I. Hatósági tevékenység

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. Hatósági tevékenység"

Átírás

1 Beszámoló az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól (2006. január 1 december 31.) Az immár több mint két éve működő Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: hatóság) - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 14. (1) bekezdés j) pontja alapján - évente beszámol a Kormánynak tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatairól. A évi beszámoló, amelyet a Kormány szeptember 27.-én fogadott el, a hatóság év közben történt alapítására tekintettel inkább a megalakulással és az új törvény alkalmazásának kezdeti tapasztalataival kapcsolatos tájékoztatást nyújtott. Ez évben nyílik először mód a szakmai tevékenység átfogó bemutatására és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos hazai helyzetnek hangsúlyozottan a hatóság által lefolytatott eljárások és a törvényben meghatározott más feladatok végrehajtásának tükrében az értékelésére. I. Hatósági tevékenység 1. Panaszok jellemzői, elintézésük A hatóság a hozzá érkezett panaszokat, kérelmeket az Ebktv., a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.), valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004.(XII. 26.) Korm.sz. rendelet (továbbiakban: R.) alapján bírálja el, az eljárásokban alkalmazott anyagi jogi szabályok azonban sz inte a jogrendszer egészét felölelik, ez következik abból, hogy az Ebktv. a jogrendszer egésze tekintetében általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezettjeit és az egyenlő bánásmód követelményeinek tartalmát, alanyi és tárgyi hatálya rendkívül széles ban összesen 729 beadvány érkezett a hatóság feladatkörét érintő ügyben, ebből592-t hatósági ügyként iktatott a hatóság, szemben a évi 491 számú üggyel, amely ez az előző évhez képest közel 20 százalékos növekedést jelent. Ez a változás azt mutatja, hogy a hatóságot az állampolgárok állandó és rendszeres tájékoztatása nyomán lényegesen többen keresték meg írásban, mint az indulás kezdeti évében. A hatóság e törvényi kötelezettségéből adódóan megalakulása óta fokozott figyelmet fordít a panaszok fogadására, s az ügyek érdemi intézésére. Míg 2005-ben 212 esetben tájékoztatta a hatóság a hozzá forduló állampolgárokat a különféle jogsérelmek orvoslására igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről és egyéb, diszkriminációna k nem minősülő ügyekben általános tájékoztató jellegű válaszokat tartalmazó levelekkel, addig 2006-ban

2 ugrásszerűen szintén megemelkedett az ilyen beadványok nyomán keletkezett hatósági válaszok száma, amely 306 volt. A hatósághoz érkezett levelek többségében nem hatósági vizsgálat megindítását kezdeményezik az állampolgárok, hanem felvilágosítást, jogi tanácsadást kérnek a hivataltól, így ezek intézése nem a Ket-ben szabályozott hatósági intézkedésekkel, hanem tájékoztatást tartalmazó válaszlevelek elküldésével történik. A beadványok zöme névvel érkezik a hivatalba, de sok esetben név nélkül, érdeklődő levelet írnak a hatósághoz. A beadványok jelentős hányadát teszi ki a munkáltatókkal kapcsolatos sérelmes helyzetek leírása, amelyekben munkahelyi körülményeiket írják le és a különféle juttatásokkal, álláshirdetésekkel, illetve a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos problémáikat, helyzetüket kedvezőtlenül érintő változásokat kifogásolják. Gyakori az is, amikor a panaszosok a különféle közszolgáltatást ny újtó intézmények működésével kapcsolatos szabálytalanságokat jelzik. A tájékoztató levelekben a hatóság törekszik arra, hogy egyfelől részletes információkat nyújtson a hatóság feladatköréről, általában a diszkrimináció mibenlétéről, a hatósági eljárás részleteiről, más hatóságok, illetve a bíróság előtti igényérvényesítési lehetőségekről. A beadványok egy részét a hatóság a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más közigazgatási szervhez teszi át. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a beadványozók többsége a tájékoztatást követően nem kezdeményezi a hatóság eljárását. Ezekben az esetekben minden valószínűség szerint a beadványozó a megfelelő felvilágosítást követően, miután panasza nem diszkriminációs jellegű, más jogérvényesítési eszközt vesz igénybe. A nem diszkriminációs ügyekben nyújtott részletes tájékoztatás ugyanakkor hozzásegíti a panaszost ahhoz, hogy egy a jövőben bekövetkező diszkriminációs sérelem esetén már tisztában legyen jogaival, s azok orvoslása érdekében a hatósághoz forduljon. Az eljár ást kezdeményezők körében is gyakran előfordul különösen a munkáltatókkal szembeni kérelmek esetében hogy utóbb visszavonják kérelmüket, amelyben kifejezetten kérik az eljárás megszüntetését. Különösen jellemző ez a fennálló munkaviszonyban álló munkav állalókra, amikor is nyilvánvalóan munkahelyük elvesztését, megélhetésüket féltik. Gyakori azon esetek száma, amikor a beadványozó jogi tanácsot kér folyamatban lévő hatósági, illetve bírósági perében. A hatóság ilyen esetekben részletes tájékoztatást nyújt az IRM Jogi Segítségnyújtó Szolgálatáról, amely az arra rászorulók számára ingyenes jogi segítséget nyújt. Azon roma panaszosok figyelmét pedig, akik a személyiségi jogi, illetve munkajogi igényeiket peres eljárásban kívánják érvényesíteni, külön felhívj uk az IRM Antidiszkriminációs Ügyvédhálózatában közreműködő ügyvédek nyújtotta jogszolgáltató tevékenységére, sőt a közvetlen kapcsolatfelvételben is közreműködünk. A diszkriminációs kérelmeknek nem tekinthető tájékoztatást kérő beadványok nagy száma egyfelől azt mutatja, hogy a hatóságnak az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell szentelnie a felvilágosító jellegű munkára, másfelől - mivel saját kapacitása a konkrét ügyek vizsgálatából fakadó leterhelés miatt nem tesz lehetővé a később részletezetten túli felvilágosító tevékenységet ki kell használni az együttműködési lehetőségeket a területi szervekkel rendelkező állami, önkormányzati és civil szervezetekkel. A hatóság 2006-ban 49 esetben az ügyet a hatáskörrel rendelkező más közigazgatási szervhez tette át, míg ez az adat 2005-ben 45 volt. Határozattal, illetve ügydöntő végzéssel lezárt ügy 2006-ban 202 volt, szemben a évi 144-el. A tavalyi év végén folyamatban lévő 35 eljárás közül 3 ügyben a hatóság első negyedévében elmarasztaló döntést hozott.

3 A kérelmek főként a munka világával, ezen belül az elhelyezkedéssel, illetve a munkaviszony megszüntetésével, a munka díjazásával, illetve a romáknak és a fogyatékossággal élőknek a szolgáltatásokhoz való hozzáférésével kapcsolatosak. Továbbra is kizárólag a romákat érinti a szolgáltatások megtagadása a kereskedelmi-, szórakozó- és vendéglátó-ipari egységekben, a fogyatékkal élőket pedig az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés során éri jogsérelem. Határozattal, illetve ügydöntő végzéssel lezárt ügyek megoszlása Az egyenlő bánásmód követelményének vizsgálatára irányuló eljárásban a hatóság az ügy érdemében hatósági határozatot hoz, vagy dönt abban a kérdésben, hogy történt-e diszkrimináció, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést hoz. Döntést hoz a kérelem vagy az eljárás sorsáról. Ügydöntő végzésnek minősül a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, illetve az eljárás megszüntetéséről szóló hatósági döntés. Lezárt eljárások megoszlása a kérelmezők neme szerint:

4 A kérelmezők neme szerint nincs jelentős különbség a hatósághoz fordulók között. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy azonos mértékben érintené a hátrányos megkülönböztetés a nőket és a férfiakat, csak annyit, hogy a hatóság ismertsége, az eljárása iránti bizalom közel azonos mértékben jellemzi a két nemhez tartozókat. A hátrányos megkülönböztetés áldozatai között a nők-és férfiak arányát ténylegesen inkább a védett tulajdonság (női nemhez tartozás, anyaság, terhesség) alapján indult eljárások száma, illetve kimenetele tükrözi reálisan. Végzésekkel lezárt ügyek A hatóság az Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében lefolytatott eljárásokban a Ket, továbbá az R. szabályai szerint jár el. Ennek értelmében az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítására irányuló kérelmek elbírálására, és az eljárás megszüntetésére a Ket. szabályait kell alkalmazni. A Ket. tételesen felsorolja azokat az okokat, amelyek fennállása esetén a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasíthatja. Ugyanígy a hatóságnak a jogalkalmazás során kötelezően alkalmaznia kell a Ket. eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit is. E témakör részletes elemzését az ügyek eljárásjogi elemzése című fejezet tartalmazza. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasításokra, illetve megszüntető végzésekre vonatkozó statisztikai adatokat az alábbiakban tesszük közzé:

5 Az adatok azt jelzik, hogy az ügyek egy jelentős részében még az érdemi vizsgálatot megelőzően, vagy az érdemi vizsgálat első szakaszában megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának akadálya van. A hatóság 40 esetben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül hatáskör hiányában - utasította el. Nincs hatásköre a hatóságnak, ha megállapítja a személyi, tárgyi vagy időbeli hatály hiányát. Személyi hatály hiányát állapítja meg, ha a jogosulti oldalon a kérelmező nem rendelkezik az Ebktv.-ben felsorolt védett tulajdonság egyikével sem. Kötelezetti oldalon az Ebktv. alanyi hatálya nem terjed ki pl. a társasházakra. Tárgyi hatály hiányán az Ebktv.-ben felsoroltakon túli jogviszonyokat értjük, így pl. a törvény hatálya nem terjed ki a családjogi, hozzátartozói jogviszonyokra. Időbeli hatály hiányában a hatóság nem vizsgálja azokat az eseteket, amelyeknél a sérelem az Ebktv január 27- i hatályba lépését megelőzően következett be, kivéve, ha a jogsértő állapot jelenleg is fennáll. A hatóság 52 esetben az eljárást megszüntette. Ebből 25 esetben a kérelmező visszavonta a kérelmét, 13 esetben a hatóság felhívására nem nyilatkozott és a nyilatkozattétel elmaradása a tényállás megállapítását megakadályozta. 11 esetben az eljárást azért kellett megszüntetni, mert az eljárás megindítását követően lehetett megállapítani, hogy hatáskör hiánya miatt a kérelem érdemi elutasításának lett volna helye. 3 ügyben a hatóság más hatáskörrel rendelkező szerv már megindult eljárása miatt szüntette meg az előtte folyamatban lévő eljárását.

6 Határozattal és ügydöntő végzéssel lezárt ügyek (202) földrajzi megoszlása: Érdemi határozattal lezárt ügyek Amennyiben nem kerül sor az előbbiekben ismertetett intézkedésekre, a hatóság érdemi határozatot hoz, vagyis az Ebktv. az R. és a Ket. alapján lefolytatott eljárást követően dönt arról, hogy az eljárás alá vont szerv megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét. A határozat lehet a kérelemnek helyt adó, elutasító vagy a felek közötti egyezséget jóváhagyó döntés. A kérelemnek helyt adó döntések 2005-ben 9 jogsértést megállapító határozat hozatalára került sor, 2006-ban ez a szám háromszorosára emelkedett, összesen 27 alkalommal állapította meg a hatóság, hogy az eljárás alá vont szervezet, intézmény stb. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és ezzel egyidejűleg az Ebktv.-ben meghatározott szankciókat alkalmazott.

7 A jogsértést megállapító határozatok megoszlása 1. diszkrimináció formája szerint: Az öt diszkriminációt megvalósító magatartási forma közül a közvetlen hátrányos megkülönböztetés képviseli a jogsértések döntő részét, melynek legfőbb oka, hogy közvetett hátrányos megkülönböztetés megállapítására alkalmas kérelem a hatósághoz nem érkezett, vélhetően amiatt, hogy a diszkrimináció áldozatai egyáltalán nincsenek abban a helyzetben, hogy egy látszólag semleges intézkedésről megítéljék, hogy az közvetve a védett tulajdonsággal rendelkező csoportot lényegesen nagyobb arányban éri hátrányosan, mint más embereket és csoportokat. 2. diszkriminációs terület szerint:

8 Az egyenlő bánásmód megsértését a legtöbbször a foglalkoztatás területén állapította meg a hatóság (56 százalék), a törvény által külön nevesített területek közül nem került sor diszkrimináció megállapítására az egészségügyi- és szociális ellátás területén. Ennek egyik oka, hogy bár erre vonatkozóan sok kérelem érkezett, azokat hatáskör hiányában érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani, mert a kifogásolt ellátás szintjét jogszabály állapította meg, melynek vizsgálatára a hatóság nem jogosult.

9 3. kérelmező védett tulajdonsága szerint: * Egy ügyben két védett tulajdonság miatt is megállapította a hatóság az egyenlő bánásmód megsértését. A 20 védett tulajdonság közül a megállapított jogsértések esetén a fogyatékkal élők, a romák és - ha a terhességet, anyaságot és a nemi hovatartozás együttes arányát is figyelembe vesszük - a nőket éri a leggyakrabban diszkrimináció. 4. eljárás alá vont szerv típusa szerint:

10 *1-1 ügyben több elmarasztalt eljárás alá vont is szerepelt. A jogsértést megállapító határozatokkal legtöbb esetben a gazdasági társaságok, mint foglalkoztatók érintettek. Ezt az arányt emeli még a szolgáltatások megtagadása a privát szférában, amely ügyekben a sérelmezett szenvedettek kizárólag a roma etnikumhoz tartozók. A közoktatási intézmények, önkormányzati költségvetési szervek és szociális szolgáltatást nyújtók, valamint az önkormányzatok és szerveik számának együttes adatai azt mutatják, hogy a gazdálkodó szervek után az önkormányzati szférában fordult elő a jogsértések többsége. Egyezségek A hatóság 2006-ban is folytatta azt a gyakorlatát, amely szerint az ügyek jellegétől függően törekedni kell a felek közötti egyezségek létrejöttére. Az így megkötött egyezségeket a hatóság a Ket. szabályai szerint határozattal hagyta jóvá. Az egyezségekkel lezárt ügyek száma is növekedett évhez képest, 2006-ban 13egyezség jött létre a felek között a hatóság jóváhagyásával. Az egyezséggel zárul ügyek közül 8 esetben roma kérelmezők különféle szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos panasza volt. Az alábbiakban szemléltetésül két példát mutatunk be.

11 Kérelmező, mint egy roma érdekvédelmi szervezet roma származású vezetője egy mobiltelefon -értékesítő üzlet elleni panasszal fordult a hatósághoz. A panasz szerint az adott üzletben, egy hirdetés alapján akciós telefonkészüléket kívánt vásárolni, az eladó azonban arról tájékoztatta, hogy a szóban forgó típus már elfogyott, legközelebb két hét múlva érkezik a boltba. Kérelmező másnap visszatért az üzletbe, hogy felmérje a további választékot és meglepetten figyelte, amint egy nem roma vásárlót kiszolgálnak az állítólag raktáron már nem lévő akciós telefonnal. Az értékesítő szerint a készülék el volt téve az illetőnek. Kérelmező a választ nem fogadta el, bejegyzést tett a panaszkönyvbe és előadta, hogy korábban több cigány származású ismerőse is jelezte neki, hogy a bepanaszolt üzletben nem szolgálták ki. Kérelmező az érdekvédelmi szervezet elnökeként kérte a hatóságot annak kivizsgálására, hogy az ügyben megállapítható-e a romák hátrányos megkülönböztetése. Kérelmező az akciós készülék-árlistát csatolta, tanút is megjelölt, továbbá jelezte, hogy az üzlet részéről azóta jóvátétel céljából felajánlottak számára egy akciós készüléket, amit ő elvi kérdésről lévén szó nem fogadott el. A hatóság az ügyben az iratok áttanulmányozását követően az üzletet üzemeltető gazdasági társaságot eljárás alá vonta, és tárgyalást tűzött ki. Az ügyben tartott tárgyaláson kiderült, hogy kérelmező az illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez is fordult, de hatáskör hiányában elutasították. Az üzletbe szállító telefonszolgáltató azonban levélben határolódott el mindenfajta diszkriminációtól. Az eljárás alá vont társaság képviseletében jelenlévő ügyvezető és a cég jogi képviselője a készletnyilvántartás becsatolásával igazolta, hogy aznap valóban nem volt készleten az adott készülék, a panaszkönyvi bejegyzés és a jelenléti ív bemutatásával pedig a kérelmező nyilatkozatának kisebb ellentmondásaira hívták fel a figyelmet. Elmondták, hogy egy ún. hűségakció keretében valóban előfordul, hogy kiemelt ügyfeleknek félretesznek készüléket, a romákat viszont semmilyen módon nem különböztetik meg a nem romáktól. Az események részleteinek tisztázását követően, a hatóság közvetítésével a felek megállapodtak abban, hogy a leghatározottabban elítélik a diszkrimináció minden formáját, és tenni kívánnak a jövőbeni hasonló esetek elkerülése érdekében. A felek a hatóság előtt egyezséget fogalmaztak meg, majd azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírták. Az egyezségben az eljárás alá vont cég ügyvezetője vállalta, hogy ő maga a jövőben is betartja, alkalmazottai figyelmét pedig felhívja az egyenlő bánásmód követelményére, és elhatárolódik bá rmilyen hátrányos megkülönböztetéstől. Mindezt az eljárás alá vont külön szövegezett írásbeli nyilatkozatban is kijelentette, melyben más üzleti tevékenységet folytatókat is kért az egyenlő bánásmód követelményének megtartására. A nyilatkozatot utóbb a kérelmező, valamint a hatóság részére is megküldte. A roma kérelmező egy vidéki városban lévő étterem-szórakozóhellyel szembeni diszkriminációs panasszal fordult a hatósághoz. A bejelentés szerint családjával szerettek volna ebédelni az étteremben, ám ahogy helyet foglaltak, közölték velük, hogy zártkörű rendezvény előkészülete miatt nincs kiszolgálás, szíveskedjenek elhagyni a helyiséget. Ők ezt meg is tették volna, de látták, amint az utánuk érkező, nem roma vendégeket kiszolgálták. Az ajtón egyébként zártkörű rendezvényre utaló kiírás nem volt. Ezt követően kisebb vitára került sor, majd kérelmező panaszkönyvi bejegyzést tett, mert úgy vélte: ő és családja roma származásuk miatt részesültek hátrányos megkülönböztetésben. Kérelmező kérte a hatóság eljárását az ügyben. A hatóság kérelmezőt a kérelem pontosítása céljából meghallgatta, majd az étterem üzemeltetőjét értesítette az eljárás megindításáról, és az ügyben tárgyalást tűzött ki.

12 A tárgyaláson az étterem vezetője tagadta, hogy a személyzet bárkit is hátrányosan megkülönböztetne. Elmondta, hogy az eset megtörténtekor is éppen ebédelt roma vendég a helyiségben. Valóban zártkörű rendezvényre készültek, a kérelmezőt követően érkezőket pedig azért szolgálták ki, mert ők már a rendezvényre jöttek. A rendezvény ekkor még nem volt kiírva az ajtóra, csak később került ki az erre figyelmeztető tábla. Kérelmező panaszkönyvi bejegyzése mellett egyébként tanúk aláírása szerepelt, akik nagy része nem értett egyet az eset diszkriminatív jellegére vonatkozó állítással. Az étteremvezető előadta továbbá, hogy a kérelmezőt és családját távozásra felszólító alkalmazott munkájára, viselkedésére panasz mindeddig nem érkezett. A két fél a tárgyalás további részében, a korábbi jó viszonyuk fenntartása érdekében egy mindkettejük számára elfogadható, megegyezésre törekedett. A felek a hatóság előtt egyezséget fogalmaztak meg, majd azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírták. Az egyezségben az eljárás alá vont étterem üzemeltetője sajnálatát fejezte ki és bocsánatot kért kérelmezőtől, az étteremben vele és családjával történtek kapcsán. Nyilatkozott arról, hogy ő maga a jövőben is betartja, alkalmazottai figyelmét pedig felhívja az egyenlő bánásmód követelményére, és elhatárolódik bármilyen hátrányos megkülönböztetéstől. Kérelmező a bocsánatkérést elfogadta, és az ügyet ezzel a maga részéről lezártnak tekintette. Az egyezségek megkötésében a hatóság tevékenységét segítette az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat (OKSZ), amelyet az Oktatási Minisztérium 2004-ben hozott létre azzal a céllal, hogy az oktatás szereplői számára elérhetővé tegyen olyan korszerű vitarendezési eljárásokat, melyek jó esélyt adnak a viták hatékony, szakszerű, költségmentes megoldására ban 3, az oktatás területéről érkezett panasz alapján indult eljárás az OKSZ közreműködésével zárult le. Az ügyek egyikében a hatóság tájékoztatta a védett tulajdonsággal nem rendelkező kérelmezőt az OKSZ vitarendezési eljárásának igénybevételéről, a kérelmező jogvitája eredményesen zárult le. Egy másik ügyben a ha llássérült tanuló problémáinak megoldását a felek közötti egyezség megkötésében működött közre, amelyet a hatóság határozatával hagyott jóvá. A harmadik ügyben pedig az OKSZ munkájának köszönhetően egyezséget kötöttek a felek, majd a panaszos a hatóság előtt az eljárást kezdeményező kérelmét visszavonta. A középkorú, siket kérelmező egy középiskolával szembeni diszkriminációs panasszal fordult a Hatósághoz. A bejelentés szerint középfokú végzettség megszerzése céljából iratkozott be az iskola esti levelező tagozatára. Az iskolában siket és nagyothalló csoport is indult, ám őt siketsége ellenére, jó kommunikációs képességeire hivatkozva a nagyothallók osztályában helyezték el, további három siket társával együtt. Mivel így ők a tanítási órákon megértési nehézségekbe ütköztek, kérelmező külön jelnyelvi tolmács alkalmazását kérte önmaguk számára. Az iskola vezetősége kezdetben nem kívánt hozzájárulni a tolmács alkalmazásához arra hivatkozva, hogy az ott dolgozó tanárok is rendelkeznek jeltolmácsi képzettséggel. Kérelmező kitartott igénye mellett, melynek eredményeként a tolmács alkalmazására végül sor került úgy, hogy azt kérelmező biztosította. Állítása szerint azonban az iskola igazgatója és tanárai részéről rendszeres inzultusok, megjegyzések érték a tolmács jelenléte miatt, melyek kellemetlen, érzése szerint időnként megalázó szituációk kialakulásához vezettek. Az iskola kérelmező által vélt hozzáállása szerint ugyanis a tolmács jelenléte zavarta az órákon a többi diákot, elterelte figyelmüket, így akadályozta a zökkenőmentes oktatást. Ennek eredményeként kérelmezőt tolmácsával együtt a többiektől elkülönítve, a terem hátsó részébe helyezték át, amit ő kifejezetten sértő intézkedésnek tartott.

13 Megemlítette, hogy így a többi siket tanuló sem tudta kihasználni a tolmács jelenlétét, mert nem látták őt óraközben. Kérelmező véleménye szerint siketségével, mint fogyatékosságával összefüggésben az iskola hátrányos megkülönböztetésben részesítette őt a fent leírt, megalázó bánásmód alkalmazásával, így kérte a hatóság eljárását az ügyben. A hatóság kérelmezőt és meghatalmazott jogi képviselőjét a kérelem pontosítása céljából meghallgatta, majd az iskolát értesítette az eljárás megindításáról, és az ügyben tárgyalást tűzött ki. Kérelmező a meghallgatáson tovább részletezte sérelmeit, melyre az iskolától magyarázatot és orvoslásként a helyzet megnyugtató megoldását, ennek hiányában a hatóság számára kedvező döntését várta. A meghallgatáson elhangzottakra az iskola igazgatója írásban is reagált. Válaszában az intézményt ért vádakat határozottan visszautasította, kiállt az iskola évtizedek alatt felépített eredményes oktatási és pedagógiai módszerei, jó hírneve mellett, kérelmező állításait pontról pontra cáfolta. A hatóság a tárgyalásra a feleken kívül tanúkat is idéze tt, az OKSZ képviselőjét pedig meghívta. A tárgyalás megnyitása előtt a felek az OKSZ képviselőjének javaslatára és közvetítésével egy, mindkét oldal számára megfelelő egyezség létrehozása érdekében, a hatóság hivatalos helyiségében tárgyalni kezdtek. A hosszas tárgyalás eredményeként megszövegezésre került az egyezség, melyet mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírtak. Az egyezségben az iskola vállalta, hogy amennyiben bármely tanuló írásos kérelem útján jelnyelvi tolmács használatát igényli, a tolmácsszolgálat bevonásával lehetővé teszik ezt a közreműködést. A hallgató és a tolmács az iskola által rendelkezésükre bocsátott házirendet azonban kötelesek elfogadni. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége jelenlévő elnökének egyetértésével az egyezségbe további, az iskola és a SINOSZ jövőbeni együttműködésére vonatkozó pontok is bekerültek, különösen a tolmácsok tanteremben való elhelyezkedését, a hallássérült tanulók és a pedagógusok igényeinek és érdekeinek együttes figyelembe vételét illetően. A felek elfogadták, hogy a hatóság az egyezségben foglaltak teljesülését figyelemmel kíséri. A hatóság az egyezséget határozattal jóváhagyta. Kérelmek érdemi elutasítása 2006-ban a hatóság a kérelem alapján indult eljárások eredményeként 70 esetben érdemi elutasító döntést hozott. Az elutasítások nagy száma arra enged következtetni, hogy még mindig nagyon sokszor alaptalan kérelmekkel fordulnak a hatósághoz. Az elutasítások egyik fő okának azt tekinthetjük, amikor a hatóság a vizsgálat alapján arra a következtetésre jutott, hogy az osztott bizonyítás szabályainak megfelelően az eljárás alá vont eredményesen kimentette magát azzal, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, vagyis nem tett különbséget a védett tulajdonsággal rendelkező és a vele összehasonlítható helyzetben lévő között. Más esetekben azt tudta eredményesen bizonyítani, hogy nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, vagy különbséget tett ugyan, de annak ésszerű okát adta, ezért intézkedése nem volt önkényes. Bizonyos esetekben az eljárás alá vont kimentésétől függetlenül a rendelkezésre álló - így különösen az okirati - bizonyítékok egyértelműen kizárták a sérelem és a védett tulajdonság közötti összefüggés meglétét. A panaszos az önkormányzattól bérelt faházban a karácsonyi vásár idején fenyőárusítási tevékenységet folytatott. A panaszos állítása szerint a polgármester a többi kereskedőtől eltérően kizárólag vele szemben intézkedett részben roma származása, részben pedig nyíltan vállalt politikai véleménye miatt akkor, amikor a kereskedelmi áruk a faháton kívüli tárolását megtiltotta. Az eljárás alá vont önkormányzat okiratokkal igazolta, hogy a

