KÚRIA Budapest Markó utca Tisztelt Kúria!

Átírás

1 KÚRIA Budapest Markó utca Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M. tér 17. I/2.) felperes jogi képviseletében az ING BIZTOSÍTÓ ZRT. (1068 Budapest Dózsa György út 84. B. ép.) alperes ellen indított perben a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf /2011/5. számon hozott ítélete ellen törvényes határidőn belül ezúton az alábbi terjesztem elő. f e l ü l v i z s g á l a t i k é r e l m e t Kérem a t. Kúriát, hogy a Pp (4) bekezdés alapján a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf /2011/5. számon hozott ítéletét a Pp és 123. rendelkezéseinek megsértésére hivatkozással hatályon kívül helyezni és kereseti kérelmünknek helyt adva új ítéletet hozni szíveskedjék. Amennyiben a t. Kúria az elsődleges kérelmünknek eleget tenni nem tud, úgy a Pp (4) bekezdés alapján a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf /2011/5. számon hozott ítéletét a Pp és 123. rendelkezéseinek megsértésére hivatkozással hatályon kívül helyezni és az első- vagy másodfokon eljárt Bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezni szíveskedjék. Indokolás 1. A másodfokon eljárt bíróság eljárása során az alábbi indokaink alapján felperes elsődleges kereseti kérelmének figyelmen kívül hagyásával hozta meg ítéletét, megszegve ezzel a Pp ában foglalt rendelkezését, mely szerint az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre Felperes az alábbi, augusztus 19. napján kelt előkészítő iratában pontosított kereseti kérelemmel fordult az elsőfokon eljárt bírósághoz. Felperes elsődleges kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által, a 027 jelű Euro Alap befektetéshez kötött biztosításhoz kapcsolódó, a 027 jelű Euró alap befektetéshez kötött biztosítási feltételei (továbbiakban Ászf.) 2. számú melléklete (továbbiakban 2. számú mellékelt) tekintetében július 01. napját követő időszakra kezdeményezett, a felperes esetében november 04. napjától figyelembe vett költség maximálás eltörlése nem vált a szerződés részévé a Ptk. 205/B. (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, mivel a felperes kifejezetten elutasította annak elfogadását. Felperes másodlagos kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a költség maximalizálás eltörlése tisztességtelen szerződési feltételnek minősül a Ptk (1) bekezdése alapján és a Ptk /A (2) bekezdés alapján, és így ezen általános szerződési feltétel semmis. 1

2 A Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf /2011/5. számon hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp (2) bekezdése alapján megváltoztatta, a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában a Fővárosi Ítélőtábla a kereset elutasítását azzal indokolta, hogy a jelen perben megállapításra irányuló keresetnek nincs helye, ugyanis a Pp alapján a megállapítási per egyik feltétele nevezetesen az, hogy a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet - nem áll fenn. Az ítélet rendelkező részében foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. A Fővárosi Ítélőtábla hivatkozott ítéletében ugyanakkor az elsődleges kereseti kérelem tekintetében egyáltalán nem döntött, ennek indokát sem adta elő. Igaz, hogy mind az elsődleges mind a másodlagos kereseti kérelem megállapításra irányuló kereseti kérelem volt, ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla döntését kizárólag az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési kikötés Ptk. 209/A. (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelemből vezette le. Ezen felül a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének végén mindösszesen egy aggálynak tekintette az elsődleges kereseti kérelmet, mely érvre álláspontja szerint egy esetleges marasztalás iránt indított perben felperes kérelme indokául hivatkozhat. A fent előadottak alapján a Fővárosi Ítélőtábla érdemben nem döntött az elsődleges kereseti kérelem tekintetében, vagyis a tekintetben hogy a 2. számú melléklet átváltási költség díjmaximalizálásának eltörlése mint egyoldalú szerződésmódosítás a 205/B. (1) és (2) bekezdés alapján nem vált a szerződés részévé A másodfokon eljárt bíróság álláspontom szerint helytelenül értelmezte jelen perben a megállapításra irányuló kereset konjunktív feltételeit tartalmazó Pp rendelkezéseit akkor, amikor az ítélet indoklásában (4. oldal 4. bekezdés) arra a következtetésre jutott, hogy felperesnek marasztalási keresetet kellett volna indítania, tekintettel arra, hogy meg tudja határozni, hogy a módosult díjtételek következtében ténylegesen mennyivel emelkedtek az átváltással kapcsolatos költségei. Jelen perben benyújtott kereseti kérelem felperes Ptk. 205/B. (1)-(2) bekezdéseiben biztosított jogainak megóvása kizárólag jelen perben benyújtott keresetlevél útján volt lehetséges. Alperes április 15. napján írásban arról értesítette felperest, hogy az Ászf. 2. számú mellékletét egyoldalúan módosította, mely módosítás az átváltási költségek tekintetében július 01. napját követő biztosítási évfordulótól lép hatályba, felperes esetében november 04. napján. Felperes azonnal jelezte írásban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást nem fogadja el. Annak ellenére, hogy felperes az említett levél útján a szerződésmódosítást kifejezetten elutasította, alperes ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződéskötéskor kikötött - felperes részéről vitatott egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével élve egyoldalúan jogszerűen módosíthatta a szerződést. A megállapításra irányuló kereset pontosan annak tisztázására irányul, hogy a felek között fennáll-e a vitatott jog, jogviszony, jelen esetben felperes tekintetében 2

3 hatályba lépett-e az vitatott szerződésmódosítás, így tehát a módosult jogviszony fennállása volt a per tárgya. Teljesítés követelése nyilvánvalóan nem történt. Felperesnek egészen november 04. napjáig nem is merülhetett fel alperessel szemben teljesítésre vonatkozó igénye, figyelemmel arra, hogy a felperes által vitatott általános szerződési feltétel módosítása november 04. napját megelőzően nem került alkalmazásra, hiszen felperes tekintetében a szerződésmódosítás nem is lépett hatályba, így november 04. napját megelőzően a jelentősen megnövekedett átváltási költség egyetlen alkalommal sem került levonásra felperes befektetéséből. Marasztalásra irányuló kereset azon túl, hogy november 04. napját megelőzően idő előtti követelés lett volna, logikailag sem felelne meg annak a célnak, hogy felperes Ptk. 205/B. (1)-(2) bekezdéseiben biztosított jogait érvényesítse, hiszen a szerződésmódosítás hatályba lépését követően benyújtott megállapításra irányuló kereset nem állná meg a helyét figyelemmel arra, hogy ráutaló magatartással, az első eltúlzott mértékű átváltási költség megfizetésével felperes tulajdonképpen kifejezetten elfogadta volna az egyoldalú szerződésmódosítást, melynek eredményeképpen vitathatatlanul a szerződés részévé vált volna az egyoldalúan módosított rész, valamint a szerződés módosításának egyoldalú lehetősége is. Előadom továbbá, hogy a Fővárosi Ítélőtábla amellett, hogy a Pp rendelkezéseit a fent részletezett indokaim alapján helytelenül értelmezte, Ptk. 209/B. (1) bekezdését is helytelenül alkalmazta. Álláspontom szerint a Ptk. 209/B. (1) bekezdése mely alapján az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól a Ptké. II. 5. -ában megjelölt szervezetek perbeli legitimációját igazolja, nem pedig arról szól, hogy megjelölt szervezetek közérdekű a megállapításra irányuló kereset konjunktív feltételeinek vizsgálata alól mentesül. 2. Álláspontunk szerint az első fokon eljárt bíróság helyesen döntött, mikor megállapította, hogy a per tárgyát képező Ászf. módosítás mely a szerződés megkötésekor megállapított és felperes által elfogadott költségekhez képest 208- szoros költségnövekedést eredményezett - nem vált a szerződés részévé Megítélésünk szerint sem a 027 jelű Euró alap befektetéshez kötött biztosítási feltételei (Ászf.) sem pedig annak 2. számú melléklete nem tartalmaz olyan világos és közérthető rendelkezést, mely alperes számára biztosítaná az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Alperes által többször hivatkozott rendelkezés, mely álláspontja szerint az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé teszi, így hangzik: Ez a melléklet a szabályzatban meghatározott, a tartam során módosuló adatokat tartalmazza. A módosuló tételeket dőlt betűk és számok jelzik. (Ászf. 2. számú mellékletének 1. mondata). Az Ászf. 2. számú mellékletének hivatkozott mondata nem az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét fogalmazza meg egyértelműen, világosan és közérthetően, hanem a szerződésmódosítás megjelenítésének módját jelzi. Sem az Ászf. sem pedig annak 2. számú melléklete nem tartalmazza egyértelműen az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét (szó szerint ez a kifejezés egyik 3

4 okiratban sem szerepel), melyre mindösszesen - adott díjtételek vonatkozásában is csak - utalások vannak. Az Ászf. átváltásról szóló 11. pontja sem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a 2. számú mellékletben felsorolt költségek tekintetében az Ászf. egyoldalúan módosítható lenne alperes részéről. A kérdéses szakasz így szól: 11. Átváltás A szerződő kérésére a befektetési egységek bármikor más eszközalap(ok)ba helyezhetők. A befektetési egységek átváltása vételi áron történik, azaz az egységek vételi áron kerülnek levonásra az eszközalap(ok)ból és vételi áron kerülnek jóváírásra a szerződő által megjelölt eszközalap(ok)ban. Az átváltásra azon értékelési napon kerül sor, amikor a szerződő kérésének a biztosítóhoz történő beérkezése időpontjára vonatkozó vételi árak rendelkezésre állnak. Egy biztosítási év során az első átváltás költségmentes, a további átváltásokért a biztosító a szerződés 2. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott átváltási költséget vonja le a szerződő számlájáról az átváltásnál alkalmazott vételi áron. Átváltás minden esetben csak azonos típusú befektetési egységre történhet. Az Ászf. fent hivatkozott, az átváltásról szóló 11. pontja nem tartalmaz olyan kifejezést, mely az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségére utalna. Tájékoztatom a t. Kúriát, hogy az Ászf. Egyéb pontjai, ahol alperes az egyoldalú módosítás jogával élni kívánt, kifejezetten tartalmazzák ennek lehetőségét: 5.c) pont: Az eseti díj minimális összege a szerződés 2. számú mellékletének 8.1 pontjában található. A minimumdíj változásáról a biztosító a szerződőt értesíti ; 8.d) pont: A szerződés létrejöttekor érvényes kezelési díjat a szerződés 2. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza. Az éves kezelési díj a biztosítás tartama során változhat, de nem haladhatja meg az 1,5%-ot. A biztosító az eszközalap kezelési díjának változásáról a szerződőt tájékoztatja ; 13.e) pont: Az adminisztrációs költség kezdeti összegét a szerződés 2. számú mellékletének 2. pontja tartalmazza. Az adminisztrációs költség naptári évenként legfeljebb a 14.d) pont szerint felajánlott automatikus díjnöveléssel egyező mértékben változhat. Az adminisztrációs költség változásáról a biztosító a szerződőt a következő biztosítási évforduló előtt értesíti. A fent kiemelt pontok közül az utolsó kettőnek azért is van különös jelentősége, mert az alperes részére nemcsak az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét biztosítják, - az alperes tájékoztatási kötelezettségének feltüntetése mellett - hanem az egyes költségek, díjak emelésének maximum összegét is meghatározza az Ászf. Ugyanakkor nyomatékosítom - ilyen jellegű kikötések az Ászf. átváltásról szóló 11. pontja tekintetében nincsenek. Tekintettel arra, hogy felperes és alperes a szerződés megkötésével egyidejűleg nem állapodtak meg abban, hogy alperes az Ászf. 11. pontja alapján a 2. számú melléklet 3. pontját egyoldalúan módosíthatja, így az Ászf. hivatkozott pontjának egyoldalú módosítása tehát minden jogalapot nélkülöz Tájékoztatom a t. Kúriát, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 15/2001- es, a fogyasztók pénzügyi szervezetek általi tájékoztatásáról szóló ajánlása 12. pontjában az alábbi követelményeket fogalmazza meg: 4

5 12. A fogyasztó szerződéskötés előtti megfelelő tájékoztatása alkalmas lehet arra, hogy megelőzze a pénzügyi szervezet és a fogyasztó közötti viták kialakulását. A Felügyelet ajánlja a pénzügyi szervezetnek, hogy c) általános szerződési feltétel alkalmazása esetén maradéktalanul tegyen eleget az ily módon létrejövő szerződésekre irányadó előírásoknak, különösen az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseknek, f) külön hívja fel a figyelmet arra, hogy a pénzügyi szervezetnek milyen módon van lehetősége egyoldalúan módosítani a fogyasztóval megkötött szerződést. Felperes október 26. napján aláírta a Nyilatkozatot az Euró Alap befektetéshez kötött biztosítás kiemelt feltételeiről kapott tájékoztatásról, melynek pontjai között szintén nem szerepel külön tájékoztatás a hivatkozott PSZÁF ajánlásban foglaltak ellenére az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségére. Ennek hiánya álláspontom szerint nem azt tükrözi, hogy alperes elmulasztott eleget tenni a PSZÁF ajánlásnak, hanem azt a tényt támasztja alá, hogy az általános szerződési feltételei között nem szerepelt egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége, így szükségtelen volt erre felhívnia felperes figyelmét. A fent előadottakon felül felhívom a t. Kúria figyelmét arra, hogy az alperes által a peres eljárás folyamán megjelölt - nem az ING hivatalos - honlapon összegyűjtött biztosítási feltételek között jelen per tárgyát képező Ászf július 02. napját megelőzően nem volt közzétéve. Alaptalanul hivatkozik tehát alperes arra, hogy felperes a szerződéskötést megelőzően interneten is tájékozódhatott volna, hiszen július 02. napját megelőzően nincs közzétéve sem az Ászf., sem annak 2. számú melléklete, így kérdéses, hogy a szerződés megkötése napján valóban léteztek-e, amennyiben igen, hozzáférhetőek voltak-e valamennyi fogyasztó számára a hivatkozott dokumentumok. Felperes az elsőfokú eljárás során elismerte, hogy a szerződéskötés alkalmával az alábbi dokumentumokat vette át, illetve az alábbi nyilatkozatokat írta alá, melyek között szintén nem szerepel sem az Ászf., sem annak 2. számú melléklete: Telefonos és internetes szolgáltatásaink (2008. március 28.); Nyilatkozat Az Euro Alap befektetéshez kötött biztosítás kiemelt feltételeiről kapott tájékoztatásról (2005. október 26.); Nyilatkozat az ügyfél-tájékoztatásról (2005. október 26.) kitöltetlen nyilatkozat Hozzájáruló nyilatkozat személyes adat továbbításhoz (2005. október 26.); Nyilatkozat a tényleges tulajdonos személyéről (2005. október 26.); Életbiztosítási ajánlata befektetéshez kötött biztosításokhoz (2005. október 26.); Kedvezményezett jelölő nyilatkozat (2005. október 26.); Nyilatkozat a töredékdíj kezeléséről (2005. október 26.); Nyilatkozat a biztosítási kötvény és a termékismertető átvételéről (2005. november 18.) Nyilatkozat Direkt szolgáltatás igénybevételéről (2007. december 10.) Kétség esetén a Ptk. 205/A. (2) bekezdése alapján általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg 5

6 megtárgyalták, beleértve az egyoldalú módosítás lehetőségét, melyre a hivatkozott PSZÁF ajánlás alapján külön fel is kellett volna hívnia alperesnek a felperes figyelmét. Figyelemmel arra, hogy a kitöltetetlen nyilatkozat és a megjelölt honlap ennek igazolására alkalmatlan, álláspontom szerint alperest, mint általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a biztosítási ajánlat aláírását megelőzően felperessel minden szerződési feltételt, beleértve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét megtárgyaltak. Ennek igazolására az elsőfokú eljárás során nem került sor Álláspontom szerint az elsőfokon eljárt bíróság helyesen állapította meg, hogy az általános szerződési feltételek módosulásánál is figyelemmel kell lenni a Ptk. 205/B. (1)-(2) bekezdésében foglaltakra. Alperes álláspontját mind az elsőfokú mind a másodfokú eljárásban általánosításokra alapozza. A pénzügyi szervezetek szokásos szerződéses gyakorlatának valóban megfelel, ha az általános szerződési feltételekben meghatározott költségeket a szolgáltató egyoldalúan módosíthatja, amennyiben a szerződéskötés alkalmával külön felhívta a fogyasztó figyelmét ennek lehetőségére. Ez a tény ugyanakkor nem változtat a jelen beadványunk 2.1 és 2.2 pontjaiban kifejtett álláspontunkon, mely szerint a felek között nem került olyan szerződési feltétel kikötésre, mely lehetőséget ad alperes számára, hogy a szerződési feltételeket egyoldalúan módosítsa. Annak fenntartásával, hogy vitatom az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét jelen jogviszonyban, az alábbiakra hívom fel a t. Kúria figyelmét. Ha a felek jogviszonyában létezne is egy olyan kikötés, mely felhatalmazná alperest az általa alkalmazott költségek egyoldalúan történő módosítására, alperes ezzel a jogával nem élhet korlátlanul, ahogy azt jelen esetben tette, hiszen az alábbiakban részletezett számítás alapján 208 szoros illetőleg 76 szoros költségemelést végzett, mindamellett, hogy a teljes átváltási költség konstrukcióját olyan mértékben változtatta meg, hogy felperes tekintetében a fennálló szerződés célját teljesen ellehetetlenítette. A maximum összeg eltörlésével a felperes átváltási költsége a 13. átváltástól kezdve az addigi, június 30. napjáig terjedő időszak átváltási költségének 76 szorosára, míg a szerződés kötéskori költségekhez hasonlítva 208 szorosára nőtt. (A felperes befektetésének értéke november 04-ei értéknappal ,- Euro volt, melynek 0,005%=2 288,- Euro. A szerződés megkötésekor az átváltási költség maximum 11 Euro volt, így ahhoz képest 2288/11=208 szorosára emelkedett a költség, míg július 1. napját megelőző időszakban maximum 30. Euro volt, ami a fenti eljárást figyelembe véve 76 szoros emelést jelent.). Ilyen már-már szankció jellegű költségemeléshez nyilvánvalóan nem adja hozzájárulását egyetlen fogyasztó sem, amikor elfogadja a szolgáltató részéről egyoldalú szerződésmódosításról szóló szerződési feltételt. Előadom továbbá, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét ugyan nem zárja ki, de mindenképpen korlátok közé szorítja az alábbi, felperes részéréről minden kétséget kizáróan elfogadott általános szerződési feltétel: a befektetési jegyek vételével és eladásával összefüggő közvetlen költségeit, valamint az eszközalap értékének arányában meghatározott kezelési díjat. (Felperes október 26. napján kelt Nyilatkozata Az Euro Alap befektetéshez kötött biztosítás kiemelt feltételeiről kapott tájékoztatásról). A kiemelt 6

7 feltételekről szóló tájékoztatással összhangban az Ászf. 8. c) pontja szintén csak arra jogosítja fel alperest, hogy az eszközalap értékéből levonja a befektetett eszközök vételével és eladásával, így elsősorban az eszközalap mögött álló befektetési alap befektetési jegyeinek vételével és eladásával összefüggő közvetlen költségeket. A kiemelt feltételek alapján alperes kizárólag a befektetési jegyek vételével és eladásával összefüggő közvetlen költségeit vonhatja le az eszközalap értékéből, nem pedig az alperes által indokolatlanul és egyoldalúan meghatározott összeget átváltási költség jogcímén. Összefoglalva felperes és alperes jelen per tárgyát képező szerződés megkötése során átváltási költség tekintetében egy olyan konstrukcióban egyeztek meg, melynek összegét az átváltani kívánt összeg bizonyos százalékában határoztak meg, maximum összeg megjelölése mellett, mely költség alperes átváltással kapcsolatos közvetlen költségeit fedezi. A fent előadottak figyelembe vételével helyesen állapította meg az első fokon eljárt bíróság, hogy jelen perben alkalmazandó a GK 37. számú állásfoglalás, mely alapján az általános szerződési feltételek módosításánál is figyelemmel kell lenni a Ptk. 205/B. rendelkezéseire. 3. Álláspontunk szerint a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében másodlagos kereseti kérelmünk tekintetében helytelen következtetésre jutott az alábbiak alapján Jelen kérelmem 1.2 pontjában részletesen kifejtettem a Pp ában foglaltakkal kapcsolatos álláspontomat. Figyelemmel arra, hogy a megállapítási keresetre vonatkozó mindkét törvényi feltétel fennáll a másodlagos kereseti kérelem tekintetében is, így arra vonatkozóan az alábbiakat kívánom előadni. Felperes és alperes között Euró alap befektetéshez kötött életbiztosítási szerződés jött létre. Az Ászf. 2. pontja alapján Az ING Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) ezen biztosítás szabályzata alapján a szerződő díjfizetése ellenében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, majd a)-d) pontjáig részletesen kifejti a alperes az általa vállalt szolgáltatások körét, melyek a szerződés jellegéből adódóan kizárólag a biztosításhoz köthetőek. E főszolgáltatás ellenszolgáltatása a biztosítás díja (Ászf. 5. pont). A felsorolt szolgáltatások között az eszközalapok közötti átváltás mint szolgáltatás nincs feltüntetve. Figyelemmel arra, hogy a felek között az életbiztosítási szerződés befektetési céllal jött létre, így alperes az életbiztosítással összefüggő szolgáltatásai mint főszolgáltatás mellett alperes eszközalapokat is működtet mint egyéb szolgáltatás. Az eszközalapok működtetésével kapcsolatos díjakat és költségeket mint ellenszolgáltatást az Ászf. 7., 8. d) és 9. pontjai tartalmazzák, melyek között az átváltás költsége nem szerepel. Az Ászf. 10. a) pontja alapján a fogyasztó választja meg, hogy, mely eszközalapba és milyen arányban kívánja elhelyezni a szerződés során befizetett díjat. Mind az eszközalap, mind az elhelyezési arány a fogyasztó részéről szabadon és bármikor megváltoztatható (Ászf. 11. és 12. pontja). Alperes az Ászf. valamint a Felperes október 26. napján kelt Nyilatkozata Az Euro Alap befektetéshez kötött biztosítás kiemelt feltételeiről kapott tájékoztatásról alapján alperes csupán az átváltással kapcsolatos a befektetési jegyeinek vételével és eladásával összefüggő közvetlen költségekre tart igényt. 7

8 A fentiek figyelembe vételével a 2. számú melléklet 3. pontja tekintetében a Ptk. tisztességtelen szerződési feltételre vonatkozó rendelkezései alkalmazhatóak, tekintettel arra, hogy az eszközalapok közötti átváltás lehetősége a fogyasztó részére biztosított lehetőség, nem pedig alperes által nyújtott szolgáltatás. Álláspontomat az a tény is alátámasztja, hogy az eszközalapok között történő átváltásnak nincs az alperes által meghatározott költsége mint ellenszolgáltatás, alperes csupán a befektetési jegyeinek vételével és eladásával összefüggő közvetlen költségekkel, tulajdonképpen az alperes részéről felmerült adminisztrációs költséggel terhelheti meg a fogyasztó számláját A 2. számú melléklet átváltási költségről szóló 3. pontjának módosítása, mely során az átváltási költség maximum összege törlését követően a Ptk (1) bekezdése alapján tisztességtelen szerződési feltételnek minősül az alábbi indokaink alapján. Önmagában az a tény, hogy alperes egyes fogyasztók tekintetében közel 208 szorosára növelte az átváltási költséget, megalapozza a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértését, mindamellett, hogy az alperes egyoldalúan, indokolatlanul a vele szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg az érintett általános szerződési feltételt. Az általános szerződési feltétel alperes részéről történt egyoldalú módosításáról álláspontomat jelen beadvány 2. pontjában részletesen kifejtettem. Az átváltási költség maximum összeg törlése minden tekintetben indokolatlanul történt. Alperes az elsőfokú eljárás során általánosságban kifejtette az arbitrázs tevékenység veszélyeit a biztosítottak közössége tekintetében, ugyanakkor a számok tükrében nem támasztotta alá az általános szerződési feltétel módosítását. Egyrészről alperes állítását, mely szerint felperes arbitrázs tevékenységet folytat nem támasztotta alá kimutatásokkal. Másrészről arról sem készült számokkal alátámasztott kimutatás, hogy felperes estleges arbitrázs tevékenysége a kockázatközösség 1-1 tagja tekintetében mekkora veszteséget és kárt okozott, mely alapján megállapítható lenne, hogy a kockázatközösség egyes tagjait ért veszteség és az egyoldalú szerződésmódosítás következtében felperes által, mint a kockázatközösség egy tagja által fizetendő átváltási költség egyensúlyban van-e egymással. Ennek igazolása nélkül álláspontom szerint jelen per tárgyát képező szerződésmódosítás egyoldalúan és önkényesen történt, így tisztességtelennek tekintendő. Megjegyezni kívánom, hogy felperes a rendkívül megnövekedett átváltási költségen túl az igen jelentős összegű befektetése után magasabb összegű éves alapkezelési díjat is fizet, figyelemmel arra, hogy az alapkezelési díj mértéke szintén százalékban van megadva, maximum összeg megjelölése nélkül Alperes alaptalanul hivatkozik a peres eljárás során a Ptk (6) bekezdésére és jelöli meg mentesülése jogcíméül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény 1. (3) bekezdés a), c) és e) pontjait. Előadom, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről évi CXXXV. törvény 1. (3) bekezdése a PSZÁF célját és feladatait határozza meg, nem pedig az egyes pénzügyi szervezetekét, így nem az alperes feladata az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági 8

9 kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése A fent előadottak figyelembe vételével álláspontom szerint túl közvetett az a jogszabályi előírás, melyre hivatkozással alperes élni kíván a Ptk (6) bekezdésében foglalt mentesülés szabályával. 4. Az elsőfokú és másodfokú eljárás során alperes részéről felsorakoztatott érvekre az általam előadottak közül az alábbiakat emelem ki: 4.1. Elfogadhatatlan az alperes elsőfokú eljárás során elsődleges kereseti kérelmünk tekintetében a szerződő jogainak és kötelezettségeinek egyensúlyáról részletesen kifejtett álláspontja. Álláspontunk szerint a október 26. napján a létrejött befektetéssel kiegészített életbiztosítási szerződés nem az alperes és a fogyasztók egy csoportja, hanem az alperes és felperes között jött létre. A Ptk. 205/A. (1) bekezdése alapján általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg, a Ptk. 205/B. (1) bekezdése alapján pedig az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Tekintettel a Ptk. hivatkozott rendelkezéseire, amennyiben egy, a fogyasztói szokások figyelembe vételével kialakított általános szerződési feltétel a szerződés megkötésének időpontjában a fogyasztók 99%-ának megfelel, akkor a szerződés a fogyasztók 99%-a tekintetében létrejön, a fogyasztók további 1%-a ugyanakkor dönthet arról, hogy nem köt szerződést a fennálló feltételekkel. Ebben az esetben alperes által kifejtett álláspont megállja a helyét, hiszen a fogyasztók 99%-ával érvényesen köt szerződést. Fennálló szerződések esetében ugyanakkor az általános szerződési feltételek módosítása tekintetében a fentebb kifejtett álláspont nem állja meg a helyét, hiszen ha a fogyasztók 1%-ának nem felel meg az általános szerződési feltétel módosítása, azt nem fogadja el, valószínűsíthető, hogy magát a szerződést sem kötnék meg. Az egyes fogyasztót nem lehet kényszeríteni olyan általános szerződési feltétel elfogadására, legyen az egyébként tisztességes vagy tisztességtelen szerződési feltétel - mely a fogyasztó szerződéses akaratával ellentétes, arra hivatkozással, hogy a fogyasztók nagy többségének megfelel a módosított általános szerződési feltétel. Továbbá a polgári jog szabályaival sem összeegyeztethető ez az álláspont. A perbeli jogviszony esetében egyértelmű, hogy felperes nem kötött volna szerződést alperessel, ha a szerződés megkötésének napján az átváltási költség összege kizárólag százalékban kerül megadásra, az átváltási költség maximalizálása nélkül, hiszen felperes elsősorban azért kötött szerződést alperessel, mert alperes egy rugalmas befektetési lehetőséget kínált számára korlátlan átváltási lehetőséggel, alacsony átváltási költséggel, így mindenképp 9

10 helytálló a Ptk (1) bekezdés c) pontjában foglaltak vizsgálata az egyoldalú szerződésmódosítás hatályba lépését követően Felhívom a t. Kúria figyelmét a PSZÁF 1/2011. (IV.29) számú ajánlására, mely alapján a PSZÁF követendő gyakorlatnak tartja, hogy a %-ban meghatározott, a fogyasztó szerződéses kötelezettségének nem-, vagy késedelmesen történő teljesítése esetére felszámított díjak és költségek kialakításánál a pénzügyi szervezetek a prudens működés sérelme nélkül igyekezzenek maximális összeghatár megadásával egyértelműen meghatározni azok felső határát, ezzel elkerülve, hogy a díjak illetve költségek a szolgáltatással arányban nem álló módon irreális mértéket öltsenek. Álláspontom szerint alperes alaptalanul hivatkozik arra, hogy a PSZÁF 1/2011. (IV.29) számú ajánlása jelen esetben nem alkalmazandó, mert a per tárgyát képező egyoldalú szerződésmódosítás nem késedelmi kamatra vagy a fogyasztó szerződéses kötelezettségének késedelmes teljesítése esetén felszámítandó díjra vonatkozik. A PSZÁF ajánlásban a szabályozó eszköz jellegére tekintettel nem taxatív felsorozást tartalmaz, az ajánlás hivatkozott pontja elsősorban a pénzügyi szervezetek által a követendő gyakorlatra hívja fel a figyelmet. A fent előadott indokaink alapján megállapítható, hogy a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla ítélete a Pp és 213. rendelkezéseibe ütközik, ezért jogszabálysértő. Kérem a t. Kúriát, hogy a Pp (4) bekezdés alapján a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf /2011/5. számon hozott ítéletét a Pp és 123. rendelkezéseinek megsértésére hivatkozással hatályon kívül helyezni és kereseti kérelmünknek helyt adva új ítéletet hozni szíveskedjék. Amennyiben a t. Kúria az elsődleges kérelmemnek eleget tenni nem tud, úgy a Pp (4) bekezdés alapján a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf /2011/5. számon hozott ítéletét a Pp és 123. rendelkezéseinek megsértésére hivatkozással hatályon kívül helyezni és az első- vagy másodfokon eljárt Bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezni szíveskedjék. Kérem, hogy a felülvizsgálati kérelmet a t. Kúria tárgyaláson szíveskedjen elbírálni. A pertárgyértéket az Itv. 39. (3) bekezdés d) pontja alapján ,- Ft összegben jelölöm meg. Az Itv. 50. (1) bekezdése alapján a jelen beadványon Ft összeget illetékbélyegben lerovok. Kelt Budapesten, június hó 12. napján Tisztelettel: Placz József képviseletében Dr. Zelles Zoltán ügyvéd Zelles és Társa Ügyvédi Iroda 10

11 (1026 Budapest, Pasaréti út 52/b 11