A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2013

Átírás

1 Dr. Kardos Barbara Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Dr. Sztanó Imréné Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2013 PR-017/13

2 Tartalomjegyzék 1. A számviteli törvény változásai A évi CXLVI. törvény hatása a számvitelre A saját tőke biztosítása Az árfolyamveszteség hatása a saját tőkére Átlagos készpénz-záróállomány változása A évi CLXXVIII. törvény hatása a számvitelre A jelentős összegű hiba értelmezése Mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámoló Az üzleti év szabályainak változása A szellemi termékek tartalmának definiálása Készletek tartalmának módosítása A halasztott bevétel megszűntetése A közüzemi számlák kötelezően felszámított díjai Az értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásának pontosítása A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása Mérleg szerinti eredmény megállapítása Kapott, adott fizetési engedmény (skontó) elszámolása A konszolidációs kötelezettség változása Az Országos Számviteli Bizottság megszűntetése Az ismételt közzététel szabályozása A cash flow-kimutatás pontosítása Pontosító szabályváltozások A évi CCVIII. törvény hatása a számvitelre A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Az alkalmazás (áttérés) feltételei Könyvvezetési kötelezettség A számviteli alapelvek érvényesítése A mikrogazdálkodói beszámoló Sajátosságok a mikrogazdálkodói beszámoló összeállítása során Nem jelentős összegű hiba Felújítás Karbantartás Behajthatatlan követelés Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Üzleti vagy cégérték Céltartalék jövőbeni költségekre Exportértékesítés árbevétele

3 Tartalomjegyzék Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásának kamata Kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információk Értékelési tartalék, értékhelyesbítés A mérlegtételek tartalma Az eszközök bekerülési értéke Az értékcsökkenés elszámolásának sajátosságai Az eszközök értékvesztésének elszámolása A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése A készletek elszámolásának sajátosságai Áttérés a mikrogazdálkodói beszámolóra A beszámoló elemzése a kiegészítő melléklet összeállításához A kiegészítő melléklet lényege és szerepe A kiegészítő melléklet tartalma Elemzési lehetőségek a beszámolók alapján A beszámoló mérlegének elemzése A mérleg átfogó elemzése Eszköz- és forráscsoportok arányainak vizsgálata Vagyoni helyzet alakulásának vizsgálata A pénzügyi helyzet alakulásának elemzése A mérlegtételek részletes vizsgálata A jövedelmezőség alakulásának elemzése Átlagos fedezeti hányad számítása Árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutatók Tőkearányos jövedelmezőség számítása Élőmunka-arányos jövedelmezőség Eszközarányos jövedelmezőség Erőforrás-arányos jövedelmezőség A vállalkozási tevékenység hatékonyságának elemzése Az élőmunka-hatékonyság mutatói A bérhatékonyság mutatói Az eszközhatékonyság mutatói A tőkehatékonyság mutatója A termelési költségszint mutatója A komplex hatékonyság mérése

4 Tartalomjegyzék 4. Bérek és béren kívüli juttatások nyilvántartása, elszámolása a Sztv. és a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai alapján Személyi jellegű ráfordítások számviteli elszámolása, számviteli információs rendszer optimalizálása az adatközlési kötelezettséghez, ellenőrzés folyamatához Szerződések tartalma és formája, kötelező elemei, azok felhasználása a számviteli folyamatokban Bizonylatőrzési kötelezettség időtartama, formája Béren kívüli juttatások (BKJ) analitikus nyilvántartása, főkönyvi elszámolása A BKJ-szabályzat célszerű tartalma, felépítése, aktualizálása Kötelező béren kívüli juttatások Védőszemüveg Munkaruha Utazási költségtérítés Készletek számvitele Vásárolt készletek Fogalmak, csoportosítás Vásárolt készletek elszámolása Állománynövekedések Állománycsökkenések a fordulónapig Leltáreltérések megállapítása és elszámolása Értékelés Mérlegérték megállapítása Nyilvántartás és főkönyvi elszámolás Anyagok Kereskedelmi áruk Betétdíjas göngyölegek Közvetített szolgáltatások Saját termelésű készletek Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek, csoportosítások, alapértelmezések A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli elszámolásával kapcsolatos törvényi előírások A termelési és értékesítési folyamat elszámolásának lehetséges módszerei Önköltségszámítás Saját termelésű készletek leltáreltérése, fordulónapra vonatkozó értékelése, mérlegérték megállapítása Saját termelésű készletek nyilvántartási lehetőségei és a főkönyvi elszámolás Összköltség eredménykimutatás, kizárólag költségnem elszámolás Forgalmi eredménykimutatás, elsődleges költséghely-költségviselő, másod lagos költségnem elszámolás Forgalmi eredménykimutatás, elsődleges költségnem, másodlagos költséghely-költségviselő elszámolás Speciális elszámolások

5 Tartalomjegyzék 6. A számvitelt érintő adójogszabályok változásai A vállalkozások új adózási lehetőségei A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) A KATA választása, alanyai Az adóalanyiság megszűnése A tételes adó mértéke és a 40%-os mértékű adó megfizetése A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme Eljárási szabályok, nyilvántartási kötelezettség Adatszolgáltatási kötelezettség Áttérési szabályok Egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések Cégekre vonatkozó fontosabb áttérési szabályok A kisvállalati adó (KIVA) Az adó alanyai Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése A kisvállalati adó alapja Pénzforgalmi szemléletű eredmény Személyi jellegű kifizetések Az adó mértéke és a KIVA bevallása Az adóelőleg és az adó megfizetése A társasági adóra és a helyi iparűzési adóra vonatkozó különös szabályok A társasági adó Az adóalanyi kör változása Fogalmak Az adóalap-módosító tételek változása Jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározása Bejelentett részesedés Bejelentett immateriális jószág Felvett hitelek miatti korrekció alultőkésítés Veszteségelhatárolás Adókedvezmények változásai Fejlesztési adókedvezmény Látványcsapatsportok támogatásának kedvezménye Adóelőleg bevallása a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően Helyi adók A helyi iparűzési adó változásai Egyes nettó árbevételt csökkentő tételek levonhatóságának korlátozása A helyi iparűzési adó megállapításának egyszerűsített módja Az adó megállapítása forinttól eltérő devizában való könyvvezetés esetén Az ideiglenes jellegű építőipari tevékenység iparűzési adókötelezettségének pontosítása A telekadó szabályainak változása Az ingatlan tulajdonosának mögöttes felelőssége

6 Tartalomjegyzék Adómentes magánszemély adóalany bevallás alóli mentesítése Az idegenforgalmi adót érintő változások Országos helyiadó-adatbázis létrehozása A gépjárműadó változásai Gépjárműadó Cégautóadó Az általános forgalmi adó változásai A szakértői értékelés céljából történő kivitel (kivétel az adóköteles termékmozgatás alól) Köztestületek átalakulása jogutódlással történő megszűnés Üzletág-átruházás adófizetési kötelezettség alóli mentesítése Teljesítési hely szabályainak változása Részteljesítés, elszámolás Előlegfizetés Az Európai Központi Bank (EKB) által közzétett árfolyam alkalmazhatósága Gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódó étkeztetés Kivétel az adómentes ingatlanbérbeadás alól Adómentes termékimport feltételének igazolása Egyes adóügyi kérelmekben feltüntetett nyelvek Az adólevonási jog szabályainak pontosítása Az adólevonási jog korlátozása A levonható adó korrekciója A fordított adózás szabályainak módosulása Termékimportot érintő módosítás Számlázással kapcsolatos szabályok Az irányadó tagállam kijelölése A számlakibocsátás időpontja Gyűjtőszámlára vonatkozó módosítások A számlára vonatkozó általános előírások Elektronikus számlázási szabályok Egyszerűsített adattartalmú számlázás A számla megőrzésével összefüggő változások Adatszolgáltatási kötelezettség előírása Árrésadózástól eltérés bejelentési szabályai Belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatérítésére vonatkozó mó dosítás A pénzforgalmi elszámolás szabályai Alanyi adómentesség értékhatára Gyógyászati segédeszközök meghatározott körének kedvezményes áfakulcs alá sorolása A személyi jövedelemadó változásai Az adóalap-kiegészítés megszűnése Külföldi illetőségűek és a külföldön is adóztatható jövedelemmel rendelkező belföldiek kedvezményei A jövedelemszerzés helyének pontosítása Az adónyilatkozattal kapcsolatos szabályok változása

7 A családi kedvezményre vonatkozó szabályok változása A bevallási kötelezettség szabályainak pontosítása A közös tulajdont képező ingóság, ingatlan hasznosításának pontosítása Az egyéni vállalkozókat érintő módosítások A béren kívüli juttatásokat, valamint egyes meghatározott juttatásokat érintő módosítások Tőkejövedelmeket érintő változások Biztosítások adókötelezettségét érintő változások Befektetésialap-kezelőket érintő változások Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek változása Tartós befektetési szerződések változásai Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatásának adómentessége Az adómentes bevételek módosulásai Egyéb változások Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) változásai Az adózás rendjének változásai Képviselet Az egyes adókötelezettségek változásai Bejelentés Bevallási és adófizetési kötelezettség Bizonylatkiállítás Kényszertörlés, adószám-felfüggesztés, adószám törlése, adóregisztrációs eljárás Kényszertörlés Az adószám felfüggesztése, törlése Fokozott adóhatósági felügyelet Adótitokra vonatkozó szabályok módosulásai Az ellenőrzés szabályainak legfontosabb változásai Hatósági eljárás Fizetéskönnyítés, adómérséklés Költségmentességi kérelem Adóhatósági irat kézbesítésének szabályai A felügyeleti intézkedés változása A feltételes adómegállapítás változásai A jogkövetkezmények szabályainak változása A végrehajtás szabályainak fontosabb változásai Az állami adóhatóság és a vámhatóság hatáskörének változása Egyéb változások Felhasznált irodalom

8 1. A számviteli törvény változásai 1. A számviteli törvény változásai 1.1. A évi CXLVI. törvény hatása a számvitelre 1.1. A évi CXLVI. törvény hatása a számvitelre A számviteli törvény változásai A számviteli törvény változásai A számviteli A számviteli törvény törvény évi változásait évi változásait több több törvény törvény tartalmazza. Ezek Ezek a a következők: következők: évi CXLVI. törvény, évi CXLVI. évi CLXXVIII. törvény, törvény és a évi CLXXVIII. évi CCVIII. törvény. és a évi CCVIII. törvény. Először tekintsük át a munkahelyvédelemi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló Először tekintsük át a munkahelyvédelemi akciótervben foglaltak megvalósítása évi CXLVI. törvényt (megjelent a Magyar Közlöny évi érdekében 136. szükséges számában)! egyes A hivatkozott törvények törvényben módosításáról a számvitelt szóló érintő változások évi CXLVI. köre a törvényt (megjelent következő: a Magyar Közlöny évi 136. számában)! A hivatkozott törvényben a számvitelt érintő saját változások tőke biztosítása köre a gazdasági következő: társaságokról szóló törvény szerint, saját tőke árfolyamveszteség biztosítása a gazdasági elhatárolási társaságokról lehetőségének szóló bővítése, törvény szerint, árfolyamveszteség átlagos készpénz-záróállomány elhatárolási lehetőségének korlátozásának bővítése, eltörlése. átlagos készpénz-záróállomány korlátozásának eltörlése. Törvényi változások Saját tőke biztosítása Árfolyamveszteség hatása Átlagos készpénzzáróállomány változása A saját tőke biztosítása A saját tőke biztosítása A gazdasági A gazdasági társaságokról társaságokról szóló szóló évi IV. évi tv IV. 51. tv 51. (1) (1) szerint: ha ha a a társaság a beszámolójában a beszámolójában foglaltak alapján foglaltak egymást alapján követő egymást két követő teljes két üzleti teljes évben üzleti nem évben rendelkezik nem a társasági formájára rendelkezik előírt a társasági jegyzett formájára tőkének előírt megfelelő jegyzett tőkének összegű megfelelő saját összegű tőkével, saját a társaság tőkével, a társaság tagjainak (részvényesei) a második év számviteli törvény tagjainak (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított gondoskodniuk három a hónapon saját tőke belül biztosításáról, szükséges ha erre gondoskodniuk nem kerül sor a saját tőke biztosításá- szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül szükséges ról, ha erre nem a kerül társaság sor 60 napon belül köteles határozni az átalakulásról, vagy a társaság 60 napon belül köteles határozni az átalakulásról, vagy 2 a társaság köteles határozni jogutód nélküli megszűnéséről. A gyakorlatban előfordul, hogy külön további intézkedés nélkül is rövid időn belül helyreáll a társaság saját tőkéjének kötelező mértéke. Kérdés: mi a teendő ebben az esetben? Ez esetben közbenső mérleget kell összeállítani és ezzel lehet/kell igazolni, hogy 11

9 A számvitel és adózás időszerű kérdései 2013 az intézkedésre okot adó körülmény már nem áll fenn. Módosításra került a társaságokról szóló törvény, ennek következtében az 51. -t kiegészítő rendelkezés, (4) bekezdése szerint mentesül a gazdasági társaság az említett kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. Így a saját tőkét rendező intézkedésre nincs szükség. A szabályok változása miatt, ha a gazdasági társaság tulajdonosai a második évi számviteli beszámoló elfogadásakor (például májusban) úgy ítélik meg, hogy az elfogadás évében olyan változások következtek be, amelyek kedvező hatással vannak az eredményre, úgy ezt a szabályt lehet alkalmazni. Ilyen példa lehet az, amikor a mérlegkészítés ideje alatt értékesítenek egy ingatlant, melynek hatása kedvező a saját tőkére. Ez esetben meg kell állapítani, hogy a saját tőkére gyakorolt hatás kedvező. Ekkor három hónapon belül (tehát augusztusban), három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra (például június 30-ra) közbenső mérleget kell készíteni, amellyel igazolni tudja a társaság, hogy a Gt. 51. (1) bekezdésében meghatározott intézkedésre okot adó körülmények már nem állnak fenn. Érdemes időbelileg is végiggondolni a változásokat. A beszámoló elfogadásától tehát összesen nyolc hónapot (5 + 3 hónap) lehet figyelembe venni a saját tőke helyreállításához. Ha a beszámoló elfogadását követő három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg igazolja a kedvező változást, úgy intézkedés nem szükséges. Ha feltételezzük, hogy a és üzleti év a veszteségek miatt nem rendelkezik az előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével és év tavaszán kedvező hatással lehet számolni, úgy a közbenső mérleg alapján ezt meg lehet állapítani. Sőt előfordulhat az is, hogy az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor is már rendelkezésre áll a saját tőke, így kötelező intézkedésre nem kerül sor. Az előzőhöz kapcsolódik a gazdasági társaságokról szóló törvény 143. (2), illetve 245. (1) és (2) bekezdése is, mely a tőkevédelmi szabályokat tartalmazza. Veszteséges gazdálkodás esetén a törvény intézkedési kötelezettséget ír elő a következő esetekben: korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, a taggyűlést összehívni, ha a tudomására jut, hogy o a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy o a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy o a fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona a tartozásait nem fedezi; részvénytársaság esetében az igazgatóság nyolc napon belül köteles a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy a társaság o saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy o a saját tőke összege a minimális alaptőke összege alá csökkent, vagy o a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy o fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi. 12

10 1. A számviteli törvény változásai A gazdasági társaságokról szóló törvény intézkedési kötelezettséget ír elő, amelyet most módosítottak. Csak akkor van intézkedési kötelezettség, ha az e célból összehívott taggyűlés, közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint is fennállnak a fenti esetek. Ez esetben is közbenső mérleget kell tehát összeállítani, mely alapján bizonyítható, hogy a saját tőke nem csökkent a törzstőke felére, az alaptőke kétharmadára, a társaságot fizetésképtelenség nem fenyegeti és ebből következően nem is szükséges intézkedéseket tenni Az árfolyamveszteség hatása a saját tőkére Az árfolyamváltozások kedvezőtlen hatásának átmeneti enyhítése érdekében tartalmaz új szabályokat a törvény. A számviteli törvény 60. (3) bekezdése szerint: A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a (8) bekezdés, valamint a 47. (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]: amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként, amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a devizában fennálló tételek üzleti év végi értékelése miatt jelentős nem realizált árfolyamveszteség keletkezhet, mely kedvezőtlenül befolyásolja a saját tőke összegét. Ez a veszteség az előzőeken túlmenően tőkerendezési kötelezettséget vonhat maga után. Az új szabályozás azzal segíti a vállalkozásokat, hogy átmenetileg (2014. május 31-ig) megengedi, hogy az árfolyamveszteség saját tőkére gyakorolt hatását figyelmen kívül hagyják! Másképpen fogalmazva nem kell azonnal visszapótolni az így elveszett saját tőkét. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ez a szabály csak a gazdasági társaságokról szóló törvény alkalmazásában vehető figyelembe, vagyis osztalékkifizetéskor, az osztalékelőleg fizetésekor és egyéb más tőkeműveletek során nem lehet alkalmazni. A devizaárfolyam-változás kedvezőtlen hatásainak enyhítését jelentheti az árfolyamveszteség elhatárolási lehetőségének bővítése is. A törvény módosítása abban áll, hogy az elhatárolás lehetősége kiterjed a forgóeszközhitelekre is. Ebből következően nemcsak a beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközökhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások árfolyamnyereségével nem ellentételezett árfolyamvesztesége határolható el, hanem a forgóeszközökhöz kapcsolódó hiteltartozások árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamvesztesége is. Az elhatárolási lehetőség 13

11 A számvitel és adózás időszerű kérdései 2013 bővülése nem jelenti az eddigi elszámolási szabályok változását, vagyis az elhatároláshoz céltartalékképzés is kapcsolódik. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből a törlesztőrészletre jutó halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). A szabályok tehát kiterjednek a forgóeszközhitelekre is, így a nem realizált árfolyamveszteséget pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. majd az árfolyamveszteség az aktív időbeli elhatárolások között kimutatható. A céltartalék képzése az egyéb ráfordításokat növeli. Ha a képzett céltartalékot csökkenteni kell, azt egyéb bevételként számoljuk el. A nem realizált árfolyamveszteség elhatárolt összege és a képzett céltartalék összege közötti különbözet összegét az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni, illetve a lekötött összeget kell a különbözet összegével növelni, illetve csökkenteni. Természetesen a halasztott ráfordításként elhatárolt árfolyamveszteséget meg kell szűntetni (részben vagy egészben) a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításával szemben, ha a tartozást visszafizetik, vagy más módon kikerül az állományból. A szabálymódosítást először a évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de alkalmazható a évben indult üzleti évről készített beszámolóra is Átlagos készpénz-záróállomány változása A hivatkozott törvény módosította a pénzkezelési szabályzatot is. A számviteli törvénybe január 1-jén került be az a szabály, mely a napi készpénz-záróállomány maximális mértékének szabályozását írta elő. A számviteli törvény 14. (8) bekezdése szerint a gazdálkodóknak a pénzkezelési szabályzatban rögzíteniük kell a napi készpénz záróállományának maximális mértékét is. Ez a szabály nem változott! A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz-záróállomány maximális mértékéről, a készpénzállo- 14

12 1. A számviteli törvény változásai mány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. A számviteli törvény a 14. (9) és (10) bekezdése korlátozta a napi készpénz-záróállomány havi szintű átlagos mértékét először ( között) az összes bevétel 1,2%, majd későbbi ( tól) szabályozás alapján 2%, január 1-től 10%-ban, illetve Ft-ban jétől a korlátozó szabályozás teljes egészében megszűnt, ugyanis a szabályozás jelentős adminisztrációt követelt meg a gazdálkodóktól. December hónapra a napi készpénz záróállományának havi átlagát már nem is kellett meghatározni. Arra azonban ismételten fel kell hívni a figyelmet, hogy a gazdálkodó a jövőben is köteles pénzkezelési szabályzatot készíteni és abban rendelkezni kell a napi készpénzzáró állomány maximális mértékéről. De ennek összegét a gazdálkodó saját maga határozza meg A évi CLXXVIII. törvény hatása a számvitelre A számviteli szabályok további módosítását, változását a évi CLXXVIII. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról tartalmazza, mely megjelent a Magyar Közlöny évi 178. számában november 29-én. A módosításokat, új szabályokat először a évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de alkalmazhatók (a konszolidált beszámoló készítésére vonatkozó módosítás kivételével) a évben induló üzleti évről készített beszámolóra is. A módosítás területei a következők: jelentős összegű hiba értelmezése; mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámoló; üzleti év szabályának változása; szellemi termékek tartalmának definiálása; készletek tartalmának módosítása; halasztott bevétel megszűntetése; közüzemi számlák kötelezően felszámított díjai; értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásának pontosítása; terv szerinti értékcsökkenés elszámolása; mérleg szerinti eredmény megállapítása; kapott, adott fizetési engedmény (skontó) elszámolása; konszolidációs kötelezettség változása; Országos Számviteli Bizottság megszűntetése; ismételt közzététel szabályozása; cash flow-kimutatás pontosítása; pontosító szabályváltozások. 15

13 1. A számviteli törvény változásai Példák 1. Példa az árfolyamveszteség elhatárolására A forgóeszközök finanszírozására felvett devizahitel árfolyamveszteségének elhatárolásához a következő információk állnak rendelkezésre. A gazdasági társaság éves beszámolójának mérlegfordulónapja december 31. A társaság hitelt vett fel forgóeszközeinek finanszírozására a következő feltételekkel: a hitelfelvétel (folyósítás) időpontja: július 1., a hitel összege EUR, futamidő: 12 hónap, törleszteni egy összegben kell, a futamidő végén, a hitel kamata 5%, amely havonta esedékes. Választott árfolyamok a számviteli politika szerint (HUF/EUR árfolyamok): július HUF/EUR augusztus HUF/EUR december HUF/EUR június HUF/EUR MEGOLDÁS A gazdasági események elszámolása a) A felvett hitel elszámolása a könyvekben július 1-jével: T 38 Pénzeszközök K 45 Hitel Ft ( EUR 290 HUF/EUR) b) A társaság havonta elszámolja a megfizetett kamatokat, az elsőt augusztus 1-jével (a többit hasonló eljárással minden további hónapban, az éppen aktuális árfolyamon, a futamidő alatt) T 87 Kamatráfordítás K 38 Pénzeszközök Ft ( EUR 0,05/ HUF/EUR) c) december 31-re vonatkozó könyvelési tételek A társaság az üzleti év végén átértékeli devizás hitelét a fordulónapi árfolyamra, az árfolyamveszteség elszámolása: T 87 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 45 Hitel Ft [ EUR ( ) HUF/EUR] A társaság úgy döntött a számviteli politikájában, hogy a mérlegfordulónapi átértékelésből adódó árfolyamveszteséget elhatárolja. 27

14 A számvitel és adózás időszerű kérdései 2013 Az elhatárolással összefüggő könyvelési tételek d) Időbeli elhatárolás elszámolása T 39 Aktív időbeli elhatárolás K 87 Pénzügyi műveletek Ft egyéb ráfordítása e) Az elhatárolás miatt céltartalék képzése (Arányszám a céltartalék képzéshez: 6/12 = 0,5) A képzendő céltartalék összege: ,5 = Ft T 86 Egyéb ráfordítások K 42 Céltartalék Ft f) Lekötött tartalék képzése T 413 Eredménytartalék K 414 Lekötött tartalék Ft ( Ft Ft) A könyvelési tételek alapján megállapítható, hogy a társaság üzleti évi eredményét normál esetben Ft nem realizált árfolyamveszteség terhelné. Az elhatárolás alkalmazásával azonban csak Ft céltartalékképzést kell a 2013-as eredmény terhére elszámolni, míg a maradék Ft a következő üzleti évben lesz eredményt rontó tétel (azzal, hogy a következő üzleti évre így átvitt Ft veszteség azonban a tartalékképzés révén osztalékfizetési korlátot jelent a 2013-as üzleti évben): g) Könyvelési teendők június 30-án, a hitel visszafizetésekor T 45 Hitel K Pénzeszközök Ft ( EUR 292 HUF/EUR) T 45 Hitel K 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei [ EUR ( ) HUF/EUR] Ft h) Az elhatárolás miatti tételek kivezetése T 87 Deviza árfolyamveszteség K 39 Aktív időbeli elhatárolás Ft T 42 Céltartalék K 96 Egyéb bevételek Ft T 414 Lekötött tartalék K 413 Eredménytartalék Ft 28

15 1. A számviteli törvény változásai 2. Példa az értékvesztés elszámolásához Gabonakereskedelemmel foglalkozó vállalkozó tárgyévben felvásárolt összesen 4000 tonna búzát, 9500 HUF/tonna átlagáron. A felvásárolt búzát a következő évben kívánja értékesíteni. Decemberben beázott a búza tárolására szolgáló raktárépület, a tárolt búza a beázás hatására csökkent minőségű lett és csak állati takarmányozás céljára hasznosítható. A takarmányozási célú búza értéke az értékezési búza értékének a 45%-a. Az étkezési búza piaci értéke a mérlegkészítés időpontjában 9800 HUF/tonna. MEGOLDÁS Gazdasági események elszámolása a) A búza beszerzésének és év végi értékelésének elszámolása: T 26 Vásárolt készletek K 45 Kötelezettség Ft ( HUF/tonna) b) Mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés, a végleges értékvesztés elszámolása: T 86 Egyéb ráfordítás K 26 Vásárolt készletek Ft [9500 HUF/tonna (9800 HUF/tonna 0,45)] 4000 tonna = HUF A végleges értékvesztést akkor is el kell számolni, ha a tartósság általános, legalább egyéves időtartamú kritériuma nem teljesült. 3. Példa a skontó elszámolásához A gazdasági társaságoknál a skontó elszámolásához a következő információk állnak rendelkezésre: termékértékesítés ellenértéke HUF; Az értékesítés ellenértékének megfelelő követelés, illetve kötelezettség HUF; az eladó 5%-os engedményt ad, ha a vevő a 30 napos fizetési határidő helyett 5 napon belül fizet; az ellentétes irányú szolgáltatásnyújtás ellenértéke HUF, amelyet a felek beszámítással rendeznek. 29

16 A számvitel és adózás időszerű kérdései 2013 MEGOLDÁS Gazdasági események elszámolása A) Eladó könyvelési tételei (csak a követelést és kötelezettséget érintő tételek bemutatásával) a) Termékértékesítés elszámolása T 31 Követelés K 91 Árbevétel HUF b) Szolgáltatás vásárlásának elszámolása T 52 Igénybe vett szolgáltatás K 45 Kötelezettség HUF c) Követelés kötelezettség összegének beszámítása T 45 Kötelezettség K 31 Követelés HUF d) Pénzügyileg rendezendő HUF HUF = HUF 5 napon belüli pénzügyi rendezés 5%-os engedménnyel e) Pénzügyi rendezés elszámolása T 38 Elszámolási betét K 31 Követelés HUF ( ,95) f) Az adott engedmény (skontó) összegének elszámolása T 87 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai K 31 Követelés HUF ( ,03) g) Az elengedett követelésrész elszámolása T 88 Rendkívüli ráfordítás K 31 Követelés HUF ( , ) B) Vevő könyvelési tételei (csak a követelést és kötelezettséget érintő tételek bemutatásával) a) Termékvásárlás elszámolása T 2 Készletek K 45 Kötelezettség HUF b) Szolgáltatásnyújtás elszámolása T 31 Követelés K 91 Árbevétel HUF c) Követelés kötelezettség összegének beszámítása T 45 Kötelezettség K 31 Követelés HUF d) Pénzügyileg rendezendő HUF HUF = HUF 5 napon belüli pénzügyi rendezés 5%-os engedménnyel e) Pénzügyi rendezés elszámolása T 45 Kötelezettség K 38 Elszámolási betét HUF f) A kapott engedmény (skontó) elszámolása T 45 Kötelezettség K 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei HUF g) Az elengedett kötelezettségrész elszámolása T 45 Kötelezettség K 98 Rendkívüli bevételek HUF 30

17 2. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló A Kormány a számvitelről szóló évi C. törvény 178. (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva elfogadta a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendeletet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról. A kormányrendelet hatálya a számvitelről szóló évi C. törvény szerinti mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére terjed ki. Mi indokolta a mikrogazdálkodói beszámoló bevezetését? A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló Egyszerű Állam középtávú kormányzati program [a 1405/2011. (XI. 25.) Korm. határozat] melléklete 12. intézkedésének végrehajtása érdekében a kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók a üzleti évtől saját elhatározásuk alapján beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló tovább egyszerűsített formáját is választhatják, ezt a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolónak definiálja a törvény Az alkalmazás (áttérés) feltételei Kérdés, hogy ki választhatja a mikrogazdálkodói beszámolót a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez. A választás feltételeit a számviteli törvény 9. (6) bekezdése tartalmazza. Egyszerűsített éves beszámolóját saját választása alapján a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. Mindez azt jelenti, hogy tehát mikrogazdálkodói beszámolót készíthet cégformától függetlenül a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, amely nagyságrendileg megfelel a számviteli törvény előírásainak. Konkrétabban fogalmazva az a mikrogazdálkodó, aki a és a üzleti évi beszámolókban a határértékre vonatkozó feltételeknek megfelel, vagyis azok közül kettő a megadott értéket nem lépi túl. Fontos szabály, hogy a mikrogazdálkodói beszámolót nem választhatja az a vállalkozó, amelynél az üzleti év eltér a naptári évtől. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, ak- 31

18 A számvitel és adózás időszerű kérdései 2013 kor a tárgyévi várható adatokat és ha van a megelőző (első) üzleti év éves (azaz éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. A választásnál nem kizáró feltétel az, ha a vállalkozó könyveit devizában vezeti és beszámolóját devizában készíti el. Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. A számviteli törvény rögzíti, hogy a vállalkozók milyen értékhatárok mellett választhatják ezt az egyszerűbb beszámolási formát, illetve kiköti, hogy annak választása esetén legalább 3 üzleti évig a választás szerinti beszámolót kell a vállalkozónak elkészítenie, és csak azt követően térhet el attól. Fontos szabály, hogy a mikrogazdálkodó a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítése és az azt alátámasztó könyvvezetés során a számviteli törvény előírásait a kormányrendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni Könyvvezetési kötelezettség A mikrogazdálkodó könyvvezetési kötelezettségét a főkönyvi nyilvántartások és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások segítségével a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven teljesíti. A számviteli törvény kötelezően előírja, hogy kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A mikrogazdálkodó mentesül számlarend-készítési kötelezettség alól, ha főkönyvi elszámolásait a kormányrendelet szerinti számlatükör szerint vezeti (a rendelet 3. melléklete). A főkönyvi könyvelés során a 3. melléklet szerinti számlatükör számláinak neve határozza meg azok tartalmát. A 3. melléklet szerinti számlatükör alkalmazása esetén azok számláinak tagolásától nem lehet eltérni. Nem minősül eltérésnek a 3. melléklet szerinti főkönyvi számlák tovább részletezése. A mikrogazdálkodói számlatükör nem tartalmazza a 6 7. számlaosztályok számláit. Arra is van lehetőség, hogy a mikrogazdálkodó a már eddig is használt (alkalmazott) számlakeretét az áttérést követően is alkalmazza. Ebben az esetben a számviteli törvény számlarendre [161. (1) (2)] vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A számlarendnek a következőket kell tartalmaznia: minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését; a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát; a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát; a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell. 32

19 2. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló 2.3. A számviteli alapelvek érvényesítése A számviteli törvény szerinti megbízható és valós bemutatást előíró szabályrendszer helyett az előírt szabályoknak megfelelést előíró szabályrendszert tartalmaz a kormányrendelet. Másképpen fogalmazva ez alatt azt értjük, hogy a mikrogazdálkodó beszámolója elfogadható, ha az megfelel a kormányrendeletben (és a számviteli törvényben) meghatározott szabályoknak, előírásoknak. Ez pedig azt jelenti, hogy a mikrogazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló tekintetében a számviteli törvény megbízható és valós összképre vonatkozó követelményének a kormányrendeletben foglaltak betartásával tesz eleget. A mikrogazdálkodói beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a számviteli törvényben rögzített számviteli alapelveket kell érvényesíteni a következő eltérésekkel: A vállalkozónak az általános szabályok szerint a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell többek között azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít. Ez összefügg azzal, hogy az elszámolás valamennyi szabálya a kormányrendeletben (illetve a törvényben) került megállapításra. Nincsenek tehát választási lehetőségek, a módszereket a rendelet rögzíti, az elszámoláshoz szükséges mértékeket ugyancsak tartalmazza a rendelet. Arra azért már itt is felhívjuk a figyelmet, hogy a mikrovállalkozó a beszámoló készítése valamint a könyvvezetés során néhány döntést kénytelen meghozni. Ezen döntéseket illetve néhány egyéb információt a beszámoló mérlegében kell közölni, ugyanis a mikrogazdálkodói beszámolóhoz nem kell kiegészítő mellékletet összeállítani. Az időbeli elhatárolás elve szerint: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. A mikrogazdálkodói beszámolóban a számviteli törvény időbeli elhatárolásokra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. A kormányrendelet előírása alapján az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották. Az előzőektől eltérően az olyan gazdasági események hatását, amelyek kettőnél több üzleti évet érintenek, arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. Azt is meg kell jegyezni, hogy az időbeli elhatárolás elve csak a kormányrendeletben szabályozott esetekben érvényesülhet. Erre később visszatérünk! 33

20 A számvitel és adózás időszerű kérdései A mikrogazdálkodói beszámoló A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegből és eredménykimutatásból áll. Kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést a mikrogazdálkodói beszámolóhoz kapcsolódóan nem kell készíteni. A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegét és eredménykimutatását a kormányrendelet 1 2. mellékletében meghatározott szerkezetben, sorrendben és az előírt tagolásban kell összeállítani, attól eltérni nem lehet. A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Mérleg szerinti eredmény E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN ezer forint Kelt:.. A mérlegben (és természetesen az eredménykimutatásban is) az adatokat ezer forintban kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a beszámoló devizában készül, akkor a devizának az MNB által jegyzett hivatalos devizaegységben kell az adatokat közölni. 34