AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ"

Átírás

1 AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság Országgyűlése elfogadta és október 23-ával hatályba léptette az évi XXXI. törvényt, mely formáját tekintve az Alkotmányt módosító törvény, tartalmilag azonban új Alkotmánynak tekinthető. A módosítást követően Alkotmányunk 1. -a a köztársasági államformát rögzíti, míg a 2. a Magyar Köztársaságot független, demokratikus jogállamként határozza meg. A jogállamiság követelménye amint azt az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette -, hogy az államszervezet a hatalommegosztás elvére épüljön, mely a magyar államszervezet legfontosabb szervezeti és működési alapelve. Ennek egyik alapeleme a független és önálló bírói hatalom megteremtése. Az igazságszolgáltatásban - a fenti rendelkezésekre is figyelemmel a reformfolyamat kezdő időpontjának a rendszerváltás időpontja, azaz év tekinthető. Az igazságszolgáltatás alapvető feladatainak a) a jogviták eldöntése, b) a jogsérelem megállapítása, - az egyedi közigazgatási határozatok felülvizsgálatán keresztül a végrehajtó hatalom működésének törvényessége feletti ellenőrzés, - teljesítése céljából elengedhetetlen a bíróságok függetlensége. Másrészről az önálló és független bírói hatalom megteremtésének alapja az, hogy a bíróság, mint a szuverinitásból származó ítélkező funkció gyakorlója a hatalom egy szeletének hordozója is. Közte és az államszervezet más intézményei között intézményesült kapcsolat áll fenn. Az egyes állami funkciókat a szabadság megvédése, az önkényuralom megakadályozása céljából el kell választani egymástól. Ebben a konstellációban a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között a bírói hatalom a mérleg nyelve, amely a két hatalmi ág között egyensúlyoz a hatalomkoncentráció elkerülése céljából. Az 1989-ben elfogadott, fentebb említett Alkotmánynovella azonban a bírói szervezettel foglalkozó X. fejezetet alig módosította, az alkotmányos keretszabályokat kitöltő, a bíróságokról szóló évi IV. törvényben is csak a legfontosabb módosításokat végezték el. Nevezetesen az alábbiakat: - a köztársasági államforma bevezetésével a bíró kinevezésének joga a köztársasági elnök kezébe került (1989. évi XLII. törvény), - rögzítették a bírák pártatlanságának tilalmát, - megszüntették a Legfelsőbb Bíróság elnökének az Országgyűlés felé fennálló politikai felelősségét, - megteremtették a közigazgatási bíráskodás alapjait, de külön közigazgatási bíróságok nem létesültek ben a Parlament törvényt alkotott a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozó előmenetelésről és javadalmazásáról. - Lényegileg változatlan maradt az igazságügy-miniszternek a bíróságok külső igazgatásával és a bíró kinevezésével kapcsolatos hatásköre, bár tény, hogy az ún. általános felügyeleti jogköre de facto január 1-jével, de jure január 1-jével megszűnt. Az igazságügyi (külső) igazgatás területén az igazságügy-miniszter jogait később az évi LXVII. törvény korlátozta azzal, hogy az igazgatásban a bírói önkormányzati szerveknek (megyei összbírói értekezletek, kollégiumok, megyei bírói tanácsok, országos bírói tanács) is teret engedett. Így a bírák által választott testületnek az Országos Bírói Tanácsnak egyetértési és véleményezési szinten beleszólási joga volt az igazságügyi miniszter bíróságokat érintő döntéseibe. A megyei bíróságokon az összbírói értekezlet választotta meg a bírák Fegyelmi Tanácsát, amely azt jelentette, hogy a bírák fegyelmi felelősségre vonását a bíróság elnöke csak

2 2 kezdeményezhette, de magát a fegyelmi eljárást a Fegyelmi Tanács folytatta le és szabta ki az esetleges fegyelmi büntetést. A fenti változtatások ellenére is elmondható azonban, hogy a bíróságok működése nem felelt meg az Alkotmány 50. (1) bekezdésében foglaltaknak. A bíróságok leterheltsége jelentős mértékben nőtt, melynek következményeként a büntető ítélkezésben az időszerűség követelményének és ezzel összefüggésben a büntetési célok megfelelő érvényre juttatásának nem lehetett eleget tenni, a civil jogi bíráskodás területén pedig a megoldatlan emberi konfliktusok továbbélése mellett olyan anomáliákkal találkozhattunk mint pld. az önbíráskodás és a pénzbehajtás. Jelentős mértékben megnőtt a Legfelsőbb Bíróság munkaterhe. A Legfelsőbb Bíróság a megnövekedett ítélkezési feladatai mellett egyre kisebb szerepet tudott vállalni az alsóbb szintű bíróságok ítélkezésének szakmai irányításában, segítésében. Az 1990-es évek közepén társadalmi szinten, a szakmai közösségekben és az egyes szakemberekben is egyre erősödött az igény és az elhatározás az igazságszolgáltatás korszerűsítésére vonatkozó reformfolyamat továbbvitelére. Ennek nyomán született meg az 1099/1996. (X. 01.) Kormányhatározat, amely a bíróságokra vonatkozó jogszabályok reformprogramjának és a bírósági szervezet hatékonyabb működését szolgáló intézkedések koncepcióját tartalmazza. Ez írta elő a bírósági szervezet, a bírák és a bírósági dolgozók jogállására és javadalmazására vonatkozó törvények elkészítését (mivel a korábbi évi IV. törvényben történő szabályozást nem tartotta elegendőnek), a bírósági működési költségek (épület, informatikai stb.) folyamatos ütemezését, a bírósági ügyintézők képzését. A fentiekben rögzített tények is tanúsítják, hogy a rendszerváltást követően szinte folyamatosan az alkotmányjogi viták kereszttüzében állt az igazságszolgáltatásra vonatkozó joganyag reformja, amely az évi LIX. törvényen végrehajtott alkotmánymódosításban és az évi LXV-LXXIII. törvényekben öltött jogszabályi testet. II. Az évi LIX. törvénnyel végrehajtott alkotmánymódosítást tekinthetjük az igazságszolgáltatási reform egyik legjelentősebb állomásának. E törvény elfogadásával alkotmányos szabályozást nyert a négyszintű bírósági szervezeti rendszer, a munkaügyi bíróság külön bírósági jellege, valamint az, hogy a bíróságok igazgatása az erre a célra létrehozott Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) feladata lett, a bírói önkormányzati szervek közreműködése mellett. Megfogalmazást nyert, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve és az, hogy a Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek. Az Alkotmány most már önállóan tartalmazza a társas bíráskodás alapelvét, fenntartva továbbra is a lehetőséget a törvény általi korlátozásra (Be., Pp. által). A néprészvétel alapelvét immár nem főszabályként határozza meg azáltal, hogy megfogalmazása szerint a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. Alkotmányos szintű megfogalmazást nyert továbbá, hogy egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. A jogalkotó a korábbi, bíróságokra vonatkozó szabályozással formáját tekintve is szakított akkor, amikor külön törvényben rendezte a bírósági szervezetre, a bírák jogállására és az igazságügyi alkalmazottak jogállására vonatkozó szabályokat. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (Bsz.) a szervezet reformja terén három kérdésben hozott lényegi változást. A Legfelsőbb Bíróság

3 3 különállásának megszüntetésével egy egységes belső szervezetet hozott létre, biztosította a bírói szervezet számára a saját költségvetést azzal, hogy az Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetéből történt kivétellel a bíróságok költségvetését önálló fejezetté tette és önálló független igazgatási rendszert teremtett. A törvényes bíróhoz való jogot alapelvként deklarálta, a jogviták ésszerű határidőn belüli elbírálását a bíróságok kötelezettségévé tette. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény (a továbbiakban Bjt.) a bírákra terjed ki, akik az ítélkezést gyakorolják, jogállásukat és munkavégzésüket minden tekintetben a bírói függetlenség és pártatlanság követelménye határozza meg és hatja át. Az új rendelkezések jelentősen szigorították a bíróvá válás feltételeit, bevezették az első, határozott idejű bírói kinevezést, általánossá vált a bírói állások betöltése tekintetében a pályázati rendszer. A törvény részletesen taglalja a bírói jogait és kötelezettségeit. A bíró munkájának értékelése tekintetében szakítva a korábbi egyszeri, 3 év utáni bíróvizsgálat gyakorlatával az első kinevezést követő 15 évi időtartamra háromszori kötelezettségként írja elő a szakmai kontrolt. A jogszabály új alapokra helyezi az előmeneteli és javadalmazási rendszert, a bírák illetményalapját a köztisztviselőkétől függetlenül határozza meg. A törvény rendelkezik az ítélkezésben részt vevő ülnökök jogállásáról és javadalmazásáról, ítélkező tevékenységükkel összefüggésben. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló évi LXVIII. törvény (Iasz.) személyi hatálya a bírósági fogalmazóra, a bírósági titkárra, az igazságügyi szakértőkre és szakértőjelöltre, tisztviselőre, az ügykezelőre és a fizikai dolgozóra terjed ki. E törvény részletesen taglalja az igazságügyi alkalmazottá válás szakmai és egyéb feltételeit. Rendelkezik az igazságügyi alkalmazottak rendszeres szakmai értékeléséről, az előmeneteli és javadalmazási rendszert elválasztotta a köztisztviselőitől. A továbbiakban az évtől megindult igazságszolgáltatási reform eredményeként kialakult intézményrendszer néhány fontosabb eleméről szeretnék tájékoztatást adni: III. A bíróságok szervezete Magyarországon A magyar bírósági szervezet négy szintre tagozódik. E szervezeti rendszerbe nem tartozik bele az óta működő Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság feladata a jogszabályok elsősorban a törvények alkotmányossági kontrolja. E bíróság a működésének 16 esztendeje alatt számtalan nagy jelentőségű döntést hozott. A rendes bírósági szervezet első lépcsője a helyi (városi, kerületi) bíróság. E bíróságok elsőfokon járnak el, azaz minden olyan ügy helyi szintre tartozik, amelyet az eljárási törvények nem utalnak megyei (fővárosi) bírósági hatáskörbe. A helyi bíróságok közé soroljuk a munkaügyi bíróságokat is azzal, hogy ezek a bíróságok (az országban 20 munkaügyi bíróság működik megyénként és a fővárosban 1-1) elsősorban a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból (pld. közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyból) származó perekben járnak el. A helyi munkaügyi bíróságokon a bírák 3 tagú tanácsban (1 hivatásos bíró és 2 nem hivatásos bíró), bizonyos esetekben egyes bíróként járnak el. A rendes bírósági szervezet második lépcsője a megyei (fővárosi) bíróság. E bíróságok elsősorban másodfokon járnak el elbírálják az adott megyébe (fővárosba) tartozó városi (kerületi) és munkaügyi bíróságok által elsőfokon hozott határozatokat.

