ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ"

Átírás

1 DR. KISS DAISY ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára I. Bevezetés helyett ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ Sokszor eltűnődöm azon, hogy mégis kinek az érdeke, hogy a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) ilyen gyakran módosul? 2010-ben és április 1-jéig a következő rendelkezéseket érintette módosítás: Pp. 73/A. (1) bek. (2010. január 1.) Pp (5) bek. (2010. január 1.) Pp. 121/A. (hatálytalan augusztus 1- től) Pp. 155/A. (3) bek. (2010. január 1.) Államtitok, szolgálati titok helyett minősített adat (2010. április 1.) Pp (2) bek. (2010. április 1.) Pp. 335/B. (2) bek. (2010. április 1.) Pp f) pont (2010. január 1.) Pp. 359/A. (2010. január 1.) Pp (2010. június 1.) Pp (2010. június 1.) Pp. VI. Rész (2010. január 1.) Pp. 21/A. (2011. március 1.) Pp. 23. (1) bek. a) pont (2011. március 1.) Pp. 45. (1) bek. (2011. március 1.) Pp. 47. (1) bek. (2011. január 7.) Pp. 73/A. (1) bek. b) pont, 73/B. (8) bek. (2011. március 1.) Pp. 121/A. (2011.március 1.) Pp (2) bek. a) pont (2011. március 1.) Pp (4) bek. (2011. március 1.) Pp (1) bek. i) pont (2011. március 1.) Pp. 136/A. (1) bek. (2011. március 1.) Pp (5) bek., 146/A., 147/A. (2011. március 1.) Pp (2) bek. (2011. január 1.) Pp (4) bek. (2011. március 1.) Pp (1) bek. (2011. március 1.) A jogalkotó szerint erre a sok módosításra az eljárások gyorsítása érdekében van szükség. Ezzel szemben a módosítások többsége nem függ össze az ítélkezés időszerűségével. Amelyik szabály pedig távolról valóban gyorsítónak látszik, közelről betarthatatlannak mutatkozik. Arra azonban valóban jók az ún. eljárást gyorsító csomagok, hogy a bíróságok eleve jogszabálysértésre legyenek kényszerítve, hiszen pl. ki tud négy hónapon belüli időpontra tárgyalást kitűzni, ha 500 körüli folyamatos ügye van, vagy ki tud soron kívül eljárni egy adott ügyben, ha a soronkívüli eljárások száma meghaladja akár csak a tízet. Persze, ha a pervezetés, tárgyalásvezetés hatékony, ha megfelelő számú és felkészültségű bíró dolgozna az apparátusban, ha a bírói döntések úgy lennének előkészítve (mondjuk szakértő apparátus előkészítő munkája eredményeként), hogy a bírónak valóban csak a perben eldöntendő kérdéssel kelljen foglalkozni, talán nem kellene a Pp. zárt, logikus rendszerét tudatosan szétverni. Tekintsük át, mit hoz nekünk 2011 tavasza? (A 2011-es módosítások közül a lényegesebbeket emelem ki.) 1

2 II. Ésszerű jogalkotás helyett 1. A kötelező képviselet kérdése A Pp. 73/A. (1) bekezdése január 1-jén még úgy nézett ki, hogy a jogi képviselet kötelező: a) az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a Pp (3) bekezdésében meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára, b) a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó, a vállalkozások egymás közötti pereiben a vállalkozás számára a per minden szakaszában (a perorvoslati eljárás során is), és c) törvényben meghatározott egyéb esetben. A vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó szabályok amelyek indokolták a kötelező jogi képviselet előírását csak január 1-jén léptek volna hatályba 1, de ez az ellentmondás nem zavart senkit sem. Sajnos azonban a vállalkozások egymás közötti pereinek szabályait tartalmazó (eredetileg a Pp. V. Részének nevezett) rendelkezések végül is nem léptek hatályba 2, így a jogalkotó március 1-jével ismét módosította a Pp. 73/A. (1) bekezdését, amely az ügyvédi kar számára jelentős veszteséget eredményezhet. Az új szabályok szerint kötelező a jogi képviselet (a jogorvoslati eljárásokban változatlanul érvényesülő előíráson kívül) a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is, kivéve a) a 23. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonjogi perek közül azokat, melyekben a per tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg, b) a 23. (1) bekezdés b), e) pontjának ec) alpontjában, f), g), i), j), m) és o) pontjában meghatározott pereket, c) a 23. (1) bekezdés l) pontjában meghatározott megállapításra irányuló perek közül azokat, amelyek esetében a per tárgyának értéke ha a marasztalás kérhető lenne a harmincmillió forintot nem haladná meg 3. Első ránézésre azt gondolnánk, hogy az új szabályok szerint több lesz azon perek száma, amelyben a jogi képviselet kötelező, de a látszat csal. Az alábbi táblázatok bemutatják, hogy mely perekben kötelező, illetve melyekben nem a jogi képviselet: IGEN 30 millió Ft feletti vagyonjogi per szerzői és szomszédos jogi perek nemzetközi árufuvarozási, szállítmányozási perek a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek, a cég létesítő okirata vagy annak módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek, a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek, a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek, továbbá a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag (részvényes) felelősségének korlátlanná minősítése iránti perek; az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek; a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában [Ptk. 209/A. (1) és (2) bek., 209/B., 301/A. (4)-(6) bek.] indított perek; 30 millió Ft feletti megállapítási per. 1 A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekben a Pp. módosításáról szóló évi LXVIII. törvény 12. (2) bek. 2 Az egyes elektronikus eljárások módosításáról szóló évi LIX. törvény 4. 3 Pp. 73/A. (1) bek. 2

