I. Hatósági tevékenység

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. Hatósági tevékenység"

Átírás

1 Beszámoló az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól (2006. január 1 december 31.) Az immár több mint két éve működő Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: hatóság) - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 14. (1) bekezdés j) pontja alapján - évente beszámol a Kormánynak tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatairól. A évi beszámoló, amelyet a Kormány szeptember 27.-én fogadott el, a hatóság év közben történt alapítására tekintettel inkább a megalakulással és az új törvény alkalmazásának kezdeti tapasztalataival kapcsolatos tájékoztatást nyújtott. Ez évben nyílik először mód a szakmai tevékenység átfogó bemutatására és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos hazai helyzetnek hangsúlyozottan a hatóság által lefolytatott eljárások és a törvényben meghatározott más feladatok végrehajtásának tükrében az értékelésére. I. Hatósági tevékenység 1. Panaszok jellemzői, elintézésük A hatóság a hozzá érkezett panaszokat, kérelmeket az Ebktv., a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.), valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004.(XII. 26.) Korm.sz. rendelet (továbbiakban: R.) alapján bírálja el, az eljárásokban alkalmazott anyagi jogi szabályok azonban sz inte a jogrendszer egészét felölelik, ez következik abból, hogy az Ebktv. a jogrendszer egésze tekintetében általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezettjeit és az egyenlő bánásmód követelményeinek tartalmát, alanyi és tárgyi hatálya rendkívül széles ban összesen 729 beadvány érkezett a hatóság feladatkörét érintő ügyben, ebből592-t hatósági ügyként iktatott a hatóság, szemben a évi 491 számú üggyel, amely ez az előző évhez képest közel 20 százalékos növekedést jelent. Ez a változás azt mutatja, hogy a hatóságot az állampolgárok állandó és rendszeres tájékoztatása nyomán lényegesen többen keresték meg írásban, mint az indulás kezdeti évében. A hatóság e törvényi kötelezettségéből adódóan megalakulása óta fokozott figyelmet fordít a panaszok fogadására, s az ügyek érdemi intézésére. Míg 2005-ben 212 esetben tájékoztatta a hatóság a hozzá forduló állampolgárokat a különféle jogsérelmek orvoslására igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről és egyéb, diszkriminációna k nem minősülő ügyekben általános tájékoztató jellegű válaszokat tartalmazó levelekkel, addig 2006-ban

2 ugrásszerűen szintén megemelkedett az ilyen beadványok nyomán keletkezett hatósági válaszok száma, amely 306 volt. A hatósághoz érkezett levelek többségében nem hatósági vizsgálat megindítását kezdeményezik az állampolgárok, hanem felvilágosítást, jogi tanácsadást kérnek a hivataltól, így ezek intézése nem a Ket-ben szabályozott hatósági intézkedésekkel, hanem tájékoztatást tartalmazó válaszlevelek elküldésével történik. A beadványok zöme névvel érkezik a hivatalba, de sok esetben név nélkül, érdeklődő levelet írnak a hatósághoz. A beadványok jelentős hányadát teszi ki a munkáltatókkal kapcsolatos sérelmes helyzetek leírása, amelyekben munkahelyi körülményeiket írják le és a különféle juttatásokkal, álláshirdetésekkel, illetve a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos problémáikat, helyzetüket kedvezőtlenül érintő változásokat kifogásolják. Gyakori az is, amikor a panaszosok a különféle közszolgáltatást ny újtó intézmények működésével kapcsolatos szabálytalanságokat jelzik. A tájékoztató levelekben a hatóság törekszik arra, hogy egyfelől részletes információkat nyújtson a hatóság feladatköréről, általában a diszkrimináció mibenlétéről, a hatósági eljárás részleteiről, más hatóságok, illetve a bíróság előtti igényérvényesítési lehetőségekről. A beadványok egy részét a hatóság a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más közigazgatási szervhez teszi át. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a beadványozók többsége a tájékoztatást követően nem kezdeményezi a hatóság eljárását. Ezekben az esetekben minden valószínűség szerint a beadványozó a megfelelő felvilágosítást követően, miután panasza nem diszkriminációs jellegű, más jogérvényesítési eszközt vesz igénybe. A nem diszkriminációs ügyekben nyújtott részletes tájékoztatás ugyanakkor hozzásegíti a panaszost ahhoz, hogy egy a jövőben bekövetkező diszkriminációs sérelem esetén már tisztában legyen jogaival, s azok orvoslása érdekében a hatósághoz forduljon. Az eljár ást kezdeményezők körében is gyakran előfordul különösen a munkáltatókkal szembeni kérelmek esetében hogy utóbb visszavonják kérelmüket, amelyben kifejezetten kérik az eljárás megszüntetését. Különösen jellemző ez a fennálló munkaviszonyban álló munkav állalókra, amikor is nyilvánvalóan munkahelyük elvesztését, megélhetésüket féltik. Gyakori azon esetek száma, amikor a beadványozó jogi tanácsot kér folyamatban lévő hatósági, illetve bírósági perében. A hatóság ilyen esetekben részletes tájékoztatást nyújt az IRM Jogi Segítségnyújtó Szolgálatáról, amely az arra rászorulók számára ingyenes jogi segítséget nyújt. Azon roma panaszosok figyelmét pedig, akik a személyiségi jogi, illetve munkajogi igényeiket peres eljárásban kívánják érvényesíteni, külön felhívj uk az IRM Antidiszkriminációs Ügyvédhálózatában közreműködő ügyvédek nyújtotta jogszolgáltató tevékenységére, sőt a közvetlen kapcsolatfelvételben is közreműködünk. A diszkriminációs kérelmeknek nem tekinthető tájékoztatást kérő beadványok nagy száma egyfelől azt mutatja, hogy a hatóságnak az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell szentelnie a felvilágosító jellegű munkára, másfelől - mivel saját kapacitása a konkrét ügyek vizsgálatából fakadó leterhelés miatt nem tesz lehetővé a később részletezetten túli felvilágosító tevékenységet ki kell használni az együttműködési lehetőségeket a területi szervekkel rendelkező állami, önkormányzati és civil szervezetekkel. A hatóság 2006-ban 49 esetben az ügyet a hatáskörrel rendelkező más közigazgatási szervhez tette át, míg ez az adat 2005-ben 45 volt. Határozattal, illetve ügydöntő végzéssel lezárt ügy 2006-ban 202 volt, szemben a évi 144-el. A tavalyi év végén folyamatban lévő 35 eljárás közül 3 ügyben a hatóság első negyedévében elmarasztaló döntést hozott.

3 A kérelmek főként a munka világával, ezen belül az elhelyezkedéssel, illetve a munkaviszony megszüntetésével, a munka díjazásával, illetve a romáknak és a fogyatékossággal élőknek a szolgáltatásokhoz való hozzáférésével kapcsolatosak. Továbbra is kizárólag a romákat érinti a szolgáltatások megtagadása a kereskedelmi-, szórakozó- és vendéglátó-ipari egységekben, a fogyatékkal élőket pedig az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés során éri jogsérelem. Határozattal, illetve ügydöntő végzéssel lezárt ügyek megoszlása Az egyenlő bánásmód követelményének vizsgálatára irányuló eljárásban a hatóság az ügy érdemében hatósági határozatot hoz, vagy dönt abban a kérdésben, hogy történt-e diszkrimináció, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést hoz. Döntést hoz a kérelem vagy az eljárás sorsáról. Ügydöntő végzésnek minősül a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, illetve az eljárás megszüntetéséről szóló hatósági döntés. Lezárt eljárások megoszlása a kérelmezők neme szerint:

4 A kérelmezők neme szerint nincs jelentős különbség a hatósághoz fordulók között. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy azonos mértékben érintené a hátrányos megkülönböztetés a nőket és a férfiakat, csak annyit, hogy a hatóság ismertsége, az eljárása iránti bizalom közel azonos mértékben jellemzi a két nemhez tartozókat. A hátrányos megkülönböztetés áldozatai között a nők-és férfiak arányát ténylegesen inkább a védett tulajdonság (női nemhez tartozás, anyaság, terhesség) alapján indult eljárások száma, illetve kimenetele tükrözi reálisan. Végzésekkel lezárt ügyek A hatóság az Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében lefolytatott eljárásokban a Ket, továbbá az R. szabályai szerint jár el. Ennek értelmében az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítására irányuló kérelmek elbírálására, és az eljárás megszüntetésére a Ket. szabályait kell alkalmazni. A Ket. tételesen felsorolja azokat az okokat, amelyek fennállása esetén a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasíthatja. Ugyanígy a hatóságnak a jogalkalmazás során kötelezően alkalmaznia kell a Ket. eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit is. E témakör részletes elemzését az ügyek eljárásjogi elemzése című fejezet tartalmazza. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasításokra, illetve megszüntető végzésekre vonatkozó statisztikai adatokat az alábbiakban tesszük közzé:

5 Az adatok azt jelzik, hogy az ügyek egy jelentős részében még az érdemi vizsgálatot megelőzően, vagy az érdemi vizsgálat első szakaszában megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának akadálya van. A hatóság 40 esetben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül hatáskör hiányában - utasította el. Nincs hatásköre a hatóságnak, ha megállapítja a személyi, tárgyi vagy időbeli hatály hiányát. Személyi hatály hiányát állapítja meg, ha a jogosulti oldalon a kérelmező nem rendelkezik az Ebktv.-ben felsorolt védett tulajdonság egyikével sem. Kötelezetti oldalon az Ebktv. alanyi hatálya nem terjed ki pl. a társasházakra. Tárgyi hatály hiányán az Ebktv.-ben felsoroltakon túli jogviszonyokat értjük, így pl. a törvény hatálya nem terjed ki a családjogi, hozzátartozói jogviszonyokra. Időbeli hatály hiányában a hatóság nem vizsgálja azokat az eseteket, amelyeknél a sérelem az Ebktv január 27- i hatályba lépését megelőzően következett be, kivéve, ha a jogsértő állapot jelenleg is fennáll. A hatóság 52 esetben az eljárást megszüntette. Ebből 25 esetben a kérelmező visszavonta a kérelmét, 13 esetben a hatóság felhívására nem nyilatkozott és a nyilatkozattétel elmaradása a tényállás megállapítását megakadályozta. 11 esetben az eljárást azért kellett megszüntetni, mert az eljárás megindítását követően lehetett megállapítani, hogy hatáskör hiánya miatt a kérelem érdemi elutasításának lett volna helye. 3 ügyben a hatóság más hatáskörrel rendelkező szerv már megindult eljárása miatt szüntette meg az előtte folyamatban lévő eljárását.

6 Határozattal és ügydöntő végzéssel lezárt ügyek (202) földrajzi megoszlása: Érdemi határozattal lezárt ügyek Amennyiben nem kerül sor az előbbiekben ismertetett intézkedésekre, a hatóság érdemi határozatot hoz, vagyis az Ebktv. az R. és a Ket. alapján lefolytatott eljárást követően dönt arról, hogy az eljárás alá vont szerv megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét. A határozat lehet a kérelemnek helyt adó, elutasító vagy a felek közötti egyezséget jóváhagyó döntés. A kérelemnek helyt adó döntések 2005-ben 9 jogsértést megállapító határozat hozatalára került sor, 2006-ban ez a szám háromszorosára emelkedett, összesen 27 alkalommal állapította meg a hatóság, hogy az eljárás alá vont szervezet, intézmény stb. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és ezzel egyidejűleg az Ebktv.-ben meghatározott szankciókat alkalmazott.

7 A jogsértést megállapító határozatok megoszlása 1. diszkrimináció formája szerint: Az öt diszkriminációt megvalósító magatartási forma közül a közvetlen hátrányos megkülönböztetés képviseli a jogsértések döntő részét, melynek legfőbb oka, hogy közvetett hátrányos megkülönböztetés megállapítására alkalmas kérelem a hatósághoz nem érkezett, vélhetően amiatt, hogy a diszkrimináció áldozatai egyáltalán nincsenek abban a helyzetben, hogy egy látszólag semleges intézkedésről megítéljék, hogy az közvetve a védett tulajdonsággal rendelkező csoportot lényegesen nagyobb arányban éri hátrányosan, mint más embereket és csoportokat. 2. diszkriminációs terület szerint:

8 Az egyenlő bánásmód megsértését a legtöbbször a foglalkoztatás területén állapította meg a hatóság (56 százalék), a törvény által külön nevesített területek közül nem került sor diszkrimináció megállapítására az egészségügyi- és szociális ellátás területén. Ennek egyik oka, hogy bár erre vonatkozóan sok kérelem érkezett, azokat hatáskör hiányában érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani, mert a kifogásolt ellátás szintjét jogszabály állapította meg, melynek vizsgálatára a hatóság nem jogosult.

9 3. kérelmező védett tulajdonsága szerint: * Egy ügyben két védett tulajdonság miatt is megállapította a hatóság az egyenlő bánásmód megsértését. A 20 védett tulajdonság közül a megállapított jogsértések esetén a fogyatékkal élők, a romák és - ha a terhességet, anyaságot és a nemi hovatartozás együttes arányát is figyelembe vesszük - a nőket éri a leggyakrabban diszkrimináció. 4. eljárás alá vont szerv típusa szerint:

10 *1-1 ügyben több elmarasztalt eljárás alá vont is szerepelt. A jogsértést megállapító határozatokkal legtöbb esetben a gazdasági társaságok, mint foglalkoztatók érintettek. Ezt az arányt emeli még a szolgáltatások megtagadása a privát szférában, amely ügyekben a sérelmezett szenvedettek kizárólag a roma etnikumhoz tartozók. A közoktatási intézmények, önkormányzati költségvetési szervek és szociális szolgáltatást nyújtók, valamint az önkormányzatok és szerveik számának együttes adatai azt mutatják, hogy a gazdálkodó szervek után az önkormányzati szférában fordult elő a jogsértések többsége. Egyezségek A hatóság 2006-ban is folytatta azt a gyakorlatát, amely szerint az ügyek jellegétől függően törekedni kell a felek közötti egyezségek létrejöttére. Az így megkötött egyezségeket a hatóság a Ket. szabályai szerint határozattal hagyta jóvá. Az egyezségekkel lezárt ügyek száma is növekedett évhez képest, 2006-ban 13egyezség jött létre a felek között a hatóság jóváhagyásával. Az egyezséggel zárul ügyek közül 8 esetben roma kérelmezők különféle szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos panasza volt. Az alábbiakban szemléltetésül két példát mutatunk be.

11 Kérelmező, mint egy roma érdekvédelmi szervezet roma származású vezetője egy mobiltelefon -értékesítő üzlet elleni panasszal fordult a hatósághoz. A panasz szerint az adott üzletben, egy hirdetés alapján akciós telefonkészüléket kívánt vásárolni, az eladó azonban arról tájékoztatta, hogy a szóban forgó típus már elfogyott, legközelebb két hét múlva érkezik a boltba. Kérelmező másnap visszatért az üzletbe, hogy felmérje a további választékot és meglepetten figyelte, amint egy nem roma vásárlót kiszolgálnak az állítólag raktáron már nem lévő akciós telefonnal. Az értékesítő szerint a készülék el volt téve az illetőnek. Kérelmező a választ nem fogadta el, bejegyzést tett a panaszkönyvbe és előadta, hogy korábban több cigány származású ismerőse is jelezte neki, hogy a bepanaszolt üzletben nem szolgálták ki. Kérelmező az érdekvédelmi szervezet elnökeként kérte a hatóságot annak kivizsgálására, hogy az ügyben megállapítható-e a romák hátrányos megkülönböztetése. Kérelmező az akciós készülék-árlistát csatolta, tanút is megjelölt, továbbá jelezte, hogy az üzlet részéről azóta jóvátétel céljából felajánlottak számára egy akciós készüléket, amit ő elvi kérdésről lévén szó nem fogadott el. A hatóság az ügyben az iratok áttanulmányozását követően az üzletet üzemeltető gazdasági társaságot eljárás alá vonta, és tárgyalást tűzött ki. Az ügyben tartott tárgyaláson kiderült, hogy kérelmező az illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez is fordult, de hatáskör hiányában elutasították. Az üzletbe szállító telefonszolgáltató azonban levélben határolódott el mindenfajta diszkriminációtól. Az eljárás alá vont társaság képviseletében jelenlévő ügyvezető és a cég jogi képviselője a készletnyilvántartás becsatolásával igazolta, hogy aznap valóban nem volt készleten az adott készülék, a panaszkönyvi bejegyzés és a jelenléti ív bemutatásával pedig a kérelmező nyilatkozatának kisebb ellentmondásaira hívták fel a figyelmet. Elmondták, hogy egy ún. hűségakció keretében valóban előfordul, hogy kiemelt ügyfeleknek félretesznek készüléket, a romákat viszont semmilyen módon nem különböztetik meg a nem romáktól. Az események részleteinek tisztázását követően, a hatóság közvetítésével a felek megállapodtak abban, hogy a leghatározottabban elítélik a diszkrimináció minden formáját, és tenni kívánnak a jövőbeni hasonló esetek elkerülése érdekében. A felek a hatóság előtt egyezséget fogalmaztak meg, majd azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírták. Az egyezségben az eljárás alá vont cég ügyvezetője vállalta, hogy ő maga a jövőben is betartja, alkalmazottai figyelmét pedig felhívja az egyenlő bánásmód követelményére, és elhatárolódik bá rmilyen hátrányos megkülönböztetéstől. Mindezt az eljárás alá vont külön szövegezett írásbeli nyilatkozatban is kijelentette, melyben más üzleti tevékenységet folytatókat is kért az egyenlő bánásmód követelményének megtartására. A nyilatkozatot utóbb a kérelmező, valamint a hatóság részére is megküldte. A roma kérelmező egy vidéki városban lévő étterem-szórakozóhellyel szembeni diszkriminációs panasszal fordult a hatósághoz. A bejelentés szerint családjával szerettek volna ebédelni az étteremben, ám ahogy helyet foglaltak, közölték velük, hogy zártkörű rendezvény előkészülete miatt nincs kiszolgálás, szíveskedjenek elhagyni a helyiséget. Ők ezt meg is tették volna, de látták, amint az utánuk érkező, nem roma vendégeket kiszolgálták. Az ajtón egyébként zártkörű rendezvényre utaló kiírás nem volt. Ezt követően kisebb vitára került sor, majd kérelmező panaszkönyvi bejegyzést tett, mert úgy vélte: ő és családja roma származásuk miatt részesültek hátrányos megkülönböztetésben. Kérelmező kérte a hatóság eljárását az ügyben. A hatóság kérelmezőt a kérelem pontosítása céljából meghallgatta, majd az étterem üzemeltetőjét értesítette az eljárás megindításáról, és az ügyben tárgyalást tűzött ki.

12 A tárgyaláson az étterem vezetője tagadta, hogy a személyzet bárkit is hátrányosan megkülönböztetne. Elmondta, hogy az eset megtörténtekor is éppen ebédelt roma vendég a helyiségben. Valóban zártkörű rendezvényre készültek, a kérelmezőt követően érkezőket pedig azért szolgálták ki, mert ők már a rendezvényre jöttek. A rendezvény ekkor még nem volt kiírva az ajtóra, csak később került ki az erre figyelmeztető tábla. Kérelmező panaszkönyvi bejegyzése mellett egyébként tanúk aláírása szerepelt, akik nagy része nem értett egyet az eset diszkriminatív jellegére vonatkozó állítással. Az étteremvezető előadta továbbá, hogy a kérelmezőt és családját távozásra felszólító alkalmazott munkájára, viselkedésére panasz mindeddig nem érkezett. A két fél a tárgyalás további részében, a korábbi jó viszonyuk fenntartása érdekében egy mindkettejük számára elfogadható, megegyezésre törekedett. A felek a hatóság előtt egyezséget fogalmaztak meg, majd azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírták. Az egyezségben az eljárás alá vont étterem üzemeltetője sajnálatát fejezte ki és bocsánatot kért kérelmezőtől, az étteremben vele és családjával történtek kapcsán. Nyilatkozott arról, hogy ő maga a jövőben is betartja, alkalmazottai figyelmét pedig felhívja az egyenlő bánásmód követelményére, és elhatárolódik bármilyen hátrányos megkülönböztetéstől. Kérelmező a bocsánatkérést elfogadta, és az ügyet ezzel a maga részéről lezártnak tekintette. Az egyezségek megkötésében a hatóság tevékenységét segítette az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat (OKSZ), amelyet az Oktatási Minisztérium 2004-ben hozott létre azzal a céllal, hogy az oktatás szereplői számára elérhetővé tegyen olyan korszerű vitarendezési eljárásokat, melyek jó esélyt adnak a viták hatékony, szakszerű, költségmentes megoldására ban 3, az oktatás területéről érkezett panasz alapján indult eljárás az OKSZ közreműködésével zárult le. Az ügyek egyikében a hatóság tájékoztatta a védett tulajdonsággal nem rendelkező kérelmezőt az OKSZ vitarendezési eljárásának igénybevételéről, a kérelmező jogvitája eredményesen zárult le. Egy másik ügyben a ha llássérült tanuló problémáinak megoldását a felek közötti egyezség megkötésében működött közre, amelyet a hatóság határozatával hagyott jóvá. A harmadik ügyben pedig az OKSZ munkájának köszönhetően egyezséget kötöttek a felek, majd a panaszos a hatóság előtt az eljárást kezdeményező kérelmét visszavonta. A középkorú, siket kérelmező egy középiskolával szembeni diszkriminációs panasszal fordult a Hatósághoz. A bejelentés szerint középfokú végzettség megszerzése céljából iratkozott be az iskola esti levelező tagozatára. Az iskolában siket és nagyothalló csoport is indult, ám őt siketsége ellenére, jó kommunikációs képességeire hivatkozva a nagyothallók osztályában helyezték el, további három siket társával együtt. Mivel így ők a tanítási órákon megértési nehézségekbe ütköztek, kérelmező külön jelnyelvi tolmács alkalmazását kérte önmaguk számára. Az iskola vezetősége kezdetben nem kívánt hozzájárulni a tolmács alkalmazásához arra hivatkozva, hogy az ott dolgozó tanárok is rendelkeznek jeltolmácsi képzettséggel. Kérelmező kitartott igénye mellett, melynek eredményeként a tolmács alkalmazására végül sor került úgy, hogy azt kérelmező biztosította. Állítása szerint azonban az iskola igazgatója és tanárai részéről rendszeres inzultusok, megjegyzések érték a tolmács jelenléte miatt, melyek kellemetlen, érzése szerint időnként megalázó szituációk kialakulásához vezettek. Az iskola kérelmező által vélt hozzáállása szerint ugyanis a tolmács jelenléte zavarta az órákon a többi diákot, elterelte figyelmüket, így akadályozta a zökkenőmentes oktatást. Ennek eredményeként kérelmezőt tolmácsával együtt a többiektől elkülönítve, a terem hátsó részébe helyezték át, amit ő kifejezetten sértő intézkedésnek tartott.

13 Megemlítette, hogy így a többi siket tanuló sem tudta kihasználni a tolmács jelenlétét, mert nem látták őt óraközben. Kérelmező véleménye szerint siketségével, mint fogyatékosságával összefüggésben az iskola hátrányos megkülönböztetésben részesítette őt a fent leírt, megalázó bánásmód alkalmazásával, így kérte a hatóság eljárását az ügyben. A hatóság kérelmezőt és meghatalmazott jogi képviselőjét a kérelem pontosítása céljából meghallgatta, majd az iskolát értesítette az eljárás megindításáról, és az ügyben tárgyalást tűzött ki. Kérelmező a meghallgatáson tovább részletezte sérelmeit, melyre az iskolától magyarázatot és orvoslásként a helyzet megnyugtató megoldását, ennek hiányában a hatóság számára kedvező döntését várta. A meghallgatáson elhangzottakra az iskola igazgatója írásban is reagált. Válaszában az intézményt ért vádakat határozottan visszautasította, kiállt az iskola évtizedek alatt felépített eredményes oktatási és pedagógiai módszerei, jó hírneve mellett, kérelmező állításait pontról pontra cáfolta. A hatóság a tárgyalásra a feleken kívül tanúkat is idéze tt, az OKSZ képviselőjét pedig meghívta. A tárgyalás megnyitása előtt a felek az OKSZ képviselőjének javaslatára és közvetítésével egy, mindkét oldal számára megfelelő egyezség létrehozása érdekében, a hatóság hivatalos helyiségében tárgyalni kezdtek. A hosszas tárgyalás eredményeként megszövegezésre került az egyezség, melyet mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírtak. Az egyezségben az iskola vállalta, hogy amennyiben bármely tanuló írásos kérelem útján jelnyelvi tolmács használatát igényli, a tolmácsszolgálat bevonásával lehetővé teszik ezt a közreműködést. A hallgató és a tolmács az iskola által rendelkezésükre bocsátott házirendet azonban kötelesek elfogadni. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége jelenlévő elnökének egyetértésével az egyezségbe további, az iskola és a SINOSZ jövőbeni együttműködésére vonatkozó pontok is bekerültek, különösen a tolmácsok tanteremben való elhelyezkedését, a hallássérült tanulók és a pedagógusok igényeinek és érdekeinek együttes figyelembe vételét illetően. A felek elfogadták, hogy a hatóság az egyezségben foglaltak teljesülését figyelemmel kíséri. A hatóság az egyezséget határozattal jóváhagyta. Kérelmek érdemi elutasítása 2006-ban a hatóság a kérelem alapján indult eljárások eredményeként 70 esetben érdemi elutasító döntést hozott. Az elutasítások nagy száma arra enged következtetni, hogy még mindig nagyon sokszor alaptalan kérelmekkel fordulnak a hatósághoz. Az elutasítások egyik fő okának azt tekinthetjük, amikor a hatóság a vizsgálat alapján arra a következtetésre jutott, hogy az osztott bizonyítás szabályainak megfelelően az eljárás alá vont eredményesen kimentette magát azzal, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, vagyis nem tett különbséget a védett tulajdonsággal rendelkező és a vele összehasonlítható helyzetben lévő között. Más esetekben azt tudta eredményesen bizonyítani, hogy nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, vagy különbséget tett ugyan, de annak ésszerű okát adta, ezért intézkedése nem volt önkényes. Bizonyos esetekben az eljárás alá vont kimentésétől függetlenül a rendelkezésre álló - így különösen az okirati - bizonyítékok egyértelműen kizárták a sérelem és a védett tulajdonság közötti összefüggés meglétét. A panaszos az önkormányzattól bérelt faházban a karácsonyi vásár idején fenyőárusítási tevékenységet folytatott. A panaszos állítása szerint a polgármester a többi kereskedőtől eltérően kizárólag vele szemben intézkedett részben roma származása, részben pedig nyíltan vállalt politikai véleménye miatt akkor, amikor a kereskedelmi áruk a faháton kívüli tárolását megtiltotta. Az eljárás alá vont önkormányzat okiratokkal igazolta, hogy a

14 kereskedelmi engedély csak a faházra vonatkozott, faházon kívüli elárusítást nem tett lehetővé, illetve a többi bérlő írásbeli nyilatkozatát, melyben kivétel nélkül megerősítik, hogy tudtak arról, hogy elárusító tevékenységüket kizárólag a faházból végezhetik, előtte árut nem tárolhatnak és ezt velük szemben is betartják. Egy helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) elnöke, mint meghatalmazott kérelemmel fordult a hatósághoz egy Munkaügyi Központ városi kirendeltségével szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt. A kérelmező sérelmezte a Munkaügyi Központ cigány származású ügyfelekkel való bánásmódját, az általa képviselt panaszosok pedig a velük kapcsolatos konkrét eljárásokat: támogatás megvonása, különböző papírok utólagos aláíratása, nyilvántartásból való törlés, nem megfelelő munkahelyre való kiközvetítés, képzésen való részvétel elutasítása. A hatóság elfogadta az eljárás alá vont által előterjesztetteket, melyeket írásos bizonyítékokkal is alátámasztott. Intézkedéseinek egy részére ugyanis jogszabályban előírt rendelkezések alapján került sor (pl.:nyilvántartásból való törlés, támogatás megvonása), bizonyos panaszok esetében nincs összefüggés a védett tulajdonság és az intézkedés között (pl.:utólagos nyilatkoztatás; egy panaszos a képzésen azért nem vehet részt, mivel az jelentkezők hiányában nem is indult el). Ezen túlmenően ésszerű indokát adta eljárásának (pl.: mivel egy kérelmező maga nyilatkozott írásban, hogy nem kívánja a továbbfoglalkoztatását, azért nem közvetítették ki ugyanahhoz a foglalkoztatóhoz). A panaszos munkáltatójával szemben zaklatás miatt tett bejelentést sérelmezve, hogy munkáltatója elrendelte soron kívüli orvosi vizsgálaton történő megjelenését. Nyilatkozata szerint előtte senki nem tájékoztatta arról, hogy miért van erre szükség. A vizsgálat után az orvostól kézhez kapott véleményben az állt, hogy bizonyos (latin kifejezéssel meghatározott) rosszullét esetén munkaviszonya megszüntetendő. A panaszos állítása szerint korábban soha nem küldték soron kívüli vizsgálatra és ez idáig nem volt olyan záradék a szakvéleményben a munkaviszony megszüntetésére vonatkozóan. Tudomása szerint csak őt küldték el a vizsgálatra a munkahelyről, legalább is a közvetlen környezetéből. A munkáltató az eljárás során tartott tárgyaláson a következőkről tájékoztatta a hatóságot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41/A -a értelmében a munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett, melynek mértéke 2006-ban ,- Ft/fő. Ahány megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak, annyiszor csökkenthető az egy főre eső évi rehabilitációs hozzájárulás összege. A 8/1993. (VI.29.) EüM-PM együttes rendelet határozza meg, hogy kik minősülnek megváltozott munkaképességű dolgozónak. A rehabilitációs hozzájárulás összege csak azon munkavállalók esetében vonható le, akik nem részesülnek rendszeres, átmeneti szociális járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban. A dolgozóknak amennyiben megváltozott munkaképességűnek minősülnek - a megadott határidőig írásban nyilatkozni kellett e tényről, - csatolva az ezt alátámasztó OOSZI szakvélemény másolatát - továbbá arról, hogy az EüM-PM rendelet feltételeinek megfelelnek-e. Mivel a kérelmező iratanyagából a munkáltatónak hivatalos tudomása volt betegségéről, illetve részmunkaidőben dolgozott, felhívták, hogy nyilatkozzon arról, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e, egyben tájékoztatták, hogy erre a miért van szükség. Mivel csak részben kapták meg a szükséges információkat, hiánypótlásra szólították fel a panaszost, aki annak eleget is tett. Az adatszolgáltatás teljesítése során azonban ellentétes tartalmú orvosi szakvélemények kerültek benyújtásra, így ezen ellentét feloldása miatt került sor a soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelésére a munkaköri, szakmai, illetve

15 személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998.(VI.24.) NM rendelet 7. (3) bekezdés e) pontja alapján. A kérelmező soros orvosi alkalmassági véleménye is lejárt előző évben, így az is alátámasztotta az új orvosi vizsgálat elrendelését. Más munkavállalók tekintetében nem volt szükség ezen ellentét feloldására, mivel papírjaik rendben voltak. A hatóság megállapította, hogy a munkáltató nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét a soron kívüli foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat elrendelésével. Elfogadta az eljárás alá vont kimentési védekezését, mivel ésszerű okát adta intézkedésének, melyre indokoltan, a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségével kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése során a panaszos által benyújtott orvosi szakvélemények közötti ellentét feloldása miatt került sor. A panaszosok azzal fordultak a hatósághoz, hogy álláspontjuk szerint X Bank velük szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét nemzetségi hovatartozásuk miatt. A kérelemben foglaltak szerint egyikük a J. Nemzeti Bank által kibocsátott és használatában lévő bankkártyával pénzt kísérelt meg felvenni a pénzintézet egyik budapesti bankjegykiadó készülékéből, azonban az ATM a bankkártyáját bevonta, így nem tudott készpénzt felvenni. Kérelmező telefonon megkereste a bank ügyfélszolgálatát, ahol tájékoztatták, hogy másnap keresse fel a fenti bankfiókot, hogy a kártyáját visszakapja. Másnak a kérelmező társa érdeklődött a panaszos elfoglaltsága miatt a bankban, ahol úgy tájékoztatták, hogy a bankkártyát csak a kártyabirtokosnak tudják kiadni, miután személyazonosságát megfelelő okmányokkal igazolta.a panaszos ezt követően felkereste a bankot, útlevelével igazolta magát és kérte visszaszolgáltatni a bankkártyáját, melyet nem kapott meg. Ehelyett mind őt, mind a bank előtt várakozó barátját a kiérkező rendőrök megbilincselték és őrizetbe vették, mindkettőjüknél még ezen a napon a rendőrség házkutatást tartott. A bankkártyát lefoglalták, és a nyomozó hatóság csak hetekkel később szüntette meg a lefoglalását. Kérelmezők őrizetbe vételét megszüntette, majd a nyomozást velük szemben megszüntették, arra hivatkozással, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. Kérelmezők álláspontja az volt, hogy velük szemben az eljárás alá vont pénzintézet diszkriminációt alkalmazott azzal, hogy értesítette a ren dőrséget, és ez az eljárás emberi méltóságukat is sértette. Sérelmezték, hogy a rendőrségen adataikat rögzítették, s mivel mindketten a tartózkodási engedélyüket a közeljövőben szeretnék megújítani, a velük szemben lefolytatott rendőrségi eljárás megnehezítheti az engedélyek meghosszabbítását. A hatóság az ügyben okirati bizonyítást folytatott le, amelynek során a banktól megkérte a Bankkártya ügyrendet, a készpénzkiadó automaták szabályzatát és a benne hivatkozott nemzetközi kártyatársasági szabályokat, amelyek kötelező előírásokat tartalmaznak világszerte mindazokra a bankokra, akik bankkártyát bocsátanak ki vagy fogadnak el fizetési műveletekre. E szabályok betartása a kártyabirtokosok személyétől, honos országától függetlenül kötelező. Az eljárás alá vont a védekezésében hivatkozott arra, hogy mindkét fenti szabályzat tartalmazza, mely szerint csak a kártyakibocsátó engedélyével adható vissza a bevont bankkártya a kártyabirtokos részére. A kártyatársasági szabályok előírják ezen kívül, hogy ha az egyik tagbank olyan személy letartóztatását szeretné elérni, aki feltehetően kártyavisszaélést követett el, a másik tagbank köteles mindent megtenni a cél elérése érdekében. E szabályok mögött a bankkártya csalások visszaszorítására, a kártyahasználat biztonságossá tételére irányuló nemzetközi törekvések húzódnak meg. Az eljárás alá vont álláspontja szerint jelen ügyben saját szabályzatainak és a nemzetközi kártyatársasági szabályoknak megfelelően járt el akkor, amikor a bankkártyát

16 kibocsátó J. Nemzeti Bank kérésére és az általa adott információk alapján bejelentette a rendőrségen a bevont bankkártyával kapcsolatos gyanút. A hatóság felhívására a bank csatolta a közötte és a J. Nemzeti Bank munkatársa között történt telefonbeszélgetéseket tartalmazó CD-t, a bank informatikai albiztonsági felelőse által aláírt jegyzőkönyvet, mely tanúsítja hogy a felvétel a hangrögzítésre szolgáló zárt, külső hozzáféréstől és manipulációtól védett DSR számítástechnikai rendszerből került hitelesen kimásolásra. A felvétel angol nyelvű, amelyről a bank csatolta a hatóságnak a banki használatra készített írásos visszahallgatási jegyzőkönyveket is, amelyekből megállapítható, hogy a J. Nemzeti Bank kérésére járt el az eljárás alá vont akkor, amikor értesítette a rendőrséget, és nem adta vissza a kártyát a kérelmezőnek. A hatóság a Kérelmezők jogi képviselőjétől megkérte az ügy kapcsán keletkezett, nyomozást megszüntető határozatokat és a gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyveket és egyéb iratokat. A hatóság felek által rendelkezésre bocsá tott iratokból megállapította, hogy az eljárás alá vont azzal, hogy a rendőrséget értesítette, nem sértette meg kérelmezőkkel szemben az egyenlő bánásmód követelményét, mivel úgy járt el, ahogyan az a készpénzkiadó automaták szabályzatában és a nemzetközi kártyatársasági szabályokban elő van írva. A kártyabirtokos kérésére a J. Nemzeti Bankot telefonon felhívta, a lefolytatott beszélgetésből egyértelműen megállapítható, hogy arra jelen ügy kapcsán került sor. A beszélgetésben a J. Nemzeti bank munkatársa volt az, aki közölte az eljárás alá vont bank munkatársával, hogy a kártya hamis, nem valódi. A J. Nemzeti bank kérte, hogy a bankkártyát ne adják vissza a használónak, sem másnak, és tájékoztassák az esetről a rendőrséget vagy a biztonsági szolgálatot. Fentiek alapján nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont a kérelmezőkkel szemben akár a kérelmezők által állított nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozásuk, akár nemzetiségük miatt, illetve egyéb olyan, általuk meg nem jelölt tulajdonságuk miatt- megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az eljárás alá vont az adott jogviszony tekintetében megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, így a kérelmet el kellet utasítani. Kérelmező a hatósághoz írt kérelmében azt sérelmezte, hogy munkáltatója a roma kisebbséghez tartozása miatt hátrányos megkülönböztetésben részesítette. Előadta, hogy határozatlan időre szóló szerződéssel létesített munkaviszonyt iratkezelői munkakörre. A munkáltató már a felvételkor célzást tett a kisebbséghez való tartozására és ez a csoportban, ahol dolgozott többször megismétlődött a munkatársak részéről. Sérelmezte, hogy I. féléves munkáját nem premizálták és a szabadságát sem vehette ki akkor, amikor akarta. Sérelmezte egy ünnepségen történteket, amikor a munkatársak megajándékozták egymást és ő egy fekete gyertyát kapott, amit sérelmesnek talált és másnap visszaadta. Ez után következett az elmúlt fél éves munka értékelése, amikor csak ő nem kapott prémiumot. Ez lelkileg úgy megviselte, hogy betegállományba került, majd közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát. A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, meghallgatta a jogi képviselő jelenlétében a társaság ügyvezető igazgatóját, a kérelmező osztályvezetőjét, a csoportvezetőt és annak helyettesét. Valamenny ien egybehangzóan előadták, hogy a kérelmező munkájával januárjáig semmi probléma nem volt, bérét folyamatosan emelték, több alkalommal kapott prémiumot. Az ünnepséggel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy senki nem tudta, hogy romáknak nem való fekete gyertyát ajándékozni, így ebben az ajándékban semmi szándékosság nem lehetett.

17 Elmondták valamennyien, hogy a kérelmező magatartása januárjától gyökeresen megváltozott. A magatartása kihatott a munkájára is, amiért szóbeli figyelmeztetést is kapott. A hatóság a döntése meghozatalakor elfogadta az eljárás alá vont kimentési indokait és azokat arányban állónak értékelte a munka természete alapján indokolt és az alkalmazásnál számba vehető lényeges és jogszerű feltételekre alapított megkülönböztetéssel. A hatóság nem látta megvalósultnak a kérelmező által előadott sérelmek megtörténtének túlnyomó részét, így nem felelt meg a valóságnak, hogy szabadságot nem tudott kivenni, túlmunkáját nem fizették ki, munkateljesítményét nem értékelték megfelelően. A hatóság álláspontja szerint az ajándék nem valósított meg olyan sérelmet, amely önmagában elégséges lett volna a kérelmezővel szembeni hátrányos megkülönböztetés alapjául. A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont nem sértette meg az Ebktv e) és f) pontjaiban foglaltakat, illetve a megkülönböztetésre nem a panaszos védett tulajdonsága, hanem a munkavégzése miatt került sor, ezért a kérelmet el kellett utasítani. A látássérült kérelmező panasszal élt a munkáltatójával szemben, azzal, hogy a fogyatékossága miatt hátrányos megkülönböztetés érte. Kérelmében előadta, hogy a közoktatásban tanuló látássérült tanulók tankönyvellátásának megszervezésével kapcsolatos feladatokat látta el, majd egy munkatársát ugyanezen feladatok ellátására tankönyvüg yi referensnek nevezték ki, amelyet a munkáltató azzal indokolta, hogy kérelmezővel ellentétben látó személy. Panaszos álláspontja szerint a munkáltató ezen intézkedésével megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, vagyis fogyatékossága miatt más munkavállalóhoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette. A munkáltató kérelmező munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, amely ellen a kérelem benyújtása időpontjában a munkaügyi bírósághoz keresetet nem nyújtott be. Kérelmében azonban arra hivatkozott, hogy elbocsátásának valódi indoka a munkáltatójával szemben korábban indított per volt. A hatóság az ügyben tárgyalást tartott és okiratokat szerzett be. A hatóság a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok és a csatolt dokumentumokból az alábbiakat állapította meg: Hátrányos megkülönböztetést abban az esetben lehet megállapítani, ha a sérelmet szenvedett személy védett tulajdonságával - jelen esetben fogyatékossággal a vele összehasonlítható helyzetben lévő személy nem rendelkezik. A hatóság nem vitatta, hogy kérelmező számára a munkaköri feladatainak más személyre történő átruházása - még ha erre csupán részlegesen került is sor sérelmes helyzetet teremtett, azonban a munkáltató hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazott, mivel a megbízott referens is rendelkezik vakságát igazoló okirattal. A hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy kérelmező az elbocsátásával kapcsolatban munkaviszonya megszüntetésének jogellenessége megállapítása miatt munkaügyi bírósághoz fordulhat.

18 A hatóság álláspontja szerint eljárás alá vont az osztott bizonyítási szabályok szerint eredményesen kimentette magát azzal, hogy kérelmezővel összehasonlítható helyzetben lévő személy minden kétséget kizáróan rendelkezik kérelmező védett tulajdonságával. E tényt a munkáltató által kiállított okirat is alátámasztotta. 2. A hátrányos megkülönböztetés formái és területei Az Ebktv. az egyenlő bánásmód megsértését jelentő öt magatartásformát nevesít (közvetlen, közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás) Mivel a hatóság gyakorlatában a közvetlen hátrányos megkülönböztetés a legjellemzőbb, ezért a diszkrimináció területe szerinti elemzés során jelezzük, ha a diszkrimináció ettől eltérő formában valósul meg. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés megállapítására kerül sor, ha a kérelmezőt az eljárás alá vont személy a védett tulajdonsága alapján a vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesíti. 2.1.Foglalkoztatás Az Ebktv. 19 védett tulajdonságot sorol fel, melyek alapján a törvényben meghatározott és a törvény tárgyi hatályát jelentő jogviszonyokban meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az Ebktv. 5. d) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményét az adott jogv iszony tekintetében köteles megtartani a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében. Az Ebktv. 3. -a sorolja fel, hogy mely jogviszonyok tartoznak e két fogalomkörbe, s elmondható, hogy gyakorlatilag nincs olyan foglalkoztatásra irányuló jogviszony, melyben ne volna kötelező az egyenlő bánásmód követelményének megtartása. Az Ebktv. III. fejezete tartalmazza a foglalkoztatás területére vonatkozó speciális szabályokat, így a foglalkoztatási jogviszony fogalmának kiterjesztő értelmezését (pl. a munkához jutás, a munkavégzés megkezdése előtti eljárások, alkalmazási feltételek, munkaviszony létesítés, megszűntetés, munkafeltételek, képzés, egyenlő bérezés, munkavállalói szervezetekben vállalt tagság, előmenetel, kártérítési és fegyelmi felelősség), valamint összhangban a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló a Tanács 2000/78/EK irányelvével, az eljárás alá vont kimentési lehetőségeit. A hatósághoz foglalkoztatási diszkrimináció miatt érkezett beadványok jellemzői: A hatóság 2005-ben 9 jogsértést megállapító határozatból 2 esetben marasztalta el a munkáltatót a foglalkoztatás körében elkövetett hátrányos megkülönböztetés miatt. A 6 jóváhagyott egyezség közül ugyancsak 2 volt a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos.

19 2006-ban az összesen 27 elmarasztalást tartalmazó döntésből 15 volt foglalkoztatási diszkriminációt megállapító döntés. A 2006-ban jóváhagyott egyezségek közül 2 volt foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő. A legjellemzőbb ügyek az alábbiak voltak. Az eljárás alá vont mediátori tevékenységet folytató gazdasági társaság a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző eljárásban a kérelmezőnek kifejezetten csak a fogyatékosságára(látássérültségre) hivatkozással azt sem tette lehetővé, hogy az előzetesen megbeszélt állásinterjún megjelenhessen és bizonyítsa képességeit, megsértette kérelmező emberi méltóságát és vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság 800 ezer forint pénzbírságotszabott ki és eltiltotta a munkáltatót a további jogsértő magatartástól, valamint a határozat nyilvánosságra hozataláról is döntött. A határozat bírósági felülvizsgálata folyamatban van. A hatóság két gazdasági társaságot (a munkaerő -kölcsönző és a kölcsönbe vevő céget) marasztalt el az egyenlő bánásmód megsértése miatt, mert hat roma munkára jelentkezővel szemben az emberi méltóságot sértő magatartást tanúsítottak a munkafelvétel során, a feltételeknek megfelelő végzettségük, tapasztalatuk ellenére kizárták őket a tesztírás lehetőségéből is. A hatóság összesen forint pénzbírságot szabott ki és eltiltotta a két céget a jogsértő magatartás folytatásától. Az egyik eljárás alá vonttal szemben a határozat jogerőre emelkedett, a másik bírósági felülvizsgálatot kért. Egy köztisztviselőket és közalkalmazottakat tömörítő szakszervezet megyei szövetsége által képviselt kérelmezővel szemben az egyik önkormányzati szociális szolgálat érdekképviselethez tartozása miatt sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét, amikor szakszervezeti alapszervezet szervezése miatt vele szemben fegyelmi vizsgálatot indított, majd közalkalmazotti jogviszonyát megszűntette. A folyamatban lévő munkaügyi perre is tekintettel a hatóság a határozat nyilvánosságra hozatala szankciót alkalmazta. A határozat jogerős és végrehajtható. A hatóság az egyik bankkal szemben állapította meg az egyenlő bánásmód megsértését, amiért a kérelmezőt anyasága (terhessége) miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette, amikor a kiírt lakossági devizahitel versenyen a kérelmező teljesítményét nem értékelte és kérelmezőt nem részesítette jutalomban. A hatóság eltiltotta a bankot a jövőbeni jogsértő magatartástól és forint pénzbírsággal sújtotta. Az egyik minisztériummal szemben állapította meg a hatóság a jogsértést, mert a központi létszámleépítésre hivatkozva megszűntette a gyed-en lévő kismama kérelmező vezetői megbízását. Jogsértő magatartástól eltiltás volt a szankció. Mivel a határozat jogerőre emelkedése után más kérelmezőtől újabb hasonló tartalmú beadvány érkezett, 2007-ben (nem jogerősen) a hatóság forint pénzbírságot szabott ki.

20 Egy elektromos cikkeket gyártó kft.-t azért marasztalt el a hatóság, mert a kérelmező női nemhez tartozása miatt órabérét a vele azonos munkakörben és egyenlő értékű munkát végző férfi dolgozókhoz képest harminc százalékkal alacsonyabb összegben állapította meg. Az 1 millió forint pénzbírságot kiszabó határozat bírósági felülvizsgálata folyamatban van. Egy építési vállalkozást azért marasztalt el a hatóság, mert a roma etnikumhoz tartozó a hirdetésben feltüntetett feltételeknek mindenben megfelelő munkára jelentkező fiatalembert, arra hivatkozással, hogy az állást már betöltötte, elutasított. A hatóság tesztelést is alkalmazott az eset bizonyítására, forint pénzbírságot állapított meg. A határozat bírósági felülvizsgálata folyamatban van. Egy központi közigazgatási szervet és az irányítása alá tartozó országos rendvédelmi szervet marasztalt el a hatóság, mert olyan intézkedést hozott a munkaszüneti napok körüli munkarend meghatározásakor, hogy kizárólag a női dolgozók számára biztosított az ünnepeket megelőző munkanapon munkaidő kedvezményt. Az egyéni szempontok mérlegelését elmulasztva a férfidolgozókat hátrányosan megkülönböztette. Mivel az eljárás alá vont az eljárás alatt visszavonta az intézkedését, ezért a hatóság egyéb szankciókat mellőzve, a jogsértő magatartás további folytatásától tiltotta el a munkáltatókat. Egy egészségügyi intézmény a meghirdetett állást a 37 éves jelentkező életkorára tekintettel utasította vissza, arra hivatkozással, hogy az ott dolgozó többi kolléga a fiatalabb generációhoz tartozik. A hatóság az eljárás alá vontat eltiltotta a jogsértő magatartás további folytatásától, éshatározatát nyilvánosságra hozta. Egy megyei közgyűjteményi intézmény vezetője, mint munkáltató hátrányosan megkülönböztette a szakszervezeti tisztséget ellátó munkavállalót, rendszeresen és folyamatosan vitatva az érdekképviseleti legitimációját és nem biztosította számára az egyeztető fórumokon való részvételt. A hatóság a munkáltatót eltiltotta a jogsértő magatartás folytatásától, és határozatát nyilvánosságra hozta. Egy gépgyártással foglalkozó Kft. A meghirdetett álláshelyre a női nemhez tartozó panaszos jelentkezését azzal utasította vissza, hogy az ellátandó munkakör nehéz fizikai tevékenység, amelyet a cégnél kizárólag férfiak látnak el. A kérelmező számára lehetőséget sem adtak arra, hogy munkabírását bizonyítani tudja, holott korábban hosszabb ideig dolgozott hasonló munkakörben. A hatóság eltiltotta a foglalkoztatót a jogsértő magatartás további folytatásától és forint bírságot szabott ki. Zaklatás

21 Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének külön nevesített formája az Ebktv.-ben a zaklatás. Ezt a jogsértő magatartást minden védett tulajdonsággal összefüggésben el lehet követni, mégis leggyakrabban a női nemhez tartozással összefüggésben fordul elő. A hatóság előtt nyolc ilyen eljárás indult, de közülük csak két ügy fejeződött be jogsértés megállapításával, női nemhez tartozás, illetve egyéb helyzet miatt. Hat ügyben az eljárás során visszavonták a kérelmet. A zaklatás miatt indult eljárásban az eljárás alá vontnak azt kell bizonyítania, hogy nem tanúsított olyan magatartást, amelynek a célja vagy a hatása ellenséges, megszégyenítő, megfélemlítő környezet kialakulása a védett tulajdonsággal rendelkező személlyel szemben. A valóságban a hatóság feladatává válik olyan bizonyítékok, dokumentumok, tanú- vallomások beszerzése, amelyekkel az eljárás alá vont tagadásával szemben megállapítható a zaklatás. Bár az Ebktv. zaklatásra vonatkozó definíciója december 31-ig a szexuális jellegű magatartásokat nem nevesítette, a hatóságot mindez nem akadályozta az eljárás megindításában. A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002/73/EK irányelve lényegében annyival tartalmaz pontosabb definíciót, hogy kimondja, a szexuális zaklatás megvalósulhat szavakkal, vagy fizikai módon, a megszé gyenítő, sértő környezet pedig csak példálózó feltétel, tehát nem zárt felsorolással állapítja meg a konjuktiv feltételeket. Kimondja továbbá, hogy az a tény, hogy egy személy visszautasítja az ilyen magatartást, vagy tűri azt, nem használható fel az adott személyt érintő döntés alapjául. (2.cikk (5) bek.) Ezzel a magyar szabályozásnál pontosabb irányt szab a jogalkalmazásnak. Ami igazán nehézséget jelent ezekben az ügyekben, hogy a törvény személyi hatályára - a kötelezetti oldalon - vonatkozó rendelkezések a hatóság számára azt jelentik, hogy eljárás alá vontként nem a zaklatóval szemben folytat le eljárást, hanem például a leggyakrabban előforduló iskolai vagy munkahelyi szexuális zaklatás esetén az intézmény vagy gazdasági társaság munkáltatói jogokat gy akorló vezetőjével szemben. Viszont éppen a megszégyenítő környezet miatt a sérelmet szenvedettek nem mindig jutnak el ahhoz, akivel szemben az eljárást meg kellene indítani. Kérdéses, hogy ha az eljárás vont nem a tényleges zaklató, ez utóbbi személyt milyen minőségében hallgatja meg a hatóság. Belátható, hogy tőle az ügy pártatlan megítélése nem várható el, ezért ha ügyfélként szerepel is az eljárásban nyilatkozatait nem lehet elfogulatlannak tekinteni. Az Ebktv. módosításával egyidejűleg módosított Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 70/A -ának az esélyegyenlőségi terv tartalmára vonatkozó rendelkezése, amely előírja, hogy az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell a munkáltató szervezetén belül, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről, a jövőben arra ösztönzi a munkaadókat, hogy a szexuális zaklatás kiküszöbölésére intézkedéseket tegyenek. A kérelmezők azzal a panasszal fordultak a hatósághoz, hogy munkáltatójuk, egy vidéki általános iskola igazgatója, évek óta hátrányosan megkülönbözteti őket, sorozatosan jogsérelmet (kinevezés módosítása nélkül napközibe beosztás, ruházati költségtérítésből kimaradtak, elbocsátás, rágalmazás, osztályfőnökségről leváltás) okoz nekik. A hátrányos megkülönböztetés alapját képző,egyéb tulajdonságnak egyetemi végzettségüket és elismert pedagógiai munkájukat jelölték meg, ami miatt folyamatosan zaklatásokat, megtorlás jellegű intézkedéseket kellett elszenvedniük foglalkoztatási jogviszonyuk alatt.

szóló 2003. évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól

szóló 2003. évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól BESZÁMOLÓ az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól 2006. Az emberi

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód

Részletesebben

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. Pályáztatási és Jogi Osztály Ügyintéző: dr. Szalai Anita Telefon: (06-1) 4577-959 Tárgy: értesítés eljárás megindításáról és hiánypótlásra

Részletesebben

H A T Á R O Z A T O T

H A T Á R O Z A T O T EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/437/ /2014. Ügyintéző: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság () kiskorú gyermeke törvényes képviselőjeként kérelmező kérelmére a Beszélj Velem Óvoda (1225 Budapest,

Részletesebben

H A T Á R O Z A T O T

H A T Á R O Z A T O T EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/449/ /2013 Előadó: Dr.. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére a Kölcsönbeadó munkáltató (a továbbiakban: kölcsönbeadó

Részletesebben

Szolgáltatási szerződés természetes személy felhasználónak próbaidőszakra

Szolgáltatási szerződés természetes személy felhasználónak próbaidőszakra Szolgáltatási szerződés természetes személy felhasználónak próbaidőszakra mely létrejött egyrészről az alább megjelölt Szolgáltató: Elnevezése: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Székhelye: 1068

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

A Zaj Rendszerház Kft. panaszkezelési szabályzata

A Zaj Rendszerház Kft. panaszkezelési szabályzata A Zaj Rendszerház Kft. panaszkezelési szabályzata A szabályzat célja A jelen szabályzat célja, hogy egyértelműen szabályozza a Zaj Rendszerház Kft. panasz- ügyintézésre vonatkozó eljárási szabályait. A

Részletesebben

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2015. évi... törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképesség ű személyek munkaerő-kőlcsönzés keretében történő foglalkoztatásának el ősegítésér ő l 1. A társadalombiztosítás

Részletesebben

Szállítási szerződés a. Fővárosi Vízművek Zrt. és a. Getronics Magyarország Kft., 99999 Informatika Kft., M&S Informatikai Zrt.,

Szállítási szerződés a. Fővárosi Vízművek Zrt. és a. Getronics Magyarország Kft., 99999 Informatika Kft., M&S Informatikai Zrt., Szállítási szerződ a a Getronics Magyarország Kft., 99999 Informatika Kft., M&S Informatikai Zrt., NET 54 Üzleti Kommunikáció Kft. között A KEF által megkötött KM0101NETH11 számú keretmegállapodás alapján

Részletesebben

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10.

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. 2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 2. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAÜGGYEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 5 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

Részletesebben

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2010. sz. Vezérigazgatói Utasítás Hatályba lépés dátuma: 2010. január 05. Érvényes: Visszavonásig A Társaság Panaszkezelési Szabályzatában

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA. Rektor. BMF-RH-1475/08. Budapest, 2008. június 3.

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA. Rektor. BMF-RH-1475/08. Budapest, 2008. június 3. BMF-RH-1475/08. Budapest, 2008. június 3. 3/2008. i Utasítás a vagyonnyilatkozat átadása, nyilvántartása, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelme, valamint a vagyongyarapodási vizsgálat

Részletesebben

ELTE-Soft Nonprofit Kft 2011.évi közhasznúsági jelentése

ELTE-Soft Nonprofit Kft 2011.évi közhasznúsági jelentése ELTE-Soft Nonprofit Kft 2011.évi közhasznúsági jelentése A Társaság cégneve: ELTE-Soft Kutatás-fejlesztő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. A Társaság székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány

Részletesebben

2010. Munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek tagjainak képzése 2010.03.10.

2010. Munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek tagjainak képzése 2010.03.10. 2010. Munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek tagjainak képzése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási

Részletesebben

Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata

Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata Kelt: Budapest, 2006.november 16. 2 Az Alapítvány adatai: Az Alapítvány cégneve: Alkalmazott Tudományért

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ELNÖK

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ELNÖK EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ELNÖK Ügyiratszám: EBH/10//2013 Előzmény: EBH/226/2012 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) a T. közérdekű igényérvényesítőnek a Központi Stomatológiai

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter... /2006. (..) ÖTM rendelete ingatlan-értékbecslés területén az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege

Részletesebben

H A T Á R O Z A T H A T Á R O Z A T O T

H A T Á R O Z A T H A T Á R O Z A T O T EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/135/ /2013 Előadó: Dr. H A T Á R O Z A T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Kérelmező (továbbiakban: kérelmező) kérelmére a dr. ügyvéd által képviselt Eötvös Lóránd

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ

ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ ŰRLAP GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSÉHEZ Alkalmazandó 2014. július 1-jétől A bejelentési űrlap kitöltése előtt kérjük, figyelmesen olvassa el a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétett,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szegvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 9-én tartott üléséről.

Jegyzőkönyv. Készült: Szegvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 9-én tartott üléséről. Jegyzőkönyv Készült: Szegvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 9-én tartott üléséről. Jelen vannak: Varga Ferenc elnök Berta Sándor képviselő A jelenléti íven feltüntetett

Részletesebben

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN

A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN DR. HERCZEG RITA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. JÚNIUS 5. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

H A T Á R O Z A T O T

H A T Á R O Z A T O T EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/464/8/2012 Előadó: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) a Kérelmező (továbbiakban: kérelmező) kérelmére a Ügyvédi Iroda által képviselt Sashalmi

Részletesebben

Hódmezővásárhelyi Pedagógiai Szakszolgálat Levélcím: 6800 Hódmezővásárhely, Szék utca 3. Tel/Fax: 62/221-906 H Á Z I R E N D

Hódmezővásárhelyi Pedagógiai Szakszolgálat Levélcím: 6800 Hódmezővásárhely, Szék utca 3. Tel/Fax: 62/221-906 H Á Z I R E N D Hódmezővásárhelyi Pedagógiai Szakszolgálat Levélcím: 6800 Hódmezővásárhely, Szék utca 3. Tel/Fax: 62/221-906 H Á Z I R E N D I. Bevezető rendelkezések 1. Az intézmény neve: Hódmezővásárhelyi Pedagógiai

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/1083- /2012. P. Tárgy: alapvető

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere Szám: 33367/2013. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére A szabad vállalkozási zónák kedvező feltételeket és kedvezményeket biztosítanak

Részletesebben

Szolgáltatástípus (pl. lakáshitel, KGFB):

Szolgáltatástípus (pl. lakáshitel, KGFB): A Magyar Nemzeti Bankhoz az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén forduljon kérelemmel: Ön fogyasztó, azaz gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célból vesz/vett igénybe pénzügyi

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom: A Felügyelet a Bankkal szemben - szóbeli panaszok kezelésére vonatkozó

h a t á r o z a t o t hozom: A Felügyelet a Bankkal szemben - szóbeli panaszok kezelésére vonatkozó A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-6077/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

6/2015. (X.5.) OBH Elnöki ajánlás. Távközlési hálózat útján lefolytatott távmeghallgatásról és távtolmácsolásról a. civilisztikai eljárásokban

6/2015. (X.5.) OBH Elnöki ajánlás. Távközlési hálózat útján lefolytatott távmeghallgatásról és távtolmácsolásról a. civilisztikai eljárásokban ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag.hu 6/2015. (X.5.) OBH Elnöki ajánlás Távközlési hálózat útján lefolytatott

Részletesebben

Adott naptári hónap 20. napjáig tett nyilatkozat a következő naptári hónaptól érvényes.

Adott naptári hónap 20. napjáig tett nyilatkozat a következő naptári hónaptól érvényes. Tájékoztató a havi 2 díjmentes készpénzfelvételről, a nyilatkozatok Központi Nyilvántartásáról, valamint a bankkártya napi készpénzfelvételi limitének alapbeállításáról Érvényes: 2015. január 9-től A pénzforgalmi

Részletesebben

A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban

A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 384/4/2008. (III.28.) TT. sz. állásfoglalása a bizonyítási

Részletesebben

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Európai Üzleti Szakközép és Szakiskola OM: 200466 7623 Pécs, Szabadság u. 23. Tel.: 06-72/516-118; 06-72/522-889 Honlap: www.euszki.hu e-mail: info@euszki.hu E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Jelen munkahelyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/23/5/2011 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban hatóság) X.Y. kérelme alapján az egyenlő bánásmód

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,

Részletesebben

Beszámoló a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 2012. évi munkájáról

Beszámoló a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 2012. évi munkájáról Beszámoló a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 2012. évi munkájáról Segesd, Ötvöskónyi és Beleg Községek Körjegyzősége 7562 Segesd Szabadság tér 1. Tisztelt Képviselő Testület! A gyermekek védelméről

Részletesebben

Mobiltelefon Használati és Elszámolási Szabályzat

Mobiltelefon Használati és Elszámolási Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Mobiltelefon Használati és Elszámolási Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A mobiltelefon használati szabályzat célja...3 2. Társaság

Részletesebben

A GLOBAL Faktor Pénzügyi Szolgáltató. Panaszkezelési szabályzata

A GLOBAL Faktor Pénzügyi Szolgáltató. Panaszkezelési szabályzata 48/2007.-ESZ-2146/1. Hatályos: 2008. 3. sz. melléklet A GLOBAL Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Érvényes: 2013. április 09. Utolsó módosítás: 2014. április 09. A GLOBAL

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK I 50083/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata az ERSTE Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye:

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ELNÖK Ügyiratszám: EBH/585/2012

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ELNÖK Ügyiratszám: EBH/585/2012 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ELNÖK Ügyiratszám: EBH/585/2012 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) kérelmezőnek a Dr. D. A. ügyvéd által képviselt Fővárosi Önkormányzat ÉPTISZK Gazdasági

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban 1. Milyen munkát lehet vállalni EF-ban? -mezőgazdasági idénymunkát, - turisztikai idénymunkát - alkalmi munkát. 2. Hány főt alkalmazhatnak

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Iktatószám: 1314-9/2011. Ügyintéző: Dr. Gazdig Mária Tárgy: Látóképi Tófürdő fürdővíz profiljának megállapítása HATÁROZAT A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi

Részletesebben

NYILATKOZAT. 2. A telephely (székhely) állapota: A telephely (székhely) pontos címe, helyrajzi száma:...

NYILATKOZAT. 2. A telephely (székhely) állapota: A telephely (székhely) pontos címe, helyrajzi száma:... A felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet telephelyén (székhelyén) fennálló, vagy telephelyéről (székhelyéről) származó környezeti károsodásokról és környezeti terhekről.

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-50044/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PANASZÜGYINTÉZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A PANASZÜGYINTÉZÉSRŐL 1. számú melléklet TÁJÉKOZTATÓ A PANASZÜGYINTÉZÉSRŐL Tisztelt Ügyfelünk! Tekintettel arra, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Bank) alapvető célja, hogy

Részletesebben

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfél-beléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri

Részletesebben

NEMTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 5/2015. sz. jegyzőkönyve. a 2015. március 4 én megtartott ülésről

NEMTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 5/2015. sz. jegyzőkönyve. a 2015. március 4 én megtartott ülésről NEMTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 5/2015. sz. jegyzőkönyve a 2015. március 4 én megtartott ülésről 1 Jegyzőkönyv Készült: Nemti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2015. március

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

hozom: A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

hozom: A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-9206/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK ÉS TAGÖNKORMÁNYZATAINAK VÁLASZTÁSI KÓDEXE

A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK ÉS TAGÖNKORMÁNYZATAINAK VÁLASZTÁSI KÓDEXE A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK ÉS TAGÖNKORMÁNYZATAINAK VÁLASZTÁSI KÓDEXE Preambulum A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, tagönkormányzataival (továbbiakban: hallgatói

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

H A T Á R O Z A T-ot.

H A T Á R O Z A T-ot. 1 Ikt. sz.: 635/ 8 /2010. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 e -mail cím:dont obi zottsag@ koz be szerzesek-tanac

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember

Részletesebben

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1 Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-67/2015. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel!

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 18-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 18-án tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 18-án tartandó ülésére Tárgy: Javaslat a és a között létrejött vagyonkezelési szerződés módosítására Előterjesztő: Tóth József polgármester Előkészítő:

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013.

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. Az Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár Panaszkezelési Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) az irányadó hatályos jogszabályok

Részletesebben

amely készült a Képviselő-testület 2008. július 3-án 17.00órakor megtartott üléséről

amely készült a Képviselő-testület 2008. július 3-án 17.00órakor megtartott üléséről Tokodaltáró község Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzőkönyv amely készült a Képviselő-testület 2008. július 3-án 17.00órakor megtartott üléséről Ülés helye: Polgármesteri Hivatal, Rendezvény terem

Részletesebben

AJÁNLÁST. A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa a Pénzügyi Szolgáltató részére az alábbi ajánlást teszi:

AJÁNLÁST. A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa a Pénzügyi Szolgáltató részére az alábbi ajánlást teszi: A-PBT-A-23/2014. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület a B.R.G. kérelmező (xxx; a továbbiakban: Kérelmező) ABC Biztosító (yyy; a továbbiakban: Pénzügyi Szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére indult, xxx

Részletesebben

MAGYAR ZÁLOGHITEL FAKTORÁLÓ ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

MAGYAR ZÁLOGHITEL FAKTORÁLÓ ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA MAGYAR ZÁLOGHITEL FAKTORÁLÓ ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2015. május 11. napjától visszavonásig Hatályba léptette: 2015. május 11. napján

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FC-I-1297/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó határozata az MKB Bank Zrt.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FC-I-1297/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó határozata az MKB Bank Zrt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FC-I-1297/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó határozata az MKB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest,

Részletesebben

Pénztárak Etikai Bizottsága Eseti Döntőbizottsága. határozata

Pénztárak Etikai Bizottsága Eseti Döntőbizottsága. határozata Pénztárak Etikai Bizottsága Eseti Döntőbizottsága határozata Az Életút Első Országos Nyugdíjpénztár panaszos által az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár I. r. és az ING Magánnyugdíjpénztár II. r. panaszlottak

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Alapító ( - Fővárosi Bíróságon 60468/96 nyilvántartási szám alatt bejegyzett) Budafoki Nyolcévfolyamos Oktatásért Alapítvány (Alapítvány) Alapító Okiratát -

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2008. április 30-án tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2008. április 30-án tartandó ülésére GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Hozzájárulás Dr. Balsainé Dr. Pap Zsuzsanna fogszakorvos által ellátott fogorvosi

Részletesebben

33.M.2714/2006./23. A Magyar Köztársaság Nevében!

33.M.2714/2006./23. A Magyar Köztársaság Nevében! Fővárosi Munkaügyi Bíróság 1027 Budapest, Gyorskocsi u. 52. 33.M.2714/2006./23. A Magyar Köztársaság Nevében! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete,..... (1051 Budapest,

Részletesebben

SZBK/172-32/2014. Határozat jogerős: 2014. június 25. Ügyintéző: Szabó Miklós : (06-56) 512-331 : (06-56) 512-337 E-mail: miklos.szabo@mbfh.

SZBK/172-32/2014. Határozat jogerős: 2014. június 25. Ügyintéző: Szabó Miklós : (06-56) 512-331 : (06-56) 512-337 E-mail: miklos.szabo@mbfh. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG SZBK/172-32/2014. Ügyintéző: Szabó Miklós : (06-56) 512-331 : (06-56) 512-337 E-mail: miklos.szabo@mbfh.hu Határozat jogerős: 2014. június

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT. 2012. október 11.

Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT. 2012. október 11. Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT 2012. október 11. 1 Alulírott alapító a Ptk. 74/A-G -ai alapján a következők szerint rögzíti egységes szerkezetben 2012. október 11. a Sárospataki Theologiai

Részletesebben

(egységes szerkezetben a 11/2015. (III.18.) önkormányzati rendelettel)

(egységes szerkezetben a 11/2015. (III.18.) önkormányzati rendelettel) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (I.30) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről (egységes szerkezetben a 11/2015. (III.18.) önkormányzati

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Tevel Község Helyi Választási Bizottsága ülésérıl

JEGYZİKÖNYV. Tevel Község Helyi Választási Bizottsága ülésérıl JEGYZİKÖNYV ülésérıl Az ülés helye: Az ülés ideje: Az ülés tárgya: Tevel, Fı u. 288. Tanácsterem 2010. augusztus 25. nap 16.00 óra Kisebbségi önkormányzati képviselıjelöltek nyilvántartásba vétele Jelen

Részletesebben

Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok. Pályázói kérdések 26. hét

Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok. Pályázói kérdések 26. hét Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Pályázói kérdések 26. hét Kérdések befogadásának határideje: 2012. június 27., 12.00 óra Válaszok közzétételének ideje: 2012. június 29., 14.00 óra 1. A Közös Magvető

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. október 27-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati számviteli-pénzügyi szoftver beszerzése

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. október 27-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati számviteli-pénzügyi szoftver beszerzése 12.143-1/2010. ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. október 27-i ülésére Tárgy: Önkormányzati számviteli-pénzügyi szoftver beszerzése Előterjesztő: Dr. Kelemen Márk

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 4-én tartandó rendkívüli ülésére

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 4-én tartandó rendkívüli ülésére HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/180-6/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. május 29-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek az eljárás alá vont ellen előterjesztett kérelmét érdemi vizsgálatot követően

H A T Á R O Z A T. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek az eljárás alá vont ellen előterjesztett kérelmét érdemi vizsgálatot követően EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/3/11/2011 Előadó: Dr. Varga Judit H A T Á R O Z A T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek az eljárás alá vont ellen előterjesztett kérelmét érdemi vizsgálatot

Részletesebben

Á Általános iskola 5-8. évf. K Középiskola 7-13. évf.

Á Általános iskola 5-8. évf. K Középiskola 7-13. évf. DUNAHARASZTI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK OKTATÁSI, MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁGA ÁLTAL KIÍRT "DUNAHARASZTI DIÁKÖSZTÖNDÍJ-PÁLYÁZAT 2011" Beadási határidő: 2011. június 24. 10 óra Aláírás nélküli

Részletesebben

Budapest, 2014. április 3. P.H. dr. Karas Monika s.k. elnök

Budapest, 2014. április 3. P.H. dr. Karas Monika s.k. elnök Ügyiratszám: BI/1284-5/2014. Tárgy: egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölése telefonhálózathoz való hozzáférés vonatkozásában Ügyintéző: Dr. Csorba Imre HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/26124-8/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a támogatás közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1250/2014. (XII.16.)

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült 2014. május 8-án, Pinnye község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi Községháza nagytermében tartott ülésén.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült 2014. május 8-án, Pinnye község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi Községháza nagytermében tartott ülésén. Pinnye község Önkormányzata P I N N Y E Arany J. u. 15. 9481. /Tel.: 99/536-025/ 1-3/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült 2014. május 8-án, Pinnye község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi Községháza

Részletesebben

15746-1/2015 I. TÉNYÁLLÁS

15746-1/2015 I. TÉNYÁLLÁS 15746-1/2015 Állásfoglalás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban A Társaság

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

Ha nomád szolgáltatása is van, akkor kérem összevontan adja meg a helyhez kötött szolgáltatással! * 70157

Ha nomád szolgáltatása is van, akkor kérem összevontan adja meg a helyhez kötött szolgáltatással! * 70157 Adatlap Elektronikus hírközlési szolgáltatások minőség megfelelőségének igazolásához Szolgáltatástípus neve: Internet hozzáférési (elérési) szolgáltatás helyhez kötött Ha nomád szolgáltatása is van, akkor

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-4978/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az ERSTE Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

Készülék kölcsönzésére és használatára vonatkozó szerződés természetes személy felhasználók számára

Készülék kölcsönzésére és használatára vonatkozó szerződés természetes személy felhasználók számára Készülék kölcsönzésére és használatára vonatkozó szerződés természetes személy felhasználók számára mely létrejött egyrészről az alább megjelölt Tulajdonos Elnevezése: Siketek és Nagyothallók Országos

Részletesebben

ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ HATÁROZAT. A Zala Megyei Kormányhivatal által Z0/9/2011. számon nyilvántartásba vett Szociális Missziótársulat

ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ HATÁROZAT. A Zala Megyei Kormányhivatal által Z0/9/2011. számon nyilvántartásba vett Szociális Missziótársulat ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ Ügyiratszám: ZAB/090/173-5/2014. Tárgy: működési engedély módosítása Ügyintéző: Baloghné Erdei Margit Telefon: (92) 507-788 HATÁROZAT A Zala Megyei Kormányhivatal által

Részletesebben

Ha nomád szolgáltatása is van, akkor kérem összevontan adja meg a helyhez kötött szolgáltatással! * 633

Ha nomád szolgáltatása is van, akkor kérem összevontan adja meg a helyhez kötött szolgáltatással! * 633 Adatlap Elektronikus hírközlési szolgáltatások minőség megfelelőségének igazolásához Szolgáltatástípus neve: Internet hozzáférési (elérési) szolgáltatás helyhez kötött Ha nomád szolgáltatása is van, akkor

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. amely készült 2011. január 8. napján 16.15 órakor a Lipóti Sporthorgász Egyesület megismételt rendes közgyűlésén az egyesület székhelyén.

JEGYZŐKÖNYV. amely készült 2011. január 8. napján 16.15 órakor a Lipóti Sporthorgász Egyesület megismételt rendes közgyűlésén az egyesület székhelyén. JEGYZŐKÖNYV amely készült 2011. január 8. napján 16.15 órakor a Lipóti Sporthorgász Egyesület megismételt rendes közgyűlésén az egyesület székhelyén. Jelen vannak: mellékelt jelenléti ív szerint Napirendi

Részletesebben

A szabályzatot a Szervezeti és Működési Szabályzat részeként kell kezelni!

A szabályzatot a Szervezeti és Működési Szabályzat részeként kell kezelni! A szabályzatot a Szervezeti és Működési Szabályzat részeként kell kezelni! A vagyonnyilatkozat átadása, nyilvántartása, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelme, valamint a vagyongyarapodási

Részletesebben