MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008. az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatról Budapest, április

2 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A Közös Agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) évi luxemburgi reformja korábbi agrárreformok bázisán építkezve és nem utolsó sorban a WTO agrárliberalizációs folyamat kényszereinek hatására létrehozta az ún. összevont gazdaságtámogatási rendszert (Single Payment Scheme, a továbbiakban: SPS). A rendszer bevezetése előtt a közvetlen mezőgazdasági támogatások termeléshez kötött formában kerültek kifizetésre, így a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek (gabona, tej, szarvasmarha, juh, dohány stb.) előállítása volt. A reform előtti rendszer a piaci impulzusokra történő reagálás helyett a támogatás lehívását tette meg a termelői döntések elsődleges motivációs tényezőjévé, mely tény egyben azt is meghatározta, hogy a termelőnek milyen terméket és azt milyen volumenben volt célszerű előállítania. A gazdasági ösztönző így nem a piac, hanem a kvótákba ágyazott merev termelési szerkezetet konzerváló támogatás volt. Az új SPS rendszer viszont olyan jövedelemtámogatást jelent, ami nem kényszeríti a termelőt eladhatatlan termékek előállítására, hanem jövedelembiztonságának garantálása mellett egy a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönöz. A SPS másik fontos eleme, hogy a támogatásért cserébe a gazdálkodónak egészséges termékeket kell úgy előállítania, hogy közben a környezetet sem károsítja. A támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. Az ún. kölcsönös megfeleltetési rendszer így tekinthető egy új támogatási filozófiának is, ahol a társadalom egésze is profitál a termelőknek kiosztott milliárdokból. Az SPS rendszer a támogatások termeléstől történő leválasztását jelenti amellett, hogy egyes gazdasági, ágazatpolitikai és szociális szempontból kiemelt jogcímek esetében megengedi a támogatás további részleges termeléshez kötését is. Az SPS rendszerben egy korlátozottan de forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság (mezőgazdasági vagyonértékű jog) kerül a termelők számára megállapításra. Az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék előállításától függ, hanem a termelőnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkezniük, vagyis a támogatás néhány kivételtől eltekintve területalapon történik. A jelenlegi SAPS rendszert felváltó SPS-t Magyarországnak legkésőbb ig be kell vezetnie. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) szakmai álláspontja szerint mind gazdasági-társadalmi mind pedig intézményi-végrehajtási szempontból a évi SPS bevezetés tűnik optimálisnak.

3 3 Jelen előterjesztés részeként javaslatot teszünk arra, hogy a Kormány kezdeményezze az Országgyűlésnél az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatról megtárgyalását, és elfogadását. A törvényjavaslat a nemzeti hatáskörbe tartozó, és törvényi szintet igénylő kérdéseket kívánja szabályozni. Ezek kiterjednek a támogatási jogosultság mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a) megállapításával, b) nemzeti tartalékának képzésével, felhasználásával, c) kiosztásával, valamint d) forgalmazásával összefüggő szabályok megállapítására. A javaslat figyelemmel a közösségi jogi szabályozási rendszer sajátosságaira a rendelkezéseket döntően két fogalom, a mezőgazdasági termelő, és a mezőgazdasági üzem köré rendezi. E kérdések rendezése minden egyes EU tagállamban a nemzeti agrárpolitika hangsúlyos elemét képezi. A javaslat értelmében minden olyan személyt, aki 2008-ban SAPS, Top-Up támogatást vesz igénybe, automatikusan elismeri olyannak, mint aki mezőgazdasági termelőként jogosult a támogatási jogosultság igénybevételére. Azok a személyek viszont akik nem tartoznak ebbe a körbe, a jövőben csak abban az esetben vehetnének részt a támogatási jogosultságok kiosztásában, forgalmazásában, ha jogszabályban meghatározott szakismerettel, valamint a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel rendelkezik, és ezt megfelelő módon igazolja. Ezzel a rendelkezéssel a nemzeti agrárpolitika a spekuláció ellen kíván fellépni. A közösségi jogi rendelkezésekkel összhangban a javaslat kimondja, hogy a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a mezőgazdasági termelő tulajdonába kerül. A támogatási jogosultságok vagyoni értékét az egységérték megállapítására vonatkozó szabályok kívánják biztosítani. A határozat indokoló részében kívánjuk feltüntetni, hogy a mezőgazdasági termelő között a közösségi forrásokból várhatóan milyen összegű támogatásra lesz jogosult. Ezen összeget pedig évente a központi költségvetésből csökkenő összegben ki lehet egészíteni. A támogatási jogosultság a kiosztással eredeti tulajdonszerzéssel kerül a mezőgazdasági termelő tulajdonába. Erre figyelemmel a javaslat a kiosztás adó és illetékmentességét mondja ki. A javaslat külön is foglalkozik a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékával. A javaslat a közösségi jogszabályokkal összhangban kétféle nemzeti tartalékot

4 4 különböztet meg: az egyik az un. általános nemzeti tartalék, amelynek felhasználására a közösségi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kerül sor, és amelynek működése folyamatos. A javaslat értelmében a támogatási jogosultságok első kiosztásakor a kiosztásra az un. elkülönített nemzeti tartalékból kerül sor. A támogatási jogosultságok átruházása esetében a javaslat ki kívánja használni azt a közösségi jogszabályok által biztosított lehetőséget, miszerint a föld nélküli átruházás esetében az elvonás mértéke maximálisan 50 %-lehet. Ez a spekulációs vásárlások ellen ható rendelkezés. A módosuló jogszabályok közül a földügyeket érintő rendelkezés, miszerint a mezőgazdasági haszonbérlet minimális időtartamát az EU tagállamok gyakorlatával összeegyeztethető módon tíz évben állapítanánk meg. Ezzel a földhasználat stabilitását kívánjuk erősíteni. Ezen túlmenően javaslatot teszünk az öntözési szolgalom sajátos szabályainak megállapítására. Ezen rendelkezések összhangban vannak a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezésekkel, amely az egységes támogatási rendszer működésének alapeleme. A javaslat módosítani kívánja az állami vagyonról szóló évi CVI. törvényt is. Erre azért van szükség, mivel az állam a polgári jogviszonyok alanyaként a termőföld mellett a támogatási jogosultságok tulajdonosává is válhat. Ezen jogviszonyoktól el kell választani, amikor az állam közhatalmi jogosítványait gyakorolva a nemzeti tartalékból oszt ki vagyoni értékű jogokat (támogatási jogosultság) Miután a javaslat alapvető, és hosszú távra is kiható gazdaságpolitikai értékítéletet is tartalmaz, ezért a javaslatban szereplő rendelkezéseket olyannak kell tekinteni, mint amelyekről a Országgyűlés plénumán is le lehessen folytatni a vitát. Amennyiben a Kormány úgy dönt, hogy Magyarország 2009-ben át kíván állni az egységes támogatási rendszerre, úgy e döntését legkésőbb augusztus 1-ig közölnie kell a Bizottsággal. Erre figyelemmel indokolt, hogy az Országgyűlés sürgős tárgyalás keretében vitassa meg a javaslatot, és lehetőség szerint még a tavaszi ülésszakon döntsön az abban foglaltakról. II A kormányprogramhoz való viszony A fejlődő vidék sikeres mezőgazdaság című fejezetben szerepel az unió közös agrárpolitikájának változásaira való felkészülés. Ezen alcímen belül pedig a Kormány célul tűzi ki a jelenlegi területalapú támogatást felváltó, összevont gazdaságtámogatási rendszerre történő átállás feltételeinek kidolgozását, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap működtetését szolgáló intézményi eljárásrendszer létrehozását. A javaslat az említett kormányprogramban szereplő vállalás gyakorlati megvalósítását jelenti.

5 5 III. Előzmények A Kormány döntését követően megindult kodifikációs munkával párhuzamosan részben a különböző érdekképviseleti szervezetek által szervezett szakmai fórumokon, részben pedig az egyes termékpályák legfontosabb szereplőit tömörítő termékpálya bizottsági üléseken ismertettük a tervezett intézkedéseket, ahol az érintettek döntő többsége a koncepció általános elveivel egyetértett. Az agrár érdekképviseletek közül egyedül a MAGOSZ jelezte, hogy az SPS-re való átállás évi bevezetésével nem ért egyet. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága több alkalommal is foglalkozott az SPS rendszerre való átállással. A javaslat rendelkezéseit érintette volna az a képviselői önálló indítvány, amely a támogatási jogosultságokat a föld tulajdonosának adta volna. E kérdésben a Kormány a közösségi jogszabályokkal összhangban úgy foglalt állást, hogy a támogatási jogosultságok a föld használóját illetik minden esetben. IV. Várható szakmai hatások Az SPS rendszer magyar modellje eleget tesz a KAP reform által szabott, a közvetlen termelői támogatásokra vonatkozó előírásoknak. Messzemenően figyelembe veszi a magyar agrárium stratégiai célkitűzéseit, szolgálja a közel 200 ezer mezőgazdasági földhasználó jövedelembiztonságát, hozzájárul az uniós források teljes körű lehívásához és elősegíti a hatályos környezetvédelmi, állatjóléti, növényegészségügyi és élelmiszer-higiéniai szabályok érvényesülését azáltal, hogy a támogatások folyósítását ezen feltételek teljes körű betartásától teszi függővé. A javaslat ezen rendelkezések alkalmazásának törvényi hátterét teremti meg. V. Várható gazdasági hatások A rendszer keretében, a Csatlakozási Szerződés a közvetlen agrártámogatások fokozatos bevezetésére és nemzeti kiegészítésére vonatkozó előírásainak figyelembe vételével 2013-ban, amikor Magyarországon a közvetlen támogatások szintje eléri az EU-15-ökét, több mint 1,3 milliárd euró éves uniós támogatás kerülhet szétosztásra. Fontos, hogy ez a jelentős támogatási volumen az ágazat közel 200 ezer vállalkozásának és háztartásának eredményes gazdálkodását mind a jövedelembiztonság megteremtésén, mind pedig a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó gazdálkodási szerkezet ösztönzésén keresztül segítse. Ugyanakkor a földbérleti rendszer révén addicionális jövedelem realizálásának lehetősége is megteremtődik több millió, főként vidéki állampolgár számára. VI. Várható társadalmi hatások A támogatási rendszer jótékony hatásait annak elsődleges haszonélvezőin, vagyis a kb. 5 millió ha mezőgazdasági terület használóin túl a társadalom egy sokkal szélesebb rétege élvezi: a vállalkozások alkalmazottai és a vállalkozók családtagjai, a

6 6 földtulajdonosok, az élelmiszertermékek fogyasztói és a rendszer kedvező környezeti hatásain keresztül az állampolgárok legszélesebb rétegei. Miután az SPS rendszer bevezetése érinti a föld forgalmát is, így az kihatással lesz mind a föld árakra, mind pedig a föld haszonbérleti díjakra. VII. Kapcsolódások Az előterjesztés összhangban van a kormány által jóváhagyott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ( ) céljaival és intézkedéseivel, ezen keresztül az NFT II egyéb, a vidék életminőségét javító operatív programjaival is. Legkésőbb 2009-ben meg kell alkotni a támogatási jogosultságok forgalmazásával kapcsolatos sajátos adó-, és illetékfizetési szabályokat. VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására A Kormány mai ülésén úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti sürgős tárgyalást kérve az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat a nemzeti hatáskörbe tartozó, és törvényi szintet igénylő kérdéseket kívánja szabályozni. Ezek kiterjednek a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a) megállapításával, b) nemzeti tartalékának képzésével, felhasználásával, c) kiosztásával, valamint d) forgalmazásával összefüggő szabályok megállapítására. A javaslat figyelemmel a közösségi jogi szabályozási rendszer sajátosságaira, a rendelkezéseket döntően két fogalom, a mezőgazdasági termelő, és a mezőgazdasági üzem köré rendezi. E kérdések rendezése minden egyes EU tagállamban a nemzeti agrárpolitika hangsúlyos elemét képezi. A javaslat értelmében minden olyan személyt, aki 2008-ban SAPS, Top-Uptámogatást vesz igénybe, automatikusan elismeri olyannak, mint aki mezőgazdasági termelőként jogosult a támogatási jogosultság igénybevételére. Azok a személyek viszont akik nem tartoznak ebbe a körbe, a jövőben csak abban az esetben vehetnének részt a támogatási jogosultságok kiosztásában, forgalmazásában, ha jogszabályban meghatározott szakismerettel, valamint a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel rendelkezik, és ezt megfelelő módon igazolja. Ezzel a rendelkezéssel a nemzeti agrárpolitika a spekuláció ellen kíván fellépni.

7 7 A közösségi jogi rendelkezésekkel összhangban a javaslat kimondja, hogy a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a mezőgazdasági termelő tulajdonába kerül. A támogatási jogosultságok vagyoni értékét az egységérték megállapítására vonatkozó szabályok kívánják biztosítani. A támogatási jogosultság megállapításáról szóló határozat rendelkező része 2013-as névértéken fogja Euróban meghatározott módon fogja tartalmazni, hogy a mezőgazdasági termelő milyen összegű támogatásra, míg határozat indokoló részében tájékoztató adatként kívánjuk feltüntetni, hogy a mezőgazdasági termelő között a közösségi forrásokból várhatóan milyen összegű támogatásra lesz jogosult. Ezen összeget pedig évente a központi költségvetésből csökkenő összegben ki lehet egészíteni. Ezen rendelkezések a mezőgazdasági termelők gazdálkodási biztonságát erősítik. A támogatási jogosultság a kiosztással eredeti tulajdonszerzéssel kerül a mezőgazdasági termelő tulajdonába. Erre figyelemmel a javaslat a kiosztás adó és illetékmentességét mondja ki. A javaslat külön is foglalkozik a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékával. A javaslat a közösségi jogszabályokkal összhangban kétféle nemzeti tartalékot különböztet meg: az egyik az un. általános nemzeti tartalék, amelynek felhasználására a közösségi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kerül sor, és amelynek működése folyamatos. A javaslat értelmében a támogatási jogosultságok első kiosztásakor a kiosztásra az un. elkülönített nemzeti tartalékból kerül sor. Azon mezőgazdasági termelők, akik a bázis időszak megállapítását követően kezdtek mezőgazdasági tevékenységet, illetve bővítették tevékenységüket, a nemzeti tartalékból kapnának támogatási jogosultságot. A támogatási jogosultságok átruházása esetében a javaslat ki kívánja használni azt a közösségi jogszabályok által biztosított lehetőséget, miszerint a föld nélküli átruházás esetében az elvonás mértéke maximálisan 50 %-lehet. Ez a spekulációs vásárlások ellen ható rendelkezés. A fiatal gazdák, a tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági vállalkozások részére elvonás mentesen lehetne a támogatási jogosultságokat értékesíteni. Ugyancsak biztosítja a javaslat a támogatási jogosultságok elvonás mentes értékesítésének lehetőségét, ha arra a haszonbérlettel együtt kerülne sor, vagy a mezőgazdasági üzem egészének átruházásához kapcsolódna. A módosuló jogszabályok közül a földügyeket érintő rendelkezés, miszerint a mezőgazdasági haszonbérlet minimális időtartamát az EU tagállamok gyakorlatával összeegyeztethető módon tíz évben állapítanánk meg. Ezzel a földhasználat stabilitását kívánjuk erősíteni. Ezen túlmenően javaslatot teszünk az öntözési szolgalom sajátos szabályainak megállapítására. Ezen rendelkezések összhangban

8 8 vannak a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezésekkel, amely az egységes támogatási rendszer működésének alapeleme. A javaslat módosítani kívánja az állami vagyonról szóló évi CVI. törvényt is. Erre azért van szükség, mivel az állam a polgári jogviszonyok alanyaként a termőföld mellett a támogatási jogosultságok tulajdonosává is válhat. Ezen jogviszonyoktól el kell választani, amikor az állam közhatalmi jogosítványait gyakorolva a nemzeti tartalékból oszt ki vagyoni értékű jogokat (támogatási jogosultság) Miután a javaslat alapvető, és hosszú távra is kiható gazdaságpolitikai értékítéletet is tartalmaz, ezért a javaslatban szereplő rendelkezéseket olyannak kell tekinteni, mint amelyekről a Országgyűlés plénumán is le lehessen folytatni a vitát. Mivel az egységes támogatási rendszerre való évi átállásról hozott döntést legkésőbb augusztus 1-ig közölni kell a bizottsággal, erre figyelemmel indokolt, hogy az Országgyűlés sürgős tárgyalás keretében vitassa meg a javaslatot, és lehetőség szerint még a tavaszi ülésszakon döntsön arról. Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követő szóvivői tájékoztató X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X További szakmai programok szervezése X További lakossági tájékoztatás X

9 9 HATÁROZATI JAVASLAT 1. A Kormány a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatról szóló előterjesztést, és úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. Az törvényjavaslat parlamenti előadója a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. 2. Ki kell dolgozni a támogatási jogosultságok forgalmazásával kapcsolatos sajátos adó-, illetve illetékfizetési szabályozás koncepcióját. Felelős: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénzügyminiszter Határidő: szeptember

10 évi törvény Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a közvetlen támogatási rendszer részét képező egyszerűsített terület alapú támogatási rendszerből az Európai Unióban általánosan alkalmazott egységes a mezőgazdasági termelőre, illetve a mezőgazdasági üzemre épülő támogatási rendszerhez való átmenetet, valamint a mezőgazdaság támogatási rendszerében a gazdálkodási feltételek kiszámíthatóságát, továbbá a közösségi jogi aktusokban meghatározott keretek között hozzájáruljon a nemzeti agrárpolitikai célok megvalósításához szükséges feltételek biztosításához, az alábbi törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) Ez a törvény a támogatási jogosultság mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a) megállapításával, b) nemzeti tartalékának képzésével, felhasználásával, c) kiosztásával, valamint d) forgalmazásával kapcsolatos szabályokat állapít meg. 1. (2) A törvény hatálya alá tartozó kérelmeket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Elj. tv.) foglaltak szerinti eljárásban bírálja el. (3) A törvény rendelkezéseit az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni és értelmezni. (4) Az egységes támogatási rendszer alkalmazásában Magyarországot egy régiónak kell tekinteni.

11 11 A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában: 2. a) támogatási jogosultság kiosztása: a közösségi jogi aktusokban, valamint jogszabályban foglalt feltételek szerint meghatározott mennyiségű és egységértékű támogatási jogosultság megállapítása; b) mezőgazdasági termelő: az a személy 1. aki (amely) a mezőgazdasági tevékenységet, az ahhoz kapcsolódó jog gyakorlását, illetve kötelezettség teljesítését saját nevében és kockázatára végzi, és 2. akit (amelyet) legkésőbb az egységes támogatási rendszerhez benyújtott támogatási kérelmével egyidejűleg az Elj. tv. szerint nyilvántartásba vesznek; c) fiatal mezőgazdasági termelő: a nagykorú, de a negyvenedik életévét még be nem töltött mezőgazdasági termelő; d) mezőgazdasági üzem: a mezőgazdasági termelő által vezetett, és általa mezőgazdasági tevékenység folytatása érdekében egy, vagy több termelőegységben működtetett, illetve hasznosított da) az egységes támogatási rendszer végrehajtása érdekében az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben ugyanazon regisztrációs számhoz kapcsolva nyilvántartott: 1. a mezőgazdasági termelő használatában levő mezőgazdasági földterület, 2. az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (ENAR) is nyilvántartott állatállomány a hozzá tartozó, külön jogszabály szerint is nyilvántartásba vett tartási hellyel együtt, valamint 3. mezőgazdasági vagyoni értékű jog; db) az egységes támogatási rendszer végrehajtásához nem kapcsolódó, és a da) pontba nem tartozó más eszközök; e) mezőgazdasági üzem vezetője: a természetes személy mezőgazdasági termelő, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet képviseletére jogosult természetes személy; f) mezőgazdasági üzem öröklése: a mezőgazdasági üzemhez tartozó, a támogatási jogosultságot is magában foglaló vagyon öröklése, illetve az örökhagyó mezőgazdasági termelő számára mezőgazdasági üzemhez tartozó vagyon használatát, hasznosítását biztosító jogosultságban a mezőgazdasági termelő halála miatti jogutódlás; g) mezőgazdasági üzem átruházása: a mezőgazdasági üzemhez tartozó, a támogatási jogosultságot is magában foglaló vagyon átruházása illetve üzemhez tartozó vagyon használatát, hasznosítását biztosító jogosultságban bekövetkezett jogutódlás;

12 12 h) mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési,valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvény 9. n) pontja szerinti jog; i) jogosult terület:. a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet (2003. szeptember 29.) 71a cikk (3) bekezdése szerinti terület; j) támogatási jogosultságok nemzeti tartaléka: a közösségi jogi aktusokban, valamint e törvényben meghatározott célok megvalósítását szolgáló, a nemzeti támogatási felsőhatár figyelembe vételével megállapított nemzeti tartalék; k) elkülönített nemzeti tartalék: támogatási jogosultságok nemzeti tartalékának a támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztására elkülönített része; l) támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztása: a támogatási jogosultságoknak az egységes támogatási rendszerhez a törvény hatályba lépését követő első alkalommal történő támogatási kérelem alapján történő kiosztása; m) visszatartás: a támogatási jogosultság egységértékének e törvényben meghatározott mértékű csökkentése. 3. (1) A támogatási jogosultság a közösségi jogi aktusokban, valamint az e törvényben meghatározottak szerint korlátozottan forgalomképes mezőgazdasági vagyoni értékű jog. (2) A támogatási jogosultság a közösségi jogi aktusokban, valamint a jogszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén jogosít támogatás igénybevételére. (3) A közösségi jogi aktusokban foglaltaknak megfelelően jogszabályban meghatározottak szerint sajátos feltételek teljesítéséhez kötött támogatási jogosultságok is kioszthatók. 4. (1) A támogatási jogosultság kiosztása alkalmával támogatási jogosultságot szerezhet az a mezőgazdasági termelő, aki (amely): a) 2008-ban egységes területalapú, illetőleg az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást vett igénybe, vagy

13 13 b) az a) pont szerinti feltételek hiányában jogszabályban meghatározott mezőgazdasági szakismerettel valamint mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel rendelkezik, és ezt igazolja vagy c) a mezőgazdasági termelő jogutódja. 5. kerül. (1) Támogatási jogosultság a kiosztással a mezőgazdasági termelő tulajdonába (2) A mezőgazdasági termelő személyében bekövetkezett jogutódlás esetében, illetve a mezőgazdasági üzem egészben, vagy részben történő átruházása alkalmával csak annyi támogatási jogosultság kerülhet átruházása, amennyi az érintett mezőgazdasági termelőt eredetileg is megillette, illetve amennyi a mezőgazdasági üzemhez eredetileg is tartozott. (3) Az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni arra az esetre, ha a Magyar Állam átruházás, vagy öröklés jogcímen szerzi meg a támogatási jogosultság tulajdonát. (4) Öröklés esetén a támogatási jogosultság alapján járó támogatás nem része a hagyatéknak. Jogutódlás esetén a támogatási jogosultság alapján járó támogatást a támogatási jogosultságot megszerző jogutód mezőgezdasági termelő veheti igénybe. 6. (1) A támogatási jogosultság egységértékét a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a közösségi jogi aktusokban Magyarország részére 2013-ra meghatározott nemzeti felsőhatár figyelembevételével Euróban kell megállapítani. A támogatási jogosultság egységértékét megállapító határozat indokolásában tájékoztató adatként Euróban fel kell tüntetni a támogatási jogosultság alapján közötti időszakban az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) folyósítandó támogatási összeget. (2) Az azonos igénybevételi feltételek teljesítéséhez kötött támogatási jogosultság egységértéke a közösségi jogi aktusokban, valamint jogszabályban meghatározottak szerint módosítható. (3) A támogatási jogosultság között a támogatás igénybevételi feltételeinek teljesítése esetén a közösségi jogi aktusokban, illetve jogszabályban meghatározottak szerint évente jogszabályban meghatározott mértékű, a) részben az EMGA-ból, b) részben pedig a központi költségvetésből folyósítandó kiegészítő támogatás nemzeti valutában történő kifizetésére jogosít.

14 14 (4) A támogatási jogosultság 2013-ban a támogatás igénybevételi feltételeinek teljesítése esetén a közösségi jogi aktusokban, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egységértékének megfelelő, és az EMGA-ból folyósítandó támogatási összeg nemzeti valutában történő kifizetésére jogosít. (5) Közösségi jogi aktusokban meghatározott esetben jogkövetkezményként a támogatási jogosultságra eső kifizetés a jogszabályban meghatározottak szerint csökkenthető, illetve a kifizetés megtagadható. (6) Közösségi jogi aktus, illetve jogszabály határozza meg azt a legkisebb támogatási összeget amely az egységes támogatási rendszerhez benyújtott támogatási kérelem alapján a mezőgazdasági termelő részére kifizethető. 7. (1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer közösségi jogi aktusokban meghatározott céljaival ellentétes előnyök megszerzésének elkerülése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vizsgálhatja a támogatási jogosultság megszerzéséhez, illetve a támogatási jogosultság alapján történő kifizetéshez szükséges körülmények mesterséges megteremtését. (2) A támogatási jogosultság alapján történő kifizetéshez szükséges körülmények mesterséges megteremtésének minősül különösen ha a mezőgazdasági termelő nem saját nevében és kockázatára végez mezőgazdasági tevékenységet. (3) Jogszabály a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kötelezően vizsgálandó körülményeket állapíthat meg. (4) A támogatási jogosultság alapján történő kifizetéshez szükséges körülmények mesterséges megteremtése alapjául szolgáló körülmények megszűntetése esetén az egységes támogatási rendszerhez új kérelem nyújtható be, feltéve, ha a kérelem benyújtására egyébként lehetőség van. (1) A támogatási jogosultságok kiosztására térítésmentesen, adó, valamint illetékfizetési kötelezettség nélkül kerül sor. (2) A támogatási jogosultságok számvitelben történő nyilvántartásával összefüggő sajátos vagyonértékelési szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. 8. (3) A támogatási jogosultság jogutódlásakor, átruházásakor, átengedésekor alkalmazandó sajátos a termőföld átruházására, átengedésére vonatkozó

15 15 szabályokkal összhangban levő adó valamint illetékfizetési szabályokat külön törvény állapítja meg. 9. (1) A jogosult hektárszám megállapításával összefüggő eljárásban a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) szereplő, és jogszabályban meghatározott azonosítási adatokat kell alkalmazni. (2) Amennyiben a támogatási jogosultság átruházására, ideiglenes átengedésére a termőfölddel együtt kerül sor, az erről szóló közokiratnak, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak tartalmaznia kell a földterület MePAR szerinti, és jogszabályban meghatározott azonosítási adatait. (3) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti adatok hiányában a támogatási jogosultság átruházására, illetve ideiglenes átengedésére kötött megállapodás érvénytelen. 10. Amennyiben a támogatási jogosultság átruházására, ideiglenes átengedésére a termőfölddel együtt kerül sor, a termőföldre és a támogatási jogosultságra vonatkozó jognyilatkozat érvényesen csak együtt és azonos módon tehető meg. A TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁGOK NEMZETI TARTALÉKA 11. (1) A támogatási jogosultságok nemzeti tartalékának rendeltetése, hogy a nemzeti agrárpolitikai célok megvalósítása érdekében a közösségi jogi aktusokban, foglaltakkal összhangban támogatási jogosultsághoz juttassa azokat a mezőgazdasági termelőket, akik: a) különleges helyzetbe kerültek, vagy gazdaságszerkezet-átalakítási, illetőleg fejlesztési programban vesznek részt, vagy mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelőnek minősülnek, illetőleg b) az egységes támogatási rendszerre való átállás eredményeképpen különleges helyzetbe kerültek és megfelelnek a támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztására a közösségi jogi aktusokban, valamint jogszabályban meghatározott feltételeknek. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti cél megvalósítását szolgáló nemzeti tartalék és az (1) bekezdés b) pontja szerinti cél megvalósítását szolgáló elkülönített nemzeti tartalék mértékét és felhasználásának szabályait a közösségi jogi aktusokban

16 16 nemzeti támogatási felső határ és a közösségi jogi aktusokban foglalt korlátozások figyelembe vételével jogszabály állapítja meg. (3) Az elkülönített nemzeti tartalék fel nem használt része vissza kerül a nemzeti tartalékba. (4) Amennyiben a támogatási jogosultság kiosztására a nemzeti tartalékból kerül sor, a támogatási jogosultságok egységértékét a nemzeti támogatási felsőhatár, a támogatásra jogosult összes terület, illetve a támogatási jogosultságok átlagértékének figyelembe vételével egységesen kell megállapítani. 12. (1) Amennyiben a támogatási jogosultság kiosztására a nemzeti tartalékból került sor, annak forgalmazására a közösségi jogi aktusokban meghatározott sajátos szabályoknak megfelelően kerülhet sor. (2) A támogatási jogosultság kiosztásról rendelkező határozat indokolásában tájékoztató adatként meg kell jelölni annak forgalmazást korlátozó körülményeket. 13. (1) A támogatási jogosultságról a nemzeti tartalék javára történő lemondás csak térítésmentesen történhet. (2) A támogatási jogosultság megszerzéséért a nemzeti tartalékból térítés nem fizethető. (3) A fel nem használt támogatási jogosultság a közösségi jogi aktusokban megállapított határidő utolsó napját követő napon a törvény erejénél fogva térítésmentesen kerül vissza a nemzeti tartalékba. (4) Érvénytelen az a megállapodás amelyet a (3) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási jogosultság átruházására, illetve átengedésére kötnek. E körülményre bárki határidő nélkül hivatkozhat. 14. A nemzeti tartalék felhasználásáról a Kormány az agrárpolitikáért felelős miniszter útján az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentésben évente beszámol az Országgyűlésnek.

17 17 A TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁG ELSŐ ALKALOMMAL TÖRTÉNŐ KIOSZTÁSA 15. (1) A támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztására a közösségi jogi aktusokban meghatározott nemzeti támogatási felső határ keretei között a) részben a bázis időszakban a mezőgazdasági termelő részére megállapított támogatási adatok figyelembe vételével, részben pedig b) a nemzeti támogatási felső határ regionális felosztásával kerül sor. (2) A támogatási jogosultság első alkalommal történő kiosztásának feltételeit jogszabály állapítja meg, amely tartalmazza különösen a) a figyelembe veendő bázis időszakot, b) a bázis időszakban igénybe vett közösségi és nemzeti forrásból finanszírozott támogatási jogcímeket, valamint c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget. (3) A támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztásakor a november 30-ig jogerősen meg nem állapított igényeket a támogatási jogosultságok első alkalommal történő megállapítására vonatkozó szabályok szerint a nemzeti tartalékból kell kielégíteni. 16. A támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztása érdekében az egységes támogatási rendszerhez támogatási kérelem a közösségi jogi aktusokban, illetve a jogszabályban meghatározottak szerint 2009-ben, a jogszabályban meghatározott időpontig nyújtható be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. A TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁG ÁTRUHÁZÁSA, ÁTENGEDÉSE 17. A támogatási jogosultság csak olyan mezőgazdasági termelőre ruházható át, illetve olyan mezőgazdasági termelőnek engedhető át, aki (amely) megfelel a támogatási jogosultság kiosztására meghatározott feltételeknek A TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁGOK NEMZETI TARTALÉKA JAVÁRA TÖRTÉNŐ VISSZATARTÁSA

18 (1) A támogatási jogosultság visszatartásról, valamint az átvevőt megillető támogatási jogosultságról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási jogosultság átruházásáról szóló megállapodás jóváhagyásával egyidejűleg dönt. (2) Amennyiben a jogosult hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultságot és a termőföldet egyidejűleg ugyanazon mezőgazdasági termelő részére ruházzák át, a visszatartás mértéke 0%. (3) Amennyiben a támogatási jogosultságok átruházásakor a (2) bekezdésben foglaltaknál kevesebb termőföldet ruháznak át egyidejűleg ugyanazon mezőgazdasági termelő részére, a fennmaradó rész vonatkozásában a visszatartás mértékét a (4)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. (4) A támogatási jogosultság föld nélküli átruházásánál alkalmazott visszatartás mértéke a (5)-(6) bekezdés szerinti eset kivételével: a) amennyiben az átruházásra december 31-ig kerül sor, 50 %; b) amennyiben az átruházásra január 1. után kerül sor, 30 %. (5) A támogatási jogosultság föld nélküli átruházásánál alkalmazott visszatartás mértéke 0 %, amennyiben: a) a támogatási jogosultságot mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelőre, vagy b) fiatal mezőgazdasági termelőre, vagy b) mezőgazdasági termelő részére a teljes mezőgazdasági üzemmel együtt ruházzák át. (6) Amennyiben a jogosult hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultságot az annak igénybevételéhez szükséges mezőgazdasági földterületre kötött haszonbérleti szerződéssel egyidejűleg ugyanazon mezőgazdasági termelő részére ruházzák át, a visszatartás mértéke 0 %. (7) Amennyiben a támogatási jogosultságok átruházásakor a (6) bekezdésben foglaltaknál kevesebb termőföldre kötnek haszonbérleti szerződést, a fennmaradó rész vonatkozásában a visszatartás mértékét a (3) (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. 19. (1) A visszatartásra a támogatási jogosultság 2013-ra megállapított egységértékének a nemzeti tartalék javára történő csökkentésével kerül sor. (2) A visszatartás részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

19 19 II. FEJEZET MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK Az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény módosítása 20. Az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 1. (3) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki: [Külön törvény rendelkezik:] e) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nemzeti tartalékát képező vagyoni értékű jogok kezeléséről, hasznosításáról. A kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény módosítása 21. A kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény 18. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 18. Ha a kisajátítás jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 3. -ának 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó, vagy mezőgazdasági őstermelő vállalkozás céljára használt ingatlanát érinti, meg kell téríteni a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét; a kisajátítás által okozott kárt (például termeléskiesés, a tevékenységnek a kisajátítási eljárás miatti szüneteléséből adódó bevételkiesés, többletköltségek), egyéb fizetési kötelezettségeket. (2) A mezőgazdasági vagyonértékű jog jogosultja számára a felkínált csereingatlan akkor tekinthető megfelelőnek, ha az egyben megfelel a közösségi jogi aktusokban, illetve a jogszabályban meghatározott támogatás igénybevételi, mezőgazdasági vagyoni értékű jog haszonbérlete esetén pedig az eredeti haszonbérleti szerződésben meghatározott feltételeknek.

20 20 (3) Amennyiben a mezőgazdasági vagyoni értékű jog jogosultja a kisajátítás során teljes, azonnali és feltétlen kártalanításban részesül, a kisajátított ingatlanhoz kapcsolódó mezőgazdasági vagyoni értékű jog a kártalanítási összeget megállapító jogerős döntést követő napon a támogatási jogosultság a törvény erejénél fogva térítésmentesen visszakerül a nemzeti tartalékba. A termőföldről szóló évi LV. törvény módosítása 22. (1) A termőföldről szóló évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 11. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik: (2) A földhasználó a más használatában levő termőföldet mezőgazdasági tevékenysége folytatásához használhatja, amennyiben termőföldjének öntözése érdekében a víz odajuttatását, szétosztását, illetve annak elvezetését másként nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel lehetne elvégezni. A használatra a Polgári Törvénykönyvnek a vízellátási és vízelvezetési szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Megszűnik a szolgalom, ha az annak alapítására vonatkozó feltételek is megszűntek. (2) A Tft a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Amennyiben a támogatási jogosultságot, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jogot haszonbérleti jogviszonyhoz kapcsolódik, a haszonbérleti szerződés legrövidebb időtartama hét év lehet. (3) A Tft a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A haszonbérlet felmondása egyben a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog haszonbérletére kötött megállapodás felmondásának minősül. (4) A Tft. 25/B. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelyet jogszabály alapján kötelező írásba foglalni, a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a földhasználat ingatlanügyi hatósághoz való bejelentéséhez elegendő a szerződés egy eredeti példányát benyújtani. A szerződés eredeti példánya helyett közjegyző által hitelesített másolat is benyújtható. (5) A Tft. 25/C. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

21 21 (3) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, a 25/B. (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat. (6) A Tft. 25/C. az alábbi új (4)-(10) bekezdésekkel egészül ki: (4) A teljes illetve a részleges földhasználati lap másolat első oldaláért, valamint a földhasználati lap szemle másolat első oldaláért 2000 Ft, azt követően oldalanként további 500 Ft, de legfeljebb Ft összegű díjat kell fizetnie a kérelmezőnek. Az adatszolgáltatásért fizetett díj a földhivatal saját bevételét képezi. (5) Ingyenes az adatszolgáltatás, ha azt hatóság hatósági feladatai, továbbá bíróság, ügyészség, költségvetési szerv kéri a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából. Az ingyenes adatszolgáltatás feltétele, hogy a megkeresésben meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amely alapján az adatszolgáltatás ingyenesen teljesíthető. (6) A díjfizetés az adatigénylés helye szerint illetékes körzeti földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az illetékes megyei földhivatal ideértve a Fővárosi Földhivatalt is előirányzat-felhasználási keretszámlájára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. (7) Az adatszolgáltatás csak akkor teljesíthető, ha a kérelmező a díjat befizette, illetve készpénz-átutalási megbízással vagy átutalási megbízással történő teljesítés esetén a díj megfizetését igazoló okiratot eredetiben mellékeli. (8) Az adatszolgáltatást elutasító döntés elleni fellebbezés díja 4000 Ft, melyet a (6) bekezdésében foglaltak szerint kell megfizetni. (9) A díjat vissza kell téríteni, ha az adatszolgáltatás iránti kérelem visszavonásáról a kérelmező szóbeli vagy írásbeli bejelentésének a földhivatalhoz történő beérkezése alapján a földhivatal az érdemi intézkedést megelőzően tudomást szerzett. A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. (10) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy a kérelmező a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni. A visszatérítést kérelemre kell elrendelni, és annak teljesítéséről harminc napon belül intézkedni kell. (7) A Tft. 25/D. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik.

22 22 (3) Nem kell az eljárásért díjat fizetni, ha a kérelem az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai megváltozásának a földhasználati-nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozik. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény módosítása 23. (1) A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 3. -a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, míg a 3. jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: (2) Amennyiben a közösségi jogi aktusokban az állandó legelőkre vonatkozó szabályok végrehajtása ezt szükségessé teszi, a földügyért felelő miniszter által kiadott rendeletben meghatározott esetekben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a) a művelési ág megváltoztatását engedélyhez kötheti, illetve b) művelési ág visszaállítási kötelezettséget írhat elő. (2) A Tfvt a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, míg a (2) és (3) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre változik: (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg a beruházások kiviteli és engedélyezési terveinek talajvédelmi követelményeit. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló évi LXXXVIII. törvény módosítása 24. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló évi LXXXVIII. törvény 7. -a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Az (1) bekezdés szerinti tárgyévi fizetési kötelezettség teljesítésének minősül, ha a kötelezett nyilatkozik, hogy az egységes támogatási rendszer alapján neki járó támogatási összegből a kárenyhítési hatósági szerződése alapján meghatározott éves összeget beszámítás keretében fizesse ki. Ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

23 23 III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a támogatási jogosultságok számviteli nyilvántartásban történő sajátos vagyonértékelési szabályait rendeletben állapítsa meg. (3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy: a) a támogatási jogosultságok nemzeti tartaléka javára történő visszatartás részletes szabályait, b) a nemzeti tartalék, valamint az elkülönített nemzeti tartalék mértékét, c) a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékból, valamint elkülönített nemzeti tartalékból történő kiosztásának részletes szabályait, d) a támogatási jogosultság egységértékének megállapításánál figyelembe veendő bázis időszakot, és támogatási jogcímeket, e) a támogatási jogosultság egységértéke megállapításának, módosításának részletes szabályait, f) a támogatási jogosultság egységértékére között közösségi forrásokból fizetendő támogatási összeget, valamint nemzeti forrásból fizetendő kiegészítő támogatási összeget, g) a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülmények mesterséges megteremtésének eseteit, h) a támogatási jogosultság átruházásáról, átengedéséről szóló kérelem benyújtásával összefüggő részletes szabályokat, i) az egy támogatási jogosultságra eső kifizetés növelésének, illetve korlátozásának mértékét és feltételeit, j) a támogatási jogosultság bevonásának részletes szabályait, k) a mezőgazdasági termelő részére az egységes támogatási rendszerhez benyújtott támogatási kérelemre évente kifizethető legkisebb összeget, l) a mezőgazdasági szakképesítés, valamint a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges feltételek megállapításának, valamint azok igazolásának részletes szabályait, m) a támogatási jogosultság átruházására, ideiglenes átengedésére kötött megállapodásban a MePAR-ban szereplő adatok felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

24 (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Tft. 90. (2) bekezdésének d) pontja hatályát veszti. (2) E törvénynek a Tft. 25/B. -át és a 25/C. -át módosító rendelkezései e törvény hatályba lépésével egyidejűleg lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni. (3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tfvt. 66. (2) bekezdés d) pontja. Az Európai Unió jogának való megfelelés 27. E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja: a) a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról; b) a Bizottság 795/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; c) a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.

25 25 Általános indokolás A Közös Agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) 2003 évi luxemburgi reformja korábbi agrárreformok bázisán építkezve és nem utolsó sorban a WTO agrárliberalizációs folyamat kényszereinek hatására létrehozta az ún. összevont (egységes) gazdaságtámogatási rendszert (a továbbiakban: SPS). A rendszer bevezetése előtt a közvetlen mezőgazdasági támogatások termeléshez kötött formában kerültek kifizetésre, így a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek (gabona, tej, szarvasmarha, juh, dohány stb.) előállítása volt. A reform előtti rendszer a piaci impulzusokra történő reagálás helyett a támogatás lehívását tette meg a termelői döntések elsődleges motivációs tényezőjévé, mely tény egyben azt is meghatározta, hogy a termelőnek milyen terméket és azt milyen volumenben volt célszerű előállítania. A gazdasági ösztönző így nem a piac, hanem a kvótákba ágyazott merev termelési szerkezetet konzerváló támogatás volt. Az új SPS rendszer viszont olyan jövedelemtámogatást jelent, ami nem kényszeríti a termelőt eladhatatlan termékek előállítására, hanem jövedelembiztonságának garantálása mellett egy, a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönöz. A SPS másik fontos eleme, hogy a támogatásért cserébe a gazdálkodónak egészséges termékeket kell úgy előállítania, hogy közben a környezetet sem károsítja. A támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. Az ún. kölcsönös megfeleltetési rendszer így tekinthető egy új támogatási filozófiának is, ahol a társadalom egésze is profitál a termelőknek kiosztott milliárdokból. Az SPS rendszer a támogatások termeléstől történő leválasztását jelenti amellett, hogy egyes gazdasági, ágazatpolitikai és szociális szempontból kiemelt jogcímek esetében megengedi a támogatás további részleges termeléshez kötését is. Az SPS rendszerben egy korlátozottan, de forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság (mezőgazdasági vagyonértékű jog) kerül a termelők számára megállapításra. Az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék előállításától függ, hanem a termelőnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkezniük, vagyis a támogatás - néhány kivételtől eltekintve - területalapon történik. A jelenlegi SAPS rendszert felváltó SPS-t Magyarországnak legkésőbb ig be kell vezetnie. Mind gazdasági, mind társadalmi, mind pedig intézményivégrehajtási szempontból SPS rendszer évi bevezetése az adott körülmények között optimális megoldásnak tűnik. Ezt indokolja többek között az, hogy az SPS rendszer a jelenlegi, egyszerűsített terület alapú SAPS/top-up rendszerrel szemben jobban igazodik agrárpolitikai prioritásainkhoz, stabilizálja az üzemi struktúrát és egyszerűsíti az adminisztrációt és kiszámíthatóvá teszi a támogatás igénybevételét. Fontos távlati szempont, hogy jelenleg az SPS rendszer jelenti a KAP fő irányát, az EU-15-ök mellett 2007-től Szlovénia és Málta is ezt alkalmazza, a közösségi szabályozók erre a rendszerre lettek ráhangolva, ennek a keretei között van Magyarországnak jelentősebb mozgástere. Reálisan kell azzal is számolni, hogy e rendszer alapelemeiben 2013-után legalább opcionális jelleggel megmarad, így a