4 4 Az eljárási törvények határozzák meg, hogy a megyei (fővárosi) bíróságok mely ügyekben járnak el elsőfokon. Ezek az ügyek mind a büntető, mind a civilisztikai ügyszakban jelentősebb súlyú, nagyobb perértékű ügyek. Pld. a büntetőügyekben a megyei (fővárosi) bíróságok elsőfokon járnak el az életelleni ügyekben: emberölés, emberölés kísérlete, halált, illetve életveszélyt okozó testi sértés ügyekben. A civlisztikai ügyekben a megyei (fővárosi) bírósági hatáskörbe tartoznak a cégek bejegyzésével, törlésével, végelszámolásával, felszámolásával kapcsolatos ügyek, az 5 millió forint perértéket meghaladó vagyonjogi perek, közigazgatási perek. A megyei (fővárosi) bíróságokon másodfokon 3 hivatásos bíróból álló tanácsban, elsőfokon pedig egyes bíróként vagy 1 hivatásos bíróból és 2 ülnökből álló tanácsokban járnak el a bíróságok. A megyei (fővárosi) bíróságokon bírói tanácsok, büntető, gazdasági, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. A megyei (fővárosi) bíróságokat az elnök vezeti és ő gyakorol felügyeletet az adott megyéhez (fővároshoz) tartozó helyi (városi, kerületi) (és munkaügyi) bíróságok felett is. Minden megyei (fővárosi) bíróság önálló költségvetéssel rendelkező jogi személyként működő szervezeti egység. A megyei (fővárosi) bíróság költségvetéséből történik a helyi bíróságok finanszírozása is. A rendes bírósági szervezet harmadik lépcsője az ítélőtábla január 1-től 3 ítélőtábla, január 1-től pedig további 2 ítélőtábla alakult. Kizárólag másodfokú bíróságként működnek regionális bíróságok (pld. a Szegedi Ítélőtábla illetékessége Bács-Kiskun megyére, Békés megyére és Csongrád megyére terjed ki). Azokban az ügyekben járnak el másodfokon amelyekben a megyei (fővárosi) bíróságok hoznak elsőfokon döntéseket. Az ítélőtáblák a régiójukba tartozó megyei bíróságok tekintetében igazgatási feladatokat nem látnak el. A rendes bírósági szervezet negyedik lépcsője, legfelsőbb szintje a Legfelsőbb Bíróság. Az ítélőtáblák megalakulásának, működésük megkezdésének az időpontjától a Legfelsőbb Bíróság feladata is átalakult. Jelenleg két alapvető feladata van: - A jogerős bírósági határozatokkal szemben előterjesztett rendkívüli perorvoslatok, az ún. felülvizsgálati kérelmek elbírálása A felülvizsgálati kérelmet a megyei (fővárosi) bíróságokon és az ítélőtáblákon a másodfokú eljárást követően jogerőre emelkedett határozatok ellen lehet benyújtani. Ilyen esetekben az eljárásban kötelező az ügyvédi részvétel. A felülvizsgálati kérelem kedvező elbírálására csak akkor kerülhet sor, ha a jogerős határozatok megtámadása azon alapul, hogy az alsóbb szintű bíróságok jogszabálysértést követtek el a határozatuk meghozatala során. - A Legfelsőbb Bíróság második fontos feladatköre annak biztosítása, hogy az alsóbb szintű bíróságok ítélkezése az egész országban egységes legyen. Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság az alsóbb szintű bíróságokra kötelező erejű jogegységi döntéseket hoz. A Legfelsőbb Bíróság abban az esetben hoz ilyen döntéseket, amennyiben bizonyos elvi kérdésekben ellentétes bírói gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatok születtek.

5 5 IV. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Az évi alkotmánymódosítás óta a bírósági szervezet igazgatását a korábbi évszázados gyakorlattal szakítva nem a végrehajtó hatalom (az Igazságügyi Minisztérium), hanem egy bírói önkormányzati csúcsszerv az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el. Ez a tanács csak a bíróságok igazgatását intézi, jogalkotási feladata nincs, ellenben az OIT jogosult a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotásának kezdeményezésére és a bíróságot érintő jogszabályok tervezetének véleményezésére. A bíróságokra vonatkozó jogszabályokat 2/3- os szótöbbséggel az Országgyűlés alkotja meg. Természetesen mindazt a joganyagot, amelyekkel a bíróságok az ítélkezésük során dolgoznak, ugyancsak a Parlament, illetve rendeletek esetében az egyes minisztériumok alkotják meg. A bíróságokra vonatkozó jogszabályok módosítása esetén az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak egyetértési joga van. Az OIT összetétele 15 fő. Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnöke. Tagjai: - az Igazságügyi Miniszter - a Parlament Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának tagja - a Parlament Költségvetési Bizottságának tagja - a Legfőbb Ügyész - az Országos Ügyvédi Kamara elnöke - 6 éves ciklusokban 9 választott bíró. Látható tehát, hogy a testületben az elnököt is beszámítva 2/3-os bírói többség érvényesül, aminek annyiban van jelentősége, hogy a határozatképességhez a tagok 2/3-ának jelenléte, a határozat meghozatalához pedig egyszerű többség szükséges. A nem bíró tagok részvételének indoka, hogy a bíróságok igazgatásában az igazságszolgáltatás általános alkotmányos követelményeinek biztosítása, a bíróságok helyzetének folyamatos megismerése e módon biztosítható. Más oldalról vizsgálva a tanács összetételét, szembeötlő, hogy annak csak 9 választott tagja van, a maradék 6 tag közül 4 tisztségénél fogva hivatalból, 2 pedig delegálás útján nyerje el mandátumát. A 9 bírótag választása két lépcsőben történik. Először a megyei bíróságok és az ítélőtábla összbírói értekezletei és a Legfelsőbb Bíróság összbírói értekezlete a bírói létszám függvényében küldötteket választ, majd a küldöttekből álló küldöttértekezlet tagjai közül megválasztja a 9 tagot és a 9 póttagot. Országosan vita folyt az OIT létszámának 15 főről 18 főre emeléséről, bevonva a közjegyzők, a bírósági végrehajtók és a hivatásos pártfogók képviselőjét is. Ezidáig azonban az OIT összetételében változás nem történt. Az OIT feladata és hatásköre: - Elkészíti a bíróságok éves költségvetési javaslatát azt a Parlament elé terjeszti. - Gyakorolja a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. - Irányítja és ellenőrzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét így a megyei (fővárosi) és az ítélőtáblai elnököket. - Gondoskodik a bíróságok jogi képviseletéről. - Ellátja a bírák és a bíróságokon dolgozó igazságügyi alkalmazottak oktatásával, továbbképzésével kapcsolatos feladatokat (ennek intézményesített formája a szeptember 1. napjától működő, a legkorszerűbb informatikai eszközökkel felszerelt Bíróképző Akadémia). - Irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését.

6 6 Az OIT hatásköre az európai összehasonlításban is szélesnek mondható. Ha a jelenlegi hatáskörre vonatkozó szabályokat összevetjük a korábbi bírósági törvények az Igazságügyi Miniszter hatáskörére vonatkozó rendelkezéseivel, megállapítható, hogy az OIT a minisztert korábban megillető valamennyi igazgatási jogosítványt átvette. Az OIT igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek közt a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz és ezek megtartását ellenőrzi. Az OIT havonta ülésezik és negyedévente a megyei és táblaelnökökkel kibővített konzultatív tanácskozást tart. Az OIT tisztségviselői az elnök és a bírótagok közül választott elnökhelyettes. Az elnökhelyettes az elnököt távollétében teljes jogkörben képviselheti. Az OIT munkáját az OIT Hivatal segíti, mely döntéselőkészítő, koordinatív, véleményező szervezet és magának a testületnek az irányítása alatt működik. Vezetője a pályázat útján határozatlan időre a tanács által kinevezett hivatásos bíró, akinek a tisztsége betöltéséhez az OIT bíró tagjaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az OIT Hivatala szervezetén belül Titkárság és 10 főosztály (Sajtó, Nemzetközi Kapcsolatok, Bírósági Igazgatási, Személyzeti, Módszertani és Jogi Képviseleti, Költségvetési Fejezeti, Pénzügyi, Műszaki, Informatikai és egy önálló főosztály, a Pénzügyi és Ellenőrzési Önálló Főosztály működik. Az OIT a Hivatal ezen szervezeti egységein keresztül tartja az operatív kapcsolatot a bíróságokkal. A bíróságok új igazgatási rendszeréről, a testület munkájáról az Európai Unió Bizottságának éves jelentései, az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagai azt állapították meg, hogy Magyarországon a bírósági igazgatás hatékonyan működik. Ezen jelentések azonban rávilágítottak a jövőben kiküszöbölésre váró hiányosságokra is: - A bírósági eljárások meglehetősen gyorsak, azonban még további javulás szükséges amely a szervezeti ítélőtáblák - és az eljárási szabályok változásától remélhető. - Csökkent a hátralékos ügyek száma a rekordmennyiségben érkezett közel ügy ellenére. - Megkezdődött a bírósági ügyintézők képzése és munkába állítása. - A bírák az ítélkezéshez nem tartozó adminisztratív feladatokkal még mindig túlterheltek, idejük nagyobb részét ez köti le. - A bíróságok pénzügyi helyzete továbbra is bonyolult (komplikált) annak ellenére is, hogy az éves költségvetés tervezését az OIT készítheti el és terjesztheti be az Országgyűlésnek. - A bírák kiválasztásának és előléptetésének kritériumrendszere javítandó. Problémaként említhető, hogy kezdetben az OIT saját működésének megszervezése és a bíróságok felé irányuló igazgatási tevékenysége által behatároltan nem volt abban a helyzetben, hogy középtávú (6 éves) stratégiát dolgozzon ki a legfontosabb feladatok meghatározására, a bírói ítélkezési tevékenység támogatása és az ítélkezési feltételek javítása érdekében. A 2003-ban újjá alakult, részben új összetételű OIT, mint önkormányzati testület elkészítette megbízatása idejére a 2009-ig szóló stratégiát, célkitűzéseit és cselekvési programját. V. Fontos további témakör lehet még a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (Bjt.) néhány kiemelten fontos rendelkezése, különös tekintettel a bíróvá válásra és a bírák munkájának értékelésére. A Bjt. jelentős szigorítást vezetett be a bírák kiválasztásában annak érdekében, hogy lehetőség szerint a legjobban felkészített és legalkalmasabb személyek kaphassanak bírói kinevezést. A 3 év fogalmazói gyakorlat a szakvizsgáig és a kötelező 1 év titkári működés révén a bírák

7 7 kinevezési életkora is eltolódott, amely miatt korábban gyakran hangzottak el kritikai észrevételek. A jelölteknek sokirányú alkalmassági (pszichológiai, orvosi stb.) vizsgálaton is át kell esniük től a fogalmazók felvétele is egységes, pontrendszeren alapuló központi felvételi rendszer bevezetésével történik. Az EU Bizottság monitoring anyagára is figyelemmel a jövőben gondoskodni kell arról, hogy a bírósági álláspályázatok nagyobb nyilvánosságot kaphassanak. A Bírósági Közlöny mellett országos napilapokban, vagy elektronikus hozzáférési lehetőséggel is megismerhetővé kell tenni azokat, íly módon nemcsak a bíróságon dolgozó, hanem a kinevezési feltételeknek megfelelő személyek is jobban megismerhetnék a pályázati lehetőségeket. Ugyancsak a szigorítás az alkalmasság jobb ellenőrizhetősége érdekében bevezetésre került határozott időre történő kinevezés intézménye (az első bírói kinevezéskor). A belső kontroll fontos területe a bírói testületek véleménynyilvánítási joga, amely a vezetői javaslatokkal szemben vétójogot ugyan nem jelent, azonban a nyilvánosság elvének érvényesülését feltétlenül szolgálja. A bírói munka értékelését tekintve a 3 éves határozott idejű kinevezést követően kötelező bíróvizsgálatra kerül sor a bíró határozatlan idejű kinevezésének megszerzéséhez, majd ezt követően a hatályos törvény 6 évenként két ízben történő vizsgálatot és értékelést ír elő, azzal együtt, hogy soron kívüli ún. alkalmatlansági vizsgálat bármikor lefolytatható, persze csak akkor ha az ítélkezési tevékenység ezt indokolttá teszi. A bírói karrier fontosságát kiemelve foglalkozni kell azzal is, hogy a huzamosabban alsóbb szinten dolgozó bírák munkája is megfelelően elismerhető legyen, ez ma még nem megoldott. Csak támogatni lehet az ún. alternatív bírói életpálya kidolgozását, amelynek lényege, hogy a helyi bíróságokon folytatott ítélkezést is bírói karrierként kell szabályozni megfelelő elismerési formákkal (címek, más előnyök stb.). Ismeretes, hogy előtt a bírói előmeneteli rendszerben a helyi bíró akár ítélőtáblai címet is elnyerhetett. A vezetői pályázatok keretében foglalkozni kell a manager típusú vezetés kérdésével, amely igény több ízben megfogalmazódott. Ennek a lényege, hogy a bírósági vezetőnek nemcsak a bírói tudással, hanem igazgatási, pénzügyi, humánpolitikai és manageri ismeretekkel is kell rendelkeznie. Megjegyzendő azonban, hogy a manager típusú vezetés és gondokodás megfelelő döntési jogkört és önállóságot feltételez, amelynek egyik fontos alapeleme a pénzeszközök megléte a döntéshozatal szintjén, amely nélkül a gondolatot kár is felvetni. Azt azonban le kell szögeznünk, hogy a bíróság mint szervezet nem tévesztendő össze pld. egy profitérdekeltségű, nagy létszámmal működő gazdálkodóegységgel, tehát a manageri ismeretek oktatása és elsajátítása során ezt nem lehet szem elől téveszteni. Magyarország május 1. napjával az Európai Unió tagjává vált, ezzel egyidejűleg valamennyi bíró az Európai Unió bírája lett. Ennek következtében a bírák nem csupán a belső jog szabályait kötelesek alkalmazni, hanem a közösségi jogot is. A közösségi jog sui generis jogrendszer, mely különbözik mind a tagállamok belső jogrendjétől, mind a klasszikus nemzetközi jogtól. A közösségi jogértelmezés legfontosabb jogi eszköze, a nemzeti bíróságok (így a magyar bíróságok) és az Európai Bíróság közötti kooperációban megvalósuló, előzetes döntéshozatali eljárás. Az eljárás felfüggesztése mellett lehet kérni az Európai Bíróságot, hogy a vitás előzetes kérdésekben döntsön. Amennyiben az Európai Bíróság választ ad a nemzeti bíró által feltett kérdésre, úgy a nemzeti bíró ezen tanácsadó vélemény alapján és annak figyelembevételével köteles az előtte folyó ügyben a jogvitát eldönteni.

8 8 Fontos megjegyezni, hogy az uniós csatlakozás előtt már megkezdődött a magyar bírák felkészítése Phare segítséggel saját erőből minden magyar bíró (2800 fő) részt vett uniós jogi képzésben (tanfolyamok, továbbképzések). Sor került az ún. nemzeti trénerbírák kiválasztására is az európai uniós joganyagból történő képzésükre. A nemzeti trénerek pedig ezt követően rendszeresen helyi képzéseket tartanak a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók részére az európai uniós joganyagból. Szeged, április 23. Köszönöm megtisztelő figyelmüket Czene Klára

AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA

AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA 1 AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2003. január 1. 2003. december

Részletesebben

A Fővárosi Bíróság létszámhelyzetének alakulása

A Fővárosi Bíróság létszámhelyzetének alakulása I. A Fővárosi Bíróság létszámhelyzetének alakulása A Fővárosi Bíróság működése és annak eredményessége szempontjából hosszú évtizedek óta egyértelműen kulcskérdésnek tekinthető tényező a bírói karban,

Részletesebben

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség

Részletesebben

ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ

ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ DR. KISS DAISY ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára I. Bevezetés helyett ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ Sokszor eltűnődöm azon, hogy mégis kinek az

Részletesebben

XIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

XIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS XIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS Jegyzetek: Balogh, Illés, Vargha: A bűnvádi perrendtartás magyarázata, Bp.1898. Grill Károly cs. és királyi könyvkereskedése; Vargha Ferenc: A bűnvádi perrendtartás

Részletesebben

10/2015. (XII. 2.) OBH elnöki ajánlás a Kúriának, az ítélőtábláknak és a törvényszékeknek a kockázatkezelésre vonatkozó szabályzatáról

10/2015. (XII. 2.) OBH elnöki ajánlás a Kúriának, az ítélőtábláknak és a törvényszékeknek a kockázatkezelésre vonatkozó szabályzatáról 10/2015. (XII. 2.) OBH elnöki ajánlás a Kúriának, az ítélőtábláknak és a törvényszékeknek a kockázatkezelésre vonatkozó szabályzatáról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla. 2010. évi működéséről

T á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla. 2010. évi működéséről GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE 2011.El.II.B.35.szám T á j é k o z t a t ó a Győri Ítélőtábla 2010. évi működéséről 2 Tisztelt Kollégám! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, módosított 1997. évi LXVI.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLYA 2014. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A KÖZTESTÜLET NEVE Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara 2.. 1./ SZÉKHELYE 9023 Győr, Corvin u. 22. 2./ ILLETÉKESSÉGI

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai, hatályba lépése.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai, hatályba lépése. A DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE D E B R E C E N 2004. El. II. B. 18. A DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai,

Részletesebben

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig Szerző: dr. Varga Nóra Budapest, 2015. augusztus 27. A bírósági

Részletesebben

27 Tájékoztató a hivatali kapu regisztrációval kapcsolatos adatváltozások átvezetéséről 27

27 Tájékoztató a hivatali kapu regisztrációval kapcsolatos adatváltozások átvezetéséről 27 III. évfolyam 2 3 A belső piaci szolgáltatásról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról szóló aktuális tájékoztató 3 A közcélú foglalkoztatásról 4 A polgármesteri hivatalok működését meghatározó belső

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA

SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA módosított Alapszabálya Egységes szerkezetben Szeged Gutenberg u. 4. sz. A Szegedi Ügyvédi Kamara 2007. június 15-i közgyűlésének VI/6/2007. sz. határozata alapján 2 A Szegedi Ügyvédi

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013.

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 7 2. A Fővárosi Törvényszék személyi

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A KÚRIA ELNÖKE 2014. El. II. A. 4/1. szám. A Kúria elnökének beszámolója a Kúria 2013. évi működéséről

A KÚRIA ELNÖKE 2014. El. II. A. 4/1. szám. A Kúria elnökének beszámolója a Kúria 2013. évi működéséről A KÚRIA ELNÖKE 2014. El. II. A. 4/1. szám A Kúria elnökének beszámolója a Kúria 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...5 1.1. A Kúria feladatai...5 1.2. A Kúria 2013. évre kitűzött céljai...6

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2006. október 16.) Szeged 1 PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a

Részletesebben

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről 325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Következtetések

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS RÉSZÉRE

BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS RÉSZÉRE Gazdasági Versenyhivatal BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS RÉSZÉRE a Gazdasági Versenyhivatal 2000. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának

Részletesebben

Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben -

Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben - Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben - I. Általános rendelkezések A Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat

Részletesebben

HELYESBÍTÉS. Tisztelt Olvasó/Pályázó!

HELYESBÍTÉS. Tisztelt Olvasó/Pályázó! HELYESBÍTÉS Tisztelt Olvasó/Pályázó! Ezúton tájékoztatjuk, hogy a Bírósági Közlöny 2012/4. számának 36. és 37. oldalán az Országos Bírósági Hivatal 1-6. szám alatti pályázatának kiírási szövege kiegészítésre

Részletesebben

- 1 - Az egyesület 2013. április 11-i Közgyűlése a következő Alapszabályt fogadta el. I. Az egyesület adatai

- 1 - Az egyesület 2013. április 11-i Közgyűlése a következő Alapszabályt fogadta el. I. Az egyesület adatai - 1 - Az EZÜSTNET - Internetező Idősek Országos Egyesületének Alapszabálya Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

2016. évi törvény. a Magyar Pszichológus Kamaráról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény hatálya

2016. évi törvény. a Magyar Pszichológus Kamaráról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény hatálya 1 Az Országgyűlés 2016. évi törvény a Magyar Pszichológus Kamaráról elismerve a pszichológusok jogát a szakmai önkormányzathoz, annak érdekében, hogy a pszichológusok közvetlenül és az általuk választott

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek

Részletesebben

Többsincs Ó voda és Bölcs őde. 2 1 9 4. Tura, D ózsa György út 2. Tel efon : 06 28 580 495 06-30/638 4601

Többsincs Ó voda és Bölcs őde. 2 1 9 4. Tura, D ózsa György út 2. Tel efon : 06 28 580 495 06-30/638 4601 Többsincs Ó voda és Bölcs őde 2 1 9 4. Tura, D ózsa György út 2 Tel efon : 06 28 580 495 06-30/638 4601 E - m ai l : t obbsi n csov i @tura.hu OM azonosító: 201261 S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. május 5., csütörtök Tartalomjegyzék 2016. évi XXIX. törvény Az igazságügyi szakértőkről 5036 2016. évi XXX. törvény A védelmi és biztonsági célú

Részletesebben

etíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme"

etíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme Tárgy 1.: Petíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme" Címzett: Európai Parlament (European Parliament) és (a

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1 GÁRDOS CSABA 1 A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába Az államháztartási pénzügyi rendszer reformjának egyik fontos és kiemelt eredménye a kincstári

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

T/9598. számú. törvényjavaslat. az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról

T/9598. számú. törvényjavaslat. az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/9598. számú törvényjavaslat az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. február 9-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. február 9-i rendes ülésére 18. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 9-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Művelődési Ház NKft. javadalmazási szabályzata,

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FŐBB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK

A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FŐBB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FŐBB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK 1. a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 2. a bírósági ügyvitel szabályairól szóló14/2002. (VIII.1.) IM

Részletesebben

GYAKORMOKI SZABÁLYZAT

GYAKORMOKI SZABÁLYZAT GYAKORMOKI SZABÁLYZAT érvényes: 2008. január 1.-től Magyar Margit igazgató A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak

Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak Jogszabályok listája Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz) 56/2008.(III.26.)

Részletesebben

A KONZUM NYRT. IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE A 2015. ÉVI FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL

A KONZUM NYRT. IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE A 2015. ÉVI FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL A KONZUM NYRT. IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE A 2015. ÉVI FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL Pécs, 2016. április 04. Az Igazgatóság jelentése a 2015. évi Felelős Társaságirányítási Gyakorlatról A KONZUM

Részletesebben

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com BALATONFÜREDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com Szám: 1/367- /2015. Előkészítő: Harsányiné dr. Tóth Beáta E l ő t e r j e s z t é s a

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát

Részletesebben

A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ. u t a s í t á s a. a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről

A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ. u t a s í t á s a. a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ u t a s í t á s a a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2010. június 30-ától hatályos szöveg)

Részletesebben

A Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely gondoskodik a

A Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely gondoskodik a A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazza.

Részletesebben

2015.El.III.A.3/1. A SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2015.El.III.A.3/1. A SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.El.III.A.3/1. A SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Épületgrafika: Tóvizi Kata Tartalom Tartalom... 3 I. FEJEZET... 8 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 8 Az SZMSZ célja... 8 Az SZMSZ

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI SZAKMAI SZÖVETSÉGE A L A P S Z A B Á L Y Budapest, 2012. év október hó 2 I. A Szövetség elnevezése: LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

13/2015. (VI. 30.) FM utasítás. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról 1

13/2015. (VI. 30.) FM utasítás. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról 1 a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának közzétételéről szóló 5/2015. számú MVH Elnöki Körlevél 1. számú melléklete 13/2015. (VI. 30.) FM utasítás a Mezőgazdasági

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 13.882-1/2006-SZMM TERVEZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról Budapest, 2006. december 2 I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

1994. évi XXVIII. Törvény a Magyar Orvosi Kamaráról

1994. évi XXVIII. Törvény a Magyar Orvosi Kamaráról 1994. évi XXVIII. Törvény a Magyar Orvosi Kamaráról Az Országgyűlés - hazánk hagyományait és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve - elismeri az orvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai

Részletesebben

szakmai fórum Állam-tudomány: Babos Tibor Kezdetben nem volt semmi, ami aztán felrobbant. Terry Pratchett

szakmai fórum Állam-tudomány: Babos Tibor Kezdetben nem volt semmi, ami aztán felrobbant. Terry Pratchett szakmai fórum Babos Tibor Állam-tudomány: Fiatal Kutatók Szakértői Rendszer Kezdetben nem volt semmi, ami aztán felrobbant. Terry Pratchett A Magyar Kormány közigazgatásért felelős minisztere 1 2011. szeptember

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Tolmács-Bánk Óvoda Intézményi Társulás társulási megállapodásának módosítása

ELŐ TERJESZTÉS Tolmács-Bánk Óvoda Intézményi Társulás társulási megállapodásának módosítása 3. Napirend Tolmács-Bánk Óvoda társulási megállapodásának módosítása 3. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Tolmács-Bánk Óvoda Intézményi Társulás társulási megállapodásának módosítása Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

APRÓK FALVA ÓVODA SZABÁLYZATA

APRÓK FALVA ÓVODA SZABÁLYZATA Székhely: 1185 Budapest, Barcika tér 8. OM azonosító: 034652 E-mail cím: ovoda@aprokfalva18.hu Honlap:www.aprokfalva.hu APRÓK FALVA ÓVODA SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: Határozatlan időre

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

4./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre

4./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 4./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Tárgy: Jánossomorja Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

1996. évi LVIII. törvény. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1996. évi LVIII. törvény. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Az Országgyűlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása,

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu Tárgy: Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, a Szentesi

Részletesebben

Az ÁSZ elmúlt időszaki ellenőrzési tapasztalatai

Az ÁSZ elmúlt időszaki ellenőrzési tapasztalatai Az ÁSZ elmúlt időszaki ellenőrzési tapasztalatai 2011. november 29. Lődiné Cser Zsuzsanna számvevő főtanácsos osztályvezető Az ÁSZ jogállása, hatásköre 2 Az Állami Számvevőszék jogállását, hatáskörét és

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 7/2013. (VII. 22.) OBH utasítása az európai jogi szaktanácsadói hálózatról szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 7/2013. (VII. 22.) OBH utasítása az európai jogi szaktanácsadói hálózatról szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 7/2013. (VII. 22.) OBH utasítása az európai jogi szaktanácsadói hálózatról szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA BUDAPEST 2001. december TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 1.HATÁSKÖRÖK... 5 1.1. A tudományos rektorhelyettesre átruházott hatáskörök

Részletesebben

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8.

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8. 1 CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY Pécs, 2009. április 8. 2 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: CSALÁDVARÁZS A HARMÓNIKUS CSALÁDÉRT Egyesület

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008. az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

Részletesebben

HANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ - TESTÜLETE

HANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ - TESTÜLETE HANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ - TESTÜLETE 13/2008. (XII. 30.) SZÁMÚ RENDELETE Hangony Község Önkormányzatának Képviselõ Testülete és szerveinek Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról alkotott 9/2001.

Részletesebben

Rendelet kihirdetésének napja: 2011. április 1. Rendelet hatályba lépésének napja: 2011. április 1.

Rendelet kihirdetésének napja: 2011. április 1. Rendelet hatályba lépésének napja: 2011. április 1. Karakószörcsök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(IV. 01.) sz. rendelete az Önkormányzat- és Szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról Rendelet száma: 3/2011(IV.01.) Rendelet kihirdetésének

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes a nemzeti érdekeket előtérbe helyező állam olyan

Részletesebben

ÉRTELMISÉGI SZAKSZERVEZETI TÖMÖRÜLÉS (ÉSZT) ALAPSZABÁLYA

ÉRTELMISÉGI SZAKSZERVEZETI TÖMÖRÜLÉS (ÉSZT) ALAPSZABÁLYA ÉRTELMISÉGI SZAKSZERVEZETI TÖMÖRÜLÉS (ÉSZT) ALAPSZABÁLYA Elfogadta: az ÉSZT soron kívüli Kongresszusa 2008. december 9-én Egységes szerkezetben a 2012. május 15-i változással 1 PREAMBULUM Az ÉSZT 1989.

Részletesebben

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Konzulens: dr. Bodnár Norbert Készítette: Pápai

Részletesebben

AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA

AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA hatályos: 20134. december 9március 1-től Az AXA Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár (alapításkori korábbi nevén: Winterthur Országos AXA Önkéntes Nyugdíjpénztár,

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás

Részletesebben

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. Jegyzet FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS 1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA... 1-3 2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE... 2-5 2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS

Részletesebben

GYAKORNOKI SZABÁLYZAT. Érvényes: 2008. JANUÁR 01-től

GYAKORNOKI SZABÁLYZAT. Érvényes: 2008. JANUÁR 01-től KIRÁLY ENDRE IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM VÁC GYAKORNOKI SZABÁLYZAT Érvényes: 2008. JANUÁR 01-től Vác, 2007. november 30. Mészáros Ferenc igazgató Tartalomjegyzék 1. Fogalmak meghatározása...

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VAROS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VAROS. Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VAROS JEGYZŐJÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: 1. 55312015. Előadó: dr. László Jenő Mell.: 1 db beszámoló Hiv. sz.: - Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-802 Telefax:

Részletesebben

MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 1 MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. AZ EGYESÜLET NEVE: MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE: 3200 GYÖNGYÖS, ŐRÁLLÓ ÚT 66. AZ EGYESÜLET

Részletesebben

Módosítási javaslat a FESZ 9. és 20. -ához

Módosítási javaslat a FESZ 9. és 20. -ához Fegyelmi Konferencia Esztergom, 2013. szeptember 6-8. A 2013. szeptember 7.-én, szombaton tartandó FESZ jelenlegi módosítás-tervezete című programponthoz Módosítási javaslat a FESZ 9. és 20. -ához....

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE - JEGYZŐJE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE - JEGYZŐJE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE - JEGYZŐJE Készült a Képviselő-testület 2012. november 21. napján tartandó ülésére. Tárgy: A. Javaslat Budapest Főváros XVI. Kerületi Polgármesteri

Részletesebben

Előterjesztés az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletről (rendeletalkotás)

Előterjesztés az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletről (rendeletalkotás) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: VI/59013/2011. Cím: Előterjesztés az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletről (rendeletalkotás)

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ Előterjesztés a Kormány részére az egységes európai segélyhívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR)

Részletesebben

BÍRÓSÁGI KÖZLÖNY 2012/10. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK/4 AJÁNLÁS/22 AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS DÖNTÉSEI /68 HATÁROZATOK/61

BÍRÓSÁGI KÖZLÖNY 2012/10. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK/4 AJÁNLÁS/22 AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS DÖNTÉSEI /68 HATÁROZATOK/61 TARTALOM AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK DÖNTÉSEI /4 UTASÍTÁSOK/4 12/2012. (X. 1.) OBH utasítás a hirdetményi kézbesítések nyilvántartásáról szóló szabályzatról 13/2012. (X. 18.) OBH utasítás az

Részletesebben

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi

Részletesebben

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya Az alapszabály a 2004. évi CXV. törvény előírásainak megfelelően készült. - 1 -/23 Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya I. Alapvető

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

A VAS MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA ALAPSZABÁLYA

A VAS MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA ALAPSZABÁLYA A VAS MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA ALAPSZABÁLYA A Vas Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 127.. alapján az Ügyvédi Kamara Alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg:

Részletesebben

A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya

A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. (1) A Társaság a. neve: Magyar Nőorvos Társaság (rövidített neve: MNT), (a továbbiakban Társaság), b. angol neve: Hungarian Society

Részletesebben

A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA GYAKORNOKI SZABÁLYZATA 2007. NOVEMBER 12.

A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA GYAKORNOKI SZABÁLYZATA 2007. NOVEMBER 12. A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA GYAKORNOKI SZABÁLYZATA 2007. NOVEMBER 12. Tartalomjegyzék 1. Fogalmak meghatározása... 3 2. A szabályzat területi, személyi hatálya... 3 3. A szabályzat időbeli hatálya...

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben