Hogyan valósul meg a tájékoztatás? Számviteli törvény története. Mi volt a törvényalkotás célja? SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA

Átírás

1 Ha hallom, elfelejtem, Ha látom, megjegyzem, Ha csinálom, értem. Konfúciusz (ie ) SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA Gazdálkodás, vállalkozás tartalma A vállalkozások főbb sajátosságai és típusai Számvitel lényege, fogalma, feladata Input Beszerzési piac Beszer zés Raktár Terme lés Érték teremtő / növelő folyamat A vállalkozás Termé k szolg Értéke sítés Kibo csátás Értéke sítési piac A vállalkozások eszközei és forrásai Az eszközök és források a mérlegben A mérleg fogalma, főbb jellemzői Az egyes mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok Pénz kiadás Finanszírozás folyamata Tulajdonosi, hitelezői befektetés Újrabefektetett profit Tőkekivonás (osztalék, kamat kifizetés) Értékesítés bevétele Számviteli törvény története évi XVIII. törvény a számvitelről Mi volt a törvényalkotás célja? A piac szereplőinek tájékoztatása Hogyan valósul meg a tájékoztatás? évi C. törvény a számvitelről Beszámoló készítéssel 1

2 Beszámoló - Miről? Vagyoni helyzet - MÉRLEG Jövedelmi helyzet - EREDMÉNYKIMUTATÁS Pénzügyi helyzet CASH FLOW KIMUTATÁS Lapozzunk bele a számviteli törvénybe! Ki(k)re vonatkoznak a számviteli törvény előírásai? /Ki tartozik a hatálya alá?/ 2. (2) GAZDÁLKODÓKRA Ki a gazdálkodó? A gazdálkodó olyan természetes és jogi személy, aki/amely gazdasági tevékenységet folytat, azaz gazdálkodik. A gazdálkodók közé tartozik: a vállalkozó, vállalkozás, államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az általuk, illetve természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. Az államháztartás szervezetei Az államháztartás szervezeteinek tekintjük azokat a szervezeteket, melyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály annak minősít. a központi költségvetési szervek helyi önkormányzatok társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira társadalombiztosítási költségvetési szervek elkülönített állami pénzalapok a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyházi jogi személy, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a Műsorszolgáltatási Alap, Egyéb szervezetek a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében létrejött szervezet, a víziközmű társulat, a befektetési alap és egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészségés önsegélyező pénztár, a közraktár, külön jogszabályban meghatározott jogi személynek minősülő egyéb szervezet. Számviteli szempontból nem gazdálkodó Egyéni vállalkozó Polgári jogi társaság Építőközösség Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete EVA-s jogi személyiség nélküli társaság, ha azt választotta. 2

3 És ki a vállalkozó? Minden olyan gazdálkodó, amely saját nevében és kockázatára, nyereség-és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. A számvitel szerepe A vállalkozási tevékenység megismeréséhez információk szükségesek. A számvitel arra vállalkozik, hogy a vállalkozási tevékenységről információt adjon. Kik az információt igénylők és milyen jellegű információra van szükségük? Hitelezők Vevők/Szállítók Munkavállalók, érdekképviseleti szervek Kormányzati tényezők Befektetni szándékozók Közvélemény Tulajdonosok Vállalkozás vezetői, menedzserek A számvitel fogalma, értelmezése, jellemzői A számvitel a gazdálkodás rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése és feljegyzése. A számvitel háromféle jelentéstartalma Számvitelként értelmezzük azt a gyakorlati tevékenységet, amelynek eredményeként a gazdasági szervezet folyamatairól, állapotáról valósághű képet nyerünk. azoknak az okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak és információknak az összességét, amelyek a gyakorlati tevékenység eredményeként létrejönnek. azt a módszertant, amellyel a megfigyelés, mérés, a feljegyzés, az összesítés, valamint az információképzés és szolgáltatás történik. Számvitel jellemzői Megfigyelésének tárgya a gazdálkodó szervezet. Megfigyelései során a természetes és a pénzbeni mértékegységet egyaránt alkalmazza, de a pénz mértékegységnek ad prioritást. Folyamatos tevékenység. Speciális módszereit alkalmazva zárt rendszert alkot és ezáltal automatikus ellenőrzést biztosít. 3

4 A számvitel területei Beszámoló rendszer: középpontjában az információ szolgáltatás áll. Önköltségszámítás: a termék, szolgáltatás önköltségének megállapítása a fő feladata. Könyvvitel: azokat a speciális eszközöket foglalja magába, amelyekkel a gazdasági események adatai feldolgozhatók. Bizonylati rend: az adatfeldolgozás alapja. A számvitel területei Az információ szolgáltatással való kapcsolata szerinti csoportosításnak megfelelően elkülöníthető: a pénzügyi számvitel, a vezetői számvitel, Pénzügyi számvitel A pénzügyi számvitel elsősorban a vállalkozáson kívüli gazdasági szereplők információs igényeit elégíti ki alapvetően azzal, hogy üzleti évenként a beszámoló elkészítésével átfogó képet nyújt a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Vezetői számvitel A vezetői számvitel a tevékenység részletes megfigyelésére szolgál, olyan információkat szolgáltat, amelyekkel a vállalkozási tevékenység irányítható, befolyásolható. A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA A vállalkozások eszközei és forrásai Az eszközök és források a mérlegben A mérleg fogalma, főbb jellemzői Az egyes mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok Vagyon A vállalkozási tevékenységhez, annak megkezdéséhez és folytatásához erőforrások szükségesek. A javak összességét vagyonnak nevezzük. 4

5 Vagyon A számvitel keretében a vagyonelemeket két szempontból vizsgáljuk: fajtájuk szerint és eredetük, származásuk szerint. A MÉRLEG Olyan vagyonkimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait (vállalkozás vagyonát) ÖSSZETÉTEL és EREDET szerint. ESZKÖZ és FORRÁS Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint különböztetjük meg, akkor a vagyont ESZKÖZNEK nevezzük. Ha a vagyont eredet szerint mutatjuk ki, úgy FORRÁSRÓL beszélünk. MÉRLEG, 20XX Eszközök / E Ft ( Mi van? ) Források / E Ft ( Miből van? ) MÉRLEG, 20XX A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások D. Saját tőke E. Céltartalékok F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások 5

6 Mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok általános ismertetés Eszközök A rendeltetésük, használatuk alapján megkülönböztetünk befektetett eszközöket, forgóeszközöket. Befektetett eszköz Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Az eszközök között kell kimutatni az aktív időbeli elhatárolást is. A befektetett eszközök csoportjai A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök Immateriális javak Olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét. Itt kerülnek kimutatásra az immateriális javakra adott előlegek és az értékhelyesbítés is. (Nem soroljuk ide az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat!) 6

7 Tárgyi eszközök Olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. Itt kerülnek kimutatásra az ezen eszközök beszerzésére adott előlegek és az értékhelyesbítés is. Befektetett pénzügyi eszközök Azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Forgóeszközök Forgóeszközöknek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, de rövid ideig egy éven belül szolgálják. A forgóeszközök csoportjai B) Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök Készletek A gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyeket értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan formában maradnak, (áruk) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés valamelyik fázisában vannak, vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak, (félkész és késztermékek) amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak használni. (anyagok) (Ide tartoznak a készletekre adott előlegek is.) Követelések Különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tarozását még nem egyenlítette ki. 7

8 Értékpapírok A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Pénzeszközök Azon fizetési eszközök összessége, amelyek segítéségével a vállalkozó az eszközök cseréjét elbonyolítja. Aktív időbeli elhatárolás Az aktív időbeli elhatárolás a beszámolási időszak valós eredményének megállapítása érdekében olyan korrekciós elszámolás, amely a beszámolóval lezárt időszak eredményét növeli. E+ B+ R- A források két csoportba sorolhatók: SAJÁT FORRÁS amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon rendelkezhet, a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak, meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek, jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak. IDEGEN FORRÁS Az a vagyonrész, amelyet visszafizetési kötelezettség terhel. 8

9 Jegyzett tőke A jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. Jegyzett tőkének minősül a cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett vállalkozónál a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott (ténylegesen átadott) tőke. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét. A jegyzett, de még be nem fizetett tőke csökkenti a saját tőke összegét. Tőketartalék Tőketartalék a tulajdonosok által, ilyen címen véglegesen rendelkezésre bocsátott tőke, amely a cégbíróságon nem kerül bejegyzésre. Eredménytartalék Eredménytartalék általánosságban a cég gazdálkodásának hosszú távú eredményességét mutatja. Legfőbb alkotóeleme a vállalkozás korábbi években megtermelt mérleg szerinti eredménye. Lekötött tartalék Lekötött tartalék olyan tőkeelem, amely a jogszabályi előírások alapján tőketartalékból, eredménytartalékból kerül lekötésre, valamint itt kell kimutatni a vállalkozás tulajdonosai által teljesített pótbefizetés összegét. Értékelési tartalék Értékelési tartalék a számviteli törvény szerint meghatározott eszközök piaci értékének és könyv szerinti értékének a pozitív különbözete, amely egyenlő az eszközök között kimutatott értékhelyesbítés összegével, valamint a valós értéken történő értékelésből származó összeg. 9

10 Céltartalék A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely a következő év(ek)ben várhatóan felmerülő kötelezettségekre és jövőbeni költségek fedezetére szolgál. Kötelezettségek Azok a különféle szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. Passzív időbeli elhatárolás A passzív időbeli elhatárolás a beszámolási időszak valós eredményének megállapítása érdekében olyan korrekciós elszámolás, amely a beszámolóval lezárt időszak eredményét csökkenti. E- B- R+ 1 0