3 30 millió Ft alatti vagyonjogi per NEM közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perek a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az e jogok megsértése miatt indított kártérítési pereket is, ha az előbbiekkel együtt vagy azok folyamán indítják meg; a közigazgatási perek (XX. fejezet), a 349. (5) bekezdésében meghatározott perek kivételével; a sajtóhelyreigazítási perek (XXI. fejezet); a 2. (3) bekezdésében meghatározott kártérítési perek; azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal, 30 millió Ft alatti megállapítási per. A Pp. 73/A. (1) bekezdés b) pontjával kapcsolatban azonban nem csak ez a probléma. Sajnos a jogalkotó nem vette figyelembe a kivételek közé emelt perek sajátosságait, és olyan pertípust is kivett a kötelező jogi képviselettel ellátandó perek köréből, amelyekben pedig indokolt lenne az ügyfél megfelelő jogi támogatása. Ilyen pl. a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perek illetve a Pp. 2. (3) bekezdése alapján indított perek köre, amelyekben elsősorban a bizonyítási nehézségek miatt indokolt lenne az ügyfél jogi képviseletének előírása. A legérthetetlenebb azonban az, hogy a közigazgatási perek miért kerültek a kivételek körébe, hiszen ezekben a perekben keresetváltoztatásra gyakorlatilag nincs lehetőség 4, a bíróság viszont csak a keresetben megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálhatja felül, tehát a kereseti kérelem szakszerű és pontos megfogalmazása az ügyfél jogainak érvényesítése szempontjából ezekben a perekben kiemelkedően fontos. Ezzel szemben nem lehet érv (amit annyiszor hallunk), hogy az állam nem kényszeríthető a kötelező jogi képviselettel járó többletkiadásokra, mert a Pp (1) bekezdése 5 megfelelő kiutat nyújt az ügyvédi munkadíj megfizetésének kötelezettsége alól. Ha pedig az állam jogszabálysértő döntést hozott, miért is ne fizesse meg a perre kényszerített felperes jogi képviseletének költségeit? A jogalkotó nem foglalkozott sajnos azzal a már többször felvetett kérdéssel sem, hogy a kereseti kérelemhez kötöttség új értelmezése, miszerint az jogcímhez kötöttséget is jelent 6, ma már minden perben kötelező jogi képviseletet igényelne. Most pedig vizsgáljuk meg, mi jár annak, akinek kötelező jogi képviselővel eljárnia, a megyei bíróság előtt első fokon induló ügyekben. Egy bizonyos, a szája nem sokáig jár, hiszen az új szabályok értelmében rendelkező cselekményeit csak időben korlátozottan teheti meg. A Pp. 146/A. és 147/A. értelmében kötelező jogi képviselet esetében az általános szabályoktól eltérően keresetváltoztatásra az alperes érdemi ellenkérelme előadását követő 30 napon belül, viszontkereset, beszámítási kifogás előterjesztésére az első tárgyalást követő harminc napon belül van lehetőség. A felperes a) a beszámítási kifogás, viszontkereset közlésétől számított 30 napon belül változtathatja meg keresetét, ha az alperes beszámítási kifogást, viszontkeresetet terjesztett elő 7, 4 Vö.: Pp. 335/A. (1) bek., és 338. (1) bek. 5 Az alperes közigazgatási szerv ügyintézője képviseleti jogosultságnak megengedése 6 Lásd pl. Haupt Egon: A jogcímhez kötöttség kérdése a polgári perben Magyar Jog évi 10. szám 7 Pp. 146/A. (2) bek. 3

4 b) legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja keresetét, ha olyan tényre, bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az első tárgyalást követően jutott a tudomására, és ezt igazolja 8. Keresetváltoztatásnak nincs helye, ha az alperes viszontkeresetét, beszámítási kifogását vagy azok módosítását a felperes keresetváltoztatására tekintettel terjesztette elő 9. Az alperes a 146/A. (1)-(4) bekezdése szerinti keresetváltoztatás esetén a keresetváltoztatás közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő viszontkeresetét és beszámítási kifogását vagy a már előterjesztett viszontkeresetét és beszámítási kifogását módosíthatja 10, illetve, ha a beszámítani kért követelés a beszámítási kifogás előterjesztésére nyitvaálló határidő eltelte után jár le, a beszámítási kifogást e határidők lejártát követő harminc napon belül is előterjesztheti 11. Káoszt fog okozni a Pp. 146/A. (3) bekezdésének előírása, miszerint a felperes a keresetét az alperes beleegyezésével bármikor megváltoztathatja. A bármikor kifejezés használata ugyanis azt eredményezi, hogy a keresetváltoztatásra azokban a perekben, amelyekben kötelező a jogi képviselet, az alperes hozzájárulásával akár az elsőfokú eljárásban, akár a másodfokú eljárásban, de akár a döntés jogerőre emelkedését követően is, a rendkívüli jogorvoslati szakaszokban (vagy talán még a végrehajtási eljárásban is?) lehetőség van. Csak abban bízhatunk, hogy az alperesek (és jogi képviselőik) ebben a kérdésben megfontoltabban járnak el, mint a jogalkotó, és nem járulnak hozzá ítélettel már elbírált kereset megváltoztatásához. Kötelező jogi képviselet esetén érvényesül az a (nem új) szabály is, hogy a bíróság nem hívja fel hiánypótlásra a keresetlevelet benyújtó felet, hanem idézés kibocsátása nélkül elutasítja a keresetlevelet, ha azt a jogi képviselő hiányosan nyújtja be 12. Sajnos, abban a kérdésben ki vagyunk szolgáltatva a bírói jogalkalmazásnak, hogy mit tekint olyan hiányosságnak, amelynek esetében a Pp (1) bekezdés i) pontja alkalmazását látja szükségesnek. Láttam olyan keresetlevelet, amelyben a jogi képviselő még a feleket sem jelölte meg helyesen, a kereseti kérelem sem volt megállapítható, a tárgyalás mégis kitűzésre került, míg előfordult, hogy a felperesnél maradó példány hiánya (és így a nem megfelelő példányszámban beadott keresetlevél) miatt került alkalmazásra ez az igen szigorú szankció. 2. Az előzetes egyeztetési kötelezettség március 1-jével visszakerült a Pp.-be a augusztus 1-jével fáradtságos előkészítés eredményeként hatályon kívül helyezett előzetes egyeztetési kötelezettség. A Pp. 121/A. -ával sok baj volt, ezek közül a leghátrányosabb rendelkezés, nevezetesen, hogy a feleknek a per kezdeményezése előtt fel kell tárniuk egymás előtt ténybeli, jogi álláspontjukat és be kell mutatniuk bizonyítékaikat, nem került vissza az előzetes egyeztetés szabályai közé. A Pp. 121/A. (1) bekezdése ma csak annyit ír elő, hogy a jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését. Ez mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy bár a 121/A. első bevezetésének idején 13 a jogalkotó azzal indokolta az előzetes egyeztetés szabályainak részletes előírását, hogy azokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet kötelező, elvárható, hogy a bíróságok tehermentesítése érdekében a keresetlevél benyújtása előtt jogvitájuk peren kívüli rendezését megkíséreljék, sőt, a vállalkozások egymás közötti jogvitáiban kísérletet tett a jogalkotó a szóváltás bíróságon kívüli lefolytatásának 8 Pp. 146/A. (4) bek. 9 Pp (5) bek. 10 Pp. 147/A. (2) bek. 11 Pp. 147/A. (3) bek. 12 Pp (2) bek. 13 A Pp. módosításáról szóló évi XXX. törvény január 1. 4

5 előírására is. A március 1-jei módosítás azonban változatlanul csak a jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáira írja elő az előzetes egyeztetés kötelezettségét, függetlenül attól, hogy megyei bíróságon indul a per, vagy nem, illetve hogy kötelező-e benne a jogi képviselet vagy sem. Az előzetes egyeztetés csak akkor nem kötelező, ha a keresetindítási határidő 60 napnál rövidebb 14, illetve ha a pert fizetési meghagyásos eljárás előzi meg 15. A jogalkotó tréfás kedvében volt, amikor a kivételek további körét meghatározta, ugyanis a Pp. 121/A. (4) bekezdésének b) pontja szerint nem kell az előzetes egyeztetés szabályait alkalmazni a Pp. IV. Részében szabályozott perekben, vagyis többek között a házassági perekben, származás megállapítása iránti perekben, és egyéb státusperekben, amelyek jogi személy vállalkozások között folynak. Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell: a) az (1) bekezdés alapján a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy b) azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte 16. A csatolandó iratoknak tartalmazniuk kell különösen: a) az előzetes levélváltás, illetőleg az előzetes tárgyalás (jegyzőkönyvkészítés) során felmerült véleményeltérés adatait, b) az esetleges előzetes elszámolás eredményét, továbbá c) ha az üggyel kapcsolatban bírósági vagy más hatósági határozat született, annak ügyszámát és tartalmának lényegét 17. A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha, a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza mellékletként a csatolandó iratokat 18. Arra sajnos a jogalkotó nem adott megoldást, hogy a felperes miként tudja igazolni, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte, ha az alperes nem válaszol a megkeresésére. A jogi személy vállalkozás (vagy jogi képviselője) által küldött irat nem hivatalos irat, így nem vonatkoznak rá a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó szabályok, így nem áll be a kézbesítési vélelem arra az esetre, ha a címzett megtagadja az átvételt, vagy az irat nem kereste jelzéssel érkezik vissza. Az alperesre háruló szankció pedig, miszerint a bíróság az ügy összes körülményeire figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül kötelezheti a jogi személy vállalkozás alperest a perben felmerült összes költség vagy egyébként a felperes által viselendő költségek egy részének a viselésére, ha indokolatlanul nem tett eleget az egyeztetési kötelezettségnek 19, arra enged következtetést, hogy az alperesnek tudomással kell bírnia arról, hogy a felperes ilyen egyeztetést kezdeményezett. 3. Elvonás a törvényes bírótól A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 11. (1)-(2) bekezdése szerint senki nem vonható el törvényes bírójától. A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró. A Bszi. 11. (7) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, illetőleg igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni. Vélhetően erre a rendelkezésre támaszkodva született meg az a rossz emlékeket ébresztő, március 1-jétől hatályos szabály, miszerint a Legfelsőbb Bíróság az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének indítványára az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki az 14 Pp. 121/A. (4) bek. a) pont 15 Pp. 121/A. (4) bek. c) pont 16 Pp. 121/A. (2) bek. 17 Pp. 121/A. (3) bek. 18 Pp (1) bek. i) pont 19 Pp. 80. (6) bek. 5

6 ügy vagy a bíróságra adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe miatt az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása más módon nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével 20. A polgári eljárásjoggal régóta foglalkozók emlékeznek arra, hogy a Pp. 47. eredeti szövege január 1-jéig tartalmazta a szabályt, miszerint a Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyész meghallgatása után az eljárásra egyébként illetékes bíróság helyett azonos hatáskörű más bíróságot jelöl ki, ha ezt az ügy előkészítése, a bizonyítási eljárás megkönnyítése vagy az eljáráshoz fűződő egyéb fontos érdek nyomatékosan indokolttá teszi. A rendelkezést a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosításáról szóló évi LXXII. törvény helyezte hatályon kívül, azzal az indokolással, hogy a Legfelsőbb Bíróság e jogköre ellentétes a törvény által rendelt bíróhoz (bírósághoz) való jog garanciális jellegű igazságszolgáltatási alapelvével március 1-jétől december 31-ig a Legfelsőbb Bíróság elnöke hivatalból, illetőleg a legfőbb ügyész javaslatára kivételes esetekben bármely bíróság bármely ügyét az eljárás bármely szakaszában, január 1-jétől december 31-ig pedig csak másodfokú elbírálásra, fontos okból, bármely ügyet a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhatott 21. Ez a szabály is a törvényes bíróhoz való jog alapelvébe ütközött, és ezért került hatályon kívül helyezésre. Kérdés, hogy a jogalkotó ma miért találta visszavezethetőnek minimális változtatással annak lehetőségét, hogy valakit törvényes bírájától bármilyen okkal elvonjanak. Magyarázatul szolgálhat-e erre egyes bíróságok átmeneti leterheltsége, amelyet egyébként eddig a bíró kirendelésének intézményével oldottak meg úgy, hogy a nagy munkateherrel küzdő bíróságokhoz szabad kapacitású bírák kerültek az ügyhátralék feldolgozása idejére. 4. A soronkívüli eljárás intézménye A Pp március 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében soron kívül kell határozni a bíró kizárásának kérdésében 22, az eljáró bíróság kijelölése kérdésében 23,és az áttétel tárgyában 24. Túl azon, hogy az áttételre vonatkozóan mai napig hatályos a szabály, miszerint a bíróságnak a keresetlevél benyújtását követően nyomban, de legkésőbb 30 napon belül meg kell vizsgálnia, van-e áttételnek helye 25, és nem világos, hogy a soronkívüli döntés melyik időponttól számít, a szabály értelmezése érdekében érdemes a Legfelsőbb Bíróság egyik kollégiumi véleményére lapoznunk. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma ugyanis (felismerve, hogy az egyre szaporodó számú soronkívüli ügyek szintén sorban állnak várva elbírálásukat) rögzítette, hogy a soron kívüli elbírálás törvényi követelménye azt jelenti, hogy lehetőség szerint hat hónapon belül szülessen meg a határozat, kivéve, ahol a törvény a döntésre határidőt állapít meg. Hogyan szolgálja tehát ez a módosítás az eljárás gyorsítását? 5. A tárgyaláson kívüli elbírálás közigazgatási perben március 1-jétől a közigazgatási perben az általános szabály a tárgyaláson kívüli elbírálás lett. A Pp (1) bekezdése értelmében azonban a bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A tárgyaláson kívüli elbírálás szabályait többek között a közigazgatási perekre vonatkozóan az Alkotmánybíróság a 26/1990. (XI. 8.) AB határozatával semmisítette meg. Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy a tárgyalási elv, a nyilvánosság, a szóbeliség és a közvetlenség a polgári peres eljárás 20 Pp. 47. (1) bek. 21 Pp. 23/A.. A szabályt végül a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló évi LXVIII. törvény helyezte hatályon kívül. 22 Pp. 21/A. 23 Pp. 45. (1) bek. 24 Pp (4) bek. 25 Pp (1) bek. 6

7 alapelvei közé tartozik. Ezek az alapelvek a Pp. konkrét rendelkezéseiben is érvényesültek. Egyszerűsítési és gyorsítási szempontokra hivatkozva az évi 26. törvényerejű rendelet hozott áttörést a Pp. 256/A. és 256/B. -aival a fellebbezési eljárásban, a 333. és okkal az államigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perek elbírálásánál, valamint a 376. és 387. (1) bekezdésével a gazdasági perek külön szabályai között. A fellebbezés tárgyaláson kívüli elintézésének lehetővé tétele mellett azonban a Pp. 256/A. (3) bekezdése 1972-től azt a garanciális rendelkezést is tartalmazta, hogy ha a fellebbező fél a tárgyalás kitűzését kéri, a kérelem teljesítése néhány kivételtől eltekintve nem tagadható meg. E rendelkezés azonban az évi 31. törvényerejű rendelet 26. (2) bekezdése értelmében hatályát vesztette, tehát ezt követően a bíróság a fél kérelmétől függetlenül választhatott a tárgyalás kitűzése vagy a tárgyaláson kívüli elintézési mód között. A magyar polgári peres eljárás az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint így ellentmondásba került a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. Cikkével annak ellenére, hogy utóbbi az évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetésre került. Az Egyezségokmány rendelkezésével egyezően tartalmazza a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. (1) bekezdése, hogy a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. A jogalkotó álláspontja szerint az Alkotmánybíróság határozatának tartalma nem zárta ki a tárgyaláson kívüli elbírálás jogintézményének a fellebbezési eljárásban való újbóli megteremtését, csak biztosítani kell a fél szabad választását a tekintetben, hogy kéri-e a tárgyalás megtartását, vagy hozzájárul-e annak mellőzéséhez 26. Így először a fellebbezési eljárásba, majd a felülvizsgálati eljárásba, és kivételként a közigazgatási perekbe is visszaszivárgott a tárgyaláson kívüli elbírálás lehetősége. Az, hogy ma a közigazgatási perekben általános szabályként érvényesül a tárgyaláson kívüli elbírálás, újra felveti a problémát, miként tud így érvényesülni a közigazgatási per garanciális jellege. Ezekre a perekre olyan esetben kerül(het) sor, amikor az állam döntése jogszabálysértő és ez az ügyfélre nézve érdeksérelmet okoz. A bíróság a közigazgatás működését alkotmányi rendelkezés folytán ellenőrzi 27. A tárgyalásokon nemegyszer került sor az érdeksérelmek azonosítására, a keresetlevélben hivatkozott jogszabálysértések mellé rendelésére. Mivel a jogalkotó nem tette kötelezővé közigazgatási perekben a jogi képviseletet, jelentős szerepe van a tárgyalásnak az ügyfél jogainak védelme szempontjából. Nem beszélve arról, hogy a közigazgatási eljárásban a hatóságnak alárendelt eljárási pozícióban volt ügyfél számára jelentős érdek- és jogvédelmi eszköz, hogy a polgári perben a hatósággal mellérendelt pozícióba kerül, vele azonos eljárási jogokkal és kötelezettségekkel. A tárgyaláson kívüli elbírálás (és tapasztalataink szerint sokszor sajnos a közigazgatási döntés nem egészen hibátlanul megfogalmazott érveit kontroll nélkül átvevő ítéletek) nem biztosítják a közigazgatási per természetéből fakadó eljárási garanciákat, ismételten kiszolgáltatottá teszik az ügyfelet. Bízzunk megint abban, hogy az ügyfél ezt érzi, és kérni fogja a tárgyalás tartását? Akkor pedig miért a módosítás? 6. A szünetelés régi/új szabálya a közigazgatási perben A Pp március 1-jétől hatályos 324/B. szerint a közigazgatási perben szünetelésnek csak egyszer van helye. A perben nincs helye szünetelésnek, ha a bíróság a) a keresetlevélben előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről még nem döntött vagy b) a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek helyt adott. 26 A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló évi LXVIII. törvény általános indokolása. 27 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 50. (2) bek. 7

8 A Pp. korábbi a szerint közigazgatási perben csak akkor volt helye szünetelésnek, ha azt a felek közös kérelmére a bíróság megengedte 28. A bírói gyakorlatban többféle álláspont érvényesült a szabály értelmezése körében. Az egyik álláspont szerint a bíróság külön engedélye (amely az eljárásban csak egy alkalommal volt adható) a szünetelésnek csak a közös kérelemre történő esetében 29 volt szükséges feltétel, míg a valamely mulasztás jogkövetkezményeként beálló szünetelés 30 esetén értelemszerűen nem. Más álláspont szerint a hivatkozott szabály a Pp (1) bekezdés b)-d) pontjainak alkalmazását kizárta. A jogértelmezési vitát a évi LX. törvény zárta le azzal, hogy a szünetelés általános szabályait rendelte alkalmazni a közigazgatási perekben is. A Pp március 1-jétől hatályos 324/B. -a az augusztus 28-ig hatályban volt 336. szövegéhez képest jóval pontatlanabbul eszközölt megfogalmazása újra fogja indítani a jogértelmezési vitát, sőt, megkockáztatom, hogy a szabály a gyakorlatban alkalmazhatatlan lesz. A szünetelés jogintézményének jellemzője ugyanis az, hogy ha az ok bekövetkezik, az eljárás automatikusan, külön bírói intézkedés nélkül szünetel. Így tehát ha pl. ha többször kerül sor arra, hogy hirdetményi kézbesítésnek lenne helye, de azt a fél nem kéri, vagy a tárgyalást többedszerre mulasztja el az egyik vagy mindkét fél és a távollévő felperes nem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, illetve a jelenlévő alperes nem kéri tárgyalás tartását, az eljárás szünetel, akár másodszor vagy többedszer is. Mivel nincs eljárásjogi eszköz a szünetelés jogkövetkezményeinek bekövetkezése megakadályozására. Vagy bízzunk abban, hogy a felek körültekintőbbek lesznek, és a közigazgatási perekben a szünetelést eredményező magatartást nem tanúsítják? Akkor pedig miért a módosítás? 7. A sajtó-helyreigazítás eljárás új szabályai A sajtó-helyreigazítási eljárás és per szabályait tartalmazó XXI. fejezet egészét bár a per szabályai gyakorlatilag nem változtak a jogalkotó kicserélte 31. A változás valójában annyi, hogy az alapul fekvő anyagi jogi jogszabályok kicserélődtek, január 1-jétől a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Stv.), valamint a médiaszolgáltatásokról szóló évi CLXXXV. törvény határozza meg a sajtótermék fogalmát, a média-tartalomszolgáltató fogalmát jogait, kötelezettségeit. A médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik az Stv.-ben foglaltak megtartásáért. Ez nem érinti a médiatartalom-szolgáltatónak felvilágosítást adó személyek, valamint a médiatartalom-szolgáltatóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló, a médiatartalom előállításában részt vevő személyek egyéb jogszabályok által meghatározott felelősségét 32. Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló 28 A szabályt a III. Ppn. iktatta be. 29 Pp (1) bek. a) pont 30 Pp (1) bek. b)-c) pont 31 A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény 22. (1) bek. 32 Stv

9 módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni 33. Az új szabályok lezárták a vitát, hogy internetes sajtótermékre alkalmazni kell-e a sajtó-helyreigazítás szabályait. A bírói gyakorlat nem volt egységes abban a kérdésben, hogy egy web-oldal sajtóterméknek minősül-e vagy sem. Ismerünk olyan döntést, amely szerint az interneten bárki akár magánszemély által közzétett cikk nem sajtótermék, egy internetes oldal összeállítója a rendszergazda sem tekinthető időszaki lap szerkesztőségének, így nem létezik olyan alperes, aki ellen sajtó-helyreigazítási eljárást lehet indítani 34. Ezzel szemben egy másik döntés szerint időszaki lapnak kell tekinteni az olyan napilapot, folyóiratot és egyéb lapot, valamint ezek mellékleteit, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik azonos címmel, tárgykörrel, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva, újságírói, vagy tudományos műfaj körébe tartozó írásművet, hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt közöl. Ha egy hírportálnak szerkesztősége, impresszuma van, magán viseli az időszaki lap lényegi és tartalmi elemeit, folyamatos a megjelentetése, frissítése, elérhetősége, híreket szolgáltat, cikkeket jelentet meg. Így önmagában az a tény, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal álláspontja szerint az információs weboldal a törvény által előírt bejelentési kötelezettség alá nem esik, és nem szerepel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában, nem jelentheti azt, hogy a rá jellemző sajátosságok és a törvényi kritériumoknak való megfelelés ellenére a megjelenés sajátos jellegéből adódóan a közlésekkel szemben a sajtó-helyreigazítás speciális jogintézménye ne lenne alkalmazható 35. A sajtótermék új foghalmába azonban már beletartozik az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából Ha a sajtó-helyreigazítás eredménytelen a pert a médiatartalom-szolgáltatóval vagy a hírügynökséggel szemben kell kezdeményezni. A sajtó-helyreigazítási pernek más szabálya nem változott. Érdekessége azonban a sajtó-helyreigazítási per szabályozásának, hogy a jogalkotó nem tesz világosan különbséget az eljárás és a per fogalmai között. Ezt mutatja pl. az a rendelkezés, amely a per első tárgyalásának elmulasztása esetére az eljárás megszüntetéséről 36 és nem a per megszüntetéséről beszél, ugyanakkor az egyéb perjogi szabályok között a per kifejezést használja. Ezzel szemben a Pp. általános szabályaitól eltérő rendelkezések alkalmazását az egész sajtó-helyreigazítási eljárásra (tehát a pert megelőző szakaszra is) előírja 37, ami természetesen eljárásjogi nonszensz. III. Befejezés helyett * Az OIT általános stratégiája szerint: A bírósági szervezet működésének megítélése szempontjából alapvető kérdés a bírósági eljárások időszerűsége. Az országban működő első- és másodfokú bíróságok előtt folyamatban levő ügyek döntő többsége a folyamatosan emelkedő ügyérkezés mellett is ésszerű időn belül kerül elbírálásra, az ügyek elintézésének ideje általánosságban megfelel az adott ügytípus, illetve a jogvita természetének, a hatályos eljárásjogi törvény szabályainak és logikájának megfelelő időtartamnak. Ennek ellenére a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának Elvi Csoportja kezdeményezésére történt meg a Pp. újabb módosítása, amely a kezdeményező véleménye szerint sem alkalmas az egyes (főleg budapesti székhelyű) bíróságok munkaterhéből adódó eljárás elhúzódások megszüntetésére. Tehát feltételezhetően a bírák érdeke volt (?) a módosítás. A jogkereső állampolgároké bizonyosan nem, hiszen az ő jogaik korlátozása történt meg az új szabályok egy részével. 33 Stv BDT évi sz. jogeset 35 BDT évi sz. jogeset 36 Pp (1) bek. első mondat 37 Pp (2) bek. első mondat 9

10 A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban: JAT) azonban nem szakított a jogalkotás alapvető követelményeivel. Eszerint a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie 38. A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály a) megfeleljen az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeknek, b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe, c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek 39. A jogkereső állampolgárok érdekében kérjük ezen elvek érvényesülésének biztosítását a jövőben a Pp. vonatkozásában is. De a legjobb lenne, ha most egy kicsit nem foltozgatná tovább senki sem a polgári perrendtartást. Előre is köszönjük 38 JAT 2. (1) bek. 39 JAT 2. (4) bek. 10

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes.

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes. Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. július 9. I. Prológ

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank. Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/16 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA

AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA 1 AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2003. január 1. 2003. december

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL A téma vizsgálatának aktualitását az adja, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. július 2. 2015. 15. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3116/2015. (VII. 2.) AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról... 892 3117/2015. (VII.

Részletesebben

Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban. Dr. Nyilas Anna

Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban. Dr. Nyilas Anna Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban Dr. Nyilas Anna A kézbesítési vélelem megdöntése Alapja- a kézbesítés nem volt szabályszerű -a címzett önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni= csak

Részletesebben

T/12791. számú törvényjavaslat

T/12791. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12791. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi

Részletesebben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Előadó: dr. Juhász Zoltán Az eljárás megindulása A panaszos beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához,

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a pert megszünteti.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a pert megszünteti. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.242/2004/6. A Fővárosi Ítélőtábla a Birizdó Kft. (Kecskemét) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Mórocz Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. M. I. A.) által képviselt Aqua-Plastech Kft. (Hajdúsámson) felperesnek - a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd

Részletesebben

Jogesetek a földhasználat köréből

Jogesetek a földhasználat köréből FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

Az új Pp. és fogyasztóvédelmi védjegybitorlás és jellegbitorlás esetén

Az új Pp. és fogyasztóvédelmi védjegybitorlás és jellegbitorlás esetén MIE 2008. november 25., Siófok HAMISÍTÁSI (T)REND 2008 Az új Pp. és fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazása védjegybitorlás és jellegbitorlás esetén Dr. Bacher Gusztáv gusztav.bacher@szecskay.com www.szecskay.com

Részletesebben

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. szakasz E törvény meghatározza a bírósági jogvédelem

Részletesebben

Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak

Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak Jogszabályok listája Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz) 56/2008.(III.26.)

Részletesebben

Indokolás. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6.

Indokolás. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6. A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt I. rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe) I. rendű, a dr. Bay Endre pártfogó ügyvéd (...) által képviselt, II.

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi ítélőtábla 14.GF. 40.267/2011/13. A Fővárosi Ítélőtábla a Bajzát Ügyvédi Iroda (3300 Eger, Törvényház u. 11.; ügyintéző: dr. Bajzát György ügyvéd) által képviselt COMPUTERV GM. Gazdaságfejlesztő

Részletesebben

X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR

X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR 1 X. FEJEZET AZ EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG HATÁSA A MAGYAR POLGÁRI ELJÁRÁSJOGRA 1. Általános helyzetkép Polgári eljárásjogunk európai polgári eljárásjoghoz történő igazítása a kilencvenes évek elején elkezdődött.

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

T/11112. számú. törvényjavaslat. a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról

T/11112. számú. törvényjavaslat. a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11112. számú törvényjavaslat a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról Előadó: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2013. május 2013. évi

Részletesebben

L. Simon László (FIDESZ) által benyújtott módosító javaslatok

L. Simon László (FIDESZ) által benyújtott módosító javaslatok A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló T/363 számú törvényjavaslatról 2010. augusztus 30-én és 31-én benyújtott módosító javaslatokról A TASZ továbbra is

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

SZÓBELI, KÖZVETLEN, NYILVÁNOS TÁRGYALÁSI ELV / 4 szak PP 7 / JOGSZABÁLYBA, KÖZRENDBE, SZOKÁSJOGBA / ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ RENDELKEZÉSEK / 3 szak.

SZÓBELI, KÖZVETLEN, NYILVÁNOS TÁRGYALÁSI ELV / 4 szak PP 7 / JOGSZABÁLYBA, KÖZRENDBE, SZOKÁSJOGBA / ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ RENDELKEZÉSEK / 3 szak. POLGÁRI PERRENDTARTÁS ELVEI RENDELKEZÉS ELVE / 3 szak. / SZÓBELI, KÖZVETLEN, NYILVÁNOS TÁRGYALÁSI ELV / 4 szak PP 7 / JOGSZABÁLYBA, KÖZRENDBE, SZOKÁSJOGBA / ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ RENDELKEZÉSEK / 3 szak./ HIVATALOS

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! : 1' A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Budapest II. Varsányi I. u. 40-44. 1535. Bp. Pf.: 887. bíró 15.G.41.074/2010/25. ( A A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság e ' r, -a,. képviselt

Részletesebben

T/3117. számú. törvényjavaslat

T/3117. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3117. számú törvényjavaslat a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Bíróság 3.K.34523/2005/3 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a UPC Magyarország Kft. felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal alperes (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) ellen indított,

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Kolontár és környéke egészségéért Egyesület H-8468 Kolontár Arany János u. 33. Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Általános rész: ALAPSZABÁLY 1. Egyesület neve: Kolontár és környéke egészségéért

Részletesebben

MEHNAM-info / Jogjavítás. Ügykód: bizonyitekok-a-peznugyi-csalokat-bunpartolasrol-150628

MEHNAM-info / Jogjavítás. Ügykód: bizonyitekok-a-peznugyi-csalokat-bunpartolasrol-150628 MEHNAM-info / Jogjavítás Ügykód: bizonyitekok-a-peznugyi-csalokat-bunpartolasrol-150628 Magyarországon hamis törvényekkel lehetővé tett közjegyzői, ügyészi, rendőri, bírói csalás, hogy nem engednek közérdekű

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Helyi adókkal és a gépjárműadóval kapcsolatos jogorvoslati eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Helyi adókkal és a gépjárműadóval kapcsolatos jogorvoslati eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

2012. évi LXIII. törvény. a közadatok újrahasznosításáról 1. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Hatály

2012. évi LXIII. törvény. a közadatok újrahasznosításáról 1. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Hatály 2012. évi LXIII. törvény a közadatok újrahasznosításáról 1 Az Országgyűlés - az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban a közérdekű adatok nyilvánosságának és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmének

Részletesebben

Nógrád és Diósjenő községek

Nógrád és Diósjenő községek 2012. április hó a diósjenői önkormányzati képviselőtestület tájékoztató havilapja A képviselő-testület a 2012. május 7-ei rendkívüli testületi ülésén úgy határozott, hogy az önkormányzatok ellen hozott

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Gazdasági Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok ÍH 2012/1/39. A vezető tisztségviselői megbízatás automatikusan nem hosszabbodik meg, ahhoz

Részletesebben

2. sz. melléklet Családjog

2. sz. melléklet Családjog 2. sz. melléklet Családjog I. A Ptké.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek 1) A Ptké. 37. -hoz A Ptké. 37. -a az alábbiak szerint egészül ki: 37. A Csjt. 82. (2) bekezdése alapján a gyermek gyámhatósághoz

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.228/2005/30.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a G. Ügyvédi Iroda által képviselt R. Díszlet- és Jelmeztervező Bt. felperesnek a

Részletesebben

észrevételt I. Észrevétel a késedelmek kérdésében 1. A kereset elkésettsége Fővárosi Bíróság 1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Budapest, Pf. 16.

észrevételt I. Észrevétel a késedelmek kérdésében 1. A kereset elkésettsége Fővárosi Bíróság 1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Budapest, Pf. 16. Fővárosi Bíróság 1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Budapest, Pf. 16. tárgy: Felperesi észrevétel és feltételes igazolási kérelem a K.33.972/2006. sz. ügyben Budapest, 2006. augusztus 28. Tisztelt Bíróság!

Részletesebben

2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról

2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról 9606 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám II. Törvények 2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról ELSÕ RÉSZ A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV

Részletesebben

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Délibáb Cívis Segélynyújtó és Szolgáltató Egyesület Az egyesület rövid neve: Délibáb Cívis

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Varga István A választottbíráskodás elfogadottságának alakulása Magyarországon: Privatizált bíráskodás és állami érdekek

Varga István A választottbíráskodás elfogadottságának alakulása Magyarországon: Privatizált bíráskodás és állami érdekek Varga István A választottbíráskodás elfogadottságának alakulása Magyarországon: Privatizált bíráskodás és állami érdekek I. A választottbíráskodás elfogadottságának rétegei és jelentősége Mind az alternatív

Részletesebben

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ÉS A FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELMET BIZTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ÉS A FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELMET BIZTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK OptiJus Opten Kft. 1. 1997. évi CLV. törvény 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről A 2016.1.1. óta hatályos szöveg Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja

Részletesebben

A Magyar Akupunktúra és Moxaterápiás Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Magyar Akupunktúra és Moxaterápiás Egyesület ALAPSZABÁLYA A Magyar Akupunktúra és Moxaterápiás Egyesület ALAPSZABÁLYA A Fővárosi Bíróságon 1991. január 8. napján 3217 számon nyilvántartásba vett Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület 2012. augusztus 15.

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok TARTALOMJEGYZÉK Döntések... 8 Alkotmányjog Alapjogok 988/B/2009. AB határozat Az állam ha a saját név viselésének alkotmányos alapjogát biztosította eldöntheti, hogy mit tekint az egyes személyek nevének,

Részletesebben

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nádasi-Szabó Tamás (felperesi jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt KDB Bank Európa Zrt. (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) felperesnek a Dr. Rátky és Társa

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.593/10/2011. A Közbeszerzési

Részletesebben

MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Mártély Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 3.M.527/2004/9. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.; ügyintéző: dr. Csányi Éva

Részletesebben

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S : Vagyongyarapodás lakáscélú kedvezmény Fővárosi Bíróság 1055. Budapest, Markó u. 27. 11.K. 31.800/2006/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság Kövesdy Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Kövesdy Attila

Részletesebben

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám A Fővárosi Törvényszék a Dr. Illés Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. I. T. ügyvéd) által képviselt Városüzemeltető és Fenntartó Kft. (Mosonmagyaróvár)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.264/2006/4. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.490/ 12/2014. A Közbeszerzési

Részletesebben

A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FŐBB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK

A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FŐBB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FŐBB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK 1. a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 2. a bírósági ügyvitel szabályairól szóló14/2002. (VIII.1.) IM

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.025/2007/7. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a G-Publishing Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest hivatkozási szám: Vj-55/2005.)

Részletesebben

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről *

A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről * JeMa 2011/1 Büntetőjog Szabolcsi László A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről * A lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés törvényi tényállása tárgyi

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben

A Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya

A Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya A Leon- Cavallo Sportegyesület Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalva a 2009.12.19-én, a 2010.03.13-án, 2014. május 27-én, és 2014. szeptember 30-án Balástyán elfogadott módosításokkal) I. Általános

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK

IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK FHB JELZÁLOGBANK NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2015. január 31. napjáig fogyasztónak nem minősülő természetes személyekkel megkötött kölcsönszerződésekre vonatkozó IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai 1 A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA Az Egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,

Részletesebben

Í t é l e t e t: A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Í t é l e t e t: A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság dr. Kárpáti József ügyvéd ( ) által képviselt Háttér Baráti Társaság

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Miskolci Munkaügyi Bíróság 9.M.484/1998/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Független Rendőrszakszervezet (Budapest, VI. Ötvös u. 7., Ügyintéző: dr. Szöllősi Tibor jogi képviselő 1077 Budapest, Király

Részletesebben

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENSZERNEK (KHR) VALÓ ADATSZOLGÁLTATÁSOKRÓL

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENSZERNEK (KHR) VALÓ ADATSZOLGÁLTATÁSOKRÓL Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet Cg: 03-02-000296 ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENSZERNEK (KHR) VALÓ ADATSZOLGÁLTATÁSOKRÓL Szerződéskötés kezdeményezését megelőző és szerződés megkötését

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

"'-,:; :1. Fõvárosi Ítélõtábla 6.Pf.21.945/2009/4. ;i C~ c A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

'-,:; :1. Fõvárosi Ítélõtábla 6.Pf.21.945/2009/4. ;i C~ c A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! I,""',.C' " ~,,' ' "'-,:; :1. Fõvárosi Ítélõtábla 6.Pf.21.945/2009/4. ;i C~ c,,':;,} e,-"",,". ~J:.;~i~:;.{~~.,~ '{it 11""" -:~;.,;:~~~y ~!"'.'.~f':l~..., -. ~...',.!,o.,,,\ "~C A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Részletesebben

1995. évi XXXII. törvény. a szabadalmi ügyvivőkről. A szabadalmi ügyvivő feladata

1995. évi XXXII. törvény. a szabadalmi ügyvivőkről. A szabadalmi ügyvivő feladata 1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről A szabadalmi ügyvivő feladata 1. (1) A szabadalmi ügyvivő feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez

Részletesebben

67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról. Általános rendelkezés

67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról. Általános rendelkezés 1 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. (1) bekezdés c) pontjában,

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.190/4/2011. A Közbeszerzési

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában

A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában 1. Bevezetés Gyakorló bírósági közvetítıként ma még sokszor találkozom a kérdéssel, hogy miért feladata a bíróságnak a közvetítés

Részletesebben

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság 27. szám 127. évfolyam 2012. december 7. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság Utasítások TARTALOM Oldal 59/2012. (XII. 07. MÁV Ért. 27.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás

Részletesebben

29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről

29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről Opten Törvénytár Opten Kft. I. 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről A 2010.04.22. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben