AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ
|
|
- Fanni Juhászné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság Országgyűlése elfogadta és október 23-ával hatályba léptette az évi XXXI. törvényt, mely formáját tekintve az Alkotmányt módosító törvény, tartalmilag azonban új Alkotmánynak tekinthető. A módosítást követően Alkotmányunk 1. -a a köztársasági államformát rögzíti, míg a 2. a Magyar Köztársaságot független, demokratikus jogállamként határozza meg. A jogállamiság követelménye amint azt az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette -, hogy az államszervezet a hatalommegosztás elvére épüljön, mely a magyar államszervezet legfontosabb szervezeti és működési alapelve. Ennek egyik alapeleme a független és önálló bírói hatalom megteremtése. Az igazságszolgáltatásban - a fenti rendelkezésekre is figyelemmel a reformfolyamat kezdő időpontjának a rendszerváltás időpontja, azaz év tekinthető. Az igazságszolgáltatás alapvető feladatainak a) a jogviták eldöntése, b) a jogsérelem megállapítása, - az egyedi közigazgatási határozatok felülvizsgálatán keresztül a végrehajtó hatalom működésének törvényessége feletti ellenőrzés, - teljesítése céljából elengedhetetlen a bíróságok függetlensége. Másrészről az önálló és független bírói hatalom megteremtésének alapja az, hogy a bíróság, mint a szuverinitásból származó ítélkező funkció gyakorlója a hatalom egy szeletének hordozója is. Közte és az államszervezet más intézményei között intézményesült kapcsolat áll fenn. Az egyes állami funkciókat a szabadság megvédése, az önkényuralom megakadályozása céljából el kell választani egymástól. Ebben a konstellációban a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között a bírói hatalom a mérleg nyelve, amely a két hatalmi ág között egyensúlyoz a hatalomkoncentráció elkerülése céljából. Az 1989-ben elfogadott, fentebb említett Alkotmánynovella azonban a bírói szervezettel foglalkozó X. fejezetet alig módosította, az alkotmányos keretszabályokat kitöltő, a bíróságokról szóló évi IV. törvényben is csak a legfontosabb módosításokat végezték el. Nevezetesen az alábbiakat: - a köztársasági államforma bevezetésével a bíró kinevezésének joga a köztársasági elnök kezébe került (1989. évi XLII. törvény), - rögzítették a bírák pártatlanságának tilalmát, - megszüntették a Legfelsőbb Bíróság elnökének az Országgyűlés felé fennálló politikai felelősségét, - megteremtették a közigazgatási bíráskodás alapjait, de külön közigazgatási bíróságok nem létesültek ben a Parlament törvényt alkotott a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozó előmenetelésről és javadalmazásáról. - Lényegileg változatlan maradt az igazságügy-miniszternek a bíróságok külső igazgatásával és a bíró kinevezésével kapcsolatos hatásköre, bár tény, hogy az ún. általános felügyeleti jogköre de facto január 1-jével, de jure január 1-jével megszűnt. Az igazságügyi (külső) igazgatás területén az igazságügy-miniszter jogait később az évi LXVII. törvény korlátozta azzal, hogy az igazgatásban a bírói önkormányzati szerveknek (megyei összbírói értekezletek, kollégiumok, megyei bírói tanácsok, országos bírói tanács) is teret engedett. Így a bírák által választott testületnek az Országos Bírói Tanácsnak egyetértési és véleményezési szinten beleszólási joga volt az igazságügyi miniszter bíróságokat érintő döntéseibe. A megyei bíróságokon az összbírói értekezlet választotta meg a bírák Fegyelmi Tanácsát, amely azt jelentette, hogy a bírák fegyelmi felelősségre vonását a bíróság elnöke csak
2 2 kezdeményezhette, de magát a fegyelmi eljárást a Fegyelmi Tanács folytatta le és szabta ki az esetleges fegyelmi büntetést. A fenti változtatások ellenére is elmondható azonban, hogy a bíróságok működése nem felelt meg az Alkotmány 50. (1) bekezdésében foglaltaknak. A bíróságok leterheltsége jelentős mértékben nőtt, melynek következményeként a büntető ítélkezésben az időszerűség követelményének és ezzel összefüggésben a büntetési célok megfelelő érvényre juttatásának nem lehetett eleget tenni, a civil jogi bíráskodás területén pedig a megoldatlan emberi konfliktusok továbbélése mellett olyan anomáliákkal találkozhattunk mint pld. az önbíráskodás és a pénzbehajtás. Jelentős mértékben megnőtt a Legfelsőbb Bíróság munkaterhe. A Legfelsőbb Bíróság a megnövekedett ítélkezési feladatai mellett egyre kisebb szerepet tudott vállalni az alsóbb szintű bíróságok ítélkezésének szakmai irányításában, segítésében. Az 1990-es évek közepén társadalmi szinten, a szakmai közösségekben és az egyes szakemberekben is egyre erősödött az igény és az elhatározás az igazságszolgáltatás korszerűsítésére vonatkozó reformfolyamat továbbvitelére. Ennek nyomán született meg az 1099/1996. (X. 01.) Kormányhatározat, amely a bíróságokra vonatkozó jogszabályok reformprogramjának és a bírósági szervezet hatékonyabb működését szolgáló intézkedések koncepcióját tartalmazza. Ez írta elő a bírósági szervezet, a bírák és a bírósági dolgozók jogállására és javadalmazására vonatkozó törvények elkészítését (mivel a korábbi évi IV. törvényben történő szabályozást nem tartotta elegendőnek), a bírósági működési költségek (épület, informatikai stb.) folyamatos ütemezését, a bírósági ügyintézők képzését. A fentiekben