14 kereskedelmi engedély csak a faházra vonatkozott, faházon kívüli elárusítást nem tett lehetővé, illetve a többi bérlő írásbeli nyilatkozatát, melyben kivétel nélkül megerősítik, hogy tudtak arról, hogy elárusító tevékenységüket kizárólag a faházból végezhetik, előtte árut nem tárolhatnak és ezt velük szemben is betartják. Egy helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) elnöke, mint meghatalmazott kérelemmel fordult a hatósághoz egy Munkaügyi Központ városi kirendeltségével szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt. A kérelmező sérelmezte a Munkaügyi Központ cigány származású ügyfelekkel való bánásmódját, az általa képviselt panaszosok pedig a velük kapcsolatos konkrét eljárásokat: támogatás megvonása, különböző papírok utólagos aláíratása, nyilvántartásból való törlés, nem megfelelő munkahelyre való kiközvetítés, képzésen való részvétel elutasítása. A hatóság elfogadta az eljárás alá vont által előterjesztetteket, melyeket írásos bizonyítékokkal is alátámasztott. Intézkedéseinek egy részére ugyanis jogszabályban előírt rendelkezések alapján került sor (pl.:nyilvántartásból való törlés, támogatás megvonása), bizonyos panaszok esetében nincs összefüggés a védett tulajdonság és az intézkedés között (pl.:utólagos nyilatkoztatás; egy panaszos a képzésen azért nem vehet részt, mivel az jelentkezők hiányában nem is indult el). Ezen túlmenően ésszerű indokát adta eljárásának (pl.: mivel egy kérelmező maga nyilatkozott írásban, hogy nem kívánja a továbbfoglalkoztatását, azért nem közvetítették ki ugyanahhoz a foglalkoztatóhoz). A panaszos munkáltatójával szemben zaklatás miatt tett bejelentést sérelmezve, hogy munkáltatója elrendelte soron kívüli orvosi vizsgálaton történő megjelenését. Nyilatkozata szerint előtte senki nem tájékoztatta arról, hogy miért van erre szükség. A vizsgálat után az orvostól kézhez kapott véleményben az állt, hogy bizonyos (latin kifejezéssel meghatározott) rosszullét esetén munkaviszonya megszüntetendő. A panaszos állítása szerint korábban soha nem küldték soron kívüli vizsgálatra és ez idáig nem volt olyan záradék a szakvéleményben a munkaviszony megszüntetésére vonatkozóan. Tudomása szerint csak őt küldték el a vizsgálatra a munkahelyről, legalább is a közvetlen környezetéből. A munkáltató az eljárás során tartott tárgyaláson a következőkről tájékoztatta a hatóságot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41/A -a értelmében a munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett, melynek mértéke 2006-ban ,- Ft/fő. Ahány megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak, annyiszor csökkenthető az egy főre eső évi rehabilitációs hozzájárulás összege. A 8/1993. (VI.29.) EüM-PM együttes rendelet határozza meg, hogy kik minősülnek megváltozott munkaképességű dolgozónak. A rehabilitációs hozzájárulás összege csak azon munkavállalók esetében vonható le, akik nem részesülnek rendszeres, átmeneti szociális járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban. A dolgozóknak amennyiben megváltozott munkaképességűnek minősülnek - a megadott határidőig írásban nyilatkozni kellett e tényről, - csatolva az ezt alátámasztó OOSZI szakvélemény másolatát - továbbá arról, hogy az EüM-PM rendelet feltételeinek megfelelnek-e. Mivel a kérelmező iratanyagából a munkáltatónak hivatalos tudomása volt betegségéről, illetve részmunkaidőben dolgozott, felhívták, hogy nyilatkozzon arról, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e, egyben tájékoztatták, hogy erre a miért van szükség. Mivel csak részben kapták meg a szükséges információkat, hiánypótlásra szólították fel a panaszost, aki annak eleget is tett. Az adatszolgáltatás teljesítése során azonban ellentétes tartalmú orvosi szakvélemények kerültek benyújtásra, így ezen ellentét feloldása miatt került sor a soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelésére a munkaköri, szakmai, illetve

15 személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998.(VI.24.) NM rendelet 7. (3) bekezdés e) pontja alapján. A kérelmező soros orvosi alkalmassági véleménye is lejárt előző évben, így az is alátámasztotta az új orvosi vizsgálat elrendelését. Más munkavállalók tekintetében nem volt szükség ezen ellentét feloldására, mivel papírjaik rendben voltak. A hatóság megállapította, hogy a munkáltató nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét a soron kívüli foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat elrendelésével. Elfogadta az eljárás alá vont kimentési védekezését, mivel ésszerű okát adta intézkedésének, melyre indokoltan, a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségével kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése során a panaszos által benyújtott orvosi szakvélemények közötti ellentét feloldása miatt került sor. A panaszosok azzal fordultak a hatósághoz, hogy álláspontjuk szerint X Bank velük szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét nemzetségi hovatartozásuk miatt. A kérelemben foglaltak szerint egyikük a J. Nemzeti Bank által kibocsátott és használatában lévő bankkártyával pénzt kísérelt meg felvenni a pénzintézet egyik budapesti bankjegykiadó készülékéből, azonban az ATM a bankkártyáját bevonta, így nem tudott készpénzt felvenni. Kérelmező telefonon megkereste a bank ügyfélszolgálatát, ahol tájékoztatták, hogy másnap keresse fel a fenti bankfiókot, hogy a kártyáját visszakapja. Másnak a kérelmező társa érdeklődött a panaszos elfoglaltsága miatt a bankban, ahol úgy tájékoztatták, hogy a bankkártyát csak a kártyabirtokosnak tudják kiadni, miután személyazonosságát megfelelő okmányokkal igazolta.a panaszos ezt követően felkereste a bankot, útlevelével igazolta magát és kérte visszaszolgáltatni a bankkártyáját, melyet nem kapott meg. Ehelyett mind őt, mind a bank előtt várakozó barátját a kiérkező rendőrök megbilincselték és őrizetbe vették, mindkettőjüknél még ezen a napon a rendőrség házkutatást tartott. A bankkártyát lefoglalták, és a nyomozó hatóság csak hetekkel később szüntette meg a lefoglalását. Kérelmezők őrizetbe vételét megszüntette, majd a nyomozást velük szemben megszüntették, arra hivatkozással, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. Kérelmezők álláspontja az volt, hogy velük szemben az eljárás alá vont pénzintézet diszkriminációt alkalmazott azzal, hogy értesítette a ren dőrséget, és ez az eljárás emberi méltóságukat is sértette. Sérelmezték, hogy a rendőrségen adataikat rögzítették, s mivel mindketten a tartózkodási engedélyüket a közeljövőben szeretnék megújítani, a velük szemben lefolytatott rendőrségi eljárás megnehezítheti az engedélyek meghosszabbítását. A hatóság az ügyben okirati bizonyítást folytatott le, amelynek során a banktól megkérte a Bankkártya ügyrendet, a készpénzkiadó automaták szabályzatát és a benne hivatkozott nemzetközi kártyatársasági szabályokat, amelyek kötelező előírásokat tartalmaznak világszerte mindazokra a bankokra, akik bankkártyát bocsátanak ki vagy fogadnak el fizetési műveletekre. E szabályok betartása a kártyabirtokosok személyétől, honos országától függetlenül kötelező. Az eljárás alá vont a védekezésében hivatkozott arra, hogy mindkét fenti szabályzat tartalmazza, mely szerint csak a kártyakibocsátó engedélyével adható vissza a bevont bankkártya a kártyabirtokos részére. A kártyatársasági szabályok előírják ezen kívül, hogy ha az egyik tagbank olyan személy letartóztatását szeretné elérni, aki feltehetően kártyavisszaélést követett el, a másik tagbank köteles mindent megtenni a cél elérése érdekében. E szabályok mögött a bankkártya csalások visszaszorítására, a kártyahasználat biztonságossá tételére irányuló nemzetközi törekvések húzódnak meg. Az eljárás alá vont álláspontja szerint jelen ügyben saját szabályzatainak és a nemzetközi kártyatársasági szabályoknak megfelelően járt el akkor, amikor a bankkártyát

