Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *"

Átírás

1 JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos hivatkozás: Kúria Pfv. I /2012/4.; BH Tárgyszavak: beavatkozás jogi érdek keresetváltoztatás végrendelet érvénytelensége Értelmezett jogszabályhelyek: évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) 57. (1) bekezdés évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (régi Ptk.) A tényállás 2. Pertörténet 2.1 Az elsőfokú eljárás 2.2 A másodfokú eljárás 2.3 A felülvizsgálati eljárás 3. A döntés érvelése 4. A döntés és a ratio decidendi 5. Az érvelés kritikája 5.1 A beavatkozó jogi érdeke és perbeli jogainak határai 5.2 A végrendelet megtámadására való jogosultság kérdései 6. A döntés jelentősége 1. A tényállás Az örökhagyónál január 12-ei keltezésű CT-lelet alapján kifejezett fokú agysorvadást, valamint életkorából adódó érelmeszesedést állapítottak meg, ugyanakkor a január 1-jén és április 13-án végzett későbbi orvosi vizsgálatok durva neurológiai gócjelet nem találtak nála. Szellemi képességeit neurológiai betegsége nem befolyásolta, térben és időben orientált volt, jól kommunikált. Az örökhagyó március 25-én ügyvéd által szerkesztett írásbeli magánvégrendeletet tett, amelyet két tanúval együtt aláírt, és teljes hagyatékát egyedül és kizárólagosan az alperesre hagyta benne. Az örökhagyó ezt követően július 13-án ugyanazon ügyvéd által szerkesztett öröklési szerződést kötött az alperessel, amelyben az alperes javára végrendelkezett az 1/1 arányban a tulajdonát képező ingatlanán fennálló tulajdonjogáról az alperes által az örökhagyónak a haláláig nyújtandó tartás és gondozás, valamint halála esetén illő eltemettetése fejében. A közreműködő személyekben az örökhagyó szellemi állapotával és cselekvőképességével kapcsolatosan egyik jognyilatkozat megtételekor sem merült fel kétely. Az örökhagyó július 25-én elhunyt, hagyatékát a közjegyző végrendeleti öröklés jogcímén, ideiglenes hatállyal az alperesnek átadta. 2. Pertörténet 2.1 Az elsőfokú eljárás Az örökhagyó törvényes öröklésre jogosult hozzátartója felperesként keresetet nyújtott be, a végrendelet és az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását, valamint az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását kérve. A felperes állítása szerint sem a végrendeletet, sem az öröklési szerződést nem az örökhagyó írta alá, pontosabban az örökhagyó egy üres papírt írt alá, ezt követően került az aláírás fölé a végrendelet, valamint az öröklési szerződés szövege. A felperes oldalán beavatkozóként perbe lépő természetes személyek úgyszintén a végrendelet és az öröklési szerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérték, arra hivatkozással, hogy az örökhagyó a végrendelet és az öröklési szerződés létrejöttekor orvosi leletekkel igazolható agysorvadása miatt cselekvőképtelen állapotban volt. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, állítása szerint mind a végrendeletet, mind az öröklési szerződést a tanúk és az okiratszerkesztő ügyvéd jelenlétében írta alá az örökhagyó, aki mindkét okirat létrejöttekor cselekvőképes volt. A bíróság a bizonyítási eljárásban írásszakértőt rendelt ki, továbbá meghallgatta a végrendeletet és az öröklési szerződést készítő ügyvédet, az azokon szereplő okirati tanúkat, valamint az örökhagyó kezelőorvosait; a tanúvallomások, valamint az írásszakértői szakvélemény alapján megállapította, hogy mindkét okiraton, illetőleg az ügyvéd részére adott meghatalmazáson szereplő aláírás kétségtelenül az örökhagyótól származik. A szakvélemény szerint semmi nem utalt arra, hogy az aláírás után történt volna a szöveg nyomtatása a papírra. A felperesi beavatkozók által hivatkozott semmisségi ok, a gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelen állapotban történt nyilatkozattétel vizsgálatához szükséges igazságügyi elmeorvos-szakértő kirendelését a bíróság mellőzte, mivel megítélése szerint az örökhagyóról készült, a felperes által csatolt orvosi iratok, valamint a tanúvallomások alapján semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy az örökhagyó belátási képessége az okiratok létrejöttekor teljesen hiányzott volna. A bíróság egyik hivatkozott okból sem találta megállapíthatónak a végrendelet és az öröklési szerződés érvénytelenségét, ezért ítéletében a felperes keresetét elutasította A másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a keresetének helyt adó dön- * Szakmai lektorálás: anonim. 1 Csongrád Megyei Bíróság 1.P /2011/19. (2011. november 21.). Serák István: A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról 23

2 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG JeMa 2015/1 tés meghozatala iránt. Álláspontja szerint ellentmondók az okirati tanúk és az okiratszerkesztő ügyvéd vallomásai az okiratok aláírásának körülményeit illetően, így nyilatkozataikra tényállás nem alapítható, valamint az írásszakértő is téves vizsgálati módszereket választott, mivel az okiratokon és az örökhagyótól származó egyéb írásmintákon látható névaláírások közötti különbség szemmel látható, következtetései ennélfogva tévesek. Fenntartotta állítását, hogy az örökhagyóval üres papírt írattak alá, s csak azt követően került az aláírás fölé a végrendelet szövege. Sérelmezte, hogy az örökhagyó cselekvőképtelen állapotának igazolására megjelölt bizonyítási indítványokat az elsőfokú bíróság nem foganatosította, valamint lényeges körülményként hivatkozott arra is, hogy az alperes az örökhagyóval szemben fennálló tartási és gondozási kötelezettségének nem tett eleget, és mivel az öröklési szerződés elkészítése és az örökhagyó halála között mindössze két hét telt el, annak nem is tehetett eleget, ráadásul arra az örökhagyó nem is szorult rá. Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A másodfokú bíróság a fellebbezést alaptalannak ítélte, és az elsőfokú bíróság ítéletét részben eltérő indokokkal helybenhagyta A felülvizsgálati eljárás A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú bíróság jogerős ítélete ellen annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek helyt adó határozat meghozatala iránt. A felperes érvelése szerint az ügyben eljáró bíróságoknak minden olyan körülményt vizsgálniuk kellett volna, amely a végrendelet és az öröklési szerződés érvénytelenségét eredményezheti, így jogszabálysértő volt a másodfokú bíróság, amikor arra hivatkozva nem vette figyelembe a beavatkozó kérelmét, hogy az abban megjelölt érvénytelenségi okra az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott. A felperes sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem rendelt ki újabb írásszakértőt az általa megjelölt ellentmondások feloldására és tanúbizonyítási indítványát mellőzte, valamint hivatkozott az öröklési szerződés jóerkölcsbe ütközésére. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartására irányult. A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 3 A Kúria csak a felülvizsgálattal támadható részben vizsgálta a kérelmet, ebben a körben pedig megállapította, hogy az ügyben eljáró bíróságok az irányadó tényállást helyesen állapították meg és abból okszerű következtetéseket vontak le. A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság ítéletének részletes indokolásával, amelyben a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes fellebbezési érvelése miért nem helytálló. 3. A döntés érvelése A Kúria az ügy érdemében a másodfokú bíróság érvelését tekintette irányadónak. A másodfokú bíróság határozata jogi indokolásában abból indult ki, hogy a régi Ptk ában foglaltaknak 4 a PK 85. számú állásfoglalás b) pontja szerinti értelmezése alapján a végrendeletet csak az érvényesített megtámadási ok alapján és csak a perben álló felek egymás közötti viszonyában (inter partes) lehet érvénytelennek nyilvánítani; ez az értelmezési irány a régi Ptk utaló szabálya alapján az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló eljárásban is irányadó. Az elsőfokú eljárásban a felperes a végrendelet és az öröklési szerződés kapcsán kizárólag alaki hibára hivatkozott, az örökhagyónak a jognyilatkozatok megtételekor teljesen hiányzó belátási képességét pedig a felperesi beavatkozók állították. A másodfokú bíróság szerint a Pp. 57. (1) bekezdése alapján a beavatkozó nem végezhet a per tárgyára vonatkozó rendelkező cselekményeket, vagyis a konkrét ügyben nem kérhette a jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítását olyan jogcímen, amelyen az általa támogatott peres fél a végrendeletet, illetve az öröklési szerződést nem támadja, a csak a beavatkozók által megjelölt hiányzó akarat vizsgálatának tehát az elsőfokú eljárásban nem is lett volna helye. A felperes első ízben a fellebbezésében hivatkozott az örökhagyó beszámítási képességének hiányára, amit a másodfokú bíróság a Pp (1) bekezdése alapján a másodfokú eljárásban nem megengedhető keresetmódosításnak tekintett, így azzal formai okokból érdemben nem foglalkozhatott, a fellebbezés során kizárólag az örökhagyó nyilatkozatainak érvényességét vizsgálta a felperes által hivatkozott alaki hiányosságok alapján. A felperes azonban nem tudta bizonyítani sem azt, hogy az okiratokat nem az örökhagyó írta alá, sem azt, hogy az örökhagyó által aláírt üres papírlapokra utólag nyomtatták rá a szöveget; a tanúvallomások általa kiemelt pontatlanságai pedig az érvénytelenség megítélése szempontjából lényegtelen eltérések, és így a tanúvallomások mellőzését sem alapozzák meg. A másodfokú bíróság a régi Ptk ának eltérést nem engedő szabálya alapján leszögezte, hogy csak az ott részletezett jogszabályi feltételek hiánya eredményezheti az írásbeli magánvégrendelet érvénytelenségét, amit azonban a PK 85. számú állásfoglalás b) pontja alapján a bíróság hivatalból nem vehet figyelembe, csak ha arra az érdekelt fél hivatkozik. Ilyen tartalmú nyilatkozatot azonban a felperes az elsőfokú eljárás során nem tett, így ilyen szempontok alapján az elsőfokú bíróság akkor sem vizsgálhatta volna a végrendeletet, ha a felperes által hivatkozott formai hiány egyébként a régi Ptk. szerint érvénytelenségi oknak minősülne. A másodfokú bíróság a kifogásolt írásszakértői véleménnyel kapcsolatban kifejtette, hogy önmagában az örökhagyói névaláírások közötti eltérés nem elégséges a felperes állításának igazolására, az öröklési szerződésben vállalt tartási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy annak nem vagy nem megfelelő teljesítése nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét, ilyen körülményt csak az örökhagyó 2 Szegedi Ítélőtábla Pf.II /2012/3. (2012. április 11.). 3 Kúria Pfv. I /2012/4. (2013. július 3.) A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül. 24 Serák IstvánA Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról

3 JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG által még életében a szerződés megszüntetése iránt indított perben lehetne értékelni. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy a per tárgyává tett végrendelet és öröklési szerződés a jogszabály formai feltételeinek megfelel. 4. A döntés és a ratio decidendi A Kúria a felperes keresetét elutasító jogerős döntést hatályában fenntartotta az alábbiak szerint: 1. A beavatkozó perbeli jogaival kapcsolatosan a Kúria álláspontja szerint a Pp. 54. (1) bekezdése alapján a beavatkozót akkor sem illeti meg teljes körben a fél jogállása, ha önálló beavatkozóként a perben hozott ítélet jogereje az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed. A perbeli esetben azonban a felperes oldalán beavatkozók a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti per inter partes hatálya folytán nem minősülnek önálló beavatkozónak. A Pp. 57. (1) bekezdése alapján a beavatkozó perbeli cselekményei csak az általa támogatott fél pernyertességének előmozdítását szolgálhatják, felperesi oldalon történő beavatkozás esetén csak a kereset által meghatározott terjedelemben. A beavatkozási kérelemhez tehát a beavatkozás járulékos jellegéből következően nem fűződnek azok a joghatások, amelyek a keresetlevél benyújtásához, illetve a perindításhoz; a per tárgyáról csak a peres fél jogosult rendelkezni, ennélfogva a kereset kiterjesztése, módosítása, az attól való elállás, illetve önálló kereseti kérelem előterjesztése nem minősül a beavatkozó által megtehető eljárási cselekménynek. A beavatkozó így nem kérheti a jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítását olyan jogcímen, amelyen az általa támogatott peres fél azt nem támadja. A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a kizárólag a beavatkozók által megjelölt akarathiba vizsgálatának nem volt helye az elsőfokú eljárásban, az pedig, hogy a felperes csupán a fellebbezésben hivatkozott első ízben az örökhagyó beszámítási képességének hiányára, olyan keresetmódosításnak tekinthető, amely a másodfokú eljárásban nem megengedhető. 2. A végrendelet vagy öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatás kapcsán a Kúria álláspontja szerint a régi Ptk ából a PK 85. számú állásfoglalás b) pontja alapján az következik, hogy a bíróságnak nem kell minden olyan körülményt vizsgálnia, amelynek alapján az érvénytelenség megállapítható; a bíróság hivatalból akkor sem észlelheti valamely érvénytelenségi ok fennállását, ha az egyébként a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható. 5. Az érvelés kritikája Alapvetően leszögezhető, hogy a Kúria döntése bár ez voltaképp mindhárom eljáró fórumra igaz, mivel a Kúria érdemben nem bírálta felül az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyó másodfokú ítéletet tartalmilag nemcsak a hatályos jogszabályoknak, hanem a magyar bírói gyakorlatban a beavatkozó jogaival és a végrendelet megtámadásával kapcsolatos (mondhatni, évszázados múlttal rendelkező 5 ) értelmezési irányoknak 6 is megfelel. A magunk részéről ugyanakkor úgy véljük, hogy egyrészt a döntés nem a Pp.-nek a bíróságok által az eljárásban értelmezett rendelkezéséből következik, másrészt mind a beavatkozásnál, mind a végrendelet megtámadásánál törvényi kritériumként megjelenik a jogi érdek, érdekeltség kategóriája, és e kategória eljárásjogi és anyagi jogi értelmezésének dogmatikai összefüggései tovább árnyalják az ügy elvi jogi problémáját. 5.1 A beavatkozó jogi érdeke és perbeli jogainak határai (I) A Pp. 54. (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg a perbe való beavatkozás intézményét: 54. (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat. A beavatkozás intézménye olyan, a felektől eltérő személyi kör részére biztosít lehetőséget egy már megindult peres eljárásba történő bekapcsolódásra, amelynek tagjait csak a perből kirekesztett távolabbi érdekek [kapcsolnak] a per mikénti eldöntéséhez, ez az érdek azonban mivel az alapjául szolgáló jogviszony nem dönthető el az adott jogvitában csak már folyó perbe való bekapcsolódásra ad alapot. 7 A magyar jogirodalom egységesen és következetesen a perben nem önálló személyként részt vevő szereplőnek tekinti a beavatkozót, mivel mindig az egyik peres félhez kapcsolódik, és a felperes elállása még azon jogrendszerekben is a per megszűnését eredményezi, amelyek lehetőséget biztosítanak a beavatkozó felperessé válására [például az osztrák polgári perrendtartás (ZPO) 19. (2) bekezdése]. 8 Mindenesetre a beavatkozás lehetőségét és a beavatkozó perbeli jogállását alapvetően a jogi érdek teremti 9 és határozza meg mivel a beavatkozást megalapozó jogi 5 A Magyar Királyi Kúria ítéletivel kapcsolatban lásd Teller M i k s a: Vé gi nté z - kedésen alapuló öröklés in Szladits Károly (főszerk.): Magyar magánjog VI. Öröklési jog (Budapest: Grill 1939) 377 és Vö. Legf. Bír. P. törv. II /1987., BH ; Legf. Bír. P. törv. II /1991., BH ; Legf. Bír. Pfv. V /1994., BH ; Legf. Bír. Pfv. V /1995., BH Beck Salamon: Beavatkozó vagy peres fél? Jogtudományi Közlöny 1964/ ; Farkas József: IV. fejezet: A felek és más perbeli személyek in Névai László Szilbereky Jenő (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata I. (Budapest: KJK 1976) Hámori Vilmos: A pertársaság és a beavatkozás egyes kérdései Jogtudományi Közlöny 1964/ A külföldi példák körében említhető a német polgári perrendtartás (ZPO) 66. (1) bekezdése és az osztrák ZPO 17. (1) bekezdése, ahol a jogi érdek szintén feltétele az ott külön nevesített mellékbeavatkozásnak. Serák István: A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról 25

4 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG JeMa 2015/1 érdek megszűnése esetén a beavatkozó a perből kizárható, miként arra a közigazgatási perbe történő beavatkozásról szóló 13/2010. (XI. 8.) KK vélemény 3. pontja is utal. A beavatkozást megalapozó jogi érdeket a Pp. nem határozza meg közelebbről, annak kérdésében ezért az eljáró bíróság esetileg dönt. Az elvi döntésekből kirajzolódó bírói gyakorlat és a jogtudomány egyezik abban, hogy a jogi érdeknek valóban joginak kell lennie, ezért csak olyan beavatkozási kérelem utasítható el, amelyik például erkölcsi vagy a beavatkozás időpontjában nem létező tényen alapuló érdeket jelöl meg. 10 Mivel a törvényszöveg nem tartalmaz a jogi érdekkel kapcsolatban tartalmi vagy formai feltételt, a beavatkozást meg kell engedni, ha az ítélet jogereje vagy annak mellékhatásai a kérelmezőre is kiterjednek, jogi szféráját érdemben érintik, 11 így például megbízói díj érintettsége esetén a fél megbízottja, 12 a visszakövetelési jog jogosultja, 13 a károsult felelősségbiztosítója, 14 a bérlő és a bérbeadó közötti perben a fél tulajdonostársa, 15 de akár a mindkét peres fél jogát vitató és tagadó harmadik személy 16 számára. A jogi érdek vonatkozásában úgy a magyar, mint a külföldi példaként hivatkozott osztrák joggyakorlatban megjelent kisszámú felsőbírósági elvi döntés szinte kizárólagosan a beavatkozni kívánó személy közvetlen vagyoni érdekeltségét veszi figyelembe, jóllehet a már idézett szakirodalom is elvi éllel kiemeli, hogy a jogi érdeknek egyébként nem szükséges vagyonjogi természetűnek lennie. 17 Mivel az elsőfokú bíróság beavatkozást engedélyező döntése nem érhető el nyilvánosan de azt egyébiránt egyik fellebbviteli fórum sem érintette, nem ismert a perbeli beavatkozók által hivatkozott jogi érdek, de az előbbiek alapján alappal vélelmezhető, hogy az elsőfokú bíróság a felperessel fennálló valamilyen anyagi jogi jogviszonyra tekintettel engedélyezte a beavatkozást. Az eddig vázoltak alapján a bíróságnak gyakorlatilag az érintett fél és a beavatkozni kívánó közötti bármilyen jogviszonyon alapuló vagyoni természetű anyagi jogi igényt eljárásjogilag el kell fogadnia jóllehet nehéz kérdés annak eldöntése, hogy egy perhez fűződő érdek súlya és a perben érvényesíteni kívánt igénnyel való kapcsolat jellege féli vagy beavatkozói minőségben történő szerepvállalást indokol. 18 Mivel tehát nem kizárt a beavatkozás végrendelet vagy öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perbe, a bíróságnak a kérelem elbírálásakor csak azt kell néznie, hogy a beavatkozó által megjelölt érdek általában véve kellően jogi-e. A régi Ptk a alapján, és figyelemmel egy korábbi kúriai eseti döntésre, amely szerint a kereshetőségi jog megállapításához szükséges jogi érdeknek már a perindításkor, vagyis a keresetlevél előterjesztésekor fenn kell állnia, 19 feltételezhető, hogy az ügyben a beavatkozók jogi érdeke egyébként másmilyen perbeli szerepet így különösen a féllé válást nem tett volna lehetővé. (II) Az ügyben a legfőbb bár csak a másodfokú bíróság által észlelt eldöntendő jogkérdés a beavatkozó perbeli jogainak határaira vonatkozott. A beavatkozó által a perben megtehető cselekmények körét az intézmény járulékossága folytán a Pp. 57. (1) bekezdése korlátozza, az alábbiak szerint: 57. (1) A beavatkozó az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Teljességgel helytálló a Kúria e törvényhelyet értelmező azon a másodfokú bíróságéval egyező álláspontja, hogy a beavatkozás intézményének jellegéből adódóan a beavatkozó peres fél jogállása miatt nem jogosult a felet megillető cselekmények teljes körére. A jogirodalom ezt azzal egészíti ki, hogy eljárásjogi rendelkező cselekményekre a beavatkozó azért nem jogosult, mert azok nem elmulaszthatók. 20 Ugyanakkor a magunk részéről úgy véljük, hogy a Pp. e rendelkezésének kodifikációs megoldásából ebben a formában nem következik a beavatkozó korlátozott jogköre. A gondolatjeles közbevetésben felsorolt kivételi kör ugyanis nem általánosságban tekintett eljárásjogi rendelkező cselekményeket említ, hanem konkrétan felsorolja azokat, amelyekből kizárja a beavatkozót, egy ilyen felsorolás pedig taxatívnak és zártnak minősül, ezért mivel a keresetváltoztatás nem szerepel expressis verbis a felsorolásban, 21 így annak kérdésében, hogy a beavatkozó joga kiterjed-e erre, nem a Pp. 57. (1) bekezdését, hanem a Pp.-nek a keresetváltoztatásra vonatkozó át kell vizsgálat alá vonni. A Pp (1) bekezdése a keresetváltoztatásra a felperest hatalmazza fel. Ugyan a tárgybeli ügy vonatkozásában figyelembe vehető a Pp (5) bekezdés a) pontjában foglalt azon kivétel, amely nem tekinti keresetváltozatásnak a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélküli újabb tényekre hivatkozást vagy a már felhozottak kiigazítását, azonban itt is kizárólag a felperes szerepel a cselekményre felhatalmazottként. Ráadásul mivel az érvényesített jog kategóriája eleve az anyagi jogi legitimációra vagyis a tárgybeli ügyben a régi Ptk a szerinti kereshetőségi jogra utal vissza, így a gyakorlatban más perbeli szereplő akkor sem jöhetne 10 Farkas (7. lj.) 351; Oberster Gerichtshof (osztrák legfelső bíróság) 8 Ob 226/ Oberster Gerichtshof OGH 7 Ob 725/ Legf. Bír. Gf. V /1988., BH Oberster Gerichtshof OGH 6 Ob 714/ Oberster Gerichtshof OGH 8 Ob 226/ Legf. Bír. Pf. I /1992., BH Oberster Gerichtshof OGH 2 Ob 724/ Farkas (7. lj.) Beck (7. lj.) Kúria Pfv. I / Varga Gyula: IX. fejezet: A tárgyalás in Névai Szilbereky (szerk.) (7. lj.) A kortárs magyar jogirodalomban már észlelték ezt a szövegezési problémát a Pp. 57. (1) bekezdésében, ugyanakkor a következetes és tartalmilag helyes irányadó bírói gyakorlat miatt nem tulajdonítva neki a gyakorlatra kiható érdemi jelentőséget. Lásd Pintér P. Zoltán: A beavatkozói jogállás a bírói gyakorlat tükrében Iustum Aequum Salutare 2013/ Serák IstvánA Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról

5 JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG számításba, ha a törvény a cselekmény megtételére nem kizárólag a felperest hatalmazná fel. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy bár a keresetváltoztatás fogalmát a törvény nem határozza meg, a jogirodalomban szűken értelmezve gyűjtőfogalomnak tekintik azt, amely minden olyan esetre vonatkozik, amikor a törvény keretei között az eredeti kereseti kérelemtől bármilyen módon eltér 22 vagyis idesorolható a más jogcím megjelölése is. 5.2 A végrendelet megtámadására való jogosultság kérdései A Kúria döntésében szereplő, a végrendelet megtámadásának jogára vonatkozó második elvi jogtétel a PK 85. számú állásfoglalás b) pontjához kapcsolódó indokolás azon elemén alapult, amely szerint végrendelet érvénytelensége csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik. Eszerint tehát a bíróság hivatalból csak a végrendeletet megtámadó személyt megillető kereshetőségi jogot vizsgálja mivel a keresetváltozatás feltétele tartalmi szempontból a perindításra vonatkozó feltételek megléte 23, azonban az érvénytelenséget magát nem. 24 A bíróság túllépi a kereseti kérelem kereteit például akkor, ha a felperes keresetében a végrendelet érvénytelenségének megállapítását vagylagosan arra hivatkozva kérte, hogy a végrendeletet nem az örökhagyó írta alá vagy az egyik végrendeleti tanú a végrendelkezéskor nem volt jelen, ám a bíróság abból az okból is megállapítja a végrendelet érvénytelenségét, hogy a két tanú alá sem írta a végrendeletet. 25 Ismert ugyanakkor olyan legfelsőbb bírósági döntés is, mely a Ptk ának túlzottan szűk értelmezését látta abban, ha a bíróság nem nyilváníthatná érvénytelenné a tartalmi okból megtámadott végrendeletet olyan esetben, amikor a felperes a keresetben tévesen érthetetlen és ellentmondó feltételnek minősítette a megjelölt tartalmi okot, ugyanakkor az ügy körülményeiből megállapítható a jogilag helyes más érvénytelenségi ok. 26 Éppen ezért tekintette a korábbi Legfelsőbb Bíróság úgy, hogy amennyiben a bíróság a per során az érvényesített megtámadási okon kívül, illetőleg annak sikertelensége folytán további megtámadási ok érvényesítésére is jogi lehetőséget lát, erre az érdekelt figyelmét fel kell hívnia, vagyis a tájékoztatási kötelezettség körébe tartozik a végrendelet ez okból való megtámadásának lehetősége, valamint az, hogy az érdekeltnek jogában áll kereseti kérelmét ennek megfelelően megváltoztatni. 27 Ezzel összefüggésben viszont jelezni kell azt is, hogy több korábbi legfelsőbb bírósági eseti döntésben megjelent az a szakmai álláspont, amely szerint a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben az egyes érvénytelenségi okok önálló kereseti kérelmeknek minősülnek. 28 A régi Ptk. hatálybalépése előtti kúriai gyakorlat még kizárta azt, hogy a per későbbi folyamán olyan érvénytelenségi okot érvényesítsen, amelyről a keresetindításkor tudott, mivel a kúriai álláspont szerint végrendeletet nem lehet részletekben támadni. A korabeli jogirodalom azonban erőteljesen támadta ezt a gyakorlatot azon az alapon, hogy a megtámadás tárgya a végrendelet érvényessége általában, ezért független a felhozott konkrét okoktól, amelyek így a per folyamán megváltozathatók és kiegészíthetők. 29 Ez a gondolati irány jelenik meg a korábbi legfelsőbb bírósági gyakorlatban, amely nem zárta ki, hogy a felperesek újabb érvénytelenségi okból ne kérhetnék a végrendelet érvénytelenségének a megállapítását, ha egy hivatkozott érvénytelenségi ok elutasításra került. 30 Az elsőfokú eljárásban az örökhagyó cselekvőképességének vizsgálatát a beavatkozók kérték, a vizsgálathoz szükséges orvosi papírokat viszont a felperes csatolta az ügyiratokhoz. Meglátásunk szerint a bíróságnak mindenképp jeleznie kellett volna egyrészt a beavatkozók számára, hogy indítványuk tartalmilag új kereseti kérelmet megjelölő keresetmódosításnak minősül, másrészt az előbb említett tájékoztatási kötelezettségből következően a felperesnek azt, hogy nem elegendő az érdemi keresetmódosításhoz, hogy a beavatkozók által megjelölt érvénytelenségi ok alátámasztására okirati bizonyítékokat bocsát a bíróság rendelkezésére. Sajnálatosnak tekinthető, hogy ezt az eljárásjogi problémát sem a jogerős döntést hozó bíróság, sem a Kúria nem vette figyelembe. 6. A döntés jelentősége A döntés jelentőségét elsődlegesen az adja, hogy eddig a magyar bírósági gyakorlatban nem született sem a korábbi Legfelsőbb Bíróság, sem a Kúria részéről olyan elvi jelentőségű döntés, amely a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti per és a beavatkozás kapcsolatát taglalta volna. Mindhárom eljáró fórum érdemben ugyanolyan tartalmú döntései elvi síkon úgy a beavatkozás, mint az öröklési per problémakörében megfeleltek az érintett jogszabályhelyekre vonatkozó, konzekvensnek tekinthető általános értelmezési irányoknak. Ugyanakkor álláspontunk szerint láthatóan dogmatikailag vitatható eredményre vezet az, ha egy ügyben felvetődő értelmezési kérdéseket a bíróság csak a már kialakult elvi megfontolások mentén, azok bár szakszerű és következetes, de épp emiatt lényegében mechanikusnak mondható alkalmazásával bírál el. A döntések tovább erősítik különösen a végrendelet megtámadására vonatkozó kiforrottsága miatt az új polgári kodifikáció által is megtartott törvényi előírások amúgy 22 Varga (20. lj.) Varga (20. lj.) Teller (5. lj.) Legf. Bír. Pfv. V /1994., BH Legf. Bír. P. törv. II /1991., BH Legf. Bír. P. törv. II /1987., BH Legf. Bír. Pf. V /1994., BH ; Legf. Bír. Pfv. V /1995., BH Teller (5. lj.) Legf. Bír. Pf. V /1994., BH ; Legf. Bír. Pfv. V /1995. BH Serák István: A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról 27

6 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG JeMa 2015/1 is konzekvens értelmezési irányát. A Pp. 57. (1) bekezdése kapcsán ugyanakkor már felvetődik annak kérdése is, hogy Magyarország új polgári perrendtartási törvényének kodifikációs munkálatai során a jogalkotó akár e döntésekben felmerülő, korábban nem jelentkező értelmezési lehetőségek figyelembevételével más kodifikációs megoldást választ-e, kizárva a kivételi kör taxatív felsorolása által jelentett alternatív értelmezés lehetőségét. Serák István tanácsos Igazságügyi Minisztérium 28 Serák IstvánA Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.228/2005/30.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a G. Ügyvédi Iroda által képviselt R. Díszlet- és Jelmeztervező Bt. felperesnek a

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi ítélőtábla 14.GF. 40.267/2011/13. A Fővárosi Ítélőtábla a Bajzát Ügyvédi Iroda (3300 Eger, Törvényház u. 11.; ügyintéző: dr. Bajzát György ügyvéd) által képviselt COMPUTERV GM. Gazdaságfejlesztő

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

Nógrád és Diósjenő községek

Nógrád és Diósjenő községek 2012. április hó a diósjenői önkormányzati képviselőtestület tájékoztató havilapja A képviselő-testület a 2012. május 7-ei rendkívüli testületi ülésén úgy határozott, hogy az önkormányzatok ellen hozott

Részletesebben

Indokolás. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6.

Indokolás. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6. A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt I. rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe) I. rendű, a dr. Bay Endre pártfogó ügyvéd (...) által képviselt, II.

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes.

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes. Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. július 9. I. Prológ

Részletesebben

A munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó kialakuló bírói gyakorlat az új. Mt. tükrében. Szerző: dr. Bana-Nagy Adrienn

A munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó kialakuló bírói gyakorlat az új. Mt. tükrében. Szerző: dr. Bana-Nagy Adrienn A munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó kialakuló bírói gyakorlat az új Mt. tükrében Szerző: dr. Bana-Nagy Adrienn Miskolc 2015. november 29. I. A Munka Törvénykönyve változásának jogszabályi, jogpolitikai

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 3.M.527/2004/9. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.; ügyintéző: dr. Csányi Éva

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója 5. É V FOLYAM, 2009/2. S Z ÁM ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója Honlapcímünk: www.orszagoszoldhatosag.gov.hu. email-címünk:

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

400 A kórház kártérítési felelősség alóli mentesülését nem eredményezi önmagában az, hogy

400 A kórház kártérítési felelősség alóli mentesülését nem eredményezi önmagában az, hogy 400 A kórház kártérítési felelősség alóli mentesülését nem eredményezi önmagában az, hogy meghatározott vizsgálat elvégzésének hiányával szakmai szabályt nem sértett. Ha az orvosai a tőlük elvárható legnagyobb

Részletesebben

A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről *

A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről * JeMa 2011/1 Büntetőjog Szabolcsi László A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről * A lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés törvényi tényállása tárgyi

Részletesebben

tárgyaltuk a TDK hallgatósága elõtt.

tárgyaltuk a TDK hallgatósága elõtt. Polgári Jogi és a Polgári Eljárásjogi Tudományos Diákkör felkérését készséggel fogadtam, bár azt hiszem csalódást kell okozzak azoknak, akik arra számítanak, hogy a képviselet témakörében hasonlóan izgalmas

Részletesebben

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nádasi-Szabó Tamás (felperesi jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt KDB Bank Európa Zrt. (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) felperesnek a Dr. Rátky és Társa

Részletesebben

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.IV.37.661/2014/7. számú ítélete

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.IV.37.661/2014/7. számú ítélete A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.IV.37.661/2014/7. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/88 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. március 3. 2014. 6. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 6/2014. (II. 26.) AB határozat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Pest Megyei Bíróság 6.K.26.451/2005/44. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Bíróság a dr. ügyvéd ( ) által képviselt felperesnek a Közép- Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1052 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)

Részletesebben

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű.

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű. 1 Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 1 A személy vagyonjogi jognyilatkozatainak érvényessége az ellene cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perre tekintettel elrendelt zárlat hatálya

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/23/2011. Iktatószám: Vj/23-211/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Jogesetek a földhasználat köréből

Jogesetek a földhasználat köréből FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Bíróság 3.K.34523/2005/3 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a UPC Magyarország Kft. felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal alperes (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) ellen indított,

Részletesebben

Az elővásárlási jog egyes kérdései

Az elővásárlási jog egyes kérdései Az elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban Pusztahelyi Réka z elővásárlási jog tartalmával, gyakorlásával összefüggő, a bírói gyakorlatban felmerült problémák jelentős részére maga a gyakorlat,

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.388/2004/7. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi október hó 14. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

A követelés bírósági eljárásban való

A követelés bírósági eljárásban való A követelés bírósági eljárásban való érvényesítése egy elévülést megszakító ok margójára Pusztahelyi Réka * magyar magánjogi elévülési rendszer az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével alapvető átalakuláson

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Mórocz Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. M. I. A.) által képviselt Aqua-Plastech Kft. (Hajdúsámson) felperesnek - a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! : 1' A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Budapest II. Varsányi I. u. 40-44. 1535. Bp. Pf.: 887. bíró 15.G.41.074/2010/25. ( A A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság e ' r, -a,. képviselt

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.34.267/2014/5. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.34.267/2014/5. számú ítélete Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.34.267/2014/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/50 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank. Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

A Kúria jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülő egyes elvi kérdésekről*

A Kúria jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülő egyes elvi kérdésekről* M a g á n j o g é s m u n k a j o g 2014/2 JeMa Czugler Péter Áron A Kúria jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülő egyes elvi kérdésekről* A devizaalapú

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésének hatályon kívül helyezéséről*

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésének hatályon kívül helyezéséről* Jóri András A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésének hatályon kívül helyezéséről* Az adatvédelem bírói kontrollja Hivatalos

Részletesebben

2. sz. melléklet Családjog

2. sz. melléklet Családjog 2. sz. melléklet Családjog I. A Ptké.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek 1) A Ptké. 37. -hoz A Ptké. 37. -a az alábbiak szerint egészül ki: 37. A Csjt. 82. (2) bekezdése alapján a gyermek gyámhatósághoz

Részletesebben

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám A Fővárosi Törvényszék a Dr. Illés Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. I. T. ügyvéd) által képviselt Városüzemeltető és Fenntartó Kft. (Mosonmagyaróvár)

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/16 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.766/2014/9. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.766/2014/9. számú ítélete Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.30.766/2014/9. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/135 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Kfv. IV. 37. 432/2008/9. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Procter & Gamble Magyarország Nagykereskedelmi Kkt. /Budapest/ felperesnek a dr. László Ildikó Katalin

Részletesebben

ÜGYFELES. felülvizsgálati kérelmet

ÜGYFELES. felülvizsgálati kérelmet ÜGYFELES Tisztelt Legfelsőbb Bíróság!... korábban meghatalmazással igazolt jogi képviselőim útján a Pest megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen nyomozói pótlék megfizetése iránt indított perében, a

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.490/ 12/2014. A Közbeszerzési

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Munkaviszonyban alkotott bankjegykép átdolgozása és pénzkibocsátás során való felhasználása Ügyszám: SZJSZT 16/2006 A megbízó által feltett kérdések: 1.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.264/2006/4. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.025/2007/7. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a G-Publishing Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest hivatkozási szám: Vj-55/2005.)

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Szegedi Ítélőtábla Bf.I.7/2003//7. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi november hó 18. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ

ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ DR. KISS DAISY ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára I. Bevezetés helyett ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ Sokszor eltűnődöm azon, hogy mégis kinek az

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a pert megszünteti.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a pert megszünteti. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.242/2004/6. A Fővárosi Ítélőtábla a Birizdó Kft. (Kecskemét) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

Részletesebben

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S : Vagyongyarapodás lakáscélú kedvezmény Fővárosi Bíróság 1055. Budapest, Markó u. 27. 11.K. 31.800/2006/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság Kövesdy Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Kövesdy Attila

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. március 3. 2016. 5. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 4/2016. (III. 1.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 200

Részletesebben

A kötelező jogi képviselet

A kötelező jogi képviselet INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.

Részletesebben

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához Kurucz Mihály Bevezetés Egyes földterületek határvonalának pontos meghatározása, kimérése, majd térképi formában való megjelenítése,

Részletesebben

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.860/2014/4. számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.860/2014/4. számú ítélete A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.860/2014/4. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/49 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Í t é l e t e t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Í t é l e t e t : Fővárosi Munkaügyi Bíróság 1055 Budapest, V. Markó u. 27. 4.M. 372/1999/13. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet által képviselt Dr. L. R., I.r. felperesnek,

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Bíróság 7.K.31805/2004/9. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a Gana 21 Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen (Hiv.sz.: Vj-141/2002) verseny

Részletesebben

SZÓBELI, KÖZVETLEN, NYILVÁNOS TÁRGYALÁSI ELV / 4 szak PP 7 / JOGSZABÁLYBA, KÖZRENDBE, SZOKÁSJOGBA / ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ RENDELKEZÉSEK / 3 szak.

SZÓBELI, KÖZVETLEN, NYILVÁNOS TÁRGYALÁSI ELV / 4 szak PP 7 / JOGSZABÁLYBA, KÖZRENDBE, SZOKÁSJOGBA / ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ RENDELKEZÉSEK / 3 szak. POLGÁRI PERRENDTARTÁS ELVEI RENDELKEZÉS ELVE / 3 szak. / SZÓBELI, KÖZVETLEN, NYILVÁNOS TÁRGYALÁSI ELV / 4 szak PP 7 / JOGSZABÁLYBA, KÖZRENDBE, SZOKÁSJOGBA / ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ RENDELKEZÉSEK / 3 szak./ HIVATALOS

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme

Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme Ügyszám: SzJSzT-24/13. A Törvényszék által feltett kérdések:

Részletesebben

F E L H Í V Á S. minden hazáját szerető külföldön élő magyar honfitársamhoz!

F E L H Í V Á S. minden hazáját szerető külföldön élő magyar honfitársamhoz! DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) irata ========================================================================= F E L H Í V Á S minden hazáját szerető

Részletesebben

Tolna Megyei Bíróság 7100 Szekszárd, Dózsa György u. 2. Elıkészítı irat. Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosának Országgyőlési Biztosok Hivatala

Tolna Megyei Bíróság 7100 Szekszárd, Dózsa György u. 2. Elıkészítı irat. Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosának Országgyőlési Biztosok Hivatala Tolna Megyei Bíróság 7100 Szekszárd, Dózsa György u. 2. Elıkészítı irat Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosának Országgyőlési Biztosok Hivatala Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosának Irodája 1051 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.2131/2003/14. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet részéről ügyintézőkényt eljáró Dr. Tordai Gábor (1383 Budapest,

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért

Részletesebben

Az ideiglenes nőtartás történeti

Az ideiglenes nőtartás történeti Az ideiglenes nőtartás történeti megítélésének problematikája bontóper során Koncz Ibolya Katalin * polgári kori magyar jog szerint egy nő és egy férfi házasságkötését követően mindkét oldalon új jogok

Részletesebben

A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra. III. rész

A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra. III. rész Busch Béla A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra III. rész A cikksorozat I. része a személyiség jogi védelmének általános elvi

Részletesebben

Az új Pp. és fogyasztóvédelmi védjegybitorlás és jellegbitorlás esetén

Az új Pp. és fogyasztóvédelmi védjegybitorlás és jellegbitorlás esetén MIE 2008. november 25., Siófok HAMISÍTÁSI (T)REND 2008 Az új Pp. és fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazása védjegybitorlás és jellegbitorlás esetén Dr. Bacher Gusztáv gusztav.bacher@szecskay.com www.szecskay.com

Részletesebben

I. Hatósági tevékenység

I. Hatósági tevékenység Beszámoló az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól (2006. január

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Wenckheim Krisztina Városfejlesztési és Környezetvédelmi Közalapítvány Alapító Okiratát az alábbiak szerint állapítja meg: ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt

Tisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt 1 A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére Budapest Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott dr. Tordai Csaba ügyvéd (nyilvántartó kamara és nyilvántartási szám: Budapesti Ügyvédi Kamara 01-020857),

Részletesebben

í t é l e t e t Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

í t é l e t e t Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Vagyongyarapodás vállalkozás veszteségének finanszírozása Kfv.I.35.482/2006/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Csoba Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Horváth Mária jogtanácsos

Részletesebben

Tételek. A gazdasági társaságok közös szabályai. Általános rendelkezések 2009.02.11. 2009. Február 12.

Tételek. A gazdasági társaságok közös szabályai. Általános rendelkezések 2009.02.11. 2009. Február 12. Tételek A gazdasági társaságok közös szabályai 2009. Február 12. 15. A társasági jogi szabályozás funkciója 16. A szabályozási rendszer; A gazdasági társaságok fajtái 17. A Gt. általános rendelkezései;

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

JeMa 2010/1 Magánjog és munkajog

JeMa 2010/1 Magánjog és munkajog JeMa 2010/1 Magánjog és munkajog Menyhárd Attila A Legfelsőbb Bíróság elvi határozata a termékfelelősségről Döntés a termék gyártóját terhelő felelősség és a külön jogszabályon alapuló (állami) helytállási

Részletesebben

19/372.Ü-1-50-1/2010.

19/372.Ü-1-50-1/2010. ü g y v é d H-8229 Csopak, Sport utca 18. szám, Postafiók: 11. mobil: +36-20-3 277-772 ugyved@dr.com www.koczkasdr.hu Ügyvédi szám: 19/372.Ü-1-50-1/2010. Balatonkenese Város Önkormányzat Tárgy: ügyvédi

Részletesebben

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek

Részletesebben

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig Szerző: dr. Varga Nóra Budapest, 2015. augusztus 27. A bírósági

Részletesebben

Kereshetőségi jog és perbeli legitimáció

Kereshetőségi jog és perbeli legitimáció fórum Lugosi József Kereshetőségi jog és perbeli legitimáció I. Bevezetés A kereshetőségi jog [1] és a perbeli legitimáció kérdésének vizsgálata a polgári perjog tudományterületén belül a kereset(i) jog

Részletesebben