rögzített tények is tanúsítják, hogy a rendszerváltást követően szinte folyamatosan az alkotmányjogi viták kereszttüzében állt az igazságszolgáltatásra vonatkozó joganyag reformja, amely az évi LIX. törvényen végrehajtott alkotmánymódosításban és az évi LXV-LXXIII. törvényekben öltött jogszabályi testet. II. Az évi LIX. törvénnyel végrehajtott alkotmánymódosítást tekinthetjük az igazságszolgáltatási reform egyik legjelentősebb állomásának. E törvény elfogadásával alkotmányos szabályozást nyert a négyszintű bírósági szervezeti rendszer, a munkaügyi bíróság külön bírósági jellege, valamint az, hogy a bíróságok igazgatása az erre a célra létrehozott Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) feladata lett, a bírói önkormányzati szervek közreműködése mellett. Megfogalmazást nyert, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve és az, hogy a Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek. Az Alkotmány most már önállóan tartalmazza a társas bíráskodás alapelvét, fenntartva továbbra is a lehetőséget a törvény általi korlátozásra (Be., Pp. által). A néprészvétel alapelvét immár nem főszabályként határozza meg azáltal, hogy megfogalmazása szerint a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. Alkotmányos szintű megfogalmazást nyert továbbá, hogy egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. A jogalkotó a korábbi, bíróságokra vonatkozó szabályozással formáját tekintve is szakított akkor, amikor külön törvényben rendezte a bírósági szervezetre, a bírák jogállására és az igazságügyi alkalmazottak jogállására vonatkozó szabályokat. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (Bsz.) a szervezet reformja terén három kérdésben hozott lényegi változást. A Legfelsőbb Bíróság
3 3 különállásának megszüntetésével egy egységes belső szervezetet hozott létre, biztosította a bírói szervezet számára a saját költségvetést azzal, hogy az Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetéből történt kivétellel a bíróságok költségvetését önálló fejezetté tette és önálló független igazgatási rendszert teremtett. A törvényes bíróhoz való jogot alapelvként deklarálta, a jogviták ésszerű határidőn belüli elbírálását a bíróságok kötelezettségévé tette. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény (a továbbiakban Bjt.) a bírákra terjed ki, akik az ítélkezést gyakorolják, jogállásukat és munkavégzésüket minden tekintetben a bírói függetlenség és pártatlanság követelménye határozza meg és hatja át. Az új rendelkezések jelentősen szigorították a bíróvá válás feltételeit, bevezették az első, határozott idejű bírói kinevezést, általánossá vált a bírói állások betöltése tekintetében a pályázati rendszer. A törvény részletesen taglalja a bírói jogait és kötelezettségeit. A bíró munkájának értékelése tekintetében szakítva a korábbi egyszeri, 3 év utáni bíróvizsgálat gyakorlatával az első kinevezést követő 15 évi időtartamra háromszori kötelezettségként írja elő a szakmai kontrolt. A jogszabály új alapokra helyezi az előmeneteli és javadalmazási rendszert, a bírák illetményalapját a köztisztviselőkétől függetlenül határozza meg. A törvény rendelkezik az ítélkezésben részt vevő ülnökök jogállásáról és javadalmazásáról, ítélkező tevékenységükkel összefüggésben. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló évi LXVIII. törvény (Iasz.) személyi hatálya a bírósági fogalmazóra, a bírósági titkárra, az igazságügyi szakértőkre és szakértőjelöltre, tisztviselőre, az ügykezelőre és a fizikai dolgozóra terjed ki. E törvény részletesen taglalja az igazságügyi alkalmazottá válás szakmai és egyéb feltételeit. Rendelkezik az igazságügyi alkalmazottak rendszeres szakmai értékeléséről, az előmeneteli és javadalmazási rendszert elválasztotta a köztisztviselőitől. A továbbiakban az évtől megindult igazságszolgáltatási reform eredményeként kialakult intézményrendszer néhány fontosabb eleméről szeretnék tájékoztatást adni: III. A bíróságok szervezete Magyarországon A magyar bírósági szervezet négy szintre tagozódik. E szervezeti rendszerbe nem tartozik bele az óta működő Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság feladata a jogszabályok elsősorban a törvények alkotmányossági kontrolja. E bíróság a működésének 16 esztendeje alatt számtalan nagy jelentőségű döntést hozott. A rendes bírósági szervezet első lépcsője a helyi (városi, kerületi) bíróság. E bíróságok elsőfokon járnak el, azaz minden olyan ügy helyi szintre tartozik, amelyet az eljárási törvények nem utalnak megyei (fővárosi) bírósági hatáskörbe. A helyi bíróságok közé soroljuk a munkaügyi bíróságokat is azzal, hogy ezek a bíróságok (az országban 20 munkaügyi bíróság működik megyénként és a fővárosban 1-1) elsősorban a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból (pld. közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyból) származó perekben járnak el. A helyi munkaügyi bíróságokon a bírák 3 tagú tanácsban (1 hivatásos bíró és 2 nem hivatásos bíró), bizonyos esetekben egyes bíróként járnak el. A rendes bírósági szervezet második lépcsője a megyei (fővárosi) bíróság. E bíróságok elsősorban másodfokon járnak el elbírálják az adott megyébe (fővárosba) tartozó városi (kerületi) és munkaügyi bíróságok által elsőfokon hozott határozatokat.
4 4 Az eljárási törvények határozzák meg, hogy a megyei (fővárosi) bíróságok mely ügyekben járnak el elsőfokon. Ezek az ügyek mind a büntető, mind a civilisztikai ügyszakban jelentősebb súlyú, nagyobb perértékű ügyek. Pld. a büntetőügyekben a megyei (fővárosi) bíróságok elsőfokon járnak el az életelleni ügyekben: emberölés, emberölés kísérlete, halált, illetve életveszélyt okozó testi sértés ügyekben. A civlisztikai ügyekben a megyei (fővárosi) bírósági hatáskörbe tartoznak a cégek bejegyzésével, törlésével, végelszámolásával, felszámolásával kapcsolatos ügyek, az 5 millió forint perértéket meghaladó vagyonjogi perek, közigazgatási perek. A megyei (fővárosi) bíróságokon másodfokon 3 hivatásos bíróból álló tanácsban, elsőfokon pedig egyes bíróként vagy 1 hivatásos bíróból és 2 ülnökből álló tanácsokban járnak el a bíróságok. A megyei (fővárosi) bíróságokon bírói tanácsok, büntető, gazdasági, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. A megyei (fővárosi) bíróságokat az elnök vezeti és ő gyakorol felügyeletet az adott megyéhez (fővároshoz) tartozó helyi (városi, kerületi) (és munkaügyi) bíróságok felett is. Minden megyei (fővárosi) bíróság önálló költségvetéssel rendelkező jogi személyként működő szervezeti egység. A megyei (fővárosi) bíróság költségvetéséből történik a helyi bíróságok finanszírozása is. A rendes bírósági szervezet harmadik lépcsője az ítélőtábla január 1-től 3 ítélőtábla, január 1-től pedig további 2 ítélőtábla alakult. Kizárólag másodfokú bíróságként működnek regionális bíróságok (pld. a Szegedi Ítélőtábla illetékessége Bács-Kiskun megyére, Békés megyére és Csongrád megyére terjed ki). Azokban az ügyekben járnak el másodfokon amelyekben a megyei (fővárosi) bíróságok hoznak elsőfokon döntéseket. Az ítélőtáblák a régiójukba tartozó megyei bíróságok tekintetében igazgatási feladatokat nem látnak el. A rendes bírósági szervezet negyedik lépcsője, legfelsőbb szintje a Legfelsőbb Bíróság. Az ítélőtáblák megalakulásának, működésük megkezdésének az időpontjától a Legfelsőbb Bíróság feladata is átalakult. Jelenleg két alapvető feladata van: - A jogerős bírósági határozatokkal szemben előterjesztett rendkívüli perorvoslatok, az ún. felülvizsgálati kérelmek elbírálása A felülvizsgálati kérelmet a megyei (fővárosi) bíróságokon és az ítélőtáblákon a másodfokú eljárást követően jogerőre emelkedett határozatok ellen lehet benyújtani. Ilyen esetekben az eljárásban kötelező az ügyvédi részvétel. A felülvizsgálati kérelem kedvező elbírálására csak akkor kerülhet sor, ha a jogerős határozatok megtámadása azon alapul, hogy az alsóbb szintű bíróságok jogszabálysértést követtek el a határozatuk meghozatala során. - A Legfelsőbb Bíróság második fontos feladatköre annak biztosítása, hogy az alsóbb szintű bíróságok ítélkezése az egész országban egységes legyen. Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság az alsóbb szintű bíróságokra kötelező erejű jogegységi döntéseket hoz. A Legfelsőbb Bíróság abban az esetben hoz ilyen döntéseket, amennyiben bizonyos elvi kérdésekben ellentétes bírói gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatok születtek.
5 5 IV. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Az évi alkotmánymódosítás óta a bírósági szervezet igazgatását a korábbi évszázados gyakorlattal szakítva nem a végrehajtó hatalom (az Igazságügyi Minisztérium), hanem egy bírói önkormányzati csúcsszerv az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el. Ez a tanács csak a bíróságok igazgatását intézi, jogalkotási feladata nincs, ellenben az OIT jogosult a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotásának kezdeményezésére és a bíróságot érintő jogszabályok tervezetének véleményezésére. A bíróságokra vonatkozó jogszabályokat 2/3- os szótöbbséggel az Országgyűlés alkotja meg. Természetesen mindazt a joganyagot, amelyekkel a bíróságok az ítélkezésük során dolgoznak, ugyancsak a Parlament, illetve rendeletek esetében az egyes minisztériumok alkotják meg. A bíróságokra vonatkozó jogszabályok módosítása esetén az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak egyetértési joga van. Az OIT összetétele 15 fő. Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnöke. Tagjai: - az Igazságügyi Miniszter - a Parlament Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának tagja - a Parlament Költségvetési Bizottságának tagja - a Legfőbb Ügyész - az Országos Ügyvédi Kamara elnöke - 6 éves ciklusokban 9 választott bíró. Látható tehát, hogy a testületben az elnököt is beszámítva 2/3-os bírói többség érvényesül, aminek annyiban van jelentősége, hogy a határozatképességhez a tagok 2/3-ának jelenléte, a határozat meghozatalához pedig egyszerű többség szükséges. A nem bíró tagok részvételének indoka, hogy a bíróságok igazgatásában az igazságszolgáltatás általános alkotmányos követelményeinek biztosítása, a bíróságok helyzetének folyamatos megismerése e módon biztosítható. Más oldalról vizsgálva a tanács összetételét, szembeötlő, hogy annak csak 9 választott tagja van, a maradék 6 tag közül 4 tisztségénél fogva hivatalból, 2 pedig delegálás útján nyerje el mandátumát. A 9 bírótag választása két lépcsőben történik. Először a megyei bíróságok és az ítélőtábla összbírói értekezletei és a Legfelsőbb Bíróság összbírói értekezlete a bírói létszám függvényében küldötteket választ, majd a küldöttekből álló küldöttértekezlet tagjai közül megválasztja a 9 tagot és a 9 póttagot. Országosan vita folyt az OIT létszámának 15 főről 18 főre emeléséről, bevonva a közjegyzők, a bírósági végrehajtók és a hivatásos pártfogók képviselőjét is. Ezidáig azonban az OIT összetételében változás nem történt. Az OIT feladata és hatásköre: - Elkészíti a bíróságok éves költségvetési javaslatát azt a Parlament elé terjeszti. - Gyakorolja a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. - Irányítja és ellenőrzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét így a megyei (fővárosi) és az ítélőtáblai elnököket. - Gondoskodik a bíróságok jogi képviseletéről. - Ellátja a bírák és a bíróságokon dolgozó igazságügyi alkalmazottak oktatásával, továbbképzésével kapcsolatos feladatokat (ennek intézményesített formája a szeptember 1. napjától működő, a legkorszerűbb informatikai eszközökkel felszerelt Bíróképző Akadémia). - Irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését.
6 6 Az OIT hatásköre az európai összehasonlításban is szélesnek mondható. Ha a jelenlegi hatáskörre vonatkozó szabályokat összevetjük a korábbi bírósági törvények az Igazságügyi Miniszter hatáskörére vonatkozó rendelkezéseivel, megállapítható, hogy az OIT a minisztert korábban megillető valamennyi igazgatási jogosítványt átvette. Az OIT igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek közt a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz és ezek megtartását ellenőrzi. Az OIT havonta ülésezik és negyedévente a megyei és táblaelnökökkel kibővített konzultatív tanácskozást tart. Az OIT tisztségviselői az elnök és a bírótagok közül választott elnökhelyettes. Az elnökhelyettes az elnököt távollétében teljes jogkörben képviselheti. Az OIT munkáját az OIT Hivatal segíti, mely döntéselőkészítő, koordinatív, véleményező szervezet és magának a testületnek az irányítása alatt működik. Vezetője a pályázat útján határozatlan időre a tanács által kinevezett hivatásos bíró, akinek a tisztsége betöltéséhez az OIT bíró tagjaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az OIT Hivatala szervezetén belül Titkárság és 10 főosztály (Sajtó, Nemzetközi Kapcsolatok, Bírósági Igazgatási, Személyzeti, Módszertani és Jogi Képviseleti, Költségvetési Fejezeti, Pénzügyi, Műszaki, Informatikai és egy önálló főosztály, a Pénzügyi és Ellenőrzési Önálló Főosztály működik. Az OIT a Hivatal ezen szervezeti egységein keresztül tartja az operatív kapcsolatot a bíróságokkal. A bíróságok új igazgatási rendszeréről, a testület munkájáról az Európai Unió Bizottságának éves jelentései, az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagai azt állapították meg, hogy Magyarországon a bírósági igazgatás hatékonyan működik. Ezen jelentések azonban rávilágítottak a jövőben kiküszöbölésre váró hiányosságokra is: - A bírósági eljárások meglehetősen gyorsak, azonban még további javulás szükséges amely a szervezeti ítélőtáblák - és az eljárási szabályok változásától remélhető. - Csökkent a hátralékos ügyek száma a rekordmennyiségben érkezett közel ügy ellenére. - Megkezdődött a bírósági ügyintézők képzése és munkába állítása. - A bírák az ítélkezéshez nem tartozó adminisztratív feladatokkal még mindig túlterheltek, idejük nagyobb részét ez köti le. - A bíróságok pénzügyi helyzete továbbra is bonyolult (komplikált) annak ellenére is, hogy az éves költségvetés tervezését az OIT készítheti el és terjesztheti be az Országgyűlésnek. - A bírák kiválasztásának és előléptetésének kritériumrendszere javítandó. Problémaként említhető, hogy kezdetben az OIT saját működésének megszervezése és a bíróságok felé irányuló igazgatási tevékenysége által behatároltan nem volt abban a helyzetben, hogy középtávú (6 éves) stratégiát dolgozzon ki a legfontosabb feladatok meghatározására, a bírói ítélkezési tevékenység támogatása és az ítélkezési feltételek javítása érdekében. A 2003-ban újjá alakult, részben új összetételű OIT, mint önkormányzati testület elkészítette megbízatása idejére a 2009-ig szóló stratégiát, célkitűzéseit és cselekvési programját. V. Fontos további témakör lehet még a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (Bjt.) néhány kiemelten fontos rendelkezése, különös tekintettel a bíróvá válásra és a bírák munkájának értékelésére. A Bjt. jelentős szigorítást vezetett be a bírák kiválasztásában annak érdekében, hogy lehetőség szerint a legjobban felkészített és legalkalmasabb személyek kaphassanak bírói kinevezést. A 3 év fogalmazói gyakorlat a szakvizsgáig és a kötelező 1 év titkári működés révén a bírák
7 7 kinevezési életkora is eltolódott, amely miatt korábban gyakran hangzottak el kritikai észrevételek. A jelölteknek sokirányú alkalmassági (pszichológiai, orvosi stb.) vizsgálaton is át kell esniük től a fogalmazók felvétele is egységes, pontrendszeren alapuló központi felvételi rendszer bevezetésével történik. Az EU Bizottság monitoring anyagára is figyelemmel a jövőben gondoskodni kell arról, hogy a bírósági álláspályázatok nagyobb nyilvánosságot kaphassanak. A Bírósági Közlöny mellett országos napilapokban, vagy elektronikus hozzáférési lehetőséggel is megismerhetővé kell tenni azokat, íly módon nemcsak a bíróságon dolgozó, hanem a kinevezési feltételeknek megfelelő személyek is jobban megismerhetnék a pályázati lehetőségeket. Ugyancsak a szigorítás az alkalmasság jobb ellenőrizhetősége érdekében bevezetésre került határozott időre történő kinevezés intézménye (az első bírói kinevezéskor). A belső kontroll fontos területe a bírói testületek véleménynyilvánítási joga, amely a vezetői javaslatokkal szemben vétójogot ugyan nem jelent, azonban a nyilvánosság elvének érvényesülését feltétlenül szolgálja. A bírói munka értékelését tekintve a 3 éves határozott idejű kinevezést követően kötelező bíróvizsgálatra kerül sor a bíró határozatlan idejű kinevezésének megszerzéséhez, majd ezt követően a hatályos törvény 6 évenként két ízben történő vizsgálatot és értékelést ír elő, azzal együtt, hogy soron kívüli ún. alkalmatlansági vizsgálat bármikor lefolytatható, persze csak akkor ha az ítélkezési tevékenység ezt indokolttá teszi. A bírói karrier fontosságát kiemelve foglalkozni kell azzal is, hogy a huzamosabban alsóbb szinten dolgozó bírák munkája is megfelelően elismerhető legyen, ez ma még nem megoldott. Csak támogatni lehet az ún. alternatív bírói életpálya kidolgozását, amelynek lényege, hogy a helyi bíróságokon folytatott ítélkezést is bírói karrierként kell szabályozni megfelelő elismerési formákkal (címek, más előnyök stb.). Ismeretes, hogy előtt a bírói előmeneteli rendszerben a helyi bíró akár ítélőtáblai címet is elnyerhetett. A vezetői pályázatok keretében foglalkozni kell a manager típusú vezetés kérdésével, amely igény több ízben megfogalmazódott. Ennek a lényege, hogy a bírósági vezetőnek nemcsak a bírói tudással, hanem igazgatási, pénzügyi, humánpolitikai és manageri ismeretekkel is kell rendelkeznie. Megjegyzendő azonban, hogy a manager típusú vezetés és gondokodás megfelelő döntési jogkört és önállóságot feltételez, amelynek egyik fontos alapeleme a pénzeszközök megléte a döntéshozatal szintjén, amely nélkül a gondolatot kár is felvetni. Azt azonban le kell szögeznünk, hogy a bíróság mint szervezet nem tévesztendő össze pld. egy profitérdekeltségű, nagy létszámmal működő gazdálkodóegységgel, tehát a manageri ismeretek oktatása és elsajátítása során ezt nem lehet szem elől téveszteni. Magyarország május 1. napjával az Európai Unió tagjává vált, ezzel egyidejűleg valamennyi bíró az Európai Unió bírája lett. Ennek következtében a bírák nem csupán a belső jog szabályait kötelesek alkalmazni, hanem a közösségi jogot is. A közösségi jog sui generis jogrendszer, mely különbözik mind a tagállamok belső jogrendjétől, mind a klasszikus nemzetközi jogtól. A közösségi jogértelmezés legfontosabb jogi eszköze, a nemzeti bíróságok (így a magyar bíróságok) és az Európai Bíróság közötti kooperációban megvalósuló, előzetes döntéshozatali eljárás. Az eljárás felfüggesztése mellett lehet kérni az Európai Bíróságot, hogy a vitás előzetes kérdésekben döntsön. Amennyiben az Európai Bíróság választ ad a nemzeti bíró által feltett kérdésre, úgy a nemzeti bíró ezen tanácsadó vélemény alapján és annak figyelembevételével köteles az előtte folyó ügyben a jogvitát eldönteni.
8 8 Fontos megjegyezni, hogy az uniós csatlakozás előtt már megkezdődött a magyar bírák felkészítése Phare segítséggel saját erőből minden magyar bíró (2800 fő) részt vett uniós jogi képzésben (tanfolyamok, továbbképzések). Sor került az ún. nemzeti trénerbírák kiválasztására is az európai uniós joganyagból történő képzésükre. A nemzeti trénerek pedig ezt követően rendszeresen helyi képzéseket tartanak a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók részére az európai uniós joganyagból. Szeged, április 23. Köszönöm megtisztelő figyelmüket Czene Klára
AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA
1 AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2003. január 1. 2003. december
RészletesebbenVIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása
A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség
RészletesebbenA Fővárosi Bíróság létszámhelyzetének alakulása
I. A Fővárosi Bíróság létszámhelyzetének alakulása A Fővárosi Bíróság működése és annak eredményessége szempontjából hosszú évtizedek óta egyértelműen kulcskérdésnek tekinthető tényező a bírói karban,
RészletesebbenÚj (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái
Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július
Részletesebben10/2015. (XII. 2.) OBH elnöki ajánlás a Kúriának, az ítélőtábláknak és a törvényszékeknek a kockázatkezelésre vonatkozó szabályzatáról
10/2015. (XII. 2.) OBH elnöki ajánlás a Kúriának, az ítélőtábláknak és a törvényszékeknek a kockázatkezelésre vonatkozó szabályzatáról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
RészletesebbenXIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
XIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS Jegyzetek: Balogh, Illés, Vargha: A bűnvádi perrendtartás magyarázata, Bp.1898. Grill Károly cs. és királyi könyvkereskedése; Vargha Ferenc: A bűnvádi perrendtartás
RészletesebbenA Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai, hatályba lépése.
A DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE D E B R E C E N 2004. El. II. B. 18. A DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai,
RészletesebbenSZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA
SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA módosított Alapszabálya Egységes szerkezetben Szeged Gutenberg u. 4. sz. A Szegedi Ügyvédi Kamara 2007. június 15-i közgyűlésének VI/6/2007. sz. határozata alapján 2 A Szegedi Ügyvédi
RészletesebbenÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ
DR. KISS DAISY ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára I. Bevezetés helyett ÉS MÉGIS KINEK AZ ÉRDEKE? JEGYEZETEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS EGY ÚJABB MÓDOSÍTÁSÁHOZ Sokszor eltűnődöm azon, hogy mégis kinek az
RészletesebbenT á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla. 2010. évi működéséről
GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE 2011.El.II.B.35.szám T á j é k o z t a t ó a Győri Ítélőtábla 2010. évi működéséről 2 Tisztelt Kollégám! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, módosított 1997. évi LXVI.
Részletesebben2016. évi törvény. a Magyar Pszichológus Kamaráról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény hatálya
1 Az Országgyűlés 2016. évi törvény a Magyar Pszichológus Kamaráról elismerve a pszichológusok jogát a szakmai önkormányzathoz, annak érdekében, hogy a pszichológusok közvetlenül és az általuk választott
Részletesebben27 Tájékoztató a hivatali kapu regisztrációval kapcsolatos adatváltozások átvezetéséről 27
III. évfolyam 2 3 A belső piaci szolgáltatásról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról szóló aktuális tájékoztató 3 A közcélú foglalkoztatásról 4 A polgármesteri hivatalok működését meghatározó belső
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
Részletesebben325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről
325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Következtetések
RészletesebbenGYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLYA 2014. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A KÖZTESTÜLET NEVE Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara 2.. 1./ SZÉKHELYE 9023 Győr, Corvin u. 22. 2./ ILLETÉKESSÉGI
RészletesebbenMosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben -
Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben - I. Általános rendelkezések A Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú
Részletesebben- 1 - Az egyesület 2013. április 11-i Közgyűlése a következő Alapszabályt fogadta el. I. Az egyesület adatai
- 1 - Az EZÜSTNET - Internetező Idősek Országos Egyesületének Alapszabálya Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.
RészletesebbenT/9598. számú. törvényjavaslat. az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/9598. számú törvényjavaslat az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi
RészletesebbenA határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig
A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig Szerző: dr. Varga Nóra Budapest, 2015. augusztus 27. A bírósági
RészletesebbenDélmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2006. október 16.) Szeged 1 PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a
RészletesebbenA KÚRIA ELNÖKE 2014. El. II. A. 4/1. szám. A Kúria elnökének beszámolója a Kúria 2013. évi működéséről
A KÚRIA ELNÖKE 2014. El. II. A. 4/1. szám A Kúria elnökének beszámolója a Kúria 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...5 1.1. A Kúria feladatai...5 1.2. A Kúria 2013. évre kitűzött céljai...6
Részletesebben1996. évi LVIII. törvény. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Az Országgyűlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása,
RészletesebbenA felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika
A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság
RészletesebbenTájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról
Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,
RészletesebbenHELYESBÍTÉS. Tisztelt Olvasó/Pályázó!
HELYESBÍTÉS Tisztelt Olvasó/Pályázó! Ezúton tájékoztatjuk, hogy a Bírósági Közlöny 2012/4. számának 36. és 37. oldalán az Országos Bírósági Hivatal 1-6. szám alatti pályázatának kiírási szövege kiegészítésre
RészletesebbenA KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT
A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési
RészletesebbenT/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október
RészletesebbenI. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag
CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma
RészletesebbenDélmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y
Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek
RészletesebbenÉRTELMISÉGI SZAKSZERVEZETI TÖMÖRÜLÉS (ÉSZT) ALAPSZABÁLYA
ÉRTELMISÉGI SZAKSZERVEZETI TÖMÖRÜLÉS (ÉSZT) ALAPSZABÁLYA Elfogadta: az ÉSZT soron kívüli Kongresszusa 2008. december 9-én Egységes szerkezetben a 2012. május 15-i változással 1 PREAMBULUM Az ÉSZT 1989.
RészletesebbenTöbbsincs Ó voda és Bölcs őde. 2 1 9 4. Tura, D ózsa György út 2. Tel efon : 06 28 580 495 06-30/638 4601
Többsincs Ó voda és Bölcs őde 2 1 9 4. Tura, D ózsa György út 2 Tel efon : 06 28 580 495 06-30/638 4601 E - m ai l : t obbsi n csov i @tura.hu OM azonosító: 201261 S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S
RészletesebbenA L A P S Z A B Á L Y
LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI SZAKMAI SZÖVETSÉGE A L A P S Z A B Á L Y Budapest, 2012. év október hó 2 I. A Szövetség elnevezése: LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI
Részletesebben2015.El.III.A.3/1. A SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2015.El.III.A.3/1. A SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Épületgrafika: Tóvizi Kata Tartalom Tartalom... 3 I. FEJEZET... 8 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 8 Az SZMSZ célja... 8 Az SZMSZ
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 64. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. május 5., csütörtök Tartalomjegyzék 2016. évi XXIX. törvény Az igazságügyi szakértőkről 5036 2016. évi XXX. törvény A védelmi és biztonsági célú
RészletesebbenFővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013.
Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 7 2. A Fővárosi Törvényszék személyi
RészletesebbenDr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:
Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat
Részletesebben1994. évi XXVIII. Törvény a Magyar Orvosi Kamaráról
1994. évi XXVIII. Törvény a Magyar Orvosi Kamaráról Az Országgyűlés - hazánk hagyományait és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve - elismeri az orvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai
RészletesebbenAz élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.
Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a
RészletesebbenA BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok
RészletesebbenHANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ - TESTÜLETE
HANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ - TESTÜLETE 13/2008. (XII. 30.) SZÁMÚ RENDELETE Hangony Község Önkormányzatának Képviselõ Testülete és szerveinek Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról alkotott 9/2001.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. 2012. február 9-i rendes ülésére
18. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 9-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Művelődési Ház NKft. javadalmazási szabályzata,
RészletesebbenA BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FŐBB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK
A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FŐBB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK 1. a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 2. a bírósági ügyvitel szabályairól szóló14/2002. (VIII.1.) IM
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.
2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56
RészletesebbenVASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA. 2 0 1 5. m á j u s 0 7.
VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA 2 0 1 5. m á j u s 0 7. 1 B E V E Z E TŐ Az Önsegélyező Pénztár célja, hogy az önkéntesség, a függetlenség,
RészletesebbenBESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS RÉSZÉRE
Gazdasági Versenyhivatal BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS RÉSZÉRE a Gazdasági Versenyhivatal 2000. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenIDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK
IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen
RészletesebbenDr. Darák Péter előadása:
Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú
RészletesebbenGYAKORMOKI SZABÁLYZAT
GYAKORMOKI SZABÁLYZAT érvényes: 2008. január 1.-től Magyar Margit igazgató A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII.
RészletesebbenA KONZUM NYRT. IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE A 2015. ÉVI FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL
A KONZUM NYRT. IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE A 2015. ÉVI FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL Pécs, 2016. április 04. Az Igazgatóság jelentése a 2015. évi Felelős Társaságirányítási Gyakorlatról A KONZUM
Részletesebben13/2015. (VI. 30.) FM utasítás. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról 1
a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának közzétételéről szóló 5/2015. számú MVH Elnöki Körlevél 1. számú melléklete 13/2015. (VI. 30.) FM utasítás a Mezőgazdasági
RészletesebbenJogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak
Jogszabályok listája Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz) 56/2008.(III.26.)
RészletesebbenA VAS MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA ALAPSZABÁLYA
A VAS MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA ALAPSZABÁLYA A Vas Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 127.. alapján az Ügyvédi Kamara Alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg:
RészletesebbenAz atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése
Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus
RészletesebbenMagyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének. egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya Budapest, 2001. március 14. Módosítva: Budapest, 2003. szeptember 11. Módosítva: Budapest, 2004. június 8. Módosítva:
Részletesebbendr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.
dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet
RészletesebbenSzociális párbeszéd új keretek között
Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit
RészletesebbenJEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com
BALATONFÜREDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com Szám: 1/367- /2015. Előkészítő: Harsányiné dr. Tóth Beáta E l ő t e r j e s z t é s a
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS Tolmács-Bánk Óvoda Intézményi Társulás társulási megállapodásának módosítása
3. Napirend Tolmács-Bánk Óvoda társulási megállapodásának módosítása 3. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Tolmács-Bánk Óvoda Intézményi Társulás társulási megállapodásának módosítása Tisztelt Képviselő-testület!
RészletesebbenGYAKORNOKI SZABÁLYZAT. Érvényes: 2008. JANUÁR 01-től
KIRÁLY ENDRE IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM VÁC GYAKORNOKI SZABÁLYZAT Érvényes: 2008. JANUÁR 01-től Vác, 2007. november 30. Mészáros Ferenc igazgató Tartalomjegyzék 1. Fogalmak meghatározása...
Részletesebbenetíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme"
Tárgy 1.: Petíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme" Címzett: Európai Parlament (European Parliament) és (a
RészletesebbenAz Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya
Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya Az alapszabály a 2004. évi CXV. törvény előírásainak megfelelően készült. - 1 -/23 Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya I. Alapvető
RészletesebbenAPRÓK FALVA ÓVODA SZABÁLYZATA
Székhely: 1185 Budapest, Barcika tér 8. OM azonosító: 034652 E-mail cím: ovoda@aprokfalva18.hu Honlap:www.aprokfalva.hu APRÓK FALVA ÓVODA SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: Határozatlan időre
RészletesebbenA Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya
A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi
RészletesebbenINTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA
AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról
BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát
RészletesebbenFüzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok
Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok 30/2014. (III.27.) képviselő-testületi határozat Füzesabony Város Önkormányzatának
RészletesebbenA Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület ALAPSZABÁLYA 2015. DECEMBER 7-TŐL egységes szerkezetben
A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület ALAPSZABÁLYA 2015. DECEMBER 7-TŐL egységes szerkezetben Az alapító tagok az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
RészletesebbenHodosán Róza. Tízéves a szociális törvény
Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és
RészletesebbenCSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8.
1 CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY Pécs, 2009. április 8. 2 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: CSALÁDVARÁZS A HARMÓNIKUS CSALÁDÉRT Egyesület
RészletesebbenSzentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu
Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu Tárgy: Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, a Szentesi
RészletesebbenCCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE
RészletesebbenRendelet kihirdetésének napja: 2011. április 1. Rendelet hatályba lépésének napja: 2011. április 1.
Karakószörcsök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(IV. 01.) sz. rendelete az Önkormányzat- és Szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról Rendelet száma: 3/2011(IV.01.) Rendelet kihirdetésének
RészletesebbenÖsszefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről
Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a
Részletesebben- módosítással egységes szerkezetben
1 Halas és Környéke Méhészeti Egyesület A L A P S Z A B Á L Y A - módosítással egységes szerkezetben Alapítva: 2005. január 15. Módosítva: 2005. március 26. Módosítva: 2013. március 2. 2005. 2 I. ÁLTALÁNOS
Részletesebbendr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek
dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A
RészletesebbenA BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA
A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA BUDAPEST 2001. december TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 1.HATÁSKÖRÖK... 5 1.1. A tudományos rektorhelyettesre átruházott hatáskörök
Részletesebben2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási
RészletesebbenTÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás
RészletesebbenAZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA
AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA hatályos: 20134. december 9március 1-től Az AXA Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár (alapításkori korábbi nevén: Winterthur Országos AXA Önkéntes Nyugdíjpénztár,
RészletesebbenMódosítási javaslat a FESZ 9. és 20. -ához
Fegyelmi Konferencia Esztergom, 2013. szeptember 6-8. A 2013. szeptember 7.-én, szombaton tartandó FESZ jelenlegi módosítás-tervezete című programponthoz Módosítási javaslat a FESZ 9. és 20. -ához....
RészletesebbenMUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008. az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
RészletesebbenMárkó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 3.) számú RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Márkó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 3.) számú RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról Márkó Község önkormányzatának képviselő testülete a helyi önkormányzatokról szóló
Részletesebben2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes a nemzeti érdekeket előtérbe helyező állam olyan
RészletesebbenA legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ. u t a s í t á s a. a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről
A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ u t a s í t á s a a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2010. június 30-ától hatályos szöveg)
RészletesebbenTANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL
TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG
RészletesebbenNAV sajtótájékoztató háttéranyag. Budapest, 2013. november 28.
NAV sajtótájékoztató háttéranyag Budapest, 2013. november 28. Válasz a NAV-ot ért támadásokra A feketegazdaság elleni harc komoly háború, melyhez nem összeesküvés-elméleteket gyártó gerillaharcosokra van
RészletesebbenAz új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 761/2001/EK RENDELETE. (2001. március 19.) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 761/2001/EK RENDELETE (2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenJ A V A S L A T. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Va.:9301/2006 J A V A S L A T Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló rendelet megalkotására Összeállította:.
RészletesebbenA KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA GYAKORNOKI SZABÁLYZATA 2007. NOVEMBER 12.
A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA GYAKORNOKI SZABÁLYZATA 2007. NOVEMBER 12. Tartalomjegyzék 1. Fogalmak meghatározása... 3 2. A szabályzat területi, személyi hatálya... 3 3. A szabályzat időbeli hatálya...
RészletesebbenGyakornoki szabályzat
Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
RészletesebbenMÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
1 MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. AZ EGYESÜLET NEVE: MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE: 3200 GYÖNGYÖS, ŐRÁLLÓ ÚT 66. AZ EGYESÜLET
RészletesebbenRENDELETTERVEZET Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA Az SZMSZ Munkacsoport elnöke RENDELETTERVEZET Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Készítette: SZMSZ Munkacsoport
Részletesebben4./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre
Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 4./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Tárgy: Jánossomorja Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 13.882-1/2006-SZMM TERVEZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról Budapest, 2006. december 2 I. Tartalmi összefoglaló
Részletesebben3. melléklet A Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. ALAPÍTÓ OKIRATA módosítás
3. melléklet A Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ALAPÍTÓ OKIRATA módosítás Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése V-133/2876/2012.sz. határozatával az Államháztartásról
RészletesebbenBüntetőeljárási jog Király, Tibor
Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Pf. 78. Tel.: 95/323-555, Fax.:95/ 320-230 e-mail: onkormanyzat@sarvar.hu ELŐTERJESZTÉS a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről
Részletesebben