A jelen éves jelentést az Allianz Alapkezelő Zrt., mint az Magyar Posta Rövid Kötvény Alap (továbbiakban: az Alap) alapkezelője - a befektetési alapkezelőkről

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Egyszerűsített éves beszámoló EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ a vállalkozás megnevezése 8630 Balatonboglár KLAPKA utca 9., 85/550-960 a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló 2010. üzleti évről Az adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva

Részletesebben

online vizsgatár Bevezetés a számvitelbe és a Számvitel 1 című tantárgyakhoz

online vizsgatár Bevezetés a számvitelbe és a Számvitel 1 című tantárgyakhoz online vizsgatár Bevezetés a számvitelbe és a Számvitel 1 című tantárgyakhoz 2013 Szerzők Miklósyné Ács Klára Dr. Siklósi Ágnes Dr. Simon Szilvia Szijártó Boglárka Török Martina Zsófia Dr. Veress Attila

Részletesebben

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda mint Szerződő Hatóság Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Részletesebben

SZEMÉLYI. A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezzék. (Montesquieu)

SZEMÉLYI. A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezzék. (Montesquieu) SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezzék. (Montesquieu) Alapelvek I. A magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ 2013.

ÉVES BESZÁMOLÓ 2013. Nagykáta és Vidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET 2760 Nagykáta, Dózsa György u10. Internet: www.nagykatatksz.hu Cg.:13-02-050256 ÉVES BESZÁMOLÓ 2013. Mérleg Eredmény-kimutatás Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói

Részletesebben