Í T É L E T E T : A feljegyzett (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :"

Átírás

1 Vagyongyarapodás lakáscélú kedvezmény Fővárosi Bíróság Budapest, Markó u K /2006/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság Kövesdy Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Kövesdy Attila ügyvéd) által képviselt felperes neve (...) felperesnek dr. Ruthner Éva jogtanácsos által képviselt APEH Hatósági Főosztály (...) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő Í T É L E T E T : A bíróság az alperes február 7-én kelt számú határozatának II. pontját az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. A feljegyzett (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I N D O K O L Á S : Felperesnél az APEH Dél-budapesti Igazgatósága évre vonatkozóan a 242/ számú megbízólevél alapján személyi jövedelemadó ellenőrzést folytatott le. Az ellenőrzés jegyzőkönyvvel zárult, amelynek alapján kiadásra került az elsőfokú adóhatósági határozat. Ebben felperes terhére ft adókülönbözetet állapított meg, amely adóhiánynak is minősült. Az adóhiány után ft adóbírságot is kiszabott, valamint előírt ft késedelmi pótlékot is felperes terhére.

2 Az ellenőrzés folytán megállapította, hogy felperes évi személyi jövedelemadó bevallásában ft lakásra, földszerzésre fordított összeget jelölt meg. Az ingatlan értékesítésből származó bevételből lakásszerzés céljára felhasznált ingatlanaként a Budapest,..., Budapest,..., ingatlanokat jelölte meg. Felperes XII. 09-én kérelmet nyújtott be, melyben az évi személyi jövedelem adó bevallásában bevallott ingatlan értékesítéséből származó jövedelmével kapcsolatban halasztott adóként szerepeltetett összeg felhasználását kivánta igazolni a kérelem mellékleteként beküldött bizonylattal és dokumentumokkal. A kérelemhez becsatolta a Budapest...számu ingatlannal kapcsolatos adásvételi vegyes csereszerződést, földhivatali igazolást, XI. 25-én készült forgalmi értékbecslést, költségvetést, használatbavételi engedélyt, és az évi szja bevallást. Az alperes megállapította, hogy az ingatlan átruházásból származó jövedelem lakáscélú felhasználására vonatkozó igazolások határidőn belüli benyújtása a... utcai ingatlan tekintetében megtörtént, melyről felperest levélben értesítette. Hivatkozott az adóhatóság az évben hatályos Személyi jövedelemadóról szóló 1991.évi XC. törvény (a továbbiakban: régi SZJA tv.) 22.. (4) bekezdésére, és ennek következtében megállapította, hogy lakáscélú felhasználással érintett lakástulajdonnak a szerzés időpontját követő 5 éven belül történő átruházásakor a forgalmi értéket növelni kell azzal az összeggel, melyet a lakáscélú felhasználás alapján nem kellett bevételként figyelembe venni. Hivatkozott ugyanakkor az január 1-től hatályos Személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: új SZJA tv.) 63.. (5) bekezdésére, amely alapján ha a magánszemély vagy a lakásszerző hozzátartozó a lakásszerzési kedvezmény érvényesítését követő 60 hónapon belül a lakáscélú felhasználással szerzett lakás tulajdonjogát haszonélvezeti jogát, használati jogát vagy bérleti jogát átruházza, akkor az átruházásból származó bevételt növelni kell a korábban érvényesített lakásszerzési kedvezmény adóalapjával. Miután felperes 1994-ben vette a felépitett és később értékesített ingatlan szerzésének időpontja a használatbavételi engedély kiadása, állapitotta meg határozatában, illetve ellenőrzési jegyzőkönyvében az alperes. A lakáscélú felhasználás az új SZJA tv (4) bekezdésében foglaltak értelmében lakás épitése esetén a jogerős használatbavételi engedéllyel valósul meg, amelynek időpontja XII. 16, a kedvezmény érvényesítése pedig XII. 09. Mindezek alapján felperes 2000-ben történt ingatlan átruházásának értékesítéséből származó jövedelmét megemelte az évben érvényesített összeggel. Felperes úgy a jegyzőkönyv ellen észrevétellel, mint a határozat ellen fellebbezéssel élt. Ebben kifejtette, hogy felperes 1994-ben nem telket vásárolt, hanem lakóingatlant, amely később lebontásra került. Előbbi esetben helyes lenne az a megállapítás, hogy a felépített ingatlan szerzési időpontja a használatbavételi engedély kiadásának időpontjával azonos, felperes esetében azonban más a tényállás. Álláspontja szerint az új SZJA tv. 83. (2) bekezdése értelmében a 63.. (5) bekezdés felperesre nem alkalmazható, mert csak az évben hatályos jogszabályok alkalmazhatók. Ugyanis a régi SZJA tv. 22. (4) bekezdése az öt éves határidő számítást a szerzés időpontjához köti. A szerzés időpontja a régi SZJA tv. 24. (1) bekezdése szerint egyértelműen október 3. A... utcai ingatlan a megszerzésekor lakóingatlan volt. A régi SZJA tv. 6. (3) bekezdése a használatbavételi engedély kiadásának időpontjához csak a lakásépítés,

3 bővítés, valamint a lakáscélú felhasználás igazolását köti. A használatbavételi engedély megszerzése nem tulajdonszerzési jogcím. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot a határozat egyéb részeiben megváltoztatta, a keresettel érintett részében azt változatlanul meghagyta, felperes terhére az adóhiány összegét és az adókülönbözet összegét ft összegben állapította meg. A bírság összegét ft-ban, míg a késedelmi pótlékot ft-ban állapította meg. Határozatában kifejtette, hogy a régi SZJA tv (9) bekezdése értelmében a 6.. (1) bekezdésének h) pontjában emliti bevételként figyelembe nem vett összeget, annak a magánszemélynek kell nyilvántartania, akinek a lakása tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, használati jogának vagy bérleti jogának megszerzésére, lakása épitésére vagy bővítésére ezt az összeget fordították. E nyilvántartott összeg után az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a 6.. (2) bekezdésében meghatározott időpontig, figyelemmel a 6.. (3) bekezdésére is, a magánszemély nem igazolja annak lakáscélú felhasználását, vagy pedig akkor, amikor a lakáscélú felhasználás megvalósulását követően ezt a lakást átruházza. Az új SZJA tv. 83. (1) bekezdése szerint a rendelkezéseit január 1-ét követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett adókötelezettségekre kell alkalmazni. A (2) bekezdés átmeneti szabály, a régi SZJA tv. alkalmazását az év előtti adóévekben keletkezett jövedelmekre adókötelezettségekre rendeli alkalmazni. Felperes azonban jelen ügyben évi bejelentésével adókedvezményt kívánt érvényesíteni, amely esetén a (2) bekezdés az SZJA tv. alkalmazást nem zárja ki. Mindezek alapján végkövetkeztetésként az alperes megállapította, hogy a régi SZJA tv (9) bekezdése, mind az új SZJA tv. hivatkozott átmeneti szabályai értelmében az elsőfokú adóhatósági határozat helyesen állapította meg az új SZJA tv (5) bekezdésének alkalmazását. Ez pedig felperes esetében azt jelenti, hogy az ingatlan átruházásának időpontja május 22, a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésétől számítva 60 hónapon belülinek minősül, ezért a bevételt a korábban érvényesített lakásszerzési kedvezmény alapjával meg kell növelni. Ezt követően felperes a Fővárosi Bírósághoz keresetet nyújtott be, amelyben kérte a bíróságot, hogy az alperesi határozat felperessel szemben alkalmazott jogkövetkezményeit törölje. Amennyiben az elsődleges kereseti kérelmének nem tudna helyt adni, úgy kérte a késedelmi kamat, illetve az adóbírság törlését felperes részére. Kereseti kérelmét a bírósági tárgyaláson már csak egy jogkérdésben tartotta fenn, mégpedig abban, hogy valójában a bíróságnak abban a kérdésben kell döntenie, hogy az elidegenítési tilalom tekintetében a régi SZJA tv. 22. (4) bekezdése, vagy pedig az új SZJA tv (5) bekezdését kellett-e felperes viszonylatában alkalmazni. Ugyanis felperes álláspontja szerint a két törvény az elidegenítési tilalmat különböző módon szabályozza, míg a régi SZJA tv (4) bekezdése a szerzés időpontját követő 5 éven belüli átruházáskor rendeli megnövelni a forgalmi értéket azzal az összeggel, amelyet az adóalany nem vett bevételként figyelembe. Az új SZJA tv.63. (5) bekezdése viszont ezzel szemben a lakásszerzési kedvezmény érvényesítését követő 60 hónapon belül történő átruházásból származó bevételhez rendeli a lakásszerzési kedvezmény tizszeresének hozzáadását. Felperesnek perköltség igénye nem volt.

4 Az alperes úgy a nyilatkozatában, mint később a bírósághoz előterjesztett irásbeli nyilatkozataiban a határozatában foglaltakat teljes körűen fenntartotta. Változatlanul hivatkozott a régi SZJA tv (4) bekezdésére, 6.. (2) és (3) bekezdésére, valamint az új SZJA tv (2) és (8) bekezdéseinek rendelkezéseire, a (2) bekezdés, valamint a (7) bekezdés is különös hangsúllyal utal a régi SZJA tv. III.sz. mellékletére. A (7) bekezdés szerint a régi SZJA tv. III.sz. melléklete 2/6. pontja alapján keletkező halasztott adót nem kell megfizetni. Az itt hivatkozott alpontja értelmében az december 31-ig történő ingatlan átruházása alapján az évben hatályos évi XLV. törvény 44.. (1) bekezdésének b) pontja szerinti halasztott adó esetén a halasztás alapjául szolgáló feltétel teljesítése, illetőleg annak elmulasztása esetére az említett törvény 44..-ának (2) (3) bekezdése alapján kell eljárni. Az új SZJA tv a a régi SZJA tv. hatálya alatt történt ingatlan átruházásból származó bevételre igénybe vett kedvezményről ilyen értelemben nem rendelkezik, következésképpen jogsértés esetén adókötelezettség keletkezik. Ugyanis az alperes álláspontja szerint mind a tényleges lakáscélú felhasználás, és annak bejelentése, mind az 5 éven belüli elidegenítés az SZJA tv. hatályba helyezését követő időszakra esik. E törvény a régi SZJA tv. rendelkezéseivel ellentétben egy szakaszba foglaltan olyan világosan, egyértelműen és félremagyarázhatatlanul rendezi a lakáscélú kedvezményre vonatkozó előirásokat, hogy azokhoz alperesi álláspont szerint a határozatokban foglalt magyarázaton túlmenően indokolás nem szükségeltetik, ugyanis a régi SZJA tv. 6.. (2) bekezdésében meghatározott időponttal figyelemmel a 6.. (3) bekezdésére is, a magánszemély nem igazolja annak lakáscélú felhasználását, vagy pedig akkor, amikor a lakáscélú felhasználás megvalósulását követően ezt a lakást átruházza. A magánszemélynek ezt az összeget az adófizetési kötelezettség keletkezésének évében kell az összjövedelméhez hozzáadni. Felperes évi bevallásában ft-ot bevételként nem vett figyelembe, ez által a jövedelem megállapításánál nem vette számításba, vagyis az összeg az adók hatóköréből kikerült. Figyelemmel arra, hogy az új SZJA tv. már ismert 83. (1) bekezdése szerinti átmeneti szabályok körében a felperes azt jelzi, hogy az abban irt feltétel konjuktiv. Rögziteni szeretné az alperes, hogy az még a fent idézett régi SZJA tv. szerint is teljesült. A lakáscélú felhasználásra vonatkozó előirások megsértése esetére ugyanis a 33.. (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a korábban e célra megjelölt összeget úgy kell tekinteni, mint amely jövedelem az átruházás évében keletkezett. Felperes a... úti ingatlant évben, vagyis a lakáscélú felhasználás december 19-i érvényesítéséhez képest 5 éven belül értékesítette, az abból származó bevételét évi szja bevallásában feltüntette, amelynek az ft-tal történő megnövelését elmulasztotta, holott arra mind a régi SZJA tv 33.. (9) bekezdése, mind az új SZJA tv. 63. (5) bekezdése alapján köteles lett volna. Perköltség igénye volt az alperesnek, amelynek mértékének megállapítását a bíróság mérlegelésére bízta. Felperes keresete az alábbiak szerint alapos. A bíróság az alperes határozatának felülvizsgálata során az Adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art) a, a Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított évi III. tv. (Pp) (1) bekezdése szerint lefolytatott

5 eljárásban a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között azt vizsgálhatja, hogy a határozat megfelel-e a támadott rendelkezéseiben az anyagi- és eljárásjogi szabályoknak. A bíróságnak a perben azt kellett megitélnie, hogy a felperes által érvényesített lakáscélú kedvezmény megítélése a régi SZJA tv, vagy az új SZJA tv. szabályai az irányadóak. A bíróság a keresetlevél, az alperes nyilatkozata, a felek előadásai, és a becsatolt iratok, valamint a közigazgatási iratok alapján megállapított tényállásból kiindulva a következőkre alapozta döntését. A régi SZJA tv 6.. (1) bekezdés h) pontja: h) Az ingatlan átruházásból, valamint a vagyoni értékű jog alapításából, átruházásából az ilyen jogról szóló lemondásból, gyakorlásának végleges átengedéséből (a továbbiakban együtt: átruházás) származó adóköteles bevételnek az a része, amelyet a magánszemély a ban foglaltak alkalmazásával kiszámított jövedelméből a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül saját maga, házastársa, egyeneságbeli rokona - ide értve az örökbefogadott, mostoha - és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó mostoha - vagy nevelő szülőt - részére belföldön állandó lakóhely céljából lakástulajdon jogának haszonélvezeti jogának, használati jogának, vagy bérleti jogának megszerzésére, lakás épitésére, vagy bővítésére fordított, kivéve a 22.. (4) bekezdésében emlitett esetet. A (2) bekezdés szerint: Az (1) bekezdés h) pontjában emlitett időszak lakásvásárlás, lakásra vonatkozó haszonélvezeti jog, és használati jog, továbbá a lakásbérleti jog megszerzése esetén az elidegenités éve és az azt követő év, lakásépités és bővités esetén az elidegenítés éve és azt azt követő négy év. Ebben a vonatkozásban az elidegenítést megelőző 6 hónapot az elidegenítés évének kell tekinteni. (3) bekezdés: Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazása során a magánszemély a lakás vásárlását, haszonélvezeti jogának megszerzését, a földhivatalhoz benyújtott szerződéssel, a magánszemély saját adózott forrásból lizingdij cimén az állami vagyonügynökségnek átutalt összeget., a lakásépités, lakás bővítést, a használatbavételi engedéllyel igazolja, valamint az összeg felhasználását bizonyítja." A 22. (1) bekezdés: Az ingatlan és vagyonértékű jog átruházásából, valamint ingó dolog nem üzletszerű értékesítésből származó bevételnek a (2) és (4) bekezdés szerint számított részét kell jövedelemnek tekinteni. Bevételnek - figyelemmel a 6.. ( 1) bekezdés h) pontjára a (4) bekezdésben és az I. számú melléklet A/I/5. pontjában foglaltakra is - a forgalmi értéket kell tekinteni. A (4) bekezdés: Az e törvény hatálybalépését követően a 6.. (1) bekezdésének h) pontjában említett módon szerzett lakástulajdon jogának haszonélvezeti, használati vagy bérleti jogának a szerzés időpontját követő 5 éven belül történő átruházásakor a 22.. (1) bekezdése szerinti forgalmi értéket növelni kell azzal az összeggel, amelyet a 6.. (3) bekezdés h) pontjának alkalmazása során nem kellett bevételként figyelembe venni.

6 A 24.. (2) bekezdése értelmében: Az ingatlan, vagyon értékű jog átruházásának időpontja az a nap, amikor az erről szóló érvényes szerződést, (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a Földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan nyilvántartásba bejegyzése nem kötelezett, vagyonértékű jog továbbá ingó dolog átruházásának időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt. A 33.. (9) bekezdése értelmében: A 6.. (1) bekezdésének h) pontjában emlitett bevételként figyelembe nem vett összeget annak a magánszemélynek, törvényes képviselőjének kell nyilvántartania, akinek a lakása tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, használati jogának, vagy bérleti jogának megszerzésére lakása építésére, vagy bővítésére ezt az összeget fordították. E nyilvántartott összeg után adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a 6.. (2) bekezdésében meghatározott időpontig (figyelemmel a 6.. (3) bekezdésére is) a magánszemély nem igazolja annak lakáscélú felhasználását, vagy pedig akkor, amikor a lakáscélú felhasználás megvalósulását követően ezt a lakást átruházza. A magánszemélynek ezt az összeget az adófizetési kötelezettség keletkezésének évében kell az összjövedelméhez hozzáadnia. Az új SZJA tv (5) bekezdése szerint: Ha a magánszemély, vagy a lakásszerző hozzátartozó a lakásszerzési kedvezmény érvényesítését követő 60 hónapon belül a lakáscélú felhasználással szerzett lakás tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát, használati jogát, vagy bérleti jogát átruházza, akkor az átruházásból származó bevételt növelni kell a korábban érvényesített lakásszerzési kedvezmény alapjával." Az új SZJA tv (1) bekezdése szerint ez a törvény január elsején lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) (8) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel - az január 1-től megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségekre kell alkalmazni. A 2.. értelmében a törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló évi XC. törvény... azzal, hogy az év előtti adóévekben keletkezett jövedelmekre, adókötelezettségekre, az adott évben hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, bele értve azok későbbi jogkövetkezményeit is, különös tekintettel az évi XC. törvény III.sz. mellékletének rendelkezéseire, kivéve ha e törvény másként rendelkezik." A kiemelt rendelkezések összevetésével a bíróság arra kíván rámutatni, hogy a régi SZJA tv. 24. (2) bekezdése értelmében az ingatlan megszerzésének időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést a Földhivatalhoz benyújtották. E jogszabályi rendelkezés figyelembevételével kell a szerzés időpontját akkor is megállapítani, ha az ingatlanon már volt épület, csak azt az adóalany lebontotta, majd egy új épületet épített fel.

7 A kiemelt rendelkezések összevetéséből továbbá az is megállapítható, hogy a nem bevételként figyelembe vett összeg megfizetésére az adóalany akkor köteles, amennyiben a szerzés időpontját követő 5 éven belül átruházza a régi SZJA tv. 6.. (1) bekezdésének h) pontjában említett módon szerzett ingatlanát. Ezen jogszabályi rendelkezés értelmében jogosult ugyanis az adóalany az átruházásból származó jövedelmének azon részét nem bevételként figyelembe venni, amelyet saját maga, házastársa, egyeneságbeli rokona részére belföldön állandó lakóhely céljából lakástulajdon jogának, haszonélvezeti jogának, használati jogának, vagy bérleti jogának megszerzésére, lakás építésére, vagy bővítésére fordított. Ezen összeg felhasználására a 6. (2) bekezdése megjelöli azon időpontot, amely időintervallum alatt az adóalany igazolni köteles a lakáscélú felhasználást, éspedig a lakás vásárlásra vonatkozóan az elidegenítés éve és az azt követő év, lakásépítés, bővítés esetén pedig az elidegenítés éve és az azt követő 4 év. Meghatározza továbbá a kiemelt rendelkezések figyelembevételével az igazolás módját is a törvény. Lakásvásárlás esetén a szerződés Földhivatalhoz való benyújtással igazolhatja az adóalany a lakáscélú felhasználást, míg a lakásépités esetén pedig a használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az adóalany az ilyen módon szerzett lakás tulajdonjogának a szerzés időpontját követő 5 éven belül átruházza, akkor viszont növelni kell azzal az összeggel a fizetendő adó összegét, amelyet bevételként az átruházáskor nem vett figyelembe. A kiemelt rendelkezésekből az is megállapítható, hogy a nyilvántartott összegek után adófizetési kötelezettség abban az esetben keletkezik, amennyiben a régi SZJA tv. 6.. (2) illetve a 6.. (3) bekezdésében meghatározottak szerint az adóalany nem igazolja lakáscélú felhasználását, illetve akkor, amikor a lakáscélú felhasználás megvalósulását követően ezt a lakást átruházza, azonban mindezt a 22.. (4) bekezdésben meghatározott időintervallum alatt köteles az adóalany, éspedig a szerzéstől számított 5 éven belül kell, hogy a lakáscélú felhasználást igazolja, és a szerzéstől számított 5 éven belül a lakáscélú kedvezménnyel érvényesített lakás tulajdonjogát nem idegenitheti el. A kiemelt rendelkezések összevetéséből továbbá az is megállapítható, hogy a régi SZJA tv. az elidegenítés tilalmát az ingatlan szerzéséhez társitja, míg az új SZJA tv (5) bekezdése viszont a lakásépités esetén a használatbavételi engedély megszerzéséhez. Az új SZJA tv. a régihez viszonyitva abban különbözik, hogy a bevétel növelést a régi SZJA tv. a szerzéshez társítja, míg az új SZJA tv. pedig a lakásszerzési kedvezmény érvényesítéséhez. Az átmeneti rendelkezésekből az is megállapítható, hogy az január 1. napját megelőzően megszerzett jövedelmekre a régi SZJA tv.-t kell alkalmazni. Az új SZJA tv. csak az január 1-ét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 83.. (2) bekezdése külön kiemeli, hogy az év előtti adóévben keletkezett jövedelmekre, adókötelezettségre az adott évben hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebből következően tehát ha a jövedelem 1994-ben keletkezett, akkor az adókötelezettséget is az 1994.évben hatályos SZJA tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A fentiekből kiindulva a bíróság megállapította, hogy felperes október 3-án szerezte meg az ingatlanát. A szerzés időpontja függetlenül attól, hogy az ingatlanon új épületet épitett fel, a szerződésnek a Földhivatalhoz való benyújtással kerül megállapításra (régi SZJA tv (2) bekezdése).

8 A kiemelt rendelkezések alapján a bíróság azt is megállapította, hogy amennyiben felperes a szerzés időpontját követő 5 éven belül a lakáscélú kedvezmény érvényesítésével értékesített ingatlanát átruházza, úgy az átruházáskor a forgalmi értéket meg kell növelni azzal az összeggel, amelyet a lakáscélú felhasználás alapján nem kellett bevételként figyelembe venni. A bíróság rendelkezésére álló iratokból megállapítható volt, hogy felperes használatbavételi engedéllyel az alperes által is elismerten december 9-ével lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével, illetve a lakáscélú felhasználását december 16-ával igazolta. A régi SZJA tv. értelmében felperes ezzel eleget tett a 22.. (4) bekezdésében foglaltaknak, miután a jogszabályi rendelkezés helyes értelmezésével a bíróság számára e jogszabályi rendelkezésből az volt kiolvasható, hogy a felperesnek az ingatlan átruházásakor adóját abban az esetben kell megnövelni, amennyiben a szerzés időpontját követő 5 éven belül idegeníti el. Felperes azonban az ingatlanát a szerzés időpontját követő 5 éven túl idegenítette el évben, így vele szemben az alperesi határozatban megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak. Miután a törvény egyértelműen a bevétel növelésére azt az indokot jelöli meg, amennyiben a szerzés időpontját követő 5 éven belül ruházza át felperes az ingatlanát. Ezzel egyidejűleg a régi SZJA tv. meghatározza lakásépités esetében azt az időpontot, ameddig a lakás épitéshez kapcsolódó lakás szerzési kedvezményt igazolni kell, illetve annak módját is, hogy a lakás épités esetén a lakás szerzési kedvezmény igazolását használatbavételi engedéllyel kell igazolni. Azonban arra vonatkozóan a bíróság a régi SZJA tv.-ben rendelkezést nem talált az alperesi határozatokban hivatkozottakra utalva, hogy felperesnek a jogszabályban meghatározott elidegenítési tilalomként meghatározott 5 év a használatbavételi engedély megszerzését követően kezdődött volna. Az alperes által hivatkozott régi SZJA tv (9) bekezdéséből a bíróság olvasatában ez nem következik. E jogszabályi rendelkezés értelmezéséből az állapítható meg, hogy átruházáskor az adófizetési kötelezettség, tehát a bevételként nyilvántartott összeg után az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amennyiben a régi SZJA tv. 6.. (2) bekezdésében meghatározott időpontig, figyelemmel a 6.. (3) bekezdésére is, a magánszemély nem igazolja annak lakáscélú felhasználását, vagy amikor a lakáscélú felhasználás megvalósulását követően ezt átruházza. A hivatkozott 6.. (2) és (3) bekezdése meghatározza azt az időszakot, amelyet lakás építés esetén az adóalanynak be kell tartania, és meghatározza az igazolás módját is. Ebből következően tehát lakásépítés esetén az igazolást az elidegenítés éve és az azt követő 4 évben határozza meg azzal, hogy a lakáscélú felhasználást az adóalany használatbavételi engedéllyel igazolja. Ebből azonban a bíróság olvasatában az a jogszabályi értelmezés, amelyet alperes alkalmazott, hogy a használatbavételi engedély kiadását követően kezdődik az elidegenítés kezdő időpontja nem következik. Ebből mint arra a bíróság utalt, az következik, hogy az adásvételt követő 5 éven belül az adóalany használatbavételi engedéllyel bizonyítja, a lakáscélú kedvezmény megvalósulását, azonban a jogszabályi rendelkezésből olyan értelmezés, mely szerint ezzel a használatbavételi engedély kiadásának időpontjához kötné a jogszabály alkotó, az elidegenítést, nem olvasható ki az alperesi érveléssel ellentétben. E rendelkezésből kifejezetten az következik, hogy felperes a lakásépités esetén az

9 átruházást követő 5 éven belül nem ruházhatja át az ingatlant, a lakásszerzési kedvezményt lakásépités esetén használatbavételi engedéllyel köteles az intervallumon belül igazolni. Az ingatlan átruházásakor vizsgálni kell, hogy a lakáscélú kedvezmény érvényesítése a szerzéstől számított 5 éven belül történt-e. Ennek felperes a bíróság értelmezése alapján eleget tett, ugyanis október 4-én szerezte meg az ingatlant, és a lakáscélú felhasználást december 16-ával érvényesítette, a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével december 9-én igazolta az alperes által sem vitatottan. Ezt követően a lakásszerzési kedvezménnyel érvényesített ingatlanát évben ruházta át, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a régi SZJA tv (4) bekezdésében meghatározott 5 éves intervallumon túl történt az értékesítés, így a felperes adókötelezettségét a perrel érintett ft-tal évben megnövelni nem lehet. E körben nem osztotta a bíróság azon alperesi hivatkozást, hogy gyakorlatilag a régi SZJA tv (9) bekezdéséből, valamint az új SZJA tv (2) bekezdéséből következően a két jogszabályi rendelkezés azonos módon szabályozza a kedvezmény érvényesítését. Miután a 83.. (2) bekezdése az új törvény alkalmazását felperes viszonylatában nem zárja ki. A bíróság értelmezésében az új SZJA tv (2) bekezdéséből az következik, hogy az év előtti adóévekben keletkezett jövedelmekre, adókötelezettségekre az adott évben hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, bele értve azok jogkövetkezményeit is. A felperesnek a jövedelme 1994.évben keletkezett, így az adókötelezettségére is az adott évben hatályos, tehát a régi SZJA tv (4) bekezdését kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy felperes 1998-ban érvényesítette lakáscélú felhasználását, ugyanis az alperesi érveléssel ellentétben felperes 1998-ban a lakáscélú felhasználását igazolta, és nem jövedelmet szerzett az új SZJA tv (1) bekezdésére is utalva. Az új SZJA tv (2) bekezdése ugyanis az év előtti adóévekben keletkezett jövedelmekre, adókötelezettségekre az adott évben, tehát 1994.évben hatályos rendelkezéseket rendeli alkalmazni, bele értve azok jogkövetkezményeit is. Ha a felperes az évhez kapcsolt jövedelem szerzéséhez társított lakásszerzési, lakáscélú felhasználást évben érvényesíti, attól még a jövedelem szerzése és az adóztatásának megítélése az évben hatályos régi SZJA tv. szerint kell, hogy minősüljön, ugyanis az átmeneti rendelkezés figyelembevételével az 1994.évben keletkezett jövedelemre adókötelezettségre az évben hatályos rendelkezést kell alkalmazni, bele értve a későbbi jogkövetkezményeket is. Valójában azzal, hogy felperes 1998-ban lakásszerzési kedvezményt érvényesített, nem vonatkoztatható rá az új SZJA tv a, mert az új SZJA tv. átmeneti rendelkezését is figyelembe véve jövedelme 1994.évben keletkezett, és így annak jogkövetkezményeit is, bár később jelentkeztek, az évben hatályos rendelkezések alapján kell megítélni. Miután felperes 1998-ban lakáscélú felhasználást igazolta, és nem jövedelmet szerzett, ahogy azt az alperes állítja, így rá az új SZJA tv. nem vonatkoztatható.

10 Mint arra a bíróság már utalt, a régi SZJA tv. rendelkezéseiből olyan rendelkezés, amely azt mondaná ki, hogy a használatbavételi engedélytől kell számítani a 22.. (4) bekezdésében megjelölt 5 éves intervallumot, nem tartalmaz, ezzel szemben meghatározza az 5 éves intervallumon belül a lakásszerzési kedvezmény igazolására rendelkezésre álló időt, valamint a lakásszerzési kedvezmény igazolásának módját. A használatbavételi engedélyhez olyan jogszabályi rendelkezést nem társit, amelyből következően lakásépités esetén a használatbavételi engedély időpontjától, illetve a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének időpontjától számítana az 5 éves idő intervallum. Mindezek alapján a bíróság az alperesi határozat II. pontját hatályon kívül helyezte az elsőfokú adóhatósági határozatra is kiterjedően, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte azzal, hogy a felperes által évben érvényesített ft-tal a évben megállapított személyi jövedelemadóját nem növelheti meg, ugyanis a felperes a régi SZJA tv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az abban foglaltak szerint járt el, és az átruházása nem történt a régi SZJA tv (4) bekezdésében meghatározott idő intervallumon túl. A bíróság az alperes határozatát a felperes által kifogásolt körben vizsgálta felül. A bíróság a jogszabálysértő határozatot részben a Pp (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A Közigazgatási eljárásról szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) (3) bekezdése szerint az államigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása is köti. Annak megállapításait a megismételt eljárás és határozathozatal során köteles figyelembe venni. A megismételt eljárásban az alperesnek a bíróság iránymutatása szerint a felperes terhére az ft-tal a évi jövedelmét nem növelheti meg. A bíróság az alperes határozatát a felperes által kifogásolt részben vizsgálta felül, éspedig a határozat II. pontjához kapcsolódóan, melynek során hozta meg a rendelkező rész szerinti döntését. A felperes a tárgyalás folyamán perköltséget nem igényelt, ezért ebben a kérdésben a bíróságnak nem kellett döntenie. A kereseti illeték viseléséről a bíróság a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. -a alapján határozott. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp (1) bekezdése zárja ki. Budapest, november 29. Dr. Kopinja Mária s.k.

11 A kiadmány hiteléül: bíró

12 Kfv.I /2007/9.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Kövesdy Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Kövesdy Attila ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Ruthner Éva jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság november 29-én kelt 11.K /2006/7. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K /2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az első fokú adóhatóság a felperesnél 2000 évre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként adókülönbözetet állapított meg. Ennek alapja az volt, hogy a felperes az évi személyi jövedelemadó bevallásában Ft lakásra, földszerzésre fordított összeget jelölt meg. A felperes december 9-én kívánta igazolni a halasztott adóként szerepeltetett összeg felhasználását, melyhez a beszámítani kívánt ingatlan október 19-én kelt használatbavételi engedélyét csatolta. Az évben hatályos személyi jövedelemadóról szóló XC. törvény (továbbiakban régi SZJA tv.) 22. (4) bekezdése és az január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (továbbiakban új SZJA tv.) 63. (5) bekezdésére hivatkozással az adóhatóság kifejtette, hogy a lakáscélú felhasználás, a jogerős használatbavételi engedéllyel valósult meg. Az ingatlan évben történt átruházása az 5 éves, illetve 60 hónapon belüli tilalmi időn belül történt, így a felperes 2000-ben történt ingatlan átruházásának értékesítéséből származó jövedelmét megemelte az 1994-ben érvényesített összeggel. A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy lakóingatlant vásárolt, erre

13 vonatkozott a kedvezmény, esetében a régi SZJA tv-t kell alkalmazni. Az alperes számú határozatával az első fokú határozat egyéb rendelkezéseit megváltoztatta, a keresettel érintett részében helybenhagyta. Ennek alapján a felperes terhére Ft adóhiányt állapított meg, amely után Ft adóbírságot és Ft késedelmi pótlékot írt elő. Kifejtette, hogy az új SZJA tv. 83. (1) és (2) bekezdéseiből következően a vitatott esetben a régi SZJA tv. és az új SZJA tv. rendelkezéseit is értelmezni és alkalmazni kell, melyből megállapította, hogy az új SZJA tv. 63. (5) bekezdésére figyelemmel a lakásszerzési kedvezmény érvényesítését követő 60 napon belül történt az ingatlan átruházása, így a évi szja számításnál a lakásszerzési kedvezmény 10-szeresének hozzáadását kell elrendelni. A felperes keresetében elsődlegesen a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan a bírság, illetve pótlék törlését kérte. Jogi álláspontja szerint esetében a régi SZJA tv-t kell alkalmazni, így annak 22. (4) bekezdésére figyelemmel a tulajdonjog szerzésének időpontját követő 5 éven túl történt az elidegenítés. Az első fokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatának II. pontját az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában ismertette a régi SZJA tv. 6. (1) bekezdés h) pontját, (2)-(3) bekezdéseit, 22. (1) és (4) bekezdését, 24. (2) bekezdését, 33. (9) bekezdését, valamint az új SZJA tv. 63. (5) bekezdését, 83. (1) és (2) bekezdéseit. A fenti jogszabályok egybevetéséből megállapította, hogy az új SZJA tv. 83. (2) bekezdéséből is adódóan az év előtti adóévben keletkezett jövedelmekre, adókötelezettségekre az adott évben hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Mivel a jövedelem a felperesnél évben keletkezett, az akkor hatályos régi SZJA tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A felperes október 3-án szerezte meg ingatlanát, és a szerzés időpontja független attól, hogy az ingatlanon új épületet épített. A szerzés időpontja a régi SZJA tv. 24. alapján a szerződésnek a Földhivatalhoz való benyújtásának időpontja. A felperes a régi SZJA tv. 22. (4) bekezdésében foglaltaknak eleget tett, hiszen a lakásszerzési kedvezményt december 9-én érvényesítette, és a lakáscélú felhasználást december 16-ával igazolta. A felperes az ingatlanát a szerzés időpontját követő 5 éven túl idegenítette el 2000 évben. A régi SZJA tv. nem tartalmazott olyan rendelkezést, hogy a jogszabályban meghatározott elidegenítési tilalomként meghatározott 5 év a használatbavételi engedély megszerzését következően kezdődött. Ez a régi SZJA tv. 33. (9) bekezdéséből sem következik. Az alperes jogszabálysértően állapította meg, hogy a használatbavételi engedély kiadását követően kezdődik az elidegenítés kezdő időpontja. E rendelkezésből az következik, hogy a felperes lakásépítés esetén az átruházást követő 5 éven belül nem ruházhatja át az ingatlant, a lakásszerzési kedvezményt

14 (lakásépítés esetén) a használatbavételi engedéllyel köteles ezen intervallumon belül igazolni. A felperes október 4-én szerezte meg az ingatlant, a lakáscélú felhasználást december 16-ával érvényesítette, ezt december 9-én igazolta. Ezt követően a lakásszerzési kedvezménnyel érvényesített ingatlanát évben ruházta át, amely a régi SZJA tv. 22. (4) bekezdésében meghatározott 5 éves intervallumon túl történt értékesítésnek számít. Az első fokú bíróság mindezek alapján helyezte hatályon kívül az alperes határozatát és rendelt el új eljárást azzal, hogy a felperes terhére Ft-tal a évi jövedelmét nem növelheti meg. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását azzal, hogy az alperes által megállapított tényállás egyes elemeinek nem tulajdonított jelentőséget, illetve tévesen jelölte ki és értelmezte az irányadó jogszabályt (régi SZJA tv.). A vizsgált ügyben az új SZJA tv. alkalmazandó, a felperes adófizetési kötelezettsége az új SZJA tv. 63. (5) bekezdésén alapul. A 60 napos elidegenítési tilalom kezdő időpontja a kedvezmény érvényesítésének napja. A régi SZJA tv-vel kapcsolatban kifejtette, hogy az építési telken felépített épület szerzési idejét illetően hallgat, de a 33. (9) bekezdése alapján a kezdő időpont legkorábban a megvalósulás időpontjához köthető. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy a régi SZJA tv. rendelkezéseit kell alkalmazni és az elidegenítési tilalom az ingatlan megszerzésének időpontjához kötődött. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az első fokú bíróság jogerős ítéletének felülvizsgálatánál a Legfelsőbb Bíróságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a perben a régi vagy az új SZJA tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az új SZJA tv. 83. (1) bekezdése értelmében a törvény január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2)-(8) bekezdésre rendelkezésére is figyelemmel - az január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. A (2) bekezdés tartalmazza, hogy az év előtt adóévekben keletkezett jövedelmekre, adókötelezettségekre az adott évben hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, beleértve azok későbbi jogkövetkezményeit is, különös tekintettel a régi SZJA tv. 3. számú mellékletének rendelkezéseire, kivéve, ha e törvény másként nem rendelkezik. A perbeli jogkérdés kiindulópontja az volt, hogy a felperes az évi személyi jövedelemadó bevallásában a megszerzett bevétellel szemben lakáscélú felhasználást tüntetett fel. Ez a régi SZJA tv. 6. (1) bekezdés h) pontja értelmében nem tekinthető bevételnek. Amennyiben az adózó ilyenre hivatkozik, azzal halasztott adófizetési

15 kötelezettsége keletkezik. Ennek érvényesítésére, igazolására vagy ezek elmulasztása esetén a jogkövetkezményekre - az új SZJA tv. hatályba léptető rendelkezéseit is figyelembe véve - a régi SZJA tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből megállapíthatóan az első fokú bíróság helyesen a régi SZJA tv. rendelkezései alapján vizsgálta az alperes határozatának jogszerűségét, illetve a felperes adófizetési kötelezettségének fennállását. A felperes az adásvétellel vegyes csereszerződést október 3-án nyújtotta be a Földhivatalhoz, így a régi SZJA tv. 24. (2) bekezdése értelmében az ingatlan átruházásának időpontjának ezt a napot kell tekinteni. A... u-i ingatlannal kapcsolatban megállapítható, hogy a felperes nem építési telket vásárolt, hanem lakóingatlant. Egyetért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bírósággal abban, hogy a régi SZJA tv. nem tartalmazott külön rendelkezést arra az esetre, ha az adózó a lakóingatlan megvásárlását követően a lakást lebontotta és azon újat épített. Ebben az esetben a szerzés időpontját nem határozta meg más módon, és nem kötötte a használatbavételi engedély megadásához. A régi SZJA tv. a lakásszerzési kedvezmény érvényesítését nem tekintette semmilyen szempontból kezdő időpontnak az elidegenítés szempontjából. Az új SZJA tv. 63. (4) és (5) bekezdései ezzel kapcsolatban másfajta jogi konstrukciót alkalmaznak, és a kezdő időpontot a lakásszerzési kedvezmény érvényesítéséhez köti, amely feltételezi a használatbavételi engedéllyel történő igazolást. Ilyet azonban a régi SZJA tv. nem tartalmazott. A régi SZJA tv. 33. (9) bekezdéséből az sem következik, hogy a lakáscélú felhasználás megvalósulásának időpontjától kezdődne a 6. (2) bekezdésében meghatározott 5 év. A régi SZJA tv. 33. (9) bekezdése a halasztott adófizetési kötelezettség keletkezésének két módját szabályozza. Egyik, amikor a 6. (2) bekezdésében meghatározott időpontig (figyelemmel a 6. (3) bekezdésére is) a magánszemély nem igazolja annak lakáscélú felhasználását. Nem elég tehát a korábban elidegenített ingatlanból származó vételárat lakáscélú felhasználásra fordítani, hanem ezt megfelelően igazolni kell. Az igazolás elmulasztásával beáll a fizetési kötelezettség. A másik eset, amikor megfelelően igazolta ugyan a lakáscélú felhasználást, de annak megvalósulását követően ezt a lakást átruházta. Ez a régi SZJA tv. 22. (4) bekezdésében megfogalmazott, a szerzés időpontját követő 5 éven belül történő átruházásra vonatkozik. Ennek kezdő időpontjával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság már utalt arra, hogy az SZJA tv. nem tartalmazott külön szabályozást a lakásépítés, a használatbavételi engedély, vagy az igény érvényesítésének időpontjával sem. Így ezek a későbbi időpontok nem vehetők figyelembe. Mind a megszerzés, mind az átruházás időpontját a régi SZJA tv. 24. (1) és (2) bekezdései az erről szóló érvényes szerződés Földhivatalhoz való benyújtásához köti. A felperes esetében a vétel benyújtására október 3-án került sor, így ezen ingatlan évi elidegenítése 5 éven túl történt, így sem az 1994., sem a évi személyi jövedelemadó szempontjából bevételként nem vehető figyelembe.

16 Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes az első fokú eljárás során perköltséget nem igényelt, de felülvizsgálati ellenkérelmében már kérte az alperes perköltségben való marasztalását, ezért a Legfelsőbb Bíróság a pervesztes alperest a Pp (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. (1) bekezdése alapján kötelezte a pernyertes felperes felülvizsgálati költségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes alperes személyes illetékmentességére figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. -a alapján az állam viseli. Budapest, február 21. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

í t é l e t e t Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

í t é l e t e t Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Vagyongyarapodás vállalkozás veszteségének finanszírozása Kfv.I.35.482/2006/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Csoba Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Horváth Mária jogtanácsos

Részletesebben

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám A Fővárosi Törvényszék a Dr. Illés Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. I. T. ügyvéd) által képviselt Városüzemeltető és Fenntartó Kft. (Mosonmagyaróvár)

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/16 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója 5. É V FOLYAM, 2009/2. S Z ÁM ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója Honlapcímünk: www.orszagoszoldhatosag.gov.hu. email-címünk:

Részletesebben

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi ítélőtábla 14.GF. 40.267/2011/13. A Fővárosi Ítélőtábla a Bajzát Ügyvédi Iroda (3300 Eger, Törvényház u. 11.; ügyintéző: dr. Bajzát György ügyvéd) által képviselt COMPUTERV GM. Gazdaságfejlesztő

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Nógrád és Diósjenő községek

Nógrád és Diósjenő községek 2012. április hó a diósjenői önkormányzati képviselőtestület tájékoztató havilapja A képviselő-testület a 2012. május 7-ei rendkívüli testületi ülésén úgy határozott, hogy az önkormányzatok ellen hozott

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.228/2005/30.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a G. Ügyvédi Iroda által képviselt R. Díszlet- és Jelmeztervező Bt. felperesnek a

Részletesebben

Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2003.(XII.22.) rendelete. A HELYI TELEKADÓRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2003.(XII.22.) rendelete. A HELYI TELEKADÓRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2003.(XII.22.) rendelete A HELYI TELEKADÓRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Jogesetek a földhasználat köréből

Jogesetek a földhasználat köréből FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, II. Gyorskocsi u. 52. 21.M.496/2004/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (üi.: dr. Csányi Éva jogtanácsos,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Í t é l e t e t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Í t é l e t e t : Fővárosi Munkaügyi Bíróság 1055 Budapest, V. Markó u. 27. 4.M. 372/1999/13. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet által képviselt Dr. L. R., I.r. felperesnek,

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Mórocz Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. M. I. A.) által képviselt Aqua-Plastech Kft. (Hajdúsámson) felperesnek - a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd

Részletesebben

A KÚRIA mlint felülvizsgálati bíróság

A KÚRIA mlint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.869/2014/5.szám A KÚRIA mlint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Várnai és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. M A ügyvéd - 1037 Budapest, Szépvölgyi út 141. fszt. 1.) által képviselt Telenor

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.127/2004/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a PhN Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest, hivatkozási

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Kfv. IV. 37. 432/2008/9. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Procter & Gamble Magyarország Nagykereskedelmi Kkt. /Budapest/ felperesnek a dr. László Ildikó Katalin

Részletesebben

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Magyar Köztársaság Nevében! Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság M.705/2001/7. szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság Dr. Csányi Éva jogtanácsos (1077. Budapest, Király u. 71. szám) által képviselt O. M. felperesnek

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a pert megszünteti.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a pert megszünteti. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.242/2004/6. A Fővárosi Ítélőtábla a Birizdó Kft. (Kecskemét) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

Részletesebben

2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet

2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság

Részletesebben

Í t é l e t e t: A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Í t é l e t e t: A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság dr. Kárpáti József ügyvéd ( ) által képviselt Háttér Baráti Társaság

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.190/4/2011. A Közbeszerzési

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Bíróság 3.K.34523/2005/3 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a UPC Magyarország Kft. felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal alperes (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) ellen indított,

Részletesebben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Előadó: dr. Juhász Zoltán Az eljárás megindulása A panaszos beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához,

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.34.267/2014/5. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.34.267/2014/5. számú ítélete Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.34.267/2014/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/50 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.025/2007/7. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a G-Publishing Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest hivatkozási szám: Vj-55/2005.)

Részletesebben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben 1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben A Fvárosi Bíróság Budapesten, 2007. szeptember 25-én a Bevándorlási és Állampolgársági

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumok

Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumok Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumok 1. Tájékoztató 2. Adatlap (kérelem) 3. Kitöltési segédlet 4. Támogató nyilatkozat (szükség szerint)

Részletesebben

ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,."'...,,,.., 1008DEC 22. " ~.- '~G' f 'IC 1(1-

ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,.'...,,,.., 1008DEC 22.  ~.- '~G' f 'IC 1(1- ~1 - -(,~ 1 C Fovárosi Ítélotábla 4.Kf.27.501/2008/5. szám ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,."'...,,,.., 1008DEC 22. " ~.- '~G' f 'IC 1(1- IktatószáM:,c.;~~!.L.,,.:; : ~.:1 Mel1ékle~k:,,,..,.,,..,.,,.,;,..

Részletesebben

V É G Z É S T : Kötelezi a bíróság a kérelmezőt, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a kérelmezettnek 30.000 (harmincezer) forint eljárási költséget.

V É G Z É S T : Kötelezi a bíróság a kérelmezőt, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a kérelmezettnek 30.000 (harmincezer) forint eljárási költséget. A Fővárosi Bíróság [ ] ügyvéd által képviselt [ ] kérelmezőnek dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal Versenytanács (Budapest) kérelmezett ellen közigazgatási végzés

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.2131/2003/14. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet részéről ügyintézőkényt eljáró Dr. Tordai Gábor (1383 Budapest,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1363/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1363/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1363/2014. számú ügyben Előadók: dr. Berkes Lilla dr. Csink Lóránt Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult hozzám, mert lakásszerzési kedvezményt kívánt

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Gyulai Munkaügyi Bíróság 1.M.318/2003/3. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet részéről dr. Tordai Gábor (1077 Budapest, Király u. 71.) által képviselt

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.593/10/2011. A Közbeszerzési

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2013. január 1-től Közösségen belüli termékmozgatás Nem keletkezik Közösségen belüli termékmozgatás jogcímén adóztatandó tényállás,

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Pest Megyei Bíróság 6.K.26.451/2005/44. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Bíróság a dr. ügyvéd ( ) által képviselt felperesnek a Közép- Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1052 Budapest,

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

Í t é l e t e t : Indokolás

Í t é l e t e t : Indokolás Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.057/2012/4. A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. K. M. ügyvéd által képviselt Kereknap Outlet Kft. (Budapest) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot. Ikt. sz.: D.2 /21 /2010. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban:

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! : 1' A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Budapest II. Varsányi I. u. 40-44. 1535. Bp. Pf.: 887. bíró 15.G.41.074/2010/25. ( A A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság e ' r, -a,. képviselt

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi CXLVII. törvény 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. FEJEZET

Részletesebben

A-PBT-A-41/2013. Ajánlás

A-PBT-A-41/2013. Ajánlás A-PBT-A-41/2013. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület V.J-né született T.E. (a továbbiakban: Készfizető Kezes) és V.J. (a továbbiakban: Adóstárs) kérelmezők (xxx; a továbbiakban: Kérelmezők) ABC Bank

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.IV.37.661/2014/7. számú ítélete

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.IV.37.661/2014/7. számú ítélete A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.IV.37.661/2014/7. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/88 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

8 Étkezési térítési díjak felülvizsgálata. A Képviselő-testület 2015. szeptember 8-i ülésének határozatai

8 Étkezési térítési díjak felülvizsgálata. A Képviselő-testület 2015. szeptember 8-i ülésének határozatai A Képviselő-testület 2015. szeptember 8-i ülésének határozatai 230/2015.(IX.08.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a nyílt ülés jegyzőkönyv hitelesítőjének elfogadja

Részletesebben

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS RENDELETEINEK ÉS HATÁROZATAINAK TÁRA R E N D E L E T E K 56/2009. (XI.27.) sz. önk. rendelet A menetrend szerinti helyi járatú autóbusz közlekedés díjáról szóló 37/2004. (XII.17.)

Részletesebben

Az elektronikus árverés Üzemeltetési Szabályzata

Az elektronikus árverés Üzemeltetési Szabályzata Az elektronikus árverés Üzemeltetési Szabályzata Tartalomjegyzék Üzemeltetési Szabályzat... 3 I. Az elektronikus ingó és ingatlan árverés közös szabályai... 3 1. Részvételi feltételek... 3 1.1 Regisztráció...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden, 2006. évi szeptember hó 12. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Részletesebben

400 A kórház kártérítési felelősség alóli mentesülését nem eredményezi önmagában az, hogy

400 A kórház kártérítési felelősség alóli mentesülését nem eredményezi önmagában az, hogy 400 A kórház kártérítési felelősség alóli mentesülését nem eredményezi önmagában az, hogy meghatározott vizsgálat elvégzésének hiányával szakmai szabályt nem sértett. Ha az orvosai a tőlük elvárható legnagyobb

Részletesebben

Í T É L E T E T. A felperes a már lerótt 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illetéket maga viseli.

Í T É L E T E T. A felperes a már lerótt 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illetéket maga viseli. Fővárosi Bíróság 7.K.32.275/2006/7. A Fővárosi Bíróság a Promo-Indra Consorcio Rt. (Budapest) felperesnek Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen (Hiv.sz.: Vj-149/2005.) verseny ügyben hozott

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.490/ 12/2014. A Közbeszerzési

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 3.M.527/2004/9. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.; ügyintéző: dr. Csányi Éva

Részletesebben

Indokolás. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6.

Indokolás. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6. A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt I. rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe) I. rendű, a dr. Bay Endre pártfogó ügyvéd (...) által képviselt, II.

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6142/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.491/11/2014. A Közbeszerzési

Részletesebben

T/3117. számú. törvényjavaslat

T/3117. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3117. számú törvényjavaslat a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László

Részletesebben

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója 05.12.15 1 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói

Részletesebben

A nyomtatvány Nyilatkozat részét nullás adattartalommal is be kell nyújtania, ha 2014- ben nem keletkezett bevétele!

A nyomtatvány Nyilatkozat részét nullás adattartalommal is be kell nyújtania, ha 2014- ben nem keletkezett bevétele! Kitöltési útmutató a kisadózó vállalkozás által megszerzett bevételről, a bevételi értékhatárt meghaladó összeg után fizetendő százalékos mértékű adóról 2014. évre, valamint adatszolgáltatásról [14KATA]

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk.IV.37.157/2006/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Ny. L. ügyvéd által képviselt dr. K. A. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 93/2006.

Részletesebben

1. Közjegyzői díjszabás

1. Közjegyzői díjszabás Tájékoztató a kölcsönszerződések, tartozáselismerő nyilatkozatnak közokiratba foglalásának közjegyzői díjszabásáról, az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjszabásáról, a fizetési meghagyásos és peres eljárások

Részletesebben

Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.004/2014/3. szám

Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.004/2014/3. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Kutas Péter ügyvéd által képviselt Sz. L. kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október 2. napján kelt határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom.

h a t á r o z a t o t hozom. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-I-B-1588/2012. számú határozata az ERSTE BANK HUNGARY Zártkörűen Működő Részvénytársasággal szemben átfogó vizsgálat lezárása során hozott felügyeleti

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 6/2000/7. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőr Szakszervezet Jogi Képviseleti Szolgálat (ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor, Budapest, Pf.: 52., 1388)

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Az önkormányzat képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1..

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1.

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1. A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2011. (XII.12.) rendelete a helyi építmény- és telekadóról A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.860/2014/4. számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.860/2014/4. számú ítélete A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.860/2014/4. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/49 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Miskolci Munkaügyi Bíróság 9.M.484/1998/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Független Rendőrszakszervezet (Budapest, VI. Ötvös u. 7., Ügyintéző: dr. Szöllősi Tibor jogi képviselő 1077 Budapest, Király

Részletesebben

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. szakasz E törvény meghatározza a bírósági jogvédelem

Részletesebben

Hírlevél 2009/14-15. www.sinkatax.hu

Hírlevél 2009/14-15. www.sinkatax.hu Hírlevél 2009/14-15. www.sinkatax.hu Kedves Olvasóm! Adózási és számviteli témában indított hírlevelem első jelentkezésekor - ez 2009. február 9-e volt még havonkénti megjelenést terveztem. Azóta az újonnan

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága az EGUT Egri Útépítı Zrt. (Eger) I. r., a STRABAG Építı Zrt.

Részletesebben

észrevételt I. Észrevétel a késedelmek kérdésében 1. A kereset elkésettsége Fővárosi Bíróság 1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Budapest, Pf. 16.

észrevételt I. Észrevétel a késedelmek kérdésében 1. A kereset elkésettsége Fővárosi Bíróság 1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Budapest, Pf. 16. Fővárosi Bíróság 1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Budapest, Pf. 16. tárgy: Felperesi észrevétel és feltételes igazolási kérelem a K.33.972/2006. sz. ügyben Budapest, 2006. augusztus 28. Tisztelt Bíróság!

Részletesebben

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012.(V.31.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (Egységes szerkezetben a 23/2014.(XII.16.) és a 10/2014.(V.30.) önkormányzati rendelettel)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.264/2006/4. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben

Részletesebben

I. FEJEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERÛSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK

I. FEJEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERÛSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK 33404 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 140. szám II. Törvények 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról* Az Országgyûlés a pénzügyi stabilitás és

Részletesebben

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016.

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során

Részletesebben

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 24/2004. (X.01.) rendelete

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 24/2004. (X.01.) rendelete Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (X.01.) rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről, egységes szerkezetben a lakások és helyiségek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kf. 27. 152/2010/5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. Turcsányi Dániel ügyvéd által képviselt Crystal Institute Kft. (Budapest) I.r., Flavinárium Elsı Magyar

Részletesebben

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény Az adó alanya 1. a) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó (egyéni

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok

AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2016-ban is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám.

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.990/2013/27. szám

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.990/2013/27. szám A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.990/2013/27. szám A Fővárosi Törvényszék a bnt. Szabó Tom Burmeister Ügyvédi Iroda (1143 Budapest, Stefánia út 101-103., ügyintéző: dr. Sz. L. A.

Részletesebben

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában FÖLDHASZNÁLAT Zachariás Márton Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában Magyarországon a termőföldek tulajdoni és használati viszonyai jelentősen eltérnek egymástól. Az

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Községi Önkormányzat illetékességi területén lévő minden telekre. 2..

A rendelet hatálya 1.. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Községi Önkormányzat illetékességi területén lévő minden telekre. 2.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 26/2006./XII.14./sz. rendelete a Telekadóról. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az l990.évi C.tv.1../1/ felhatalmazása alapján az alábbi

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

Rigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT.

Rigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT. dr. László Pardavi associate professor Hungary Széchenyi István University Deák Ferenc Fakulty of Law and Political Sciences Department of Adminstration and Financial Law Rigth the deduct. The role of

Részletesebben

Útmutató a 1441-es számú bevallás kitöltéséhez

Útmutató a 1441-es számú bevallás kitöltéséhez Útmutató a 1441-es számú bevallás kitöltéséhez Jogszabályi háttér: a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) az adózás

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.2/16/2013. A Közbeszerzési Döntıbizottság

Részletesebben

H A T Á R O Z A T-ot.

H A T Á R O Z A T-ot. Ikt. sz.: D.388/8/2010. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban:

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.766/2014/9. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.766/2014/9. számú ítélete Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.766/2014/9. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/135 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben