1.b. 2.a. 2.b. 3.a. 3.b. 4.a. 4.b.

Átírás

1

2

3

4 TARTALOMJEGYZÉK 1.a. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során b. A vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakításánál figyelembe veendő szempontok. A pénzügyi és a vezetői számvitel jellemzői. A vezetői számvitel kialakítását befolyásoló tényezők. Felelősség a beszámoló és az üzleti jelentés összeállításáért a. A számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása. A számviteli politika tartalma. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend-készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma b. A gazdasági elemzés fogalma, célja, szükségessége, feladata. A gazdasági elemzés tárgya. A gazdasági elemzés csoportjai. Az elemzési munka végrehajtása, szakaszai nak tervezése a. A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. Az éves beszámoló részét képező különböző mérlegek felépítése. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai b. A tárgyi eszközökkel való ellátottság vizsgálata; a tárgyi eszközök állománya összetételének, elhasználódásának, korszerűségének elemzési módszerei. A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata a. Különböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatok. Az előtársasági időszak. Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége b. A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése. A vállalkozás tőkeszerkezetének elemzése

5 Tartalomjegyzék 5.a. A könyvviteli zárlat célja; a havi, a negyedéves és az éves zárlati feladatok. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év fogalma, jelentősége; a beszámolókészítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendező tételek b. Az eredményelemzés célja és módszerei. Az eredmény tervezésének, megállapításának módszerei. Az eredményt meghatározó tényezők elemzése a választott formájú eredménykimutatás alapján a. Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a mérlegben. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események és azok elszámolása, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. Az immateriális javak értékhelyesbítése. Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Immateriális javak a kiegészítő mellékletben b. A termelés számbavétele. A termelési érték számbavétele. A termelési érték meghatározásának módszerei. A termelési érték alakulásának, volumenének, összetételének, minőségének és ütemességének vizsgálata a. A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben b. A likviditás vizsgálatát szolgáló mérlegek. A cash flow-kimutatás tartalma és összeállítása. A pénzeszközök változására ható tényezők elemzése a cash flow-kimutatás alapján a. A tárgyi eszközök állományának növekedése és csökkenése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A beruházás, a felújítás, a fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. Tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben b. A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség. A könyvvizsgáló feladatai. A könyvvizsgálói jelentés és záradék tartalma. A beszámolók elektronikus közzététele és letétbe helyezése

6 Tartalomjegyzék 19.a. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása b. A számviteli szolgáltatás fogalma, rendszere. A könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos előírások, a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel szembeni követelmények a. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben b. A készletgazdálkodás elemzése. A készletek állományának vizsgálata. A készletállomány összetételének elemzése. A készletgazdálkodás összefüggése a termeléssel és az eredmény alakulásával. A készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata a. A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A készletek értékelése és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A készletek értékvesztése, az értékvesztés és annak visszaírása. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai, könyvelése. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása b. A fedezeti költségszámítás módszere és felhasználási lehetőségei a vállalkozói döntések meghozatalánál. A költségek csoportosítása a fedezeti költségszámítás követelményeinek megfelelően a. A sajátos beszámolási kötelezettségek. Csődeljárással, felszámolási eljárással és végelszámolással kapcsolatos számviteli feladatok. Devizanemváltás b. Az eredménykategóriák. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye részletes elemzésének lehetőségei (ár, volumen, összetétel, önköltség összefüggései) a. A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az előállítási költség tartalma. A költségek fogalma, csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek) szerint. A költségek elszámolásának lehetősége és jelentősége a kettős könyvvezetésben b. Az éves beszámoló mint az elemzés információbázisa. Az éves beszámoló adataiból számítható különféle mutatók

