Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/6. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/16 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 1832/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/6. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Bányai Dávid jogtanácsos (7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4.) által képviselt Pécsi Tudományegyetem (7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b.) I. rendű felperesnek, egyben II. rendű alperesnek, a dr. Telek Katalin jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes, és a Barta János ügyvezető által képviselt Barta Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (7630 Pécs, Koksz utca 125/2.) III. rendű alperes ellen, közbeszerzési ügyben hozott határozat (hivatkozási szám: D.938/9/2014.) bírósági felülvizsgálata és szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes február 4. napján kelt, D.938/9/2014. számú határozatát megváltoztatja és a kezdeményezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A bíróság a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes keresetét elutasítja. A bíróság kötelezi a II. rendű felperest, egyben I. rendű alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg az I. 1

2 rendű felperesnek, egyben II. rendű alperesnek (ötezer) forint perköltséget. A kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon kell 4 példányban benyújtani. Indokolás Az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes évben különböző beszerzéseket eszközölt a III. rendű alperes vonatkozásában, és részére azok ellenértékeként évben összesen forint került kifizetésre. Az Állami Számvevőszék november 10. napján a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 140. (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból eljárást kezdeményezett az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes ellen, arra hivatkozva, hogy a beszerzések vonatkozásában a közbeszerzés jogsértő módon került mellőzésre. Az eljárást a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes december 8. napján közzétett D.579/12/2014. számú végzésével megszüntette, mert azt állapította meg, hogy az Állami Számvevőszék elmulasztotta a Kbt (2) bekezdés b) pontjában a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló 30 napos jogvesztő határidőt. A Közbeszerzési Hatóság Alelnöke (a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) december 23. napján hivatalbóli kezdeményezést nyújtott be a II. rendű felpereshez, egyben I. rendű alpereshez. A tudomásszerzés időpontjaként december 8. napját jelölte meg, a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes D.579/12/2014. számú végzésének a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételének napját. A hivatalbóli kezdeményező arra hivatkozott a Kbt (1) bekezdés a) pontja szerinti kezdeményezésében, hogy az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes a Kbt. 6. (1) bekezdésének b) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, és a Kbt ában előírt egybeszámítási/részekre bontási szabályokra figyelemmel a beszerzésével megsértette a Kbt ra figyelemmel a Kbt. 5. -ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A beszerzés összértéke pedig forint volt, amely összeg meghaladja a beszerzések idején irányadó közbeszerzési értékhatárt. Kérte a jogsértés 2

3 megtörténtének megállapítását, és a Kbt (4) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság KfV.II /2014/4. számú ítéletében foglaltakra, és kiemelte, hogy november 10. napján csupán a kezdeményezés tényéről szerzett tudomást, ideértve azokat az alapadatokat, mint az érintett eljárás megnevezése, tárgya, ügyfelek megnevezése, és a kezdeményezés megérkezésének időpontja (Kbt (9) bekezdése). Az Állami Számvevőszék általi kezdeményezések tartalmáról - különös tekintettel az azokban megjelölt szerződések konkrét tárgyára és értékére - a december 8. napján publikált végzésekből szerzett tudomást, így ezt követően került abba a helyzetbe, hogy mérlegelje a hivatalbóli kezdeményezés megalapozottságát, indokoltságát, és a Kbt (1) bekezdése szerinti tartalmi elemeknek megfelelően be tudja nyújtani a kezdeményezést. Az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes eljárási kifogásként a kezdeményezés elkésettségére hivatkozott, másodsorban kérte a jogsértés hiányának megállapítását. A II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes február 4. napján kelt D.938/9/2014. számú határozatával a Közbeszerzési Hatóság Elnöke által az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes Dekoráció, kiállítási tárgy, egészségügyi szakmai anyagok, egyéb szakmai anyagok, kiértékű gépek, berendezések, munkaruha, védőruha beszerzése, textilek, varrodai anyagok (Barta Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.) évben tárgyú beszerzése ellen benyújtott hivatalalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes megsértette a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -át, egyidejűleg az I. rendű felperest, egyben II. rendű alperest forint bírság megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolásában az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes eljárási kifogásával kapcsolatban megállapította, hogy a perbeli esetben a hivatalbóli kezdeményező a Kbt (1), (2) bekezdés a) pontja szerinti általános jogkörében kezdeményezte a Kbt (1) bekezdés, a) pontja alapján a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes hivatalból való eljárását. Kiemelte, hogy 3

4 a Közbeszerzési Hatóság Elnökének általános, saját jogán alapuló kezdeményezése, figyelemmel a Kbt (1) bekezdésére és (2) bekezdésének a) pontjára, akkor vált szükségessé, amikor az Állami Számvevőszék kezdeményezésére megindult jogorvoslati eljárások érdemi vizsgálatok nélkül lezárultak, melyről a Közbeszerzési Hatóság Elnöke december 8. napján, az erről szóló megszüntető végzésekből szerzett tudomást. Utalt a Kbt (2) bekezdés i) pontjára, és a Kbt (2) bekezdésére és kiemelte, hogy a hivatalbóli kezdeményező az eljárást megszüntető végzéseknek a kozbeszerzes.hu internetes honlapon teljes terjedelmében történt közzétételekor szerzett tudomást a jogvédelem eredménytelenségéről, és általános jogkörében az eljárás kezdeményezésének szükségességéről. Kiemelte, hogy figyelemmel arra, hogy a Közbeszerzések Tanácsa és a Közbeszerzési Hatóság egymástól elkülönült szervezetek, illetve intézmények, a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tudomásszerzése nem valósult meg csak azáltal, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt (2) bekezdés i) pontja alapján annak beérkezése napján közzétette az Állami Számvevőszék Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelmének adatait. Mivel pedig a hivatalbóli kezdeményező a jogsértésről december 8. napján szerzett tudomást, ezért december 23. napján a hivatalbóli kezdeményezést a Kbt (2) bekezdés a) pontja szerinti szubjektív határidőn belül terjesztette elő. Határozatának indokolásában megállapította továbbá, hogy az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, vagyis a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. Megállapította, hogy a beszerzés tárgya a Kbt. 7. (2) bekezdése szerinti visszterhes árubeszerzés, és az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes közbeszerzési kötelezettsége fennáll, amennyiben azok értéke eléri, vagy meghaladja a közbeszerzésekre irányadó értékhatárt. Utalt arra, hogy az árubeszerzés becsült értékének meghatározásának kiinduló pontja a Kbt. 13. (1) bekezdése, a benyújtott iratokból pedig az állapítható meg, hogy az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes a III. rendű alperessel rendszeresen visszatérő, 4

5 szerződésesnek minősülő kapcsolatban állt. A évi közbeszerzési tervének elkészítésekor ezért az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződések tényleges ellenszolgáltatását kellett alapul vennie, és ezt korrigálnia a évi naptári év várható mennyiségi és értékbeli változással. Kiemelte, hogy a Kbt. nem kizárólag az azonos tárgyú szerződések egybeszámítását írja elő, hanem a hasonlókét is. A perbeli megrendeléseknek, beszerzési tárgyaknak, azok jellegének vizsgálatát követően az volt megállapítható, hogy azok műszakilag és gazdaságilag is funkcionális egységet képeznek, a beszerzés tárgyai közül a gyógycipők és munkaruha, védőruházat az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes feladatának ellátását, működését voltak hivatottak szolgálni. A megrendelésekből megállapítható, hogy azok összértékére tekintettel a közbeszerzési kötelezettség a Kbt. 10. (1) bekezdés b) pontjára, és a évre irányadó költségvetési törvényre figyelemmel, a Kbt. Harmadik Rész nemzeti eljárásrendjének szabályai szerint állhat fenn. Határozatának indokolásában megállapította, hogy tekintettel arra, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a Kbt (4) bekezdés a) pontja alapján további jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kiszabni. Kiemelte, hogy a magasabb összegű bírság kiszabását indokolja, hogy a megállapított jogsértés nem reparálható, ugyanis a szerződést a felek teljesítették, továbbá, hogy az I. rendű felperessel, egyben II. rendű alperessel szemben korábbi jogorvoslati eljárásokban jogerősen jogsértés került megállapításra, valamint, hogy az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes a törvényben előírt jogai gyakorlásán, és kötelezettségei teljesítésén felül nem tanúsított az eljárás lefolytatását segítő, együttműködő magatartást, végül az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes javára értékelte a beszerzések relatíve alacsony értékét, valamint a jogsértés megvalósulása óta eltelt hosszabb időt. Az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes az I. rendű alperes, egyben II. rendű felperes D.938/9/2014. számú határozatát február 11. napján vette át, az ellen keresetet terjesztett elő, melyet február 26. napján adott postára. 5

