Könyvelői Klub SZAKMAI KONZULTÁCIÓS NAP (TERMÉKDÍJ, ADÓZÁS, SZABÁLYZÁS, IFRS) KÖNYVELŐI KLUB OKTÓBER DEBRECEN

Átírás

1 KÖNYVELŐI KLUB OKTÓBER DEBRECEN Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló SZAKMAI KONZULTÁCIÓS NAP (TERMÉKDÍJ, ADÓZÁS, SZABÁLYZÁS, IFRS) március 15-ével fog életbe lépni az új Polgári Törvénykönyv, amely nagyon sok felelősséget ró a számviteli szakemberekre, egyetemleges felelősséget állapít meg a tulajdonosokkal együtt. Megszűnik a Gazdasági törvény, pontosabban beleolvad a Polgári Törvénykönyvbe. Azoknak a kft.-knek, amelyek március 15-e után fognak létrejönni, már 3 millió forintos törzstőkét ír elő kötelezően a szabályozás, és azoknak, akiknek jelenleg 3 millió forint alatt áll a törzstőkéje, két évük van átmeneti rendelkezésként rendezni ezt az összeget. Szeptember 28-áig kellett a pénzmosási szabályzatot elkészíteni. Szeptember 13- án lépett életbe. A nyilvántartásokat ki kellett bővíteni a tulajdonosi szerkezetre vonatkozóan. Regisztrációs díjat kell minden vállalkozónak az iparkamara felé fizetni, amely az elmúlt évben is érvényben volt. Mostanában kezdik átadni az adóhivatal felé a tartozásokat behajtásra. Ha az adóhivatal indítja el a behajtást, az azt jelenti, hogy összesen tízezer forintot fognak követelni, mert az alapdíjon kívül még ötezer forintot rátesznek. Akik építőipari tevékenységet folytatnak, azoknak még ezen kívül ötezer forintos regisztrációs adó is kötelező. Tehát egyszer van a helyi kamaránál a regisztrációs díja, és van egyszer egy iparkamarai regisztrációja azért, mert építőipari tevékenységet folytat. Ha szünetelteti a tevékenységét, akkor is be kell fizetni ezt a díjat. A helyszíni ellenőrzés alkalmával, amennyiben nincs meg a regisztrációja, 500 ezer forintos bírságot szabnak ki a vállalkozásra. Az elektronikus építési napló feltöltésére három nap áll a rendelkezésre. Egyéb adók Helyi iparűzési adó 2013-tól oda kell figyelni arra, hogy a nem kisvállalkozásoknak minősülő cégek sávos elszámolás alá esnek, hogy mennyit lehet az árbevételből levonni. A nettó árbevételből a közvetített szolgáltatások és az elábé együttes értéke maximum 80%-ig vonható le. 1

2 500 millió forintig minden hozzá kapcsolható elábét és közvetített szolgáltatást teljes mértékben el lehet számolni. Ha a sávhatár 500 millió forint és 20 milliárd forint közé esik, akkor már csak 85%-ig számolható el. 20 milliárd forint felett, 80 milliárd forint alatt 75% vehető figyelembe, és 80 milliárd forint feletti árbevételnél 70% vonható le. Függetlenül attól, hogy 20 milliárd forint lenne a vállalkozás bevétele, de a kapcsolódó részt, tehát az elábét és a közvetített szolgáltatásokat nem lehet megbontani, hogy melyik árbevételhez kapcsolódik. Akkor nem engedi, csak a legfelsőbb határnál figyelembe venni, és a többit nem lehet érvényesíteni. A korlátozás nem vonatkozik a kisvállalkozásokra, tehát ha nem éri el az 500 millió forintot az árbevétel, akkor nem kell ezzel számolni. De ha kapcsolt vállalkozásról van szó, akkor együttesen kell figyelembe venni. Például, ha az egyik vállalkozásnál csak 300 millió forint a bevétel, akkor el lehetne számolni teljes mértékben, de van két kapcsolt vállalkozás, amellyel egyetemlegesen összeszámított árbevétel meghaladja az 500 millió forintot, akkor az első vállalkozásra sem lehet elszámolni teljes mértékben az elábét és a közvetített szolgáltatást. A cégnyilvántartásokból így meg kell nézni, hogy melyek a kapcsolt vállalkozások, és be kell kérni az árbevételt, mielőtt az elábét és a közvetített szolgáltatást elszámoljuk. Mentesség Vannak mentesítések a korlátozás alól. A pénzügyi lízinget végző társaságok, a pénzügyi lízingbe adott eszközök tekintetében lehetőség van a mentességre. A közfinanszírozásban részesülő gyógyszer-értékesítő cégeknél, valamint a földgáz és villamos energia piacon az elszámoló, házi tevékenységet végző szervezeteknél lehet a korlátok alól mentességet kapni. Számítás Először is meg kell határozni, hogy mekkora az árbevétel, a kapcsolt vállalkozások figyelembevételével. Anyavállalatok esetén a leányvállalatokat is vizsgálni kell. Ha megvan az értékesítés nettó árbevétele, akkor már láthatjuk, hogy melyik sávba lehet besorolni. Ehhez megint tudni kell, hogy milyen bevételhez milyen elábé tartozik, mert csak eszerint lehet elszámolni, tehát ki kell gyűjteni, és úgy kell megbontani értelemszerűen. Ha nem lehet hozzárendelni, akkor a legmagasabb sávot kell figyelembe venni. Az elábé és a közvetített szolgáltatás szorozva a sávra jutó árbevétel, osztva az éves összes árbevétellel, tehát lebontjuk az árbevételt. Ezután meg kell határozni a sávban levonható maximális elábé és közvetített szolgáltatás értékét, és ennek megfelelően számoljuk ki minden sávnál az értékeket, amelyeket összeadunk. Az alapra kell rászorozni a meghatározott százalékot, amelyet a helyi viszonyok határoznak meg. Ha külön településekre kell leosztani, akkor még a sávon belül is meg kell osztani. Tehát, ha olyan vállalkozásról van szó, amely az 2

3 összárbevétel alapján 2 településre oszlik meg, akkor megnézzük, hogy az ötszáz millió forinton belül hogyan oszlik meg a bevétel a különböző településeken belül, majd folytatjuk ezt a többi sávra, és így lehet az ottani adóalapot megállapítani. Ahol társasági adó feltöltési kötelezettség van, ott iparűzési adó feltöltési kötelezettség is fennáll. Tehát már készülhetünk arra, hogyan tudjuk majd ezeket a megbontásokat a legjobb módon elkészíteni. Adóalap megállapításánál a kapcsolt vállalkozásokat együttesen kell meghatározni. Ha a közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke csoportszinten számítva meghaladja az árbevétel 30%-át, akkor figyelni kell teljes mértékben a kapcsolásokra. Az együttesen számított adóalapból az egyes vállalkozások nettó árbevételének arányában fogjuk a vállalkozásra jutó adóalapot meghatározni, és erre kell kiszámolni az iparűzési adót. Exportértékesítésnél megszűnt a nulla kulcs, mert az Európai Unió csak három kulcsot engedélyez. Az exportot muszáj volt így a mentes kategóriába áttenni. Olyan mentes kategóriába került be, amelyikkel szemben levonható az áfa. Ha megnézzük az exportértékesítéshez kapcsolódó közvetített szolgáltatásokat és elábét, akkor láthatjuk, hogy az árbevételből teljes mértékben levonható. Tehát egyszer megnézzük, hogy mennyi az árbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatás és elábé, majd azt, hogy ebből a hozzárendelt árbevételnél van-e export árbevétel, amely teljes mértékben levonható. Adóalap egyszerűsítésének megállapításánál a vállalkozó nettó árbevétele nem haladhatja meg a tárgyévben a nyolcmillió forintot. Tavaly a megelőző évet kellett nézni, így lehetett az egyszerűsített elszámolást választani. Most azt mondjuk, hogy a tárgyévben ne haladja meg a 8 millió forintot, és ebben az esetben már lehet, hogy az előző évben csak 6 millió forintja volt. Így is lehet választani az egyszerűsített megállapítást. A katában fő szabályként az iparűzési adót 2,5 millió forint után kell megfizetni, azt viszont minden telephelyre lebontva, 2,5 millió forintonként. Természetesen nem köteles a vállalkozó ezt az egyszerűsített megállapítást tenni, ennek ellenére választható a tételes adóbevallás, amely akkor jelenik meg, ha az árbevétel nem haladja meg a 2,5 millió forintot, vagy ha összességében a telephelyek közötti megosztásoknál nem jut mindegyikre 2,5 millió forintnak megfelelő iparűzési adó megállapítása. Ha a katánál bevételi nyilvántartóként működik a vállalkozás, akkor is olyan analitikát kell vezetni, mintha normál kettős könyvvitelben történne a könyvelés, tehát mintha normál elszámolás lenne. Az analitikának így tükrözni kell, hogy az elábé, a közvetített szolgáltatás a kisvállalkozásnak megfelelően alakul, tehát teljes mértékben 3

4 levonható-e, így a katásnak is vezetnie kell ezt a nyilvántartást. Ha valamelyik katásnak olyan hónapja van, amikor nem fizetett tételes adót, ez a hónap kiesik az iparűzési adónál, hiszen az összárbevétele arányosan csökkentett időről szól, tehát ugyanúgy megjelenik ez a csökkenés iparűzési adónál is. Ha a katás vállalkozó elmegy táppénzre, mert beteg lett, de ennek ellenére úgy döntött, hogy megfizeti a tételes adót, mert még mindig jobban jár, mintha időarányosan számítanák össze a bevételét, akkor nem kerül időarányosan összevonásra, és ennek megfelelően kell a számítást elvégezni. A katás egyéni vállalkozó szüneteltetheti a tevékenységét, ilyenkor a normál egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni: öt évig szüneteltetheti a tevékenységét, és erre az időszakra nem kell bevallást és befizetést teljesíteni. A szüneteltetés csak onnantól számít, amikor a határozat már a kezében van. Amikor visszatér a szüneteltetésből, akkor a bejelentkezés elfogadásának napjától fog tovább működni. Adóalap egyszerűsítésére a kivában is van lehetőség, választható az adóévre a bevallásban is a kiva alap alapján fizetendő iparűzési adó, amely 1,2-szerese a kiva alapnak. Fontos, hogy az általános szabályok szerint ez is március 15-ei és szeptember 15-ei határidővel működik. Ha megszünteti a kivát a vállalkozás, akkor záróbevallást kell készíteni az iparűzési adóval kapcsolatban is. Ideiglenes építőipari tevékenységnél a tevékenység megkezdésének napjától a teljesítést megrendelő által történő elfogadás napjáig tartó időszakot kell figyelni. Az ideiglenes építőipari tevékenységnek megfelelő adófizetési kötelezettség áll fenn. Ha nem tudja a munkát felvenni, mert például rossz az idő egy-két napig, attól még ezek a napok is beleszámítanak, tehát a megrendelőnek a teljesítési igazolásával zárul le az időszak, amikor az ideiglenes iparűzési adót meg kell fizetnie. Azok a vállalkozások, amelyeknek a könyveit devizában vezetjük, a helyi adóbevalláshoz szükséges adatokat az év utolsó napján érvényes MNB-árfolyamon kell átszámítani, így kell a bevallásban és a befizetésben is érvényesíteni. Idegenforgalmi adó 2013-tól változás, hogy az egyházi személy mentességet kap, ha úgy kerül elszállásolásra, hogy közben hitéleti tevékenységet folytat. Amennyiben a hitéleti tevékenység nem mutatható ki, akkor köteles az idegenforgalmi adót megfizetni. A vendég fizethet valutában is, viszont a szálláshely szolgáltatást nyújtónak csak forintban lehet az adót megfizetni. 4

5 Telekadó A víztározók területe mint földterület nincs benne a törvényben felsorolt fogalmaknál, tehát nem adóköteles. A repülőtéri lefedett terület vagy az autóparkolók lefedett területe adóköteles. A különböző építményekkel és telkekkel kapcsolatban a tulajdonos mögöttes felelőssége fennáll. Tehát ha bérbe adja a lakását vagy telkét valaki, és a bérbevevő nem fizeti ezt az adót, akkor a bérbe adótól be lehet hajtani. Cégautóadó Egyéni vállalkozóknál abban az esetben, ha csak a nevesített 500 km-t számolja el minden hónapban, akkor nem kell cégautóadót fizetnie. Ha ettől többet számol el költségként, akkor viszont adófizetésre kötelezett. Magánszemély esetében, akinek a magánautó használatát elszámoljuk a cég felé, és itt költséget számolunk el, akkor a magánszemélynek is meg kell fizetni a cégautóadót. Kivételként tartjuk nyilván a háziorvosokat, mert nekik ki kell menni területre a beteghez. Abban az esetben viszont, ha nem vezet semmiféle nyilvántartást, például menetlevelet vagy útnyilvántartást az autóval kapcsolatban, meg kell fizetnie a cégautóadót. A háziorvosoknál két autót lehet figyelembe venni: az egyiknek mindig rendelkezésére kell állnia, és mindkettőhöz kapcsolódóan ott kell lennie a nyilvántartásnak. Cégautóadót minden esetben az autó tulajdonosának kell megfizetnie, kivéve, ha a használatát átadja, de ilyenkor a használónak a kötelezettsége kerül feltüntetésre, ha benne van a forgalmiban, hogy ki a használója. A Honvédelmi Minisztérium haditechnikai termékeknek minősülő személygépkocsijai is megkapták a mentességet, tehát azoknál lehet figyelembe venni, amelyek ezt a besorolást használják. Külföldi rendszámú gépkocsi adóköteles tényállás esetén, ha a környezetvédelmi osztályjelzése nem ismert, akkor a hatos környezetvédelmi osztályba kerül vezetésre. A hatos környezetvédelmi osztály jelzése alapján kell a cégautóadót megállapítani. Tavaly hétezer forint köbcentihez kapcsolódóan hét és tizenötezer forint volt, viszont most már tudni kell hozzá a környezetvédelmi osztályjelzést és a gépjármű hajtómotorjának a teljesítményét is, így lehet kiszámolni a cégautóadót minden hónapban. 5

6 Mentesség A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályai alapján, akinek erre lehetősége van, az mentességet élvez. A katasztrófavédelemnek nincs kirakható jelzése, szirénája, tehát kimaradt a törvényből, de ettől függetlenül, ha ezt tudja pótolni, akkor nem kell megfizetnie a cégautóadót. Az egyház és az egyházi karitatív szervezetnél kizárólag alapfeladataik ellátásának az üzemeltetéséhez kapcsolódó járművek szerepelnek kivételként. A személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet is mentességet élvez, amely kizárólag továbbértékesítési céllal szerzi be ezeket a gépjárműveket. Az adómentesség körébe a halottszállításra szolgáló autók is bekerültek. A betegség megelőzéshez kapcsolódó gyógyító és szociális céllal meglévő autók érvényesítésénél az alapító okiratban, hogyha egészségkárosodáshoz, betegség megelőzéséhez, a hátrányos helyzetűek szállításához használja az alapítvány, közalapítvány, egyesület, akkor mentességet élvez a gépjármű. A háziorvosoknál a gyermekorvos is bekerült a mentességi körbe, illetve a közegészségügyi, járványügyi hivatalhoz kapcsolódó, alapfeladatokat ellátó üzemeltetésre szolgáló gépjárművek. Negyedévente fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó negyedévre szóló összege, ha ez megfizetésre került időben. Kulturális adó A évi CLVI. törvény 10. fejezetében kiemelt tevékenységekhez kapcsolódik a kulturális adó, a pornográf tartalmú termékek első olyan értékesítése, amely az általános forgalmi adóhoz kapcsolódik, és a teljesítési helye Magyarországon van. Továbbá olyan pornográf tartalmú szolgáltatások nyújtása, amelyek valamilyen erotikus megjelenést hoznak. Előadóművészek pornográf tartalmú tevékenysége szolgáltatásnyújtás jogcímén is idetartozik, továbbá a zeneszerzők, szerzők, egyéb művészek, festők, grafikusok, szobrászok pornográf tartalmú eredeti alkotásai termékértékesítés címén adókötelesek. 6

7 Az adóalany adóköteles tevékenységet folytató személy vagy szervezet, és az adó mértéke az adóalap 25%-a. Baleseti adó Gépjármű felelősségbiztosításhoz kapcsolódik. A baleseti adó alanya az a személy, akit kötelezettség terhel a gépjármű felelősségbiztosításban. Biztosítási kötelezettség alapján minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a baleseti adót megfizetni. Üzemben tartónak minősül az, aki szerződés alapján, hitelhez kapcsolódóan ehhez egy igazolt jogcímet szerez. A balesetiadó-kötelezettséget a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerinti biztosítási idő alatt kell megfizetni. Fő szabály szerint, ha határozatlan idejű biztosítási szerződése van, akkor az adó alapja az éves gépjármű felelősségbiztosítási díj, ha határozott idejű, akkor a biztosítási szerződés esetén meghatározott időtartamra meghatározott egyszeri biztosítási díj lesz. Fedezetlenség időtartamán az üzembe tartó biztosítási kötelezettségének azt az időtartamát értjük, amelyre a biztosított kockázatviseléssel kapcsolatos felelőssége nem terjed ki. Az adó mértéke úgy van meghatározva, hogy az adóalap 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira lebontva legfeljebb 83 forint lehet. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az időszakra, amikor nincs a biztosítás megfizetve. Az adót fő szabályként az adó beszedésére kötelezett biztosító állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az adót az esedékes biztosítási díjjal egyidejűleg és azonos módon kell befizetni. Az adó beszedésének elmulasztása nem mentesíti a biztosítót az alól, hogy neki az adófizetési kötelezettség ne álljon fenn, tehát akkor is meg kell fizetnie, ha az ügyfél nem fizeti be a biztosítási díjat. Például, ha az adóalany által negyedévente fizetendő kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának a mértéke forint, a baleseti adó forint. Az adóalany által a biztosító részére befizetett összeg négyezer forint, tehát csak a felét fizette be, a negyedév napjainak száma 90. Mivel az adóalany a biztosítási díj és az adó együttes összegénél kevesebbet fizetett be, úgy kell tekintenie, hogy az egészben megállapított adót fizette meg, és a biztosítási díjat csak részben fizette meg. Tehát a négyezerből forintot a biztosítónak be kell fizetni az adóhivatal felé, a megmaradt rész kerül a biztosításban jóváírásra, amely forint. Negyedév időszakánál azt is meg kell határozni, hogy ez mennyit takar, tehát az at elosztjuk a nyolcezerrel, amelyet a 90 nappal kell megszorozni, így jön ki, hogy a 7

8 negyedévből csak 18 nap lett lefedve a biztosítási díj kifizetésével. A biztosító így a negyedévből csak 18 napra szolgáltat. A biztosító az általa beszedett adót bevallja és befizeti az adóhatóság felé, majd felszólítja az ügyfelét, hogy biztosítási díjtartozása van, és ezt rendezze. Jelen esetben forintot. Ha a díjrendezésre az esedékességtől számítva hatvan napon belül nem kerül sor, akkor a szerződés a türelmi időszak utolsó napjával megszűnik. Függetlenül attól, hogy csak 18 napra szólt a biztosítás, megszüntetik a biztosítását, ha letelt a hatvan nap. Ha az eredetileg meghatározott biztosítási díj összegét megváltoztatjuk, akkor a baleseti adó mértéke is változik, például egy kisebb kategóriás autónál kevesebb lesz a biztosításidíj-fizetési kötelezettség és a hozzá kapcsolódó baleseti adó. Ha többlet keletkezik, akkor pótlólag befizeti, ha visszajár, tehát kevesebb lesz, akkor köteles a biztosító kifizetni az ügyfél számára, tehát visszakérheti az adóhivataltól ezt az összeget. Biztosítási adó A különböző adóköteles biztosítási szolgáltatásokhoz kapcsolódik, tehát a CASCO-hoz, vagyon- és balesetbiztosításhoz. Akkor lehet figyelembe venni, ha a kockázat Magyarországhoz kapcsolódik. Nem kell biztosítási adót fizetni a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, a betegbiztosítás idején. A számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díjat kell figyelembe venni, és ide kell érteni azt is, ami a szolgáltatás fedezeteként, a biztosítás ellenértékeként kerül meghatározásra. Tehát azt az összeget, amely a CASCO vagy a vagyonbiztosításhoz kapcsolódik. A biztosítási díjbevételt, ha folyamatosan vagy érvényes szerződés alapján esedékes, akkor mindig abban az időpontban kell figyelembe venni, amikor a szerződést megkötötték, és abban az összegben, ami fel van benne tüntetve. A szerződés megszűnésekor azt kell figyelembe venni, hogy a megszűnés hónapjában a már elszámolt bevételt a megszűnés hatályának időpontjára kell vonatkoztatni, és ha erre az időre már nem jár, akkor csökkenteni kell. A biztosítási adót a biztosítási díj vagy díjrészlet elszámolásának hónapját követő hónap 20-áig kell megállapítani, bevallani, és az adóhatóság felé rendezni a 1320-as nyomtatványon. Közművezeték adó 8

9 Alanya az, aki a naptári évi első napján a közművezeték tulajdonosa. Ha több tulajdonos van, akkor tulajdoni hányaduk arányában kerülnek be az adó körébe. Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén a tulajdonos az, aki a közművezeték üzemeltetője. Ha az állam vagy a helyi önkormányzat üzemelteti, akkor adómentességet élvez. Hírközlési vezeték után is kell adót fizetni, csak itt meg vannak határozva a sávhatárok métert meg nem haladó rész után az egyébként fizetendő adó 20%-át kell megfizetni métert meg nem haladó vezetéknél a fizetendő adó 40%-át, a 250 ezer méter és 300 ezer méter közötti vezetékszakaszra 80%-ot, 300 ezer métert meghaladó rész után a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni. Az adó mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 forint. Az adó alanya az adókötelezettséget a naptári évre vonatkozóan önadózással köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. Évente március 20- áig kell megfizetni az adóhatóság részére. Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, március 20-áig és szeptember 20-áig kell megfizetni. Illeték A visszterhes vagyonszerzési illeték, amely eddig két kulcsos volt, 2 és 4%, mostantól egy kulcsos, 4% értékben. Az orvosok praxisjogát is ide kell sorolni. Vagyonszerzési illetéknél két kulcs maradt, az öröklési és az ajándékozási illeték. Általános mértékben 18%, a lakásszerzéshez és a termőföldhöz való jutás mértéke 9%-ban lett megállapítva. Egyenes ágbeli rokonságnál nincs korlát, tehát gyakorlatilag illeték- és adómentesen lehet hozzájutni a vagyonhoz. Házastársaknál az özvegyek értékhatár nélküli illetékmentességet kapnak öröklésnél. Az özvegy a megszerzett örökrész első húsz millió forintjáig élvez illetékmentességet. A lakástulajdon, a haszonélvezet, a használati jog öröklésével teljes mértékben illetékmentességet kap. Az egyenes ágbeli rokonság továbbra is teljes mértékben illetékmentes. Belföldi ingatlantársaság vagyoni betétjének a megszerzésénél egymilliárd forintig 4% az illeték, az ezt meghaladó rész után 2%-ot kell megfizetni, de ez is be van korlátozva, maximum 200 millió forint ingatlanonként. Lakáscserénél vagy lakáseladáshoz kapcsolódóan a bevétel, ha alacsonyabb, akkor nem képez illetékalapot. 9

10 2013-tól az első lakáshoz jutóan a fiatal, 35 éven aluli az illeték ötven százalékát kapja meg kedvezményként, de január elsejétől nem lesz korhoz kötve, tehát mindenki, aki első lakáshoz fog jutni, az illeték ötven százalékát kedvezményként megkaphatja. A takarékbetétkönyvek ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó illetékkötelezettségnél kivétel az öröklés vagy ajándékozás, ha egyenes ágbeli rokonhoz kerül. Termőföld szerzésénél a családi gazdálkodókra is kiterjed az, hogy ha birtokbaadástól számítva öt éven belül nem idegeníti el, akkor nem kell megfizetni az illetéket. Visszlízing ügyleteknél január elsejétől időkorlát nélkül mentes a termőföld átadása. Eljárási illetéket nem kell fizetni az eljárás megszüntetése után, ha az érdemi eljárásra nem került sor. A befizetett illetéket vissza kell fizetni. Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításakor sem kell az illetéket megfizetni. Ha adóbevallásról készíttetünk másolatot az adóhivatallal, akkor illetékmentesnek számít. Ha elektronikus úton adjuk be a bevallást, és mégis kérünk erről másolatot, akkor illetékköteles. Ha papíralapon adjuk be, akkor már illetékmentesnek számít. Fizetési könnyítés adómérséklés iránti kérelmet a magánszemély adómentesen igényelhet, a gazdálkodó szervezetnek 10 ezer forint illetéket kell befizetnie. Fellebbezésnél a gazdálkodó szervezet minimuma 15 ezer forint, de maximum 200 ezer forint lehet. Illetékváltozás történt a csődeljárásoknál, tehát jogi személyeknél 50 ezer forintra emelkedett, egyéb szervezeteknél 30 ezer forintra. Felszámolási eljárás illetéke jogi személynél 80 ezer forintra emelkedett, az egyéb szervezeteknél 30 ezer forintra. Megszűnő jogintézményeknél eddig, ha például egy ingatlan eladása történt, akkor az adóhivatal illetékosztálya felülbírálta, hogy túl magas vagy túl alacsony áron történt az értékesítés, most január elsejétől az lépett életbe, hogy nem vizsgálják az értékaránytalanságot, hanem a szerződés valódi tartalma alapján ajándékozási illetékteher fogja terhelni. Illetékelőlegnél eddig arról volt szó, hogy mindig előre be kellett fizetni az illetéket, majd amikor megjött a határozat, akkor még esetleg rá kellett fizetni. Most már nem kell előre illetékelőleget fizetni, csak akkor kell rendezni, ha a földhivatal meghozta a határozatát. 10

11 Lakáscseréhez illetékalap csökkentése is járul, tehát, ha most cserél valaki egy lakást, akkor előtte már volt egy szerzési illeték, mivel előtte egyszer már megvásárolta, örökölte, kapta az ingatlant, és fizetett rá illetéket. Ha ezt most értékesíti és vásárol helyette egy másikat egy éven belül, akkor a most vásárolt ingatlannak a fizetendő illetékébe beszámítható az eladott ingatlannak a vételekor felmerült illetéke. Az elévülési szabályokhoz kapcsolódik az illetéknél a megállapítás, tehát, hogy ha megfizettünk egy illetéket, és vissza szeretnénk kapni, akkor időben kell intézkedni, mert elévül. Fordítva is igaz, tehát ha az illetéket nem fizettük be, akkor az elévülés lejártával törlésre kerül. Sportcélú ingatlanoknál, ha a sportlétesítményhez vásároltunk telket vagy épületet, és sport céljára használjuk, akkor illetékmentességet kap, de ezt igazolni kell. Távközlési adó Nem magánszemély előfizető által a kezdeményezett hívások után a fizetendő adó megkezdett percenként augusztus elsejétől három forintra emelkedett, azelőtti időszakra kettő forintot kell fizetni. Az adó mértéke az SMS-eknél is kettő forintról három forintra emelkedett. A nem magánszemély előfizetőknél hívószámonként eddig forintot kellett fizetni, most viszont már háromezer forintot kell befizetni. Magánszemély előfizetőknél maradt a kettő forint, nem emelkedett a mértéke, az előfizetéshez kapcsolódóan 700 forint maradt a havonta fizetendő távközlési adó. Pénzügyi tranzakciós illeték Augusztus elsejétől él a változás, amely szerint a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2%- ról 0,3%-ra emelkedett a díja. Tranzakciónként továbbra is maximum hatezer forint lehet. A fizetési számláról történő készpénzbefizetés 0,3%-ról 0,6%-ra nőtt, itt nincs felső korlát. Pénzforgalmi szolgáltatóknak egyszeri tranzakciós illetéket kell fizetni, az előző hét hónapra vonatkozóan visszamenőleg is. Az elmaradást pótló befizetésre kötelezték őket, vagyis a január-áprilisi hónapokra utólagosan most kell megfizetniük az illetéket, amely 208%, és négy egyenlő részletben tehetik meg ennek a kiegyenlítését. Az egyszeri befizetést szeptember 20-áig kellett bevallani, az első részt addig kellett megfizetni. 11

12 Bányajáradék Augusztus elsejétől emelkedett a bányajáradék mértéke 12%-ról 16%-ra. A termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz értékében van meghatározva. A brand felár alkalmazásával kiterjesztették a régi mezőkre is, mert a leállított régi mezők különböző gázok, földgáz tárolására vannak beállítva, és amikor kevés a földgáz, akkor ezeket a gázokat hozzák elő a mélyből, amelyek tartalékként vannak felállítva. Tehát ezekre is vonatkozik, a felár miatt három-három százalékpont emelik meg a bányajáradékot. Magánszemély kamatjövedelme A tb-szabályok szerinti belföldi magánszemély által megszerzett kamatjövedelmeket kell itt figyelembe venni. Ilyen például a különböző befektetési számlákon meglévő, és a lekötött pénzeszközök után járó kamat, amelyet figyelembe kell venni. A korábbi, január elseje előtt megkötött tartós lekötésű számláknál az volt a szabály, hogy ha öt éven keresztül nem bontottuk fel, akkor a hozam nulla kulcsos, tehát nem kell utána adót fizetni. Ha 3-5 év között bontjuk fel, akkor 10%-os adó, ha 3 év alatt, akkor 16%- os adó terheli. Ez január elsejétől úgy módosult, hogy a január elseje után kötött tartós befektetési számláknál tíz év után lesz adómentes, és csak a hatodik évtől való csökkenést lehet figyelembe venni. Az Európai Gazdasági Térség állam által kibocsátott forintban jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba való befektetésnél, vagy meghatározott kollektív befektetés esetén, az értékpapír után fizetett kamat vagy hozam alapján, illetve az értékpapír átruházásakor, beváltásakor vagy visszaváltásakor megállapított kamatjövedelem mentesség alá kerül. EHO-fizetési kötelezettséget augusztus elsején és azt követően megszerzett kamatjövedelmekre kell alkalmazni. Ha a kamatjövedelem juttatását megelőző időszak augusztus elseje előtt kezdődött, de a kamatjövedelem megszerzése elseje utáni napra esik, akkor az EHO-fizetési kötelezettség az augusztus elseje és azt követő időszakra áll be, tehát arányosítani kell. Iratkezelés Vissza kell állítani a régi iktatási rendszert, mert a társaságoknak, az egyéni vállalkozóknak az iratok kezelésével kapcsolatban szabályzatot kell készíteni, és rögzíteni kell az iratok beérkezésének és kimenetelének a folyamatát. 12

13 Iratkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell az adott vállalkozáshoz beérkező iratanyagnak az átvételére vonatkozó jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos feladatokat, valamint az átvétel utáni feladatokat. Az iratok beérkezésével kapcsolatban meg kell határozni, hogy az adott vállalkozáshoz érkezett iratanyag átvételére vonatkozó jogosultságot és az erre vonatkozó feladatokat hogyan oldjuk meg. Átvételi jogosultságnál meg kell határozni, hogy ki veheti át az iratokat. A címzett és az általa meghatározott személyhez, ha közvetlenül címezik, akkor is meg kell határozni, hogy az ő kezébe adják-e, vagy először bekerül a központi iratba és onnan fog a helyére kerülni. Intézkedést felügyelő vezetőt, az általa megbízott személyt, valamint a postai meghatalmazással rendelkező személyeket is meg kell határozni. Ha egy kétszemélyes kft.-ről van szó, akkor arra vonatkozóan kell elkészíteni a szabályzatot, hogy minden feladat az ő körébe tartozik. Ahol többen vannak, ott a felelősöket is meg lehet jelölni. Legalább egy személyt ki kell jelölni arra, hogy átveszi a postát, majd továbbítja a vezetőnek, aki eldönti, hogy kihez kell kerülnie az iratanyagnak. Ellenőrizni kell a küldemény átvételére való jogosultságot és a címzettel való összevetését, továbbá a kézbesítési okmányon, a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét, illetve a boríték vagy egyéb csomagolás sértetlenségét. A gazdálkodó szervezet részére érkező küldemény átvételét az átvevőnek igazolnia kell aláírásával és a dátum feltüntetésével, hogy mikor került ténylegesen átvételre. Sürgős jelzésű küldemények átvételénél nemcsak a napot, hanem a pontos időt is fel kell tüntetni, percre pontossággal. Tértivevényes küldemények fontossága abban áll, hogy valaki leigazolja, hogy megkapták a küldeményt. Az átvételkor arra is ügyelni kell, hogy a küldeményeket esetlegesen át kell világítani, például olyan szervezeteknél, ahol egyéb titkos adathalmazok is felmerülnek, illetve, ha számítógépen érkezik a levél, akkor vírusellenőrzést kell végrehajtani. Az iratok visszakereshetősége miatt lényeges pontos nyilvántartást vezetni. Az elévülési időn belül, tehát a nyolc éven belül bármikor keresünk egy iratot, akkor könnyen elő kell tudnunk venni. Az irat érkeztetésénél az iratot iktatóbélyegzővel kell ellátni, vagy kézzel ráírjuk, hogy mikor, és milyen melléklettel érkezett, hány darab melléklettel és kinek lett továbbítva. A küldemény felbontásakor meg kell vizsgálni, hogy a mellékletek hiánytalanul megvannak-e, a levél nem sérült-e, a dokumentumok aláírásra kerültek-e, szükség van-e ellenjegyzésre, illetve jelezni kell azt, ami ilyenkor hiányként felmerül. A faxon érkezett iratok esetében fontos, hogy másolatot készítsünk, mert például a hőpapírról hamar eltűnik az írás, tehát tartósan meg kell őrizni a tartalmát, de rá kell vezetni azt, hogy megegyezik az eredetileg megérkezett fax tartalmával. 13

14 Az iratok iktatásával kapcsolatban a régi szabályt kell használni, tehát történhet iktatókönyv használatával, amelyben a meghatározott rubrikákat kitöltjük, illetve azt is rá kell írni, hogy milyen tárgyú levél érkezett, az kihez került, hogy ha a későbbiekben keressük, akkor egyszerűen meg lehessen találni. A meghívók, közlönyök, folyóiratok, visszaérkezett tértivevények körét nem kell iktatni, ezeket más formában vezetjük fel, hiszen a közlönyöket, folyóiratokat is lefűzzük. Iktatókönyv esetében, akár gépi vagy hagyományos iktatásról van szó, naprakészen kell vezetni, és minden olyan adatot tartalmaznia kell, amelyből az irat visszakereshető. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni nem lehet, a felhasznált lapokat összeragasztani sem lehet, a bejegyzett adatokat kiradírozni, törölni nem szabad. Javítani viszont lehet, tehát az adatot áthúzzuk és felé írjuk a megfelelő adatot, kézjeggyel és dátummal ellátjuk. Téves iktatás esetén a bejegyzést áthúzással érvénytelenítjük, illetve az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett jelezni kell azt, hogy a tévesen iktatott ügyirat milyen megoldással került ki, például, hogy újra átírták, és mikor, hova iktatták. Az iktatókönyvet minden év végén le kell zárni, és az utolsó iktatás számát fel kell tüntetni, aláírással, bélyegzővel kell ellátni. Ahol kevés iktatásra váró levél van, azt megtehetjük, hogy nem egy, hanem több évet vezetünk fel benne, de ilyenkor már az elején fel kell tüntetni, hogy több éven keresztül fogjuk használni, illetve ezt a számviteli politikában is jelezni kell. Számítógépes iktatásnál szerepeltetni kell az iratokon mindazon feljegyzéseket, amelyek a hagyományos iktatókönyvbe is bekerülnek. Hozzáférést kell biztosítani azoknak, akik ezzel a számítógépes programmal dolgozhatnak. Előfordul, hogy minden egyes számla, okirat a folyamatos sorszámozásba bekerül, de ez nem egy iktatóban történik, hanem bárki, aki azzal foglalkozik, hogy szerződést köt, számláz, levelez, mindenki hozzáfér. Ilyenkor mindig a következő sorszámot adják meg, tehát az a lényeg ilyenkor, hogy mindig folyamatos legyen az iktatás, és minden rubrika megfelelően legyen kitöltve. Az is előfordul, hogy csak megfelelő hozzáférése van valakinek egy adott területhez, tehát van egy személy, akinek átküldi, majd ő továbbküldi, ha iktatásra alkalmasnak ítéli. A rendszert úgy kell archiválni, hogy a belőle nyert adatokat az elévülési időn belül bármikor elő lehessen hozni. Az iktatási adatokat utólag módosítani nem lehet, csak javítani, ilyenkor be kell naplózni a javítást, az eredeti és a javított adatok megőrzésével egyaránt. A beérkezett és iktatott iratok szétosztásánál is meg kell határozni, hogy kinek a jogkörébe tartozik, amely általánosságban a vezető jogköre, de le is adhatja ezt a jogkört. 14

15 A szabályzatban azt is le kell írni, hogy kinek van jogosítványa arra, hogy válaszoljon a megkeresésekre, levelekre. Kimenő iratok postázásánál a vállalkozás iratkezelőjének vagy a megbízott személynek a leveleket úgy kell előkészíteni a postázásra, hogy a megfelelő aláírással el legyen látva, a sorszámmal be lehessen azonosítani, és ennek megfelelően kell a továbbítást megtenni, amely a kimenő iktatókönyvben kerül feljegyzésre. Irattári tervet kell készíteni az irattározásról. Azokat a dokumentumokat tartalmazza az irattári terv, amely iratok tárolásra kerülnek. Egyes irattári tételszámokhoz iratokat kell feltüntetni, és azok megőrzésének az idejét is. A különböző iratanyagokat időrendi sorrendben helyezzük el, és az időrendi sorrendiséghez kapcsolódóan figyeljük az elévülési időt. Az elévülési idő bekövetkezésekor megnézzük, hogy selejtezhetjük-e vagy levéltárba kell helyezni. A selejtezhető iratok meghatározását is ebben a szabályzatban kell leírni. Az irattári tételszámhoz kapcsolódóan azt is meg kell határozni, hogy mely iratok selejtezhetőek, és melyek nem. Nem selejtezhetőek a munkaügyi, bérszámfejtési és a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó iratanyagok, az összes többi selejtezhető. Ha nem selejtezhető okiratról beszélünk, akkor ezeket át kell adni a levéltárnak. Egy megszűnő cégnél az alapító okiratot, a munkaügyi iratokat levéltárba kell helyezni. A jelentősége abban áll, hogy meg tudják állapítani a jövőben, hogy milyen vállalkozások voltak, milyen tevékenységet folytattak, milyen munkabérrel dolgoztak ebben a korban. Az irattárba helyezés azért fontos, hogy ténylegesen követhető legyen az iratok megléte, bármikor elő lehessen venni. Egy könyvelő irodában nem szabad az ügyek iratait hosszú távon őrizni, maximum egy évig, majd ezt az anyagot vissza kell adni, és innentől az ügyfél őrizze tovább. Ha egy iratanyagot elő kell venni, akkor megnézzük, hogy van-e jogosultsága az illetőnek beletekinteni az adott iratanyagba. Ha van jogosultsága, akkor oda tudjuk adni, akár másolat készítésével, akár az eredetit is elviheti, de ilyenkor fel kell jegyezni, hogy kinek, mikor, mennyi időre adtuk ki az anyagot. Selejtezést csak megfelelő előkészületekkel lehet elvégezni. Az irattári tervben rögzített őrzési idő eltelte után lehet ezt elvégezni, vagy év végén. 15

16 Az okiratok nem kerülhetnek ki a kukába, külön kell arról rendelkezni, hogyan fogjuk megsemmisíteni. Például iratmegsemmisítővel, vagy elégetjük, de ilyenkor még két személynek kell igazolnia az iratok elégetését. Azoknál a szervezeteknél, amelyeknél a létszám több, mint két fő, ott legalább három főből álló selejtezési bizottságot kell létrehozni. Az egyik leltároz, selejtez, a másik kettő jegyzőkönyvben igazolja, hogy tényleg úgy történt, ahogyan azt leírták. Mindhárman aláírják, és az irattárba helyezik az elévülési idő végéig. Az iratok megsemmisítésénél a vezető dönti el, hogyan lesz majd ténylegesen a megsemmisítés. Ha olyan iratanyagot akarunk megsemmisíteni, amely bármilyen szigorú elbírálás alá esik, például egy szigorú számadású nyomtatványtömböt, akkor az adóhivatalhoz be kell jelenteni. Az adóhivatal munkatársa ilyenkor vagy visszajelez, hogy milyen sorszámtól meddig lehet megsemmisíteni, de általában inkább kimennek a vállalkozáshoz, és megnézik, hogy az iratok ténylegesen is megsemmisítésre kerültek. Ha olyan okiratokról van szó, amelyek valamilyen veszélyes hulladéknak minősülnek, például a vegyszeres papírok, azokat le kell adni, úgy fogják megsemmisíteni. IFRS Január elsejétől már vannak olyan szervezetek, akiknek kötelező IFRS szerint könyvelni, a konszolidált beszámolót készítők, és mindenkinek, aki részt vesz a könyvelésben, IFRS minősítéssel kell rendelkezni. IFRS könyvvezetésen az Európai Unióban az éves beszámolót értik. Az éves beszámoló része a konszolidált beszámoló. A nyugati országokban sem a konszolidációs beszámoló van zömében bevezetve, hanem a kisebb vállalkozásokhoz kapcsolódó IFRS-beszámoló. Nálunk egy fordítási hiba történt, amelyet korrigálni fognak, tehát előbb-utóbb bekerül az, hogy az éves beszámoló, majd az egyszerűsített éves beszámoló kerül középpontba. Itt lesz majd egy nagy szakadék, mert a kisvállalkozóknak a mikrogazdálkodói beszámolót, az éves, vagy egyszerűsített évesnél pedig az IFRS-eket vezetik be. Az IFRS-ekkel kapcsolatos szabályozásoknál több fogalom is nagyfokú eltérést tartalmaz. Ilyen az értékelés, amelynél a valós érték használata az, amit nagyon pontosan meg kell fogalmazni, tehát a saját rendszerünkben nem mindig a valós értéket tudjuk figyelembe venni, mert attól, hogy megkötünk egy szerződést, még nem biztos, hogy megvalósul. Az IFRS-ek esetében ezt viszont már könyvelni is kell. Ebből is látszik, hogy nagy az eltérés, mert például, ha azt mondjuk, hogy egy 10 millió forintos beruházást hajtunk végre, akkor az mindkét félnél könyvelésre kerül. A magyar szabályok szerint viszont, ha megkötöttük a 16

17 szerződést, majd a teljesülés után fogjuk könyvelni. Tehát itt elválik a kettő. Az, hogy mi alapján könyvelünk, hogy például két fél szóban megállapodik arról, hogy 10 millió forintos beruházást fognak létrehozni, akkor az a könyvelési alapja, hogy erről készítenek egy feljegyzést, és mindkét fél aláírja. Ez a papír, majd könyvelési alapbizonylat mindkét helyen. Nálunk ez nem így működik. Pénzügyi instrumentumok besorolását nálunk jelen pillanatban csak a banki szféra használja. A banki szférában használt elszámolásokat szeretnék a vállalkozási szférába is behozni, tehát hogy a befektetések, hozamok elsődlegességét tudják majd figyelembe venni a vállalkozások tervezésekor. Azért fontos, mert ha például egy vállalkozást szeretnénk létrehozni, akkor már tudni kell, milyen fedezetet lehet hozzá biztosítani. Ha a fedezetet tudjuk biztosítani, akkor a vállalkozás sikeres lesz. Tehát onnan kell kiindulni, hogy majd lesz pénz, hitel vagy támogatás, már van egy fedezet, amiből meg lehet valósítani, tehát máris kapcsolható hozzá egy valós fedezeti rész. A fedezeti elszámolásnál is ez az elsődleges, hogy először is megvan a fedezet és azt kell kiszámolni hozzá, hogy ez a fedezet mekkora hozamot fog biztosítani, így jobban az eredményesség felé fordul. Konszolidációnál több vállalkozás összesített adatait hozzuk egy beszámolóba, természetesen a halmozódásokat kiszűrve. Nettósításról beszélünk, nem bruttósításról, mint ahogyan a magyar számvitelben használjuk. Tehát itt az elszámolások között csak a különbözet jelenik meg. A magyar számviteli szabályozásban a legfontosabb szabály a számviteli törvény, amelyhez különféle kormányrendeletek, adótörvények kapcsolódnak, és ezeknek a végrehajtására megjelenő rendeletek. A vállalkozás szintjén a legfontosabb szabály a számviteli politika, amely azt tükrözi, hogy önmagam részére milyen szabályokat állítok fel. A szabályozás szintjein, az Európai Uniós direktívákkal kapcsolatban, először is az irányelveket kell megemlíteni. Ebben az esetben meghatározzuk azokat a jogszabályi helyeket, amelyek mindenki számára iránymutatást adnak. Ezek alapján tudjuk a nemzeti szabályainkba beépíteni az uniós szabályokat. Vannak a rendeletek, amelyek általános hatályúak, és a tagállamokra közvetlenül alkalmazandók, tehát mindenkire kötelezően alkalmazandók. A közlemények nem kötelezőek, de ha a gyakorlatban egyet is megvalósítunk belőlük, onnantól kezdve kötelezővé válnak. Az ajánlások sem kötelezőek, csak egy közvetítő jelleget adnak, és a használatuk is, ha elfogadjuk, akkor sem kötelező érvényű, változtatni, módosítani lehet rajta, csak közelítünk az elvárási szinthez. 17

18 Az 1606/2002. Európai Közösségi rendelet mindenki számára az IFRS-eket, az IASszabványokat előírja. Ez alapján vezetjük be mi is most, január elsejétől az IFRS-ek kötelezőségét. Irányelveket is figyelembe kell venni, ezek azok a speciális szabályzatok vagy információs vonatkozású rendelek, amelyek egy-egy ágazathoz kapcsolódnak, és a különböző tevékenységekhez kapcsolódó adatok gyűjtését segítik elő. A különböző irányelvek között a bankok, biztosítók és a földgáz, a villamos energia, az energiahálózat az, amely a legtöbbet foglalkoztatott ágazatok, és ezekre próbálják az egységes szabályokat kialakítani, hiszen ezek teljes mértékben lefedik az Európai Uniót, így egységes elbírálás alá kell kerülniük. A tagállamoknak a sajátosságait úgy kell figyelembe venni, hogy ebbe bele kell építeni az európai uniós egységesített elveket. Úgy kell megalkotni a saját nemzeti jogszabályokat, hogy azok kompatibilisek legyenek a szomszédos országokkal, a meglévő tagállamok szabályaival. Nem kötelező szó szerint átvenni, de nem lehet ellentétes azzal, amit a nemzetközi szabályozás előír. Keretszabályként működik, nem mondja meg taxatíve, hogy mit kell tenni, csak férjen bele abba a szabályozásba, amit előír a jogszabály. Választási lehetőséget tartalmaz, tehát jogom van eldönteni azt, hogy mit szeretnék tenni, de ennek bele kell férnie a keretszabályba, és ennek megfelelően lehet a vállalkozást működtetni. Számviteli irányelveknél a beszámoló elkészítésének szabályozásában lényeges, hogy egyforma legyen. Tehát egy Magyarországon elkészített beszámolót úgy kell tudnia olvasni egy francia állampolgárnak, mintha otthon készítette volna el. Ez még nem áll össze nálunk, tehát nem kompatibilis a magyar számviteli szabvány a nemzetközi szabvánnyal. Az IFRS-eknél a tárgyi eszközökön belül az ingatlanok nem úgy vannak behatárolva, mint nálunk, hogy egyes számlaosztályon belül tárgyi eszközként jelöljük meg, hanem folyamatos sorszámot kapnak a különböző területekre. Van befektetett ingatlan, értékesítési ingatlanhoz kapcsolódó bevétel, egyéb művelési ági ingatlan, tehát többfajta ingatlan, és ez mind-mind más sorszám alá tartozik. Amikor a beszámolóban megjelenik, akkor azt kell tudnunk, hogy hosszú távra terveztük a bevételeinket, rövid tárva terveztük a forgatásieladási ingatlanjainkat, meghatározzuk azokat a területeket, amelyekhez tartozik. Az 1606/2002. nemzetközi számviteli standardok azok, amelyek elsődlegesen előfordulnak, és ezek azok, amelyek fejlődtek is, ugyanis először az IAS-rendeletek kerültek meghatározásra. Most már ezek a szabványok átmennek az IFRS-ekbe, és gyakorlatilag, amíg minden át nem megy, addig az IAS-szabványokat használjuk azok közül, amelyekből nem lett még IFRS. 18

19 Az Amerikai Egyesült Államokban a US GAAP féle könyvelési, beszámolási rendszer folyik. A kettő merőben eltér egymástól, tehát a tagállamok IFRS szerinti beszámolása, és az US GAAP szerinti beszámolás. Még nem tudni, melyiket fogják bevezetni. Európa ragaszkodik az IFRShez, Amerika viszont az US GAAP-ot kívánja használni. Minél több amerikai befektetés lesz Európában, annál inkább elvárják majd, hogy az ő rendszerüket ismerjük és használjuk. Az IFRS-ekre jellemző a pénzügyi szemlélet és a befektető központú információszolgáltatás. Úgy kell értékelni az eszközöket és forrásokat, hogy a befektetés szempontjait kell figyelembe venni. Maga a standard struktúrája úgy áll össze, hogy meg kell határozni minden standard célját, azt, hogy kire vonatkozik, adni kell hozzá konkrét definíciókat. Azt is meghatározza az IFRS, hogy mi a teendő, ha IFRS szerinti beszámolót kívánunk készíteni. Csak a harmadik évben térhetünk át, mert az első két évet is hozzá kell igazítani, tehát eleve úgy fogunk átállni, hogy az előző éveket is hozzá tudjuk igazítani, amelyre külön szabványt készítenek. Azért is fontos, mert meghatározzák, hogyan lehet az első évet úgy végigvinni, hogy az valós képet mutasson. A követő évekre is előírja a szabványt, hogy az eredeti, bázis évet megfelelően tovább lehessen vinni. Ahogyan a magyar beszámolókat közzé kell tenni, ugyanúgy közzé kell tenni az IFRS által készült beszámolókat, csak nem kell egy központi rendszeren keresztül vinni. Az elsődleges már náluk nem az ellenőrzés, hanem az, hogy bárki a saját weblapján, közösségi portálon megjelenítse a beszámolóját. Különböző függelékek, átmeneti rendelkezések segítik magát az egész IFRS-rendszert ahhoz, hogy ténylegesen alkalmazni tudjuk. Jelenleg 12 IFRS létezik. A témák úgy következnek, ahogyan felvetődtek a tagállamban, tehát nem a számvitel összetétele szerint. Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazásánál abból indultak ki, hogy valamikor el kell kezdeni mindenkinek, így készült róla egy standard. Részvényalapú kifizetés, üzleti kombináció, biztosítási szerződés, értékesítésre tartott befektetési eszközök és a megszűnt tevékenységek. Ásványkincsek, pénzügyi instrumentumok, működési szegmensek, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos ismételt megjelenítés, konszolidált, közös megállapodások, más gazdálkodó szervezetekben lévő érdekeltségek közzététele. 41 IAS-szabvány létezik jelenleg. Az IAS-szabványok hasonló szemléletben kerültek meghatározásra, és ezek kerülnek át az IFRS-ekbe. Ami nagyon fontos, hogy külön van nyereségadó, beruházási szerződés, bevétel, 19

20 munkáltatói juttatások, nálunk meg bérjellegű ráfordítások vagy befektetett eszközök vannak, tehát más oldalról fogja össze a csoportosításokat, és más szemléletben kell nekünk ezeket figyelembe venni. Befektetési célú és immateriális javak mind-mind máshogy jelentkeznek, és ez a mai napig folytatódik, hiszen ha egy tagállamnak van egy gondja, problémája, akkor máris külön sorszám alatt, külön témaként megbeszélik. Kapcsolódnak a számviteli standardokhoz megjegyzések is. Ha egy standardról beszélünk, akkor legalább még 4-5 standardot figyelembe kell venni, mert meghatározott szempontokat vizsgálunk. Léteznek kiegészítések, megjegyzések, amelyek a különböző tagállamok által meghatározott információkat adják az alkalmazáshoz, és ezek is felmerülésük alapján kerültek számozásra. A szabályozásban azt láthatjuk, hogy egymásra épülnek, hozzákapcsoljuk az uniós szabályokat, a saját nemzeti szabályokat, és ennek az értelmezését, ajánlásait fogjuk elbírálni az egy adott gazdasági eseményt, amit éppen le kell kezelni. Ahhoz, hogy az IFRS-ekre át tudjunk térni, először is szemléletváltásra van szükség. Más a szerkezete a mérlegnek, az eredménykimutatásnak, hiszen más oldalról közelíti meg. Egy éves beszámoló elkészítésének az oldaltartalmát, ha megnézzük, akkor jelenleg ez nálunk négy oldalas mérleg. Két oldalas eredménylevezetés, és harminc oldal kiegészítő melléklet. Az IFRS esetében 130 oldal ugyanez a beszámoló. Ha van a mérlegben egy immateriális jószág, ami egy vagyonértékű jog, akkor annak az egy számához van tíz kérdés, amelyet meg kell válaszolni. Ezeket a kérdéseket valószínűleg a másik partner feltenné, ha ezt az egy számot meglátja, például, milyen funkciót tölt be a vállalkozásnál, milyen eredményességgel lehet működtetni, milyen érdekeltségek kapcsolódnak hozzá stb. Nincs kiegészítő melléklet, hanem megjegyzések vannak külön hozzá. Mindent úgy kell összeállítani, hogy a külső partner maximálisan meg tudjon arról bizonyosodni, hogy a beszámolóban lévő számok mit tükröznek, mennyire hatékony a működés. Tehát az eredményesség, a hozam a legfontosabb, hány év alatt térül meg, hogyan tudjuk a saját javunkra fordítani. Egy cégalapítás IFRS szerint úgy történik, hogy nemcsak megállapítjuk, hogy mennyibe kerül a cég alapítása, mennyi tőkét kell befektetni, hanem azt is meg kell határozni, hogy 1, 10 vagy 20 éven belül, ha megszüntetjük, akkor milyen ráfordítással fog megvalósulni. 20

21 Környezetvédelmi termékdíj Június elsejétől változott a környezetvédelmi termékdíj szabályozása. Figyelembe kell venni, hogy a évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos törvény, és ehhez kapcsolódik a végrehajtási rendelet is június elsejétől a záradékok szövege változott. A záradékokat a számlára rá kell írni, a záradéknak a szövegében történt módosítás. A záradék szövege a csomagolószerrel kapcsolatban úgy változott, hogy a csomagolószer termékdíja a vevő eseti nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre, hiszen ő kikerült a termékdíj-fizetési kötelezettség alól. A termékdíj fizetési kötelezettség a vevőnek meghatározott számon iktatott nyilatkozata alapján a vevőt terhelte, ez most júniustól úgy változott, hogy a csomagolószer termékdíja a vevő meghatározott számon iktatott időszakra vonatkozó nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre. A csomagolószer kiskereskedelmi értékesítése során eddig nem kellett záradékot írni a számlára, de júniustól már kötelező. Függetlenül attól, hogy nem kell megfizetnie a termékdíjat, de záradékfeltüntetési kötelezettsége fennáll. A csomagolószer katalógusnál visszatértünk a január elsején hatályos vámtarifaszámhoz június elsejétől. Kiemelésre kerül a végrehajtási rendelet egyes mellékletében található CSKszámokkal kapcsolatban, hogy a termékek, amelyekből vagy technológiai eljárás, vagy egyéb ok folytán nem képződik csomagolás (építési műanyag fólia, különböző átmérőjű zsinórok, pénztárgép szalagok), június elsejétől az átvállalással érintett termékek CSK-kódjánál csak az első három karaktert kell feltüntetni. Az átvállaló kötelezettségeinél változás, hogy az átvállaló az átvállalt kötelezettség teljesítését a csomagolást előállító belföldi vevő átvállalása esetén a csomagolószer csomagolás részeként történő forgalomba hozatalát, felhasználását igazoló bizonylatokkal fogja igazolni. Az átvállaló vevőnek kell tudnia, hogy ilyen papírral, okmánnyal rendelkezik. Ehhez kapcsolódik, hogy a beérkezett csomagolószer mikor került csomagolásra, felhasználásra, ezt is tudatni kell a partnerrel. A végrehajtási rendelet négyes mellékletében pontosításra került a bevalláshoz kapcsolódóan, hogy a bevallás teljesítéséhez szükséges az átvállalásra vonatkozó adattartalom. A jövőben adatot kell szolgáltatni a csomagolóanyag kiskereskedelmi értékesítője által átvett mennyiségről, a csomagolószer továbbértékesítője által átvett mennyiségről, illetve a csomagolószert előállító belföldi vevő által átvett mennyiségről is. Az újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatos változások a végrehajtási rendelet nyolcas mellékletében szerepelnek. Az újrahasználható csomagolószereknél a bejelentő már nem 21