16 kibocsátó J. Nemzeti Bank kérésére és az általa adott információk alapján bejelentette a rendőrségen a bevont bankkártyával kapcsolatos gyanút. A hatóság felhívására a bank csatolta a közötte és a J. Nemzeti Bank munkatársa között történt telefonbeszélgetéseket tartalmazó CD-t, a bank informatikai albiztonsági felelőse által aláírt jegyzőkönyvet, mely tanúsítja hogy a felvétel a hangrögzítésre szolgáló zárt, külső hozzáféréstől és manipulációtól védett DSR számítástechnikai rendszerből került hitelesen kimásolásra. A felvétel angol nyelvű, amelyről a bank csatolta a hatóságnak a banki használatra készített írásos visszahallgatási jegyzőkönyveket is, amelyekből megállapítható, hogy a J. Nemzeti Bank kérésére járt el az eljárás alá vont akkor, amikor értesítette a rendőrséget, és nem adta vissza a kártyát a kérelmezőnek. A hatóság a Kérelmezők jogi képviselőjétől megkérte az ügy kapcsán keletkezett, nyomozást megszüntető határozatokat és a gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyveket és egyéb iratokat. A hatóság felek által rendelkezésre bocsá tott iratokból megállapította, hogy az eljárás alá vont azzal, hogy a rendőrséget értesítette, nem sértette meg kérelmezőkkel szemben az egyenlő bánásmód követelményét, mivel úgy járt el, ahogyan az a készpénzkiadó automaták szabályzatában és a nemzetközi kártyatársasági szabályokban elő van írva. A kártyabirtokos kérésére a J. Nemzeti Bankot telefonon felhívta, a lefolytatott beszélgetésből egyértelműen megállapítható, hogy arra jelen ügy kapcsán került sor. A beszélgetésben a J. Nemzeti bank munkatársa volt az, aki közölte az eljárás alá vont bank munkatársával, hogy a kártya hamis, nem valódi. A J. Nemzeti bank kérte, hogy a bankkártyát ne adják vissza a használónak, sem másnak, és tájékoztassák az esetről a rendőrséget vagy a biztonsági szolgálatot. Fentiek alapján nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont a kérelmezőkkel szemben akár a kérelmezők által állított nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozásuk, akár nemzetiségük miatt, illetve egyéb olyan, általuk meg nem jelölt tulajdonságuk miatt- megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az eljárás alá vont az adott jogviszony tekintetében megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, így a kérelmet el kellet utasítani. Kérelmező a hatósághoz írt kérelmében azt sérelmezte, hogy munkáltatója a roma kisebbséghez tartozása miatt hátrányos megkülönböztetésben részesítette. Előadta, hogy határozatlan időre szóló szerződéssel létesített munkaviszonyt iratkezelői munkakörre. A munkáltató már a felvételkor célzást tett a kisebbséghez való tartozására és ez a csoportban, ahol dolgozott többször megismétlődött a munkatársak részéről. Sérelmezte, hogy I. féléves munkáját nem premizálták és a szabadságát sem vehette ki akkor, amikor akarta. Sérelmezte egy ünnepségen történteket, amikor a munkatársak megajándékozták egymást és ő egy fekete gyertyát kapott, amit sérelmesnek talált és másnap visszaadta. Ez után következett az elmúlt fél éves munka értékelése, amikor csak ő nem kapott prémiumot. Ez lelkileg úgy megviselte, hogy betegállományba került, majd közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát. A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, meghallgatta a jogi képviselő jelenlétében a társaság ügyvezető igazgatóját, a kérelmező osztályvezetőjét, a csoportvezetőt és annak helyettesét. Valamenny ien egybehangzóan előadták, hogy a kérelmező munkájával januárjáig semmi probléma nem volt, bérét folyamatosan emelték, több alkalommal kapott prémiumot. Az ünnepséggel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy senki nem tudta, hogy romáknak nem való fekete gyertyát ajándékozni, így ebben az ajándékban semmi szándékosság nem lehetett.

17 Elmondták valamennyien, hogy a kérelmező magatartása januárjától gyökeresen megváltozott. A magatartása kihatott a munkájára is, amiért szóbeli figyelmeztetést is kapott. A hatóság a döntése meghozatalakor elfogadta az eljárás alá vont kimentési indokait és azokat arányban állónak értékelte a munka természete alapján indokolt és az alkalmazásnál számba vehető lényeges és jogszerű feltételekre alapított megkülönböztetéssel. A hatóság nem látta megvalósultnak a kérelmező által előadott sérelmek megtörténtének túlnyomó részét, így nem felelt meg a valóságnak, hogy szabadságot nem tudott kivenni, túlmunkáját nem fizették ki, munkateljesítményét nem értékelték megfelelően. A hatóság álláspontja szerint az ajándék nem valósított meg olyan sérelmet, amely önmagában elégséges lett volna a kérelmezővel szembeni hátrányos megkülönböztetés alapjául. A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont nem sértette meg az Ebktv e) és f) pontjaiban foglaltakat, illetve a megkülönböztetésre nem a panaszos védett tulajdonsága, hanem a munkavégzése miatt került sor, ezért a kérelmet el kellett utasítani. A látássérült kérelmező panasszal élt a munkáltatójával szemben, azzal, hogy a fogyatékossága miatt hátrányos megkülönböztetés érte. Kérelmében előadta, hogy a közoktatásban tanuló látássérült tanulók tankönyvellátásának megszervezésével kapcsolatos feladatokat látta el, majd egy munkatársát ugyanezen feladatok ellátására tankönyvüg yi referensnek nevezték ki, amelyet a munkáltató azzal indokolta, hogy kérelmezővel ellentétben látó személy. Panaszos álláspontja szerint a munkáltató ezen intézkedésével megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, vagyis fogyatékossága miatt más munkavállalóhoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette. A munkáltató kérelmező munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, amely ellen a kérelem benyújtása időpontjában a munkaügyi bírósághoz keresetet nem nyújtott be. Kérelmében azonban arra hivatkozott, hogy elbocsátásának valódi indoka a munkáltatójával szemben korábban indított per volt. A hatóság az ügyben tárgyalást tartott és okiratokat szerzett be. A hatóság a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok és a csatolt dokumentumokból az alábbiakat állapította meg: Hátrányos megkülönböztetést abban az esetben lehet megállapítani, ha a sérelmet szenvedett személy védett tulajdonságával - jelen esetben fogyatékossággal a vele összehasonlítható helyzetben lévő személy nem rendelkezik. A hatóság nem vitatta, hogy kérelmező számára a munkaköri feladatainak más személyre történő átruházása - még ha erre csupán részlegesen került is sor sérelmes helyzetet teremtett, azonban a munkáltató hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazott, mivel a megbízott referens is rendelkezik vakságát igazoló okirattal. A hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy kérelmező az elbocsátásával kapcsolatban munkaviszonya megszüntetésének jogellenessége megállapítása miatt munkaügyi bírósághoz fordulhat.

18 A hatóság álláspontja szerint eljárás alá vont az osztott bizonyítási szabályok szerint eredményesen kimentette magát azzal, hogy kérelmezővel összehasonlítható helyzetben lévő személy minden kétséget kizáróan rendelkezik kérelmező védett tulajdonságával. E tényt a munkáltató által kiállított okirat is alátámasztotta. 2. A hátrányos megkülönböztetés formái és területei Az Ebktv. az egyenlő bánásmód megsértését jelentő öt magatartásformát nevesít (közvetlen, közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás) Mivel a hatóság gyakorlatában a közvetlen hátrányos megkülönböztetés a legjellemzőbb, ezért a diszkrimináció területe szerinti elemzés során jelezzük, ha a diszkrimináció ettől eltérő formában valósul meg. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés megállapítására kerül sor, ha a kérelmezőt az eljárás alá vont személy a védett tulajdonsága alapján a vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesíti. 2.1.Foglalkoztatás Az Ebktv. 19 védett tulajdonságot sorol fel, melyek alapján a törvényben meghatározott és a törvény tárgyi hatályát jelentő jogviszonyokban meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az Ebktv. 5. d) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményét az adott jogv iszony tekintetében köteles megtartani a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében. Az Ebktv. 3. -a sorolja fel, hogy mely jogviszonyok tartoznak e két fogalomkörbe, s elmondható, hogy gyakorlatilag nincs olyan foglalkoztatásra irányuló jogviszony, melyben ne volna kötelező az egyenlő bánásmód követelményének megtartása. Az Ebktv. III. fejezete tartalmazza a foglalkoztatás területére vonatkozó speciális szabályokat, így a foglalkoztatási jogviszony fogalmának kiterjesztő értelmezését (pl. a munkához jutás, a munkavégzés megkezdése előtti eljárások, alkalmazási feltételek, munkaviszony létesítés, megszűntetés, munkafeltételek, képzés, egyenlő bérezés, munkavállalói szervezetekben vállalt tagság, előmenetel, kártérítési és fegyelmi felelősség), valamint összhangban a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló a Tanács 2000/78/EK irányelvével, az eljárás alá vont kimentési lehetőségeit. A hatósághoz foglalkoztatási diszkrimináció miatt érkezett beadványok jellemzői: A hatóság 2005-ben 9 jogsértést megállapító határozatból 2 esetben marasztalta el a munkáltatót a foglalkoztatás körében elkövetett hátrányos megkülönböztetés miatt. A 6 jóváhagyott egyezség közül ugyancsak 2 volt a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos.

19 2006-ban az összesen 27 elmarasztalást tartalmazó döntésből 15 volt foglalkoztatási diszkriminációt megállapító döntés. A 2006-ban jóváhagyott egyezségek közül 2 volt foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő. A legjellemzőbb ügyek az alábbiak voltak. Az eljárás alá vont mediátori tevékenységet folytató gazdasági társaság a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző eljárásban a kérelmezőnek kifejezetten csak a fogyatékosságára(látássérültségre) hivatkozással azt sem tette lehetővé, hogy az előzetesen megbeszélt állásinterjún megjelenhessen és bizonyítsa képességeit, megsértette kérelmező emberi méltóságát és vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság 800 ezer forint pénzbírságotszabott ki és eltiltotta a munkáltatót a további jogsértő magatartástól, valamint a határozat nyilvánosságra hozataláról is döntött. A határozat bírósági felülvizsgálata folyamatban van. A hatóság két gazdasági társaságot (a munkaerő -kölcsönző és a kölcsönbe vevő céget) marasztalt el az egyenlő bánásmód megsértése miatt, mert hat roma munkára jelentkezővel szemben az emberi méltóságot sértő magatartást tanúsítottak a munkafelvétel során, a feltételeknek megfelelő végzettségük, tapasztalatuk ellenére kizárták őket a tesztírás lehetőségéből is. A hatóság összesen forint pénzbírságot szabott ki és eltiltotta a két céget a jogsértő magatartás folytatásától. Az egyik eljárás alá vonttal szemben a határozat jogerőre emelkedett, a másik bírósági felülvizsgálatot kért. Egy köztisztviselőket és közalkalmazottakat tömörítő szakszervezet megyei szövetsége által képviselt kérelmezővel szemben az egyik önkormányzati szociális szolgálat érdekképviselethez tartozása miatt sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét, amikor szakszervezeti alapszervezet szervezése miatt vele szemben fegyelmi vizsgálatot indított, majd közalkalmazotti jogviszonyát megszűntette. A folyamatban lévő munkaügyi perre is tekintettel a hatóság a határozat nyilvánosságra hozatala szankciót alkalmazta. A határozat jogerős és végrehajtható. A hatóság az egyik bankkal szemben állapította meg az egyenlő bánásmód megsértését, amiért a kérelmezőt anyasága (terhessége) miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette, amikor a kiírt lakossági devizahitel versenyen a kérelmező teljesítményét nem értékelte és kérelmezőt nem részesítette jutalomban. A hatóság eltiltotta a bankot a jövőbeni jogsértő magatartástól és forint pénzbírsággal sújtotta. Az egyik minisztériummal szemben állapította meg a hatóság a jogsértést, mert a központi létszámleépítésre hivatkozva megszűntette a gyed-en lévő kismama kérelmező vezetői megbízását. Jogsértő magatartástól eltiltás volt a szankció. Mivel a határozat jogerőre emelkedése után más kérelmezőtől újabb hasonló tartalmú beadvány érkezett, 2007-ben (nem jogerősen) a hatóság forint pénzbírságot szabott ki.

20 Egy elektromos cikkeket gyártó kft.-t azért marasztalt el a hatóság, mert a kérelmező női nemhez tartozása miatt órabérét a vele azonos munkakörben és egyenlő értékű munkát végző férfi dolgozókhoz képest harminc százalékkal alacsonyabb összegben állapította meg. Az 1 millió forint pénzbírságot kiszabó határozat bírósági felülvizsgálata folyamatban van. Egy építési vállalkozást azért marasztalt el a hatóság, mert a roma etnikumhoz tartozó a hirdetésben feltüntetett feltételeknek mindenben megfelelő munkára jelentkező fiatalembert, arra hivatkozással, hogy az állást már betöltötte, elutasított. A hatóság tesztelést is alkalmazott az eset bizonyítására, forint pénzbírságot állapított meg. A határozat bírósági felülvizsgálata folyamatban van. Egy központi közigazgatási szervet és az irányítása alá tartozó országos rendvédelmi szervet marasztalt el a hatóság, mert olyan intézkedést hozott a munkaszüneti napok körüli munkarend meghatározásakor, hogy kizárólag a női dolgozók számára biztosított az ünnepeket megelőző munkanapon munkaidő kedvezményt. Az egyéni szempontok mérlegelését elmulasztva a férfidolgozókat hátrányosan megkülönböztette. Mivel az eljárás alá vont az eljárás alatt visszavonta az intézkedését, ezért a hatóság egyéb szankciókat mellőzve, a jogsértő magatartás további folytatásától tiltotta el a munkáltatókat. Egy egészségügyi intézmény a meghirdetett állást a 37 éves jelentkező életkorára tekintettel utasította vissza, arra hivatkozással, hogy az ott dolgozó többi kolléga a fiatalabb generációhoz tartozik. A hatóság az eljárás alá vontat eltiltotta a jogsértő magatartás további folytatásától, éshatározatát nyilvánosságra hozta. Egy megyei közgyűjteményi intézmény vezetője, mint munkáltató hátrányosan megkülönböztette a szakszervezeti tisztséget ellátó munkavállalót, rendszeresen és folyamatosan vitatva az érdekképviseleti legitimációját és nem biztosította számára az egyeztető fórumokon való részvételt. A hatóság a munkáltatót eltiltotta a jogsértő magatartás folytatásától, és határozatát nyilvánosságra hozta. Egy gépgyártással foglalkozó Kft. A meghirdetett álláshelyre a női nemhez tartozó panaszos jelentkezését azzal utasította vissza, hogy az ellátandó munkakör nehéz fizikai tevékenység, amelyet a cégnél kizárólag férfiak látnak el. A kérelmező számára lehetőséget sem adtak arra, hogy munkabírását bizonyítani tudja, holott korábban hosszabb ideig dolgozott hasonló munkakörben. A hatóság eltiltotta a foglalkoztatót a jogsértő magatartás további folytatásától és forint bírságot szabott ki. Zaklatás

21 Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének külön nevesített formája az Ebktv.-ben a zaklatás. Ezt a jogsértő magatartást minden védett tulajdonsággal összefüggésben el lehet követni, mégis leggyakrabban a női nemhez tartozással összefüggésben fordul elő. A hatóság előtt nyolc ilyen eljárás indult, de közülük csak két ügy fejeződött be jogsértés megállapításával, női nemhez tartozás, illetve egyéb helyzet miatt. Hat ügyben az eljárás során visszavonták a kérelmet. A zaklatás miatt indult eljárásban az eljárás alá vontnak azt kell bizonyítania, hogy nem tanúsított olyan magatartást, amelynek a célja vagy a hatása ellenséges, megszégyenítő, megfélemlítő környezet kialakulása a védett tulajdonsággal rendelkező személlyel szemben. A valóságban a hatóság feladatává válik olyan bizonyítékok, dokumentumok, tanú- vallomások beszerzése, amelyekkel az eljárás alá vont tagadásával szemben megállapítható a zaklatás. Bár az Ebktv. zaklatásra vonatkozó definíciója december 31-ig a szexuális jellegű magatartásokat nem nevesítette, a hatóságot mindez nem akadályozta az eljárás megindításában. A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002/73/EK irányelve lényegében annyival tartalmaz pontosabb definíciót, hogy kimondja, a szexuális zaklatás megvalósulhat szavakkal, vagy fizikai módon, a megszé gyenítő, sértő környezet pedig csak példálózó feltétel, tehát nem zárt felsorolással állapítja meg a konjuktiv feltételeket. Kimondja továbbá, hogy az a tény, hogy egy személy visszautasítja az ilyen magatartást, vagy tűri azt, nem használható fel az adott személyt érintő döntés alapjául. (2.cikk (5) bek.) Ezzel a magyar szabályozásnál pontosabb irányt szab a jogalkalmazásnak. Ami igazán nehézséget jelent ezekben az ügyekben, hogy a törvény személyi hatályára - a kötelezetti oldalon - vonatkozó rendelkezések a hatóság számára azt jelentik, hogy eljárás alá vontként nem a zaklatóval szemben folytat le eljárást, hanem például a leggyakrabban előforduló iskolai vagy munkahelyi szexuális zaklatás esetén az intézmény vagy gazdasági társaság munkáltatói jogokat gy akorló vezetőjével szemben. Viszont éppen a megszégyenítő környezet miatt a sérelmet szenvedettek nem mindig jutnak el ahhoz, akivel szemben az eljárást meg kellene indítani. Kérdéses, hogy ha az eljárás vont nem a tényleges zaklató, ez utóbbi személyt milyen minőségében hallgatja meg a hatóság. Belátható, hogy tőle az ügy pártatlan megítélése nem várható el, ezért ha ügyfélként szerepel is az eljárásban nyilatkozatait nem lehet elfogulatlannak tekinteni. Az Ebktv. módosításával egyidejűleg módosított Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 70/A -ának az esélyegyenlőségi terv tartalmára vonatkozó rendelkezése, amely előírja, hogy az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell a munkáltató szervezetén belül, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről, a jövőben arra ösztönzi a munkaadókat, hogy a szexuális zaklatás kiküszöbölésére intézkedéseket tegyenek. A kérelmezők azzal a panasszal fordultak a hatósághoz, hogy munkáltatójuk, egy vidéki általános iskola igazgatója, évek óta hátrányosan megkülönbözteti őket, sorozatosan jogsérelmet (kinevezés módosítása nélkül napközibe beosztás, ruházati költségtérítésből kimaradtak, elbocsátás, rágalmazás, osztályfőnökségről leváltás) okoz nekik. A hátrányos megkülönböztetés alapját képző,egyéb tulajdonságnak egyetemi végzettségüket és elismert pedagógiai munkájukat jelölték meg, ami miatt folyamatosan zaklatásokat, megtorlás jellegű intézkedéseket kellett elszenvedniük foglalkoztatási jogviszonyuk alatt.

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/234 / 1 /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.B Kérelmező által az egyenlő bánásmód követelményének

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/ / /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Dr. X.Y (továbbiakban, mint Kérelmező) által az egyenlő bánásmód

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

Szám: 105/574- /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 105/574- /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 105/574-

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám:EBH/554/19/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A. B. törvényes képviselőjeként C.D. benyújtott kérelme alapján a Munkácsy Mihály

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/349/12/2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.B. kérelme alapján az egyenlő bánásmód követelményének

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám:EBH/1026/2008 Ügyintéző:.dr. Gregor Katalin Az Egyenlő Bánásmód Hatóság X Ügyvédi Iroda által képviselt KA kérelmére a PR ügyvéd által képviselt ITD Hungary Zrt. eljárás

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Szám: 29000-105/15/ /2014.P. ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Tárgy: rendőri

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-6436/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Erste Leasing Autófinanszírozási Zrt. számára. A Pénzügyi

Részletesebben

Ügyiratszám. NAIH-550-15/2013/H Tárgy: az Adecco Személyzeti Közvetítő Kft. adatkezelésének vizsgálata HATÁROZAT

Ügyiratszám. NAIH-550-15/2013/H Tárgy: az Adecco Személyzeti Közvetítő Kft. adatkezelésének vizsgálata HATÁROZAT Ügyiratszám. NAIH-550-15/2013/H Tárgy: az Adecco Személyzeti Közvetítő Kft. adatkezelésének vizsgálata HATÁROZAT Az ADECCO Személyzeti Közvetítő Kft-t (1134 Budapest, Váci út 45. G. ép. 7. em., a továbbiakban:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Szám: 105/887- /2013.RP. Tárgy: panasz elbírálása

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot. K Ö ZB E S Z E R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S Z E R Z É S I D Ö N TŐB I ZO T T S Á G 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.805/ 13 /2009. A Közbeszerzési

Részletesebben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Előadó: dr. Juhász Zoltán Az eljárás megindulása A panaszos beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához,

Részletesebben

Szám: 105/1125- /2010.RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 105/1125- /2010.RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T Szám: 105/1125- /2010.RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6142/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.

H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben

A jövı nemzedékek országgyőlési biztosának állásfoglalása a J-5274/2008. számú ügyben

A jövı nemzedékek országgyőlési biztosának állásfoglalása a J-5274/2008. számú ügyben JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA A jövı nemzedékek országgyőlési biztosának állásfoglalása a J-5274/2008. számú ügyben Ügyszám: J-274/2008. I. Panasz 1. A Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosához

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-816/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-816/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-816/2014. számú ügyben Előadó: dr. Berkes Lilla Az eljárás megindítása A panaszos és élettársa Romániából települt át, az ezzel kapcsolatos ügyintézés során

Részletesebben

Nádas Kitti: Mint az anyai szeretet

Nádas Kitti: Mint az anyai szeretet AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HÍRLEVELE 2011.. FFEEBBRRUUÁÁRR Nádas Kitti: Mint az anyai szeretet TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

AZ EMBERI ERÕFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA HIVATALOS LAPJA

AZ EMBERI ERÕFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA HIVATALOS LAPJA AZ EMBERI ERÕFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA HIVATALOS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára: 2415 Ft 2012. AUGUSZTUS 3. TARTALOM oldal JOGSZABÁLYOK 2012. évi LXVI. törvény a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m, m e g s z ü n t e t e m.

H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m, m e g s z ü n t e t e m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu

Részletesebben

alapján fog véleményezni. Megalapozottnak és indokoltnak tartotta az FB a 2006. évi érdekképviseleti jogalkotáshoz fûzõdõ elképzeléseket,

alapján fog véleményezni. Megalapozottnak és indokoltnak tartotta az FB a 2006. évi érdekképviseleti jogalkotáshoz fûzõdõ elképzeléseket, XVIII. ÉVFOLYAM 02. SZÁM 2006. FEBRUÁR Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének lapja Ülést tartott a LOSZ Elnöksége és Felügyelõ Bizottsága Az elmúlt év utolsó hónapjában, december 14-én

Részletesebben

CESSIO Követeléskezelő Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától

CESSIO Követeléskezelő Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától CESSIO Követeléskezelő Zrt. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától CESSIO KÖVETELÉSKEZELŐ ZRT. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 2 I.1. A Szabályzat célja 2 I.2. Fogalmak 2 I.3. Adatkezelés 2

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-7392/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. számára A Pénzügyi

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140 IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/1506/

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

T á r g y: Összefoglaló tájékoztató a Baranya Megyei Békéltető Testület 2012. évi tevékenységéről

T á r g y: Összefoglaló tájékoztató a Baranya Megyei Békéltető Testület 2012. évi tevékenységéről Nemzetgazdasági Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. T á r g y: Összefoglaló tájékoztató a Baranya Megyei Békéltető Testület 2012. évi tevékenységéről Dr. Matolcsy György Miniszter Úr részére Tisztelt

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/301/ /2011. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Kérelmezőnek a B. Szakközépiskola (1201 Budapest, Vörösmarty u. 89-91.) eljárás alá vonttal

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000

Részletesebben

Panasz ügyintézési Szabályzat. AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

Panasz ügyintézési Szabályzat. AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Panasz ügyintézési Szabályzat AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Elfogadta az Igazgatótanács 2009.11.10.-i ülése...... Bánfalvi István az Igazgatótanács elnöke Dr. Gáti György az Igazgatótanács

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése során téves számlaszámra

Részletesebben

Szám: 105/288- /2009. Tárgy: alapvetı jogot sértı rendıri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 105/288- /2009. Tárgy: alapvetı jogot sértı rendıri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDİRFİKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140 IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 105/288-

Részletesebben

HATÁROZAT. 10.000.000 Ft, azaz tízmillió forint. adatvédelmi bírság

HATÁROZAT. 10.000.000 Ft, azaz tízmillió forint. adatvédelmi bírság Ügyszám: Ügyintéző: Kérjük, válaszában hi vatkozzon iktatószámunkra! NAIH-510-6/2012/H. Tárgy: A Weltimmo S.R.O. általi jogellenes adatkezelés - adatvédelmi bírság HATÁROZAT A Weltimmo S.R.O. -t (székhely:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014.

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014. Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014.) Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Négy, egymástól független,

Részletesebben

Mens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. -

Mens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. - MU-07-01 B E L S Ő A D A T V É D E L M I E L J Á R Á S R E N D az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

AJÁNLÁST. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát is.

AJÁNLÁST. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát is. A-PBT-A-63/2013. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület dr. D-né dr. S.M. ügyvéd (xxx) által képviselt M.G-nek és M.G-nének (yyy szám alatti lakosok; a továbbiakban együttesen: Kérelmezők) az ABC Bank (zzz;

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016) Előadók: dr. Bene Beáta dr. Kussinszky Anikó Az eljárás megindítása A Hivatalomhoz érkező panaszbeadványok

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

OBER PÉNZÜGYI LÍZING PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

OBER PÉNZÜGYI LÍZING PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT OBER PÉNZÜGYI LÍZING ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Szabályzat kódja: Hatálybaléptetés dátuma: 2014.11.24. Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1 A szabályzat hatálya... 3 2 Fogalmak... 3 3 Kapcsolódó jogszabályok...

Részletesebben

Szám: 105/1557- /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 105/1557- /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140 IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 105/1557-

Részletesebben

dr. Fórika László dr. Varjú Gabriella Az eljárás megindulása

dr. Fórika László dr. Varjú Gabriella Az eljárás megindulása Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-904/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-905/2014.) Előadó: dr. Baksa

Részletesebben

Állásfoglalás a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokat bérbe vevő, nem közfeladatot ellátó személyek, cégek nevének nyilvánosságáról

Állásfoglalás a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokat bérbe vevő, nem közfeladatot ellátó személyek, cégek nevének nyilvánosságáról Állásfoglalás a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokat bérbe vevő, nem közfeladatot ellátó személyek, cégek nevének nyilvánosságáról Ügyszám: NAIH-422-5/2013/V. [...] részére Tisztelt Uram! Ön bejelentést

Részletesebben

AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA

AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA hatályos: 20134. december 9március 1-től Az AXA Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár (alapításkori korábbi nevén: Winterthur Országos AXA Önkéntes Nyugdíjpénztár,

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. V É G Z É S-t.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. V É G Z É S-t. KÖZBESZERZÉSIHATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8592, fax: 06-1/882-8592 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt. sz.: D.32/12/2015. A Közbeszerzési

Részletesebben

A-PBT-A-21/2013. Ajánlás

A-PBT-A-21/2013. Ajánlás A-PBT-A-21/2013. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület K.J.-né (xxx.; a továbbiakban: Kérelmező) által az ABC Biztosító (yyy.; a továbbiakban: Pénzügyi szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére indult, xyx

Részletesebben

ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT Készítette: Zelnik Krisztina adatvédelmi felelős... Ellenőrizte: Dr. Szabó Dávid jogász... Jóváhagyta: Dr. Stankovics Éva főigazgató... Hatálybalépés dátuma: 2015.03.10.

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/56/13/2007 Ügyintéző: dr. Gombos Annamária Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Kérelmezőnek az Auchan Magyarország Kft. (1113 Budapest, Bocskai út 134-136.) - képviseletében

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Mórocz Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. M. I. A.) által képviselt Aqua-Plastech Kft. (Hajdúsámson) felperesnek - a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 73. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 18., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 73. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 18., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 18., hétfõ Tartalomjegyzék Magyarország Alaptörvényének elsõ módosítása (2012. június 18.) 11856 2012. évi LXVI. törvény A médiaszolgáltatásokkal

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XII. kerületi

Részletesebben

Postai Agora szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei

Postai Agora szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei Postai Agora szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei 1. RÉSZ A SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖS FELTÉTELEI... 3 1.1. A SZOLGÁLTATÓ NEVE ÉS CÍME... 3 1.2. AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ELÉRHETŐSÉGE... 3 1.3. INTERNETES

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-9888/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Banif Plus Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG. Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG. Elnök 1 Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/545/13/2013. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (, a továbbiakban: hatóság) a kérelmező kérelmére az eljárás alá vonttal szemben a fenti ügyszámon folytatott

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. helyt adok, e l u t a s í t o m.

H A T Á R O Z A T. helyt adok, e l u t a s í t o m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140 IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/564/

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Szám: 105/502- /2013.RP. Tárgy: panasz elbírálása

Részletesebben

H A T Á R O Z A T ot.

H A T Á R O Z A T ot. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 dontobizottsag@közbeszerzesek-tanacsa.hu Ikt. sz.: D.797/ 9 /2009. A

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

192/2013. (XI. 13.) önkormányzati határozat. Informatikai közbeszerzési pályázat kiírása

192/2013. (XI. 13.) önkormányzati határozat. Informatikai közbeszerzési pályázat kiírása 192/2013. (XI. 13.) önkormányzati határozat Informatikai közbeszerzési pályázat kiírása 1. Heves Város Önkormányzat Képviselő-testülete Hevesi Polgármesteri Hivatal informatikai eszköz-fejlesztése tárgyú

Részletesebben

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000

Részletesebben

Országos Rendőrfőkapitány. Papp Károly r. altábornagy H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.

Országos Rendőrfőkapitány. Papp Károly r. altábornagy H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m. Országos Rendőrfőkapitány Papp Károly r. altábornagy Szám: 29000/105/794-18/2014. P. Tárgy: alapjogot érintő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi

Részletesebben

A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Érvényes: 2014. május 30-tól TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...3

Részletesebben

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Kolontár és környéke egészségéért Egyesület H-8468 Kolontár Arany János u. 33. Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Általános rész: ALAPSZABÁLY 1. Egyesület neve: Kolontár és környéke egészségéért

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-130/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-130/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-130/2016. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kalocsai Gyermekotthon Általános Iskola és

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK II/B-6928/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.491/11/2014. A Közbeszerzési

Részletesebben

Tárgy: az MBK/3822-2/2011. számú végzés felülvizsgálata másodfokú eljárásban

Tárgy: az MBK/3822-2/2011. számú végzés felülvizsgálata másodfokú eljárásban MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/1605-3/2011. Üi: Bérces Tamás :(06-1) 3012-932 e-mail: tamas.berces@mbfh.hu Tárgy: az MBK/3822-2/2011. számú végzés

Részletesebben

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Panaszkezelési szabályzata. Hatályos: 2016.01.12-től

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Panaszkezelési szabályzata. Hatályos: 2016.01.12-től Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Panaszkezelési szabályzata Hatályos: 2016.01.12-től Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. 1. A panaszkezelés

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Általános elvek

ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Általános elvek 1 / 50 2016.01.06. 8:29 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről 2015.12.24 Nem ismert 41 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Általános elvek

Részletesebben

végzést. Az eljáró versenytanács az EURO BENEFIT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel szemben az utóvizsgálatot megszünteti.

végzést. Az eljáró versenytanács az EURO BENEFIT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel szemben az utóvizsgálatot megszünteti. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf.: 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/36/2015. Iktatószám: Vj/36-28/2015. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! Tárgy: az oktatási és kulturális miniszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/367/ /2012. RP. Tárgy: alapvető

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Közbeszerzési Szabályzat módosítása Iktatószám: 4635/2014. Melléklet:

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben

2014. évi nemzeti jelentések a Magyarország által ratifikált egyezményekről (2010.-2014.) LIGA Szakszervezetek álláspontja

2014. évi nemzeti jelentések a Magyarország által ratifikált egyezményekről (2010.-2014.) LIGA Szakszervezetek álláspontja 2014. évi nemzeti jelentések a Magyarország által ratifikált egyezményekről (2010.-2014.) LIGA Szakszervezetek álláspontja A jelentést a LIGA kizárólag a megjegyzései feltűntetése esetén tudja elfogadni.

Részletesebben

Szabályzat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyeztetõ testületérõl és jogsegélyszolgálatáról

Szabályzat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyeztetõ testületérõl és jogsegélyszolgálatáról Szabályzat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyeztetõ testületérõl és jogsegélyszolgálatáról A kamara küldöttgyûlése elfogadta 2007. december 15-én. Hatályba lép 2008. július 1-jén. Megjelent a Számvitel,

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.190/4/2011. A Közbeszerzési

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Valkonya Község Önkormányzata 8885 Valkonya Fő út u. 4. Tel: +36-93-351-003 Fax: +36-93-351-003 E-mail: valkonya@valkonya.hu AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Vállalkozási szerződés keretében Valkonya község

Részletesebben

I. A MINTASZABÁLYZAT CÉLJA

I. A MINTASZABÁLYZAT CÉLJA M I N T A S Z A B Á L Y Z A T adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatók számára a pénzmosás és terrorizmus

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-492/2016. számú ügyben (Előzmény: AJB-4069/2014.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-492/2016. számú ügyben (Előzmény: AJB-4069/2014.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-492/2016. számú ügyben (Előzmény: AJB-4069/2014.) Előadó: dr. Szentkirályi-Harsányi Ágnes Az eljárás megindítása A panaszos beadványában előadta, hogy vállalkozása

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat Panaszkezelési Szabályzat Jóváhagyó Igazgatóság Típus Szabályzat Szabályzat száma 2014.08.01. Hatályba lépés dátuma 2014.08.01. Érvényessége visszavonásig Felelős Pénzügyi vezető 1 Tartalom I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG H A T Á R O Z A T O T

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG H A T Á R O Z A T O T EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/29/27 /2006 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt X.Y. kérelme alapján az egyenlő bánásmód

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t. A Versenytanács 2006. szeptember 29-én kelt 20. számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t. A Versenytanács 2006. szeptember 29-én kelt 20. számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: VERSENYTANÁCS Vj-40/2006/33. Ikt.sz.: Vj-040/2006/037. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Euronics Magyarország Kft. Budapest eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, 2016. február NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-I-FB-50022/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az ERSTE Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

Szám: 29000 105/1406- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 29000 105/1406- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000

Részletesebben