7 Tartalomjegyzék 14.a. A követelések fogalma, fajtái, bekerülési értékük, értékelésük a mérlegben, különös tekintettel a devizakövetelésekre. Követelések értékvesztése, annak visszaírása. A behajthatatlan követelések kritériumai. Követelések engedményezése, beszámítása. Vásárolt követelések. Követelések a kiegészítő mellékletben b. A jövedelmezőség számításának mutatói. A jövedelmezőség alakulásának elemzése a mérleg és az eredménykimutatás adatai alapján a. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk. Az értékpapírok helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az értékpapírok értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása. A határidős, az opciós, a swap, illetve az azonnali ügyletek elszámolása. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben b. Az önköltség-megállapítás módszerei, szükségessége. A vállalkozás önköltség-számítási kötelezettsége, az önköltség-számítási szabályzat tartalma és az összeállításánál figyelembe veendő szempontok a. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, ezek bizonylatai, gazdasági eseményeik hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az értékpapírok analitikus nyilvántartása (nyomdai úton előállított és dematerializált értékpapírok) b. A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg összehasonlítása. A leltárfelvételi módszerek. A leltározási feladatok és azok megszervezése. Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata a. A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta-, devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az elkészítésénél figyelembe veendő szempontok b. A költségelemzés célja, feladata, információbázisa statikus és dinamikus költségelemzés esetén a. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások b. A piaci tevékenység elemzése. A piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzések. Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában

8 Tartalomjegyzék 19.a. A saját tőke fogalma, struktúrája, jelentősége a gazdálkodásban. A lekötött tartalék, a tőketartalék és az eredménytartalék fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása. A saját tőke elemeinek változásai, a változásokat előidéző gazdasági események és azok elszámolása. Az osztalékfizetés feltételei. Mikor fizethető osztalékelőleg? b. Az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja, tartalma, kapcsolata az éves beszámolóval. Az egyszerűsített éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet különbözősége a. A céltartalék fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben. A céltartalékok képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események, azok könyvelése és hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben b. A számla mint számviteli bizonylat jelentősége, tartalma és kellékei. A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményei a. A kötelezettségek fogalma, fajtái. A kötelezettségek mérlegtételének meghatározása. A hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése, különös tekintettel a devizakötelezettségekre. A kötelezettségek és a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet kapcsolata b. A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók részletes ismertetése a. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség-, forgalmiköltségeljárással, valamint az A és B módszerrel. Az eredménykimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak, az értékesítés nettó árbevétele (elszámolásának feltételei, időpontja), az aktivált saját teljesítmények értéke (tartalma, elszámolása) b. Az üzleti jelentés szerepe, információi. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók bemutatása. Vállalatirányítási nyilatkozat elkészítése, tartalma a. Az egyéb bevételekkel és az egyéb ráfordításokkal kapcsolatos gazdasági események és hatásuk az eredményre b. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma, készítésének kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata. Az egyes konszolidálási eljárások rövid ismertetése a. A pénzügyi műveletek eredményének tartalma. A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai

9 Tartalomjegyzék 24.b. A bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok. A bizonylatok feldolgozásának rendje, a bizonylatok megőrzése a. A rendkívüli eredmény fogalma és tartalma. A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások könyvviteli elszámolása, bizonylatai b. A kontrolling célja és feladatai, erőfeltételei. A kontrollingrendszer kialakításának lehetőségei a. A társasági adó alapjának megállapítása, az adózás előtti eredményt növelőcsökkentő tételek, a társasági adó kiszámítása, az adózott eredmény elszámolása, a mérleg szerinti eredmény megállapítása. Az eredményelszámolás könyvelése b. Vállalkozási szintű hatékonysági mutatók összeállítása, szerepük a hatékonyság alakulásának vizsgálatában a. A társaságok átalakulásával, egyesülésével (összeolvadás, beolvadás), szétválásával (különválás, kiválás) összefüggő számviteli feladatok, különös tekintettel a vagyonértékelésre, a vagyonleltár és a vagyonmérleg készítésére b. Az eredménykimutatás formájának (fajtájának) megválasztásánál figyelembe veendő szempontok. A különböző eljárással készített eredményki mutatások jellemzői a. Az ellenőrzések számvitele. Az ellenőrzések fogalma, fajtái. Hibatípusok, hibajavítások. Az ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított hibák miatti módosítások elszámolása, kimutatása a mérlegben és az eredményki mutatásban, nyilvánosságra hozatala b. A lízing fajtái, könyvviteli elszámolása, a különböző lízingszerződések tartalma a. A pénzügyi instrumentumok fogalma, csoportjai. A valós értéken történő értékelés célja és a szükséges számvitel-politikai döntések b. A humánerőforrások elemzésének célja és módszerei. A munkatermelékenység mérésének mutatószámai. A termelékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata. Az emberi erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése

10 ELŐSZÓ A mérlegképes könyvelő A számvitelről szóló évi C. törvény ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi. Másképpen fogalmazva, a mérlegképes könyvelő ellátja A számvitelről szóló évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen: a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is; az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása. A mérlegképes könyvelő elvégezheti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat a gazdálkodó szervezet alkalmazottjaként, tagjaként, egyéni vállalkozóként vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, illetőleg alkalmazottjaként. Természetesen e feladatok ellátására fel kell készülni. Ön tanulmányaival a mérlegképes könyvelő OKJ-s végzettség megszerzésére és a Számviteli-elemzési ismeretek alkalmazása modul vizsgáinak letételére készül. A gyakorlati írásbeli vizsga mellett az említett modul ismeretköreiből Önnek szóbeli vizsgát is kell tennie. Kiadványunk elsősorban a szóbeli vizsga sikeres teljesítéséhez igyekszik segítséget nyújtani. A kiadvány szerzői a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett szóbeli vizsgarészhez kiadott tételsor alapján tételvázlatokat állítottak össze, amely segíti az Ön felkészülését. A kidolgozás természetesen vázlatos, és ráirányítja a figyelmet a modul leglényegesebb területeire, de a tételek kidolgozása nem teljes körű. Éppen ezért minden tételnél megjelöltük a részletesebb ismereteket tartalmazó forrásmunkákat. Javasoljuk, hogy tanulmányozza alaposan kiadványunkat mely a január 1-jén hatályos szabályok alapján került összeállításra, hogy a sikeres írásbeli vizsga után felkészülten, eredményesen teljesítse a szóbeli vizsgakövetelményeket is. Budapest, január a Szerzők 11

11 10. TÉTEL 10. TÉTEL 10.a. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben. Esemény megnevezése Tartós tulajdoni részesedés vásárlása Esemény hatása a mérlegre Tartós részesedés mérlegértéke nő Eredményhatás Megjegyzés Opciós díj, bizományi díj kötelezően része a bekerülési értéknek Vásárlás. A vételáron kívül a bekerülési érték részét képező tételek elszámolása is így történik. T 17. Tartós részesedés K 38. Pénzeszközök/478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcs. kötelezettség Tartós hitelviszonyt vásárlása Tartós hitelviszonyt mérlegértéke nő Befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentő tétel a vételárban lévő kamat összege Opciós díj, bizományi díj kötelezően része a bekerülési értéknek Vásárlás azonnali fizetéssel, tartós befektetési céllal: T 18. Tartós hitelviszonyt ok K 38. Pénzeszközök A vételárban lévő kamat elszámolása kamatbevételt csökkentő tételként: T 973. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai K 18. Tartós hitelviszonyt ok Gazdasági társaság alapítása, tőkeemelése során szerzett tartós részesedés (pénzeszköz, illetve apportátadás útján) Tartós részesedés mérlegértéke nő Apportba adott eszköz könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás, a létesítő okiratban meghatározott értéke rendkívüli bevétel A részesedés bekerülési értéke a létesítő okiratban meghatározott érték Az alapításkor, illetve tőkeemeléskor befizetett összeg elszámolása: T 368. Egyéb követelések K 38. Pénzeszközök Az apportba adott eszköz létesítő okiratban meghatározott értékének elszámolása rendkívüli bevételként: T 368. Egyéb követelések K 981. Rendkívüli bevétel Kapcsolódó tétel: az átadott eszköz könyv szerinti értékének elszámolása rendkívüli ráfordításként: T 881. Rendkívüli ráfordítás K 1, 2, 3. Eszközök A részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T 17. Tartós részesedés K 368. Egyéb követelések Apportként átvett tartós részesedés, tartós hitelviszonyt Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt tartós részesedés, tartós hitelviszonyt Tartós részesedés és tartós hitelviszonyt mérlegértéke nő Tartós részesedés és tartós hitelviszonyt mérlegértéke nő Halasztott rendkívüli bevétel Bekerülési érték a létesítő okiratban meghatározott érték A passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni az elszámolt piaci értéket* * Feloldás: a részesedés, hitelviszonyt értékesítésekor, illetve más jogcímen történő állománycsökkenése esetén, valamint értékvesztés esetén az arányos részt. 85

12 Tételvázlatok Számvitel-elemzés Tartós részesedés értékesítése Tartós részesedés mérlegértéke csökken Árfolyamnyereség: Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Árfolyamveszteség: Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Értékesített részesedés eladási ára Értékesített részesedés könyv szerinti érték = Árfolyam-különbözet Eladási ár > könyv szerinti érték különbözet: árfolyamnyereség (pénzügyi műveletek bevétele) Eladási ár < könyv szerinti érték különbözet: árfolyamveszteség (pénzügyi műveletek ráfordítása) Az értékesítés eredményhatását nettó módon kell kimutatni! A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése az értékpapír-elszámolási technikai számlával szemben: T 3. Értékpapír-elszámolási számla K 17. Tartós részesedések A részesedés eladási árának elszámolása: T 38. Pénzeszközök/366. Egyéb követelések K 3. Értékpapír-elszámolási számla Árfolyamnyereség: T 3. Értékpapír-elszámolási számla K 972. Pénzügyi műveletek bevétele Árfolyamveszteség: T 871. Pénzügyi műveletek ráfordítása K 3. Értékpapír-elszámolási számla Hitelviszonyt értékesítése, beváltása Tartós hitelviszonyt mérlegértéke csökken Árfolyamnyereség és az eladási árban lévő kamat: Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, értékesítésének árfolyamnyeresége Árfolyamveszteség: Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Az értékesítés eredményhatását nettó módon kell kimutatni, külön kiemelve az eladási árban lévő kamat összegét! Értékesítés: Eladási ár Könyv szerinti érték Eladási árban elismert kamat = Árfolyam-különbözet Beváltás: A beváltott, hitelviszonyt névértéke A beváltott, hitelviszonyt könyv szerinti értéke = Árfolyam-különbözet Az értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése az értékpapír-elszámolási technikai számlával szemben: T 3. Értékpapír-elszámolási számla - K 18. Tartós hitelviszonyt Az eladási ár elszámolása: T 38. Pénzeszközök/366. Egyéb követelések - K 3. Értékpapír-elszámolási számla Az eladási árban lévő kamat elszámolása: T 3. Értékpapír-elszámolási számla - K 973. Pénzügyi műveletek bevétele Árfolyamnyereség: T 3. Értékpapír-elszámolási számla - K 973. Pénzügyi műveletek bevétele Árfolyamveszteség: T 871. Pénzügyi műveletek ráfordítása - K 3. Értékpapír-elszámolási számla Részesedés, hitelviszonyt apportként történő átadása Tartós részesedés, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír mérlegértéke csökken, az apportért kapott részesedés miatt viszont a tartós részesedés mérlegértéke nő Apportba adott eszköz könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás, a létesítő okiratban meghatározott értéke rendkívüli bevétel Az ÚJ részesedés bekerülési értéke a létesítő okiratban meghatározott érték 86

13 10. TÉTEL Térítés nélküli átadás Tartós részesedés, tartós hitelviszonyt mérlegértéke csökken Az átadott eszköz könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás A tulajdoni részesedést jelentő befektetések hozama (osztalék, részesedés) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozama (kamat) Kapott (járó) osztalék és részesedés Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége A tárgyidőszakban realizált összeg pénzeszköz-növekedést jelent, míg a tárgyévre járó rész aktív időbeli elhatárolás! Értékvesztés Tartós részesedés, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír mérlegértéke csökken Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Értékvesztés visszaírása Tartós részesedés, tartós hitelviszonyt mérlegértéke nő Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése CSÖKKENÉSE Tartós részesedés értékhelyesbítése Átsorolás a befektetett pénzügyi eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva Értékelési tartalék! Állománynövekedést és állománycsökkenést is jelent egyidejűleg Tényleges vagyonnövekedést nem jelent! Speciális elhatárolás a tartós hitelviszonyt okkal kapcsolatban A hitelviszonyt megtestesítő befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állományba vétele időbeli elhatárolást vonhat maga után, ha a bekerülési érték eltér a névértéktől. Névérték > bekerülési érték nyereség jellegű különbözet pénzügyi műveletek egyéb bevétele (aktív időbeli elhatárolás) Névérték < bekerülési érték veszteség jellegű különbözet pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása (passzív időbeli elhatárolás) Az értékpapír beszerzésének napjától a lejárat napjáig számított időre jutó különbözetből a mérleg fordulónapjáig időarányosan jutó összeget el lehet határolni. Az időbeli elhatárolást meg kell szüntetni az értékpapír eladásakor, beváltásakor, illetve értékvesztés elszámolásakor a nyereség jellegű különbözet arányos részéig. Diszkontértékpapírokkal kapcsolatos speciális elszámolások Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont hitelviszonyt megtestesítő, befektetett eszközként vagy forgóeszközként kimutatott értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. 87

14 Tételvázlatok Számvitel-elemzés Diszkontértékpapírok értékesítése során az eredményhatás: Diszkontértékpapír eladási ára Értékesítésig időarányosan az aktív időbeli elhatárolások között nyilvántartott, elszámolt kamat Eladott diszkontértékpapír könyv szerinti értéke = Árfolyam-különbözet (pénzügyi műveletek bevételei vagy pénzügyi műveletek ráfordításai) Diszkontértékpapírok beváltása során az eredményhatás: Diszkontértékpapír névértéke Beváltásig időarányosan az aktív időbeli elhatárolások között nyilvántartott, elszámolt kamat Beváltott diszkontértékpapír könyv szerinti értéke = Árfolyam-különbözet (pénzügyi műveletek bevételei vagy pénzügyi műveletek ráfordításai) Árfolyamnyereség: befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Árfolyamveszteség: befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a befektetett pénzügyi eszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitóértékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét és az értékvesztés záróértékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében ezen adatokat nem kell bemutatni! RÉSZLETESEBB ISMERETEK: KARDOS BARBARA MIKLÓSYNÉ ÁCS KLÁRA SIKLÓSI ÁGNES, DR. SISA KRISZTINA SZTANÓ IMRE, DR. (2012): Pénzügyi számvitel I. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest évi C. törvény a számvitelről 88

15 10. TÉTEL 10.b. A készletgazdálkodás elemzése. A készletek állományának vizsgálata. A készletállomány összetételének elemzése. A készletgazdálkodás összefüggése a termeléssel és az eredmény alakulásával. A készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata. A készletgazdálkodás biztosítja azt, hogy a termeléshez és egyéb tevékenységek folytatásához a szükséges anyag, termék, áru a megfelelő helyen, mennyiségben, minőségben, összetételben, valamint időben a legkisebb tőkelekötés és költségráfordítás mellett rendelkezésre álljon. A készletgazdálkodás színvonala nagymértékben befolyásolja a készletekben lekötött tőke nagyságát, a vállalkozás pénzügyi helyzetét, valamint a készletezéshez, anyagellátáshoz kapcsolódó költségeket, a vállalkozás jövedelmezőségét. A készletek sokfélesége és nagy száma miatt a készletgazdálkodási tevékenység elemzésének egy széles körben alkalmazott módszere az ABC analízis. A készletgazdálkodás elemzése termelőtevékenység esetén A logisztika fontos feladata a termelés folyamatos anyagellátásának biztosítása. Az anyagellátási zavarok végül is az eredmény csökkenését, szállítási késedelmeket, a vevők bizalmának elvesztését okozzák. Az anyagellátási tevékenység színvonalának nagyvonalú érté ke léséhez számszerűsíthetjük az anyaghiány miatti állásidők, pótidők nagyságát és arányát, illetve ezeknek a változását. Az anyagfelhasználás dinamikus elemzéséhez az ún. fajlagos anyagfelhasználási mutatókat alkalmazzuk. A mutatókat termékenként és anyagfajtánként számszerűsítjük, legalább a vállalkozás által fontosnak tartott anyagokra vonatkozóan. Fajlagos anyagfelhasználás = Felhasznált anyag mennyisége Előállított termékek mennyisége Anyagkihozatal = Előállított termékek mennyisége Felhasznált anyag mennyisége Az anyagfelhasználási normáktól való eltérések vizsgálata Nettó anyagfelhasználási norma: a termékbe beépült anyag mennyisége. Bruttó anyagfelhasználási norma: a nettó anyagfelhasználási normán kívül magában foglalja a gyártás során technológiai okokból képződő hulladékot. Beszerzési norma: a termék összes anyagszükségletét mutatja. A bruttó normán kívül tartalmazza a gyártás során képződő selejt miatti anyagfelhasználást, valamint az esetleges tárolási, szállítási anyagveszteségeket. Anyagkihozatali együttható (%) = Nettó anyagfelhasználási norma Bruttó anyagfelhasználási norma 89

16 Tételvázlatok Számvitel-elemzés Az anyagkihozatali mutató informál arról, hogy az utalványozott anyag mekkora hányada épül be a termékbe. Anyagveszteség aránya (%) = (Beszerzési norma Nettó norma) Beszerzési norma A mutatószám az fejezi ki, hogy a beszerzett anyagmennyiség milyen aránya a veszteség. A tényezőkre bontás módszerének alkalmazásához fel kell írni a szorzatot: Összes anyagfelhasználás = Termelési volumen Nettó norma Bruttó norma Nettó norma Beszerzési norma Bruttó norma Hulladék mértéke Selejt mértéke A készletalakulás vizsgálata A termelőtevékenységet folytató vállalkozások legfontosabb készletei: anyagkészlet, befejezetlen termelés körébe tartozó készlet, félkésztermék-készlet, késztermékkészlet. Készletállományok elemzése a készletnormák figyelembevételével Az elemzést készletfajtánkénti bontásban kell elvégezni, és a vizsgálatok célja a tervezett készletnagyságtól való eltérések és az eltéréseket előidéző főbb okok kimutatása. Anyagkészlet = Átlagos tárolási idő (nap) 1 napi anyagfelhasználás Félkésztermék-készlet = Átlagos tárolási idő (nap) 1 napi félkésztermék-felhasználás 3 Befejezetlen termelés = Gyártási átfutási idő Átlagos készültségi fok Gyártásfinanszírozási idő 1 napi termelési költség 4 Késztermékkészlet = Átlagos késztermék-tárolási idő (nap) 1 napi termelési költség A késztermék-tárolási idő a gyártás és kiszállítás összhangjának megteremtésével érhető el. A készletstruktúra, készlethatékonyság vizsgálata 4 A készlet struktúrájának vizsgálatához alapvetően megoszlási viszonyszámok használhatók. A készlethatékonyság vizsgálatához a következő mutatószám határozható meg: Ezer forint átlagos készletértékre jutó termelési érték = 3 Előállítási (közvetlen) költségek 4 Előállítási (közvetlen) költségek Termelési érték Készletek átlagos értéke

17 10. TÉTEL Az elemzés során két időpont készletének vagy két időszak átlagkészletének (amit kronologikus átlagszámítással határozunk meg) a különbségét és indexét számszerűsítjük, a készletek összességére és az egyes készletfajtákra vonatkozóan egyaránt. A készletlekötés relatív alakulásának vizsgálata során fontos feladat a forgási sebesség alakulásának értékelése. A fordulatok száma kifejezi azt, hogy egy időszak alatt (például egy év alatt) az árbevételből hányszor térültek meg a vállalkozás készletei. Fordulatok száma = Nettó árbevétel Átlagos készletérték (kronologikus átlag) A készletigényesség mutatója a fordulatok számának reciproka. A forgási idő napokban azt az időtartamot mutatja, amely alatt egy körforgás végbemegy. Forgási idő napokban = Időszak napjainak száma Fordulatok száma A készletrugalmassági mutató (szokás reagálási foknak is nevezni) azt fejezi ki, hogy 1%-os árbevétel-növekedés hány százalékos készletnövekedéssel jár együtt. A készletgazdálkodási tevékenységre vonatkozó figyelmeztető adatok: az anyagárkülönbözetek, a távolsági fuvardíjak, az anyagok (felesleges készletek) értékesítése során keletkezett veszteségek, a készletek értékvesztéseiből (leértékelés, selejtezés) származó veszteségek, a leltárkülönbözetekből adódó veszteségek, a fizetett bankkamatok, kötbérek és bírságok. A készletgazdálkodás elemzése kereskedelmi tevékenység esetén A készletezési tevékenység a beszerzés és az értékesítés közötti (térbeli és) időbeli eltérés áthidalására szolgál. Vizsgálni kell, hogy melyik az a készletnagyság, amely a legkisebb ráfordítással a legnagyobb forgalmat eredményezi. Ezt optimális készletszintnek nevezzük. Egy-egy időszak átlagos készletállománya az időszaki készlet (jelölése: K ), amely azt a készletszintet jelöli, amelyet a vállalkozásnak finanszíroznia kell az adott értékesítési szint eléréséhez. A készletek összetételének vizsgálata (árucsoportonként, kereskedelmi egységenként, értékesíthetőség alapján stb.) rámutat arra is, hogy a készletösszetétel a forgalom arányait követi-e, amelynek ismerete ugyancsak fontos a megfelelő intézkedések meghozatalához (például az elfekvő készletek esetében árengedményes akció szervezése). Az árukészlet és a forgalom viszonyának elemzése A forgási sebesség mutatói az áruforgalmi tevékenység hatékonyságának mérőszámaiként értelmezhetők. A fordulatok száma (f) azt mutatja meg, hogy adott időszak alatt hány alkalommal cserélődik az átlagkészlet, hányszor térül meg az a vállalkozás forgalmában. Kedvező irányú változásnak a mutató emelkedését tekinthetjük. 91

18 Tételvázlatok Számvitel-elemzés A készletgazdálkodás elemzése során a forgási sebesség mutatói mellett készlethatékonysági mutatókkal is jellemezhetjük a készletezés és értékesítés viszonyát: egységnyi (általában 100 Ft vagy 1000 Ft) átlagkészlettel elérhető forgalom; egységnyi (általában 100 Ft vagy 1000 Ft) forgalom eléréséhez szükséges átlagkészletszint. Az átlagkészlet változására ható tényezők számszerűsítése A vizsgálathoz az átlagos forgási sebesség mutatóját átrendezzük, és abból fejezzük ki az átlagkészlet képletét: F K = f Az átalakított képlet segítségével a készletszint időbeli változásán belül a következő hatásokat tudjuk kimutatni: a forgalom abszolút nagyságának megváltozásából eredő hatást, a forgalom belső összetételének eltolódásából származó hatást, a készletgazdálkodás, a készletintézkedések hatását. A készletrugalmasság vizsgálata Készletrugalmassági együttható (r) = Átlagkészlet-változás mértéke (%) Forgalomváltozás mértéke (%) A készletrugalmassági együttható jelentőségét az adja, hogy segítségével meghatározhatjuk az optimális átlagkészlet nagyságát: ahol: K opt. = az optimális átlagkészlet K 0 = a bázis- (terv-) átlagkészlet I q = az értékesítés volumenindexe I p = az értékesítés árindexe K opt. = K 0 (1+ (I q - 1) r) I p Ha K 1 < K opt., akkor sikerült az optimálisnál kisebb átlagkészlettel megoldani az értékesítési feladatokat, amely kedvező változásként, relatív készletmegtakarításként értelmezhető (amelynek nagysága K opt. K 1). Ha K 1 > K opt., akkor relatív készlettúllépés tapasztalható, K 1 K opt. értékben. 92 RÉSZLETESEBB ISMERETEK: BLUMNÉ BÁN ERIKA KRESALEK PÉTER (2011): A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana I. Teljesítmény- és erőforrás-elemzés. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Ok tató és Kiadó Zrt., Budapest.