Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS)"

Átírás

1 KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS című előadás tananyaga FVM, Stratégiai Főosztály Főosztályvezető helyettes 2008.

2 A Közös Agrárpolitika folyamatos alkalmazkodási kényszer alatt áll. Ezt mind külső hatások (WTO) mind pedig a költséges és sokat által kritizált rendszer gazdasági és társadalmi elvárásokhoz történő folyamatos adaptálásának igénye teszi szükségessé. Az EK szerződésben lefektetett, az ágazattal kapcsolatban megfogalmazott célok ugyan nem változtak, de fokozatosan kiegészültek egy piaci impulzusokra jobban reagáló és fenntartható rendszer iránti igénnyel. A folyamatosan változó KAP reformfolyamatának fontosabb állomásai az évi McSharry reform, az AGENDA 2000, az utóbbi félidős felülvizsgálatából kinövő évi reform és a jelenleg (2008 nyarán) is zajló ún. egészségügyi felülvizsgálat (health check). Ezen reformok láncolatának egy konstans eleme a nem WTO-konform ár és termelési támogatások fokozatos átalakítása jövedelemtámogatásokká. Az ún. termeléstől leválasztott jövedelemtámogatás az SPS rendszer bevezetésével jutott el evolúciós csúcspontjára. A rendszer bevezetését a évi reform rendelte el. A 2004-ben csatlakozott 10 majd 2007-ben az EU tagjává lett további 2 tagország számára viszont egy átmeneti lehetőséget biztosítottak, az ún. egyszerűsített területalapú támogatást (SAPS). Fontos tudni, hogy annak dacára, hogy a SAPS rendszer fenntartását feltehetően 2013-ig meghosszabbítják, az SPS-hez képest WTO szempontból nehezebben védhető, tekintettel arra a tényre, hogy a földhöz mint termelési tényezőhöz sokkal közvetlenebb módon kapcsolódik, így 2013 után minden uniós tagország az SPS-t kell, hogy alkalmazza. Az EU régi tagországai és az egyszerűsített területalapú támogatással (SAPS) nem élő két új tagország (Szlovénia és Málta) legkésőbb 2007-től a évi KAP reform szerinti egységes farmtámogatási rendszerre (SPS) kellett, hogy átálljanak. Az SPS támogatást legkorábban 2007., legkésőbb pedig 2013-tól a többi új tagországnak is köztük Magyarországnak - be kell vezetnie. De mi is az új rendszer lényege? Az SPS rendszer alapelvei Az SPS bevezetéséig de legkésőbb 2007-ig az EU-ban számos termékpályához kapcsolódó közvetlen, termeléshez kötött támogatási jogcím képezte az egyes közös piaci szervezetek (CMO-k) pénzügyi ösztönző-rendszerét. Ezek termelési és támogatási kvótákba ágyazott standard KAP támogatások teljesség igénye nélkül a következők: FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 2

3 Szántóföldi növények (GOFR) Tej Marha- és borjúhús (6 jogcím) Juh- és kecskefélék (3 jogcím) Durumbúza Fehérjenövények Hüvelyesek Rizs Komló Dohány Burgonyakeményítő Vetőmagok egyebek (olívaolaj, gyapot, szárított szőlő, banán stb.) Illetve speciális rezsimek keretében bizonyos feldolgozóipari támogatások Cukor Zöldség- gyümölcs (paradicsom, barack, körte) Szárított takarmány A reform ezen jogcímeket integrálta (illetve fogja integrálni) egy egységes támogatási rendszerbe mely költségvetési szempontból nagyjából semleges (az egyes tagországok az SPS borítékjukban megkapják amit korábban termékpályánként külön-külön kaptak), viszont a támogatás termeléshez már nem köthető. A KAP reform ugyanakkor bevezetett új speciális termeléshez kötött támogatásokat is, melyek ellentétesek a reform hosszú távú céljaival. Ezen jogcímeket a Bizottság is csak átmenetinek gondolja, így az energianövény támogatást 2010-től ellentételezés nélkül, héjas gyümölcs támogatást pedig az SPS-be integrálva kívánják megszüntetni. A KAP reform alapfilozófiájából kiindulva a termelői közvetlen támogatások már nem (csak) bizonyos javak folyamatos előállításának a függvénye, hanem ehelyett egy korlátozottan de forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság kerül a termelők számára megállapításra. Az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék előállításától függ, hanem a termelőnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkezniük, továbbá az üzem egész területén be kell FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 3

4 tartaniuk -Tanács 1782/2003/EK rendeletének III. mellékletében lefektetettkörnyezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírások összességét (kölcsönös megfelelés). Az SPS támogatás igénybevételéhez a gazdálkodónak tehát támogatási jogosultsággal és megfelelő méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie (1 jogosultság = 1 ha). A mezőgazdasági üzem tulajdonába kerülő támogatási jogosultságok -földterülettel vagy anélkül- értékesíthetők, természetes személy esetében örökölhetők, ajándékozhatók vagy jogi személyek esetében jogutódlással megszerezhető de csak az adott tagországon vagy régión belül. A jogosultság bérbe adhatók, de csak megfelelő hektárszámú földterület együttes átruházása esetében, és csak abban az esetben, ha a bérbeadó a jogosultságokat legalább egy évben és legalább 80 %-os mértékben felhasználta (lehívta). A támogatási jogosultság vagyoni értékű jognak tekinthető (2007. évi. XVII. tv, 9. ) Az SPS rendszer fő rugalmassága, hogy többféle modellvariációból biztosít választási lehetőséget az egyes tagállamoknak. Az SPS modellválasztás alapvetően azt jelenti, hogy a támogatási jogosultság milyen elvek szerint kerül kiosztásra a kiosztás módjába pedig befolyásolja a jogosultságok hektáronkénti értékét. A támogatás összegszerű megállapításakor a tagállam számára lefektetett globális támogatási felsőhatárból kell kiindulni (SPS boríték). Ez Magyarország esetében as 100%-os értéken meghaladja az évi 1,3 milliárd -t. Ezen összeget először csökkenteni kell a továbbra is termeléshez köthető komponensekkel és a nemzeti tartalékkal (lásd később), mivel ezek nem képezi részét a termelőknek juttatott SPS jogosultságoknak. Az így kalkulált SPS boríték két alapmodell szerint osztható ki. A történelmi modell szerint az üzem által igénybevett évek átlagos (közvetlen) támogatást kell felosztani ugyanezen időszak átlagos jogosult (használt) mezőgazdasági területére, vagy a regionális modell keretében az SPS boríték összegét -a SAPS-hoz hasonlóan- kell a teljes szántó és gyep és ültetvényterületre vetíteni. Az így kapott támogatási jogosultságok fő jellemzője tehát a számuk, ami a történelmi modellben a referenciaidőszak hektárszámával, a regionális modellben pedig a rendszer első évében az üzem által bejelentett hektárszámmal egyezik meg, és az értékük. Az így kiosztott támogatási jogosultság az üzem tulajdonába kerül, amit évente a használatában lévő jogosult területtel aktiválhat. Amennyiben jogosult terület hiányában- az üzem a jogosultságát vagy annak egy részét három (a health check javaslat szerint két) évig nem képes lehívni, úgy az a nemzeti tartalékba kerül, vagyis jogosult számára elvész. FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 4

5 Míg a történelmi modellben a referenciaidőszakhoz kapcsolódó átlagos és üzemenként differenciált támogatási jogosultságot osztanak ki a termelőknek, addig a regionális modell olyan nivelláló jogosultság-kiosztást tesz lehetővé, amely nincs tekintettel arra, hogy az üzem milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, milyen támogatásokat kapott vagy milyen termeléshez köthető költségei vannak. A két rendszer előnyeinek ötvözésére alkották meg az ún. hibrid-regionális modellt amely a nivelláló területalapú felosztást kombinálja a történelmi referenciákkal. Ebben az esetben az SPS boríték egy előre meghatározott komponensét a regionális modellhez hasonlóan területi átalányként osztunk ki, míg a fennmaradó részt történelmi referenciák alapján üzemenként differenciáltan juttatjuk a gazdálkodónak úgy, két komponens (fix és változó) összegzésre kerül, és az első évben bejelentkezett területtel lesz elosztva. A hibrid modell tovább finomítható egy ún. dinamikus komponens beépítésével. Ez arra irányulhat, hogy a történelmi referencia alapján megállapított hányad egy előre megállapított kulcs alapján évente csökken és egyidejűleg a regionális komponens nő- addig, amíg zérus nem lesz, és akkor egy tiszta regionális modellt kapunk. Ezt dinamikus hibrid modellnek nevezzük. A tisztán regionális modellt egy tagállam sem választotta, viszont a regionális modell dinamikus hibrid és statikus hibrid variánst több. A többi tagország értelemszerűen a történelmi modellt alkalmazza. Az SPS átállásig alkalmazott standard rendszerhez képest a tiszta regionális modell jelentené a támogatások legnagyobb mértékű reallokálását, míg a történelmi modell gyakorlatilag megőrzi a támogatási status quot. Reallokációs szempontból a hibrid modellek valahol a két alapmodell között helyezkedhetnek el. Az EU-15-ök által alkalmazott modellvariációkat a melléklet foglalja össze. Az új tagországok számára a KAP reform a SAPS-hoz való hasonlóság miatt kötelezően a regionális modellt írta elő. A termeléshez kötött támogatások Az SPS támogatás alapvetően termeléstől függetlenített jövedelemtámogatást jelent, amely tartalmazza az összes korábban termeléshez kötött támogatásformát, úgy mint a gabona, olaj- és fehérjenövények, vetőmagok, hüvelyesek, durumbúza, dohány, cukorrépa 1, keményítő burgonya, gyapot, komló, rizs, olíva, szarvasmarha, juh és kecske, tej. A KAP reform elfogadása érdekében kötött kompromisszumok 1 A cukorrépa soha nem részesült termeléshez kötött közvetlen támogatásban, hanem a cukorreform intézményi árcsökkentése lett részbe kompenzálva termeléstől függetlenített cukor támogatással, ami az SPS boríték része. FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 5

6 eredménye, hogy továbbra is széles körű lehetőség van a korábbi gyakorlatnak megfelelő termeléshez kötött támogatási komponensek alkalmazására: Az SPS borítékból opcionálisan az alábbi támogatási elemek emelhetők ki -csökkentve a teljes SPS borítékot-, és továbbra is célzottan, termeléshez kötöttén nyújthatók: 1) a GOFR növények támogatásának maximum 25%-a; (a helath check 2010-től megszüntetné) 2) a) Vágási támogatás (borjú) akár 100%-a és a speciális vágómarha-prémium legfeljebb 75%-a; b) Vágási támogatás (borjú) akár 100%-a és a húshasznú anyatehén-prémium akár 100%-a és a vágási prémium (felnőtt szarvasmarha) legfeljebb 40%-a c) Vágási támogatások (borjú és felnőtt szarvasmarha) akár 100%-a A helath check javaslat alapján csak az anyatehén támogatás maradhatna termeléshez kötött, míg 2010-től a vágási opciókat meg kellene felezni, majd 2012-től megszüntetni. 2) Az anyajuh támogatás legfeljebb 50%-a; 3) a vetőmag támogatás; (a helath check 2010-től megszüntetné) 4) a dohány támogatás legfeljebb 60%-a (csak 2009-ig köthető termeléshez, míg a fennmaradó hányad az SPS borítékba kerül beolvasztásra); 5) a komló támogatás legfeljebb 25%-a; (a helath check 2010-től megszüntetné) 6) az olíva támogatás legfeljebb 40%-a; (a helath check 2010-től megszüntetné) 7) az ún. 69. cikk szerinti támogatások 2 : bármely termékhez kötődő támogatás maximum 10%-a, bizonyos többlet, nemzeti hatáskörben megállapított minőségi és/ vagy környezetvédelmi kritériumok betartása esetén. A támogatás minden ágazatot érintő olyan speciális feltételekhez is köthető mint pl. biogazdálkodás. Erre a teljes SPS keret max. 10%. használható fel. A helath check 2010-től alapvetően megváltoztatná a rendszert, de a jegyzet írásának pillanatában, tekintettel a tagállamok jelentős ellenállására a Bizottság javaslata nem tekinthető véglegesnek. Magyarország érdeke, hogy a régi 69-es alatt megkezdett programok az új 68-as cikk alatt folytathatók legyenek. A felsorolt termeléshez kötött komponensek alkalmazásáról a tagállam dönt, az ahhoz kapcsolható termeléshez kötött pénzügyi borítékokat viszont a Bizottság állapítja meg 2 mivel a 1782/2003/EK 69. cikke rögzíti a feltételeket FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 6

7 csökkentve a tagország SPS borítékát. A termeléshez kötött komponensek tehát kikerülnek az SPS rendszerből, és a támogatás feltételei megegyeznek a standard rendszerével, természetesen a vonatkozó kvóták és támogatási felsőhatárok alkalmazása mellett. Az SPS rendszernek egyenlőre nem része továbbá a durumbúza minőségi támogatás, a fehérjenövény, a rizs, a héjas gyümölcs, az energianövény és a gyapot 35%-ának támogatása. Ezek a támogatásformák továbbra is kötelezően termeléshez kapcsolódnak, viszont a health check javaslat 2010-től ezeket is az SPS-be integrálná. A rizs termeléshez kötött támogatást 201-től megfelezné, míg 2012-től a maradék részt is az SPS-be olvasztaná. Nyilvánvaló, hogy az SPS rendszer bevezetése előtti ágazathoz kapcsolt, üzemsoros támogatási status quo csak részben tartható fenn a termeléshez kötött opciók fenntartásával, erre inkább az SPS történelmi vagy hibrid modell az alkalmas. A termeléshez kötés fenntartásának ágazatpolitikai, termelésösztönzéssel kapcsolatos okai vannak. A nemzeti tartalék Alapesetben támogatási felsőhatár legfeljebb három százalékát (a health check ennek a feloldására tesz javaslatot) a tagállam visszatarthatja ún. nemzeti tartalék címén. A nemzeti tartalék tartalmazza a támogatási felsőhatár és a támogatási jogosultságok összességének különbségét, amennyiben az utóbbi kisebb. A nemzeti tartalék felhasználása speciális esetekhez köthető. A tagállam a tartalék terhére objektív és diszkriminációmentes feltételrendszer alapján új támogatási jogosultságokat oszthat ki, illetve a meglévők fajlagos értékét növelheti. Nyilvánvaló, hogy bizonyos újonnan belépő termelők ki lennének zárva a támogatási rendszerből, hacsak a mezőgazdasági területük mellé nem képesek támogatási jogosultságot is vásárolni. Nemzeti tartalék hiányában az SPS rendszer relatív zártsága jelentős belépési korlátot jelentene a támogatási jogosultsággal nem rendelkező új termelők számára. A nemzeti tartalék szolgálhat fontos ágazatpolitikai célokat, kapcsolódhat szerkezetátalakítási programokhoz és kezelhet bizonyos vis major és jogszabályban felsorolt egyéb speciális helyzeteket. Az új tagországok a tartalékot a FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 7

8 SAPS/SPS átállás következtében előállt speciális esetek kezelésére is felhasználhatják. Ezen speciális alkalmazás esetében az EU-10-ek három %-nál nagyobb nemzeti tartalékot is elkülöníthetnek 3 (elkülönített nemzeti tartalék). Az új tagállamok részére fennálló megnövelt nemzeti tartalék lehetővé teheti a SAPS/top up rendszer ágazati támogatási preferenciáinak átmentését az SPS rendszer idejére, mintegy hibrid modellt végrehajtva. A nemzeti tartalékból kiutalt jogosultságokra az utóbbi eset kivételével- öt éves elidegenítési moratórium vonatkozik (a health check ennek feloldását javasolja). A nemzeti tartalék összege növekszik továbbá a fel nem használt támogatási jogosultságokkal, amelyek automatikusan a nemzeti tartalékra szállnak, és a tagállamok által opcionálisan alkalmazott, a jogosultságok értékesítéséhez kapcsolódó százalékos elvonásokkal. Magasabb elvonási kulcs alkalmazható pl. föld nélküli jogosultság-elidegenítés esetében. Egész számmal ki nem fejezhető töredék hektárok után töredék jogosultságok kerülnek megállapításra. A szétválások, fúziók, birtokrendezés stb. következtében további töredék hektárok és akár különböző fajlagos értékű- töredék jogosultságok is keletkezhetnek, amelyeket szintén a nemzeti tartalékon keresztül lehet konszolidálni. Területpihentetés Az SPS rendszerben 2008-ig kötelező volt a területpihentetés, a támogatási jogosultságok egy részét a gazdálkodók ugar jogosultság formájában kapták meg. Az ugar jogosultságok száma a történelmi modellben a referencia-időszak átlagos pihentetett terület hektárszámával egyenlő, míg a regionális modellben az ugarjogosultság a kötelező területpihentetési ráta alkalmazásával (10%) kerül megállapításra. Az területpihentetés alól mentesültek mindazok, akik az üzemük teljes területén biogazdálkodást folytatnak, illetve a területük kisebb, mint a vonatkozó országos vagy regionális referenciahozam figyelembevételével kalkulált 92 tonna gabona termelésére alkalmas terület 4. Az pihentetett területbe viszont beszámítható mindazon mezőgazdasági terület, amely a vidékfejlesztés keretében erdősítésre került. Az elmúlt időszak drasztikus áremelkedésének hatására a Bizottság először leszállította a kötelező területpihentetés mértékét 0%-ra, majd 2009-től várhatóan magát a intézményt is megszűnteti. Az ugarjogosultságok így normál SPS jogosultságokká alakulnak át. 3 Ezt a módosítást a cukor reformmal együtt fogadták el. A Bizottsági kezdeményezés magyar felvetésre történt. 4 Ez Magyarországon 19,3 ha lenne. FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 8

9 Moduláció A kötelező moduláció alapján minden 5000 eurót meghaladó közvetlen támogatás az 5000 eurót meghaladó rész tekintetében- csökkentésre kerül 2007-től 5%-kal. Ezen összegek vidékfejlesztési célokra kerülnek átcsoportosításra. A modulációval elvont összeg az egyes országok mezőgazdasági terület, mezőgazdasági foglalkoztatottság és egy főre eső vásárlóerő paritáson kalkulált GDP adatai alapján kerülnek felosztásra úgy, hogy legalább 80%-ban az adott tagország vidékfejlesztési forrásait növeljék. A moduláció keretében tehát bizonyos forrástranszfer valósul meg elsősorban a déli államok irányába. Az átcsoportosítás az új tagországokat 2013-ig nem érintené. A modulációnak az ún. önkéntes változatát, amely a közvetlen támogatások maximum 20%-át érinthetnék és mind a 25 tagországra vonatkozna, jelenleg a Tanács tárgyalja. A jelenlegi health check javaslat viszont egy, tagállamok többsége által erősen vitatott progresszív modulációs javaslattal állt elő: üzemméret % 9% 11% 13% % 12% 14% 17% % 15% 17% 20% < 16% 19% 20% 23% A javaslat alapján a moduláció (pénzátcsoportosítás a közvetlen támogatásoktól a vidékfejlesztésbe) akkortól vonatkozna Magyarországra, mikortól elérnénk az EU 15 szintjét. Így pl. a legmagasabb sávban már 2011-től nem lehetne top up ot fizetni. A korábbi franchise rendszernél viszont egyszerűbb, de rugalmatlanabb a végrehajtás. A támogatás feltétele: a kölcsönös megfeleltetés Az SPS rendszer talán legtöbb vitát kiváltó eleme az ún. keresztmegfelelés. Míg az általunk jelenleg alkalmazott SAPS támogatás feltétele csupán a termőföld jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartása. Az SPS szempontjából ezen feltétel kiegészül további 19 közösségi -környezetvédelmi, haszonállatállat jelölési és jóléti, növény-egészségügyi -jogszabályból fakadó kötelezettség egyidejű teljesítésével. FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 9

10 Ugyan ezek a jogszabályok már a nemzeti jogrendek részét képezik, és betartásukat különféle szervek hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják, de a közvetlen támogatások folyósításának az SPS rendszer bevezetése előtt nem voltak feltételei. Az SPS rendszerben a fizikai ellenőrzésre kiválasztott kérelmezőket a kifizető ügynökségnek a kölcsönös megfeleltetés követelményei alapján is az érintett szakhatóságok bevonásával- ellenőriznie kell, és az estleges meg nem felelést további szempontok szerint kell súlyoznia, majd megállapítani a támogatás esetleges csökkentésének mértékét vagy a támogatásból történő teljes kizárást. A közösségi jogszabályokban megállapított követelmények esetleges nem teljesítését több szempontból kell vizsgálni. Vizsgálandó, hogy a nem-teljesítés szándékos vagy hanyagságból fakad, ismétlődő vagy alkalomszerű stb. Nyilván nem minden követelmény egyformán releváns minden gazdálkodó esetében, hiszen azok egy része csak bizonyos gazdálkodási profil megléte esetén értelmezhető (állatok jelölésére, elhelyezésére, egyes állatbetegségek bejelentésére vonatkozó előírások, a nitrát direktiva rendelkezései vagy a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok stb.) míg mások, (pl. vadon élő állatok védelme) horizontálisabban alkalmazandók, több gazdálkodót érinthetnek. Ugyan a teljes jogszabályi komplexum teljes körű alkalmazása követelmény, üzemenként változhat a kölcsönös megfeleltetés szempontjából vizsgálandó, az adott gazdálkodót a gyakorlatban is érintő feltételek összessége. Az egyes nem-megfelelések következtében alkalmazandó egyedi szankciókat összegezni kell, és a teljes támogatás vonatkozásában kell megállapítani egy redukciós kulcsot. A feltételrendszert Magyarországnak három lépcsőben kell teljesítenie (2004, 2009, 2011). Speciális támogatási esetek Főszabályként a SAPS/top up rendszerrel ellentétben- támogatási jogosultság csak jogosult területtel együtt eredményez támogatást. Derogációként, bizonyos esetben azok a szarvasmarha és juhtartók, akik támogatási referenciával igen, de megfelelő földterülettel nem rendelkeztek terület nélkül is kaphatnak támogatást, amennyiben a nagy számosállat egységben (LU) kifejezett állatlétszámuk legalább felét megtartják. Ezen támogatási jogosultságokat speciális feltételektől függő támogatási jogosultságoknak nevezzük, hiszen ezek nem tekinthető a termeléstől teljesen függetlennek, de mégis az SPS rendszer részét képezik. Mivel ezek a támogatási jogosultságok földterülettől függetlenül is aktiválhatók, a normál jogosultságoktól elkülönülten kell őket kezelni. A speciális támogatási jogosultságok igénybevételének FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 10

11 lehetősége az új tagállamok területnélküli állattartói részére is fennáll 5. Sajnálatos módon az új health check javaslat a rendszer 2009-től történő megszüntetését kezdeményezi. Magyarországnak ugyanakkor határozott érdeke lenne a lehetőség fenntartása. Földhasználat Az üzem tulajdonában lévő támogatási jogosultság a kérelmező használatában lévő mezőgazdasági területtel váltható támogatássá. A jogosult területnek legalább a tárgyévi támogatásigénylésre nyitva álló időszak utolsó napján (június 9.) az üzem használatában kell lennie. A jogosult SPS területbe minden mezőgazdasági terület beleértendő, kivéve a erdőket (ebből kivéve a vidékfejlesztés keretében erdősített mezőgazdasági területeket) és a nem mezőgazdasági hasznosítású területeket (a health check ezen utóbbi megkötés korlátozott oldására kezdeményezi). Az SPS modellhez kapcsolódó földhasználat tehát alapvetően a szántó, a legelő és az ültetvény. A SAPS-ban megismert jó környezeti és mezőgazdasági állapotban tartás követelménye az SPS-ben is fennáll. A nem élelmezési vagy energetikai célból termesztett fásszárú energiaültetvények kivételt képeznek, vagyis támogatási jogosultságot aktiválhatnak. A zöldség-gyümölcs termő területtel és (szőlő)ültetvénnyel az ágazatok és évi reformja óta szabadon aktiválható támogatási jogosultság. A minimálisan támogatható terület 1 ha. Az új tagországok esetében az SPS terület tehát a fás szárú energiaültetvények, az erdősített mezőgazdasági területek és a 0,3-ha és 1 ha közötti ültetvények vonatkozásában térnek el a SAPS területtől. Az állandó legelő és a szántó aránya, a 2003-évi referenciaértékhez viszonyítva az előbbi rovására nem változhat, de az állandó legelő erdősíthető. A regionális modellben az egyes tagállamok eltérő támogatást állapíthatnak meg az állandó gyepterületre, de Magyarország szakmai és végrehajtási megfontolásokból nem él ezzel az opcióval. A szabályozás jogi alapját a Tanács 1782/2003/EK rendelete és három bizottsági végrehajtási rendelet képezi. Ezen utóbbiak a 795/2004/ek az SPS végrehajtási szabályait, a 796/2004/EK az IIER-re vonatkozó előírásokat és a 1973/2004/EK a termeléshez kötött jogcímek és a SAPS részletes szabályait tartalmazzák. 5 Cukorrefor részeként került bevezetésre, magyar felvetésre FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 11

12 A évi (luxemburgi) KAP reformot további állomásai A KAP reform második hullámának is szokás hívni a 2004-ben elfogadott ún. Mediterrán reformot. Ez a dohány, az olíva, a gyapot és a komló ágazatokat érinti. A jogszabály fenti ágazatok SPS-be integrálása mellett átmeneti ideig részleges termeléshez kötést is megenged. A számunkra fontos dohány ágazat esetében a termeléshez kötés legfeljebb 60%-ban és legkésőbb 2009 végéig tartható fenn. Magyarország más dohánytermelő országokkal együtt szeretné elérni a termeléshez kötés 2013-ig történő meghosszabbítását. A következő nagy ágazati reform a cukorágazat támogatásának átalakítása volt. Az SPS rendszer szempontjából releváns, hogy a répa átvételi ár csökkentésének hatását termelői jövedelemtámogatással ellensúlyozták. A SAPS esetében ez az ún. elkülönített cukortámogatás, mely Magyarország javaslatára került bevezetésre. Az SPS-t alkalmazó országok esetében a termelői jövedelemtámogatás többlet SPS jogosultság formájában nyújtható. A több lépcsőben emelkedő cukor boríték Magyarország esetében 2009-re eléri a 41 millió -t. Azon országok, melyek cukorkvótájuk legalább felét visszaadták és az utána járó szerkezetátalakítási támogatást is kifizették, a megmaradt répatermelőknek öt évig de legkésőbb 2013/2014-ig termelési támogatást nyújthatnak, mely a pénzügy borítékjuk felével megegyező összeg lehet. A reformot Magyarország több, a cukor ágazathoz nem kapcsolható de az SPS átállás szempontjából fontos módosítás elfogadtatására is felhasználta. A reform következő fázisai az itt részletesen nem tárgyalt energianövény és banán ágazatokat érintették. Az ágazati reformok sorában a évi nagy jelentőségű éss speciális rezsim által szabályozott zöldség-gyümölcs ágazat következett. A reform az SPS szempontjából két jelentősebb újdonságot hozott. A zöldség-gyümölcs terület SPS jogosultság aktiválására alkalmas terület lett, míg a feldolgozóipar támogatások (paradicsom, barack, körte) megszüntetése ellentételezéseként többlet SPS jogosultságot kaphatnak az érintett termelők. Ez Magyarország esetében további évi 4,8 millió támogatást jelent, melyet az átállásig (2008) a magyar védjegynek számító elkülönített zöldséggyümölcs kifizetés formájában kapnak meg a termelők. A reform további érdekes, de az SPS-hez nem köthető eleme, a lengyel kérésre bevezetett, és csak az új tagországokat érintő átmeneti bogyós gyümölcs támogatás. FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 12

13 Az uniós borreform első félévében került elfogadásra. Az SPS-t érintő rendelkezései közül kiemelendő, hogy a szőlőültetvény is SPS jogosult, továbbá az ültetvénykivágás után az érintett termelő következő évtől a regionális (országos) átlagnak megfelelő összegű többlet támogatási jogosultságot kap. A magyar SPS modell Magyarország 2009-től az úgynevezett regionális hibrid modellt kívánja bevezetni, mely felváltja az eddigi SAPS/top up rendszert. A magyar modellről fő elveit az alábbiak szerint lehet összefoglalni: A 1782/2003/EK rendelet 71e cikk (1) alapján: Az új tagállamok regionális szinten alkalmazzák az egységes támogatási rendszert. Továbbá ugyanezen cikk (2) bekezdése alapján: Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok ( ) egyetlen régiónak tekinthetők. A Bizottság megerősítette, hogy a health check ezt az elvet nem érint. Az Egységes Gazdaságtámogatási Rendszer (angolul SPS) regionális modelljének alkalmazása keretében a jogosultságok értékét a teljes SPS keretnek az alkalmazás első évében megállapított összes támogatható területre történő vetítésével kapjuk meg. Ez a modell hasonlít leginkább a SAPS rendszerre: a teljes rendelkezésre álló SPS borítékot elosztjuk az összes jogosult földterület mennyiségével, és ebből kapjuk meg a jogosultságonkénti támogatási összeget. A regionális modell ugyanúgy átalánytámogatáshoz (flat rate) vezet, mint a SAPS: azaz a jogosultságok értéke kedvezményezettenként meg fog egyezni. A regionális modell a támogatási összegeket az SPS bevezetésének évében fennálló földhasználati viszonyok arányában osztja szét, mert mindenkinek egységes értékű jogosultságot ad, de a jogosultságok számát a bevezetés évének földhasználata szabja meg. (Regionális modellt a fent leírt tiszta formájában - egy régi tagállam sem vezetett be.) Magyarország számára természetesen ez az út nem vállalható, hiszen a területalapú átalánytámogatás nivellál, pénzügyi átcsoportosításokat jelentene a közötti top up intenzív ágazatokból a nem termelő földhasználók irányába. Támogatási jogosultságok meghatározása az áttérés évében FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 13

14 A támogatási jogosultságokat az alkalmazás első évében osztjuk ki évi 100%-os névértéken. Tekintettel a támogatások fokozatos bevezetésének elvére, a tényleges kifizetés ennél a tárgyévben kisebb lesz, meghatározott diszkont szint lesz érvényes. 6 A szerzett jogosultságok hektárra vetített értéke üzemenként eltérő, a támogatás lehívása csak jogosult területtel lehetséges. Az SPS első évében kiosztásra kerülő támogatási jogosultság két komponensből áll. Az első komponens az, amely minden, a tárgyévben bejelentkezett a jogosultsági kritériumoknak megfelelő, jogosult területtel rendelkező földhasználót megillet. Ez a regionális komponens. Ennek átálláskori diszkont évi értéke nagyjából a 2008 évi SAPS szintnek felel meg. A regionális komponenshez meg kell állapítani az országos SPS regionális támogatási borítékot, amit elosztunk a bejelentkezett hektárszámmal. Ezt a komponens úgy képzeljük el, mint a SAPS támogatás meghosszabbítását ahol a jogosult terület a SAPS terület az említett különbségekkel. A második komponens pedig az, amellyel differenciálunk, a kiegészítő komponens. A differenciálás objektív módon kerül meghatározásra, mivel az üzemszintű kiegészítő referenciaösszeg a bázisidőszakban (2006. a top up -os ágazatok és a cukor és a zöldség-gyümölcs esetében) az üzem által igénybe vett ágazat és üzemspecifikus támogatásainak (ágazati top up-ok és külön cukor és zöldség gyümölcs kifizetés) arányában kerül felosztásra. A kiegészítő komponenshez meg kell állapítani az országos kiegészítő SPS borítékot, amely az eltérítések összességét tartalmazza. A kiegészítő borítékból - a modell lényegét jelentő - allokációs mechanizmus segítségével egyéni referenciaösszegeket állapítunk meg, azt elosztjuk a jogosult hektárszámmal, és az így kapott kiegészítő komponenssel növeljük meg a regionális komponens értékét. A termelő jogosultságainak száma a 2009 május 15-ig bejelentett hektárszám lesz, a jogosultságok névértékét pedig a (regionális komponens)+ (kiegészítő komponens) összeg adja. A kiegészítő komponens az amely a nemzeti tartalékból kerül kiosztásra, tehát a nemzeti tartalék arányát országos szinten a (kiegészítő boríték)/(sps keret)+ 6 Az egyik csökkentő tényező a közvetlen kifizetésekre vonatkozó átmeneti szabályozás adott évben érvényes szintje. A kötelező modulációt alkalmazása esetén a csökkentés minden támogatási jogra alkalmazandó (kivéve az euró alatti üzemi szintű kifizetéseket franchise ). Az átmeneti szabályozás lejárta után a diszkontálás mértékét a kötelező moduláció, a pénzügyi fegyelmi elv esetleges alkalmazása (a tagországok közvetlen támogatási borítékjainak egységes csökkentése), valamint a tagország által képzett nemzeti tartalék, illetve a health check által bevezetésre kerülő un 68. cikk alkalmazása fogja meghatározni. FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 14

15 klasszikus tartalék képlet adja. A közösségi szabályozás a SAPS-ról az SPS-re történő áttérés évében nem korlátozza a nemzeti boríték nagyságát, csak azt rögzíti, hogy az elosztást objektív kritériumok alapján kell megvalósítani. A top-up keretében megvalósított differenciálás átültetése logikus, politikailag képviselhető, a közösségi szabályozás elveivel összhangban levő megoldás. A regionális boríték és a kiegészítő boríték összege megegyezik a hagyományos tartalékkal (0-3%) és a termeléshez kapcsolt komponensekkel csökkentett országos SPS borítékkal. Technikailag tehát két tartalékot képezünk, a) a hagyományos tartalékot (nemzeti tartalék), b) pedig a kiegészítő borítékként szolgáló tartalékot (elkülönített nemzeti tartalék). Ezen utóbbi mértékének nagyjából a teljes keret 39 %-a. A regionális komponens (rk) megállapítására az áttérés évében Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy 2008-ban a SAPS rendszer utolsó évében nagyjából 5,0 millió hektár terület jelentkezik be, akkor ennek alapján euró/ha támogatást jelent. A regionális komponensre jogosult területnél lehetőségünk a SAPS-szal szinte azonos jogosultsági szabályok megállapítására így az SPS jogosult terület is nagyjából 5 millió ha körül alakulhat. Ha el kívánjuk kerülni azt a helyzetet, hogy azon földhasználókat, akik SAPS támogatásban részesültek de top up-ot nem kaptak (legelő, zöldség-gyümölcs, burgonya, szőlő-bor, cukorrépa stb.) ne érjen pénzügyi veszteség, akkor célszerű az SPS regionális komponenst úgy beállítani, hogy legalább az átállást megelőző évben kapott SAPS támogatással megegyező támogatást kaphassanak 2009-ben, majd az évenkénti forrásbővülés arányában 2013-ra növekedjen. Fontos, hogy a végleges szám összeg csak a kiosztási fázis legvégén lesz ismert, hiszen az SPS keretből először levonjuk a termeléshez kötött jogcímeket, utána megállapítjuk a bázisalapú kiegészítő komponenst, majd a klasszikus nemzeti tartalék igényeit vesszük számításba (új belépők, báziskorrekció, szerkezetátalakítás stb.) és a maradék összeget osztjuk a teljes évben jóváhagyott területtel. A kifizetésre kerülő összeget természetesen a mindenkori árfolyammozgások is befolyásolhatják A kiegészítő komponens (kk) megállapítására az áttérés évében Annak érdekében, hogy a támogatási összegeket a tisztán regionális modell adta lehetőségekhez képest jobban differenciálni, és ezáltal az agrárpolitikai célokat hatékonyabban elérni tudja, Magyarország alkalmazni kívánja a 1782/2003/EK rendelet 71d cikk (3) bekezdésében foglaltakat, amely értelmében: FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 15

16 (3) Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében az új tagállamok felhasználhatják a nemzeti tartalékot arra, hogy objektív ismérvek alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon támogatási jogosultságokat utaljanak ki olyan ágazatokban működő mezőgazdasági termelők részére, akik az egységes támogatási rendszerre való áttérés eredményeképpen különleges helyzetbe kerültek. Az ebben foglaltak tehát lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy alkalommal, az SPS bevezetés évében a kedvezményezetteknek differenciált támogatási jogosultság értékeket állapítsunk meg, de kizárólag objektív és nem diszkriminatív módon, és kizárólag arra a célra, hogy a SAPS-ról az SPS-re történő áttérésben bizonyos szempontból hátrányosan érintett ügyfeleket kompenzáljuk az őket érő potenciális kiesés miatt. Ilyen kiesés az átállás folyamán a SAPS támogatás kapcsán nem tetten érhető, hiszen a SAPS által nyújtott átalány (flat-rate) területalapú támogatást a kedvezményezettek továbbra is megkapják az SPS regionális modelljének keretében. A kiesés nemzeti kiegészítő támogatási rendszer (top-up rendszer) átalakulásában keresendő: míg a SAPS alkalmazása mellett van lehetősége a tagállamnak ágazatonként differenciált mértékű top-up támogatást nyújtani, addig az SPS bevezetésétől erre már nincs lehetősége; a top-up támogatás az SPS támogatás egységes kiegészítéseként nyújtható (társfinanszírozás jelleg). Azaz a korábban top-up támogatásban részesülők az SPS bevezetésével hátrányba kerülnének azzal, hogy a korábban nekik célzott támogatást most már egyenlő arányban osztaná el a támogatási rendszer az összes kedvezményezett között. Ennek kiküszöbölésére a top-up támogatásban részesülőket egy viszonylag nagy összegű nemzeti tartalék képzésével referencia összegekhez juttatjuk olyan arányban, amilyen arányban a top-up támogatásokat egy kijelölt, az SPS bevezetését megelőző, már lezárt referencia évben (2006-ban) igénybe vették. Az ilyen lezárt referencia időszak alapján történő jogosultság meghatározást nevezik történelmi típusú jogosultság kalkulációnak. A leírt technikával Magyarország egy jogilag regionális modell szerinti SPS rendszert vezet be a 1782/2003/EK rendelet előírásainak megfelelően, ám gyakorlatilag a regionális és történelmi modellek kevert, hibrid modelljét valósítja meg az agrárpolitikai céloknak megfelelően. Ezen elv alkalmazásán a health check nem változtat. FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 16

17 A jogosultságok kalkulációjának konkrét bemutatásához nézzük meg, hogy a különböző top-up támogatásokra mekkora összeget fizettek a referencia-időszakban, 2006-ban. 1. táblázat: 2006-os támogatási adatok (előzetes adatok) Top-up boríték 2006-ban támogatott földterület/állatlétszá m/tejmennyiség (ha, db, t) Egy támogatási egységre jutó támogatási összeg 2006-ban évi teljes kifizetés (Ft) Burley Virginia Rizs Hízott bika Anyatehén Marha extenzifikációs prémium Tej Anyajuh Hátrányos térségek anyajuh kiegészítő GOFR Összesen Megjegyzés: az 1. táblázat adatai a Bizottságnak küldött jelentésből származnak, de GOFR esetében nem véglegesek, nem tartalmazzák a jogvitás eseteket és az egyéb fellebbezéssel érintett kifizetéseket sem. Alapvetően ezek azok az ágazatok, amelyeket a regionális SPS-re való áttérés hátrányosan érintene, mert a számukra specifikusan kiosztott nemzeti kiegészítő összegeket az összes kedvezményezettre, társfinanszírozás jelleggel terítené szét. Leegyszerűsítő megközelítésben azt mondhatjuk: annak érdekében, hogy a fent említett veszteségért kompenzációt nyújtsunk, egyszerűen a évi teljes top-up kifizetésnek megfelelő összegű nemzeti tartalékot kell, hogy képezzünk. A helyzet ennél azért összetettebb, mert az SPS rendszert nem a SAPS rendszer alapján, hanem a 2003-as KAP reform előtti termékpálya-specifikus támogatási rendszer (a továbbiakban: standard rendszer) alapján tervezték meg. Ez többek között azt jelenti, hogy a standard rendszer specifikus támogatásai mentén döntötték el azt is, hogy mely támogatási formákat választanak el a termeléstől és ezzel együtt olvasztanak bele az SPS-be, illetve mely támogatási formákat tartanak továbbra is termeléshez kötötten (kötelezően vagy a tagállam által választható módon). A SAPS+top-up rendszerben a FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 17

18 top-up támogatások jelentős része összetett boríték, azaz többféle standard rendszerben szereplő támogatási jogcímet elemeit, illetve nemzeti felsőhatárait tartalmazza. Kalkulációnk folyamán ezért meg kell határoznunk, hogy az egyes top-up jogcímek az SPS-re történő áttérés után mekkora hányadban képezik majd az SPS részét, illetve mekkora részben lesznek továbbra is termeléshez kötöttek. Két tényezőre kell figyelemmel lenni: egyrészt arra, hogy az egyes top-up jogcímek mely standard rendszer szerinti támogatási formák nemzeti felsőhatárainak figyelembe vételével kerültek kialakításra, másrészt arra, hogy ezen támogatási formák milyen arányban lesznek (kötelezően vagy tagállami döntés szerint opcionálisan) termeléshez kötve. (Példa: a 1782/2003/EK cikkelyei alapján az anyajuh támogatás felét Magyarország az SPS bevezetése után is termeléshez kötötten szándékozik nyújtani. A támogatás összegének másik fele az SPS keretbe olvad bele. A nemzeti tartalékon keresztül nem juttathatjuk az anyajuh tenyésztőket a teljes 1,6 milliárdnyi 2006-os támogatási összeghez, mert akkor túlkompenzálnánk őket: egyrészt megkapnák a teljes évi támogatási összeget az SPS-ben, másrészt a támogatási összeg felét a termeléshez kötött támogatás keretében. Ennek megfelelően a nemzeti tartalékba csak a 2006-os támogatási összeg felét, 0.8 milliárdot tehetünk bele). A II. sz melléklet mutatja meg az egyes top-up borítékok bázisa alapján képzett kiegészítő SPS komponenst és a számítás menetét. A kiegészítő borítékból kiosztásra kerülő referencia összegek megállapítása hasonlít a az EU-15-ök által alkalmazott történelmi modell mechanizmusára azzal a különbséggel, hogy a jogszabály itt nem rögzít referencia időszakot, hanem objektív kritériumok szerinti elosztást ír elő. A modell szempontjából az átállást megelőző utolsó pénzügyileg is lezárt évet 2006-vettük viszonyítási alapnak, de ugyanígy több év átlagát vagy más referencia időszakot is használhatunk. Az egyes termelők kiegészítő referencia összege úgy kerül megállapításra, hogy a választott referencia időszakban 2006-ban- a termelő által üzemsorosan igénybevett top up támogatásai arányában részesül a kiegészítő boríték forrásaiból. Minden egyes termelő referencia összege mindazon termék-specifikus támogatási komponensekből tevődik össze (gabona, tej cukor, szarvasmarha, dohány stb.) amelyeket ő a választott referencia időszakban ágazati top up -ként igénybe vett. Speciális kezelést igényel a ban a SAPS rendszertől függetlenül működő külön cukorkifizetés. Mivel 41 millió összegű külön cukorkifizetés az SPS átállás évében megszűnik és forrása az SPS borítékba olvad, a répatermelők FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 18

19 forrásvesztése megakadályozásának egyetlen módja, ha megfelelő támogatási jogosultságot kapnak az SPS kiegészítő komponens terhére. A cukor támogatásokra nem vonatkozik az átmeneti szabályozás, vagyis a támogatás fokozatos bevezetése, így ezek a jogosultságok 100%-os értéken kerülnek beszámításra, között nem növekednek tovább. Hasonló technikával kívánjuk megoldani a 2008-tól bevezetésre kerülő zöldséggyümölcs reform keretében megszüntetendő paradicsom, őszibarack és körte feldolgozóipari támogatás megszűntetését ellentételező külön SPS növekmény szétosztását. A reformjavaslatról ugyan döntés még nincs, de a modell feltételezi, hogy a Bizottság javaslatában szereplő többletforrást a külön cukorkifizetéshez hasonló módon az érintett termelőknek adjuk. A bázisalapon meghatározott kiegészítő komponensek tekintetében a évi top up kifizetések termeléstől elválasztott részét illetve a évi cukor és zöldség gyümölcs kifizetések 100%-át vesszük figyelembe, így garantálható, hogy a báziskifizetés és a évi diszkont SPS kifizetés összegszerűen szinkronban lesznek, majd évről évre a forrásbővülés arányában növekszenek. Ezen modell eredménye, hogy az átállás következtében egy üzem teljes támogatottsága, nem csökkenhet, de a rendelkezésre álló bázisjogosultsága függvényében az esetek többségében növekszik. Támogatási jogosultságok kiosztása a nemzeti tartalékból A támogatási jogosultságok termelői szintű elosztásának, termeléstől való elválasztásának következménye, hogy versenyhátrányba hozza a termelésbe újonnan bekapcsolódókat. Ennek enyhítése, a további szerkezetátalakítás biztosítása érdekében a tagországoknak lehetőségük van arra, hogy az SPS alkalmazása idején támogatási keretük legfeljebb 3 %-át (feltehetően a limit eltörlésre kerül) kitevő tartalékot képezzenek, és abból objektív kritériumok alapján támogatási jogosultságot adjanak. Ez a klasszikus nemzeti tartalék: Jogcímei tehát: a) tagországi hatáskörben definiált szerkezetátalakítás, b) jogszabályban rögzített speciális esetek, c) új belépők, fiatal gazdák és jogosultságok konszolidációja. A SPS-re való áttérés évében és a későbbiekben létrehozott nemzeti tartalék nemcsak mértékében tér el egymástól. Az első évben a nemzeti tartalékból kiosztott támogatási jogosultságra nem vonatkozik korlátozás, hiszen azzal egy korábbi gyakorlatot folytatunk eltérő formában. A későbbiekben folyósított többlet támogatási FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 19

20 jogosultságokra mivel azok kiosztására szerkezetátalakítási, hátrányos helyzet mérséklési célból történik jelenleg 5 éves elidegenítési korlátozás vonatkozik (a health check ennek törlését javasolja). Az SPS jogosultság-allokáció menete Regionális komponens allokálása A gazdaság/üzem a tárgyévben bejelentkezik SPS területtel a rendszerbe, utána rögzítésre kerül jogosultságainak száma és a regionális referenciaösszegének előzetes értéke. Kiegészítő regionális komponens megállapítása Ezzel egyidejűleg bejelentkezik a nemzeti tartalékból allokálandó többletjogosultságra, amit a referenciaidőszak-támogatásai alapján az MVH kiszámol. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések után a jogosultságok száma véglegesítésre kerül. A kiegészítő SPS boríték esetleges maradványát hozzáadjuk a regionális borítékhoz, és a teljes összeget terítjük az összes jogosult hektárra. A termelőnként kapott hektáronkénti egységes jogosultságokhoz hozzáadjuk az egyes kiegészítő referencia összegek egy hektárra jutó értékét, így megkapjuk a végleges, differenciál üzemsoros támogatási hektárhoz kötött támogatási jogosultságokat. Az SPS jogosultság nemzeti kiegészítése (SPS-top up) Az SPS top up alapvetően másképp működik mint a SAPS top up. Az alapot a termelő rendelkezésére álló SPS jogosultság képezi, amely egy EU-s és egy hazai komponensből áll. Mivel a két rész kifizetése ugyanahhoz az eseményhez (az SPS jogosultság lehívása kapcsolható) kifizetésük feltétele is megegyezik. A rendszer inkább az EU-s rész olyan társfinanszírozására hasonlít, ahol a nemzeti komponens mértékének a jogosultság névértékének 30%-án 7 belül kell maradnia. A rendszer úgy is felfogható, hogy minden euró közösségi támogatáshoz legfeljebb az alábbi top up összegek kapcsolhatók: Külön szabályok vonatkoznak a cukor komponensre, mivel az 100 %-os szinten fizetendő, illetve a tej komponensre, amelyet a közösségi szint 100 %-áig egészíthetünk ki nemzeti forrásból. FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 20

21 50 cent 42,9 cent 25 cent 11,1 cent 0 Termeléshez kötött jogcímek Magyarország 2009-től a kötelező jogcímek mellett opcionálisan termeléshez kívánja kötni : -az anyatehén prémium 100%-át, -az anyajuh támogatások 50%-át --és amennyiben a health check keretében a hét dohánytermelő ország javaslata elfogadásra kerül a dohánytámogatás 60%-át. A 69. cikk alapján a hízott bika és az extenzív szarvasmarha támogatások 10%-ának termeléshez kötését kezdeményezzük, melyek minőségi többletkövetelmények teljesítése esetén lenne igénybe vehető. A termeléshez kapcsolt komponens nemzeti kiegészítése egyszerű, minden jogcímet külön egészítünk ki, az EU 15 adott jogcímre vonatkozó támogatásának maximum 30%-ával ben, 20%-ával 2011-ben és 10%-ával 2012-ben. Ez az anyatehén támogatásnál az alábbiak szerint néz ki: /egyed EU hazai A javasolt megoldás összhangban van a Bizottság által 2007 januárjában ismertetett top up iránymutatás-kiegészítés c. munkadokumentumával. Az SPS rendszer bevezetésének okai A évi bevezetés nem uniós kötelezettségből, hanem tudatos értékválasztás alapján, nemzeti gazdaságpolitikai érdekből történik. A rendszer számos előnye közül a legfontosabbak: a) A rendszer stabilizálja a jelenlegi üzemgazdasági és földhasználati struktúrát, azaz előnyös annak a 200 ezer üzemnek, akik a közvetlen támogatás (SAPS-top up) rendszerben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól támogatást igényeltek, vagyis ma a magyar mezőgazdasági termelés gerincét adják. FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 21

22 Előnyös számukra azért, mert középtávra kiszámíthatóvá teszi a támogatások alakulását, a termelés finanszírozását, ezáltal stabilizálja gazdálkodásukat. A 2009 végén kiállításra kerülő támogatási határozat a teljes időperiódus várható uniós forrásait feltünteti. b) Az SPS bevezetése leegyszerűsíti a támogatások igénylését, nyilvántartását és kifizetését, hiszen az eddig elkülönített támogatási jogcímek és a hozzájuk szükségesnek ítélt egyedi feltételek teljesítésének vizsgálatára nincs szükség. Az üzem az év egy meghatározott részében egy összegben kapja meg a számára kiszámított támogatást. A gazdálkodásában ezzel az összeggel biztosan számíthat, mely gazdálkodásának biztonságát és ezen keresztül versenyképességét is növeli. A rendszer már középtávon is költségmegtakarítást eredményez. c) A rendszer jelentős előnye a jelenlegi SAPS-szal szemben, hogy fékezi a gazdasági szempontból értéktelen, rossz minőségű mezőgazdasági földek rendszerbe való áramlását, fékezi a spekulációt. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy évről-évre több tízezer hektár termelésre alkalmatlan terület kerül be a SAPS rendszerbe, ami viszont azzal a nem kívánatos hatással járt, hogy az egy egységre jutó támogatás összege fokozatosan csökkent, rontva ezzel a valóban versenyképes mezőgazdasági termelők jövedelmi viszonyait. Azáltal, hogy az évről évre növekvő fajlagos támogatás kellő ösztönzőt biztosít pótlólagos területek bevonására, nemcsak ágazaton kívüli spekulatív jövedelmek keletkeznek, hanem a felosztható támogatás változatlansága okán az ágazatban hasznosuló támogatás csökken. d) Az áttérés fogyasztói, társadalmi érdekeket is szolgál. Alapkérdés tehát, hogy a támogatások a versenyképesség növelése mellett, a biztonságos élelmiszerellátás megteremtésére, az olcsóbb magyar élelmiszerek előállítására irányulnak. A magyar agrárpolitika legnagyobb érdekcsoportja, amelyet a mezőgazdasági politikánknak szolgálni kell, a 10 millió magyar élelmiszerfogyasztó érdeke, akit megfizethető, egészséges és biztonságos termékkel kell ellátni. A hazai árutermelő gazdaságok fokozott támogatása egyben az import élelmiszerek visszaszorításának egy indirekt és piackonform eszköze. A társadalom szempontjából további fontos elem, hogy a támogatásért cserébe a gazdálkodónak egészséges termékeket kell úgy előállítania, hogy FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 22

23 közben a környezetet sem károsítja. A támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. e) Az európai agrárpolitikai rendszer alapvetően földbérleti rendszer. Magyarország földbérleti rendszerében dominál az éves, esetleg kisebb részben a középtávú elem, hosszú távú tíz-ötvenéves konstrukciók ritkák. A gazdálkodói kockázatvállalás, a különböző invesztíciók megalapozása, az üzleti előkészítések egy stabilabb, biztonságosabb földhasználati rendszert kívánnának meg. Komoly üzleti, fejlesztési döntéseket a mezőgazdaságban tíz-húszéves időszakra kell meghozni, ennek feltétele egy stabil földbérleti rendszer. Ellenkező esetben a magyar mezőgazdaság fejlesztési esélye csökken, a régi tagállamokhoz képest a lemaradás növekedhet. Az ÚMVP, AVOP, NVT, SAPARD uniós agrárgazdasági programok jelentős beruházási lehetőségeket jelentettek és jelentenek az ágazat számára, melyek elvárt hasznosulását nagyban segíti az SPS. f) Az SPS jövedelem kiegészítést biztosít mintegy 1 millió magyar földtulajdonosnak, akik nem kívánnak termelni. Az agrárpolitikának szavatolnia kell, hogy a magyar földtulajdonosok használatba adott földtőkéjük után földtőke jövedelmet élvezhessenek. Ennek eszköze a földbérleti díj. Az SPS kiszámíthatóbb bérleti díjakat tesz lehetővé, mint a SAPS rendszer, mely akár több éven keresztül is tervezhető jövedelmet eredményez. g) A rendszer a földhasználók és földtulajdonosok értelmes megegyezésére épül, mert a támogatási jogosultság föld nélkül alig ér valamit, míg a föld jogosultság nélkül sem olyan értékes. A két vagyonelem feltételezi, keresi egymást. A kettő együtt egy egész. A két fél egymásra utaltságból fakadó kooperációja várhatóan gyengíti azt a jelenlegi káros társadalmi szembenállást, mely abból a feltételezésből indul ki, hogy földtulajdonos és földhasználó csak egymás rovására képes saját gazdasági érdekeit érvényesíteni. h) Az SPS bevezetése a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó gazdálkodási szerkezet ösztönzésén keresztül a szűkös termelési tényezők racionálisabb felhasználását, és ezáltal a hatékonyságot is ösztönzi. A termelés szerkezete jobban követi a területi és földrajzi adottságainkat, az átállást egyenlőre elhalasztó új tagországokkal szemben jelentős versenyelőnyt biztosít. FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes 23

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS-Single Payment Scheme)

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008. az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

Részletesebben

Tisztelt Fıbiztos Asszony!

Tisztelt Fıbiztos Asszony! Ügyiratszám: 40119/1/2009. Mrs. Mariann Fischer Boel asszony Fıbiztos részére Mezıgazdasági Fıigazgatóság B-1049 Brüsszel Tisztelt Fıbiztos Asszony! A Kormány döntésének értelmében örömmel tájékoztatom

Részletesebben

A KAP reformjai (a 2013-as reform külön diasorozat!)

A KAP reformjai (a 2013-as reform külön diasorozat!) A KAP reformjai (a 2013-as reform külön diasorozat!) termelékenység A közös agrárpolitika fejlődése versenyképesség fenntarthatóság Korai évek Élelmezés biztonság Krízis évei Túltermelés MacSharry reform

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP)

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1958: Római Szerződés ( Treaty of Rome ) Életbe lép a Római Szerződés, amellyel hat

Részletesebben

111/2013. (XII. 7.) VM rendelet

111/2013. (XII. 7.) VM rendelet Változások - 111/2013. (XII. 7.) VM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú 1. oldal, 111/2013. (XII. 7.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia

Részletesebben

Pályázati lehetõségek a közeljövõben

Pályázati lehetõségek a közeljövõben Agrartukor_augusztus.qxd 2008.08.29. 9:16 Page 1 TOLNA MEGYEI AGRÁRKAMARA LAPJA Az idei évben is nagy sikerrel zajlott a Gazdanapok rendezvénysorozat Szentlõrincen. A színvonalas kiállítás mellett ahol

Részletesebben

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK. gazdálkodói kézikönyv

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK. gazdálkodói kézikönyv KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK gazdálkodói kézikönyv 2016 ELŐSZÓ Tisztelt Gazdálkodó! A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja következtében 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. A változások

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet. A 2010.03.21. óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet. A 2010.03.21. óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. I. 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Egy kis ismétlés Római Szerződés: már tudjuk Közösségi szintű támogatáspolitika először ártámogatás következmények (már tudjuk) Reformok: 1992, 1999 (Agenda 2000),

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő A Római Szerződés 39. cikkelye kijelölte a KAP céljait a mezőgazdasági termelés növelése a termelékenység

Részletesebben

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Szentirmay Zoltán Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály A Közös Agrárpolitika reformja 2014 2020 2 A 2014-2020

Részletesebben

Megújuló agrártámogatások, megújuló agrárkutatás. Dr. Feldman Zsolt. 2014-ben. agrárgazdaságért felelıs helyettes államtitkár

Megújuló agrártámogatások, megújuló agrárkutatás. Dr. Feldman Zsolt. 2014-ben. agrárgazdaságért felelıs helyettes államtitkár Megújuló agrártámogatások, megújuló agrárkutatás 2014-ben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelıs helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Keszthely, 2014. január 16. Helyzetkép A beruházások

Részletesebben

Agrártámogatási Hírlevél

Agrártámogatási Hírlevél Agrártámogatási Hírlevél Tartalom 1. Monitoring adatszolgáltatás márc. 4-ig... 1 2. Mezőgazdasági termékek értéknövelése, élelmiszer-feldolgozás támogatása... 2 3. Őshonos és veszélyeztetett állatfajták

Részletesebben

A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI

A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI Közvetlen Támogatások Igazgatósága EGYSÉGES KÉRELEM 2016. Általános tudnivalók BENYÚJTÁSRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Egységes kérelem

Részletesebben

22/2012. (III. 9.) VM

22/2012. (III. 9.) VM 22/2012. (III. 9.) VM rendelet a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez

Részletesebben

2003. évi XVI. törvény. az agrárpiaci rendtartásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. A törvény hatálya. II. Fejezet

2003. évi XVI. törvény. az agrárpiaci rendtartásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. A törvény hatálya. II. Fejezet 2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája által meghatározott keretek között a mezőgazdaságból élők számára méltányos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK HELYZETÉRŐL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK HELYZETÉRŐL 1476 Bp. 100. Pf. 407. Tel.: 374-3603; 374-3604 www.mvh.gov.hu 2 AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉG

Részletesebben

Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok

Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok Személyi jövedelemadó Járulék Egészségügyi hozzájárulás Adózási módszerek és értékhatárok

Részletesebben

FELHÍVÁS. egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek tekintetében biztosított kifizetések megvalósítására.

FELHÍVÁS. egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek tekintetében biztosított kifizetések megvalósítására. FELHÍVÁS egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek tekintetében biztosított kifizetések megvalósítására A Felhívás címe: Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése. A felhívás kódszáma: VP2-6.3.1-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése. A felhívás kódszáma: VP2-6.3.1-16 FELHÍVÁS A felhívás címe: Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése A felhívás kódszáma: VP2-6.3.1-16 Magyarország Kormányának felhívása a vidéki térségekben a mezőgazdasági vállalkozások meglévő termékszerkezet

Részletesebben

22/2012. (III. 9.) VM rendelet

22/2012. (III. 9.) VM rendelet 1. oldal 22/2012. (III. 9.) VM rendelet a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei 79288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 174. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A vidékfejlesztési miniszter 97/2013. (X. 22.) VM rendelete az egyes agrártámogatási tárgyú rendeletek, valamint az

Részletesebben

35/2014. (IV. 4.) VM rendelet

35/2014. (IV. 4.) VM rendelet Magyar joganyagok - 35/2014. (IV. 4.) VM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes 1. oldal területalapú támo 35/2014. (IV. 4.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia

Részletesebben

XII. Földművelésügyi Minisztérium

XII. Földművelésügyi Minisztérium XII. Földművelésügyi Minisztérium I. A célok meghatározása, felsorolása A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fő feladata az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a természet- és környezetvédelem

Részletesebben

ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015

ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015 ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015 1. Vonatkozó rendelet: Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület,

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés. A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15.

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés. A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15. FELHÍVÁS A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15. Magyarország Kormányának felhívása az aktív mezőgazdasági termelők részére a vidéki területek fenntartható

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A közvetlen termelői támogatások rendszere 2015-től

A közvetlen termelői támogatások rendszere 2015-től A közvetlen termelői támogatások rendszere 2015-től Dr. Vásáry Miklós Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály A Közös Agrárpolitika reformja 2014 2020 2 KAP új célkitűzései (2014-2020)

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI BŐVÍTÉSÉNEK KÖLTSÉGEI ÉS HOZAMAI*

AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI BŐVÍTÉSÉNEK KÖLTSÉGEI ÉS HOZAMAI* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI BŐVÍTÉSÉNEK KÖLTSÉGEI ÉS HOZAMAI* DR. FRITZ BREUSS A berlini fal leomlásától csaknem 9 év telt el, amíg az EU 1998. március 31-én megkezdte a fokozatos felvételi

Részletesebben

Módszertani megjegyzések

Módszertani megjegyzések Módszertani megjegyzések Gazdaság: mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló termelőegység, amely legalább 1500 m 2 termőterületet (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő,

Részletesebben

Az integrált európai határigazgatási stratégia új eszközei

Az integrált európai határigazgatási stratégia új eszközei MEMO/08/85 Brüsszel, 2008. február 13. Az integrált európai határigazgatási stratégia új eszközei A személyek növekvő mobilitása kihívás elé állítja az Európai Uniót azzal kapcsolatban, hogy milyen módon

Részletesebben

22/2012. (III. 9.) VM

22/2012. (III. 9.) VM 22/2012. (III. 9.) VM rendelet a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

G yakorlati tapasztalatok

G yakorlati tapasztalatok G yakorlati tapasztalatok VERSENYKÉPESSÉG ÉS VERSENYESÉLYEK A GYÖNGYTYÚKTENYÉSZTÉSBEN BESZÉLGETÉS LÖRIK LAMBERT TENYÉSZTŐVEL ÉS INTEGRÁTORRAL Bármely termék vagy szolgáltatás versenyképességét egy adott

Részletesebben

FELHÍVÁS. A Felhívás címe: Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás. A Felhívás kódszáma: VP3-17.1.1-16

FELHÍVÁS. A Felhívás címe: Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás. A Felhívás kódszáma: VP3-17.1.1-16 FELHÍVÁS A Felhívás címe: Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás A Felhívás kódszáma: VP3-17.1.1-16 Magyarország Kormányának felhívása az aktív mezőgazdasági termelők részére, a mezőgazdasági

Részletesebben

29/2010. (III. 30.) FVM rendelet

29/2010. (III. 30.) FVM rendelet 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet A zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó

Részletesebben

ANDRÉKA Tamás BÁNYAI Krisztina OLAJOS István A magyar agrár-piacpolitika legfontosabb változásai a Közös Agrárpolitika 2013-as reformját követően

ANDRÉKA Tamás BÁNYAI Krisztina OLAJOS István A magyar agrár-piacpolitika legfontosabb változásai a Közös Agrárpolitika 2013-as reformját követően ANDRÉKA Tamás BÁNYAI Krisztina OLAJOS István a Közös Agrárpolitika 2013-as reformját követően Jelen tanulmány célja annak összefoglalása, hogy változott a magyar agrárpiacpolitika a 2013-ban elfogadott

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek a Vidékfejlesztési Program keretében Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása támogatásban részesített Kedvezményezettekkel kötendő támogatói

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

(3) A Képviselő-testület gyakorolja mindazon bérbeadói és elidegenítési jogokat, amelyet e rendelet másként nem szabályoz. II.

(3) A Képviselő-testület gyakorolja mindazon bérbeadói és elidegenítési jogokat, amelyet e rendelet másként nem szabályoz. II. A lakások bérletéről szóló 12/2001. (III. 29.) ÖKT rendeletének módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Módosította: 15/2002. (III. 28.) ÖKT. rendelet, 33/2005. (XII.1.) a 11/2006. (II. 24.),

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 4/2016. (I.29.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 4/2016. (I.29.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 4/2016. (I.29.) számú KÖZLEMÉNYE A 2016-os támogatási évi termeléshez kötött és átmeneti nemzeti anyajuhtartás támogatás igényléséről I. A közlemény célja Jelen

Részletesebben

Baromfitartó telepek korszerűsítése

Baromfitartó telepek korszerűsítése Tanácsadás Pályázatírás Támogatás lehívása Utókövetés Baromfitartó telepek korszerűsítése Vidékfejlesztési Program KÓDSZÁM VP-2-4.1.1.2.-16 A vissza nem térítendő tőketámogatás célja a baromfitartó gazdaságok

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15.

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. FELHÍVÁS A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. Magyarország Kormányának felhívása a konvencionális területek

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítése

Állattartó telepek korszerűsítése Tanácsadás Pályázatírás Támogatás lehívása Utókövetés Állattartó telepek korszerűsítése Vidékfejlesztési Program KÓDSZÁM VP-2-4.1.1.1.-16 A vissza nem térítendő tőketámogatás célja a lófélék, a húshasznosítású

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

19. cikk Preferenciális elbánás iránti igények és a származási igazolás benyújtása

19. cikk Preferenciális elbánás iránti igények és a származási igazolás benyújtása L 127/1344 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.14. A származó termékek meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozó JEGYZŐKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK A. SZAKASZ SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 6/2016. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 6/2016. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól 1 Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 6/2016. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika aktualitásai Az állattenyésztést érintı várható változások az EU mezıgazdasági támogatási rendszerében

A Közös Agrárpolitika aktualitásai Az állattenyésztést érintı várható változások az EU mezıgazdasági támogatási rendszerében A Közös Agrárpolitika aktualitásai Az állattenyésztést érintı várható változások az EU mezıgazdasági támogatási rendszerében Dr. Vásáry Miklós EU referens, VM Agrárközgazdasági Fıosztály Idıszerő Kérdések

Részletesebben

1. A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés. 2. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása

1. A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés. 2. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása 15988 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 160. szám A földművelésügyi miniszter 27/2014. (XI. 25.) FM rendelete a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat

Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat Elfogadta a Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG Partnerség tagja végelszámolója. Hatályos: 2014.04 01.-től. 1. Bevezetés... 1

Részletesebben

2012. évi CXXVIII. törvény

2012. évi CXXVIII. törvény 1. oldal 2012. évi CXXVIII. törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről 1 1. A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

FELHÍVÁS. Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések. megvalósítására

FELHÍVÁS. Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések. megvalósítására FELHÍVÁS Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések megvalósítására A Felhívás címe: Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések A Felhívás kódszáma: VP4-12.2.1-16.

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,

Részletesebben

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés 2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés TESZTKÉRDÉSEK 2008. TARTALOMJEGYZÉK ÁLLATJELÖLÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS... 3 HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT... 8 KÖRNYEZETVÉDELEM...14 A KÖLCSÖNÖS

Részletesebben

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 Summary in Hungarian Mezőgazdasági politika az OECD országokban: megfigyelés és értékelés, 2005 Összefoglalás magyarul VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok...

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok... Tartalomjegyzék 1. Általános rész... 5 1.1. A társaságra vonatkozó legfontosabb információk bemutatása... 5 1.2. A számviteli politika rövid ismertetése... 6 1.2.1. Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe: FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése A felhívás kódszáma: VP5-4.1.1.6-15

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

Új Magyarország 1 Agrárfejlesztési Hitelprogram. Termékleírás Általános feltételek

Új Magyarország 1 Agrárfejlesztési Hitelprogram. Termékleírás Általános feltételek Hatályos 2013. május 21. Új Magyarország 1 Agrárfejlesztési Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek Hitelprogram keretösszege 25 milliárd forint. Hitel célja A mezőgazdaság versenyképességét, a

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 12. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. február 2., kedd. Tartalomjegyzék. 12/2010. (II. 2.) Korm.

MAGYAR KÖZLÖNY. 12. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. február 2., kedd. Tartalomjegyzék. 12/2010. (II. 2.) Korm. MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. február 2., kedd 12. szám Tartalomjegyzék 12/2010. (II. 2.) Korm. rendelet 6/2010. (II. 2.) FVM rendelet 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 1018/2010.

Részletesebben

139/2008. (X. 22.) FVM rendelet

139/2008. (X. 22.) FVM rendelet 1 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó

Részletesebben

Együttműködési Megállapodás, TERVEZET

Együttműködési Megállapodás, TERVEZET Irattartó szám: Dokumentumazonosító: Együttműködési Megállapodás, TERVEZET amely létrejött egyrészről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (1095 Budapest, Soroksári út 22-24.) a továbbiakban MVH

Részletesebben

2006.12.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358/3

2006.12.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358/3 2006.12.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 358/3 A BIZOTTSÁG 1857/2006/EK RENDELETE (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak

Részletesebben

Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról

Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról 2016-tól a Vidékfejlesztési Program keretében vehető igénybe a mezőgazdasági

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.1.2007 SEC(2007) 75 A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA A friss és feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék közös piacszervezésének reformja felé A hatásvizsgálat

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

Közbeszerzési kötelezettség az Új Magyarország Vidékfejlesztési

Közbeszerzési kötelezettség az Új Magyarország Vidékfejlesztési Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kiadványa II. évfolyam I. szám Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kiadványa I. évfolyam I. szám 2007. Közbeszerzési kötelezettség az Új Magyarország

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete. a gazdaságélénkítésről

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete. a gazdaságélénkítésről Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Hatályos: 2016.01.30.-tól Algyő Nagyközség Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.2.2008 COM(2008) 69 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.6.2006 SEC(2006) 780 A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓJA a következő bizottsági közleményhez mellékelve: Egy

Részletesebben

Anyajuhtartás-támogatás tájékoztató

Anyajuhtartás-támogatás tájékoztató Anyajuhtartás-támogatás tájékoztató 1. A támogatás célja: a juh ágazatban működő mezőgazdasági termelők jövedelmének kiegészítése, munkaigényes mezőgazdasági ágazatokban a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Bittner Beáta

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Bittner Beáta Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Bittner Beáta Témavezető: Dr. Borsos János professor emeritus DEBRECENI EGYETEM Ihrig Károly Gazdálkodás-

Részletesebben

ÚJ rendszerben támogatási kérelem (pályázat) egyszerűsítet kiválasztási eljárás - támogatási okirat. Ptk. alapon

ÚJ rendszerben támogatási kérelem (pályázat) egyszerűsítet kiválasztási eljárás - támogatási okirat. Ptk. alapon VP AKG Agrár-környezetgazdálkodási többlet-vállalások - 2016-tól ÚJ rendszerben támogatási kérelem (pályázat) egyszerűsítet kiválasztási eljárás - támogatási okirat. Ptk. alapon VP források -2016-158 666

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS 2009. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA A koncepciót az önkormányzat valamennyi szakbizottsága megtárgyalja 2 Az önkormányzat 2009. évi költségvetési koncepciója a Magyar Köztársaság 2009.

Részletesebben

Iparűzők társadalombiztosítása

Iparűzők társadalombiztosítása UNTERNEHMENSGRÜNDUNG 2016 Iparűzők társadalombiztosítása Első tájékoztatás www.svagw.at www.svagw.at 1 Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Az összes, Ausztriában önálló keresőtevékenységet folytató személy

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-5/2012. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a 2011. évi mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatások alakulásáról ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

LÉTMINIMUM 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

LÉTMINIMUM 2015-BEN MAGYARORSZÁGON LÉTMINIMUM 2015-BEN MAGYARORSZÁGON 2016. április 19. A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015- ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 144/2015. (XII. 1.) számú KÖZLEMÉNYE a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásának igénybevételéről

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 144/2015. (XII. 1.) számú KÖZLEMÉNYE a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásának igénybevételéről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 144/2015. (XII. 1.) számú KÖZLEMÉNYE a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásának igénybevételéről I. Jogszabályi alap A zöldség-gyümölcs termelői csoportok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.9. COM(2013) 617 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A TÁMOGATÁSOK FÜGGETLENÍTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL HU HU A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe: FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Kertészet korszerűsítése gyógy- és fűszernövény termesztés fejlesztése. A felhívás kódszáma: VP2-4.1.3.3-16

Részletesebben

A Pannon Takarék Bank Üzletszabályzata A Gazdahitel-Gazdakártya konstrukció Üzletszabályzata

A Pannon Takarék Bank Üzletszabályzata A Gazdahitel-Gazdakártya konstrukció Üzletszabályzata 163/2011. számú ügyviteli utasítás 10. számú melléklete A Pannon Takarék Bank Üzletszabályzata A Gazdahitel-Gazdakártya konstrukció Üzletszabályzata 1 Tartalomjegyzék: 1.) Bevezető... 3 2.) A Konstrukció...

Részletesebben

T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére

T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ az Országgyűlés részére az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról

81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról A 2009.06.07. óta hatályos szöveg Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. (2) bekezdésének e) pontjában

Részletesebben

A borpiac közös szervezése *

A borpiac közös szervezése * 2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 323 E/279 Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN Villamos energia Kereskedelmi üzletszabályzat 1. számú melléklet VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS (Minta) VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN Szerződő felek: Szerződésszám: Dátum: Érvényesség:

Részletesebben

A KAVOSZ Zrt. Agrár Széchenyi Kártya Üzletszabályzata

A KAVOSZ Zrt. Agrár Széchenyi Kártya Üzletszabályzata A KAVOSZ Zrt. Agrár Széchenyi Kártya Üzletszabályzata Az Üzletszabályzat mellékletei 1. A regisztrációs díj mértéke 2. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány mindenkori hatályos Agrár Széchenyi

Részletesebben

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001. A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 21. Előzmények Az 1999 tavaszán közétett felhívás nyomán alakult mintegy

Részletesebben

Az agrárágazat aktuális kérdései

Az agrárágazat aktuális kérdései Az agrárágazat aktuális kérdései Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Hévíz, 2016. január 15. Helyzetkép 2013. 2014. 2015. 2015. 2015. 2015. I. II. III. I-III.

Részletesebben

Agrár-gazdaságtan 3. Dr. Székely Csaba. Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara

Agrár-gazdaságtan 3. Dr. Székely Csaba. Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 3. AGAT3 modul Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket

Részletesebben