6 Keresetében elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését, és a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását, a jogsértés hiányának megállapítását és a bírság kiszabásának mellőzését kérte, kérte továbbá a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes perköltségben történő marasztalását kérte, annak összegét forintban jelölve meg. Keresetében azt állította, hogy a Kbt (2) bekezdés a) pontja szerinti szubjektív határidőt a hivatalbóli kezdeményező nem tartotta meg. E körben kiemelte, hogy a Közbeszerzési Hatóság Alelnökének kezdeményezésére teljes egészében az Állami Számvevőszék által felvetett gyanúra tekintettel történt, márpedig egy hasonló tényállású ügyben (D.889/2014.) a hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a november 10,-i publikálásból a kezdeményezések tényéről szerzett tudomást, ideértve az eljárás tárgyát is. Vagyis a hivatalbóli kezdeményező elismerte, hogy már november 10. napján tudomást szerzett a beszerzés kapcsán megindult jogorvoslati eljárás tárgyáról, vagyis a Kbt. jogtalan mellőzéséről, hiszen ezen adat is közzétételre került november 10. napján. A határozat azon hivatkozásával kapcsolatban, mely szerint a hivatalbóli kezdeményező eljárása akkor vált szükségessé, amikor az Állami Számvevőszék által indított eljárások érdemi vizsgálatok nélkül lezárultak, kiemelte, hogy a vélelmezett jogsértésről történő tudomásszerzés és a hivatalbóli eljárás kezdeményezésének szükségessége nem azonos ténykörülményt takarnak, márpedig a Kbt (1) bekezdés a) pontja a 30 napos határidőt a jogsértésről történt tudomásszerzéshez kötötte, és nem ahhoz, hogy a hivatalbóli kezdeményező mikor érzi szükségét az eljárás megindításának. Arra is utalt, hogy a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes a Kbt (1) bekezdése alapján egyesíthette volna a két jogorvoslati eljárást, vagy a hivatalbóli kezdeményező által kezdeményezett jogorvoslati eljárást felfüggeszthette volna. Mindezek alapján pedig azt állította, hogy a II. rendű felperesnek, egyben I. rendű alperesnek arra a következtetésre kellett volna jutnia, hogy a Kbt (2) bekezdés a) pontjában foglalt 30 napos határidő december 10. napján lejárt. Arra is 6

7 hivatkozott, hogy a Közbeszerzések Tanácsa és a Közbeszerzési Hatóság egymástól elkülönült szervezeti volta irreleváns, azonban kiemelte, hogy a Kbt (3) bekezdése értelmében a Tanács elnöke a Közbeszerzési Hatóság Elnöke is. Utalt arra, hogy a hivatalbóli kezdeményező a jogorvoslati eljárást kezdeményező iratában maga hivatkozott arra, hogy a jogsértést illetően saját honlapjáról tájékozódott. A terhére rótt jogsértés körében azzal érvelt, hogy a becsatolt szerződésekből és számlákból egyértelműen megállapítható, hogy az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes a III. rendű alperestől három elkülöníthető és egymással nem összefüggő árucsoportban rendelt meg termékeket, így varrodai eszközök, egyéb textilipari termékek, továbbá gyógycipők, végül pedig munkaruha, védőruházat, melyek értéke külön-külön nem éri el az árubeszerzésre irányadó, évi közbeszerzési értékhatárt, így az I. rendű felperesnek, egyben II. rendű alperesnek nem volt a közbeszerzési kötelezettsége. A II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes ellenkérelmében elsődlegesen az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes keresetének a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. (1) bekezdés h) pontja alapján, elkésettség miatti, idézés kibocsátása nélküli elutasítását kérte, másodlagosan kérte az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes megalapozatlan keresetének elutasítását, és perköltségben történő marasztalását. Fenntartotta a határozata indokolásában foglaltakat. A II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes keresetében a Kbt (1) bekezdés a) pontja, és a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:89. -a alapján az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes és a III. rendű alperes által évben megvalósított megrendelések alapján kötött szerződéseknek a keltükre visszamenőleges hatállyal történő érvénytelenné nyilvánítását kérte, a Kbt (1) és (4) bekezdései alapján, másodlagosan a Kbt (2) bekezdés b) pontjának alkalmazhatósága esetében kérte a szerződést annak keltére visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítani, kérte továbbá az I. rendű felperessel, egyben II. rendű alperessel és a III. rendű alperessel szemben a Kbt

8 (5) bekezdése alapján egyetemlegesen bírság kiszabását, és kérte az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes és a III. rendű alperes perköltségben történő marasztalást. Keresetében arra hivatkozott, hogy a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes február 5. napján kelt D.938/9/2014. számú határozatával megállapította, hogy az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes megsértette a Kbt. 5. -át, és forint bírság megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy jogsértően mellőzte a évben a III. rendű alperessel létrejött szerződések esetén a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Márpedig amennyiben a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes azt állapítja meg, hogy az általa lefolytatott jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárást, akkor pert kell indítania a szerződés érvénytelenségének kimondása, és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. Az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes ellenkérelmében kérte a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes keresetének elutasítását, az abban foglaltakat mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta. A III. rendű alperes ellenkérelmében elsődlegesen a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes keresetének elsődlegesen elkésettség miatti, másodlagosan érdemben történő elutasítását kérte. Ellenkérelmében azzal érvelt, hogy a Kbt a határidőt állapít meg a II. rendű felperes, egyben I.rendű alperes szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset előterjesztésére, melyet azonban a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes elmulasztott. Ellenkérelmében egyebekben csatlakozott az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes kereseti érveihez, azon túlmenően azzal érvelt, hogy beszállítóként nem tudja eldönteni, hogy az adott szállítással, illetve folyamatos szállításaival átlépi-e, vagy át fogja-e lépni a közbeszerzési értékhatárt az év végére. Az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes keresete alapos, a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes keresete nem alapos. A bíróság mindenekelőtt a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperesnek azon kifogását vizsgálta, mely szerint az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes keresete elkésett. A rendelkezésre álló iratok tanúsága szerint az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes az I. rendű alperes, egyben II. rendű felperes 8

9 D.938/9/2014. számú határozatát február 11. napján vette át, az az elleni keresetet február 26. napján adta postára. A Pp (2) bekezdésének első fordulata értelmében a keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A Kbt (1) bekezdése a keresetlevél benyújtása körében a Pp. idézett rendelkezéséhez képest annyi eltérést tartalmaz, hogy a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Tekintettel arra, hogy a postára adás tekintetében a Kbt. a Pp.-ben foglalt rendelkezéstől eltérő előírást nem tartalmaz, az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes pedig keresetét a postai bélyegző tanúsága szerint a 15. napon postára adta, az annak elkésettségére történt I. rendű alperesi, egyben II. rendű felperesi hivatkozás nem alapos. Megjegyzendő, hogy a Kbt hoz fűzött kommentárja értelmében is a keresetlevelet - a bírói gyakorlat értelmében -határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül ajánlott küldeményként postára adták vagy a bírósághoz benyújtották. A bíróság ezt követően a III. rendű alperes azon hivatkozását vizsgálta, hogy a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes keresete elkésett-e. A Kbt (1) és (2) bekezdései értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság, amennyiben határozatában jogsértést állapít meg, a határozat meghozatalától számított 30 napon belül pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perbeli esetben az volt megállapítható, hogy a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes határozata február 4. napján kelt, a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetét pedig március 4. napján nyújtotta be a bíróságra, vagyis a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes a törvényi határidőt megtartotta, következésképpen a III. rendű alperes elkésettségi kifogása nem volt alapos. 9

10 A bíróságnak az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes keresete kapcsán abban kellett először állást foglalnia, hogy a hivatalbóli kezdeményező a Kbt (2) bekezdése szerinti 30 napos határidőt megtartotta-e. A perben nem volt vitatott, hogy az Állami Számvevőszék kezdeményezése november 10. napján érkezett, a kezdeményezés adatai ezen a napon, november 10. napján a kozbeszerzes.hu honlapon közzétételre kerültek. A hivatalbóli kezdeményező a közbeszerzési eljárás során a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II /2010/4. számú ítéletére hivatkozva állította, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke november 10. napján csupán a kezdeményezés tényéről szerzett tudomást, ideértve azokat az alapadatokat, mint az érintett eljárás megnevezése, tárgya, ügyfelek megnevezése és a kezdeményezés megérkezésének időpontja. E körben arra hivatkozott, hogy az Állami Számvevőszék általi kezdeményezések tartalmáról csak a december 8. napján publikált végzésekből szerzett tudomást. A Kbt (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötésétől, vagy teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kezdeményezheti. Mindezek alapján az volt vizsgálandó, hogy a perbeli esetben a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a jogsértésről mikor szerzett tudomást. E körben mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes határozatának indokolásában teljességgel tévesen hivatkozott arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnökének kezdeményezése mikor vált szükségessé, tekintettel arra egyrészt, hogy sem a Kbt a, sem a Kbt. egyéb rendelkezése nem állít fel sem időrendiséget, sem sorrendiséget a hivatalbóli kezdeményezések tekintetében, az I. rendű alperes, egyben II. rendű felperes határozatában megjelenített szükségességi álláspont nem olvasható ki a Kbt. rendelkezéseiből. Nincs arra vonatkozóan tehát jogszabályi rendelkezés, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnökének a rajta kívül feljogosított hivatalbóli kezdeményezők eljárását, annak eredményét be kellene várnia, és annak eredménytelensége, avagy nem megfelelőség 10

11 esetén élhetne a saját jogán történő hivatalbóli kezdeményezéssel. Mindezek alapján nem volt vizsgálandó és vizsgálható a Közbeszerzési Hatóság Elnökének általános, saját jogán alapuló kezdeményezésének szükségessége, ugyanis kizárólag az volt vizsgálandó, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a jogsértésről mikor szerzett tudomást, a Kbt (2) bekezdése szerint határidő-számítás szempontjából ugyanis kizárólag ezen időpont tekintendő relevánsnak. A tudomásszerzés vonatkozásában a bíróság utal a Kúria Kfv.VI /2012/5. döntésében kifejtettekre, melyben megállapította, hogy a tudomásszerzés időpontja nem az a nap, amikor a jogellenesség teljes bizonyosságában, illetve a határozat meghozatalához szükséges mértékben a hatóság tudomására jut, hanem az a nap, amikor az eljárás megindításához szükséges tényekről értesül. Minderre figyelemmel vizsgálta a bíróság, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tudomásszerzése mely napon következett be, vagyis mely napon értesült a hivatalbóli kezdeményezéshez szükséges tényekről, vagyis mely napon ismerte fel a Kbt.-be ütköző magatartást. Ebben a körben kell hangsúlyozni, hogy a Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását - többek között - a Közbeszerzési Hatóság Elnöke akkor kezdeményezheti, ha feladatköre ellátása során a Kbt.-be ütköző magatartás, vagy mulasztás jut tudomására. Így a tudomásszerzés körében kellett vizsgálni, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnökének a feladatkörének ellátása során mikor jutott tudomására a törvénybe ütköző mulasztás. A Kbt (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Tanács Elnöke is, a Kbt (1) bekezdése pedig, mely a Közbeszerzési Hatóság Elnökének feladatait sorolja fel, a) pontjában az elnök feladataként nevesíti a Hatóság és az annak keretében működő Tanács képviseletét. Mindebből pedig az következik, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnökének, mint a Tanács Elnökének tisztában kellett azzal lennie, hogy a Tanács a Kbt (2) bekezdés i) pontja alapján november 10. napján a honlapján mit tesz közzé. E körben pedig azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy abból, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke, mint hivatalbóli kezdeményező a 11

12 tudomásra jutás időpontjaként maga hivatkozott a honlapon való, eljárást megszüntető végzés közzétételének időpontjára (2014. december 8.), arra lehet következtetni, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a december 8-i közzétételhez hasonlóan ugyanúgy értesült a november 10. napján történt közzétételről is. A kozbeszerzes.hu honlapon megjelent, és bárki által elérhető, november 10.-i tájékoztatásban pedig szerepelt a Kbt. mellőzésére vonatkozó információ, ezért kijelenthető, hogy a közzétételben minden olyan adat szerepelt, amely alapján a hivatalbóli kezdeményező már ebben a pillanatban a jogsértés gyanúját észlelhette, melyre tekintettel a tudomásszerzés megvalósult. A Kúria fent idézett döntése nyomán hangsúlyozni szükséges, hogy a hivatalbóli kezdeményezőnek a kezdeményezés megtételéhez nem szükséges, hogy a Kbt.-be ütköző magatartást teljes mértékben bizonyítsa, ez ugyanis éppen a hivatalbóli kezdeményezés nyomán induló eljárásnak a feladata. Amennyiben pedig a hivatalbóli kezdeményező akár a jogsértés bizonyosságának magasabb fokára, akár a másik hivatalbóli kezdeményezés eredményére vár, viselnie kell annak következményét, hogy hivatalbóli kezdeményezése elkésik. Mindezek alapján pedig az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a hivatalbóli kezdeményezés elkésett, amiből az következik, hogy a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes határozata a Kbt (2) bekezdés a) pontjában ütközik, ugyanis a Kbt (1) bekezdése folytán a II. rendű felperesnek, egyben I. rendű alperesnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. d) pontja alapján a hivatalbóli kezdeményezést érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania, és a Ket. 31. (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati eljárást meg kellett volna szüntetnie. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. (2) bekezdés q) pontja és a Kbt (3) bekezdése alapján minderre figyelemmel a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes határozatát megváltoztatta, és a kezdeményezést az ítélet rendelkező részében foglaltak szerint érdemi vizsgálat nélkül elutasította, tekintettel arra, hogy a hivatalbóli kezdeményezés elkésettségére tekintettel a 12

13 jogsértés megállapításának nem lett volna helye. A II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes keresete a szerződés érvénytelenségének megállapítása tekintetében nem alapos, ugyanis a Kbt ban foglalt feltételek nem állnak fenn. Mivel pedig a bíróság a szerződés érvénytelenségét nem állapította meg, nincs helye a Kbt (5) bekezdése szerinti bírság kiszabásának sem, az erre vonatkozó kereseti kérelmeket a bíróság elutasította. A bíróság a Pp. 78. (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes II. rendű felperest, egyben I. rendű alperest a pernyertes I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes részére történő perköltség megfizetésére. A perköltség összegét a bíróság az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes vonatkozásában a Pp. 79. (1) bekezdésére figyelemmel az általa felszámított forintban állapította meg. Tekintettel arra, hogy a III. rendű alperes ellenkérelmét jogi képviselő nélkül nyújtotta be, a tárgyaláson pedig nem jelent meg, a Pp. 75. (1) bekezdése szerint értékelhető perköltsége nem merült fel. A II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes pervesztes lett, kereseti illetékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 5. (1) bekezdés d) pontja alapján őt megillető személyes illetékmentességnél fogva a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. -alapján az állam viseli, míg a Kbt (1) bekezdése alapján a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes által indított polgári per teljes költségmentes. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp (3) bekezdésén alapul. Budapest, év május hó 11. napján dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró 13