1.b. Működő saját tőke fogalma I. SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK. 1. Saját tőke fogalma a számviteli tv.

Átírás

1 1.b. Működő saját tőke fogalma I. SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK Saját tőke csökkentve a visszavásárolt saját részvényekkel, üzletrészekkel Saldo Zrt Saját tőke fogalma a számviteli tv. szerint Sztv. 35. (2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. 1.c. Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet fogalma Saját tőke - Jegyzett tőke - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék Jegyzett, de be nem fizetett tőke vagy Tőketartalék + Eredménytartalék + Mérleg szerinti eredmény Jegyzett, de be nem fizetett tőke a. Saját tőke állandó és változó elemei Állandó tőkeelemek Jegyzett tőke Tőketartalék Változó tőkeelemek Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény 1.d. Társasági formákra kötelezően előírt jegyzett tőke Kft-k esetében 3000 e Ft PTK 3:161. (4) Megnevezése GT-ben törzstőke Zrt-k esetében 5000 e Ft PTK 3:212. (2) Megnevezése GT ben alaptőke Nyrt-k esetében e Ft PTK 3:212. (2) Vagyoni hozzájárulás, vagyoni betét nincs korlát (KKt, BT, egyesülés) 3 6 1

2 Új PTK számviteli összefüggései Kft 3 millió Ft-os jegyzett tőke követelményének teljesítése Külső vagyoni hozzájárulással (követelés is) vagy Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére (kapcsolódó szabály: osztalék fizetési korlát) Legkésőbb: ig 2.a. Valamennyi társasági formára jellemező szabályok Kft-kre, Rt-kre közösen vonatkozó szabály jegyzett tőke összegét el nem érő saját tőke esetében (PTK 3:133. ) Ha 2 egymást követő évben ST < JT, akkor 3 hónapon belül intézkedés alaki és tartalmi követelményei + 60 nap adta lehetőségek (átalakulás, megszűnés) 7 10 Könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés szabályai Sztv. 35. (4) bekezdés szerint a vállalkozóknál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. 2.a. Valamennyi társasági formára jellemező szabályok KKT, BT esetében nincs tőkemegtartási kötelezettség Tagoknak van helytállási kötelezettsége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért (speciális számviteli elszámolás = végleges pénzeszköz átvétel, könyvelés a 98-as számla osztályban) Negatív saját tőke problémák kezelése, kapcsolódó számviteli elszámolások 2.b. Kft-re vonatkozó speciális szabályok Kft-re a PTK 3:189. előírásai vonatkoznak Saját tőke a jegyzett tőke 50 %-a alá csökken, vagy Saját tőke törvényben meghatározott minimum alá csökken, vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, illetve ha a vagyona a tartozásait nem fedezi. Tudomásra jutást követően az ügyvezető haladéktalanul köteles a taggyűlést összehívni intézkedés céljából. 3 hónapos végrehajtási határidő

3 2. b. Rt-re vonatkozó speciális szabályok Rt-re a PTK 3:270. előírásai vonatkoznak Saját tőke a jegyzett tőke kétharmadára csökken, illetve 5 millió Ft alá csökkent, vagy fizetésképtelenség fenyegeti, illetve ha a vagyona a tartozásait nem fedezi. Az Igazgatóság a tudomásra jutást követően 8 napon belül intézkedés céljából köteles a közgyűlést összehívni, 3 hónapos végrehajtási határidő. 2.c/2. Törzstőke, alaptőke más módon való biztosítása Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel Apportálással Kötelezettség elengedéssel Értékelési tartalékkal c. Saját tőke rendezési lehetőségei 1. Pótbefizetés előírása Kft-nél, vagy Rt-nél részvényesek által történő befizetés előírása, vagy 2. Törzstőke, alaptőke más módon való biztosítása, vagy 3. Törzstőke, alaptőke leszállítása, mindezek hiányában, vagy 4. Más társasággá való átalakulás, vagy 5. Jogutód nélküli megszűnésről határozni. A határozatokat 3 hónapon belül végre kell hajtani. Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel (1) Általános szabályok: felemelésről csak akkor lehet dönteni, ha a korábbi vagyoni hozzájárulásokat már teljesítették, cégbíróságon tőketartalékot is be kell jelenteni Tőketartalék növelés társasági formától függő szabályai Kft-nél tőketartalék a számviteli tv. 36. (1) bek. b) pont szerint alapításkor vagy tőkeemeléskor Rt-nél számviteli tv. 36. (1) bek. a) pont szerint részvény kibocsátásakor, a jegyzési érték és névérték különbözet (ázsió) c/1. Pótbefizetéssel Alkalmazhatják: Kft-k a PTK 3:183. alapján a társasági szerződésben foglalt feltételek szerint Rt-k esetében pótbefizetés a közgyűlési határozat alapján, kötelezően előírni nem lehet Számviteli elszámolása: T 38 Pénzeszközök K 414 Lekötött tartalék (aki kapja) T 413 Eredménytartalék K 38 ( aki adja) Jegyzett tőke illetve tőketartalék emeléssel (2) Számviteli elszámolása: Jegyzett tőke állományba vétele cégbírósági bejegyzéskor névértéken T 325 (Részletezni kell a kapcsolt vállalkozási jogviszony szerint) K 411 Jegyzett tőke Tőketartalék növekedés T 325 K 412 Kapcsolódó tételek T 38, 1, 2, 3 Eszközök K 325 Jegyzett, de be nem fizetett tőke

4 Törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés Az Szt a (1) bekezdése alapján a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve a 21. szerinti közbenső mérlegben kimutatott - osztalékként, részesedésként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt, és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. 19 Követelés apporttal történő tőkeemelés Áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból eredő követelések, Kölcsön követelések, Osztalék mint követelés Számviteli és adózási kérdései: (pl: tagi kölcsön) Számvitel: 1. T 36 K 33 Jegyzett, de : Átvett követelés állományba vétele 2. Önmagával szembeni kötelezettség elszámolása T 45 Kölcsön K 479 Egyéb rövid lej. Köt. 3. JT, TT emelés könyvelése a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg T 33 K Követelés, kötelezettség összevezetése T 479 K Tőketartalékba: T 33 K 412 Adózás: Követeléssel azonos összegű tőkeemelés esetén nem merül fel adófizetési kötelezettség, (különbözet esetén rendezés szükséges) 22 Törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés számviteli elszámolása Cégjegyzékbe történt bejegyzés napjával, a cégkivonattal alátámasztottan: T 413 Eredménytartalék vagy T 412 Tőketartalék K 411 Jegyzett tőke Adózási kérdés magánszemélynél: SZJA tv. 77. (2) bekezdés bb) alpont szerint nem bevétel a tőkeemelés időpontjával, elidegenítéskor a teljes összeg jövedelem. Kötelezettség elengedéssel (1) Áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek elengedése Kölcsönök elengedése Ki nem fizetett osztalék elengedése Magánszemély és szervezet általi elengedés Számviteli elszámolása: Számvitel: T 4 Kötelezettségek K 98 Rendkívüli bevétel T 98 Rendkívüli bevétel K 48 Halasztott bevétel Apporttal történő tőkeemelés Apportálható eszközök fogalma (PTK 3:99 ) Könyvvizsgálati kötelezettség az apportálásnál (Kft, Rt) Számviteli elszámolás az apportba adónál Számviteli elszámolás az apportot fogadónál Kötelezettség elengedéssel(2) A számviteli törvény 45. (1) bekezdés b) pont szerint amennyiben eszköz vásárláshoz kapcsolódott a kötelezettség, az elengedett kötelezettség összegét a passzív időbeli elhatárolások között mint halasztott bevételt kell elszámolni. A feloldás a költségként, ráfordításként való elszámolással arányosan történik. Tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenés jelenti a költségként való elszámolást, illetve az eszköz állományból történő kivezetése esetében az egyéb ráfordítás elszámolása. Anyaghoz, áruhoz kapcsolódó kötelezettséget engednek el, az anyag, áru költségként való elszámolásának időpontjában esedékes a feloldás, ha a költségként való elszámolás megelőzte a kötelezettség elengedését, nem lehet élni a halasztott bevétel elszámolással

5 Kötelezettség elengedéssel(3) Adózás: fő szabály szerint adóalapot nem korrigál FIGYELEM: átmeneti rendelkezés a tao tv-ben:29/q. (3) bek. osztalékra vonatkozóan: (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Tao adóalapot csökkent a 98-as számlaosztályban elszámolt elengedett osztalék Értékelési tartalékkal (3) Specialitások: - Devizás tartós részesedéseknél különleges szabályok: a deviza árfolyam-különbözetet és az értékhelyesbítést egybeszámítva kell megállapítani Eredményt nem érint Számviteli politikában a választást rögzíteni kell Értékelési tartalékkal (1) Fogalma: értékhelyesbítéssel azonos összegű saját forrás Értékhelyesbítés = piaci érték könyv szerinti érték Piaci érték = mérlegkészítéskor ismert piaci érték Számv tv = eszközök és források értékelése 26 Értékelési tartalék (4) Kiegészítő melléklet: Befektetési tükörnek megfelelő részletezés A piaci érték elveinek, módszereinek meghatározása Könyvvizsgálati kötelezettség: Számviteli törvény 59. (2) bekezdése szerint: Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. 29 Értékelési tartalékkal (2) Lehet: Immateriális javaknál: Vagyoni értékű jogok és Szellemi termékek Tárgyi eszközöknél: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki és egyéb berendezések, gépek, tenyészállatok Befektetett pénzügyi eszközöknél: Tartós részesedések Könyvelése: 1. T 1..7 K 417 Értékelési tartalék 2. Évente állomány növelés, csökkenés 27 2.c/3. Törzstőke leszállítása (1) általános szabályok PTK 3:202. [A törzstőke leszállításáról szóló határozat] (1) A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. A törzstőke kötelező leszállítása esetén a határozatot a társaság taggyűlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles meghozni. (2) A határozatban meg kell határozni a) a leszállított törzstőke nagyságát; b) a tagok törzsbetéteinek a törzstőke-leszállítás utáni mértékét; és c) a törzstőke-leszállítás indokát. (3) A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti. 30 5

6 A feltételes tőkeleszállítás PTK 3:202. (4) bekezdés A társaság akkor határozhat a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőke emelés megtörténik, és így a törzstőke legalább a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összegét eléri. Törzstőke leszállítása veszteségrendezésre példa Példa (2) Növ. Új Leszáll. JT ET ME ST Tulajdonosok befizetése e Ft Törzstőke leszállítása számviteli elszámolása Számvitel:könyvelés cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg. Veszteség rendezésre, illetve saját tőke elemek javára: T 411 JT K 412 TT, K 413 ET, K 414 LT Tőkekivonással: T 411 JT K 476 Tulajdonosokkal szembeni rövid lej.köt. Adózás: Tőkekivonás esetén magánszemély tulajdonos a vállalkozásból kivont jövedelem szabályai szerint Törzstőke leszállítása veszteségrendezésre példa Példa (3) Növ Új Veszteségrendez. JT ET TT ME ST Befizetés a tulajdonosok részéről: e Ft Törzstőke leszállítása veszteségrendezésre példa Példa (1) Leszállítás Új Növ JT ET TT ME ST Befizetés a tulajdonosok részéről: e Ft 3. Egyéb saját tőke elemek számviteli specialitásai Jegyzett de be nem fizetett tőke Kft-nél és Rt-nél lehet, más cégformánál nem lehet a Gt-ből eredően Teljesítés formája szerint: Pénzzel Nem pénzzel, apporttal Esedékesség szerint: Le nem járt Lejárt

7 3.a. Jegyzett de be nem fizetett tőke számviteli elszámolása Átvett eszközök létesítő okirat szerinti értéke T 1,2,3 Eszközök K 32 Jegyzett, de be nem fizetett tőke Cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg a létesítő okirat szerinti jegyzett tőke állományba vétele: T 32 Jegyzett, de be nem fizetett tőke K 411 Jegyzett tőke Lekötött tartalék (3) Más jogszabály által vagy saját elhatározás alapján lekötött tartalékot Pl. fejlesztési tartalék Pénzeszközökkel szemben Kapott pótbefizetés összege Követelés, kötelezettséggel szemben a nem pénzben kapott pótbefizetés összegét b. Lekötött tartalék (1) Fogalma: a tőketartalék és az eredménytartalék nem szabad összegeinek kimutatása, valamint veszteség fedezetére kapott pótbefizetések. Tőketartalékból kell lekötni: Fel nem osztható szövetkezeti vagyon Saját elhatározásból kötelezettségek fedezetére Jogszabály alapján, pl. támogatás feltételeinek nem teljesítése esetén részben vagy egészbeni visszafizetés fedezete Lekötött tartalék (4) Feloldása, megszüntetése: Ha már nem állnak fenn az elkülönítés, a lekötés okai, meg kell szüntetni azzal a tartalékkal szemben, amellyel a képzés, a lekötés történt. Pótbefizetést annak kell visszafizetni, aki a visszafizetés időpontjában tag Lekötött tartalék (2) Eredménytartalékból kell lekötni ( akkor is, ha negatív lesz) Visszavásárolt saját részvények, üzletrészek megszerzési, (bekerülési) értékét Alapítás-átszervezés még le nem írt összegét Kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeget Beruházási céllal felvett devizahitelek, forgóeszközhitelek nem realizált árfolyamveszteség és a kapcsolódóan képzett céltartalék különbözetét Gazdasági társaság tulajdonosánál a megszavazott, de még nem teljesített pótbefizetés összegét 39 Fejlesztési tartalék Adó évente döntési lehetőség az adózás előtti eredmény 50 % erejéig, maximum 500 M Ft fejlesztési tartalék képzésére. Feltétel: mérleg fordulónapon legyen az eredménytartalék terhére, a lekötött tartalék javára kimutatva a mérlegben. Tartalmában: előre hozott társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés A képzés évét követő 4 adóévben fel kell használni beruházásra, a fel nem használt összeg után késedelmi pótlék fizetési kötelezettség. 42 7

8 3.c. Mérleg szerinti eredmény szerepe év végén A tárgyévben realizált adózott eredményből a vállalkozásban visszahagyott vagyonrész, a tárgyévi tevékenység eredményének hozzájárulása a társaság saját tőkéjéhez. Osztalékként kivehető, ha a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Osztalék korlát számítás (2) Jegyzett tőke 3000 e Ft 3000 e Ft Eredm.tartalék e Ft e Ft Tőketartalék 2000 e Ft 2000 e Ft Lekötött tart e Ft 4000 e Ft Értékelési tart e Ft 2000 e Ft Jegyzett, de 1000 e Ft 1000 e Ft T.Évi adózott er e Ft e Ft ST oszt előtt e Ft e Ft Tul.által igényelt osztalék e Ft 5000 e Ft Saját tőke oszt után 5000 e Ft e Ft = =(3JT+2TT+4LT+2ÉT-1JNF) = Nem fizethető ki 10000= JT3+ET5+TT2+LT4+ÉT2-JNF1-MSZ Mérleg szerinti eredmény szerepe év közben Közbenső mérleg készítési kötelezettség Osztalék előleg alapjául Saját üzletrész, részvény megszerzése esetén Tőkeleszállítás miatt Tőkeemelés miatt Üzleti, cégérték megállapítás miatt Ésszerűen előre látható tőkevesztés esetén 3.e. Törzstőke leszállítás tőkekivonással számviteli elszámolása Bizonylata Rögzítés időpontja Számviteli elszámolása Üzletrészre, részvényre jutó arányos jegyzett tőkén felüli vagyon, a szokásos piaci értéken megállapított arányos vagyon kiadásának számviteli elszámolása (Szv.tv. 37. (2) bek. g) pont től) d. Osztalék korlát számítása(1) Jegyzett tőke Eredm.tartalék Tőketartalék Lekötött tart. Értékelési tart. Jegyzett, de T.Évi adózott er ST oszt előtt Osztalék fizethető Saját tőke oszt után 3000 e Ft e Ft 2000 e Ft 4000 e Ft 2000 e Ft 1000 e Ft 5000 e Ft e Ft e Ft e Ft = e Ft = 4000 ( ) e Ft 45 4.a. Saját részvény, saját üzletrész jogszabályi feltételei (1) PTK 3:174. szabályozza a Kft-k saját üzletrész megszerzésére vonatkozó szabályokat: A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg. Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették. Tilos a saját üzletrész megvásárlása, ha a társaság osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrész megvásárlása fedezetének megállapításával összefüggésben a számviteli törvény szerinti beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. A vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak - törzsbetéteik arányában - térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. Nem haladhatja meg a törzstőke 50 %-át. 48 8

9 Saját részvény, saját üzletrész jogszabályi feltételei (2) PTK 3:222. szabályozza a a RT-k saját részvény megszerzésére vonatkozó szabályokat: A társaság a saját részvényét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg. Forrása az osztalékként kifizethető vagyon. A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés előzetesen felhatalmazza az igazgatóságot, a felhatalmazás 18 hónapra szólhat. A vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak - törzsbetéteik arányában - térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. Nem haladhatja meg a törzstőke 50 %-át. 4.c. Saját részvény, saját üzletrész bevonás számviteli kezelése Saját részvény, saját üzletrész bevonása T 411 Jegyzett tőke ( névértéknek megfelelően) T 413 Eredménytartalék ( ha a könyvszerinti érték a névértéket meghaladja) K 373 Visszavásárolt saját részesedések könyv szerinti értéken Vagy T 411 Jegyzett tőke K 373, K 413 ET Ha a könyv szerinti érték alacsonyabb mint névérték Saját részvény, saját üzletrész jogszabályi feltételei (3) Számviteli törvény 35.. (10) bekezdése szerint: A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. 50 Saját részvény, saját üzletrész számviteli kezelése (3) Mérlegtételek közötti besorolás szabályai 3-as számlaosztályban vagy 1-es számlaosztályban ha éven túli a társasági szerződés szerinti értékesítési kötelezettség 53 4.b. Saját részvény, saját üzletrész vásárlás, értékesítés számviteli kezelése Vásárlás elszámolása 1. T 373 Saját részvény, saját üzletrész K 38 Pénzeszközök a fizetett összegben 2. T 413 ET K 414 LT a fizetett összegben Értékesítése 1. T 375 Egyéb köv. K 373 Saját részvény, saját üzletrész - Könyv szerinti érték kivezetése 2. T 38 Pénzeszközök K 375 Egyéb köv. =Eladási ár 3. Árfolyamkülönbözet 1. Árfolyam nyereség T 375 Egyéb köv. K 975 Pü.müv bev. 2. Árfolyam veszteség T 875 Pü.müv.ráf. K 375 Egyéb köv. 4. Lekötött tartalék feloldása T 414 LT K 413 ET 51 I. SZÁMVITELT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2014 ÉVBEN, ÉS EGYÉB, JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK 54 9

10 1. Lízing fogalmának változása és a számvitel kapcsolata Nyilvántartásba vételi kötelezettséget jelentő lízing fogalma az új PTK szerint: PTK 6:409. Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. 55 Lízing fogalmának változása és a számvitel kapcsolata Számviteli törvény szerinti pénzügyi lízing fogalma: (változatlan szabály) 3. (8) bekezdés 13. pont: pénzügyi lízing: a Polgári Törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet; Megállapította: évi CCLII. törvény 150. (1). Hatályos: III. 15-től. 58 Lízing fogalmának változása és a számvitel kapcsolata Az új PTK szerinti pénzügyi lízing szerződés és más szerződések elhatárolási ismérvei: 1. A lízing futamideje eléri vagy meghaladja az eszköz hasznos élettartamát (bérlettől határolja el, nem releváns, hogy történik-e tulajdonszerzés a futamidő végén). 2. A futamidő kevesebb mint a hasznos élettartam, de a lízingbevevő a szerződéskori piaci értéknél alacsonyabb értéken (maradványértéken) az eszköz tulajdonjogát megszerzi. (Nem releváns a futamidő hossza, a lényeg a tulajdonszerzés a futamidő végén). 3. Függetlenül attól, hogy történik-e tulajdonszerzés a futamidő végén, a lízingdíj összege eléri az eszköz piaci értékét. (Bérlettől határolja el, lízingbeadó úgy kalkulál, hogy a futamidő alatt fizetett lízingdíj eléri az eszköz értékét). 56 Lízing ügyletek számviteli elszámolásának folyamata lízing fajtánként (1) I. Zárt végű pénzügyi lízing, futamidő végén a tulajdonjog átszáll 1. Lízingbevétel (személygépjármű) T 16 Beruh K 43 Pü. Lízing köt e Ft T 16 Beruh K 479 Egyéb köt. (ÁFA) 1350 e Ft T 479 Egyéb köt. K 38 Pénzeszközök 1350 e Ft T 13 Járművek K 16 Beruházás 6350 e Ft Bizonylat: számla 2. Törlesztés T 43 K 38 Pénzeszközök T 871 Kamatráf. K 38 Pénzeszközök Bizonylat: Értesítő 2000 e Ft 200 e Ft 3. Lejáratkor tul.jog megszerzés a maradványérték megfizetésével T 43 Pü. Lízing köt. K 38 Pénzeszközök 100 e Ft 59 Lízing fogalmának változása és a számvitel kapcsolata PTK szerinti nyilvántartásba-vételi kötelezettség (6:410. ) A lízingbeadó tulajdonjoga csak akkor elismert, ha bejegyzik hitelbiztosítéki nyilvántartásba, ingatlan nyilvántartásba. 57 Lízing ügyletek számviteli elszámolásának folyamata lízing fajtánként (2) II. Nyílt végű pénzügyi lízing, futamidő végén a tulajdonjog átszáll 1.Lízingbevétel (személygépjármű) T 16 Beruh K 43 Pü. Lízing köt e Ft T 13 Járművek K 16 Beruházás 5000 e Ft Bizonylat: Technikai számla, szerződés 2. Törlesztés T 43 Pü. Lízing köt. K 38 Pénzeszközök T 871 Kamatráf. K 38 Pénzeszközök T 466 vagy 86 Egyéb ráf. K 479 Egyéb köt. (ÁFA) Bizonylat: Számla 2000 e Ft 200 e Ft 540 e Ft 3. Lejáratkor tul.jog megszerzés a maradványérték megfizetésével T 43 Pü. Lízing köt. K 38 Pénzeszközök 1000 e Ft T 466 vagy 86 Egyéb ráf. - K 479 Egyéb köt. (ÁFA) 270 e Ft Bizonylat: számla ( maradványértékről ) 60 10

11 Elszámolás a futamidő lejárta előtt, nem történik meg a tulajdonba adás (zárt végű pü.lízing) Számla helyesbítést kell adjon a lízingbe adó A visszaadott eszközt piaci áron kell visszaadni PÉLDÁUL: Bekerülési érték volt: 6350 e Ft Maradványérték: e Ft Lízingtartozás kötelezettségként előírva e Ft 2 év alatt megfizetett lízingdíj törlesztő részlete e Ft 2 év után visszaadás, hátralévő kötelezettség e Ft Elszámolt értékcsökkenés: 2 év * 1270 e Ft (20%-os écs) = 2540 e Ft Nettó érték számviteli törvény szerint: 6350 e Ft 2540 e Ft = e Ft Piaci érték Ft 61 Devizás lízingügyletek elszámolása 1./ Lízingbe adó által leszámlázott eszköz nyilvántartásba vétele a lízingbe vevőnél (Lízingbe adó árfolyamán szerepel a számlán az eszköz bekerülési értéke és a kötelezettség pl. 298 Ft/euro) T 161 Beruházás K 448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség Ft (100 e *298 Ft) A bekerülési értéket és a kötelezettséget a saját választott árfolyamra kell korrigálni ( Teljesítés napján érvényes MNB árfolyam 300 Ft/ ) 2./ Árfolyam-különbözet elszámolása T 161 Beruházás K 43 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség Ft (ha a telj. Napi árf. alacsonyabb, mint a lízingbe adó árfolyama, akkor T 43 -K 161) 3./ Aktiválás elszámolása ( gk. esetén forgalmi engedély szerint) T K 161 = bekerülési érték választott árfolyam szerint 64 Elszámolás a futamidő lejárta előtt, nem történik meg a tulajdonba adás (zárt végű pü.lízing) 2. Könyvelési tételek: 1./ Visszaadott eszköz számla szerinti ára T 43 K 13 Tárgyi eszköz bekerülési érték számla e Ft 2./ Értékkülönbözet elszámolása Visszaadott eszköz piaci ára alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, különbözet = 1810 e Ft T 86 TE terven felüli értékcsökkenése K 138 TE terven felüli értékcsökkenése e Ft (Ha magasabb lenne, T 139 TE terv szerinti értékcsökkenése K 96 Egyéb bevételek) 62 Devizás lízingügyletek elszámolása (2) 3./ Törlesztés könyvelése ( tőke + tőke árf. kül.+ kamat) 3.1. Lízingbeadó számlán feltüntetett árfolyamon számolt forintértéken T 43 K 38 tőke + tőke árfolyam-különbözet Ft-ban ( 299 Ft/ ) T 872 K 38 kamat + kamat árfolyam-különbözet = kamat az átutalt összegben 3.2. A lízingbe adó árfolyama és a saját árfolyamom közötti kötelezettség különbözet elszámolása árfolyam- különbözetként T 8762 K 43 vagy T 43 K 9762 tőke * (lízingbe adó árfolyamasaját árfolyam) (299 Ft/ Ft/ ) Év végén átértékelési kötelezettség van: ( árfolyam 295 Ft ) T 43 - K 9763 Dev.köv.köt. Nem realizált árfolyam különbözete (analitika szerinti euros 65 kötelezettség * könyv szerinti árfolyam 300 Ft árfolyam 295 Ft ) Elszámolás a futamidő lejárta előtt, nem történik meg a tulajdonba adás (zárt végű pü.lízing) 3. 3./ Eszköz kivezetése a nyilvántartásból: T 139 TE terv szerinti értékcsökkenés T 138 TE terven felüli értékcsökkenés K 13 Tárgyi eszköz bekerülési érték 4./ Kötelezettség alakulása Eredeti kötelezettség volt: 5000 e Ft 2 év alatt megfizetett e Ft 2 év után hátralévő kötelezettség 2850 e Ft Helyesbítő számla szerinti érték e Ft (-) Lízingbeadó kötelezettsége megállapodhatnak) 850 e Ft ( melynek elengedéséről 63 Devizás lízingügyletek elszámolása (3) 4./ Következő évi törlesztések könyvelése 4.1. Lízingbeadó számlán feltüntetett árfolyamon számolt forintértéken T 43 K 386 tőke + tőke árfolyamkülönbözet Ft-ban ( 302 Ft/ ) T 872 K 386 kamat + kamat árfolyam különbözet = kamat az átutalt összegben 4.2. A lízingbe adó árfolyama és a saját árfolyamom közötti kötelezettség különbözet elszámolása árfolyam- különbözetként T 8762 K 43 vagy T 43 K 9762 tőke * (lízingbe adó árfolyama- saját árfolyam) (302 Ft/ Ft/ ) 66 11

12 2. Könyvvizsgálati kötelezettség változása Számviteli törvény től hatályos (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt tól hatályos : 155. (5a) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van Külföldi pénznemhez kapcsolódó módosítások Számviteli törvény 20. (4) bekezdése bármely vállalkozó részére lehetőséget ad a beszámoló Euróban illetve USA dollárban történő elkészítésére. USA dollárban való elkészítés lehetősége től hatályos. Feltételek: Üzleti év első napját megelőzően számviteli politikájában rögzítette Létesítő okirata szerinti devizaként az USA dollárt jelölte meg. Nem lehet visszatérni csak a döntést követő ötödik évben Áttérés fontosabb számviteli szabályai: Számviteli törvény 149. (1) bekezdés szerint átszámítási különbözet nyereség esetén a tőketartalékot növeli veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni Tulajdonosokkal kapcsolatos kötelezettségek könyvviteli elszámolása Új PTK 3:184. [A tag javára történő kifizetések] (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. (2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül. (3) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben. 5. E-útdíj elszámolása Fuvarozó céget terheli, nem a fuvarozást megrendelőt Nem közvetített szolgáltatás Fuvarozó cégnél történő számviteli elszámolás: T 52 Igénybe vett szolg. K 45 Szállítók Fuvarozást megrendelő cégnél történő számviteli elszámolás: Számviteli tv (1) bekezdés alapján a bekerülési érték részét képezi T 1,2,5 K 45 Szállítók Tulajdonosokkal kapcsolatos kötelezettségek könyvviteli elszámolása 6. Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása Osztalékelőleg számviteli elszámolása Osztalék számviteli elszámolása Tőkeleszállítás számviteli elszámolása Tagi kölcsön számviteli elszámolása után megkötött, illetve a pénztartozás és a késedelmi kamat vonatkozásában módosított szerződésekre alkalmazandó (régi PTK 301/A, új PTK 6:155. ) Késedelmi kamat mértékének számítása től változott Behajtási költségátalány összege független a pénztartozás mértékétől, illetve a késedelem időtartamától

13 Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása, számviteli bizonylati és nyilvántartási követelmények a kötelezett részéről A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt és késedelmi kamatot a számviteli törvény 81. (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként (86) illetve kötelezettségként (45, 47) számolja el. Számviteli bizonylat: egyéb számviteli bizonylat Felmerülés időpontja: A fizetési kötelezettség a PTK alapján a késedelembeesés tényével beáll, a jogosult külön értesítésének hiányában is kötelező az elszámolás. Kötelezettség megszűnése: Kiegyenlítéskor, vagy egyéb más módon történő rendezéskor: T 45,47 Egyéb rövid. Lej.köt. K 38 Pénzeszközök vagy T 86 Egyéb ráfordítások K 38 Pénzeszközök Mérlegfordulónap és mérlegkészítés időpontja között ismertté vált, előző üzleti évet terhelő késedelmi kamat elszámolása T 86 Egyéb ráfordítások K 48 Passzív időbeli elhatárolások Elengedéskor: T 45,47 Egyéb röv.lej. Köt. K 98 Rendkívüli bevételek 73 Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása több tartozás esetén Régi PTK 293., új PTK 6:46. Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt - ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel - elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Diszpozitiv szabály: ha a jogosult jelzi, hogy a főkövetelésre számolta el a befolyó összeget és további követelése nincs, nem kötelező alkalmazni (NAV tájékoztató) folyószámla egyenleg közlők szerepe! 76 Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása, számviteli bizonylati és nyilvántartási követelmények a jogosult részéről Jogosult a számviteli törvény 77. (2) bekezdés b) pontja alapján a tárgyévhez illetve a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány és késedelemi kamat összegét az egyéb bevételek (96) között számolja el Devizás és forint hitelek visszafizetésének, átváltásának elszámolása A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz, forgóeszközhitelhez kapcsolódó halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításkénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást teljes összegében visszafizették Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják.( Számviteli törvény 33. (3) ) Számviteli törvény 177. (Átmeneti rendelkezések) tól hatályos A 33. (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a 33. (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás - a 33. (4) bekezdése figyelembe vételével számított - összegét a 33. (3) bekezdésétől eltérően a vállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti. Az e célból megképzett céltartalékot a devizakötelezettség visszafizetésekor teljes egészében meg kell szüntetni. Indokolt a még el nem számolt árfolyamveszteségnek megfelelő lekötött tartalékkal rendelkeznie. 77 Behajtási költségátalány, késedelmi kamat elszámolása, számviteli bizonylati és nyilvántartási követelmények a jogosult részéről (2) Járó késedelmi kamat illetve behatási költségátalány számviteli elszámolása Számviteli bizonylat: egyéb számviteli bizonylatot kell kiállítani. Könyvekben való rögzítés időpontja = Felmerülés időpontja: Járó késedelmi kamat: a pénztartozás teljesítésével egyidejűleg Járó behajtási költségátalány: a késedelemi kamat fizetés kezdőnapjával Főkönyvi könyvelés: 1. T 036 Egyéb követelések K 096 Egyéb bevételek 2. Nem kívánja érvényesíteni, elengedi, számviteli bizonylat alapján T 088 Rendkívüli ráfordítások K 036 Egyéb követelések 3. Befolyáskor, vagy egyéb más módon történő rendezéskor T 38 Pénzeszközök K 96 Egyéb bevételek ( Kapcsolódó tétel: T 096 Egyéb bevételek K 036 Egyéb követelések ) 4. T 39 Aktív időbeli elhatárolás K 96 (ha a mérlegfordulónap után, a 75 mérlegkészítés időpontjáig folyik be) 8. Munkáltató által nyújtott adómentes lakáscélú támogatások Adómentesség feltétele: A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes bevétel a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). (12/2001.Korm. rend.) 78 13

14 Munkáltató által nyújtott adómentes lakáscélú támogatások elszámolása a főkönyvi könyvelésben a) Vegyes feladással: T 55 Személyi jellegű ráfordítások - K 38 Pénzeszközök b) Bérfeladással T 55 Személyi jellegű ráfordítások K 471 Jövedelem elszámolási számla T 471 Jövedelem elszámolási számla K 38 Pénzeszközök c) Lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön fennálló összegének elengedésével Eredeti (nyújtáskor) könyvelt tétel: T 36 Egyéb követelések K 38 Pénzeszközök Elengedéskor: T 55 Személyi jellegű ráfordítások K 36 Egyéb követelések a) Vásárolt eszközök Rögzítés időpontja: - Beruházási számlán történő rögzítés szabályai - Lízingelt eszközök állományba vételének szabályai Nem jelentős hiba főkönyvi elszámolása a társasági adótörvény változáshoz kapcsolódóan Társasági adótörvényben a változás lényege (Tao. tv. 8. (8) bekezdés) Adóellenőrzés és az önellenőrzés megállapításaival kapcsolatos lehetőség A nem jelentős hiba társasági adóhatását nem kell önellenőrizni, ha az adófizetési kötelezettség csökken, és a tárgyévi adóalap > hiba A Sztv-ben 2013-tól a jelentős hiba fogalma megváltozott: a mérlegfőösszeg 2%-a, de legalább 1 millió Ft, 500 millió Ft-os felső korlát törölve Fontos, minden esetben önellenőrzés, ha nő az adófizetési kötelezettség Aktiválás, üzembe helyezés általános szabályai A bekerülési érték részét képező tételeket legkésőbb az üzembe helyezéskor kell könyvelni, akkor is, ha nincs bizonylat, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján. Módosítani utólag csak akkor kell, ha lényeges az eltérés, ha nem lényeges, egyéb bevétel, egyéb ráfordítás lesz a különbözet. Nem feltétel a tulajdonszerzés, a földhivatali bejegyzés, valamennyi hatósági engedély megléte Adott eszköz a műszaki feltételek teljesülése mellett a tényleges használatra alkalmas legyen, a próbaüzemeltetés sikeresen befejeződött, Rendeltetésszerű hasznosítás kezdődjön meg Üzembe helyezés időpontja I. TÁRGYI ESZKÖZÖK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA Üzembe helyezés időpontja től = használatba vétel időpontja (Számv. tv. 52. (2) bekezdés)

15 Dokumentálási követelmények Üzembehelyezési okmány vagy Tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap Alapadatok az üzembe helyezéshez: Aktiválás vagy ráaktiválás Hasznos élettartam Hasznos élettartam végén várható maradványérték összege Amortizációs számítás módszere a számviteli törvény szerint és a társasági adótörvény szerint Fellelés helye Analitikus nyilvántartási száma Előre elszámolt értékcsökkenés (fejlesztési tartalékból) Élettartam, maradványérték és értékcsökkenés megállapítása Maradványérték fogalma A hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. Nem jelentős maradványérték fogalmát számviteli politikában kell meghatározni Bekerülési értékkel azonos maradványérték Tárgyi eszköz analitikus nyilvántartás speciális adatai Elidegenítési feltételek Nem jelentős maradványérték illetve bekerülési értékkel azonos maradványérték indoka Csoportos nyilvántartás lehetősége 86 Amortizáció számítási módszerek Egyösszegű leírás Időarányos leírás 1.Bruttó érték maradványérték alapján 1.Lineáris 2.Degresszív (csökkenő kulcsok) 3.Progresszív (növekvő kulcsok) 2.Évenkénti abszolút összegben 1.Lineáris 2.Degresszív (csökkenő összegek) 3.Progresszív (növekvő összegek) 3.Nettó érték alapján Teljesítményarányos leírás 89 Élettartam, maradványérték és értékcsökkenés megállapítása Hasznos élettartam fogalma Fizikai és erkölcsi elavulás, jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vétele vagy Megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény Adott vállalkozásra jellemző körülmények alapján Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás Szv tv. 52. (5) bekezdése szerint : földterület telek erdő képzőművészeti alkotás régészeti lelet üzembe nem helyezett beruházás után

16 Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni Szv tv 52.. (6) bekezdése szerint: Ha értékükből nem veszítenek a használat során Ha értékük egyedi mivoltukból eredően évrőlévre nő. Ingatlanok bekerülési értékének speciális szabályai (1) Telek és épület egyidejű beszerzése esetén ha az épület lebontásra kerül bontási költségeket építkezésre alkalmassá tétel miatti költségeket telek értékét növelik a telek piaci értékéig. A piaci értéket meghaladó költségek, ráfordítások a megvalósuló beruházás értékébe fognak számítani Bekerülési értéket módosító speciális tételek (1) Tervezés, előkészítés, betanítás, beruházás lebonyolítás díjai Devizás eszköz esetében a teljesítés napi választott árfolyammal számolt forintérték Beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségeknek az üzembehelyezésig felmerült árfolyam különbözete (szállítói is) Ingatlanok bekerülési értékének speciális szabályai (2) Korábban használatba vett épületet lebontanak és újraépítenek a bontás költségei az újraépített eszköz bekerülési értékét növelik. Bérleti jog korábbi vásárlása esetén a bérleti jog még le nem írt összege is a bekerülési érték része, amennyiben az ingatlan értékébe szerződés alapján beszámítják. ( Ha nem, terven felüli écs) Bekerülési értéket módosító speciális tételek (2) Idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által adott készletek, nyújtott szolgáltatások értéke Próbaüzemeltetés során előállított és raktárra vett, értékesített termék, szolgáltatás előállítási értéke (csökkentő tétel) Kapott kamat időarányos összege (csökkentő tétel) Bekerülési értéknek nem része Az arányosítás szabályai szerint megosztott, le nem vonható ÁFA (86) Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a le nem vonható ÁFA (86)

17 Devizás vásárlás belföldön Termékbeszerzés elszámolása ( 1000 euro 300 Ft/euro) T 16 Beruházások K 454 Szállítói kötelezettségek devizában Ft T 368 ÁFA techn szla K 454 Szállítói köt. devizában Ft ÁFA elszámolása az ÁFA tv szerinti árfolyamon ( számlán szereplő levonható ÁFA összegében 270 euro*290 Ft= Ft) T 466 Előzetesen felszámított ÁFA K 368 ÁFA tech szla Ft ÁFA árfolyam-különbözet elszámolása ( Ft Ft= ) T 8762 Dev köt. pü.rendezett árf. kül K 368 ÁFA tech. szla Ft Pénzügyi rendezés ( Dev betétszla könyvszerinti árf: 289 Ft/ euro) T 454 Szállítói köt.devizában K 386 Dev betétszla Ft (1270 euro*289 Ft/euro= Ft) - Szállítói köt. árfolyam-különbözete ( Ft Ft = Ft) T 454 Száll.köt. devizában K 9762 Dev köv.köt pü.rend.árf kül Ft - Hitel klts, kamat, biztosítás (kifizetett ill. felmerült, időarányos) bekerülési értékként - T 16 Beruházások K 384 vagy Beruházás, felújítás, karbantartás fogalmak elkülönítése Karbantartás: Javítás, karbantartás a rendeltetésszerű használat érdekében Nagyjavítás is ide tartozik, amennyiben nem felel meg a felújítás fogalmának Anyag és szolgáltatás elszámolása karbantartásként Felújítással együtt végzett karbantartási munkák felújításként számolandók el Céltartalék képzési lehetőség a jelentős, időszakonként ismétlődő jövőbeni karbantartási költségekre ( Szv.tv (2) bekezdés) 100 Beruházás, felújítás, karbantartás fogalmak elkülönítése b) Saját előállítású eszközök számviteli elszámolása Beruházás két csoportba sorolható: Olyan eszközbeszerzés, létesítés, melynek következtében a tárgyi eszközök állománya növekszik (mennyiségi növekedés) Olyan tevékenység (bővítés, átalakítás, rendeltetésváltozás) amely a már állományban lévő tárgyi eszközhöz kapcsolódik (nem jár mennyiségi növekedéssel) 1. Felmerült költségek elszámolása T K Közvetlen költségek aktiválása T 16 K 581 SEEAÉ 3. Vigyázat! ÁFA tv. saját előállítású új tárgyi eszköz előállítását ellenértékes termékértékesítésnek minősíti, fizetendő ÁFA-t és feltételek fennállása esetén levonható ÁFA-t kell könyvelni, bevallani T 466 K 467 vagy T Beruházás, felújítás, karbantartás fogalmak elkülönítése Felújítás: Időszakonként visszatérő Élettartamot növelő Eredeti állapotot, teljesítőképességet visszaállító Jövőbeni gazdasági előnyöket jelentő Eredetitől korszerűbb, eltérő megoldás teljesítőképességet vagy gazdaságosságot növel Pontos meghatározása a számviteli politikában indokolt. c) Térítés nélkül átvett tárgyi eszközök elszámolása Bekerülési érték = piaci érték Számviteli elszámolás: 1. Az átvétel időpontjával T 16 K 98 piaci értéken Amennyiben az ÁFA-t az átadó nem vállalta át és számlázta: T 466 K 479 előzetesen felszámított ÁFA 2. Üzembe helyezés időpontjával T K 16 T 98 K 48 időbeli elhatárolás 3. Év közben T 57 K 129,139,149 terv szerinti értékcsökkenés T 48 K 98 időbeli elhatárolás feloldása a költségként való elszámolással arányosan

18 d) Többletként fellelt eszközök elszámolása Bekerülési érték = piaci érték T 16 K 98 piaci értéken T 98 K 48 időbeli elhatárolás T 571 K 129,139,149 terv szerinti értékcsökkenés T 48 K 98 időbeli elhatárolás feloldása a költségelszámolással arányosan Bérleti díjba beszámított idegen ingatlanon végzett beruházások Bruttó elszámolás elve, a bérleti díjat és az idegen ingatlanon végzett beruházás értékét (ÁFA-san) számlázni kell. Lehetséges: Kompenzálás Követelés kötelezettség elengedés e) Bérelt ingatlanon végzett beruházások elszámolása Felújítás, beruházás főkönyvi könyvelésben való rögzítése: A bérleti szerződésben rögzíteni szükséges, hogy a bérbe vevő az adott eszközön milyen munkálatok elvégzésére jogosult A bérbevett eszközön végzett beruházást, felújítást, mint bérbevett tárgyi eszközön végzett beruházás, felújításként kell kimutatni a főkönyvben, analitikus nyilvántartással alátámasztva A bérleti időszak alatt kell az aktivált beruházási költségeket értékcsökkenési leírásként elszámolni, a számviteli törvény és az adótörvény szerinti értékcsökkenés A maradványérték megállapításánál a bérleti időszak végén várható piaci érték megállapításának jelentősége 104 f) Fejlesztési tartalék igénybevétele beruházáshoz A fejlesztési tartalék képzése döntés, melyet dokumentálni kell. A képzést a mérlegfordulónappal a főkönyvi könyvelésben az eredménytartalék csökkenéseként, lekötött tartalék növekedésként rögzíteni kell ( eredménytartalék emiatt átmehet mínuszba) Nagyságát a tárgyévi adózás előtti eredmény határozza meg. A Tao tv. szabálya és a számviteli törvény beruházás fogalma alapján a megképzett fejlesztési tartalékot - több éven át tartó beruházás esetén - az egyes adóévek beruházási értékének (részösszegének) megfelelően kell feloldani. Fejlesztési tartalék képzés és felhasználás önellenőrzésének számviteli kérdései Jogutód fejlesztési tartalék felhasználásának elszámolása Jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó fejlesztési tartalékkal kapcsolatos szabályok ( Tao tv. 16. (1) bekezdés b) pont) 107 Bérleti jogviszony megszűnése Az elvégzett beruházások kivezetésére, megszüntetésére a lehetőségek Elvégzett beruházások térítés nélküli átadása a bérbeadó felé rendkívüli ráfordítás (ÁFA fizetési kötelezettség keletkezhet) Elvégzett, használatba vett beruházás értékesítése a bérbeadó részére egyéb ráfordítás, egyéb bevétel Elvégzett beruházás, felújítás leszerelése, megszüntetése terven felüli értékcsökkenés, egyéb ráfordítás Fejlesztési tartalék nem használható fel Nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként átvett eszközre (apport), Térítés nélkül átvett eszközre, Olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amelyre terv szerinti értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt

19 Fejlesztési tartalék felhasználás feltételei A tárgyi eszköz megvalósítás pénzügyi feltételei nincsenek meghatározva A felhasználás elszámolásának nem feltétele az eszköz üzembe helyezése A fejlesztési tartalék terhére beszerzett, előállított tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása az általános számviteli szabályok szerint történik, a számviteli politika előírásainak megfelelően Amennyiben az eszköz bekerülési értéke nagyobb, mint a fejlesztési tartalékként elszámolt összeg, adóalap csökkentésként csak a kettő közötti különbözet számolható el, míg növelő tételként a teljes Sztv szerinti értékcsökkenés jelenik meg a használati idő alatt h) Beruházásra adott előlegek számviteli elszámolásának szabályai, különös tekintettel a devizás előlegekre Főkönyvben 35-ös számlaosztály, adott előlegek, követelések között Mérlegben A.II.6. tétel: Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget. Devizás előlegek esetében év végén nem realizált árfolyam különbözettel átértékelés kötelező Fejlesztési tartalék terhére beszerzett eszköz értékcsökkenése Bekerülési érték 50 M Ft Fejlesztési tartalék 20 M Ft Écs 2 % Szvit tv Tao tv. 1.év 1 M Ft 1 M Ft 2.év 1 M Ft 1 M Ft 30. év 1 M Ft 1 M Ft 30 M Ft 30 M Ft 31. év 1 M Ft év 1 M Ft 0 Forintban adott előleg Pl: Adott előleg összege Ft + 27% ÁFA = e Ft T 352 Beruházásra adott előleg K 384 Elsz. Betétszla e Ft T 466 Előz. Felsz. ÁFA K 384 Elsz.betétszámla e Ft Beszámítás a belföldi beruházási szállítói tartozásba: T 455 Beruh. Szállító K 352 Beru.ra adott előleg T 455 Beruh. Szállító K 466 Előz.felsz.ÁFA e Ft e Ft g) Üzembe helyezés próbaüzemeléssel Devizában adott előlegek elszámolása(1) Próbaüzemeltetés költsége az eszköz bekerülési értékének része. Bekerülési értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára legfeljebb a próbaüzemeltetés bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett költségig. Szállítónak adott devizás előleg ( ) 1./ Ha devizaszámláról fizetjük ( könyv szerinti árf: 290 Ft/ ) T 352 K 386 Devizabetét-számla (ÁFA nélkül) Ft Pénzügyi teljesítés napján a meglévő deviza könyv szerinti árfolyamán 2./ ÁFA számviteli elszámolása az előleg számla alapján a tovább hárított ÁFA összegében: T 466 K 384 (EU-s beszerzés esetén előlegnél nincs ÁFA) 3./ Az adott előlegnek követelésként a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon kell megjelennie a nyilvántartásokban, ezért árfolyam különbözet lesz

20 Devizában adott előlegek elszámolása(2) Garanciális csere elszámolása (2) - Választott árfolyam nagyobb, mint az eladási, illetve a deviza könyv szerinti árfolyam, árfolyamnyereség pl 300 Ft T 352 K 97 Real.árf.nyer. (10000*10 Ft) Ft - Választott árfolyam kisebb, mint az eladási, illetve a deviza könyv szerinti árfolyam, árfolyamveszteség lesz pl 280 Ft T 87 Real.árf.veszt. K 352 (10000*10 Ft) Ft 3. Eszköz javíthatatlan, helyette más műszaki jellemzőkkel rendelkező eszközt kapnak: Új eszköz értéke = régi eszköz könyv szerinti értéke Régi eszközt értékesítésként, új eszközt beszerzésként kell elszámolni Követelést kötelezettséggel össze kell vezetni Devizában adott előlegek elszámolása(3) Devizában adott előleg beszámítása a szállítói kötelezettségbe T 455 Szállítói kötelezettség devizában K Ft (Adott előleg nyilvántartás szerinti értékén) A szállítói kötelezettség a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon van, ezért árfolyam különbözet fog keletkezni (pl. 300 Ft) Árfolyamnyereség, ha a szállítói számla könyv szerinti árfolyama nagyobb,(pl.310 Ft/ ) mint az adott előleg könyv szerinti árfolyama Elszámolása: T 455 K Ft Áfolyamveszteség, ha a szállítói számla könyv szerinti árfolyama kisebb, (pl.290 Ft/ ) mint az adott előleg könyv szerinti árfolyama Elszámolása: T 87 K 455 Kapcsolódó előzetesen felszámított ÁFA Ft T 455 K 466 beszámításkor ha belföldi devizás elszámolás van 116 I/2. Tárgyi eszközök állománycsökkenései, ezen gazdasági események számviteli elszámolása 119 i) Garanciális csere elszámolása 1. Eszközt elszállítják, kijavítva visszahozzák: Számviteli bizonylat: szállítólevél Főkönyvi könyvelésben nincs rögzítési kötelezettség 2. Eszköz javíthatatlan, helyette új vagy használt, de azonos teljesítménnyel, műszaki jellemzőkkel rendelkező eszközt kapnak: Számviteli bizonylat: szállítólevél Főkönyvben könyvelni nem kell, analitikus nyilvántartásban kivezetés, felvétel az új azonosító számokkal pl: gyári szám Amennyiben értékkülönbözetet számláz a szállító bekerülési értékre kell aktiválni, maradványértéket, használati időt meg lehet újonnan állapítani. Amennyiben a kapott berendezés piaci értéke az eredeti eszköz könyvszerinti értéke alatt van indokolt lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni. a) Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatásának lehetséges esetei Értékben történő változás miatt Használat körülményeiben történő lényeges változás értelmezése: Használati mód változás Pl: bérbeadás Kihasználás csökkenés Használatból való kivonás Maradványérték összegének jelentős várható változása A terven felüli értékcsökkenés elszámolása illetve visszaírása miatt változtatható a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték is. Kiegészítő mellékletben indokolni kell