ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i"

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens Alkotmányjogi Tanszék Készítette: Borsos Balázs Jogász Szak Nappali Tagozat SZEGED, 2006

2 Tartalomjegyzék: Bevezetés I. A honvédelmi kötelezettségről általában /1. A honvédelmi kötelezettség hatálya /2. A honvédelmi kötelezettség helye a jogi szabályozásban II. Az egyes részkötelezettségek /1. A hadkötelezettség /2. A polgári védelmi kötelezettség /3. A honvédelmi munkakötelezettség /4. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség III. Egyes alapjogok ütközése a honvédelmi kötelezettséggel /1. Élethez, emberi méltósághoz való jog /2. Lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog /3. Diszkrimináció tilalma Összegzés Irodalomjegyzék

3 Bevezetés A minden szempontból egységes Európa kialakításának részeként, hazánk is csatlakozott az Észak Atlanti Szerződés Szervezetéhez, és az Európai Unióhoz. Ennek következményeként a jogrendszerünk fokozatos átalakítása nyomán a honvédelmi kötelezettségek rendszere, és Alkotmány- illetve törvénybeli szabályozása is jelentősen megváltozott. Dolgozatommal a honvédelmi kötelezettségek rendszerének ismertetése mellett be szeretném mutatni az alkotmánybírósági határozatokban e témakörben érintett fontosabb kérdéseket. I. A honvédelmi kötelezettségről általában A Magyar Köztársaság állampolgárait az Alkotmányban meghatározott kötelezettségek terhelik, ezek egyike a honvédelmi kötelezettség. Ez a szabályozás történeti alapokra vezethető vissza. A hon védelmét, mint általános állampolgári kötelezettséget már a XVIII. századtól kezdve több állam is szabályozta. Hazánkban 1868-tól került sor a hadkötelezettség, majd 1939-től a honvédelmi munkakötelezettség, illetve a légvédelem-légoltalom (mint a polgári védelem elődje) bevezetésére. 1. A honvédelmi kötelezettség hatálya A honvédelmi kötelezettség személyi és területi hatálya a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokra illetve gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség esetén állampolgárságra való tekintet nélkül az ország területén lakóhellyel rendelkező természetes személyekre, az ott működő jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. Az egyes részkötelezettségek alkalmazásának időbeli hatálya eltérő. A hadkötelezettség, a honvédelmi munkakötelezettség és a gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség az Alkotmány által konkrétan meghatározott egyes minősített időszakokban, míg a polgári védelmi kötelezettség akár békeidőszakban is terheli a kötelezetteket. A békeidőszaknak nincs egyik jogszabályban sem fogalmi szintű meghatározása, de az Alkotmányban szereplő egyes minősített időszakokon kívüli 2

4 időszakot értelemszerűen békeidőszaknak kell tekinteni. Így tehát fogalom nélkül is pontosan behatárolható a tartama. 1 Jelenleg az Alkotmány öt, a békeidőszaktól eltérő állapotot, minősített időszakot ismer: - a rendkívüli állapotot hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén hirdeti ki az Országgyűlés. [Alk. 19. (3) h)] Célja a haza védelmének szervezett keretek közötti a megváltozott helyzetre tekintettel levő biztosítása. - A szükségállapotot az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén az Országgyűlés hirdeti ki [Alk. 19. (3) i)]. (Az előbb felsorolt eseteket összefoglaló néven szükséghelyzetnek nevezik.) Célja a fennálló veszély mielőbbi megszüntetése érdekében szükséges intézkedések megtétele. - A megelőző védelmi helyzetet külső fegyveres támadás közvetlennek nem minősíthető veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítés érdekében meghatározott időre az Országgyűlés hirdeti ki, illetve hosszabbítja meg, [Alk. 19. (3) n)] egyben felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére. Ha az Országgyűlés a fenti állapotok kihirdetésében akadályoztatva van, akkor erre a köztársasági elnök jogosult. - Veszélyhelyzet (az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás) idején a Kormány a közrend és közbiztonság védelme, valamint veszélyhelyzet következményeinek elhárítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. [Alk. 35. (1) i)] - Az Alkotmány 19/E. (1) bekezdése szerinti átmeneti állapotban azaz külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a Kormány a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a támadással arányos és erre felkészített erőkkel a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles. 1 Csapody: Önkéntes, Fundamentum: 2002/1., 89. 3

5 2. A honvédelmi kötelezettség helye a jogi szabályozásban A honvédelmi kötelezettségnek háromszintű szabályozása van a magyar jogban. Az első szintet az Alkotmány jelenti. A 70/H. foglalkozik e kötelezettséggel, meghatározza annak rendszerét. Az első bekezdés kimondja, hogy a haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelezettsége. A második bekezdés a hadkötelezettséget, mint immáron a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár férfiakat terhelő csak megelőző védelmi helyzet, vagy rendkívüli állapot idejére vonatkozó kötelezettséget említi. Alkotmányi szinten tesz említést a jogalkotó a lelkiismereti meggyőződés alapján esetlegesen választható polgári szolgálatról. A következő bekezdés szól a polgári védelmi kötelezettségről, illetve a rendkívüli állapot idejére bevezethető honvédelmi munkakötelezettségről. A negyedik bekezdés a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségét deklarálja. A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmány részletesebben e témakört nem szabályozza. A második szintet lényegében jelenleg két törvény alkotja, melyekben az egyes részkötelezettségek szabályozásra kerülnek. A nagyobb terjedelmű törvény a évi CV. törvény a Honvédelemről és a Magyar Honvédségről [a továbbiakban Ht.]. A jogszabály első részének második fejezetében található a honvédelmi kötelezettségek rendszerének részletes szabályozása. A törvény a polgári szolgálatra és a polgári védelmi kötelezettségre vonatkozó szabályokat nem részletezi, ezeket külön törvényre hagyja. Ezek közül a ma is hatályos évi XXXVII. törvény szabályozza a polgári védelemre vonatkozó szabályokat. A polgári szolgálat szabályairól szóló törvény jelenleg nincs hatályban. A szabályozás harmadik szintjét az egyes részkötelezettségek teljesítésének a feltételeit, az eljárások részleteit, és az egyéb, törvényben nem szabályozott részletkérdéseket taglaló, törvényi szintnél alacsonyabb jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotják, alkothatják. 4

6 II. Az egyes részkötelezettségek A Ht. szerint az állampolgárok a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálat és vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők. A személyes honvédelmi kötelezettségként megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején hadkötelezettség; rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség, valamint minden időszakban polgári védelmi kötelezettség terheli az állampolgárok meghatározott csoportjait. A honvédelmi kötelezettségek szabályozásában lényeges változás, hogy rendszerét 2005 óta az Alkotmány határozza meg. E részkötelezettségek további szabályozása nagyrészt a honvédelmi törvényben található. 1. A hadkötelezettség A hadkötelezettség békeidőszakban immár nem terheli a férfi állampolgárokat. Rendkívüli állapot idején bevezetése automatikus, míg megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés külön kétharmados többségű döntésétől függ. A hadkötelezettség teljesítésével járó szolgálatot lelkiismereti okból nem vállalók számára polgári szolgálat teljesítésére van lehetőség. A hadkötelezettség teljesítése sem jelent feltétlenül fegyveres szolgálatot, hiszen kérelem alapján teljesíthető fegyver nélküli katonai szolgálat is. Bár ezt a szolgálati formát jelenleg nem szabályozza egyik törvény sem, a hadkötelezettség újbóli bevezetése esetén várható az erre vonatkozó szabály megalkotása. A hadkötelezettség minden nagykorú magyar állampolgárságú férfit terhel, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik 18-tól 40 éves koráig. A hadkötelezettség magában foglalja a tájékoztatási (adatszolgáltatási), bejelentési, megjelenési és szolgálati kötelezettséget. A honvédelmi törvény szerint adatszolgáltatási kötelezettség meghatározott szervezet, intézményeket terhel, akik a hadkötelesek illetve a potenciális hadkötelesek meghatározott adatait szolgáltatják a honvédség központi adatfeldolgozó szervének, illetve a hadkiegészítő parancsnokságoknak. Tájékoztatási kötelezettség terheli a hadkötelest rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején a róla nyilvántartott adatok pontosítása érdekében feltéve, ha ez iránt a jogosult szervek megkeresik. Ezeket az adatokat a hadkötelezettség bevezetése után a 5

7 hadkiegészítő parancsnokság kezeli a Honvédség központi adatfeldolgozó szervének adatszolgáltatása alapján. Bejelentési kötelezettség terheli a hadköteleseket a törvényben meghatározott hét adat tekintetében a változást követő 8 napon belül, kivéve azt, aki a szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott. A bejelentési kötelezettség annyiban tér el a tájékoztatási kötelezettségtől, hogy míg a hadköteles az előbbi kötelezettségének felhívás nélkül addig az utóbbinak csak a hatóság konkrét felhívására köteles eleget tenni. A megjelenési kötelezettség keretében a hadkötelesnek a hadkiegészítő parancsnokság felhívására az ott megjelölt helyen és időben kell megjelennie adatainak ellenőrzése és egyeztetése, katonai alkalmasságának megállapítása, orvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés céljából. A Ht. szerint a szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres katonai szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat időtartama a megelőző védelmi helyzet idején legfeljebb 12 hónap, rendkívüli állapot idején határozatlan idejű. Ezután a törvény szabályozza a behívás és bevonulás intézményét, a katonai szolgálat félbeszakítását, a leszerelést, a hadkötelezettségből való elbocsátást, illetve a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezését. Az Alkotmánybíróság elé került többször is a sorkatonai szolgálat megszüntetését népszavazási kérdésként feltevő aláírásgyűjtő ív mintapéldányával kapcsolatos OVB 2 határozat, amely ellen egyesek kifogást emeltek. Először 2000-ben történt ez meg, de ekkor formai okokra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül semmisítette meg az Alkotmánybíróság a határozatot, mivel az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán egyszerre négy kérdés szerepelt. 3 Később külön kérdésként is benyújtottak mintapéldányt az OVB-hez, amely így szólt: Akarja-e Ön, hogy békeidőben a sorkatonai szolgálat megszűnjön és azt önkéntes hivatásos haderő váltsa fel? Az aláírásgyűjtést az OVB ez esetben is engedélyezte. Ez ellen a határozata ellen is kifogást emeltek az Alkotmánybíróságnál mondván, hogy a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányul. Az Alkotmánybíróság ezt az érvet el is fogadta, a határozatot megsemmisítette, és új eljárás lefolytatását rendelte el. 4 Ez az alkotmánybírósági határozat a bírákat is megosztotta, hiszen több különvélemény is 2 Országos Választási Bizottság 3 32/2001. (VII.11.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH

8 született. Az Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy azért kell megsemmisíteni az OVB határozatát, mert az több helyen alkotmánymódosításra irányul. Mivel a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos alkotmányos szabályozás 2001-ben még elég pontatlan volt, így e szabályozás alapján 5 véleményem szerint a különvéleményben foglaltak szerint kellett volna az Alkotmánybíróságnak döntenie. Mindegyik különvélemény rávilágít az alkotmánybíróság többségi döntésének szerintük téves pontjaira: Dr. Bihari Mihály szerint az Alkotmány értelmében a haza védelme, illetve az általános honvédelmi kötelezettség általános jellegű alkotmányos deklarációt jelent. 6 Az alkotmányozó nem kívánta a kötelezettség érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat is megfogalmazni, hanem a törvényhozót hatalmazta fel erre: az általános honvédelmi kötelezettség terjedelmének, részelemeinek, illetve az egyes konkrét kötelezettségek címzettjeinek meghatározására. Így szerinte a haza védelmének megszervezése, valamint a haza védelmére vonatkozó állampolgári kötelesség nem alkotmányozási, hanem törvényhozási tárgykör. Az alkotmány tehát mozgásteret hagy a törvényalkotónak arra vonatkozóan, hogy az általános honvédelmi kötelezettség alapján milyen részkötelezettségeket állapít meg, illetve azokat így a sorkatonai szolgálati kötelezettséget korlátozza-e vagy sem. 7 Dr. Holló András az Alkotmánybíróság eljárását kérdőjelezte meg, miszerint most már az alkotmányvédelem tárgya nem csak a pozitív alkotmányi normaszöveg önmagában, hanem az értelmezett alkotmányi rendelkezés. Ezt a kijelentését abból vezeti le, hogy az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata szerint burkolt alkotmánymódosításnak azt ítélte, amely kérdés tartalma szerint új, az Alkotmányban nem szereplő norma beépítésére irányult. Ez a tilalom így tehát az Alkotmány népszavazás útján való kiegészítésére vonatkozott. Jelen határozatában az Alkotmánybíróság azt is burkolt Alkotmánymódosításként értékelte, miszerint az általa értelmezett alkotmányi rendelkezés az értelmezéssel összefüggésben eredményezett volna Alkotmánymódosítást. Mert, ha csak a konkrét normaszöveg alapján vizsgálták novemberében hatályos szöveg: 70/H. (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. (3) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A továbbiakban tárgylásra kerülő határozatokkal kapcsolatos, e szakaszt érintő alkotmányi hivatkozások a fenti szöveg alapján értendők. 6 50/2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001,

9 volna. 10 Dr. Kukorelli Istvánnak több ellenvetése is van a határozattal szemben. Először volna a kérdést, akkor mint arra többen is rámutattak Alkotmánymódosítás nélkül is megoldható lett volna a szabályozás megváltoztatása. Így szerinte az Alkotmánybíróságnak alkotmányvédelmi szerepkörét a népszavazás intézménye vonatkozásában az eddigi gyakorlatnak megfelelően kizárólag a pozitív normavédelem szintjén kellene megtartani, hisz különben a népszavazás intézménye túl szigorú korlátokba ütközne. Kitért arra ahogy egyébként Bihari is, hogy alapvető kötelezettségek lényeges tartalmának nincs alkotmányossági mércéje. Ezeket a kötelezettségeket korlátozni lehet, csak megszüntetni nem. Mivel a feltett kérdés sem a honvédelmi kötelezettség megszüntetésére, sem a haza védelme fegyveres szolgálat útján történő megvalósításának megszüntetésére irányult, hanem csak a sorkatonai szolgálatnak mint egy részkötelezettség egyik elemének minősített időszakokra való korlátozására, így nem jöhetett szóba burkolt alkotmánymódosítás. 8 Dr. Kiss László és Dr. Czúcz Ottó alkotmánybírák véleményem szerint tévedtek akkor, amikor úgy ítélték meg, hogy az Alkotmány 70/H. (2) bekezdésében (vagyis a hadkötelezettségről szóló szabályozásban) szereplő katonai szolgálat önkéntes, hivatásos úton is teljesíthető. Hiszen mint arra maga a határozat is rámutat ekkor már nem beszélhetnénk kötelezettségről, vagyis ilyen megközelítésből értelmezve tényleg Alkotmánymódosításra irányulna a kérdés. 9 Mivel a kérdés nem a haza védelmének fegyveres szolgálat útján történő megszüntetésére irányult, hanem csak a hadkötelezettség módosítására, ezt viszont a törvényhozó Alkotmánymódosítás nélkül az akkor hatályos Alkotmány 70/H (3) bekezdésének felhatalmazásával megtehette is kifejti, hogy a bíróság téves előfeltevésből indul ki, amikor a sorkatonai szolgálatot az Alkotmányban megnevezett kötelezettség lényeges elemének, fő tartalmának minősíti. Hiszen ez csak egy részkötelezettség egyik teljesítési módja. Mint azt ma már az Alkotmány is szabályozza de akkor még csak a honvédelmi törvény fejtette ki a honvédelmi kötelezettség a hadkötelezettségből, a polgári védelmi kötelezettségből, a honvédelmi munkakötelezettségből és a gazdasági, anyagi 8 50/2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, Így véleményem szerint az előbbi különvélemény, de a határozat is úgy értelmezte a 70/H. (2) bekezdésben szereplő szolgálatot, mint az Alkotmány 40/A (1) bekezdésében szereplő kötelezettség egyedüli teljesítési módját. Ez nem helytálló, hiszen a honvédelmet kötelezettség nélkül, önkéntes alapon szerveződő hadsereggel is lehet biztosítani. De ennek jogilag nincs köze a hadkötelezettség alapú szolgálathoz, hisz ezt nem a 70/H. -ban kell szabályozni. A levont következtetés viszont a értelmezésétől függetlenül ugyanaz 10 50/2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001,

10 szolgáltatási kötelezettségből áll; a sorkatonai szolgálat csak a hadkötelezettség egyik eleme a tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettség mellett. Így véleményem szerint sem tekinthető pusztán azért a honvédelmi kötelezettség fő tartalmának a sorkatonai szolgálati kötelezettség, mert azt az Alkotmány kifejezetten említette, míg a többit nem. Kukorelli is említést tesz a kötelezettség tartalmának korlátozhatóságáról. Szerinte az egyes kötelezettségeket nem is kellene mindenáron alkotmányba foglalni. Ezek esetleges alkotmánybeli megjelenítése elsősorban arra szolgál, hogy az így nevesített kötelezettség létjogosultsága (szükségessége) alkotmányos szempontból megkérdőjelezhetetlen legyen, és így a törvényhozó a kötelezettség végrehajtása érdekében az alapvető jogok arányos mértékű korlátozását rendelhesse el 11 Másik észrevétele az volt, hogy a határozat újabb téves előfeltevése szerint, ha egyszer az állampolgárok népszavazás útján a sorkatonai szolgálat békeidőben való megszüntetéséről döntenek, ennek az állapotnak a fenntartása alanyi joguk lenne. Ez szerinte azért nem helyes, mert a törvényhozó az Alkotmány keretei között bármikor megváltoztathatja a népszavazás útján módosított törvényt, bármikor újabb népszavazást tűzhet ki a kérdésben, illetve a parlamentben bármikor újabb vita tárgya lehet az adott rendelkezés. Így álláspontja szerint a sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló kérdés nem tekinthető végleges döntésre irányuló kérdésnek. 12 A szerint értelmezi az Alkotmány rendelkezését, hogy a 70/H (2) bekezdésének elsődleges címzettje a törvényalkotó: amennyiben fegyveres katonai szolgálatra kötelezi az állampolgárokat, illetve azok egyes csoportjait, köteles alternatív magatartást is lehetővé tenni 13. Ennek alapján ez a kötelezés csak egy lehetőség, amivel vagy él a törvényalkotó, vagy nem. Tehát a törvényalkotó az Alkotmány 70/H. -a alapján rendelkezhet úgy, hogy az állampolgároknak csak törvényben meghatározott rendkívüli körülmények vagy újabb, eltérő jogalkotói rendelkezés esetén kell kötelező fegyveres szolgálatot, illetve annak alternatívájaként fegyver nélküli katonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesíteniük. 14 Így alkotmányos keretek között a törvényhozó szabadon dönthet arról, hogy kik (mely állampolgárok), mikor (rendkívüli jogrend esetén, békeidőszakban), meddig és milyen formában kötelesek eleget tenni a haza 11 50/2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001,

11 védelmére irányuló kötelezettségüknek. 15 Kukorelli osztja azt az álláspontot, hogy a haza védelmének kötelezettségét (Alk. 40/A ) nemcsak sorkatonai szolgálattal lehet megvalósítani; sőt, több velünk katonai szövetségben levő országban is hagyományosan vagy a közelmúlt óta önkéntes professzionális haderő látja el ezt a feladatot. 16 A jelen határozat szerinte nemcsak a törvényhozó hatalomtól vonta el a jogot a haderő ilyen irányú átalakítására, hanem megkérdőjelezte az alkotmánymódosítás létjogosultságát is ebben a kérdésben. 17 Ezek után foglalkozott még az indítványozók egyéb kifogásaival. Egyesek szerint a kérdés a költségvetési törvény módosítására irányul, így tiltott tárgyat képez. Mások szerint pedig a nemzetközi szerződésekben lévő kötelezettségekről szóló törvények módosítását jelentené; illetve szervezetátalakítást jelentene. Ezek az indítványok véleménye szerint megalapozatlanok. Így szerinte mindaddig lehetséges népszavazás útján korlátozni a sorkatonai szolgálatot, míg ezt a felhatalmazást az alkotmányozó nem szünteti meg. 18 Erre sor került ben, 19 így a jelenleg hatályos alkotmányi szabályozás már konkrétan meghatározza a honvédelmi kötelezettségek rendszerét, kizárva ezzel azt, hogy erről a kérdésről és egyébként a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos kérdésekről népszavazás útján dönteni lehessen. A határozat születése idején viszont megítélésem szerint már csak azért is lehetett volna a kérdésről népszavazást tartani, mert egy ugyanolyan mértékű korlátozás jött volna létre egy ügydöntő és kötelező erejű népszavazás esetén, mint ami már akkor is létezett törvényi szinten. Nevezetesen az Alkotmány akkoriban az állampolgárok hadkötelezettségét mondta ki, míg az 1993: CX. tv. azaz az akkor hatályos honvédelmi törvény [továbbiakban Hvt.] a személyi-területi hatályt szűkítette a férfiak meghatározott csoportjára. Az új szabály ami a népszavazás következtében jött volna létre pedig a hadkötelezettség időbeli hatályát korlátozta volna rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idejére. Így véleményem szerint ha a személyi területi hatály korlátozása törvényhozói jogosultság volt, akkor az időbeli hatályt is a törvényhozó korlátozhatta volna! 15 50/2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, Véleményem szerint hazánkban eddig sem kizárólagosan a sorkatonák látták el a haza védelmét, hiszen mindvégig ott voltak mellettük a hivatásos állományú katonák is /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, A évi CIV. tv. által 10

12 2. A polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség békeidőben, és minősített időszakokban egyaránt terheli az állampolgárokat. A férfiakra 18-tól 55., nőkre 18-tól 50. éves korukig terjed ki. (A polgári védelmi törvényben viszont még a Hvt. szerinti 16-tól 60., illetve 18-tól 55 éves korhatár szerepel(!), ami esetleg problémákhoz vezethet.) E kötelezettség Ht.-beli célja fegyveres összeütközés, vagy annak veszélye, és katasztrófahelyzet estén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére, és a túlélés feltételeinek megteremtésére. Részletes szabályait a polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény állapítja meg. A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási a bejelentési a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában. 3. A honvédelmi munkakötelezettség A honvédelmi munkakötelezettség rendkívüli állapot esetén rendelhető el. E kötelezettség alapján a férfiak 18-tól 60., a nők 18-tól 55. éves korukig tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka végzésére kötelezhetők. 4. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség keretében a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy szolgáltatás igénybevételének tűrésére, valamely tevékenységtől való tartózkodásra, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre, valamint az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére kötelezhetőek. III. Egyes alapjogok ütközése a honvédelmi kötelezettséggel Az embereket és az állampolgárokat az Alkotmányban és más törvényekben meghatározott jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. Az egyes Alkotmányokban szabályozott alapvető emberi jogok a felvilágosodás korától kezdve alakultak ki. A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, 11

13 ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. 20 Az Alkotmány XII. fejezete teljes egészében az alapjogokról és kötelezettségekről szól. Van azonban néhány olyan alapjog, amely az első fejezetben kerül megfogalmazásra, pl. a tulajdonhoz való jog. Az Alkotmányon túl egyes törvények állapítanak meg alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatják. 21 Az Alkotmánybíróság a jogok három csoportját különbözteti meg. Az élethez való jog abszolút érvényű, fogalmilag korlátozhatatlan. Minden más jog bizonyos mértékben törvényben korlátozható. Az alkotmányos alapjogok pl. a lelkiismereti és vallásszabadsághoz, tulajdonhoz való jog. Ezeket az Alkotmány szigorú védelemben részesíti, mert kimondja, hogy alapvető jog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja. Egyéb alkotmányos jogok, amelyek az Alkotmányban szerepelnek, és nem alapjogi fontosságúak (pl. vállalkozáshoz való jog), nem részesülnek ilyen védelemben. Az Alkotmánybíróság kialakította a szükségességi és arányossági tesztet annak tisztázására, hogy az egyes törvényi korlátozások megfelelnek-e az Alkotmánynak. Az egyes alapjogok korlátozása nem lehet önkényes. A magyar Alkotmány szerint rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy megelőző védelmi helyzet idején egyes alapjogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható. Még ilyenkor sem lehet korlátozni például az élethez, emberi méltósághoz, vallásszabadsághoz való jogokat. [Alk. 8. (4)] A mai hatályos szabályozás következtében a honvédelmi kötelezettségek java része ezekben a rendkívüli időszakokban kerülhet bevezetésre. Ez a fenti szabály garantálja, hogy még ilyen esetekben is a jogállamiság keretei közötti, önkénytől mentes szabályozás alapján terhelik az állampolgárokat az egyes kötelezettségek. A Ht. alapelvként rögzíti, hogy a honvédelmi kötelezettség teljesítése az érintettek számára békeidőben nem okozhat aránytalan megterhelést, hátrányt. Aránytalanság az egyes minősített időszakokban is csak olyan esetben lehetséges, amely nem érinti az így védett alapjogok körét. A következőkben három fontos alapjoggal az élethez, emberi méltóághoz, a lelkiismereti szabadsághoz való joggal, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokkal kívánok foglalkozni, a honvédelmi kötelezettséggel való ütközésük tekintetében évi XX. tv. 8..(1) bekezdés 21 Alkotmány 8. (2) bekezdés 12

14 1. Élethez, emberi méltósághoz való jog Ez az alapvető emberi jog a magyar és nemzetközi bírósági gyakorlat szerint is korlátozhatatlan, abszolút jellegű. A honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatban többször is felmerült, hogy az egyes szabályok esetleg korlátozzák, korlátozhatják ban merült fel a kérdés, hogy az Országgyűlés által kiadott határozat 22 amely melléklete hazánk honvédelmi alapelveit tartalmazta egy mondatában korlátozza-e az élethez való jogot. A határozat I/6. pontjának egy része az állampolgárok támogatására és áldozatkészségére utalt a Magyar Köztársaság megfelelő védelmi készültségének fenntartása érdekében. Az Alkotmánybíróság szerint ez a rendelkezés nem állt összefüggésben az Alkotmány szabályával, mert állami irányítás egyéb jogi eszköze nem állapíthat meg állampolgárokra kötelező rendelkezést, a jelen határozat pedig nem írt elő az állampolgárok számára semmilyen kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy a kifogásolt fordulat szerepel a honvédelmi törvény alapelvei között, aminek kapcsán viszont a 46/1994. AB határozat kimondta, hogy az nem alkotmányellenes. 23 A 46/1994-es AB határozatban a honvédelmi törvény több rendelkezését is támadták indítványozók a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatban. Az alkotmánybírósági eljárás alatt megszületett egy új honvédelmi törvény (1993. évi CX. tv.), amely a kifogásolt pontok közül többet változtatás nélkül átvett. Így az Alkotmánybíróság ennek alapján folytatta az eljárást. Az egyik kifogásolt rendelkezés (Hvt. 1. (1) bekezdés) szerint a Magyar Köztársaság az ország honvédelmi képességeinek fenntartásakor a polgárok haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére épít. E mellett még alkotmányellenesnek tekintették a honvédelmi törvény melléklete első pontjának második mondatát, amely a katonát az esküben akár az élete feláldozására is kötelezi. Az Alkotmánybíróság megalapozatlannak találta és elutasította a fenti kifogásokat. Hivatkozott a halálbüntetés eltörlésével és a terhesség-megszakítás alkotmányosságát vizsgáló határozataival kapcsolatban kifejtettekre. Ezek értelmében az élethez és emberi méltósághoz való jog egységes és feltétlen, illetve az állam nem rendelkezhet az emberi élet elvételéről. Csupán olyan esetekről lehet alkotmányosan szó, amikor a jog eltűri az emberi életek közötti választást, és ennek megfelelően nem bünteti az emberi élet /B/1993. AB h.; ABH. 1994, Az előzőleg hivatkozott határozat, bár számában megelőzi az 1994-est, de időben később került megállapításra. 13

15 kioltását 24 Ezután kifejti, hogy az állam nem feltétlenül várja el a fegyveres szolgálatot végző katonáktól az életük feláldozását, hiszen a katona az esküben ennek csak a kockázatát vállalja arra az esetre, amikor hazánk és az alkotmányos rend védelme érdekében végső esetben a honvédség bevetése szükséges. Mindezek olyan szituációk, amelyben a katona élete értelemszerűen veszélyben van, és amelyben a jog eltűri, hogy a katona a támadók életét kioltsa. 25 Ezután a határozat említi, hogy az Alkotmány lehetővé teszi a katonai szolgálat helyett a polgári szolgálatot azoknak, akik lelkiismereti okok miatt nem vállalják a hadkötelezettséget. Ők a kifogásolt esküt sem tehetik le. Véleményem szerint az Alkotmánybíróság nem foglalkozott érdemben az indítványozók azon felvetésével, hogy a Hvt. 1 (1) bekezdése is sérti az élethez, emberi méltósághoz való jogot. Hiszen az indokolásban részletesen csak a Hvt. mellékletével kapcsolatos dilemmáról tesz említést. Erre talán egy elfogadható indok lehetne nevezetesen az, hogy - többről a kevesebbre való következtetés elve szerint ha az élet feláldozását nem tartották alkotmányellenesnek, akkor az áldozatvállalást, elkötelezettséget sem. Ez az eset azért nem állja meg a helyét, mert a Hvt. melléklete csak a hadkötelezettség keretén belül szolgálatot teljesítő katonától várta el az élete végső soron történő feláldozását, míg ezzel szemben a Hvt. 1 (1) bekezdése állampolgárokat említ, vagyis a Magyar Köztársaság minden állampolgárát. Ebben a vonatkozásban már nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy csak végső esetre, a hadsereg alkotmányos felhasználása esetére vonatkozik a vitatott szabály, hanem általában a honvédelmi kötelezettséggel terheltekre. Ilyenkor viszont nincs meg minden esetben az alternatívaválasztási lehetőség vagyis a polgári szolgálati teljesítésének lehetősége sem. Hiszen például polgári védelmi szolgálat vagy honvédelmi munkakötelezettség teljesítése esetén sem lehet más szolgálati módot választani. Ennek alapján úgy látom, a határozat nem adott megfelelő választ arra, hogy a Hvt. említett bekezdése mennyiben korlátozza az élethez és az emberi méltósághoz való jogot. Mivel a szóban forgó rendelkezés még a mai napig is szerepel a Ht.-ben, ezért álláspontom szerint indokolt lehet egy esetleges felülvizsgálata is. 24 ABH. 1991, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

16 2. Lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságra. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását, vagy elfogadását. [60 (2) bekezdés] A lelkiismereti és vallásszabadságról az évi IV. tv. tartalmaz rendelkezéseket. Ez a jogszabály mondja ki, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásában senkit sem szabad akadályozni, a jog gyakorlása azonban nem mentesít az állampolgári kötelezettség teljesítése alól. 26 Magyarországon is létezett a hadkötelezettség egyik elemeként a fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a hadkötelezettség alól mentesítő polgári szolgálat intézménye. Így tehát az állampolgár soha sem kerülhetett olyan helyzetbe, hogy honvédelmi kötelezettségének valamilyen formában ne tudott volna eleget tenni. Ezen intézmények és a lelkiismereti szabadság vonatkozásában több alkotmánybírósági döntés is született. A 682/B/1993. AB határozatban a már említett honvédelmi alapelvekkel kapcsolatosan is felmerült két esetben ilyen jellegű probléma. Az alapelvek között szerepelt többek között a védelem elve, amely azt tartalmazta, hogy eltökélt szándékunk az országot ért fegyveres támadás esetén a fegyveres ellenállás és önvédelem. Az indítvány szerint ez kizárólagossá tenné a fegyveres katonai szolgálatot (az indítványozó ezt ugyan nem írta le, de ez egyben sértené a lelkiismereti szabadságot is). Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az említett mondat nem a honvédelmi kötelezettség formáit határozza meg, hanem azt, hogy fegyveres támadás esetén a védelmi tevékenység lehet fegyveres ellenállás is. Az indítványozó kifogásolta a határozat azon rendelkezését, amely szerint a társadalom honvédelemre való felkészítéséhez elengedhetetlen az állampolgárok tudati felkészítése minden területen. Ez az indítványozó szerint a személyi szférába többek között a lelkiismereti szférába való manipulatív hatalmi beavatkozás. Az Alkotmánybíróság azzal utasította el a kifogást, hogy mivel a határozat nem tartalmaz kötelezettségeket az állampolgárra, és mivel nem jogszabály, 27 így nem állhat összefüggésben az Alkotmány 60. -ával sem. Véleményem szerint amellett, hogy nem jelent kötelezettséget, még fontos is a rendelkezés, hiszen ha ez megvalósulna, akkor az állampolgárok jobban tisztában 26 Nemzetközi egyezmények sem tiltják azt, hogy az állam azoknak is előírjon valamilyen kötelező szolgálatot, akik nem vállalják a hadkötelezettséget. 27 Mint állami irányítás egyéb jogi eszköze ugyanis nem írhat elő kötelezettséget az állampolgárokra; 46/1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

17 lennének kötelezettségeikkel. Tapasztalatom szerint ennek a rendelkezésnek sajnos eredményes gyakorlati megvalósulása nincs, hiszen az embereket nem tájékoztatják kellőképpen honvédelmi kötelezettségeikről, nincsenek tisztában azok tartalmával. A legfontosabb határozat ezen alapjoggal kapcsolatban a 46/1994. AB határozat. Több különböző rendelkezést kifogásoltak az indítványozók: a) Egyikük szerint a polgári szolgálat és a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének engedélyhez kötése sérti a lelkiismereti szabadságot, mert nem enged szabadon választani az állampolgároknak meggyőződésük szerint. Az Alkotmánybíróság szerint önmagában az, hogy ezek a fent említett szolgálati módok az Alkotmányban mint alternatívák szerepelnek, nem jelenti feltétlenül alanyi jogon választhatóságukat. Kifejti a határozat, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálat és a polgári szolgálat intézménye nemzetközi viszonylatban is a lelkiismereti szabadság érvényesülését szolgálja. Ezen szolgálati formák kialakításánál az állampolgárok számára biztosítandó szabadság mellett figyelembe kellett venni az állam kötelezettségét is, nevezetesen a haza védelmének megfelelő biztosítását. Fontos megállapítás, hogy hazánk védelmi képességének fenntartása a lelkiismereti szabadságot biztosító alkotmányos rend fennmaradásának is feltétele. Ennek alapján az állam köteles biztosítani megfelelő létszámú fegyveres szolgálatot teljesítő katona rendelkezésre állását is. Így a lelkiismereti ok, mint feltétel az intézmény bevezetésének okával és alkotmányos indokával összhangban van. 28 Fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. A polgári szolgálat szabályozása során nem a kötelesség és a jog közötti választásról, hanem a kötelesség elsőbbsége mellett a lelkiismereti szabadság, mint alapvető emberi jog érvényesülésének biztosításáról van szó. Így tehát a polgári szolgálat teljesítésének lehetősége nem alanyi, hanem elismert és érvényesíthető jogként jelentkezik. 29 b) Egy indítványozó szerint az a szabályozás, miszerint a fegyver nélküli katonai-, illetve polgári szolgálat csak és kizárólag lelkiismereti okból engedélyezhető, nem megfelelő, mert így az egyéb vallási, etikai, morális stb. indokok alapján előterjesztett kérelmek mérlegelés nélkül, automatikusan elutasításra kerülnek. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a Hvt. valóban nem tartalmazta a lelkiismeret definícióját, de az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata alapján az levezethető. Egyik határozatban kifejtette az Alkotmánybíróság, hogy az állam senkit nem kényszeríthet olyan 28 46/1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, A Ht. indokolása a hoz 16

18 helyzetbe, amely meghasonlásba vinné önmagával, azaz amely összeegyeztethetetlen a személyiséget meghatározó valamely lényeges meggyőződésével. Az államnak nemcsak az a kötelessége, hogy ilyen kényszertől tartózkodjék, hanem az is, hogy lehetővé tegye ésszerű keretek között az alternatív magatartást. 30 Egy másik határozat szerint a lelkiismereti szabadság joga azt ismeri el, hogy a lelkiismereti meggyőződés az emberi minőség része, szabadsága a személyiség szabad kibontakozásához való jog érvényesülésének feltétele. 31 Így a lelkiismeret fogalmának ez az értelmezése lehetővé teszi, hogy a hadköteles minden olyan indokra hivatkozhasson fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat kérelmezésekor, amely összefüggésbe hozható a személyiségét meghatározó valamely lényeges meggyőződéssel, legyen az vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű. 32 Ezek alapján a lelkiismereti okot kellően tág kategóriának tekintette az Alkotmánybíróság, és az indítványokat elutasította. c) Az indítványozó a lelkiismereti szabadságba ütközőnek vélte a Hvt. azon rendelkezéseit, amelyek szerint ha a kizáró okok miatt sorkatonai szolgálat alól mentesített hadköteles a szolgálatról értesítést, behívó parancsot kapott, a mentesítési kérelme ellenére eleget kellett tegyen a behívóparancsnak. Ez szerinte ellentétes a Hvt. azon rendelkezésével is, miszerint a kérelem elbírálásáig a hadköteles nem hívható be. Bár az Alkotmánybíróság osztotta az indítványozó álláspontját abban, hogy az említett szabályok ellentétben állnak egymással, valamint hogy a kifogásolt szabály önmagában véve sérti a kérelmező lelkiismereti szabadságát. Azonban megállapításra került, hogy a Hvt. végrehajtási rendelete úgy rendelkezik, hogy a bevonulási helyről el kell bocsátani az ilyen kérelmet benyújtott hadkötelest. Így tehát semmiképpen sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy sorkatonai szolgálatot kelljen teljesítenie, és önmagában a megjelenési kötelezettség viszont nem tekinthető alkotmányellenesnek. Ennek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította, ugyanakkor megjegyezte, hogy az esetleges Alkotmányellenességet kizárólag a polgári, illetve fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet előterjesztettek vonatkozásában vizsgálhatta. Viszont a más okból mentesült hadkötelesek tekintetében ez nem jelenti azt, hogy a kifogásolt szabály bizonyosan alkotmányos lenne /1991. (XII. 17.) AB h.; ABH 1991, 297, /1993. (II. 12.) AB h.; ABH 1993, 48, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH,

19 A mai hatályos szabályozásban megjelenik az a szabály, miszerint a kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség alól nem mentesíti. 34 A törvény viszont tartalmazza még azt a szabályt is, amely szerint nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles, aki polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak elbírálásáig. Véleményem szerint ezt a szabályt is át kellett volna fogalmazni oly módon, hogy a kérelem elbírálásáig a hadköteles nem teljesíthet fegyveres katonai szolgálatot. d) Az indítványozók kifogásolták azt is, hogy a Hvt. alapján fegyver nélküli katonai és a polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kellett egy formanyomtatványt, amelyben szerintük a kérelmező kénytelen volt megvallani a lelkiismereti, vallási vagy egyéb meggyőződését, amely ellentétes az Alkotmány ában foglaltakkal. Az Alkotmánybíróság az indítványokat megalapozatlannak találta, és elutasította. Álláspontja szerint a lelkiismereti okra való hivatkozás megalapozottsága nem állapítható meg anélkül, hogy a kérelmező meg ne vallaná lelkiismereti okait. Így tehát a lelkiismereti szabadság ilyen korlátozása szükséges és nem aránytalan ahhoz, hogy a kérelmező érvényesítse e szabadságát. 35 e) Több indítványozó kifogásolta, hogy a Hvt. időben korlátozza a fegyver nélküli katonai illetve polgári szolgálatra vonatkozó kérelmek előterjeszthetőségét, és ebben a lelkiismereti szabadság sérelmét látják. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy valóban korlátozza a fenti rendelkezés azok lelkiismereti szabadságát, akik meghatározott időpont (eskü letétele, illetve tartalékosok esetén a behívás) után változtatták meg lelkiismereti meggyőződésüket. Erre a korlátozásra azonban egy Alkotmányban foglalt állampolgári kötelezettség teljesítése érdekében olyan időpontban került sor, amikor az állampolgár esküjével már kötelezettséget vállalt a fegyveres katonai szolgálat teljesítésére. 36 Ennek alapján a határozat szerint nem tekinthető aránytalannak és szükségtelennek sem a korlátozás, hiszen a törvényhozó a hadsereg fegyelmezett működéséhez fűződő érdek mellett az állampolgárok lelkiismereti szabadsághoz való jogát is kellő mértékben figyelembe vette. f) Két indítványozó támadta a Hvt. azon rendelkezését, amely szerint meg kell tagadni a polgári illetve fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet abban az esetben, ha a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható. Ilyen oknak tekintette : CV.tv. 28.(3) 35 46/1994. (X. 21.) AB h.; ABH, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

20 például, ha a kérelmező lőfegyvertartási kérelemmel rendelkezik, vagy egy éven belül rendelkezett, illetőleg tartott lőfegyvert vagy robbanóanyagot. Az Alkotmánybíróság az indítványokat megalapozottnak ítélte. Álláspontja szerint a lőfegyvertartók szükségképpeni kizárása a polgári illetve fegyver nélküli katonai szolgálat köréből indokolatlanul tág korlátozást jelent. Hiszen lőfegyver tartható pl. vadászat vagy sportlövészet céljából is, amitől függetlenül fennállhat az illetőnek olyan lelkiismereti meggyőződése, amely alapján elutasítja a fegyveres szolgálatot. Ugyancsak nincs tekintettel a szabályozás arra, hogy esetleg megváltozhat ezen illető személyisége is. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a Hvt. említett rendelkezését megsemmisítette. 37 A jelenleg hatályos törvény csak azt határozza meg, hogy akkor kell elutasítani a kérelmet, ha a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható. Véleményem szerint ezt a rendelkezést pontosítani kellene, hiszen ez így túlságosan szubjektív megítélésre adhat okot, ugyanakkor persze a törvényhozó újból könnyen beleeshet abba a hibába, hogy indokolatlanul tágra szabja a kérelmet automatikusan elutasító okok körét. Főleg rendkívüli állapot idején lesz várható, hogy többen igyekeznek erre az okra hivatkozva kibújni a sorkatonai szolgálat alól. Egy, a fenti szempontoknak megfelelő szabályozás kialakítása nehéz, de ugyanakkor szükséges. g) Indítvány támadta a Hvt. azon rendelkezését, hogy az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet. Az indítványozó szerint ez a rendelkezés nincs tekintettel a hadköteles lelkiismereti meggyőződésének esetlegesen bekövetkező változására. Az Alkotmánybíróság a kifogást alaptalannak találta és elutasította. Álláspontjában kifejtette, hogy a törvény biztosítja a lelkiismereti szabadság érvényesülését, hiszen megfelelő időkeretet hagy a hadköteles számára, hogy eldöntse melyik szolgálati formát válassza. A szolgálati kötelezettség teljesítéséhez, fegyelmezett végrehajtásához fűződő érdek a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott hadköteles esetében is kielégítően indokolja, hogy az engedély megadása után szolgálati idejét töltse le 38 Ugyanis, ha bárki bármikor átkérhetné magát másik szolgálati formába, akkor az rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején különösen jelentős gondokat okozna a tervezésben, ezáltal veszélyeztetné a honvédelmet. Véleményem szerint már csak azért sem járhat ez a szabály ami a mai hatályos honvédelmi törvényben is változatlan formában szerepel a lelkiismereti szabadság sérelmével, hiszen a polgári szolgálat semmilyen olyan 37 46/1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

21 többletkényszert nem ró az állampolgárra, amit ő ne tudna elfogadni. Hiszen azért választotta ezt a legenyhébb szolgálati formát, mert ez megfelel a lelkiismereti meggyőződésének. Így ha már számára a fegyveres szolgálat is összeegyeztethető meggyőződésével, akkor a polgári szolgálat ugyan úgy meg kell feleljen, tehát nincs ilyen szempontból jogsérelem. h) Az indítványozó gyakorlatilag a Hvt. azon rendelkezését kifogásolta, amely a Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnokának mint esetleges ügyfélnek kérelem elbírálása iránti közigazgatási eljárásban fellebbezési jogot ad, így szerinte ezzel döntési helyzetbe kerül. Az Alkotmánybíróság szerint a fellebbezési jog nem jelent döntési helyzetet, és önmagában nem sérti az Alkotmány 60. -át, ezért az indítványt elutasította. 39 i) Az indítványozók egyike a Btk. honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeit tartotta többek között a lelkiismereti szabadsággal is ellentétesnek. Az indítványt az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak, ezért elutasította. Szerinte ezek a büntetőjogi tényállások a honvédelmi kötelezettség nem teljesítésének szankcióit tartalmazzák, így ezek pontosan azóta nem lehetnek ellentétesek a lelkiismereti szabadsággal, amióta az Alkotmány is garantálja a fegyveres szolgálat helyett más szolgálati forma teljesítését. Így csak azok kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy bűncselekményt követnének el cselekedeteikkel, akik a civil szolgálatot is elutasítják. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a haza védelmének érdekével arányban áll az az alapjogsérelem, amelyet azok a hadkötelesek kénytelenek elszenvedni, akik a honvédelmi kötelezettség teljesítésének az Alkotmány 70/H. (2) bekezdésében biztosított egyik lehetőségét sem fogadják el Diszkrimináció tilalma A hátrányos megkülönböztetés tilalma szintén alkotmányos alapelv, amelyet több nemzetközi egyezmény is említ, és a magyar jogrend is átvett. Ennek alapján csak a szükséges és arányos korlátozás, megkülönböztetés a megengedett. A honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatban is több esetben merült fel, hogy némely rendelkezés hátrányos megkülönböztetést tartalmaz. a) A 46/1994 AB határozat a diszkrimináció tilalmával kapcsolatban is tartalmaz megállapításokat. Több indítványozó kifogásolta, hogy a nőkre nem vonatkozik a 39 46/1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

22 hadkötelezettség, így sérül az egyenjogúság. 41 Az Alkotmánybíróság szerint a nők hadkötelezettségének megszüntetése nem jelent önmagában hátrányos megkülönböztetést, az állampolgári kötelezettségekre tekintettel, hiszen a honvédelmi kötelezettség egyéb részelemei ugyan úgy vonatkoznak rájuk is. Az, hogy a törvényhozó a honvédelmi kötelezettség körébe tartozó részkötelezettségek meghatározásakor tekintetbe veszi a női nem sajátosságait, valamint azt a történelmileg kialakult hagyományt, amely szerint a hadviselés a férfi nem képviselőinek feladata. 42 Az ilyen pozitív diszkrimináció tehát nem sérti az Alkotmányt, ezért az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította. b) Indítvány kifogásolta a Hvt. azon rendelkezését, mely szerint azok a sorkötelesek, akik polgári vagy fegyver nélküli katonai szolgálat iránt kérelmet terjesztettek elő, de azt elutasították, a főszabály szerinti 25 éves kor helyett 30 éves korukig voltak behívhatóak, de legfeljebb két évvel az akadály megszűnte utánig. Az Alkotmánybíróság szerint éppen az lenne ellentétes az egyenlő teherviseléssel, ha azok, akiket korábban nem lehetett behívni, de később már igen, mentesülnének a szolgálati kötelezettség alól. Rámutatott arra, hogy a hivatkozott bekezdés [Hvt (5) ] nem tesz különbséget aközött, hogy kit milyen okból nem sikerült behívni (az indítványozó itt csak az egyik okot kifogásolta) és az abszolút korhatár kitűzése illetve az objektív két éves határidő kellőképpen mérlegeli a hadköteles, illetve a behívások tervezésének szempontjait. 43 Ezek alapján az indítvány elutasításra került. c) Az indítványozó szerint a diszkrimináció tilalmába ütközik az a rendelkezés, amely szerint a gyakorló lelkészek és egyes művészi hivatást gyakorlók mentesülnek a sorkatonai szolgálat teljesítése alól. Az indítványok elutasításra kerültek. Az Alkotmánybíróság szerint megalapozhatja a pozitív diszkriminációt, ha alapjogok gyakorlásához az állam biztosítja az anyagi feltételeket. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint ilyen alapjogok az önkormányzáshoz való jog és a vallásszabadság joga. 44 Ez alapján részesülnek mentesítésben a különböző képviselőjelöltek, illetve az, aki hivatását gyakorló lelkész. Hiszen ezekben az esetekben az állampolgárok nem tudnák megfelelően gyakorolni a fent említett állampolgári jogaikat, ha az említett személyi körök nem kapnának mentesítést. Ezt az álláspontját az Alkotmánybíróság 41 A régi RHvt.(1976:I. tv.) Meghatározott szakképzettségű nőkre 18-tól 45 éves kor között írt elő hadkötelezettséget egészen 1993-ig, amikor a Hvt. ezt a részkötelezettséget csak a férfiakra korlátozta. Ez a mai hatályos Ht.-ben is így szerepel /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL

HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL Hort Község Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002. (XII.10.) és 20/2004. (XII.07.) rendeletével módosított 1/1995. (I.31.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (a módosításokkal

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Romonya Község Önkormányzatának 7/2011. (XII.30.) sz. rendelete MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN A Község Önkormányzatának Képviselőtestülete - a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

!!! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 1!http://vastagbor.atlatszo.hu/2015/10/02/nemzetiszinu]szivecskeket]vittek]a]zakanyi]

!!! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 1!http://vastagbor.atlatszo.hu/2015/10/02/nemzetiszinu]szivecskeket]vittek]a]zakanyi] JankóSzabolcs elnök ZákányésZákányfaluÓvodafenntartóTársulás 8852Zákány,Május1.utca6. TiszteltElnökÚr 1. Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet(tasz)nevébenapanaszokrólésaközérdekűbejelentésekrőlszóló2013.

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 50/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 50/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA Knk.IV.37.356/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a dr. Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda elnöke által képviselt Nemzeti Választási Bizottság által országos

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

20/2008. (III. 12.) AB határozat. Indokolás

20/2008. (III. 12.) AB határozat. Indokolás 20/2008. (III. 12.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1200/2006 MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető

Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető Részletező technika Államszervezeti elemek Rendeltetés Feladatrendszer Irányítás M / különleges jogrend Sarkalatos törvényi szabadság Kötelezettségi rész

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III.

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. JEGYZŐKÖNYV) Preambulum A Magas Szerződő Felek, megerősítve az 1949.

Részletesebben

SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE

SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE KORREFERÁTUM DEZSŐ MÁRTA BRAGYOVA ANDRÁS: AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS MAGYARORSZÁGON CÍMŰ ELŐADÁSÁHOZ A népszavazások, illetve népszavazási kezdeményezések

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

99/2007. (XII. 6.) AB határozat. Indokolás

99/2007. (XII. 6.) AB határozat. Indokolás 99/2007. (XII. 6.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére 4. Napirend Ügyiratszám:13/4572-3/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: A helyi adókról szóló rendelet

Részletesebben

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University A katasztrófavédelmi oktatás komplex rendszere a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen Dr. Hornyacsek Júlia

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások Az elnök irodája A terrorizmus elleni harc és a kínzások Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset Copyright 2015 Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Az esetet Németh

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2005. (XII.01.), a 14/2006. (XII.01.), a 19/2007. (XII.20.), a 23/2008. (XII.16.), a 22/2009. (XI.24.) valamint a 19/2011. (XII.15.) önkormányzati rendeletekkel

Részletesebben

Hogyan változik a kapcsolt vállalkozások köre 2010-től?

Hogyan változik a kapcsolt vállalkozások köre 2010-től? Hogyan változik a kapcsolt vállalkozások köre 2010-től? Nem csak a transzferárazásra kötelezett közép- és nagyvállalatoknak, de a legkisebb EVA-s cégeknek is gondot okozhat a kapcsolt vállalkozások definíciójának

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA Knk.IV.37.458/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának

Részletesebben

ALÁÍRÁSGYŰJTŐ ÍV MINTAPÉLDÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE CÉLJÁBÓL. 129/2002. (VII. 11.) OVB határozat

ALÁÍRÁSGYŰJTŐ ÍV MINTAPÉLDÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE CÉLJÁBÓL. 129/2002. (VII. 11.) OVB határozat ALÁÍRÁSGYŰJTŐ ÍV MINTAPÉLDÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE CÉLJÁBÓL 129/2002. (VII. 11.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához 2. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához Tisztelt képviselő-testület! A helyi önkormányzat adóztatási tevékenységét a helyi adókról

Részletesebben

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére. Budapest. Tisztelt Alkotmánybíróság!

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére. Budapest. Tisztelt Alkotmánybíróság! A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére Budapest Tisztelt Alkotmánybíróság! A Stabilitás Pénztárszövetség tisztelettel indítványozza a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról

Részletesebben

1.. A rendelet célja 2..

1.. A rendelet célja 2.. Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-tetülete 11/1995.(XII.20.) önkormányzati rendelete A magánszemélyek kommunális adójáról (egységes szerkezetben) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E. Az építmény- és telekadóról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E. Az építmény- és telekadóról Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E Az építmény- és telekadóról (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Az 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e az önkormányzati vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról egységes szerkezetben az e rendeletet módosító

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Ki őrzi az őrzőket? 1 1. rész A legfontosabb alapok, melyeken mind az új, mind a régi, úgyszintén a vegyes eredetű egyeduralmak nyugszanak: a jó törvények és a jó hadsereg.

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Adózási alapismeretek 5.2 konzultáció. Helyi adók

Adózási alapismeretek 5.2 konzultáció. Helyi adók Adózási alapismeretek 5.2 konzultáció Helyi adók A törvény 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit

Részletesebben

Tárgy: Települési hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos döntés. vezetı tanácsos Önkormányzati Iroda

Tárgy: Települési hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos döntés. vezetı tanácsos Önkormányzati Iroda Elıterjesztés 11. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. szeptember 12-i ülésére Tárgy: Települési hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos döntés Az elıterjesztést

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

VITAZÁRÓ VISZONTVÁLASZOK A HELYI NÉPSZAVAZÁSSAL FOGLALKOZÓ CIKKEKRE *

VITAZÁRÓ VISZONTVÁLASZOK A HELYI NÉPSZAVAZÁSSAL FOGLALKOZÓ CIKKEKRE * 1. évf. 2. szám: 2011/ 2. Feltöltve: 2011. december 30. KISS MÓNIKA DOROTA VITAZÁRÓ VISZONTVÁLASZOK A HELYI NÉPSZAVAZÁSSAL FOGLALKOZÓ CIKKEKRE * A HELYI NÉPSZAVAZÁS VÁLASZTÓPOLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSE Amennyiben

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

Az ajánlatkérő a felhívás III.2.3) M.2. pontjában az alábbiak szerint rendelkezett:

Az ajánlatkérő a felhívás III.2.3) M.2. pontjában az alábbiak szerint rendelkezett: I. Az ajánlatkérő a felhívás III.2.3) M.1. pontjában az alábbiak szerint rendelkezett: Alkalmatlan az Ajánlattevő a szerződés teljesítésére a) ha nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladásától visszafelé

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 18-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 18-án tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 18-án tartandó ülésére Tárgy: Javaslat a és a között létrejött vagyonkezelési szerződés módosítására Előterjesztő: Tóth József polgármester Előkészítő:

Részletesebben

Csapody Tamás. Bulányi György (1919 2010) emléknap Budapest, 2015. június 6.

Csapody Tamás. Bulányi György (1919 2010) emléknap Budapest, 2015. június 6. Csapody Tamás Bulányi György (1919 2010) emléknap Budapest, 2015. június 6. KIO: 1964 BGY = 45 éves ELSŐ MEGTAGADÓ: 1979 BGY = 60 éves közte: 15 év A KATONÁSKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ MAGATARTÁSI- ÉS TEVÉKENYSÉGI

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1 Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban

Részletesebben

C-59/00 sz. ügy. Bent Mousten Vestergaard kontra Spøttrup Boligselskab. (a Vestre Landsret előzetes döntéshozatal iránti kérelme)

C-59/00 sz. ügy. Bent Mousten Vestergaard kontra Spøttrup Boligselskab. (a Vestre Landsret előzetes döntéshozatal iránti kérelme) C-59/00 sz. ügy Bent Mousten Vestergaard kontra Spøttrup Boligselskab (a Vestre Landsret előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Az Eljárási Szabályzat 104. cikk (3) bekezdése Építési beruházásra irányuló

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.11.058/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Független Rendır Szakszervezet

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/678-1/2015/I. Üi.: Koczkáné dr. Szabó Gabriella Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: Szeged-Csanádi Egyházmegyével

Részletesebben

Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről

Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton község Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról

Részletesebben

II. A jogszabályban foglalt szerződésekre vonatkozó közös szabályok

II. A jogszabályban foglalt szerződésekre vonatkozó közös szabályok Tájékoztató a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011.

Részletesebben

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben) Csávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

A helyi adókról Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi adókról

A helyi adókról Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi adókról A helyi adókról Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi adókról Cserszegtomaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többszörösen

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben -

Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző

Részletesebben

Mik azok az alapvető jogok?

Mik azok az alapvető jogok? Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (VI. 23.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (VI. 23.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (VI. 23.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról A 8/2013. (III. 28.) és 1/2014. (I.31.) önkormányzati rendelet módosításával

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

NYILATKOZAT. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv részére

NYILATKOZAT. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv részére 2.2. Tényleges tulajdonosi nyilatkozat jogi személyek részére: NYILATKOZAT Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv részére Alulírott..., mint a. büntetőjogi felelősségem tudatában

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től A szolgáltatásnyújtások teljesítési helye Általános szabály (tv.37. ) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások estén: a teljesítési hely ahol A szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1.

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1. J a v a s l a t a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodássak kapcsolatos döntés meghozatalára Előterjesztő:

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2013. július 5-től hatályos állapot

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2013. július 5-től hatályos állapot EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2013. július 5-től hatályos állapot Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2010 (XII. 16.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Pécel Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 301/2014.(X.17.) számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 301/2014.(X.17.) számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 13.Pk.50.052/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Gera Annamária Ügyvédi Iroda (székhelycíme) által képviselt Kiss Róbert (lakcím) kérelmezőnek a Fővárosi Választási Bizottság (1052

Részletesebben

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés egyes jogértelmezési kérdései. dr. Perbiró Gábor, Jogtanácsos, MNV Zrt.

A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés egyes jogértelmezési kérdései. dr. Perbiró Gábor, Jogtanácsos, MNV Zrt. A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés egyes jogértelmezési kérdései dr. Perbiró Gábor, Jogtanácsos, MNV Zrt. I. A tulajdonosi joggyakorlás Az állam közvetlenül nem vesz részt a polgári jogi jogviszonyokban,

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

(2001-2011) 2013. január. Összeállította: Fehér Erika vezető főtanácsos védőnő Védőnői Szakfelügyeleti Osztály

(2001-2011) 2013. január. Összeállította: Fehér Erika vezető főtanácsos védőnő Védőnői Szakfelügyeleti Osztály Iktatószám: OTH IF-1857/213. Előzmény: OTH IF-3657/212. A ban dolgozó védőnők létszámával, helyzetével, tevékenységével kapcsolatos fontosabb adatok, mutatók az éves jelentések alapján () 213. január Összeállította:

Részletesebben

Budapest, 2015. november

Budapest, 2015. november Magyarország Kormánya T/7830. számú törvényjavaslat az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások

Részletesebben

38/2000. (IV. 27.) I.I.T. számú h a t á r o z a t a

38/2000. (IV. 27.) I.I.T. számú h a t á r o z a t a A Semmelweis Egyetem Ideiglenes Intézményi Tanácsának 38/2000. (IV. 27.) I.I.T. számú h a t á r o z a t a az Egyetem dolgozóinak külföldi tanulmányútjával és munkavállalás vagy egyéb célból külföldi tartózkodáshoz

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben