PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1"

Átírás

1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné Szak: Forgalmi adószakértő Konzulens: Fábiánné Játékos Judit

2 Bevezetés... 4 I. Az általános forgalmi adó főbb jellemzői Az általános forgalmi adó forgalma, jellemzői, a forgalmi adózás alapvető jogelvei a magyar szabályrendszerben Az EU adózás alapelvei, adóharmonizáció, az EU úgynevezett átmeneti Áfa-rendszerének alapelvei... 7 II. Az uniós és hazai áfa szabályozás jogforrásai Az uniós áfa szabályozás jogforrása A hatályos magyar szabályozás kialakulásának áttekintése az alapvető rendelkezéseinek vonatkozásában III. Az adócsalás fogalma, fajtái, uniós és hazai jellemzői, a kialakulását elősegítő tényezők és feltárásuk, az adócsalás elhatárolása az adóelkerülés és az agresszív adótervezés fogalmaitól Az adócsalás kialakulását elősegítő tényezők, a csalási technikák feltárásának jellemzői Az adócsalás fajtái IV. A fordított adózás az általános forgalmi adó rendszerében A fordított adózási rend Európai Uniós szabályainak alapjai A fordított adózás szabályozása Magyarországon A fordított adózás bevezetésének okai Magyarországon, EU én hatályba lépett ún. gyors reagálású mechanizmus (Quick Reaction Mechanism) - ennek előnye, alkalmazhatósága, ebben rejlő lehetőségek, következményei V. A fordított adózás fogalma, a fordított adózásban résztvevő személyek A fordított adózás fogalma A fordított adózásban részt vevő személyek VI. A fordított adózás alá tartozó ügyletek, ingatlan esetében Az ingatlan értékesítés áfa szabályai Ingatlan fogalma és ingatlanok Áfa törvény szerinti csoportosítása Ingatlanok Áfa törvény szerinti csoportosítása Fogalom magyarázatok Adóköteles ingatlanértékesítések Adómentes ingatlanértékesítések Adómentes ingatlanértékesítések adókötelessé tétele Kizárólag adómentesen értékesíthető ingatlanok Az adó megfizetésre kötelezett személy Fordított adózás ingatlanértékesítés esetén VII. A fordított adózás folyamata Oldalszám: 2

3 7.1. A teljesítés idő pontja Adófizetési kötelezettség keletkezése Számlázás A vevő adólevonási joga Az eladó adólevonási joga Az adómentes adóalanyok többletterhei Az Eva-s vállalkozók A fordított adózásra vonatkozó szerződés Jogkövetkezmények Átmenet a hatályba lépés után VIII. 2378/2011. számú közigazgatási elvi határozat IX. Összefoglalás X. Irodalomjegyzék Oldalszám: 3

4 Bevezetés Az általános forgalmi adó (áfa, angolul Value Added Tax (VAT)) a forgalmi adók egyik típusa. A modern gazdaságban állami jövedelmek jelentős forrása a társasági adó és a jövedelemadó mellett. A végfogyasztásra vetik ki, ezért elméletileg minden vásárló megfizeti. Mivel azonban az alacsonyabb jövedelműek és a többgyermekesek jövedelmük nagyobb részét általában teljes egészét napi cikkek vásárlására fordítják, míg a gazdagabbak megtakarítása, külföldi fogyasztása gyakran mentes az áfától, ezért az áfát a szegények adójának is nevezik. A magasabb áfa és az alacsonyabb jövedelemadó a jövedelmi különbségek széthúzását eredményezi a társadalomban, viszont hívei a versenyképesség fokozódását várják tőle. A magyar adórendszerben az általa hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie. Mivel a hozzáadott és nem a teljes érték után fizetendő, az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül. Az áfa indirekt adó, hiszen nem az fizeti be az államnak, akitől a forrás összege származik. A kettős adóztatás elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni vagy pedig az adó visszatérítés eszközét alkalmazzák. Az adócsalások elhárítása érdekében vezették be a fordított adózási rendet (2007. évi CXXVII. tv ). Ilyenkor a kiállított szállítói számlában nem kell szerepeltetni a szolgáltatás áfáját, azt a vevő/megrendelő fizeti/vallja be a saját áfa bevallása során az adóhatóságnak. Az áfa szabályozásáról a évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról című jogszabály rendelkezik, amely az évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról című törvényt helyezte hatályon kívül. Az Áfa rendszerében a főszabálytól eltérő kisegítő jellegű elem a fordított adózás, ezért alkalmazása csak indokolt esetben célszerű. Mivel az értékesítési, szolgáltatási lánc végén általában nem áfa adóalany természetes személyek vannak, az áfában nem célszerű a fordított adózás általános alkalmazása. A fordított adózást ott érdemes használni, ahol azt az adott terület jellemzői, sajátosságai megkívánják. Érdemes elgondolkodni azon, mely területek problémájára lehet megoldás a fordított adózás. Az ÁFA csalás és ÁFA kikerülés elleni küzdelemben határozott fellépésre van szükség. Az ÁFA csalás és az ÁFA kikerülés korlátozza a tagállamok bevétel teremtési képességét, és akadályozza őket gazdaságpolitikájuk végrehajtásában. Becslések szerint több tíz milliárd euró marad offshore cégeknél, csökkentve a nemzeti ÁFA bevételeket. Az EU átfogó eszköztárat dolgozott ki, amelynek segítségével a tagállamok hatékonyabban tudják felvenni a küzdelmet az adócsalás és az adókikerülés ellen. Az eszköztár (az átláthatóság növeléséről, az információcseréről, a közigazgatási együttműködésről, fordított ÁFA-ról szóló) uniós jogszabályokat éppúgy magában foglal, mint a tagállamoknak tett, összehangolt fellépésre vonatkozó ajánlásokat. A tagállamok már számos fontos lépést megtettek, de jobban ki kellene használniuk a rendelkezésre álló eszközöket. Oldalszám: 4

5 A dolgozatomban bemutatásra kerül az általános forgalmi adó - mint egyik fő költségvetési bevételi forrás. Jelen adónem be nem fizetése (elcsalása), valamint ennek egyik általam legjobbnak vélt lehetséges elkerülési módjának bemutatása: a fordított ÁFA. Dolgozatom bemutatja az ingatlan piacot az adózási oldalról. Oldalszám: 5

6 I. Az általános forgalmi adó főbb jellemzői 1.1. Az általános forgalmi adó forgalma, jellemzői, a forgalmi adózás alapvető jogelvei a magyar szabályrendszerben Az áfa a hazai adórendszernek is jellemzően jól tervezhető, stabil eleme. Ebből az adónemből származik a költségvetés bevételeinek több mint egy negyede. Az általános forgalmi adó a hozzáadott érték típusú adók csoportjába tartozik. Alkalmazása az EU tagállamai körében általános, bevezetése az Európai Unió Áfa irányelve alapján kötelező. Az általános forgalmi adó a közvetett (indirekt) adók csoportjába tartozik, mivel az adófizetők jövedelmét közvetlenül nem terheli, az adó fizetője és viselője elválik egymástól. Az adó forgalmi jellege abból adódik, hogy a termékek és szolgáltatások teljes forgalma után esedékes. Általános jellegét mutatja, hogy néhány adómentes szolgáltatástól eltekintve, kiterjed a belföldi eredetű szolgáltatások teljes körére, továbbá az import termékekre és az exportértékesítésre is. Az adó az értékesítés minden fázisában esedékes, emellett elősegíti a gazdasági versenyt, hiszen az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy az értékesítést milyen tulajdonformában és milyen vállalkozási keretek között végzik. Az általános forgalmi adó legfontosabb jellemzője, hogy minden vállalkozás az általa létrehozott új érték után adózik. Hozzáadott értéknek nevezzük azt az értéktöbbletet, melyet az egyes termelési, szolgáltatási fázisokban a gazdálkodók a megelőző fázisból vett termékhez hozzáadnak. A hozzáadott érték az adott fázisban felhasznált személyi jellegű ráfordításokat elszámolt amortizációt, és egyéb költségeket, valamint a piaci viszonyok által is befolyásolt nyereséget tartalmazza. A hozzáadott érték adózása az úgynevezett nettó elszámolás által valósul meg: az adó elszámolásának általános szabályait alkalmazó vállalkozás, az általa kibocsátott termékek teljes értéke (adóalap) után felszámítja az adót. A termék előállításához felhasznált anyagok, áruk beszerzési ára előzetesen felszámított adót tartalmaz. Az általános szabályok szerint adózó vállalkozás az általa felszámított (fizetendő) adóból jogosult levonni a rá áthárított (levonható) adót, és így csak a különbözetet számolja el az adóhatósággal. Oldalszám: 6

7 Főbb adó- és járulék bevételek alakulás 2013-ban adatok MRDFt-ban TB járulék és szociális hozzájárulási adó Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Jövedéki adó Társasági adó Egyéb a. Az EU adózás alapelvei, adóharmonizáció, az EU úgynevezett átmeneti Áfa-rendszerének alapelvei Az EU-ban az adópolitika, a szuverenitás elve alapján alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozik, célja a közkiadások finanszírozása és az újraelosztás, a Gazdasági és Monetáris szintjén pedig a stabilizáció, a sokkok ellensúlyozása a közös monetáris politika fenntarthatósága érdekében. Az EU törekvése e területen ezért pusztán annak biztosítása, hogy a tagországok rendszerei kompatibilisek legyenek egymással és az EU célkitűzéseivel. Ennek érdekében több alapelvet alkalmaz. Oldalszám: 7

8 Az EU szabályozása tiltja olyan adó alkalmazását, amely direkt, vagy közvetett, módon előnyt biztosít a közvetett termelésnek a többi EU tagországgal szemben. A kettős adóztatás elkerülése érdekében az Európai Unió további elveket is érvényesít. Az országok korlátlan adóztatási szuverenitásán alapuló területi hatály elve szerint csak az adott ország területén bonyolított ügyletek adókötelesek. A külföldi ügyletek még abban az esetben sem tartoznak az adó hatálya alá, ha azokat hazai cégek bonyolították. A belföldön teljesített ügyletek ugyanakkor adókötelesek tekintet nélkül arra, hogy belföldi, vagy külföldi vállalkozás hajtotta végre. Az államhatárt átlépő termékforgalom esetén a közvetett adózásnak elvileg kétféle módszere alkalmazható. Az egyik módszer a rendeltésihely szerinti adóztatás elvére épül (az úgynevezett célország elve), a másik módszer a származás országa szerinti adóztatás elvét érvényesíti, azaz a termék az előállítás államában adózik (az úgynevezett eredet elve). A Közösségen belüli áru- és szolgáltatásforgalom adóztatására a bizottsági célkitűzések értelmében, végső célként az eredet szerinti adóztatás elvét kellene érvényesíteni. Ezért az induló időszakra vonatkozóan átmeneti szabályozás és egyetértő megállapodás született a célország szerinti adóztatási elv alkalmazásáról. Ennek alapján tehát azok az áruk, melyeket a közösségi kereskedelemben értékesítenek csak a fogyasztás országában tehetők adókötelessé és az értékesített terméket terhelő előzetesen felszámított adó az értékesítő tagállamában visszaigényelhető. A célország szerinti adóztatás elve alól ugyanakkor mégis maradtak bizonyos kivételek. Egyes adóköteles tevékenységekre, illetve adózói körökre vonatkozóan ugyanis az általánostól eltérő azokhoz képest egyszerűsített, vagy a teljesítés hely tekintetében eltérő, úgynevezett fordított adózás hatálya alá eső szabályok vonatkoznak. Az átmeneti időszak alkalmazásának több végső határideje volt (1992., majd 1996., majd December 31.), ám még ez ideig nem született megállapodás az új elszámolási elvre történő átállásról. Az átmeneti szabályozás előnye, hogy a hatályos elszámolási mód enyhíti a piaci verseny torzulásait, illetve a közvetett adóbevételeknek az árut fogadó végső felhasználó országokba történő átengedésével gyorsítani lehet a periférikus országok felzárkózását. A Közösségen belüli ügyleteket érintően, amennyiben a területi hatály, vagy a célország elve kettős adóztatást, vagy az adóztatás elmaradását eredményezi, az adott ügylet adóhatóságának megállapításában az egyenlőség követelménye játszik döntő szerepet júniusában a Tanács az áfa csalás küzdelmeiről folytatott vita keretében már felkérte a Bizottságot arra, hogy ismételten vizsgálja meg az eredet szerinti adózás alkalmazásának lehetőségét. A Bizottság a tagállamonként eltérő áfa kulcsok problematikájának megoldására egy olyan modellt javasolt, melyben az adóalanyoknak történő Közösségen belüli szállításokra 15 %-os adót vetnének ki, és az alkalmazandó kulcs eléréséhez a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy beszedi a fogyasztótól az áfa különbözetet, vagy visszafizeti a befizetett áfa többletet. A Tanács a Bizottság ilyen jellegű javaslatát nem fogadta pozitívan. Időközben azonban a Tanács által elfogadott, az egyes konkrét tranzakciók adóztatási helyét illető, új irányelvek egyértelműen eltávolodtak az eredet szerinti adóztatás alapelvétől, az adóztatás helyeként a fogyasztás helyét vagy azt a helyet határozva meg, ahol a fogyasztó székhellyel rendelkezik. Oldalszám: 8

9 A Bizottság az áfa rendszer átalakítását célzó, Decemberben kibocsátott zöld könyve egyik sarokpontjaként határozta meg a Közösségen belüli ügyletek teljesítési helyének rendezését. Oldalszám: 9

10 II. Az uniós és hazai áfa szabályozás jogforrásai 2.1. Az uniós áfa szabályozás jogforrása Az Európai Unió adójogának fejlődése szempontjából kiemelkedő szerepe volt az Egységes Európai Okmánynak, aminek hatására az adóharmonizáció szinte minden területén javaslatok, és ami ennél is fontosabb, jogszabályok születtek. A forgalmi adók harmonizációjának kezdeti szakaszában a fő követelmény a közösségi kereskedelem akadálymentes biztosítása volt, ami az adósemlegesség elvének, vagyis a nemzeti termékek és a tagállamokból származó import adózási szempontból való egyenlő elbánása elvének az érvényesítését jelentette. A Tanács április 11-én, elfogadta a Bizottság által 1964 júniusában benyújtott, a forgalmi adók harmonizációjáról szóló első áfa irányelv javaslatot, valamint egy másik, a közös forgalmi adórendszer szerkezetéről és részletes szabályairól szóló új irányelv javaslatot. Az első irányelv arra kötelezte a tagállamokat, hogy legkésőbb Január 1-jei határidővel a korábbi forgalmi adók helyett egy közös, többfázisú, nem kumulatív jellegű hozzáadottérték-adót vezessenek be. Ezt a határidőt a harmadik, negyedik és az ötödik irányelv meghosszabbította. Az első irányelv szerint a közös áfa rendszer elve azt jelenti, hogy a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra olyan általános forgalmi adót kell kivetni, amely arányos a termékek és szolgáltatások árával, függetlenül az adó-megállapítást megelőző, az előállítási és értékesítési fázis során felmerülő ügyletek számától január 1-jén hatályba lépett a hatodik Áfa irányelv, mely keretbe foglalta a többfázisú nettó forgalmi adózás elemeit. A hatodik irányelv többször módosításra került. Ezek közül a legjelentősebb módosító jogszabály, az egységes piac szabályainak bevezetésével kapcsolatos átmeneti rendszer szabályait rögzítő irányelv, mely január 1-jei hatállyal kezdődően a pénzügyi határok nélküli rendszer keretei vázolta fel január 1. napjával ugyanis megszűnt a tagállamok határain a vámellenőrzés. Az újonnan bevezetett rendelkezések értelmében a tagállam határain kívülre történő értékesítéshez kapcsolódó adómentes exportot felváltotta az adómentes Közösségen belüli értékesítés, míg a tagállamba történő importot a Közösségen belüli beszerzés. Az átláthatóság és az ésszerűség érdekében ezért egy idő után szükségessé vált annak átdolgozása, melyre vonatkozóan az Európai Bizottság 2004-ben javaslatot terjesztett elő. Az új közös hozzáadott-értékadó rendszerről szóló irányelvet az Európai Tanács November 28-án fogadta el, mely Január 1-jei hatállyal váltotta fel az első és a hatodik irányelvet. A direktíva hatályba lépése óta már többször módosult. A jogszabályt módosította a 2008/117-es számú direktíva az áfa csalás elleni küzdelem jegyében, mely elsősorban a tagállami adóhatóságok részére benyújtandó áfa összesítő nyilatkozatok tekintetében tartalmazott új szabályokat. Oldalszám: 10

11 2.2. A hatályos magyar szabályozás kialakulásának áttekintése az alapvető rendelkezéseinek vonatkozásában. A hatodik irányelv az általános forgalmi adózás szabályait, annak valamennyi részletét illetően nem határozza meg. Az uniós irányelvek sajátossága ugyanis az, hogy csupán az egyes tagállamok által elérendő, végső eredményeket állapítják meg, vagyis a tárgyalt témakör valamennyi részletét nem szabályozzák. Az áfa direktíva több kérdésben kifejezetten eltérést enged a tagállamoknak az irányelv szabályaitól. Ezért az egyes országok rendelkezéseiben így hazánkban is eltérések adódnak egyrészt az általános forgalmi adózást illető részletszabályozások terén, másrészt a szabályok bizonyos gyakorlati alkalmazása vonatkozásában május 1. óta Magyarországra is a közösségi szabályozás az irányadó, azaz a tagállamok között megszűnt a vámellenőrzés, a tagállamok közötti kereskedelemre a Közösségen belüli beszerzés, illetve a Közösség másik tagállamába történő értékesítés szabályai az irányadóak. A korábbi áfa törvényben használt termékexport nem más, mint a hatályos áfa törvény szerint a termékek kivitele az EU-n kívüli harmadik országokba, illetve az áfa irányelv hatálya alá nem tartozó területekre. A tagállami, az áfa irányelv hatálya alá tartozó területekre történő árukivitelt pedig megkülönböztetésül Közösségen belüli termékértékesítésnek nevezik. A termékexport valamennyi tagállamban adómentes. Akkor is ez a helyzet, ha az eladó egy tagállami vevőnek értékesíti ugyan áruját, de a tőle kapott megbízás alapján a tényleges szállítás az EU-n kívüli harmadik országban történik, hiszen elhagyta a Közösség területét. A hatályos áfa törvény szerinti termékimport a termékeknek az EU területére történő behozatala a Közösség területén kívülről, harmadik országból. A tagállamokból történő behozatalt ezért megkülönböztetésül: Közösségen belüli beszerzésnek hívják. A Közösségi értékesítés utáni áfát a beszerző vevő fél fizeti meg, mivel a Közösségen belüli termékbeszerzések áfa kötelesek. Abban az esetben, ha az importált árut egy másik tagállamba történő adómentes továbbértékesítés céljából hozták be, az importőr mentesül az adókötelezettség alól. Tehát az Európai Közösség tagállamaiból történő beszerzés esetén főszabály szerint a beszerzőnek Magyarországon áfa befizetési kötelezettsége keletkezik, a termékekre vonatkozó belföldi áfa kulcs alkalmazásával, ha bizonyos meghatározott feltételek együttesen érvényesülnek. Az adót magának az adóalanynak kell bevallania és megfizetnie. A Közösségen belüli beszerzést terhelő fizetendő áfa tekintetében ugyanakkor az adóalanyok az Áfa tv b) pontja alapján a beszerzett termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó tekintetében adólevonási joggal is rendelkeznek. A beszerző tehát nem csupán felszámítja az áfát, (a belföldi szabályoknak megfelelő kulccsal), de ugyanabban az adó-megállapítási időszakban rögtön levonásba is helyezheti azt, amennyiben az adólevonási jog feltételei fennállnak. Oldalszám: 11

12 Itt még ki kell térni a fordított áfa szabályaira is, vagy is azokra az esetekre, amikor szemben az egyenes adózás rendelkezéseivel az adót nem a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany vagyis a teljesítésre kötelezett fél számítja fel és fizeti meg az adóhivatal felé, hanem a termék vevője, a szolgáltatás igénybevevője lesz az, aki az adó felszámításáról és befizetéséről gondoskodik. A vevő ugyanakkor hasonlóan a normál, egyenes adózás szabályaihoz az adólevonási joghoz kapcsolódó feltételek megvalósulása esetén egyúttal adólevonási jogával is élhet a befizetendő áfa vonatkozásában. Tekintettel azonban arra, hogy általános forgalmi adót csupán adóalanyok számíthatnak fel az áfa rendszerében, ezért a fordított adózás akár termékértékesítés, akár szolgáltatásnyújtás esetén csakis adóalanyok között értelmezhető. Ebben az adózási konstrukcióban természetesen a vevő, megrendelő lesz az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adóalany is. A fordított adózás szabályai között megkülönböztetést tehetünk a szerint, hogy a tranzakció csupán a belföldi adóalanyok közötti termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat az áfa tv ában foglalt tranzakciókat érint. A fordított adózásra későbbiekben részletesen kitérek. A Január 1-jétől hatályos évi CXXVII. számú áfa törvényben több részletszabály esetenként lényegesebb kérdésekben is módosult, de az áfa alapelvei nem változtak meg. Szerkezete ugyanakkor jelentősen átalakult, különös tekintettel a novemberben életbe lépett új áfa irányelv szabályozására, így a jogszabály szövege már jobban követi az új irányelv felépítését. Oldalszám: 12

13 III. Az adócsalás fogalma, fajtái, uniós és hazai jellemzői, a kialakulását elősegítő tényezők és feltárásuk, az adócsalás elhatárolása az adóelkerülés és az agresszív adótervezés fogalmaitól 3.1. Az adócsalás kialakulását elősegítő tényezők, a csalási technikák feltárásának jellemzői A Közösségen belüli áfa csalás napjainkra már aggasztó méreteket öltött az Európai Unión belül. Az Európai Parlament az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak az áfa csalás elleni adminisztratív eszközök alkalmazása tárgyában írt jelentése szerint egyes tagállamokban az áfa csalás következtében kialakult költségvetési bevétel csökkenés már elérte a nettó áfa bevételek 10 %-át. Az Európai Bizottság részére a Reckon társaság által szeptemberben készített tanulmány szerint az áfa bevételek éves hiánya (az úgynevezett áfa rés) habár a hiány nem kizárólag az áfa csalásból adódik évente mintegy 106 milliárd Eurót tesz ki, ami heti szinten mintegy 2 milliárd Euró bevételkiesést jelent az Európai Unióban. A Nemzetközi Áfa egyesület az áfa bevétel kiesést az unión belül évente mintegy milliárd Euró közötti összegre becsüli ben ez a szám tovább növekedett derült ki egy újabb EU-s tanulmányból ez a szám már 193 milliárd Euróra emelkedett. Emellett az áfa csalás különös tekintettel a hiányzó kereskedő közbeiktatásával elkövetett áfa csalásra az érintett szektorokban veszélyezteti a jogszerű gazdasági tevékenységet és összességében a gazdasági verseny torzulásához vezet a tisztességtelen kereskedők javára. Az áfa csalási típusokat taglalva leszögezhetjük, hogy adóterületen jellemzően előforduló csalási trendek nagy száma mindenekelőtt az adónem sajátos, közvetett jellegének köszönhető. Szintén az adócsalási konstrukciók kialakulását segíti az áfa rendszer azon szabálya, mely a Közösségen belüli termékértékesítések adómentességét, a 0 %-os áfa kulcsú értékesítések keretében az értékesítéshez kapcsolódó beszerzéseket terhelő input áfára vonatkozó levonási joggal teszi lehetővé. Így a határon átnyúló konstrukcióban a csaló társaságoknak nem kell megelőlegezniük az áfát, költségeik minimálisra csökkenthetők. Nehézséget jelent ugyanakkor a tagállami ellenőrzések szempontjából az a tény, hogy míg a közösségi értékesítéshez kapcsolódó, beszerzéseket terhelő, előzetesen felszámított áfa levonása az egyik az eredet szerinti - tagállamban történik, addig az értékesítés után az adó megfizetése már a másik - célország szerinti tagállam joghatósága alá tartozik. Az egyes tagállami adóhatóságok joghatósága szempontjából ugyanakkor csak a saját területükön honos gazdálkodó szervezetekre terjed ki, vagyis a más tagállamban honos vállalkozások által folytatott tevékenységek, illetve a tevékenységet végző társaság adatai tekintetében kivéve természetesen a VIES adatbázisban feltöltött, automatikusan cserélt adatokat az adóhatóságnak már nemzetközi jogsegélyt kell kérnie. Igen fontos ezért a tagállamok közötti együttműködés, az adatok minél szélesebb körű, automatikus cseréje a határon átnyúló tranzakciók esetében. A tagállamok a rendelkezésükre álló héa-bevételeknek csupán körülbelül a felét szedik be. Oldalszám: 13

14 Az alábbi diagram a évi tényleges héa-bevétel (a standard kulcsok melletti elméleti bevétel %-ában) forrás: A betétek határokon átnyúló, nemzetközi piacát továbbra is szigorú banktitokszabályokat alkalmazó offshore központok dominálják. Az alábbi diagram az EU-n kívüli néhány főbb pénzügyi központban található bankokban elhelyezett külföldi nem banki betétek állományának alakulása (millió USD) forrás: Az együttműködés jelentős gazdasági előnyhöz juttathatja a tagállamokat. Adócsalásról a kialakult gyakorlat szerint akkor beszélhetünk, ha valamely gazdasági szereplő, adóalany nem vallja be, vagy nem fizeti be a költségvetésbe az általa fizetendő adót, illetve eltitkolja az adókötelezettségét, vagy olyan jogellenes, Oldalszám: 14

15 mesterséges adózási konstrukciókat alakít ki, melynek célja, hogy megakadályozzák az adóhatóságot abban, hogy adófizetési kötelezettségükre fény derüljön, például a hivatalos dokumentumok meghamísítása révén. Adócsalásról beszélhetünk továbbá akkor is, ha a gazdasági szereplő valamely jogellenes, illetve fiktív cselekményhez kapcsolódóan adólevonási jogát jogellenesen gyakorolja. Az adólevonási jog alapjául a kialakult közösségi gyakorlat alapján ugyanis elsősorban a formailag és tartalmilag hiteles számlák szolgálnak. Ennek oka az, hogy a valódiság elvének megfelelően a vállalkozások könyvvitelében rögzített tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lennie. Amennyiben tehát a kereskedő a tevékenységéhez beszerzett anyagok, áruk tekintetében valódi, helyesen kiállított számlával rendelkezik, visszaigényelheti az adóhatóságtól mindazt az adót, amely a beszerzett anyagokhoz, árukhoz és az előállítás során felmerült egyéb költséghez kapcsolódik. Amennyiben azonban a kereskedő tartalmilag hibás számlával rendelkezik, mivel a gazdasági esemény létrejöttének valamennyi körülményét történő ellenőrzést követően bebizonyosodik, hogy az egy olyan valótlan gazdasági eseményhez kapcsolódik, melyre vonatkozóan objektív körülmények alapján bizonyítható, hogy a számlát befogadó fél, az adócsalásról tudott, vagy tudhatott, a beszerzéseit terhelő adót nem tudja levonni. Emellett a jogellenesen visszaigényelt adó után a kialakult közösségi gyakorlat szerint az adózónak további bírságot, késedelmi pótlékot kell fizetnie. Az áfa rendszerben problémát jelent azonban az, hogy a társaságok az általános forgalmi adó kötelezettségüknek az önadózás rendszerében pusztán az adóbevallás benyújtásával tesznek eleget. (Kivétel képez ez alól a Közösségen kívülről érkező termékimport, ahol kivetéses áfa adózás érvényesül, melynek beszedése Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek hatáskörébe tartozik). Vagyis a vállalkozások ugyan megjelölik a bevallásukban az adó visszaigénylésre irányuló kérelmüket, az annak alapjául szolgáló számlát és egyéb bizonylatokat ugyanakkor nem nyújtják be automatikusan. A bizonylatokkal ezért az adóhatóságok jellemzően már csupán az adóellenőrzések során találkoznak. Tekintettel azonban arra, hogy az adóalanyok száma nagyon magas például Magyarországon jelenleg több millió áfa adóalany van valamennyi társaság valamennyi adóvisszaigénylésének az ellenőrzése lehetetlen feladat Az adócsalás fajtái Az adócsalási konstrukciókat el kell határolnunk az adóalanyok nem szándékolt mulasztásaitól, például a bevallások határidőn túli benyújtásától, vagy a benyújtás vétlen elmaradásától, a bevallásokban tett, vétlen hibáktól, vagy a számlák formai hibáit jelentő, csupán név-, számlaelírást, hiányosságot jelentő és nem az adóalapot és az adóalapot és az adó összegét érintő, vétlen hibáktól. Ezekben az esetekben természetesen a jogalkotók is lehetőséget adnak a korrekcióra, a bevallások önellenőrzés keretében történő módosítása, a mulasztás igazolási kérelemmel történő kimentése, avagy a számlák módosítására révén. Az adócsalás tekintetében elhatárolást kell tennünk továbbá a mind a határon átnyúló, mind a belföldi kereskedelemben előforduló, normál, általános adócsalási, valamint kifejezetten a határon átnyúló kereskedelmet érintő hiányzó kereskedős csalási konstrukciók között. Oldalszám: 15

16 Az általános adócsalási formák között említhetjük meg nemzetközi és tagállamon belüli viszonylatban például a termékek vagy szolgáltatások saját célra és nem a vállalkozás érdekében történő felhasználását annak ellenére, hogy a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, beszerzést terhelő input áfát az adóalany már részben, vagy egészben levonta. De ide sorolhatók a termékek olyan jellegű értékesítése, illetve a szolgáltatások olyan jellegű nyújtása, mely során az adóalany az ügyletről nem állít ki számlát, vagyis az után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, vagy az adóhátralékok bejelentésének elmulasztása, vagy éppen csökkentett összegű bejelentése. Ide tartozik továbbá a közösségi beszerzések bevallásának elmulasztása, valamint a belföldi, adóköteles termékértékesítéseknek a bevallásban jogellenes adómentes Közösségen belüli termékértékesítésként, vagy termékexportként történő megjelölése, vagy a termékek az EU egyes tagállamaiból, vagy külföldről történő csempészése, majd a belföldi piacon történő értékesítése. További jellemző közösségi csalási konstrukció a hamis belföldi, vagy közösségi áfa azonosító számok használata, avagy más egyébként legálisan működő társaság áfa számának annak tudta nélkül történő jogellenes felhasználása. Az általános csalási formák között ki kell emelnünk egy jellemző csalási konstrukciót a keresztbeszámlázásos áfa csalást. Ebben az esetben egy valós Közösségen belüli beszerzést követően a belföldi értékesítés után fizetendő áfát csökkentik le úgy, hogy azt fiktív belföldi beszerzési számlákkal és közösségi értékesítésekkel ellentételezik. A közösségi értékesítés helyett (miközben az után nem fizetnek áfát, de a beszerzéseiket terhelő áfát levonják) azonban az árukat belföldön értékesítik a feketepiacon, vagyis áfa felszámítása nélkül. Végül itt kell megemlíteni az olyan mesterséges, láncolatos, eleinte még pusztán egy tagállamon elül, vagyis a belföldi ügyletek tekintetében kialakult adócsalási sémákat, melyek az úgynevezett fantom társaságok vagyis olyan vállalkozások, akik az adófizetési kötelezettség keletkezésekor, vagy az adóellenőrzés során eltűnnek közbeiktatásával alakultak ki. Franciaországban például már az áfa rendszer bevezetésével szinte egy időben, 1954-ben megjelent ez a csalási típus. Akkoriban a fémhulladék szektorban gyűjtöttek különböző bűnszervezetek, vagy magánszemélyek olyan fémeszközöket, melyeket aztán olyan áfa felszámításával adták a fémgyártó (acélgyártó) társaságoknak tovább, melyet a költségvetésbe nem fizettek be. Az ügyletekhez kapcsolódó számlákat jellemzően hajléktalanok állították ki, akikről röviddel azután, hogy az adóhivatal a csalási mechanizmust feltárta, kiderült, hogy már el is haláloztak. A francia hatóságok úgy igyekeztek az új csalási formát megelőzni, hogy a fémhulladék értékesítést kivették az áfa hatálya alól. Az ingatlanszektor már szintén az áfa rendszer kialakulását követő, legkorábbi időktől kezdődően fogékony volt a különféle csalási mechanizmusokra. Franciaországban jellemző volt az, hogy az egyes kisebb építőipari cégek csődbe mentek habár természetesen nem valamennyien az adófizetése kötelezettség alóli mentesülés szándékéval - és fizetésképtelenné váltak még mielőtt a gazdasági tevékenységük után fizetendő áfát befizették volna a költségvetésbe. A francia hatóságok válasza erre a konstrukcióra a fordított adózás bevezetése volt. A legsúlyosabb adócsalás azonban napjainkban a határon átnyúló, illetve a harmadik országokban honos adóalanyok részvételével már egyre inkább nemzetközivé váló: hiányzó kereskedős áfa csalás, illetve az annak egyik típusaként jellemezhető Oldalszám: 16

17 körbeszámlázásos áfa csalás. A csalási konstrukciók az uniós áfa rendszerrel majdnem egyidős múltra tekintenek vissza. Kialakulásuk már az 1970-es évekre, a Benelux unió létrejöttéhez köthető. 35.0% Adócsalás a GDP arányában 30.0% 25.0% 20.0% 15.0% 10.0% 5.0% 0.0% Románia Magyarország Uniós átlag Ausztria Forrás: Gandul (román napilap) 2012-ben közölt összehasonlító adatok IV. A fordított adózás az általános forgalmi adó rendszerében Oldalszám: 17

18 4.1. A fordított adózási rend Európai Uniós szabályainak alapjai Mielőtt rátérünk a magyar szabályozás ismertetésére, szükséges kitérni az Európai Unióban alkotott szabályozási háttérre, tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és mint ilyen köteles jogalkotása során figyelemmel lenni a Közösség által alkotott szabályozásra is. Természetesen nincsen ez másképp az általános forgalmi adózási rend kialakításánál sem, melyre az úgynevezett 6-os direktívát (77/38/EGK tanácsi irányelv) felváltó, az Európai Unió Tanácsának a közös hozzáadott-értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK rendeletében (továbbiakban: Tanácsi rendelet) cikkben foglalt fordított adózási rendre vonatkozó rendelkezéseket köteles hazánk is a jogszabályban érvényesíteni. A december 31-éig tartó hatályban lévő 6-os direktívában az idő múlásával egyre szélesebb körben alkalmazott indirekt adózással összefüggésében, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (továbbiakban: EGSZB) a december 15-én kelt véleményében kifejti, hogy a fordított adózási rend elsődleges célja az, hogy kiterjessze az opcionális, fordított adózásra vonatkozó mechanizmus alkalmazását az adóalanyok számára teljesített, meghatározott értékesítésekre a gazdaság azon ágazataiban, amelyekben rendkívül nehéznek bizonyult az ellenőrzés. Ennek a mechanizmusnak az alkalmazása az adó megfizetésének kötelezettségét a szolgáltatást igénybe vevő félre ruházza át. Összességében megállapítható, hogy az EGSZB a fordított adózás technikáját olyan eszköznek tartja, amelyet az adókijátszások és adókikerülések megakadályozására is lehet használni. Ez az eszköz különösen helyénvaló abban az esetben, ha az eladó pénzügyi nehézségekkel küzd, és kétséges, hogy eleget tud-e tenni adókötelezettségeinek. Lényeges kiemelni továbbá, hogy a Tanácsi rendelet bizonyos esetekben kötelező jelleggel írja elő a fordított adózási rend alkalmazását, míg más esetekben a tagállam döntésére bízza annak alkalmazását A fordított adózás szabályozása Magyarországon Az Áfa törvény 40. -ában foglalt főszabály szerint az adó megfizetésére a teljesítésre kötelezett személy köteles. Az áfa törvény azonban számos esetben él a fordított adózás Tanácsi rendeletben meghatározott technikájával. Például szolgáltatásimport, bizonyos hulladékok értékesítése esetén. A szóban forgó értékesítések közös jellemzője tehát az, hogy bár adóköteles ügyletnek minősülnek a jogszabály rendelkezései alapján, az adót a terméket beszerző, illetőleg a szolgáltatást igénybevevő adóalany fizeti. Lényeges kiemelni, hogy csupán akkor alkalmazható a fordított adózási rend, ha adóalany a termék illetve a szolgáltatás beszerzője. Abban az esetben ugyanis, ha nem adóalany a beszerző, nem volna ésszerű ráterhelni az áfafizetési kötelezettséget. A fordított adózási rend jelentősége ugyanis éppen az egyszerűséget, az átláthatóságot hivatott szolgálni. Nem cél olyan adóalanynak nem minősülő személyeket is bevonni az áfa körbe, akik gazdasági tevékenységet nem végeznek. A fordított adózás esetén a teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetett ellenérték az áfa hatálya alá tartozó ellenértéknek, adóalapnak minősül (csak nem az eladó, hanem az adóalany vevő fogja az áfát befizetni a költségvetésbe), ezért az adólevonási joghoz kapcsolódó feltételek megvalósulása esetén az adólevonási jog is gyakorolható. A vevő köteles az áfát megfizetni, de egyúttal levonási joga is Oldalszám: 18

19 keletkezik a befizetendő áfa tekintetében. (ha egyébként az adólevonás feltételei fennállnak.) Tekintettel arra, hogy az Áfa törvény hatálya alá tartozó ügylet valósul meg, ezért arról az Áfa törvény szabályainak megfelelő bizonylatot kell kiállítani az eladónak. A számla, egyszerűsített számla azonban áthárított adóösszeget nem tartalmazhat mivel a vevő az adófizetésre kötelezett -, helyette a számlán az Áfa törvény 13. (1) bekezdés 16/d), illetve 17/d) pontja és a 44. (3) bekezdése szerint utalni kell arra, hogy az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett. Szükséges továbbá feltüntetni az adó fizetésére kötelezett adószámát, továbbá a /g), 17/f) alapján, ha szükséges a termékek, szolgáltatások besorolási számát is A fordított adózás bevezetésének okai Magyarországon, Az évtizedek alatt felgyülemlett negatív adóellenőrzési tapasztalat következtében javaslatot tett a kormány az Országgyűlésnek a fordított adózási kör kiszélesítésére. A évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa törvény) az Országgyűlés elfogadta, hogy a hulladék kereskedelmen, a közösségi beszerzésen, és a külföldi szolgáltatások igénybevételén túl további belföldön teljesített ügyletekre is alkalmazható legyen a fordított adózás. A NAV ellenőrzési tevékenysége során rájött, hogy a törvényesen adózó gazdálkodók versenyhátrányba kerülnek az adóelkerülő magatartást tanúsítókkal szemben. Másrészt az adóeltitkolások és szándékos csalások olyan mértékben növekedtek, és váltak általánossá, amelyekkel szemben ellenőrzési eszközökkel már nem lehet sikeresen fellépni. Ezért a költségvetési bevételek biztosítása érdekében az Európai Unióban már elfogadott és egyre szélesebb körben alkalmazott adózási technika a fordított adózás nálunk is bevezetésre került. A MAZARS szerint a fordított adózás azért optimális megoldás a visszaélések kezelésére, mert a csalók jelenleg éppen az általános forgalmi adó közvetett adó jellegét, illetve azt a folyamatot használják ki, amellyel a jogalkotó biztosítja, hogy az áfa összegét a termék vagy szolgáltatás végfelhasználói fizessék meg. Ebben a folyamatban ugyanis az eladó áfával növelten bocsájtja ki a számláját, a vevő az árban rendezi az áfát, amit majd az eladó bevall és megfizet az adóhatóságnak. Annak érdekében, hogy az Áfa összege csak a fogyasztás végső stádiumában jelenjen meg ténylegesen az árban, a vevő bevallásban levonhatja az eladó számlájában megfizetett áfa összegét. Ha viszont a vevő által a beszerzés során megfizetett, majd levont áfát az eladó tudatosan nem vallja be és nem fizeti meg az adóhatóságnak, áfa csalást hajt végre. Az ilyen cégek pedig általában megszűnnek, vagy értékesítésre kerülnek, és mire az adóhatóságnak bármi is feltűnne, az érintettek eltűnnek, az áfa összeg utólagos beszedésére már nincs lehetőség. Az élelmiszergazdaság szereplői szerint a magas áfa miatt nem lehet harcolni a feketegazdaság ellen. Oldalszám: 19

20 4.4. EU én hatályba lépett ún. gyors reagálású mechanizmus (Quick Reaction Mechanism) - ennek előnye, alkalmazhatósága, ebben rejlő lehetőségek, következményei Mostantól az EU-tagállamok egyszerűbben kezdeményezhetik a fordított adózás kibővítését, és gyorsabb az elbírálás is. Most már a tagállamok nemcsak a jelenlegi HÉA-irányelv meghatározott cikkeiben felsorolt esetekben vagy esetleg évekig elhúzódó derogáció alapján szélesíthetik ki a fordított adózás alkalmazási körét, hanem ezeken túlmenően a sokkal rugalmasabb QRM, azaz gyors reagálású mechanizmus eljárás keretében is. A gyorsasága abban rejlik, hogy a tagállamok egyszerűsített formában (meghatározott formanyomtatványon) kezdeményezhetik az Európai Bizottságnál az adóelkerülés visszaszorítására alkalmazott fordított adózású termékek és szolgáltatások körének kibővítését oly módon, hogy annak elbírálására nem kell egy évet vagy még több időt várniuk, hanem főszabály szerint csak egy hónapot. Azonban az alkalmazási időtartam is csak rövid távú lehet, a 9 hónapot nem haladhatja meg. Különösen azért nem, mert a bizottság a fordított adózás alkalmazását az uniós jogszabályi lehetőségeken túlmenően csak átmenetinek tekinti. Jelenleg Magyarország széles körben alkalmazza a fordított adózást je óta, amelyet az alábbi táblázat tartalmaz. Fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletek 2007-ig Közösségen belüli termék-értékesítés 2008-tól 2011-től től től Hulladékértékesítés Harmadik országot érintő szolgáltatások Közösségen belüli szolgáltatások Ingatlanokhoz kapcsolódó adózás Dologi biztosíték értékesítése Felszámolás alatti értékesítés CO2 kvótaértékesítés Akkumulátorértékesítés Gabonatermékek fordított adózása Egyes acélipari termékek Munkaerő-kölcsönzés Iskolaszövetkezet Oldalszám: 20

21 V. A fordított adózás fogalma, a fordított adózásban résztvevő személyek 5.1. A fordított adózás fogalma Az Áfa törvény általános szabálya (Áfa tv ) szerint az adót az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet saját nevében teljesíti. Egyszerűbben megfogalmazva: az áfát általában az eladó számolja el a költségvetéssel. Eladó Nettó ellenérték + ÁFA Vevő ÁFA bevallás NAV Forrás: A fordított adózás lényege az általános szabállyal szemben, hogy a terméket beszerző, illetve a szolgáltatást igénybe vevő adóalany, más néven a megrendelő számolja el az adóhatósággal az áfa-összeget. A gyakorlatban azt jelenti, hogy a vevő az eladó részére csak a nettó ellenértéket fizeti meg, és a saját bevallásában fizetendő adóként tünteti fel azt az adóösszeget, amelyet az általános szabályok szerint az eladónak kellene fizetendő adóként bevallania. VEVŐ adóalany Nettó ellenérték ÁFA ELADÓ adóalany APEH Forrás: Oldalszám: 21

22 A fordított adózás alkalmazása biztosítja, hogy a hozzáadott érték adó a fogyasztás helye (a vevő székhelye) szerinti tagállam költségvetését gyarapítsa. A pénzügyi kormányzatok előszeretettel alkalmazzák a fordított adózás szisztémáját az adóelkerülés megelőzésére is. A fordított adózás rendszere már a adóévet megelőzően is alkalmazásra került a magyar szabályozásban. A fordított adózás alá tartozó ügyletek felsorolását a következő táblázat tartalmazza. Forrás: Ezek az ügyletek az új Áfa törvény illetve a 142. (1) bek. d) pontja alapján továbbra is fordítottan adóznak. A január napjától hatályos új Áfa törvény a további ügyleteket vont a fordított szabályozás rendszerébe. Forrás: Oldalszám: 22

23 A 2007 novemberében kihirdetett új Áfa törvényt már 2008 márciusában módosították. Az Áfa módosított törvény május 1-i hatállyal pontosította az Áfa törvény 10. d) pontjának szövegét, valamint jelentősen szűkítette a 142. (1) bekezdés b) pontjából érintett szolgáltatások körét A fordított adózásban részt vevő személyek Az Áfa törvény 142. szerint a fordított adózás alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha - az ügyletben részt vevő eladó és vevő egyaránt belföldön nyilvántartott olyan adóalany, akitől az áfa fizetése követelhető, valamint - a törvény által nevesített ügylet teljesítésére, illetve az ahhoz kapcsolódó előleg megfizetésére kerül sor. Tehát a fordított adózás alkalmazását megelőzően elsősorban a személyi feltételeket kell vizsgálat tárgyává tenni. Amennyiben az egyik szerződő fél nem felel meg az előbbi feltételeknek, akkor a fordított adózás nem alkalmazható. Ebből következik, hogy a vállalkozó (eladó), illetve a vevő (megrendelő) akkor jár el körültekintően, ha - nyilatkoztatja a másik felet, valamint - tájékoztatást kér a NAV-tól arról, hogy az üzleti partner megfelel a fordított adózás követelményeinek. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta, az üzleti partner adóalanyiságának ellenőrzéséről a szól. Példák a fordított adózásban érintett személyekre minden belföldön nyilvántartott áfa-alany (kivéve: alanyi adómentes, különleges jogállású mezőgazdasági tevékenység) egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó adózó adómentes közszolgáltató, pl: kórház, biztosító lakásszövetkezet non-profit szervezet, pl. Egyesület Példák a fordított adózásból kizárt személyekre: külföldi illetőségű személy adószám nélküli magánszemély alanyi adómentességben részesülő adóalany különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany társasház a közös költség vonatkozásában Oldalszám: 23

24 VI. A fordított adózás alá tartozó ügyletek, ingatlan esetében 6.1. Az ingatlan értékesítés áfa szabályai Ingatlan fogalma és ingatlanok Áfa törvény szerinti csoportosítása Az évi CXLI. Törvény az ingatlan-nyilvántartást a következők szerint szabályozza: A földrészlet 11. (1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet: a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok, b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül, c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos. (2) A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet). (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani. (4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a) a földön létesített épületet, építményt, b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak. (5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van. Az egyéb önálló ingatlanok 12. A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte, b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt, c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan]. Oldalszám: 24

25 13. (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.). (2) Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. (3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik. A jogszabályi idézet szerint az ingatlannak nyilvántartási szempontból a következők tekinthetők: - földrészlet - építési telek - terek - utak, vasutak (beletartoznak az alagutak, hidak) - csatornák, (felszíni) - épület, építmény, pincék A földdel egybeépített közműveket nem az ingatlan-nyilvántartásban kell megjeleníteni, azokról az évi LXXVIII. törvény 58. -a rendelkezik. A számvitelről szóló évi C. törvény a közműveknek az ingatlanok közötti kimutatását írja elő Ingatlanok Áfa törvény szerinti csoportosítása Az Áfa törvény az ingatlanokat, értékesítésük adózási szempontjából két csoportba osztja a 86. (1) bekezdés j)-k) pontjaiban. A csoportok elhatárolásának döntő jelentősége van adózási szempontból. Az ingatlanok adóztatásának szempontjából a törvény 2008-ig is tartalmazott csoportosítást, másképpen adóztak a lakások és a külterületi ingatlanok és másként a lakáson kívüli beépített területek és az építési telkek. A év végéig érvényben lévő szabályokat és a kialakult rutint el kell felejtenünk, ellenkező esetben nagy összegű adókülönbözet megállapítására számíthatunk az adóellenőrzéseket követően. Ingatlan adás-vételi szerződést csak az új szabályokat jól ismerő pénzügyi és jogi ismeretekkel rendelkező személy bevonásával szabad kötni, tekintettel az ingatlan jelentős értékéből adódó magas adóteherre és a bonyolult adózási szabályokra. Mielőtt az adózó ingatlan ügyletbe bocsátkozna, meg kell határozni, hogy a szóban forgó ingatlan a következők szerint melyik csoportba tartozik. Oldalszám: 25

26 1. Csoport - Beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet, ha az első rendeltetésszerű használatba vétel megtörtént, de arra jogosító hatósági engedély jogerő emelkedése és értékesítés között még nem telt el kettő év. - Beépítetlen építési telek. A későbbiekben a fenti ingatlanok 1. csoportba tartozó, illetve új ingatlan néven kerülnek említésre. 2. Csoport - Beépített ingatlan és ehhez tartozó földrészlet, ha a rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént, és arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedésétől számított kettő év eltelt. - Beépítetlen ingatlan (ingatlanrész), az építési telken kívül. A későbbiekben az előző ingatlanokat 2. csoportba tartozó, illetve régi ingatlan néven kerülnek említésre Fogalom magyarázatok A beépített ingatlan, mint fogalom magyarázatra szorul. Beépítettnek akkor tekintjük az ingatlant, a földrészletet, ha az építés megkezdését a jogszabály hatósági engedélyhez köti. Ha az építési engedély jogerőre emelkedését követően megtörtént az első kapavágás az építkezésen, akkor az ingatlant beépített ingatlanként kell kezelnünk. Építési engedély nélkül felépített ingatlant, ha nincs a fennmaradásáról hatósági, beépítetlen területeknek kell tekinteni az Áfa törvény előírásai szerint. Ha a fennmaradásra kapott engedélyt, akkor az engedélyező határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számít beépített ingatlannak. A magyarázatból látható, hogy nem csak az építési telken létrehozott ingatlan minősülhet beépített ingatlannak, hanem bármilyen földterületen, ha hatósági engedélyre volt szükség az építkezés elkezdéséhez. Így a külterületen épített présházak, pincék, tárolók, nyaralók egyéb ingatlanok felépítése esetén beépített ingatlannak minősül a felépítmény és a hozzátartozó földterület. Az utak, a vízi műtárgyak, a közmű berendezések, vezetékhálózatok, csatornák szintén beépített ingatlannak minősülnek. Az ingatlanok elhatárolásánál, mint láttuk, szerepe volt a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésétől számított kettő év időtartamnak. A befejezett, használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanok az építési telkek mellett az első csoportba tartoznak két éves korukig. A két évet naptári napokban kell számolni, vagyis a jogerőt követő naptól számítva a 730. napon még nem telt el a kettő év, de a rákövetkező 731. napon már igen, így az ingatlan csoportot vált (ha közben szökőév miatt február 29-e is volt a naptárban, akkor értelemszerűen a 732. napon vált csoportot az ingatlan). Például, ha az ingatlan használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedése január 12-e, akkor a évet szökőévként figyelembe véve a 732. napon, január 14-én vált csoportot az ingatlan. További magyarázatra szorul az első rendeltetésszerű használatbavétel. Egy épületnek több használatba vételi engedélye is lehet a felépítést követően a funkcióváltások Oldalszám: 26

Penta Unió Oktatási Centrum

Penta Unió Oktatási Centrum Penta Unió Oktatási Centrum A belföldi fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, különös tekintettel a mezőgazdasági termékekre FARKAS ANDREA Forgalmiadó-szakértő Beck Ágnes 2

Részletesebben

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években 1 AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 1.1 Forgalmi adózás alapjai A fejlett országok adórendszereinek ismertetésekor már volt szó a hozzáadott érték-típusú forgalmi adórendszerekről. Bár ez a legnagyobb karriert

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum Zrt.

Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. Fordított adózás a magyar forgalmi adózás rendszerében, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos szabályozásra BERECZKI ÁGNES Okleveles forgalmiadó-szakértő szak

Részletesebben

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Szilágyi Tímea 2014. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM

PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM A fuvarozási szolgáltatás teljesítési helye 2010. előtt és napjainkban Név: Durmics Erika Szak: Okleveles forgalmi-adó szakértő Konzulens: Szilágyi Miklósné TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kikre vonatkozik e tájékoztatás?

Kikre vonatkozik e tájékoztatás? Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a közösségen belüli termékbeszerzéseik, szolgáltatás-igénybevételük, termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után teljesítendő áfakötelezettségének

Részletesebben

Nemzetközi ÁFA elszámolások. 2013/2014. II. félév Nemzetközi adózás

Nemzetközi ÁFA elszámolások. 2013/2014. II. félév Nemzetközi adózás Nemzetközi ÁFA elszámolások Néhány fogalom Közösségen belüli értékesítés: Export EU tagországa Közösségen belüli beszerzés: import EU tagországból 3. ország mindig EU-n kívüli Elvek: a több országot érintő

Részletesebben

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv.

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Reklámadó Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő Jogszabályi háttér 2015. évi LXII. törvény a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról, mely módosította a 2014. évi XXII. törvényt A társasági adóról

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról. 1. Általános rendelkezések. 2. Hatókör

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról. 1. Általános rendelkezések. 2. Hatókör A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) szerinti passzív

Részletesebben

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/1994. (VIII. 31.) SZ. R E N D E L E T E. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésére

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/1994. (VIII. 31.) SZ. R E N D E L E T E. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésére SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/1994. (VIII. 31.) SZ. R E N D E L E T E az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésére egységes szerkezetben a 19/2006. (VI. 28.), 5/2004. (II.

Részletesebben

Az előadás képei letölthetőek:

Az előadás képei letölthetőek: Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Adózás 2016 Budapest, 2016. január 5. Előadó: Vadász Iván alelnök Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások GDP arányos adóterhelés 27-28-32

Részletesebben

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013.

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZÖVEGES INDOKLÁS A 2012. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító

Részletesebben

T/10526. számú. törvényjavaslat

T/10526. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/10526. számú törvényjavaslat a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2016-ban is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám.

Részletesebben

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása 2015.01.29 Tartalom: Adómegtakarítási lehetőségek a törvényváltozások tükrében - 2015 adókedvezmények a személyi

Részletesebben

ALMÁSFÜZITŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

ALMÁSFÜZITŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALMÁSFÜZITŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 9/1999.(Vll.1.) ÖK. rendelete a távhőszolgáltatásról (egységes szerkezetben a módosítására szolgáló 8/2003 (IIII.28.) ÖK., a 13/2004. (V.24.) ÖK., a 8/2007 (VII.2.) ÖK.,

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG ADÓÜGYI ÉS VÁMUNIÓS FŐIGAZGATÓSÁGA Vámpolitika, jogalkotás, tarifák Vámjogalkotás. Brüsszel, 2013. március 28.

EURÓPAI BIZOTTSÁG ADÓÜGYI ÉS VÁMUNIÓS FŐIGAZGATÓSÁGA Vámpolitika, jogalkotás, tarifák Vámjogalkotás. Brüsszel, 2013. március 28. EURÓPAI BIZOTTSÁG ADÓÜGYI ÉS VÁMUNIÓS FŐIGAZGATÓSÁGA Vámpolitika, jogalkotás, tarifák Vámjogalkotás Brüsszel, 2013. március 28. TAXUD/A2/SPE/MRe D (2013) 401270 TAXUD/A2/SPE/2013/058-EN Frissítve: 2013.

Részletesebben

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 7393. számú törvényjavaslat Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

A nemzetközi áfa ügyletek - általános áttekintés

A nemzetközi áfa ügyletek - általános áttekintés Áfa szakmai nap Változások 2015. E-számlázás Közösségi áfa Bírósági ítéletek - Gyakorlat 2015. március 24. Előadó: 13 00-14 00 Csátaljay Zsuzsanna adószakértő, adótanácsadó Csátaljay Consulting Kft. A

Részletesebben

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár?

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII.

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. Kihirdetve: Magyar Közlöny 161. szám 2014. november 26., szerda 2014. évi LXXIV. törvény A személyi jövedelemadót érintő 2015. évi adótörvény változások CSALÁDI KEDVEZMÉNY,

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

ROYAL SPED Zrt. Általános Szerződési Feltételek. vámügynöki szolgáltatásokra. Vámjogi Tájékoztató

ROYAL SPED Zrt. Általános Szerződési Feltételek. vámügynöki szolgáltatásokra. Vámjogi Tájékoztató ROYAL SPED Zrt. vámügynöki szolgáltatásokra Vámjogi Tájékoztató oldal 1 / 6 A Vámjogi Tájékoztató célja, hogy az alábbiakban felsorolt, szakmai szempontok alapján a vámkezeléseket érintő alábbi kiemelt

Részletesebben

E.ON ENERGIASZOLGÁLTATÓ KFT. FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA MELLÉKLETEK ÉS FÜGGELÉKEK

E.ON ENERGIASZOLGÁLTATÓ KFT. FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA MELLÉKLETEK ÉS FÜGGELÉKEK E.ON Energiaszolgáltató Kft. Földgáz-kereskedelmi Üzletszabályzat Mellékletek és Függelékek 2012. augusztus 31. E.ON ENERGIASZOLGÁLTATÓ KFT. FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZATA MELLÉKLETEK ÉS FÜGGELÉKEK

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére

T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ az Országgyűlés részére az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő

Részletesebben

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló EDUTAX Kft. SZÁMos helyen ott vagyunk Ügyfél Hírlevél adózás, számvitel, munkaügy A szerkesztőbizottság tagjai: Molnár Imre Szilai László Takács Tibor Torma Beáta Vidáné Papp Csilla adószakértő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

Személyi jövedelemadó

Személyi jövedelemadó Személyi jövedelemadó 1 Arányos, egykulcsos adó A személyi jövedelemadó mértéke majdnem minden (összevont( adóalapba tartozó és külön adózó) ) jövedelemre egységesen 16 százalék. Kivételek. Megszűnik a

Részletesebben

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2013. január 1-től Közösségen belüli termékmozgatás Nem keletkezik Közösségen belüli termékmozgatás jogcímén adóztatandó tényállás,

Részletesebben

2. Irányadó jogszabályok

2. Irányadó jogszabályok A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3003/2015. útmutató a vámigazgatási bírságok kiszabásáról, a korrekciós pótlékról és az azokhoz kapcsolódó méltányossági eljárások, valamint a vámigazgatási eljárásban

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

gabortoth.tg@gmail.com 1 Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (NAV-KAIG), adóellenőr 2 DESZK ADMIN KFT, ügyvezető igazgató

gabortoth.tg@gmail.com 1 Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (NAV-KAIG), adóellenőr 2 DESZK ADMIN KFT, ügyvezető igazgató Tóth Gábor Dr. Surányi Rozália A forgalmi típusú adócsalások lehetőségei a gabona és liszt kereskedelemben Potential means of sales tax evasion of VAT in the trade of cereal grains and flour gabortoth.tg@gmail.com

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30. Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. október végi helyzetéről 2015. november * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport

A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 02294/07/HU WP 143 A jog szerinti könyvvizsgálatról szóló 8. irányelv A 29. cikk szerinti munkacsoport 10/2007 számú véleménye Elfogadva 2007. november 23-án

Részletesebben

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5 Tartalom A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4 I. Célok... 4 II. Javasolt intézkedések... 5 1. Személyi jövedelemadó... 5 1.1. 2013. január elsejétől valódi, arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó...

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások Gábriel Péter BKIK gabriel.peter@bkik.hu gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kw) cégautóadó Az adó a hengerűrtartalom (kamratérfogat)

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1.

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1. A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2011. (XII.12.) rendelete a helyi építmény- és telekadóról A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 2013. október 31. TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ... 2 SZJA... 2 Adómentességek bővítése... 2 Családi kedvezmény részletszabályainak bővülése... 2 Biztosítások adózási szabályainak

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

ÁFA fizetés esetei, példák

ÁFA fizetés esetei, példák ÁFA fizetés esetei, példák 161-177 Hol tartunk? ÁFA, mint közvetett adó Történeti visszatekintés Hatásmechanizmusok 1988 as reform Jelenlegi ÁFA rendszer Különleges ÁFA elszámolási módok Valódi mentesség,

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Diákhitel Központ Zrt. (1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.szám) Telefonos ügyintéző és adminisztratív ügyintéző munkavállalók munkaerő-kölcsönzési szerződés keretében történő

Részletesebben

Az általános forgalmi adózást érintő szabályok változásai 2016

Az általános forgalmi adózást érintő szabályok változásai 2016 Az általános forgalmi adózást érintő szabályok változásai 2016 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2015. évi CLXXXVII. törvény Készítette: Gayerhoszné Hajós Zsófia NAV

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság) AZ EURÓPAI KÖZÖÉGEK BIZOTTÁGA Brüsszel, 20.10.2004 COM(2004) 699 végleges 2004/0242 (CN) Javaslat A TANÁC RENDELETE általános preferenciális rendszer alkalmazásáról (előterjesztő: a Bizottság) HU HU INDOKLÁ

Részletesebben

A termékdíj törvény hatása a vállalatok működésére A Henkel Magyarország Kft esete 1

A termékdíj törvény hatása a vállalatok működésére A Henkel Magyarország Kft esete 1 A termékdíj törvény hatása a vállalatok működésére A Henkel Magyarország Kft esete 1 Áttekintés a Henkel Konszernről A Henkel céget 1876-ban alapította Fritz Henkel a németországi Düsseldorfban és a vállalatcsoport

Részletesebben

2012.03.12. Általános elvek. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. Alapfogalmak. Hatály. Alapfogalmak III. Alapfogalmak II.

2012.03.12. Általános elvek. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. Alapfogalmak. Hatály. Alapfogalmak III. Alapfogalmak II. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2011/2012/II. Általános elvek Hozzáadott értékadó Termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik Döntő részben közvetett adó: az

Részletesebben

Az Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján. Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke

Az Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján. Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke Az Áfa-tv. 2013. évi módosításai a 2012. évi CXLVI. és CLXXVIII. törvény alapján Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke 1. Nem ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [Áfa-tv.

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ TESTÜLET 2015. május 27-i rendes ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2015. május 27.

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ TESTÜLET 2015. május 27-i rendes ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2015. május 27. ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ TESTÜLET 2015. május 27-i rendes ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2015. május 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Az előterjesztést készítette: Terékiné

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. február végi helyzetéről 2015. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2016.

A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2016. A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2016. A számlázásra vonatkozó előírásokat meghatározóan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.), valamint

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. Budapest, 2015. november

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. Budapest, 2015. november EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IGAZSÁGÜGYI MINISZTER 56941/2015. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5) bekezdése alapján NEM NYILVÁNOS. Készült 2015. november 19-én ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az előadó-művészeti

Részletesebben

2011. évi CIII. törvény. a népegészségügyi termékadóról

2011. évi CIII. törvény. a népegészségügyi termékadóról 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról Az Országgyűlés a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az

Részletesebben

Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ. a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról

Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ. a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról 2 A vagyonarányos közteherviselés alkotmányos elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a lakó- és üdülőingatlanok, a vízi

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.17. COM(2011) 371 végleges 2011/0160 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról,

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 1995. évi CXVII. törvény 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 2016.01.01. és 2016.01.10. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1

Részletesebben

1.Példa Mekkora adójóváírás jár évi 4.000.000 forintos bruttó kereset után?

1.Példa Mekkora adójóváírás jár évi 4.000.000 forintos bruttó kereset után? PÉLDATÁR Példák a személyi jövedelemadózáshoz 1.Példa Mekkora adójóváírás jár évi 4.000.000 forintos bruttó kereset után? Adójóváírás 2013 Megszűnt. 0 forint 2 Példa Mennyi SZJA-t fizet az az alkalmazott,

Részletesebben

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja. Tájékoztatás a magánszemély 2011. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatokról A 2011. január 1-jétől alkalmazandó a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Általános forgalmi adó

Általános forgalmi adó Általános forgalmi adó Néhány gazdasági szakember az ÁFA-t pénzcsináló gépnek tartja, amelynek révén a kormányzat fenntarthatja korábbi szerepét Miről volt szó? Társasági adózás Kedvezmények Csökkentő

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ I. AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE A 2010. évről szóló helyi iparűzési

Részletesebben

2. Irányadó jogszabályok

2. Irányadó jogszabályok A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3010/2014. útmutató a vámigazgatási bírságok kiszabásáról, a korrekciós pótlékról és az azokhoz kapcsolódó méltányossági eljárások gyakorlatáról 1. Bevezető A

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Tartós Befektetési Értékpapírszámláról (TBÉSZ) Általános tudnivalók számla (határozott időszakra szóló) futamideje

TÁJÉKOZTATÓ a Tartós Befektetési Értékpapírszámláról (TBÉSZ) Általános tudnivalók számla (határozott időszakra szóló) futamideje TÁJÉKOZTATÓ a Tartós Befektetési Értékpapírszámláról (TBÉSZ) (készült a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény rendelkezései

Részletesebben

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA Villamos energia beszerzés a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. közbeszerzési

Részletesebben

Önkormányzati Rendeletek Tára

Önkormányzati Rendeletek Tára Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2014. (X.02.) önkormányzati rendelete az önkormányzat és a helyi közút építésében érdekeltek együttműködéséről, valamint az útépítési érdekeltségi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (XXX)

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (XXX) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

Népegészségügyi termékadó 2016.

Népegészségügyi termékadó 2016. Népegészségügyi termékadó 2016. Egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvény

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 50/2004. (XII.03.) sz. önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 50/2004. (XII.03.) sz. önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 50/2004. (XII.03.) sz. önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dézsi Zsolt. A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere. A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret

MUNKAANYAG. Dézsi Zsolt. A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere. A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret Dézsi Zsolt A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret A követelménymodul száma: 1982-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Budapest, 2009. december

Budapest, 2009. december KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/1234/2009. Készült: 2009. december 8-án TERVEZET a a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Az önkormányzat képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló EDUTAX Kft. SZÁMos helyen ott vagyunk Ügyfél Hírlevél adózás, számvitel, munkaügy A szerkesztőbizottság tagjai: Molnár Imre Szilai László Takács Tibor Torma Beáta Vidáné Papp Csilla adószakértő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat. XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító száma: 295868 Államháztartási szakágazati besorolása: 841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás Adószáma: 15789934-2-51 Székhelye:

Részletesebben

ADÓZÁS 2016-ban INGATLAN BÉRBEADÁS ESETÉN

ADÓZÁS 2016-ban INGATLAN BÉRBEADÁS ESETÉN ADÓZÁS 2016-ban INGATLAN BÉRBEADÁS ESETÉN I. A bérbeadás helye a személyi jövedelemadó rendszerében: A magánszemély ingatlantulajdonos az ingatlan bérbeadási, szálláshely-szolgáltatási tevékenységét (a

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi CXLVII. törvény 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. FEJEZET

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Előadó: Vadász Iván alelnök. a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete

Előadó: Vadász Iván alelnök. a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete Előadó: Vadász Iván alelnök a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete Adóellenőrzési tapasztalatok Budapest, 2013. február 18. Az adóhatóság gyengeségei 1. Nincs tervszerű

Részletesebben

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Az európai fogyasztóvédelmi intézkedések célja az európai fogyasztók egészségének, biztonságának, valamint gazdasági és jogi érdekeinek védelme, függetlenül attól, hogy hol

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2004. (XII.03.) önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2004. (XII.03.) önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2004. (XII.03.) önkormányzati rendelete a vásárokról és piacokról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 20/2004. (XII.15.) rendelete a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2004.

Részletesebben

Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 12/2009(VIII.14.) rendelettel módosított 12/1996(VIII.15.) Ktr.

Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 12/2009(VIII.14.) rendelettel módosított 12/1996(VIII.15.) Ktr. Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 12/2009(VIII.14.) rendelettel módosított 12/1996(VIII.15.) Ktr. számú rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről

Részletesebben

2. A rendelet hatálya

2. A rendelet hatálya Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (IX. 6. ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc. Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Könyvelői Klub 2013. február 21., Miskolc Konzultáns: Szarvasné Vadászi Csilla főtanácsos, Nemzeti Adó- és Vámhivatal TÉTELES ÁFA, ÁFA KIUTALÁS ELŐTTI ELLENŐRZÉSEK PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS Az egyéni vállalkozók,

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2015. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz A naptári évvel azonos üzleti évet, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1 OptiJus Opten Kft. I. 2011. évi CLVI. törvény 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1 A 2012.1.2. és 2012.1.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.19. COM(2012) 403 final 2012/0196 (COD)C7-0197/12 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása

Részletesebben