ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i"

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens Alkotmányjogi Tanszék Készítette: Borsos Balázs Jogász Szak Nappali Tagozat SZEGED, 2006

2 Tartalomjegyzék: Bevezetés I. A honvédelmi kötelezettségről általában /1. A honvédelmi kötelezettség hatálya /2. A honvédelmi kötelezettség helye a jogi szabályozásban II. Az egyes részkötelezettségek /1. A hadkötelezettség /2. A polgári védelmi kötelezettség /3. A honvédelmi munkakötelezettség /4. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség III. Egyes alapjogok ütközése a honvédelmi kötelezettséggel /1. Élethez, emberi méltósághoz való jog /2. Lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog /3. Diszkrimináció tilalma Összegzés Irodalomjegyzék

3 Bevezetés A minden szempontból egységes Európa kialakításának részeként, hazánk is csatlakozott az Észak Atlanti Szerződés Szervezetéhez, és az Európai Unióhoz. Ennek következményeként a jogrendszerünk fokozatos átalakítása nyomán a honvédelmi kötelezettségek rendszere, és Alkotmány- illetve törvénybeli szabályozása is jelentősen megváltozott. Dolgozatommal a honvédelmi kötelezettségek rendszerének ismertetése mellett be szeretném mutatni az alkotmánybírósági határozatokban e témakörben érintett fontosabb kérdéseket. I. A honvédelmi kötelezettségről általában A Magyar Köztársaság állampolgárait az Alkotmányban meghatározott kötelezettségek terhelik, ezek egyike a honvédelmi kötelezettség. Ez a szabályozás történeti alapokra vezethető vissza. A hon védelmét, mint általános állampolgári kötelezettséget már a XVIII. századtól kezdve több állam is szabályozta. Hazánkban 1868-tól került sor a hadkötelezettség, majd 1939-től a honvédelmi munkakötelezettség, illetve a légvédelem-légoltalom (mint a polgári védelem elődje) bevezetésére. 1. A honvédelmi kötelezettség hatálya A honvédelmi kötelezettség személyi és területi hatálya a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokra illetve gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség esetén állampolgárságra való tekintet nélkül az ország területén lakóhellyel rendelkező természetes személyekre, az ott működő jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. Az egyes részkötelezettségek alkalmazásának időbeli hatálya eltérő. A hadkötelezettség, a honvédelmi munkakötelezettség és a gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség az Alkotmány által konkrétan meghatározott egyes minősített időszakokban, míg a polgári védelmi kötelezettség akár békeidőszakban is terheli a kötelezetteket. A békeidőszaknak nincs egyik jogszabályban sem fogalmi szintű meghatározása, de az Alkotmányban szereplő egyes minősített időszakokon kívüli 2

4 időszakot értelemszerűen békeidőszaknak kell tekinteni. Így tehát fogalom nélkül is pontosan behatárolható a tartama. 1 Jelenleg az Alkotmány öt, a békeidőszaktól eltérő állapotot, minősített időszakot ismer: - a rendkívüli állapotot hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén hirdeti ki az Országgyűlés. [Alk. 19. (3) h)] Célja a haza védelmének szervezett keretek közötti a megváltozott helyzetre tekintettel levő biztosítása. - A szükségállapotot az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén az Országgyűlés hirdeti ki [Alk. 19. (3) i)]. (Az előbb felsorolt eseteket összefoglaló néven szükséghelyzetnek nevezik.) Célja a fennálló veszély mielőbbi megszüntetése érdekében szükséges intézkedések megtétele. - A megelőző védelmi helyzetet külső fegyveres támadás közvetlennek nem minősíthető veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítés érdekében meghatározott időre az Országgyűlés hirdeti ki, illetve hosszabbítja meg, [Alk. 19. (3) n)] egyben felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére. Ha az Országgyűlés a fenti állapotok kihirdetésében akadályoztatva van, akkor erre a köztársasági elnök jogosult. - Veszélyhelyzet (az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás) idején a Kormány a közrend és közbiztonság védelme, valamint veszélyhelyzet következményeinek elhárítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. [Alk. 35. (1) i)] - Az Alkotmány 19/E. (1) bekezdése szerinti átmeneti állapotban azaz külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a Kormány a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a támadással arányos és erre felkészített erőkkel a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles. 1 Csapody: Önkéntes, Fundamentum: 2002/1., 89. 3

5 2. A honvédelmi kötelezettség helye a jogi szabályozásban A honvédelmi kötelezettségnek háromszintű szabályozása van a magyar jogban. Az első szintet az Alkotmány jelenti. A 70/H. foglalkozik e kötelezettséggel, meghatározza annak rendszerét. Az első bekezdés kimondja, hogy a haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelezettsége. A második bekezdés a hadkötelezettséget, mint immáron a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár férfiakat terhelő csak megelőző védelmi helyzet, vagy rendkívüli állapot idejére vonatkozó kötelezettséget említi. Alkotmányi szinten tesz említést a jogalkotó a lelkiismereti meggyőződés alapján esetlegesen választható polgári szolgálatról. A következő bekezdés szól a polgári védelmi kötelezettségről, illetve a rendkívüli állapot idejére bevezethető honvédelmi munkakötelezettségről. A negyedik bekezdés a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségét deklarálja. A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmány részletesebben e témakört nem szabályozza. A második szintet lényegében jelenleg két törvény alkotja, melyekben az egyes részkötelezettségek szabályozásra kerülnek. A nagyobb terjedelmű törvény a évi CV. törvény a Honvédelemről és a Magyar Honvédségről [a továbbiakban Ht.]. A jogszabály első részének második fejezetében található a honvédelmi kötelezettségek rendszerének részletes szabályozása. A törvény a polgári szolgálatra és a polgári védelmi kötelezettségre vonatkozó szabályokat nem részletezi, ezeket külön törvényre hagyja. Ezek közül a ma is hatályos évi XXXVII. törvény szabályozza a polgári védelemre vonatkozó szabályokat. A polgári szolgálat szabályairól szóló törvény jelenleg nincs hatályban. A szabályozás harmadik szintjét az egyes részkötelezettségek teljesítésének a feltételeit, az eljárások részleteit, és az egyéb, törvényben nem szabályozott részletkérdéseket taglaló, törvényi szintnél alacsonyabb jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotják, alkothatják. 4

6 II. Az egyes részkötelezettségek A Ht. szerint az állampolgárok a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálat és vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők. A személyes honvédelmi kötelezettségként megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején hadkötelezettség; rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség, valamint minden időszakban polgári védelmi kötelezettség terheli az állampolgárok meghatározott csoportjait. A honvédelmi kötelezettségek szabályozásában lényeges változás, hogy rendszerét 2005 óta az Alkotmány határozza meg. E részkötelezettségek további szabályozása nagyrészt a honvédelmi törvényben található. 1. A hadkötelezettség A hadkötelezettség békeidőszakban immár nem terheli a férfi állampolgárokat. Rendkívüli állapot idején bevezetése automatikus, míg megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés külön kétharmados többségű döntésétől függ. A hadkötelezettség teljesítésével járó szolgálatot lelkiismereti okból nem vállalók számára polgári szolgálat teljesítésére van lehetőség. A hadkötelezettség teljesítése sem jelent feltétlenül fegyveres szolgálatot, hiszen kérelem alapján teljesíthető fegyver nélküli katonai szolgálat is. Bár ezt a szolgálati formát jelenleg nem szabályozza egyik törvény sem, a hadkötelezettség újbóli bevezetése esetén várható az erre vonatkozó szabály megalkotása. A hadkötelezettség minden nagykorú magyar állampolgárságú férfit terhel, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik 18-tól 40 éves koráig. A hadkötelezettség magában foglalja a tájékoztatási (adatszolgáltatási), bejelentési, megjelenési és szolgálati kötelezettséget. A honvédelmi törvény szerint adatszolgáltatási kötelezettség meghatározott szervezet, intézményeket terhel, akik a hadkötelesek illetve a potenciális hadkötelesek meghatározott adatait szolgáltatják a honvédség központi adatfeldolgozó szervének, illetve a hadkiegészítő parancsnokságoknak. Tájékoztatási kötelezettség terheli a hadkötelest rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején a róla nyilvántartott adatok pontosítása érdekében feltéve, ha ez iránt a jogosult szervek megkeresik. Ezeket az adatokat a hadkötelezettség bevezetése után a 5

7 hadkiegészítő parancsnokság kezeli a Honvédség központi adatfeldolgozó szervének adatszolgáltatása alapján. Bejelentési kötelezettség terheli a hadköteleseket a törvényben meghatározott hét adat tekintetében a változást követő 8 napon belül, kivéve azt, aki a szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott. A bejelentési kötelezettség annyiban tér el a tájékoztatási kötelezettségtől, hogy míg a hadköteles az előbbi kötelezettségének felhívás nélkül addig az utóbbinak csak a hatóság konkrét felhívására köteles eleget tenni. A megjelenési kötelezettség keretében a hadkötelesnek a hadkiegészítő parancsnokság felhívására az ott megjelölt helyen és időben kell megjelennie adatainak ellenőrzése és egyeztetése, katonai alkalmasságának megállapítása, orvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés céljából. A Ht. szerint a szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres katonai szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat időtartama a megelőző védelmi helyzet idején legfeljebb 12 hónap, rendkívüli állapot idején határozatlan idejű. Ezután a törvény szabályozza a behívás és bevonulás intézményét, a katonai szolgálat félbeszakítását, a leszerelést, a hadkötelezettségből való elbocsátást, illetve a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezését. Az Alkotmánybíróság elé került többször is a sorkatonai szolgálat megszüntetését népszavazási kérdésként feltevő aláírásgyűjtő ív mintapéldányával kapcsolatos OVB 2 határozat, amely ellen egyesek kifogást emeltek. Először 2000-ben történt ez meg, de ekkor formai okokra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül semmisítette meg az Alkotmánybíróság a határozatot, mivel az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán egyszerre négy kérdés szerepelt. 3 Később külön kérdésként is benyújtottak mintapéldányt az OVB-hez, amely így szólt: Akarja-e Ön, hogy békeidőben a sorkatonai szolgálat megszűnjön és azt önkéntes hivatásos haderő váltsa fel? Az aláírásgyűjtést az OVB ez esetben is engedélyezte. Ez ellen a határozata ellen is kifogást emeltek az Alkotmánybíróságnál mondván, hogy a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányul. Az Alkotmánybíróság ezt az érvet el is fogadta, a határozatot megsemmisítette, és új eljárás lefolytatását rendelte el. 4 Ez az alkotmánybírósági határozat a bírákat is megosztotta, hiszen több különvélemény is 2 Országos Választási Bizottság 3 32/2001. (VII.11.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH

8 született. Az Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy azért kell megsemmisíteni az OVB határozatát, mert az több helyen alkotmánymódosításra irányul. Mivel a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos alkotmányos szabályozás 2001-ben még elég pontatlan volt, így e szabályozás alapján 5 véleményem szerint a különvéleményben foglaltak szerint kellett volna az Alkotmánybíróságnak döntenie. Mindegyik különvélemény rávilágít az alkotmánybíróság többségi döntésének szerintük téves pontjaira: Dr. Bihari Mihály szerint az Alkotmány értelmében a haza védelme, illetve az általános honvédelmi kötelezettség általános jellegű alkotmányos deklarációt jelent. 6 Az alkotmányozó nem kívánta a kötelezettség érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat is megfogalmazni, hanem a törvényhozót hatalmazta fel erre: az általános honvédelmi kötelezettség terjedelmének, részelemeinek, illetve az egyes konkrét kötelezettségek címzettjeinek meghatározására. Így szerinte a haza védelmének megszervezése, valamint a haza védelmére vonatkozó állampolgári kötelesség nem alkotmányozási, hanem törvényhozási tárgykör. Az alkotmány tehát mozgásteret hagy a törvényalkotónak arra vonatkozóan, hogy az általános honvédelmi kötelezettség alapján milyen részkötelezettségeket állapít meg, illetve azokat így a sorkatonai szolgálati kötelezettséget korlátozza-e vagy sem. 7 Dr. Holló András az Alkotmánybíróság eljárását kérdőjelezte meg, miszerint most már az alkotmányvédelem tárgya nem csak a pozitív alkotmányi normaszöveg önmagában, hanem az értelmezett alkotmányi rendelkezés. Ezt a kijelentését abból vezeti le, hogy az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata szerint burkolt alkotmánymódosításnak azt ítélte, amely kérdés tartalma szerint új, az Alkotmányban nem szereplő norma beépítésére irányult. Ez a tilalom így tehát az Alkotmány népszavazás útján való kiegészítésére vonatkozott. Jelen határozatában az Alkotmánybíróság azt is burkolt Alkotmánymódosításként értékelte, miszerint az általa értelmezett alkotmányi rendelkezés az értelmezéssel összefüggésben eredményezett volna Alkotmánymódosítást. Mert, ha csak a konkrét normaszöveg alapján vizsgálták novemberében hatályos szöveg: 70/H. (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. (3) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A továbbiakban tárgylásra kerülő határozatokkal kapcsolatos, e szakaszt érintő alkotmányi hivatkozások a fenti szöveg alapján értendők. 6 50/2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001,

9 volna. 10 Dr. Kukorelli Istvánnak több ellenvetése is van a határozattal szemben. Először volna a kérdést, akkor mint arra többen is rámutattak Alkotmánymódosítás nélkül is megoldható lett volna a szabályozás megváltoztatása. Így szerinte az Alkotmánybíróságnak alkotmányvédelmi szerepkörét a népszavazás intézménye vonatkozásában az eddigi gyakorlatnak megfelelően kizárólag a pozitív normavédelem szintjén kellene megtartani, hisz különben a népszavazás intézménye túl szigorú korlátokba ütközne. Kitért arra ahogy egyébként Bihari is, hogy alapvető kötelezettségek lényeges tartalmának nincs alkotmányossági mércéje. Ezeket a kötelezettségeket korlátozni lehet, csak megszüntetni nem. Mivel a feltett kérdés sem a honvédelmi kötelezettség megszüntetésére, sem a haza védelme fegyveres szolgálat útján történő megvalósításának megszüntetésére irányult, hanem csak a sorkatonai szolgálatnak mint egy részkötelezettség egyik elemének minősített időszakokra való korlátozására, így nem jöhetett szóba burkolt alkotmánymódosítás. 8 Dr. Kiss László és Dr. Czúcz Ottó alkotmánybírák véleményem szerint tévedtek akkor, amikor úgy ítélték meg, hogy az Alkotmány 70/H. (2) bekezdésében (vagyis a hadkötelezettségről szóló szabályozásban) szereplő katonai szolgálat önkéntes, hivatásos úton is teljesíthető. Hiszen mint arra maga a határozat is rámutat ekkor már nem beszélhetnénk kötelezettségről, vagyis ilyen megközelítésből értelmezve tényleg Alkotmánymódosításra irányulna a kérdés. 9 Mivel a kérdés nem a haza védelmének fegyveres szolgálat útján történő megszüntetésére irányult, hanem csak a hadkötelezettség módosítására, ezt viszont a törvényhozó Alkotmánymódosítás nélkül az akkor hatályos Alkotmány 70/H (3) bekezdésének felhatalmazásával megtehette is kifejti, hogy a bíróság téves előfeltevésből indul ki, amikor a sorkatonai szolgálatot az Alkotmányban megnevezett kötelezettség lényeges elemének, fő tartalmának minősíti. Hiszen ez csak egy részkötelezettség egyik teljesítési módja. Mint azt ma már az Alkotmány is szabályozza de akkor még csak a honvédelmi törvény fejtette ki a honvédelmi kötelezettség a hadkötelezettségből, a polgári védelmi kötelezettségből, a honvédelmi munkakötelezettségből és a gazdasági, anyagi 8 50/2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, Így véleményem szerint az előbbi különvélemény, de a határozat is úgy értelmezte a 70/H. (2) bekezdésben szereplő szolgálatot, mint az Alkotmány 40/A (1) bekezdésében szereplő kötelezettség egyedüli teljesítési módját. Ez nem helytálló, hiszen a honvédelmet kötelezettség nélkül, önkéntes alapon szerveződő hadsereggel is lehet biztosítani. De ennek jogilag nincs köze a hadkötelezettség alapú szolgálathoz, hisz ezt nem a 70/H. -ban kell szabályozni. A levont következtetés viszont a értelmezésétől függetlenül ugyanaz 10 50/2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001,

10 szolgáltatási kötelezettségből áll; a sorkatonai szolgálat csak a hadkötelezettség egyik eleme a tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettség mellett. Így véleményem szerint sem tekinthető pusztán azért a honvédelmi kötelezettség fő tartalmának a sorkatonai szolgálati kötelezettség, mert azt az Alkotmány kifejezetten említette, míg a többit nem. Kukorelli is említést tesz a kötelezettség tartalmának korlátozhatóságáról. Szerinte az egyes kötelezettségeket nem is kellene mindenáron alkotmányba foglalni. Ezek esetleges alkotmánybeli megjelenítése elsősorban arra szolgál, hogy az így nevesített kötelezettség létjogosultsága (szükségessége) alkotmányos szempontból megkérdőjelezhetetlen legyen, és így a törvényhozó a kötelezettség végrehajtása érdekében az alapvető jogok arányos mértékű korlátozását rendelhesse el 11 Másik észrevétele az volt, hogy a határozat újabb téves előfeltevése szerint, ha egyszer az állampolgárok népszavazás útján a sorkatonai szolgálat békeidőben való megszüntetéséről döntenek, ennek az állapotnak a fenntartása alanyi joguk lenne. Ez szerinte azért nem helyes, mert a törvényhozó az Alkotmány keretei között bármikor megváltoztathatja a népszavazás útján módosított törvényt, bármikor újabb népszavazást tűzhet ki a kérdésben, illetve a parlamentben bármikor újabb vita tárgya lehet az adott rendelkezés. Így álláspontja szerint a sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló kérdés nem tekinthető végleges döntésre irányuló kérdésnek. 12 A szerint értelmezi az Alkotmány rendelkezését, hogy a 70/H (2) bekezdésének elsődleges címzettje a törvényalkotó: amennyiben fegyveres katonai szolgálatra kötelezi az állampolgárokat, illetve azok egyes csoportjait, köteles alternatív magatartást is lehetővé tenni 13. Ennek alapján ez a kötelezés csak egy lehetőség, amivel vagy él a törvényalkotó, vagy nem. Tehát a törvényalkotó az Alkotmány 70/H. -a alapján rendelkezhet úgy, hogy az állampolgároknak csak törvényben meghatározott rendkívüli körülmények vagy újabb, eltérő jogalkotói rendelkezés esetén kell kötelező fegyveres szolgálatot, illetve annak alternatívájaként fegyver nélküli katonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesíteniük. 14 Így alkotmányos keretek között a törvényhozó szabadon dönthet arról, hogy kik (mely állampolgárok), mikor (rendkívüli jogrend esetén, békeidőszakban), meddig és milyen formában kötelesek eleget tenni a haza 11 50/2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001,

11 védelmére irányuló kötelezettségüknek. 15 Kukorelli osztja azt az álláspontot, hogy a haza védelmének kötelezettségét (Alk. 40/A ) nemcsak sorkatonai szolgálattal lehet megvalósítani; sőt, több velünk katonai szövetségben levő országban is hagyományosan vagy a közelmúlt óta önkéntes professzionális haderő látja el ezt a feladatot. 16 A jelen határozat szerinte nemcsak a törvényhozó hatalomtól vonta el a jogot a haderő ilyen irányú átalakítására, hanem megkérdőjelezte az alkotmánymódosítás létjogosultságát is ebben a kérdésben. 17 Ezek után foglalkozott még az indítványozók egyéb kifogásaival. Egyesek szerint a kérdés a költségvetési törvény módosítására irányul, így tiltott tárgyat képez. Mások szerint pedig a nemzetközi szerződésekben lévő kötelezettségekről szóló törvények módosítását jelentené; illetve szervezetátalakítást jelentene. Ezek az indítványok véleménye szerint megalapozatlanok. Így szerinte mindaddig lehetséges népszavazás útján korlátozni a sorkatonai szolgálatot, míg ezt a felhatalmazást az alkotmányozó nem szünteti meg. 18 Erre sor került ben, 19 így a jelenleg hatályos alkotmányi szabályozás már konkrétan meghatározza a honvédelmi kötelezettségek rendszerét, kizárva ezzel azt, hogy erről a kérdésről és egyébként a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos kérdésekről népszavazás útján dönteni lehessen. A határozat születése idején viszont megítélésem szerint már csak azért is lehetett volna a kérdésről népszavazást tartani, mert egy ugyanolyan mértékű korlátozás jött volna létre egy ügydöntő és kötelező erejű népszavazás esetén, mint ami már akkor is létezett törvényi szinten. Nevezetesen az Alkotmány akkoriban az állampolgárok hadkötelezettségét mondta ki, míg az 1993: CX. tv. azaz az akkor hatályos honvédelmi törvény [továbbiakban Hvt.] a személyi-területi hatályt szűkítette a férfiak meghatározott csoportjára. Az új szabály ami a népszavazás következtében jött volna létre pedig a hadkötelezettség időbeli hatályát korlátozta volna rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idejére. Így véleményem szerint ha a személyi területi hatály korlátozása törvényhozói jogosultság volt, akkor az időbeli hatályt is a törvényhozó korlátozhatta volna! 15 50/2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, Véleményem szerint hazánkban eddig sem kizárólagosan a sorkatonák látták el a haza védelmét, hiszen mindvégig ott voltak mellettük a hivatásos állományú katonák is /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, /2001. (XI. 29.) AB h.; ABH. 2001, A évi CIV. tv. által 10

12 2. A polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség békeidőben, és minősített időszakokban egyaránt terheli az állampolgárokat. A férfiakra 18-tól 55., nőkre 18-tól 50. éves korukig terjed ki. (A polgári védelmi törvényben viszont még a Hvt. szerinti 16-tól 60., illetve 18-tól 55 éves korhatár szerepel(!), ami esetleg problémákhoz vezethet.) E kötelezettség Ht.-beli célja fegyveres összeütközés, vagy annak veszélye, és katasztrófahelyzet estén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére, és a túlélés feltételeinek megteremtésére. Részletes szabályait a polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény állapítja meg. A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási a bejelentési a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában. 3. A honvédelmi munkakötelezettség A honvédelmi munkakötelezettség rendkívüli állapot esetén rendelhető el. E kötelezettség alapján a férfiak 18-tól 60., a nők 18-tól 55. éves korukig tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka végzésére kötelezhetők. 4. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség keretében a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy szolgáltatás igénybevételének tűrésére, valamely tevékenységtől való tartózkodásra, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre, valamint az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére kötelezhetőek. III. Egyes alapjogok ütközése a honvédelmi kötelezettséggel Az embereket és az állampolgárokat az Alkotmányban és más törvényekben meghatározott jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. Az egyes Alkotmányokban szabályozott alapvető emberi jogok a felvilágosodás korától kezdve alakultak ki. A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, 11

13 ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. 20 Az Alkotmány XII. fejezete teljes egészében az alapjogokról és kötelezettségekről szól. Van azonban néhány olyan alapjog, amely az első fejezetben kerül megfogalmazásra, pl. a tulajdonhoz való jog. Az Alkotmányon túl egyes törvények állapítanak meg alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatják. 21 Az Alkotmánybíróság a jogok három csoportját különbözteti meg. Az élethez való jog abszolút érvényű, fogalmilag korlátozhatatlan. Minden más jog bizonyos mértékben törvényben korlátozható. Az alkotmányos alapjogok pl. a lelkiismereti és vallásszabadsághoz, tulajdonhoz való jog. Ezeket az Alkotmány szigorú védelemben részesíti, mert kimondja, hogy alapvető jog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja. Egyéb alkotmányos jogok, amelyek az Alkotmányban szerepelnek, és nem alapjogi fontosságúak (pl. vállalkozáshoz való jog), nem részesülnek ilyen védelemben. Az Alkotmánybíróság kialakította a szükségességi és arányossági tesztet annak tisztázására, hogy az egyes törvényi korlátozások megfelelnek-e az Alkotmánynak. Az egyes alapjogok korlátozása nem lehet önkényes. A magyar Alkotmány szerint rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy megelőző védelmi helyzet idején egyes alapjogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható. Még ilyenkor sem lehet korlátozni például az élethez, emberi méltósághoz, vallásszabadsághoz való jogokat. [Alk. 8. (4)] A mai hatályos szabályozás következtében a honvédelmi kötelezettségek java része ezekben a rendkívüli időszakokban kerülhet bevezetésre. Ez a fenti szabály garantálja, hogy még ilyen esetekben is a jogállamiság keretei közötti, önkénytől mentes szabályozás alapján terhelik az állampolgárokat az egyes kötelezettségek. A Ht. alapelvként rögzíti, hogy a honvédelmi kötelezettség teljesítése az érintettek számára békeidőben nem okozhat aránytalan megterhelést, hátrányt. Aránytalanság az egyes minősített időszakokban is csak olyan esetben lehetséges, amely nem érinti az így védett alapjogok körét. A következőkben három fontos alapjoggal az élethez, emberi méltóághoz, a lelkiismereti szabadsághoz való joggal, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokkal kívánok foglalkozni, a honvédelmi kötelezettséggel való ütközésük tekintetében évi XX. tv. 8..(1) bekezdés 21 Alkotmány 8. (2) bekezdés 12

14 1. Élethez, emberi méltósághoz való jog Ez az alapvető emberi jog a magyar és nemzetközi bírósági gyakorlat szerint is korlátozhatatlan, abszolút jellegű. A honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatban többször is felmerült, hogy az egyes szabályok esetleg korlátozzák, korlátozhatják ban merült fel a kérdés, hogy az Országgyűlés által kiadott határozat 22 amely melléklete hazánk honvédelmi alapelveit tartalmazta egy mondatában korlátozza-e az élethez való jogot. A határozat I/6. pontjának egy része az állampolgárok támogatására és áldozatkészségére utalt a Magyar Köztársaság megfelelő védelmi készültségének fenntartása érdekében. Az Alkotmánybíróság szerint ez a rendelkezés nem állt összefüggésben az Alkotmány szabályával, mert állami irányítás egyéb jogi eszköze nem állapíthat meg állampolgárokra kötelező rendelkezést, a jelen határozat pedig nem írt elő az állampolgárok számára semmilyen kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy a kifogásolt fordulat szerepel a honvédelmi törvény alapelvei között, aminek kapcsán viszont a 46/1994. AB határozat kimondta, hogy az nem alkotmányellenes. 23 A 46/1994-es AB határozatban a honvédelmi törvény több rendelkezését is támadták indítványozók a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatban. Az alkotmánybírósági eljárás alatt megszületett egy új honvédelmi törvény (1993. évi CX. tv.), amely a kifogásolt pontok közül többet változtatás nélkül átvett. Így az Alkotmánybíróság ennek alapján folytatta az eljárást. Az egyik kifogásolt rendelkezés (Hvt. 1. (1) bekezdés) szerint a Magyar Köztársaság az ország honvédelmi képességeinek fenntartásakor a polgárok haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére épít. E mellett még alkotmányellenesnek tekintették a honvédelmi törvény melléklete első pontjának második mondatát, amely a katonát az esküben akár az élete feláldozására is kötelezi. Az Alkotmánybíróság megalapozatlannak találta és elutasította a fenti kifogásokat. Hivatkozott a halálbüntetés eltörlésével és a terhesség-megszakítás alkotmányosságát vizsgáló határozataival kapcsolatban kifejtettekre. Ezek értelmében az élethez és emberi méltósághoz való jog egységes és feltétlen, illetve az állam nem rendelkezhet az emberi élet elvételéről. Csupán olyan esetekről lehet alkotmányosan szó, amikor a jog eltűri az emberi életek közötti választást, és ennek megfelelően nem bünteti az emberi élet /B/1993. AB h.; ABH. 1994, Az előzőleg hivatkozott határozat, bár számában megelőzi az 1994-est, de időben később került megállapításra. 13

15 kioltását 24 Ezután kifejti, hogy az állam nem feltétlenül várja el a fegyveres szolgálatot végző katonáktól az életük feláldozását, hiszen a katona az esküben ennek csak a kockázatát vállalja arra az esetre, amikor hazánk és az alkotmányos rend védelme érdekében végső esetben a honvédség bevetése szükséges. Mindezek olyan szituációk, amelyben a katona élete értelemszerűen veszélyben van, és amelyben a jog eltűri, hogy a katona a támadók életét kioltsa. 25 Ezután a határozat említi, hogy az Alkotmány lehetővé teszi a katonai szolgálat helyett a polgári szolgálatot azoknak, akik lelkiismereti okok miatt nem vállalják a hadkötelezettséget. Ők a kifogásolt esküt sem tehetik le. Véleményem szerint az Alkotmánybíróság nem foglalkozott érdemben az indítványozók azon felvetésével, hogy a Hvt. 1 (1) bekezdése is sérti az élethez, emberi méltósághoz való jogot. Hiszen az indokolásban részletesen csak a Hvt. mellékletével kapcsolatos dilemmáról tesz említést. Erre talán egy elfogadható indok lehetne nevezetesen az, hogy - többről a kevesebbre való következtetés elve szerint ha az élet feláldozását nem tartották alkotmányellenesnek, akkor az áldozatvállalást, elkötelezettséget sem. Ez az eset azért nem állja meg a helyét, mert a Hvt. melléklete csak a hadkötelezettség keretén belül szolgálatot teljesítő katonától várta el az élete végső soron történő feláldozását, míg ezzel szemben a Hvt. 1 (1) bekezdése állampolgárokat említ, vagyis a Magyar Köztársaság minden állampolgárát. Ebben a vonatkozásban már nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy csak végső esetre, a hadsereg alkotmányos felhasználása esetére vonatkozik a vitatott szabály, hanem általában a honvédelmi kötelezettséggel terheltekre. Ilyenkor viszont nincs meg minden esetben az alternatívaválasztási lehetőség vagyis a polgári szolgálati teljesítésének lehetősége sem. Hiszen például polgári védelmi szolgálat vagy honvédelmi munkakötelezettség teljesítése esetén sem lehet más szolgálati módot választani. Ennek alapján úgy látom, a határozat nem adott megfelelő választ arra, hogy a Hvt. említett bekezdése mennyiben korlátozza az élethez és az emberi méltósághoz való jogot. Mivel a szóban forgó rendelkezés még a mai napig is szerepel a Ht.-ben, ezért álláspontom szerint indokolt lehet egy esetleges felülvizsgálata is. 24 ABH. 1991, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

16 2. Lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságra. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását, vagy elfogadását. [60 (2) bekezdés] A lelkiismereti és vallásszabadságról az évi IV. tv. tartalmaz rendelkezéseket. Ez a jogszabály mondja ki, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásában senkit sem szabad akadályozni, a jog gyakorlása azonban nem mentesít az állampolgári kötelezettség teljesítése alól. 26 Magyarországon is létezett a hadkötelezettség egyik elemeként a fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a hadkötelezettség alól mentesítő polgári szolgálat intézménye. Így tehát az állampolgár soha sem kerülhetett olyan helyzetbe, hogy honvédelmi kötelezettségének valamilyen formában ne tudott volna eleget tenni. Ezen intézmények és a lelkiismereti szabadság vonatkozásában több alkotmánybírósági döntés is született. A 682/B/1993. AB határozatban a már említett honvédelmi alapelvekkel kapcsolatosan is felmerült két esetben ilyen jellegű probléma. Az alapelvek között szerepelt többek között a védelem elve, amely azt tartalmazta, hogy eltökélt szándékunk az országot ért fegyveres támadás esetén a fegyveres ellenállás és önvédelem. Az indítvány szerint ez kizárólagossá tenné a fegyveres katonai szolgálatot (az indítványozó ezt ugyan nem írta le, de ez egyben sértené a lelkiismereti szabadságot is). Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az említett mondat nem a honvédelmi kötelezettség formáit határozza meg, hanem azt, hogy fegyveres támadás esetén a védelmi tevékenység lehet fegyveres ellenállás is. Az indítványozó kifogásolta a határozat azon rendelkezését, amely szerint a társadalom honvédelemre való felkészítéséhez elengedhetetlen az állampolgárok tudati felkészítése minden területen. Ez az indítványozó szerint a személyi szférába többek között a lelkiismereti szférába való manipulatív hatalmi beavatkozás. Az Alkotmánybíróság azzal utasította el a kifogást, hogy mivel a határozat nem tartalmaz kötelezettségeket az állampolgárra, és mivel nem jogszabály, 27 így nem állhat összefüggésben az Alkotmány 60. -ával sem. Véleményem szerint amellett, hogy nem jelent kötelezettséget, még fontos is a rendelkezés, hiszen ha ez megvalósulna, akkor az állampolgárok jobban tisztában 26 Nemzetközi egyezmények sem tiltják azt, hogy az állam azoknak is előírjon valamilyen kötelező szolgálatot, akik nem vállalják a hadkötelezettséget. 27 Mint állami irányítás egyéb jogi eszköze ugyanis nem írhat elő kötelezettséget az állampolgárokra; 46/1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

17 lennének kötelezettségeikkel. Tapasztalatom szerint ennek a rendelkezésnek sajnos eredményes gyakorlati megvalósulása nincs, hiszen az embereket nem tájékoztatják kellőképpen honvédelmi kötelezettségeikről, nincsenek tisztában azok tartalmával. A legfontosabb határozat ezen alapjoggal kapcsolatban a 46/1994. AB határozat. Több különböző rendelkezést kifogásoltak az indítványozók: a) Egyikük szerint a polgári szolgálat és a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének engedélyhez kötése sérti a lelkiismereti szabadságot, mert nem enged szabadon választani az állampolgároknak meggyőződésük szerint. Az Alkotmánybíróság szerint önmagában az, hogy ezek a fent említett szolgálati módok az Alkotmányban mint alternatívák szerepelnek, nem jelenti feltétlenül alanyi jogon választhatóságukat. Kifejti a határozat, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálat és a polgári szolgálat intézménye nemzetközi viszonylatban is a lelkiismereti szabadság érvényesülését szolgálja. Ezen szolgálati formák kialakításánál az állampolgárok számára biztosítandó szabadság mellett figyelembe kellett venni az állam kötelezettségét is, nevezetesen a haza védelmének megfelelő biztosítását. Fontos megállapítás, hogy hazánk védelmi képességének fenntartása a lelkiismereti szabadságot biztosító alkotmányos rend fennmaradásának is feltétele. Ennek alapján az állam köteles biztosítani megfelelő létszámú fegyveres szolgálatot teljesítő katona rendelkezésre állását is. Így a lelkiismereti ok, mint feltétel az intézmény bevezetésének okával és alkotmányos indokával összhangban van. 28 Fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. A polgári szolgálat szabályozása során nem a kötelesség és a jog közötti választásról, hanem a kötelesség elsőbbsége mellett a lelkiismereti szabadság, mint alapvető emberi jog érvényesülésének biztosításáról van szó. Így tehát a polgári szolgálat teljesítésének lehetősége nem alanyi, hanem elismert és érvényesíthető jogként jelentkezik. 29 b) Egy indítványozó szerint az a szabályozás, miszerint a fegyver nélküli katonai-, illetve polgári szolgálat csak és kizárólag lelkiismereti okból engedélyezhető, nem megfelelő, mert így az egyéb vallási, etikai, morális stb. indokok alapján előterjesztett kérelmek mérlegelés nélkül, automatikusan elutasításra kerülnek. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a Hvt. valóban nem tartalmazta a lelkiismeret definícióját, de az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata alapján az levezethető. Egyik határozatban kifejtette az Alkotmánybíróság, hogy az állam senkit nem kényszeríthet olyan 28 46/1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, A Ht. indokolása a hoz 16

18 helyzetbe, amely meghasonlásba vinné önmagával, azaz amely összeegyeztethetetlen a személyiséget meghatározó valamely lényeges meggyőződésével. Az államnak nemcsak az a kötelessége, hogy ilyen kényszertől tartózkodjék, hanem az is, hogy lehetővé tegye ésszerű keretek között az alternatív magatartást. 30 Egy másik határozat szerint a lelkiismereti szabadság joga azt ismeri el, hogy a lelkiismereti meggyőződés az emberi minőség része, szabadsága a személyiség szabad kibontakozásához való jog érvényesülésének feltétele. 31 Így a lelkiismeret fogalmának ez az értelmezése lehetővé teszi, hogy a hadköteles minden olyan indokra hivatkozhasson fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat kérelmezésekor, amely összefüggésbe hozható a személyiségét meghatározó valamely lényeges meggyőződéssel, legyen az vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű. 32 Ezek alapján a lelkiismereti okot kellően tág kategóriának tekintette az Alkotmánybíróság, és az indítványokat elutasította. c) Az indítványozó a lelkiismereti szabadságba ütközőnek vélte a Hvt. azon rendelkezéseit, amelyek szerint ha a kizáró okok miatt sorkatonai szolgálat alól mentesített hadköteles a szolgálatról értesítést, behívó parancsot kapott, a mentesítési kérelme ellenére eleget kellett tegyen a behívóparancsnak. Ez szerinte ellentétes a Hvt. azon rendelkezésével is, miszerint a kérelem elbírálásáig a hadköteles nem hívható be. Bár az Alkotmánybíróság osztotta az indítványozó álláspontját abban, hogy az említett szabályok ellentétben állnak egymással, valamint hogy a kifogásolt szabály önmagában véve sérti a kérelmező lelkiismereti szabadságát. Azonban megállapításra került, hogy a Hvt. végrehajtási rendelete úgy rendelkezik, hogy a bevonulási helyről el kell bocsátani az ilyen kérelmet benyújtott hadkötelest. Így tehát semmiképpen sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy sorkatonai szolgálatot kelljen teljesítenie, és önmagában a megjelenési kötelezettség viszont nem tekinthető alkotmányellenesnek. Ennek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította, ugyanakkor megjegyezte, hogy az esetleges Alkotmányellenességet kizárólag a polgári, illetve fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet előterjesztettek vonatkozásában vizsgálhatta. Viszont a más okból mentesült hadkötelesek tekintetében ez nem jelenti azt, hogy a kifogásolt szabály bizonyosan alkotmányos lenne /1991. (XII. 17.) AB h.; ABH 1991, 297, /1993. (II. 12.) AB h.; ABH 1993, 48, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH,

19 A mai hatályos szabályozásban megjelenik az a szabály, miszerint a kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség alól nem mentesíti. 34 A törvény viszont tartalmazza még azt a szabályt is, amely szerint nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles, aki polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak elbírálásáig. Véleményem szerint ezt a szabályt is át kellett volna fogalmazni oly módon, hogy a kérelem elbírálásáig a hadköteles nem teljesíthet fegyveres katonai szolgálatot. d) Az indítványozók kifogásolták azt is, hogy a Hvt. alapján fegyver nélküli katonai és a polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kellett egy formanyomtatványt, amelyben szerintük a kérelmező kénytelen volt megvallani a lelkiismereti, vallási vagy egyéb meggyőződését, amely ellentétes az Alkotmány ában foglaltakkal. Az Alkotmánybíróság az indítványokat megalapozatlannak találta, és elutasította. Álláspontja szerint a lelkiismereti okra való hivatkozás megalapozottsága nem állapítható meg anélkül, hogy a kérelmező meg ne vallaná lelkiismereti okait. Így tehát a lelkiismereti szabadság ilyen korlátozása szükséges és nem aránytalan ahhoz, hogy a kérelmező érvényesítse e szabadságát. 35 e) Több indítványozó kifogásolta, hogy a Hvt. időben korlátozza a fegyver nélküli katonai illetve polgári szolgálatra vonatkozó kérelmek előterjeszthetőségét, és ebben a lelkiismereti szabadság sérelmét látják. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy valóban korlátozza a fenti rendelkezés azok lelkiismereti szabadságát, akik meghatározott időpont (eskü letétele, illetve tartalékosok esetén a behívás) után változtatták meg lelkiismereti meggyőződésüket. Erre a korlátozásra azonban egy Alkotmányban foglalt állampolgári kötelezettség teljesítése érdekében olyan időpontban került sor, amikor az állampolgár esküjével már kötelezettséget vállalt a fegyveres katonai szolgálat teljesítésére. 36 Ennek alapján a határozat szerint nem tekinthető aránytalannak és szükségtelennek sem a korlátozás, hiszen a törvényhozó a hadsereg fegyelmezett működéséhez fűződő érdek mellett az állampolgárok lelkiismereti szabadsághoz való jogát is kellő mértékben figyelembe vette. f) Két indítványozó támadta a Hvt. azon rendelkezését, amely szerint meg kell tagadni a polgári illetve fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet abban az esetben, ha a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható. Ilyen oknak tekintette : CV.tv. 28.(3) 35 46/1994. (X. 21.) AB h.; ABH, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

20 például, ha a kérelmező lőfegyvertartási kérelemmel rendelkezik, vagy egy éven belül rendelkezett, illetőleg tartott lőfegyvert vagy robbanóanyagot. Az Alkotmánybíróság az indítványokat megalapozottnak ítélte. Álláspontja szerint a lőfegyvertartók szükségképpeni kizárása a polgári illetve fegyver nélküli katonai szolgálat köréből indokolatlanul tág korlátozást jelent. Hiszen lőfegyver tartható pl. vadászat vagy sportlövészet céljából is, amitől függetlenül fennállhat az illetőnek olyan lelkiismereti meggyőződése, amely alapján elutasítja a fegyveres szolgálatot. Ugyancsak nincs tekintettel a szabályozás arra, hogy esetleg megváltozhat ezen illető személyisége is. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a Hvt. említett rendelkezését megsemmisítette. 37 A jelenleg hatályos törvény csak azt határozza meg, hogy akkor kell elutasítani a kérelmet, ha a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható. Véleményem szerint ezt a rendelkezést pontosítani kellene, hiszen ez így túlságosan szubjektív megítélésre adhat okot, ugyanakkor persze a törvényhozó újból könnyen beleeshet abba a hibába, hogy indokolatlanul tágra szabja a kérelmet automatikusan elutasító okok körét. Főleg rendkívüli állapot idején lesz várható, hogy többen igyekeznek erre az okra hivatkozva kibújni a sorkatonai szolgálat alól. Egy, a fenti szempontoknak megfelelő szabályozás kialakítása nehéz, de ugyanakkor szükséges. g) Indítvány támadta a Hvt. azon rendelkezését, hogy az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet. Az indítványozó szerint ez a rendelkezés nincs tekintettel a hadköteles lelkiismereti meggyőződésének esetlegesen bekövetkező változására. Az Alkotmánybíróság a kifogást alaptalannak találta és elutasította. Álláspontjában kifejtette, hogy a törvény biztosítja a lelkiismereti szabadság érvényesülését, hiszen megfelelő időkeretet hagy a hadköteles számára, hogy eldöntse melyik szolgálati formát válassza. A szolgálati kötelezettség teljesítéséhez, fegyelmezett végrehajtásához fűződő érdek a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott hadköteles esetében is kielégítően indokolja, hogy az engedély megadása után szolgálati idejét töltse le 38 Ugyanis, ha bárki bármikor átkérhetné magát másik szolgálati formába, akkor az rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején különösen jelentős gondokat okozna a tervezésben, ezáltal veszélyeztetné a honvédelmet. Véleményem szerint már csak azért sem járhat ez a szabály ami a mai hatályos honvédelmi törvényben is változatlan formában szerepel a lelkiismereti szabadság sérelmével, hiszen a polgári szolgálat semmilyen olyan 37 46/1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

21 többletkényszert nem ró az állampolgárra, amit ő ne tudna elfogadni. Hiszen azért választotta ezt a legenyhébb szolgálati formát, mert ez megfelel a lelkiismereti meggyőződésének. Így ha már számára a fegyveres szolgálat is összeegyeztethető meggyőződésével, akkor a polgári szolgálat ugyan úgy meg kell feleljen, tehát nincs ilyen szempontból jogsérelem. h) Az indítványozó gyakorlatilag a Hvt. azon rendelkezését kifogásolta, amely a Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnokának mint esetleges ügyfélnek kérelem elbírálása iránti közigazgatási eljárásban fellebbezési jogot ad, így szerinte ezzel döntési helyzetbe kerül. Az Alkotmánybíróság szerint a fellebbezési jog nem jelent döntési helyzetet, és önmagában nem sérti az Alkotmány 60. -át, ezért az indítványt elutasította. 39 i) Az indítványozók egyike a Btk. honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeit tartotta többek között a lelkiismereti szabadsággal is ellentétesnek. Az indítványt az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak, ezért elutasította. Szerinte ezek a büntetőjogi tényállások a honvédelmi kötelezettség nem teljesítésének szankcióit tartalmazzák, így ezek pontosan azóta nem lehetnek ellentétesek a lelkiismereti szabadsággal, amióta az Alkotmány is garantálja a fegyveres szolgálat helyett más szolgálati forma teljesítését. Így csak azok kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy bűncselekményt követnének el cselekedeteikkel, akik a civil szolgálatot is elutasítják. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a haza védelmének érdekével arányban áll az az alapjogsérelem, amelyet azok a hadkötelesek kénytelenek elszenvedni, akik a honvédelmi kötelezettség teljesítésének az Alkotmány 70/H. (2) bekezdésében biztosított egyik lehetőségét sem fogadják el Diszkrimináció tilalma A hátrányos megkülönböztetés tilalma szintén alkotmányos alapelv, amelyet több nemzetközi egyezmény is említ, és a magyar jogrend is átvett. Ennek alapján csak a szükséges és arányos korlátozás, megkülönböztetés a megengedett. A honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatban is több esetben merült fel, hogy némely rendelkezés hátrányos megkülönböztetést tartalmaz. a) A 46/1994 AB határozat a diszkrimináció tilalmával kapcsolatban is tartalmaz megállapításokat. Több indítványozó kifogásolta, hogy a nőkre nem vonatkozik a 39 46/1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

22 hadkötelezettség, így sérül az egyenjogúság. 41 Az Alkotmánybíróság szerint a nők hadkötelezettségének megszüntetése nem jelent önmagában hátrányos megkülönböztetést, az állampolgári kötelezettségekre tekintettel, hiszen a honvédelmi kötelezettség egyéb részelemei ugyan úgy vonatkoznak rájuk is. Az, hogy a törvényhozó a honvédelmi kötelezettség körébe tartozó részkötelezettségek meghatározásakor tekintetbe veszi a női nem sajátosságait, valamint azt a történelmileg kialakult hagyományt, amely szerint a hadviselés a férfi nem képviselőinek feladata. 42 Az ilyen pozitív diszkrimináció tehát nem sérti az Alkotmányt, ezért az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította. b) Indítvány kifogásolta a Hvt. azon rendelkezését, mely szerint azok a sorkötelesek, akik polgári vagy fegyver nélküli katonai szolgálat iránt kérelmet terjesztettek elő, de azt elutasították, a főszabály szerinti 25 éves kor helyett 30 éves korukig voltak behívhatóak, de legfeljebb két évvel az akadály megszűnte utánig. Az Alkotmánybíróság szerint éppen az lenne ellentétes az egyenlő teherviseléssel, ha azok, akiket korábban nem lehetett behívni, de később már igen, mentesülnének a szolgálati kötelezettség alól. Rámutatott arra, hogy a hivatkozott bekezdés [Hvt (5) ] nem tesz különbséget aközött, hogy kit milyen okból nem sikerült behívni (az indítványozó itt csak az egyik okot kifogásolta) és az abszolút korhatár kitűzése illetve az objektív két éves határidő kellőképpen mérlegeli a hadköteles, illetve a behívások tervezésének szempontjait. 43 Ezek alapján az indítvány elutasításra került. c) Az indítványozó szerint a diszkrimináció tilalmába ütközik az a rendelkezés, amely szerint a gyakorló lelkészek és egyes művészi hivatást gyakorlók mentesülnek a sorkatonai szolgálat teljesítése alól. Az indítványok elutasításra kerültek. Az Alkotmánybíróság szerint megalapozhatja a pozitív diszkriminációt, ha alapjogok gyakorlásához az állam biztosítja az anyagi feltételeket. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint ilyen alapjogok az önkormányzáshoz való jog és a vallásszabadság joga. 44 Ez alapján részesülnek mentesítésben a különböző képviselőjelöltek, illetve az, aki hivatását gyakorló lelkész. Hiszen ezekben az esetekben az állampolgárok nem tudnák megfelelően gyakorolni a fent említett állampolgári jogaikat, ha az említett személyi körök nem kapnának mentesítést. Ezt az álláspontját az Alkotmánybíróság 41 A régi RHvt.(1976:I. tv.) Meghatározott szakképzettségű nőkre 18-tól 45 éves kor között írt elő hadkötelezettséget egészen 1993-ig, amikor a Hvt. ezt a részkötelezettséget csak a férfiakra korlátozta. Ez a mai hatályos Ht.-ben is így szerepel /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994, /1994. (X. 21.) AB h.; ABH. 1994,

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

14/2007. (III. 9.) AB határozat. Indokolás II.

14/2007. (III. 9.) AB határozat. Indokolás II. 14/2007. (III. 9.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

VI/2235/2012. AB határozat az Országos Választási Bizottság 6/2012. (I. 16.) OVB határozata vizsgálatáról

VI/2235/2012. AB határozat az Országos Választási Bizottság 6/2012. (I. 16.) OVB határozata vizsgálatáról VI/2235/2012. AB határozat az Országos Választási Bizottság 6/2012. (I. 16.) OVB határozata vizsgálatáról Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl*

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl* M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 89. szám 25637 II. Tör vé nyek 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl* Az Országgyûlés

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 2011. évi CXIII. törvény A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl 25637

MAGYAR KÖZLÖNY. 2011. évi CXIII. törvény A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl 25637 MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 27., szerda 89. Tartalomjegyzék 2011. évi CXIII. törvény A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. január 24. 2014. 2. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 1/2014. (I. 21.) AB határozat a Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése és az Országos Választási

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos álláspontja szerint Debrecen, Hajó utca szervizútja közlekedési rendjének

Részletesebben

Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl

Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 27/2007. (V. 17.) AB határozat Népszavazás Mulasztásos alkotmánysértés Alkotmány 2. (2) bekezdés közvetlen és képviseleti hatalomgyakorlás Alkotmány 28/C. országos

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia

A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia Szeged, 2015. július hó 18. napján I. Bevezetés Egyetemi tanulmányaink óta tudjuk, hogy a büntetőjogi norma két elemből tevődik össze, a diszpozícióból és a

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok

Részletesebben

h a t á r o z a t o t:

h a t á r o z a t o t: ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG VI/2241/2012. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat

Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 86/2009. (IX. 24.) AB határozat Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat Egy indítványozó a szabálysértésekről szóló

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 22., csütörtök Tartalomjegyzék 16/2014. (V. 22.) AB határozat A jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Büntetőjog. általános rész

Büntetőjog. általános rész Büntetőjog általános rész Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...9 1. A törvényesség elve, az

Részletesebben

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 1. oldal 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben

PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA

PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA Szak: Okleveles nemzetköziadó-szakértő Konzulens: Horváth

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Ügyszám: 03/ 416-1/2011. Tárgy: Törvényességi felhívás Ügyintéző: Lorbert Ferenc Telefonszám: 34/515-143 Tata

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE L 216/76 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.20. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. október 3. 2014. 24. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 28/2014. (IX. 29.) AB határozat a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 702/A/2006 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára

Részletesebben

1996. évi XLV. törvény

1996. évi XLV. törvény 1996. évi XLV. törvény a katonai és rendvédelmi felsooktatási intézmények vezetoinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról A katonai és a rendvédelmi felsooktatási intézményekben folyó tevékenység célja

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2952/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kristó Annamária dr. Bene Beáta Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mert Jánoshida külterületén

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 745/2015. (VI.16.) számú H A T Á R O Z A T A

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 745/2015. (VI.16.) számú H A T Á R O Z A T A Ügyiratszám: MN/13198-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Kommentár a kormány válaszáról a Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről szóló véleményére 2012. július A Velencei Bizottság 665/2012. számú, az Alkotmánybíróságról

Részletesebben

Költségvetési szervek ellenőrzése. I. Előadás. Államháztartás

Költségvetési szervek ellenőrzése. I. Előadás. Államháztartás Költségvetési szervek ellenőrzése I. Előadás Államháztartás Az állam funkciói Elsődleges (tradicionális) funkció: jogalkotás, jogalkalmazás, infrastruktúra, külső- és belső védelmi feladatok. Szociális

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN A közös jelölt- és közös lista-állítással kapcsolatos egyes kérdésekről [1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás]

Részletesebben

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos,

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, Nánási László * A SZERVEZETT BÛNÖZÉS KÉRDÉSEI A MAGYAR ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI BÜNTETÕJOGBAN ** (Egy precedensügy tapasztalai) Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, foglalkozásként űzött, hivatásos,

Részletesebben

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar

Részletesebben

A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről *

A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről * JeMa 2011/1 Büntetőjog Szabolcsi László A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről * A lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés törvényi tényállása tárgyi

Részletesebben

V É G Z É S T : A le nem rótt 10.000,- (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : A le nem rótt 10.000,- (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. I N D O K O L Á S : SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pk.I.20.939/2014/2. szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Kun József ügyvéd (4025 Debrecen, Simonffy u. 4-6. I/102.) által képviselt (kérelmező neve, címe) szám alatti lakos kérelmezőnek a

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése során téves számlaszámra

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

A magyar kormány és az ő alaptörvénye

A magyar kormány és az ő alaptörvénye A magyar kormány és az ő alaptörvénye 2013. június 28. A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény 1 az Alaptörvény negyedik módosításáról pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt

Tisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt 1 A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére Budapest Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott dr. Tordai Csaba ügyvéd (nyilvántartó kamara és nyilvántartási szám: Budapesti Ügyvédi Kamara 01-020857),

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24.

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/115/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. március 3. 2016. 5. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 4/2016. (III. 1.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 200

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. március 3. 2014. 6. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 6/2014. (II. 26.) AB határozat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról,

Részletesebben

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*)

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*) A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács) 2010. június 16.(*) Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. -ának első bekezdése Csatlakozás az Európai Unióhoz Szolgáltatásnyújtás szabadsága 96/71/EK irányelv A munkavállalók

Részletesebben

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI ÉVKÖNYV 2007

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI ÉVKÖNYV 2007 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI ÉVKÖNYV 2007 Kiadja: a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1015 Budapest, Donáti utca 35-45. Felelős kiadó: Bihari Mihály elnök Szerkesztő: Sereg András sajtófőnök Nyomás: Printer Art

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

Az Alkotmány érintett paragrafusai a következők:

Az Alkotmány érintett paragrafusai a következők: Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő az Egészségügyről

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

Í t é l e t e t: A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Í t é l e t e t: A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság dr. Kárpáti József ügyvéd ( ) által képviselt Háttér Baráti Társaság

Részletesebben

Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben

Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben EMLA KÖRNYEZETI MANAGEMENT ÉS JOG EGYESÜLET Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben A helyi rendelet-alkotás keretei 2011 TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGEI A ZAJ ELLENI KÜZDELEMBEN

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden, 2006. évi szeptember hó 12. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 14. szám MAGYAR KÖZLÖNY 14. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. február 8., hétfő Tartalomjegyzék 6/2016. (II. 8.) Korm. rendelet A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok TARTALOMJEGYZÉK Döntések... 7 Alkotmányjog Alapjogok 10/2011. (III. 9.) AB határozat Az egyesülési jogot közvetlenül érintő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy

Részletesebben

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: a munkáltató és a gazdaságilag nem önálló, ennélfogva alárendelt - különös védelemre szoruló - munkavállaló között munkaszerződés

Részletesebben

A Kúria határozata a felcsúti labdarúgó-stadionról szóló népszavazási kezdeményezésről*

A Kúria határozata a felcsúti labdarúgó-stadionról szóló népszavazási kezdeményezésről* Komáromi László A Kúria határozata a felcsúti labdarúgó-stadionról szóló népszavazási kezdeményezésről* Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés problémája Hivatalos hivatkozás: Kúria Knk. 37.807/2012/2.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése

Részletesebben

I. Bevezetés... 3 II. Jogszabály tervezetére vonatkozó általános rendelkezések... 3 1. A jogszabály tervezetének a megszövegezésére vonatkozó

I. Bevezetés... 3 II. Jogszabály tervezetére vonatkozó általános rendelkezések... 3 1. A jogszabály tervezetének a megszövegezésére vonatkozó SEGÉDLET AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK MEGALKOTÁSÁHOZ A JOGSZABÁLYSZERKESZTÉSRŐL SZÓLÓ 61/2009. (XII. 14.) IRM RENDELET ALAPJÁN Készítette: dr. Antalóczi-Szilágyi Adrienn dr. Karvalics Katalin dr. Kiss Bernadett

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. Az eljárás megindulása Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. számú ügyben 1 Előadó: dr. Garaguly István A panaszos

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben