A kötelező jogi képviselet

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kötelező jogi képviselet"

Átírás

1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező évi XI. törvény iktatta be az ingatlan-nyilvántartási eljárás szabályai közé. Ennek értelmében a jogi képviselet valamennyi kérelemre induló ingatlan-nyilvántartási eljárásban kötelező volt, majd az ingatlannyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (Inytv.) újabb módosításával a évi CXXII. törvény január 1-i hatállyal szűkítette a kötelező jogi képviseletet igénylő eljárások körét. Az Inytv. szabályai első pillantásra egyértelműen rendezik a kötelező jogi képviselettel érintett eljárások és a jogi képviselőként szóba jöhető személyek körét. Ám a kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabályokat nem kizárólag az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok tartalmazzák. A képviselet feltételeit, tartalmát csak a vonatkozó egyéb jogszabályok együttes értelmezésével tárhatjuk fel helyesen. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a bejegyzést annak kell kérnie, aki a bejegyzés által jogosulttá válik, kivéve ha jogszabály rendelkezéséből, vagy a felek megállapodásából más nem következik. Az is kérheti továbbá a bejegyzést, akinek ez bejegyzett jogát érinti. 1 A kérelem benyújtására jogosult ügyfél azonban meghatározott esetekben nem járhat el személyesen, hanem köteles az ingatlan-nyilvántartási eljárás során jogi képviselőt igénybe venni. Erről rendelkezik az Inytv. 26. (2) bekezdése: A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [1991. évi XLI. törvény 175. (1) bek.]. Az Inytv.-vel szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) szabályai nem írnak elő kötelező képviseletet, csupán lehetőséget biztosítanak rá az ügyfél személyes eljárása mellett azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály nem írja elő az ügyfél személyes eljárását. Képviselőként törvényes képviselő vagy meghatalmazott, kivételes esetben ügygondnok járhat el. 2 Lehetővé teszi az eljárási kódex azt is, hogy jogszabály a képviselet egyéb módját is meghatározza, és a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kösse. 3 Az Inytv. e felhatalmazással élve rendelkezhet a kötelező jogi képviseletről. Ennek keretében egyrészt meghatározza, hogy mely ügyekben kell jogi képviselővel eljárni, valamint, hogy ki járhat el jogi képviselőként. 1 Inytv. 26. (7) bekezdés. 2 Ket. 40. (1), (5) bekezdés. 3 Ket. 40. (6) bekezdés.

2 52 RES IMMOBILES A már idézett rendelkezés szerint kérelemre induló, jogváltozás bejegyzésére irányuló eljárásokban szükséges a jogi képviselet, amenynyiben ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy közjegyző által készített okirat szolgál a bejegyzés alapjául. Az Inytv. 32. (3) bekezdése határozza meg, hogy melyek azok a jogok, amelyek bejegyzéséhez közjegyző által készített okirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges. Eszerint a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Az ide sorolható eljárásokban tehát kötelező a jogi képviselő igénybevétele, amelynek formája az eljáró képviselő szerint csoportosítva lehet ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői képviselet. Ügyvédi képviselet Az Inytv. szűkszavúan csak annyit rögzít, hogy kit kell jogi képviselőnek tekinteni, s ezek között felsorolja az ügyvédet, ügyvédi irodát. Ebből arra következtethetnénk, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban bármely ügyvéd (ügyvédi iroda) eljárhat jogi képviselőként, ha erre a kérelmet előterjeszteni jogosult személy(ek)től meghatalmazással rendelkezik. Ez azonban a jogalkotó szándéka szerint nem így van. A kötelező jogi képviseletet bevezető évi XI. törvény elsősorban az ügyvédekről szóló törvény módosításáról rendelkezik, s egyebek mellett az Ütv át a következő (4) bekezdéssel egészítette ki: Ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult. 4 Az Inytv. 3. (1)-(2) bekezdése szerint egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. Így az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot). 5 Ezek a konstitutív hatályú bejegyzések, amelyek esetében szükséges a hatósági eljárás (ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) a joghatás kiváltásához. Az itt felsorolt jogok közül két kivétellel mindegyik ellenjegyzéssel ellátott vagy közjegyzői okiratba foglalt okirat alapján jegyezhető be. A 3. (2) bekezdése tehát tágabb felsorolást tartalmaz, az Inytv. 32. (3) bekezdésében felsorolt jogok a 3. (2) bekezdésében is szerepelnek. Ezek azok a jogok, amelyek létrejötte (joghatásuk kiváltása) az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez kötött, továbbá a bejegyzésnek feltétele az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirat. 6 Az Ütv. 27. (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy ilyen esetekben a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult. Ez a jogosultság azonban egyben a jogi képviselet ellátásának kötelezettségét is jelenti, vagyis az okiratot ellenjegyző ügyvéd az Ütv. 27. (4) bekezdésében szabályozott évi XI. törvény 5. 5 Az Inytv. 32. (5) bekezdése alapján jelzálogjog (önálló zálogjog) alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon írt alá. 6 Az Inytv. 3. (2) bekezdése két további jogot tartalmaz, amelyek ugyan a bejegyzéssel jönnek létre, de nem szükséges a bejegyzéshez ügyvéd által ellenjegyzett, illetve közjegyzői okirat, ezek a szerződésen alapuló vagyonkezelői jog, földhasználati jog.

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 53 feltételek fennállása esetén nemcsak jogosult, hanem köteles is az ügyfél (ügyfelek) jogi képviseletét ellátni. Más oldalról nézve, az Ütv. 27. (4) bekezdésében foglaltakból az is következik, hogy az okiratot készítő és azt ellenjegyző ügyvéden kívül más ügyvéd a jogi képviselet ellátására nem jogosult. Ezt az értelmezést deklarálja a rendelkezést beiktató törvényhez fűzött indokolás: A törvény kiegészíti az okirati ellenjegyzésre vonatkozó szabályozást azzal a rendelkezéssel, hogy abban az esetben, ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult. E szabály célja az ellenjegyzés és a kötelező képviselet ellátásának összekapcsolása, azt biztosítandó, hogy a két cselekményt adott ügyben ugyanaz az ügyvéd végezze. Ebből következően az is kizárt, hogy a magyar ügyvéd olyan esetekben is vállalhassa a kötelező képviseletet, amelyben az alapul fekvő okiratot nem ő ellenjegyezte. Ez ugyanis nem lenne összeegyeztethető az ügyvédtől megkövetelt szakmai felelősséggel. 7 Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban elsődleges jogszabályként alkalmazandó közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 40. (3) bekezdése előírja, hogy a hatóság eljárása során köteles vizsgálni az ügyvéd képviseleti jogosultságát. E jogszabály rendelkezésére tekintettel a földhivatalnak az eljárás megindításakor meg kell vizsgálnia, hogy az ügyvéd jogosult-e az ügyfél (ügyfelek) képviseletének ellátására, vagyis, hogy az okiratot szerkesztő ügyvéd nyújtotta-e be a bejegyzési kérelmet. Példaként az alábbi ügyet ismertetjük: A földhivatal az Inytv. 39. (4) bekezdés d) pontjában foglaltakra hivatkozva utasította el a kérelmet, mert az ügyfél által meghatalmazott ügyvéd aki nem volt azonos az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéddel nem volt jogosult a jogi képviselet ellátására, a kérelem benyújtására. A szerződő felek A ügyvédet bízták meg az adásvételi szerződés megszerkesztésével és ellenjegyzésével, valamint az illetékes földhivatal előtti eljárással. Később azonban vevők B ügyvédnek adtak meghatalmazást, melyben az ügyvédet feljogosították arra, hogy az adásvételi szerződést benyújtsa a földhivatalhoz. Ez megtörtént, az elsőfokú földhivatal a benyújtott okiratokat bejegyzésre alkalmasnak találta és bejegyezte vevők tulajdonjogát. A határozat ellen a bejegyzési kérelmet előterjesztő B ügyvéd nyújtott be fellebbezést, indokolásképpen előadta, hogy nem volt tudomása azokról a körülményekről, amelyek miatt a szerződést még nem lehetett volna benyújtani a földhivatalhoz. A megyei földhivatal a fellebbezés elbírálása során megállapította, hogy a benyújtott szerződés alaki és tartalmi szempontból megfelelt ugyan az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak, azonban a bejegyzési kérelmet mégsem teljesíthette volna a földhivatal. A földhivatalnak az Ütv. 27. (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel meg kellett volna állapítania, hogy a kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be és az Inytv. 39. (4) bekezdés d) pontjára alapozott elutasító döntést kellett volna hoznia. A megyei földhivatal megállapította, hogy a bejegyzési kérelem benyújtására kizárólag az adásvételi szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd lett volna jogosult, nem pedig a vevők által meg- 7 Complex Jogtár: A évi XI. törvény indokolása.

4 54 RES IMMOBILES hatalmazott B. A másodfokú döntés ezért visszaállította a bejegyzés előtti ingatlannyilvántartási állapotot. A vevők a döntés ellen bírósági jogorvoslati kérelemmel éltek. Azzal érveltek, hogy a jogszabály a kötelező jogi képviseletet írja elő ugyan, de azt nem, hogy kizárólag az okiratot szerkesztő ügyvéd jogosult a képviseletre. Álláspontjuk szerint a külön meghatalmazással rendelkező B ügyvéd jogosult volt a kérelem benyújtására. Érvelésük szerint az Ütv. 27. (4) bekezdése csupán általánosságban rögzíti, hogy a jogi képviseletre az okiratot ellenjegyző ügyvéd jogosult, de a törvény nem tiltja, hogy más jogi képviselőt bízzanak meg a felek a kérelem benyújtásával. Hivatkoztak továbbá olyan eljárásokra vételi jog jogosultjának nyilatkozata, jelzálogjog jogosulti nyilatkozat, ahol nem követelte meg a földhivatal az okiratot szerkesztő ügyvéd általi benyújtást. A megyei bíróság a földhivatal álláspontját elfogadta és a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában elsősorban az Ütv. 27. (4) bekezdését beiktató 2003.évi XI. tv ához fűzött indokolásra hivatkozott. 8 Az Inytv. 26. (2) bekezdése lehetséges jogi képviselőként említi az ügyvédi irodát is. Adódik a kérdés, hogy ügyvédi iroda meghatalmazása esetén az iroda más tagja is benyújthatja-e a kérelmet, mint aki készíti és ellenjegyzi az okiratot, különös tekintettel arra, hogy az ügyvédi irodáknak szóló meghatalmazások rendszerint több, eljárásra jogosult ügyvédet is felsorolnak. Ha alaposan elemezzük az Ütv. 27. (4) bekezdését és a hozzá fűzött indokolást, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ebben az esetben is kizárólag az ellenjegyző ügyvéd jogosult a képviseletre. A törvényszöveg az ellenjegyző ügyvédet jogosítja képviseletre, az indokolás pedig azt szabja célul, hogy a két cselekményt 9 adott ügyben ugyanaz az ügyvéd végezze. Ez, meglehet formális jogértelmezésnek tűnik, de a jogalkotó világosan kifejezésre juttatta szándékát, s nem utal arra, hogy ügyvédi iroda meghatalmazása esetén eltérhetünk e szabálytól. Közjegyzői képviselet Az Inytv. 32. (3) bekezdésben felsorolt jogokat nem kizárólag ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratba foglalhatják a felek, közjegyző előtt is megköthetik szerződésüket. Ezúttal a képviseletre a közjegyzőkről szóló évi XLI. (Kjőtv.) törvénynek az Inytv. 26. (2) bekezdésében külön kiemelt 175. (1) bekezdése irányadó. Eszerint: Ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg. Ez a rendelkezés sok hasonlóságot mutat az Ütv. 27. (4) bekezdésével, amikor a joghatás kiváltásához kapcsolja a kötelező képviseletet, ezért csak utalunk a konstitutív hatályú bejegyzések kapcsán fentebb írottakra. Szembeötlő azonban a különbség a két jogszabály között annyiban, hogy míg az Ütv. a jogosult kifejezés használatával kevésbé kategorikus, addig a Kjőtv. megfogalmazása nem hagy kétséget afelől, hogy a közjegyzőnek meg kell keresnie a földhivatalt. De hogy vitathatatlan legyen a jogalkotói szándék, idézzük a rendelkezéshez fűzött indokolást: A közjegyző hivatalból köteles 8 Veszprém Megyei Bíróság 2.K /2007/4. 9 Ti. az ellenjegyzést és a képviseletet.

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 55 megkeresni azt a szervet, amely az általa közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltására hivatott. A közjegyző ez esetben jogi képviselőnek minősül, ezen túlmenően azonban más ügyben jogi képviseletet nem láthat el. 10 A közjegyzői képviseletre gyakorlati példaként az alábbi esetet idézzük fel: A jelzálogjogot alapító szerződést közjegyzői okiratba foglalták. A szerződés benyújtására és az ingatlan-nyilvántartási eljárásra a jelzálogjog jogosultja ügyvédet bízott meg. Az első fokon eljáró földhivatal a Ket. 40. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét teljesítve az eljáró ügyvéd képviseleti jogosultságát megvizsgálta és megállapította, hogy az ügyvéd a jelzálogjogosult által adott meghatalmazás ellenére sem láthatta volna el az ügyben a jogi képviseletet. A képviselet ellátására a Kjőtv. értelmében az okiratot szerkesztő közjegyző lett volna jogosult, illetve kötelezett. A földhivatal a kérelmet az Inytv. 39. (4) bekezdés d) pontja alapján, mint nem jogosult által benyújtott kérelmet utasította el. Az elutasítás indokát a meghatalmazott ügyvéd nem tartotta helytállónak, álláspontja szerint a földhivatali jogértelmezés hibás volt. Kifejtette fellebbezésében, hogy az Inytv. 26. (2) bekezdése azt sorolja fel, hogy kit kell jogi képviselőnek tekinteni, azonban sem ez a törvényhely, sem a Kjőtv (1) bekezdése nem korlátozza az ügyfélnek azt a jogát, hogy a képviselőt maga válassza meg, csupán azt szögezi le, hogy a jogi képviselet kötelező. Egyik törvényhely sem fosztja meg az ügyfelet a szabad képviselő választástól, tehát az jogosult arra, hogy a közjegyző által készített okiratot ügyvédi meghatalmazás alapján az általa választott ügyvéd útján nyújtsa be a földhivatalhoz. A másodfokon eljáró földhivatal a fellebbezést elutasította, megállapítva, hogy miután a szerződésen alapuló jelzálogjog az Inytv. 3. (2) bekezdése szerint a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkezik, vagyis a jelzálogszerződésbe foglalt jognyilatkozat joghatásához közigazgatási szerv, a földhivatal eljárása szükséges, így a Kjőtv (1) bekezdése értelmében a képviselet joga egyértelműen a jognyilatkozatot közokiratba foglaló közjegyzőt illeti meg. Ezt a jogértelmezést a Kjőtv (1) bekezdését beiktató, évi XLIV törvény 65. -ához fűzött törvényi indokolással támasztotta alá. Az Ütv.-ben foglalt rendelkezések oldaláról megközelítve sem láthatta el az ügyvéd a jogi képviseletet, tekintettel arra, hogy az Ütv. 27. (4) bekezdése szerint a képviseleti jogosultság az ügyvédet akkor illeti meg, ha az okiratot ő készítette és ellenjegyezte. Ebben az esetben pedig ez a feltétel nem állt fenn. A megyei földhivatal álláspontja szerint az ügyfél nincs megfosztva a szabad képviselő választástól, hiszen szabad akarata és választása szerint kérhet fel közjegyzőt, illetve ügyvédet jognyilatkozatának okiratba foglalására. Ezt követően azonban az Ütv. és a Kjőtv. rendelkezése szerint a képviselet ellátására már csak és kizárólag az a közjegyző, illetve ügyvéd a jogosult, aki az okiratot készítette, illetve az ügyvéd esetén ellenjegyezte. Az ügyfél bírói jogorvoslati utat ez ügyben nem vett igénybe. Jogtanácsosi képviselet Az Inytv. 32. (3) bekezdése szerint ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Az általa ellenjegyzett okiraton alapuló bejegyzési 10 Complex Jogtár: Az XLIV törvény indokolása (E törvény 65. -a iktatta be az idézett törvényszakaszt).

6 56 RES IMMOBILES eljárásban a jogtanácsost kell jogi képviselőnek tekinteni. A jogtanácsosi tevékenységről szóló évi 3. törvényerejű rendelet 7. (1) bekezdése értelmében a jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli a szervezetet. A képviseletre vonatkozó szabályok alkalmazásának gyakorlati nehézségei A képviseleti jogot a Ptk a szerint a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazással) lehet létesíteni. A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. Közjegyzői képviselet esetében nem jön szóba a meghatalmazás, a közjegyzőt képviselői jogállással a törvény ruházza fel expressis verbis. A jogtanácsos képviseleti joga szintén ipso iure, munkaviszonyánál fogva áll fenn. Az ügyvédi képviseletről már nem fogalmaz ilyen határozottan a törvény. Ezért az ügyvéd képviseleti jogának igazolásaként (keletkezéseként) álláspontunk szerint nem elegendő az, hogy megszerkessze, s ellenjegyezze az okiratot. Ehhez meghatalmazás is szükséges. Az Ütv. 26. (1) bekezdése is erre az értelmezésre sarkall, mikor kimondja, hogy az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást mind a megbízónak, mind az ügyvédnek saját kezűleg kell aláírnia. Természetszerűleg megfelelő az a megoldás is, amikor nem készül külön meghatalmazás, hanem a bejegyzés alapjául szolgáló okiratba foglalják bele azt, hogy az ügyvéd jogosult az okirat szerkesztésére és a szerződő fél, vagy felek képviseletének ellátására az ingatlan-nyilvántartási eljárás során. A képviseleti jogosultságot igazoló meghatalmazást az ingatlan-nyilvántartási eljárásban csatolni kell. Ennek elmulasztása esetén a földhivatal felszólítja jogi képviselőt a meghatalmazás benyújtására. Szorult helyzetbe akkor kerül a hatóság, ha az okiratot szerkesztő és kérelmet benyújtó ügyvéd nem rendelkezik meghatalmazással. A Ket. 40. (3) bekezdése szerint a hatóság köteles megvizsgálni az ügyvéd képviseleti jogosultságát. A Ket 40 (4) bekezdése szerint a hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az többek között képviseleti jogosultságát az erre irányuló felhívás ellenére sem igazolja. Ugyanez a bekezdés arról is rendelkezik, hogy a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas, írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselőről. Ezzel feltéve ha ragaszkodunk a Ket. szabályaihoz ördögi körbe kerültünk, hiszen minden igyekvésünk ellenére sem hívhatjuk fel személyes eljárásra az ügyfelet kötelező jogi képviselet mellett. Más, képviselet ellátására alkalmas ügyvéd meghatalmazását pedig az Ütv. 27. (4) bekezdése kizárja. Az Inytv. a képviselet módját, annak felhatalmazása alapján a Ket.-től eltérően határozza meg. A Ket. felhatalmazása azonban kiterjed a képviseleti jogosultság igazolásának meghatározott formához kötésére is. Utóbbi felhatalmazással az Inytv. sajnos nem él, a jelzett szituáció viszont a Ket. szabályai szerint nem oldható

7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 57 fel. Segítségül hívhatjuk azonban az Inytv. hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseit. Az ügyvéd meghatalmazása hiánypótlási felhívás keretében kéri a földhivatal, majd a pótlás hiányában elutasítja a kérelmet, figyelmen kívül hagyva a Ket. 40. (4) bekezdését. A meghatalmazás pótlásával teljesíthető a kérelem, akár a hiánypótlási eljárásban, akár új kérelem benyújtásával. Hasonló a követendő eljárás, amikor az ügyfél eleve jogi képviselő igénybevétele nélkül nyújtja be a kérelmet, a bejegyzés alapjául ellenjegyzett vagy közjegyző által készített okiratot mellékelve. Az Inytv. 39. (4) bekezdés d) pontja alapján nem utasítható el a jogi képviselő nélkül benyújtott kérelem azzal, hogy azt arra nem jogosult nyújtotta be. Semmiképpen sem mondható, hogy aki a bejegyzéssel jogot szerezne, vagy akinek bejegyzett jogát a bejegyzés érintené, ne lenne jogosult a kérelem benyújtására. A kérelem benyújtására fennálló jogosultság nem vitatott, ám az ügyfél csak jogi képviselő útján terjesztheti elő kérelmét. Ebben az esetben is a hiánypótlás szabályai szerint kell eljárni. Ha a hiányosságot a kérelmező a felhívás ellenére sem szünteti meg, a földhivatal az Inytv. 40. (1) bekezdése szerint elutasítja a kérelmet. Teljesítés esetén a továbbiakban a jogi képviselővel áll kapcsolatban a földhivatal. Mindez azonban visszás helyzeteket is eredményezhet, hiszen a képviseleti jog igazolását olyan körülmények is gátolhatják, amelyek nem felróhatók az ügyfélnek, vagy az ügyvédnek. Ilyen lehet az ügyvéd időközben bekövetkező halála, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése, ügyvédi kamarából történő kizárása. Ebben az esetben nem pótolható a hiányosság, s bár ezek a példák nem fordulnak elő tömegesen, mégsem kizárhatók. Kérdéses, hogy vajon a szerződő felek ebben az esetben kénytelenek újra okiratba foglalni jognyilatkozatukat, más ügyvédet igénybe véve. Holott rendelkezésükre áll egy érvényes és önmagában bejegyzésre alkalmas okiratba foglalt szerződés. Felvetéseink ellenére azt is meg kell jegyeznünk, hogy a gyakorlatban ritkán történik meg, hogy ne az ellenjegyző ügyvéd járna el jogi képviselőként. A közjegyzői képviselettel összefüggésben már inkább beszámolhatunk fonákságokról, elsősorban a banki jelzálogjogok bejegyzésével kapcsolatos eljárásokban. Nem ritkán fordul elő, hogy a bankhitelek biztosítékaként a pénzintézet javára jelzálogjogot alapítanak, amelyet közjegyző által készített okiratba foglalnak. Ennek oka minden bizonnyal az esetleges végrehajtás egyszerűbb kezdeményezése. Ám az ilyen ügyek nem elhanyagolható hányadában, bár a Kjőtv (1) bekezdése alapján a közjegyzőnek kellene megkeresnie a földhivatalt a bejegyzés végett, a kérelmet mégis a hitelintézet terjeszti elő akár saját nevében, akár jogi képviselőként ügyvédet igénybe véve. A közjegyzői képviseletnél említett példánk is egy ilyen tényállást dolgoz fel. Azért említjük itt külön is ezt a problémát, mert a kötelező közjegyzői képviseletre vonatkozó szabatos törvényi megfogalmazás ellenére sem mondható teljesnek az a gyakorlat, hogy a közjegyző keresi meg a földhivatalt a jelzálogjog bejegyzése iránt. Mindkét kötelező jogi képviseleti forma ügyvédi, közjegyzői esetében felmerül-

8 58 RES IMMOBILES het az a dilemma, hogy amennyiben olyan szerződést foglalnak ellenjegyzett vagy közjegyzői okiratba (továbbiakban: minősített okirat), amelyet az Inytv. 32. (3) bekezdése alapján egyébként nem volna szükséges, 11 akkor is állnak-e a kötelező képviseletről írottak. Netán ezzel ellentétben akár jogi képviselő nélkül személyesen, akár más jogi képviselőt igénybe véve is eljárhat az ügyfél, mint aki az okiratot készítette. Nézetünk szerint a jogi képviselet ilyenkor nem kötelező, az Inytv. 26. (2) bekezdésének kiterjesztő értelmezése feleslegesen korlátozná az ügyféli jogokat. Bár a törvényhely minősített okirattól teszi függővé a kötelező jogi képviseletet, nem különböztetve aszerint, hogy az ellenjegyzés vagy a közjegyzői okiratba foglalás egyébként feltétele-e a bejegyzésnek, mégis oktalanság volna e rendelkezést a 32. (3) bekezdésétől függetlenül értelmezni. Ezért csak abban az esetben indokolt a kötelező képviselet Ütv.- ben és Kjőtv.-ben foglalt szabályait megkövetelni, ha a bejegyzés feltétele a joghatás kiváltásának és ezzel együtt minősített okirati formát ír elő a törvény. Az Inytv. 3. (2) bekezdése és 32. (3) bekezdése értelmében a szerződésen alapuló vagyonkezelői, illetve földhasználati jog a bejegyzéssel jön létre, azonban a bejegyzés nem kíván minősített okirati formát. Ha e jogok valamelyikét mégis minősített okirattal kívánják bejegyeztetni, akkor álláspontunk szerint a fentebb írtak ellenére mégis az okiratot készítő ügyvéd, közjegyző lesz a képviseletre jogosult, illetve kötelezett, miután az okiratba foglalt nyilatkozatok joghatásának kiváltásához szükséges a földhivatali eljárás. Az Ütv. és a Kjőtv. pedig ehhez kapcsolja a képviselet ellátását. Az más kérdés, hogy e jogok minősített okirat benyújtása nélkül is bejegyeztethetők, ebben az esetben nem is kötelező a jogi képviselet. Az említett két joggal ellentétben a vételi jog bejegyzéséhez minősített okirat szükséges, ám maga a jog nem a bejegyzéssel jön létre, a bejegyzés elmaradása esetén is fennáll, azonban dologi hatály nélkül. Így ez esetben a minősített okirat ellenére sem kötelező a jogi képviselet. Ugyancsak sajátos csoportot képvisel a hitelintézetek által szabályszerűen aláírt okiratban alapított jelzálogjog (önálló zálogjog). Ez a jog is a bejegyzéssel keletkezik, azonban jogi képviseletet nem kell igénybe venni, minthogy a bejegyzés nem ellenjegyzett vagy közokirati formán, hanem a bank által kiállított magánokirati formán alapul. Minősített okirat nélkül kérhető pl. a szerződésen alapuló elővásárlási jog bejegyzése, amely ugyancsak nem a bejegyzéssel jön létre, a joghatás kiváltásához tehát nincs szükség bejegyzésre. 12 Ezért minősített okiratba foglalása esetén sem kell az okiratot készítő személynek ellátnia a képviseletet, arra más jogi képviselő, sőt egyéb személy is jogosult. Mi több, ha a minősített okiratok közül a közjegyzői okiratba foglalást választják a felek, akkor a Kjőtv (2) bekezdése szerint a közjegyző nem is láthatja el a képviseletet, mert kizárólag akkor jogosult és köteles erre, ha az okirat joghatásának kiváltásához nélkülözhetetlen a bejegyzés. Okfejtésünket azzal zárjuk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, miszerint a kötelező jogi képviseletet a törvény kizárólag jogok bejegyzése esetében írja elő, mint ahogyan 11 Pl. vagyonkezelési szerződés. 12 A bejegyzés elmulasztása tehát nem hat ki az elővásárlási jog létezésére, azonban az nem lesz dologi hatályú.

9 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 59 a minősített okirati formát is egyes jogokhoz köti. Tények feljegyzése körében tehát a Ket. általános szabályai vonatkoznak a képviseletre. A jogi képviselet tartalma A kötelező jogi képviselet tartalmilag azt jelenti, hogy a bejegyzési kérelmet a jogi képviselő által kell benyújtani a földhivatalhoz, a jogi képviselő nevét, lakcímét a kérelemben fel kell tüntetni, a földhivatal az eljárás során a jogi képviselővel áll kapcsolatban, így értesítést, hiánypótlási felhívást az ő részére ad ki. Az eljárás befejezését követően az iratokat a földhivatal döntését és a bejegyzés alapjául szolgáló, eredeti okiratokat szintén a jogi képviselő részére küldi meg a földhivatal. A jogi képviselő kötelessége a továbbiakban az, hogy a földhivatali döntést és az okiratokat átadja vagy megküldje az őt meghatalmazó ügyfél részére. A Ket. 78. (4) bekezdése azonban lehetőséget ad arra, hogy az eljárási képességgel rendelkező ügyfél a maga számára kérje a döntés kézbesítését akkor is, ha van az ügyben képviselője. Az erre vonatkozó ügyféli kérelemnek azonban a jogi képviselő részére adott meghatalmazásból ki kell tűnnie. Ebben az esetben a földhivatal a döntést és az eredeti okiratokat az ügyfél részére kézbesíti. Végül táblázatba foglaljuk a minősített okiratot kívánó és a konstitutív hatályú bejegyzéssel keletkező jogokat, feltüntetve, mely esetben kötelező a jogi képviselet. A két oszlop metszetét alkotó jogok esetében mindenkor szükséges a jogi képviselet. Inytv. 32. (3) bekezdés: ügyvéd/jogtanácsos által ellenjegyzett okirat, közokirat alapján bejegyezhető jogok nem átruházáson alapuló tulajdonjog (pl. elbirtoklás, ráépítés); nem kötelező vételi jog; nem kötelező átruházáson alapuló tulajdonjog; kötelező haszonélvezeti jog; kötelező használat joga; kötelező telki szolgalmi jog; kötelező jelzálogjog (önálló zálogjog); kötelező Inytv. 3. (2) bekezdés: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel keletkező jogok (szerződésen alapulnak) vagyonkezelői jog; minősített okiratba foglalás esetén kötelező, egyébként nem földhasználati jog; minősített okiratba foglalás esetén kötelező, egyébként nem hitelintézet által szabályszerűen aláírt okiratba foglalt jelzálogjog (önálló zálogjog); nem kötelező * * *

10

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS 1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló

Részletesebben

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában FÖLDHASZNÁLAT Zachariás Márton Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában Magyarországon a termőföldek tulajdoni és használati viszonyai jelentősen eltérnek egymástól. Az

Részletesebben

Jogesetek a földhasználat köréből

Jogesetek a földhasználat köréből FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Előadó: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Budapest,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA P O L G Á R M E S T E R 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. polgarmester@balatonfured.com Szám: 1/ 367- /2015 Előkészítő: Takácsné Szigetvári Anett ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület

Részletesebben

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A.

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A. Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik Az adásvételi szerződés tartalmával kapcsolatban, az alábbi elvárásokat fogalmazza

Részletesebben

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából

Részletesebben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Előadó: dr. Juhász Zoltán Az eljárás megindulása A panaszos beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához,

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról

2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról 9606 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám II. Törvények 2010. évi XV. tör vény* a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról ELSÕ RÉSZ A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV

Részletesebben

Az új Pp. és fogyasztóvédelmi védjegybitorlás és jellegbitorlás esetén

Az új Pp. és fogyasztóvédelmi védjegybitorlás és jellegbitorlás esetén MIE 2008. november 25., Siófok HAMISÍTÁSI (T)REND 2008 Az új Pp. és fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazása védjegybitorlás és jellegbitorlás esetén Dr. Bacher Gusztáv gusztav.bacher@szecskay.com www.szecskay.com

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

Telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása a földhivataloknál

Telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása a földhivataloknál FÖLDMÉRÉS - INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Bábits Krisztina - Karli Ildikó Telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása a földhivataloknál A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről,

Részletesebben

A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai

A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. Jogi Divízió Ingatlanértékesítési Osztály A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai Sándor József ingatlanértékesítő

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az adásvételi szerződés követelményeiről

TÁJÉKOZTATÓ az adásvételi szerződés követelményeiről TÁJÉKOZTATÓ az adásvételi szerződés követelményeiről Tisztelt Ügyfelünk! Lakáscélú kölcsönkérelme 1 /lakásépítési támogatás folyósítására vonatkozó (a továbbiakban CSOK 2 ) kérelme előkészítésének megkönnyítése

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz Solymár Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén lévő építmények után az építményadóval kapcsolatos

Részletesebben

AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok

AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a

Részletesebben

2010. év 1. évfolyam 3. szám

2010. év 1. évfolyam 3. szám Tartalom Bevezető...2 Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály...4 Az anyakönyvi feladatok ellátását szolgáló infrastruktúra és a munkaállomás hozzáférési módjának változásairól... 4 Törvényességi Ellenőrzési

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Az adásvételi szerződés elvárt tartalmi elemei ERSTE BANK HUNGARY Zrt. által nyújtott jelzáloghitel esetén

Az adásvételi szerződés elvárt tartalmi elemei ERSTE BANK HUNGARY Zrt. által nyújtott jelzáloghitel esetén Az adásvételi szerződés elvárt tartalmi elemei ERSTE BANK HUNGARY Zrt. által nyújtott jelzáloghitel esetén Tisztelt Ügyfelünk! Amennyiben új- vagy használt lakás vásárlásához ERSTE BANK HUNGARY Zrt., által

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Adóvilág 2010. június XIV. Évfolyam 07. szám

Adóvilág 2010. június XIV. Évfolyam 07. szám Az eljárási költségek, a költségek viselése és a költségmentesség szabályai a hatósági eljárásban 2 A közigazgatási hatósági eljárásban, így az adóigazgatási eljárásban, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kristó Annamária dr. Bene Beáta Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mert Jánoshida külterületén

Részletesebben

Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumok

Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumok Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumok 1. Tájékoztató 2. Adatlap (kérelem) 3. Kitöltési segédlet 4. Támogató nyilatkozat (szükség szerint)

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Az ügyfélfogadás rendje... 3. 2. Az ügyintézés határidő:... 4. 3. Alapvető eljárási szabályok:... 5

Tartalomjegyzék. 1. Az ügyfélfogadás rendje... 3. 2. Az ügyintézés határidő:... 4. 3. Alapvető eljárási szabályok:... 5 Tartalomjegyzék I. Általános szabályok 3 1. Az ügyfélfogadás rendje... 3 2. Az ügyintézés határidő:... 4 3. Alapvető eljárási szabályok:... 5 4. Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról, illetve az

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. Az eljárás megindulása Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. számú ügyben 1 Előadó: dr. Garaguly István A panaszos

Részletesebben

Hatósági ügyek, ügyleírások. A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége

Hatósági ügyek, ügyleírások. A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége Hatósági ügyek, ügyleírások A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége I. Ingatlanügyi hatósági ügyek Ingatlanügyi hatóságként a Kormány a földhivatalt jelölte ki. Az ingatlanügyi hatósági ügyeket első

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4

I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4 I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I.2. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

Részletesebben

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 12. szám 124. évfolyam 2009. április 3. TARTALOM.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 12. szám 124. évfolyam 2009. április 3. TARTALOM. 12. szám 124. évfolyam 2009. április 3. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 25/2009. (IV. 3. MÁV Ért. 12.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a cégképviselet,

Részletesebben

Jogosult erdészeti szakszemélyzet általános továbbképzése

Jogosult erdészeti szakszemélyzet általános továbbképzése Jogosult erdészeti szakszemélyzet általános továbbképzése 2014. október 21. Evt. hatálya, alapfogalmai és az erdőgazdálkodói nyilvántartás A törvény hatálya Nem terjed ki arborétum közpark Jegyzék 19/2011.

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Dr. Pusztahelyi Réka Miskolc, 2015. május 8. Bevezetés Átruházás feltételei ingatlan esetében Az elkötelező és a rendelkező ügylet A jogosult

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS 2. sz. melléklet (továbbiakban a Szerződés"), mely létrejött egyrészről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata (1092 Budapest, Bakáts tér 14., törzskönyvi azonosító

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

tárgyaltuk a TDK hallgatósága elõtt.

tárgyaltuk a TDK hallgatósága elõtt. Polgári Jogi és a Polgári Eljárásjogi Tudományos Diákkör felkérését készséggel fogadtam, bár azt hiszem csalódást kell okozzak azoknak, akik arra számítanak, hogy a képviselet témakörében hasonlóan izgalmas

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben Előadó: dr. Kiss Anikó Az eljárás megindítása A panaszos a NAV elnökének eljárását sérelmezve fordult Hivatalomhoz. Beadványában kifogásolta,

Részletesebben

T/11074. számú törvényjavaslat. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi.. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

T/11074. számú törvényjavaslat. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi.. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11074. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi.. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti

Részletesebben

Alapítói ( tulajdonosi ) határozat

Alapítói ( tulajdonosi ) határozat Alapítói ( tulajdonosi ) határozat Melynél fogva alulírott Várfi András polgármester, mint a Gyomaendrőd Város Önkormányzatának törvényes képviselője kijelentem, hogy a Gyulai Törvényszék Cégbírósága előtt

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

ÖSZTÖNDÍJ SZERZŐDÉS. I. Előzmények

ÖSZTÖNDÍJ SZERZŐDÉS. I. Előzmények szerződés egyedi azonosítója: pályázati azonosító:. ÖSZTÖNDÍJ SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal székhely: 1088 Budapest, Múzeum u. 17., adóigazgatási azonosító

Részletesebben

A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA

A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról (egységes szerkezetben a pénzmosás és a terrorizmus

Részletesebben

a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 2

a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 2 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról 1 a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII.

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám:4308 / 2014. Sorszám: 11. ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27. napján tartandó ülésére

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

1. számú Melléklet MEGHATALMAZÁS

1. számú Melléklet MEGHATALMAZÁS 1 számú Melléklet MEGHATALMAZÁS Alulírott, (anyja neve:, szem ig sz:, lakcím: ) meghatalmazom 1 ügyvédet, a Ügyvédi Iroda tagját, hogy a közöttünk, a mai napon létrejött megbízási szerződés 2 alapján a

Részletesebben

Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet

Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet 3000 Hatvan, Kossuth tér 22. Cg.10-02-020168 Adószám: 10111620-2-10 Telefon: 37/ 541-911 Telefax: 37/ 541-910 e-mail : kozpont@hatvan.tksz.hu honlap : www.hatvantksz.hu

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. szeptember 15.-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. szeptember 15.-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. szeptember 15.-i ülésére Tárgy: A zirci 0154/7 helyrajzi számú külterületi ingatlan értékesítésre történő kijelölése Előadó:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. EMVA forrásból finanszírozásra kerülő pályázati felhívásokhoz. Verzió: 1.0

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. EMVA forrásból finanszírozásra kerülő pályázati felhívásokhoz. Verzió: 1.0 ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ az EMVA forrásból finanszírozásra kerülő pályázati felhívásokhoz Verzió: 1.0 1 Tartalom 1. Az Útmutató célja, hatálya... 3 2. Kizáró okok listája... 4 3. A támogatási kérelmek elbírálásának

Részletesebben

i) az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhet ő pénzügyi eszközö k kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként szerezte.

i) az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhet ő pénzügyi eszközö k kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként szerezte. j I.düyülás HivMtale iiumanyszám : (olc 5 (o ( 1 2 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja Érkezett 2015 OKT.2 2. Kövér László Úr, az Országgy űlés elnöke

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért

Részletesebben

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya Az alapszabály a 2004. évi CXV. törvény előírásainak megfelelően készült. - 1 -/23 Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya I. Alapvető

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

Az elővásárlási jog egyes kérdései

Az elővásárlási jog egyes kérdései Az elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban Pusztahelyi Réka z elővásárlási jog tartalmával, gyakorlásával összefüggő, a bírói gyakorlatban felmerült problémák jelentős részére maga a gyakorlat,

Részletesebben

Egyes közjegyzıi nemperes eljárások

Egyes közjegyzıi nemperes eljárások Egyes közjegyzıi nemperes eljárások 1. A közjegyzı elıtti elızetes bizonyítás 1.1 Elızetes bizonyításnak van helye - a Pp. 207. -ában szabályozott esetekben: Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása

Részletesebben

N Y I L A T KOZAT. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10. (1) bekezdése a) d) alpontok alapján

N Y I L A T KOZAT. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10. (1) bekezdése a) d) alpontok alapján ARE-VI-NYIL-001 ÜGYAZONOSÍTÓ: N Y I L A T KOZAT EGYÉB KÖTELEZETTNEK AZ ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELE MÓDJÁRÓL (A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. nyilvános pályázatot hirdet. I. A hasznosításra meghirdetett ingatlanok adatai

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. nyilvános pályázatot hirdet. I. A hasznosításra meghirdetett ingatlanok adatai PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának Polgármestere Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Gazdasági Bizottságának 185/2015. (IX.09.) sz. határozata

Részletesebben

Kereskedelmi szerződések joga

Kereskedelmi szerződések joga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI - (0601) (a továbbiakban "ÁJF")

D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI - (0601) (a továbbiakban ÁJF) D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI - (0601) (a továbbiakban "ÁJF") A jelen általános szerzôdési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a

Részletesebben

szakmai fórum feik csaba - A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre

szakmai fórum feik csaba - A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre szakmai fórum Feik Csaba A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre 1 A helyi önkormányzatok polgármesteri hivatalai fontos szerepet töltenek be mind

Részletesebben

AJÁNLÁST. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát is.

AJÁNLÁST. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát is. A-PBT-A-63/2013. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület dr. D-né dr. S.M. ügyvéd (xxx) által képviselt M.G-nek és M.G-nének (yyy szám alatti lakosok; a továbbiakban együttesen: Kérelmezők) az ABC Bank (zzz;

Részletesebben

SZABADALOM. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest

SZABADALOM. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest KÉRDÉS FELELET SZABADALOM Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest Összeállította: dr. Jakabné Molnár Judit, Huszár Enikõ ISBN 963 5157 08 2 Felelõs kiadó: dr. Bendzsel Miklós BEVEZETÕ A szabadalmi feladatgyûjtemény

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

OTP Lakáshitel igénylőcsomag. Tisztelt Ügyfelünk!

OTP Lakáshitel igénylőcsomag. Tisztelt Ügyfelünk! OTP Lakáshitel igénylőcsomag Tisztelt Ügyfelünk! Örömünkre szolgál, hogy lakásának finanszírozásakor az OTP Bank Nyrt, a lakáshitelezés piacvezető pénzintézete mellett döntött. Ezen a tájékoztató lapon

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. december 13. Rimán Edina jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Az adásvételi szerződés alaki és tartalmi kellékei

Tisztelt Ügyfelünk! Az adásvételi szerződés alaki és tartalmi kellékei TÁJÉKOZTATÓ Az adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemei ingatlan magánszemély általi megvásárlásának kölcsönből, vagy lakáscélú állami támogatásból/kedvezményből történő finanszírozása esetén Tisztelt

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

1. Közjegyzői díjszabás

1. Közjegyzői díjszabás Tájékoztató a kölcsönszerződések, tartozáselismerő nyilatkozatnak közokiratba foglalásának közjegyzői díjszabásáról, az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjszabásáról, a fizetési meghagyásos és peres eljárások

Részletesebben

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nádasi-Szabó Tamás (felperesi jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt KDB Bank Európa Zrt. (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) felperesnek a Dr. Rátky és Társa

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi I. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt.

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt. BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS A jelen megbízási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) az alulírott helyen és időpontban jött létre egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely:

Részletesebben

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 P i n t é r T a m á s Ö n k o r m á n y z a t i K é p v i s e l ő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

T/12791. számú törvényjavaslat

T/12791. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12791. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi

Részletesebben

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési

Részletesebben

Ajánlattételi felhívás és dokumentáció tárgyalásos közbeszerzési eljárásban

Ajánlattételi felhívás és dokumentáció tárgyalásos közbeszerzési eljárásban Ajánlattételi felhívás és dokumentáció tárgyalásos közbeszerzési eljárásban Makó Város fürdőfejlesztéséhez kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok ellátása tárgyban Makó Város Önkormányzata 6900 Makó, Széchenyi

Részletesebben

24/2014. (VII. 22.) AB határozat

24/2014. (VII. 22.) AB határozat 24/2014. (VII. 22.) AB határozat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 22. (3) bekezdésének szövegrésze, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/23/2011. Iktatószám: Vj/23-211/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,

Részletesebben