Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése Budapest 2015.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015."

Átírás

1 Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest szeptember

2 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály szervezésében, a stratégia elkészítésében részt vettek az ágazat szempontjából lényegi befolyással bíró szakmai és szakmaközi szervezetek, továbbá tenyésztők, kereskedők és feldolgozók képviselői: Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet Debreceni Egyetem

3 Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése Általános helyzetkép Jelenleg mintegy 7100 juhtenyészetben, zömében családi gazdaságban több mint 900 ezer anyajuh tartásával foglalkoznak, közel 800 regisztrált kecsketartó gazdálkodik az országban, kezelésükben lévő anyák száma megközelíti a 21 ezret. A juh- és kecskeágazat jelentősége jóval nagyobb, mint a mezőgazdaságban (0,8-1,0%), illetve az állattenyésztésen belül (mintegy 2,0%) statisztikailag kimutatható termelési értéke A kiskérődző ágazat tipikusan közjavakat szolgáltató ágazat, így gazdasági jelentősége mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a társadalmi kihatását (foglalkoztatás, a nem kívánatos növények elterjedésének megakadályozása, így a gyepek karbantartása, biodiverzitás megőrzése/fenntartása, stb.). Sok területen a gyepek megőrzésében a kiskérődzők legeltetésének nincs alternatívája. Azoknak a gyepterületeknek a növény és állatvilága, amelyeket több éven keresztül kizárólag kaszálóként hasznosítanak, jelentősen beszűkül, és sok növény- és állatfaj eltűnik a területről. Ezért a kiskérődző ágazat fenntartható fejlesztése egybevág a hazai természetvédelem érdekeivel is. Az EU egy főre jutó éves juhhúsfogyasztása átlagosan 2,3 kg/fő/év, de ez az egyes tagországok között nagy szóródást mutat, a 10 dkg-os nagyságrendtől közel 13 kilogrammig (hazai fogyasztás 35 dkg/fő/év a becslések szerint). Az EU juhhús tekintetében mindössze mintegy 80%-ban önellátó, így importra szorul. Az elmúlt tíz évben az EU juh- és kecskeállománya Románia kivételével a világtendencia ellenére, mintegy 15%-os csökkenést mutat. A legjelentősebb juhállománnyal rendelkező országok, az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Írország. Ezekben az országokban a fogyasztás is jelentős, az önellátottsági szintek eltérőek, de egyedül Spanyolországban haladja meg a termelés a belső fogyasztást. A Közös Agrárpolitika változásai összetett hatást gyakoroltak a juhágazatra. A korábbi anyajuh prémium elősegítette az állományok koncentrációját és a hatékonyság növelésére ösztönzött. Ez a támogatási rendszer összességében a termelés stabilizálását célozta, de az állomány létszáma így is folyamatosan csökkent. A KAP 2003-as reformjával került bevezetésre a termeléstől elválasztott támogatás rendszere. Ennek hatására a juhlétszám ig tartó időszakban az EU területén 6 millióval, majd ig újabb 9 millióval csökkent. A további létszám csökkenés sem állt meg. A időszakban a közvetlen támogatások keretében ismét lehetőség nyílik a termeléshez kötött támogatások bevezetésére, ennek a létszámra gyakorolt hatása 1-2 év múlva mérhető. Összefoglalva az ágazat jelentősége - a munkahelyteremtésben, munkahelynövelésben, - a vidéki munkaerő foglalkoztatásában, helyben tartásában, - a környezet- és tájgazdálkodás (a természetes ökoszisztéma megőrzése, rendezett környezet) szakszerű megvalósításában, - a legelők természetes karbantartásával az allergiás megbetegedések számának csökkenésében, - jó minőségű, exportképes termék előállításában ősgyepeken és más állatfajokkal nem hasznosítható gyepterületeken, - az egészséges táplálkozáshoz biztonságos élelmiszer előállításában rejlik. 2

4 A juh- és kecskeágazat számára mind a hazai termelés feltételei, mind pedig a külpiaci körülmények olyanok, amelyek lehetővé teszik, hogy hosszútávon nőivarú kiskérődzőt tartsunk Magyarországon, ezzel akár több mint család megélhetését lehet biztosítani. A gyepterületeink jelentős része kihasználatlan, csak nagy ráfordítással (gázolaj, gépi és emberi munkaerő), jelentős szén-dioxid kibocsátással tartható kultúrállapotban, ami a legelő élővilágának beszűkülésével jár együtt. Ezek a földterületek az ország azon részén találhatók, ahol nagy a munkanélküliség. A hatékonyság növelésére a többi állatfajtól eltérően a juh- és kecskeágazatban soha nem valósult meg országos fejlesztési program, ezért az épületek műszaki állapota és az alkalmazott technológiák jelentősen elmaradnak a kor követelményeitől, mely egyben az egyik akadálya is a hatékony és korszerű termelés kialakulásának. A stratégia keretében megvalósítani kívánt célok és ezek eszközei Az ágazat fejlesztésének fő irányai, céljai A juhágazat főterméke a vágóbárány. A juhtartó gazdaságok kisebb hányadában, a kecsketartók jelentős részében a tejtermelés és feldolgozás a főtevékenység, míg jelenleg melléktermékként van jelen a gyapjú. Az ágazat fejlesztés legfontosabb célja a kiváló minőségű, egyöntetű és folyamatosan felkínált termék biztosítása, mindez hatékony termeléssel, így versenyképes áron, megfelelő nyereség hányaddal előállítva. A termelésben és a közjavak előállításában elérendő célok: Az állománylétszám növelésével a kibocsátott termékek mennyiségének növelése. A termékek minőségének és az ágazat jövedelmezőségének javítása, a hatékonyság növelésével. Munkahelyteremtés, munkahely megtartás. Vidéki munkaerő foglalkoztatása, helyben tartása. Kihasználatlan gyep- és legelőterületek hasznosítása. Környezet- és természetvédelem, tájvédelem, környezetünk kultúrállapotban tartása. Piacképes termék előállításával kihasználni az EU piacokon jelentkező keresletet. Egészséges, biztonságos élelmiszer előállítása. Az ágazat elismertségének és a belső hazai fogyasztás növelése. A termelési színvonal és technológia fejlesztése, növelése. A termékek feldolgozási szintjének javítása, növelése. Megfelelni az egyre szigorodó, környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjóléti szabályoknak. Allergiás betegségek csökkentésével az emberek egészségének megőrzése, egészségügyi költségek megtakarítása. 3

5 Javaslatok a kiskérődző ágazat fejlesztése érdekében szükséges intézkedések, döntések meghozatalához Szükséges intézkedések között de minimis támogatás keretében az EU által engedélyezett jogszabályi maximum keretösszegben biztosítani kell, tenyészállat beállítás, tejfelvásárlás támogatását: 1. A hazai törzsállományok nőivarú tenyészállat (jerke/gödölye) beállítási támogatásával a nagy genetikai értékű állományok fejlesztését, ezen keresztül a minőségi termék-előállítást hatékonyan segíteni kellene. 2. A hazai előállítású tenyésztésbe állított hímivarú állatok (kosok, bakok) beszerzésének, tenyésztésbe állításának támogatásával eredményesen lehetne javítani a jó minőségű termékek előállítását, illetve a hazai tenyészetek termelési színvonalát. 3. A hazai árutermelő tenyészetekben a jerke/gödölye beállítás támogatásával jelentősen növelhetné az árualap kibocsátást és javítaná az állományok korösszetételét, ezáltal a termelés színvonalát. 4. A kiskérődző ágazat egyik kitörési pontja a tejtermelés növelése, amit jelentősen elősegítene egy I. osztályú minőségű juh- és kecsketej felvásárlási támogatás, melynek eredményeképpen növekedne a hazai élelmiszeripari kapacitás, a foglalkoztatottság, a jó minőségű tejtermékek előállítása és a fogyasztás. A vidékfejlesztési támogatások keretében tovább kell folytatni, és a tenyésztők még szélesebb körére ki kell terjeszteni az agrár-környezetgazdálkodási célprogramokat. Az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) gyepgazdálkodási célprogramjának keretében előnyben kellene részesíteni a legeltető gazdálkodókat, előnyben részesítve azokat a tenyésztőket, akik az előírt minimális állatlétszám felett tartanak legelő állatokat. A gyepgazdálkodási célprogramban a kaszálók támogatására csak az a gazdálkodó részesüljön, aki legelő állattal (pl. szarvasmarha, juh, kecske, ló) rendelkezik, természetesen itt is előnyben részesítve azokat a tenyésztőket, akik az előírt minimális állatlétszám felett tartanak legelő állatokat. A beruházásra, gép, technológiai eszköz beszerzés támogatására fordítható keret egy részének az elkülönítésével és a kiskérődző ágazat számára történő pályázati kiírásával célirányosan kellene segíteni az ágazat technológiai fejlesztését, elősegítve ezzel a hatékony és gazdaságos termelést. vagy/és A beruházásra, gép, technológiai eszköz beszerzés támogatás területén olyan kisösszegű, kifejezetten a kiskérődző ágazat gépeinek, technológiai eszközeinek beszerzésére irányuló pályázat kiírására van szükség, melyet kizárólag a kis állattartók, családi gazdálkodók tudnak igénybe venni. Ez lehetővé tenné az ágazat technológiai fejlesztésének megkezdését, amely a többi állattenyésztési ágazattól lényegesen elmaradt az elmúlt évtizedekben, hiszen azoktól eltérően az ágazatban az elmúlt 50 évben nem volt technológiai fejlesztési program A kormányzatnak minden rendelkezésre álló eszközzel szorgalmazni, ösztönözni kellene, hogy az állami tulajdonban lévő nemzeti parkok, természetvédelmi területek üzemeltetői a legeltetéses állattartást részesítsék előnyben a jelenlegi legelő, gyep bérbeadási gyakorlattal szemben. 4

6 A kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatását fenn kell tartani, azokra a területekre kiemelten, ahol az állattartás számára tömegtakarmány előállítást és gyepgazdálkodás folytatnak. (KAT, Natura 2000) Szükségesnek tartjuk vidékfejlesztési programban tematikus programok meghirdetését. Például olyan térségekben ahol (pl.: Borsod, Szabolcs, Nógrád, Somogy, Veszprém megye területén) sok olyan kihasználatlan legelőterület van, amelyek tájvédelmi, környezetvédelmi érdekekből, és nem utolsósorban a térség foglalkoztatási helyzetének javítása céljából benépesíthető lenne juhval és/vagy kecskével. Ennek érdekében ezeken a területeken állomány-beállítási támogatással, illetve terület alapján adott állategységenkénti támogatással indokolt ösztönözni az állattartást. Kiemelt térség lehet az, amely az elmúlt 20 évben a legmagasabb állománycsökkenést szenvedte el, ahol korábban meg tudott élni lényegesen nagyobb létszámú juh. Intézkedést kell hozni az ágazati szakoktatás, felnőtt képzés megreformálására. A hatékony és jövedelmező gazdálkodáshoz elengedhetetlen, hogy a tenyésztéssel, tartással, takarmányozással, állategészségügyi ismeretekkel, értékesítési lehetőségekkel, jogszabályi, támogatási rendeletekkel, naprakész információkkal rendelkezzen a tenyésztők. A továbbképzés és a szakemberképzés (elsősorban szakmunkás szinten) fejlesztése kulcskérdés. A különböző csalások felszámolása érdekében javasolt az ENAR és a TRACES rendszer összekapcsolása, melyből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon keresztül visszajelzést kaphatnak a tenyésztőszervezetek és bevonásukkal ezek szinte teljes körben kiszűrhetők. Lehetőségét és támogatást kell biztosítani önkéntesen társuló önkormányzatok vagy kistérségű társulások számára, hogy egy minimális költséggel kialakítható és működtethető kis helyi vágóhidakat, vágópontokat létesítsenek a felnőtt, selejt állatok legális levágásának valamint a helyi fogyasztás és a helyi húsboltok ellátásának biztosítása érdekében. A juh- és kecskehús áfa mértékét 5%-ra kell mérsékelni. Ez az intézkedés a hazai fogyasztást akár megtöbbszörözhetné. Közösségi és hazai marketing források felhasználásával népszerűsíteni kell a juhok és kecskék termékeit, a fogyasztók ezekkel kapcsolatos ismereteinek bővítésére. A tulajdonbiztonság és vagyonvédelem területén szülessenek olyan hathatós intézkedések, melyek megteremtik a technológiaváltás lehetőségét. A szaktárcának a társminisztériumokkal együtt el kellene érnie, hogy a maguk területén szigorúan és következetesen tartsák és tartassák be az érvényben lévő előírásokat. A technológiaváltás megvalósítása kulcsfontosságú az ágazat szempontjából, mert ezáltal jelentős mértékű termelési költségcsökkentést lehet elérni, ezáltal javítva a jövedelmezőséget és a gazdálkodás hatékonyságát. Szükséges visszaszorítani az ágazatban jelen lévő, megfelelő szabályozás nélküli lánckereskedelem, valamint az előre kifizetett előlegek miatti folyamatos kényszerhitelek miatt nehéz helyzetbe kerülő termelők eseteinek a számát. Ennek visszaszorításával jelentősen javítani lehetne az ágazat jövedelmezőségét. Az elektronikus füljelzők bevezetésével a vágóhídra kerülő bárányok értékének 3%-át teszik ki a füljelző ára. Ez az ágazat jövedelmezőségének tekintetében rendkívül magas arány. Meg kell vizsgálni ennek a költségnek a csökkentésének a lehetőségét. 5

7 További vizsgálatot igényel, az állattenyésztésben dolgozók munkaidejének speciális szabályozását hogyan lehetne a Munka Törvénykönyvben szabályozni, hiszen az itt dolgozók munkarendjének az állattartáshoz, az állatok biológiai ritmusához kellene igazodni. Ki kell terjeszteni a foglalkoztatási kedvezményeket a kiskérődző ágazatban foglalkoztatottak körére is (pl. közterhek átvállalása, csökkentett mértékű fizetése bizonyos korhatár felett). A meglévő intézkedések fenntartása között a termeléshez kötött közvetlen EU-s és hazai támogatások keretében az anyajuh és anyakecske támogatásának fenntartása biztosítaná a juh- és kecskeágazat létszámának stabilitását, növekedését. Továbbra is támogatni kell az állategészségügyi vizsgálatok, kezelések, mentesítési programok költségeit, és ki kell terjeszteni a külső és belső élősködők elleni kezelések finanszírozásával is. Továbbra is fenn kell tartani a hulla-hulladék megsemmisítés támogatását, és biztosítani kell annak folyamatos működését. Szintén fenn kell tartani a gázolaj jövedéki adójának visszatérítésének rendszerét. A tenyésztésszervezési támogatás a tenyészállat előállítást segíti, ezért ennek fenntartása elengedhetetlen. A génmegőrzést szolgáló programok további fenntartása, és egyszerűsített eljárással történő folyósítása hatékonyan hozzájárul a piacon esetleg háttérbe szoruló őshonos és veszélyeztetett fajták fennmaradásához, védelméhez. Továbbra is támogatni kell a termelői csoportok működési költségét, ezzel is ösztönözve a termelő és értékesítő szervezetek létesítését és működtetését, de szigorúan betartatva az egységes termék előállítási, tenyésztési, tartási, takarmányozási technológiai előírásokat. Az intézkedéseknek azt a célt kellene szolgálniuk, hogy az ágazat jelenlegi gyengeségeit igyekezzenek enyhíteni, megszüntetni, ezáltal javítva a gazdálkodás és a jövedelmezőség helyzetét (SWOT analízis). A fentiekben felsorolt eszközök csak akkor lesznek hatékonyak, ha biztosított lesz e támogatások folytonossága és annak igénybevételének kiszámíthatósága, illetve ha ezek a növekvő termelési költségeket ellensúlyozzák. E támogatások EU és nemzeti együttesen biztosíthatják a juh-és kecskeágazat mennyiségi és minőségi fejlesztésének megvalósítását. Természetesen ennek csak akkor lesz eredménye, ha ez párosul az ágazat termelési mutatóinak jelentős javulásával, a mennyiségi és minőségi árutermelés szervezett keretek közötti megvalósulásával, valamint a szemlélet, a szaktudás és a technológia gyökeres átalakulásával. Ez csak az ágazat összes szereplőjének céltudatos és következetes hosszú távú munkájával érhető el. Az eredményesség érdekében a döntés előkészítés különböző fázisaiban szükséges a szakmai szervezetek bevonása és a rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok és szakmai ismeretek meghallgatása, hasznosítása a döntéshozók részéről. Ez az életszerű szabályozás kialakítását és a végrehajtás hatékonyságát jelentősen növelheti. A fenti intézkedések egymást segítő együttes alkalmazása az ágazat reális fejlődési lehetőségeinek kihasználását szolgálnák. 6

8 A magyarországi juh- és kecskeágazat SWOT-elemzése Erősségek Speciális igényeket kielégítő termékek (friss hús, tejtermékek, öko-,biotermékek) Működő, EU-konform jelölési és nyilvántartási rendszer Piac közelsége: élőállat szállítás, friss hús Kedvező természeti adottságok Bővülnek a juhokkal, kecskékkel hasznosítható területek Kedvező piaci helyzet (EU nem önellátó) Lehetőségek EU támogatások jövedelmezőségi helyzet javítása Munkanélküliség szabad munkaerő Juh-kecske termékek EU piacainak megtartása, bővítése Egészséges táplálkozás, biogazdálkodás és a környezetvédelem előtérbe kerülése Növekvő környezetvédelmi, -gazdálkodási követelmények az EU-ban Termelői csoportok közvetlen értékesítés Termékek hazai piacának bővítése Tartási-tenyésztési technológia fejlesztése Termelési színvonal, hatékonyság növelése A termékek feldolgozottsági szintjének javítása (hús, tej, gyapjú) A piaci igényekhez igazodó minőségi árualap biztosítása Gyengeségek Elavult, korszerűtlen épület, infrastruktúra, technológia Kedvezőtlen birtokszerkezet (telep legelő állat tulajdon) Szakmai ismeretek hiánya Szűk, egyirányú piac szervezetlen termelés és értékesítés, lánckereskedelem Alacsony belső fogyasztás A piackutatás és marketing munka hiánya Termelői tőke hiánya Alacsony termelési mutatók Vagyonvédelem, biztonság Személyfüggő, legkevésbé technologizált ágazat Minimális kecskehús értékesítési lehetőség Veszélyek Alacsony jövedelmezőség Belső piac hiánya nincs jelentős belső fogyasztás Elszakadás a legelőktől (bérleti díjak növekedése, legelők állat nélkül tartása feltétel nélküli támogatás) Szigorodó állategészségügyi, állattartási és környezetvédelmi szabályok 7

9 A kiskérődző ágazat helyzetének elemzése Tenyészet-, állatlétszám, üzemstruktúra alakulása Hazánkban, a 90-es években a juhágazat szenvedte el a legnagyobb veszteséget, az 1,8-2 milliós juhállomány 1995-re több, mint 50%-kal csökkent. A hazai juhállomány folyamatosan csökkent, mélypontját 1995-ben érte el, amikor is az összes nőivarú juhlétszám 860 ezer, míg az anyajuh létszám ezer volt. Ezt követően a támogatásoknak köszönhetően ig évről évre növekedett, majd mivel a támogatások mértéke reálértékben nem emelkedett, között kismértékű csökkenés következett be ban az EU csatlakozás felfokozott várakozásának hatására újra emelkedő tendenciát mutatott. A magyarországi juhállomány létszáma az EU csatlakozást követően azonban folyamatos csökkenő tendenciát mutatott (évi ezer anyajuh) 2012-ig. A csatlakozás utáni létszámcsökkenés oka az volt, hogy a várakozások ellenére a KAP szabályozásában a termeléshez kötött támogatások elmaradtak, és a terület alapon nyújtott támogatások egyeduralkodóvá váltak év végére az anyajuhállomány állomány fogyása megállt, és az elmúlt években növekedés tapasztalható, ami elsősorban a termeléshez kötött támogatások várható ( ) bevezetésének és a top up valamint a de minimis anyaállat támogatás mellett 2012-ben meghirdetett kérődző szerkezetátalakítási programnak köszönhető. Jelenleg a tenyészetek száma dinamikusan emelkedik, míg a nőivarú létszám az elmúlt három évben mérsékelten növekszik. A tulajdonviszonyok tekintetében az állomány 86,4%-a egyéni juhtartók tulajdonában, 12,6%-a pedig magántulajdonon alapuló mezőgazdasági szövetkezeteknél, társaságoknál van. A földprivatizáció és a földalapú támogatások következtében speciális helyzet alakult ki az ágazatban. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség felmérési adatai alapján a juhtartók által használt szántók 54,7%-a, illetve a legelők 58,1%-a bérelt terület, és a juhtartók mintegy 10%-a egyáltalán nem rendelkezik földterülettel. Az anyajuh állomány 52,4%-a 300 alatti tenyészetekben található, a tulajdonlást tekintve a juhtartók 89,3%-a 300 alatti anyajuh állománnyal, míg a tulajdonosok 10,7%-a akik 300-nál több anyajuhot tartanak az anyajuh állomány 47,6%-ával rendelkezik. 100 alatti anyajuhlétszámok esetében hobbitartásról illetve kiegészítő jövedelemszerzésű gazdálkodásról beszélhetünk. Míg a közötti tenyészetek lehetnének az alapjai a családi farmgazdálkodás kialakulásának, de ők rendkívül érzékenyek az ár és jövedelem viszonyokra, illetve tőkehiány miatt nem áll módjukban a létszám és a technológia fejlesztése anyajuhlétszámmal rendelkező tenyészetek jelenthetik a magyar juhtenyésztés legnagyobb bázisát, amennyiben saját földterületen minimális alkalmazotti létszámmal, hatékony minőségi termelést tudna megvalósítani. Az 1000 feletti állományok esetében már olyan járulékos költségek jelennek meg (munkabér, közterhei, technológiai beruházások- amortizáció, takarmánybeszerzés stb.), melyek a nem megfelelően hatékony termeléssel párosulva jelentősen rontják a jövedelmező gazdálkodás esélyeit. Juhtartással 7100 tenyészetben foglalkoznak, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében található az anyajuh állomány 53,1%-a. Nyugatról keletre haladva nő a juhtartással foglalkozók száma, viszont ezzel ellentétes az állománykoncentráció alakulása, 8

10 a Dunántúlon nagyobb létszámú tenyészetek vannak, a többi területen átlagos vagy az alatti a létszám. Jóval átlag alatti a tenyészetek nagysága (48-80 anyajuh/tenyészet) Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Magyarországon az elmúlt évtizedek kecskeállományáról pontos adatokkal nem rendelkezünk. Jelenleg a regisztrált anyakecskék létszáma a 945 nyilvántartott tenyészetben 20 ezer egyedet meghaladja. Becslések szerint még kb. ugyanennyi nyilvántartásban nem szereplő szórvány egyed lehet az országban, de szinte lehetetlen ezen tenyészetek és egyedek nyilvántartásba vétele, mivel ezeket az állatokat saját fogyasztásra tartják, a közforgalomban ezek nem jelennek meg, a jogszabályban elrendelt egységes jelölés és nyilvántartás szabályait nem tartják be. Bács-Kiskun, Pest és Veszprém megyében található a hazai kecsketartók több mint egyharmada (37,3%-a). Az anyakecske létszám Bács-Kiskun megyében a legtöbb, az első három megyében (Bács-Kiskun, Pest és Veszprém) található az ország anyakecske állományának több mint 37,7%-a. Az 50 egyedlétszám alatti tenyészetek a regisztrált tenyészetek több mint 85%-át teszik ki, viszont az 50-es létszám feletti tenyészetekben található a kecskeállomány több mint 45%-át. A kecskeállományok 98%-át magántenyésztők tartják őstermelői, vállalkozói formában. Fajtaösszetétel A juh ágazatban hazánkban a merinó jellegű állományok adják az árutermelő létszám 85%-át. Magyarországon 24 juhfajtát tenyésztenek (4 merinó és hosszúgyapjas fajta, 9 húsfajta, 3 tejelő, 2 szapora és 6 őshonos fajta). A törzskönyvezett állományon belül a merinók aránya kisebb, a specializált fajták aránya nagyobb. Rendelkezünk minden olyan fajtával, mely biztosítéka lehet megfelelő tenyésztéstechnika alkalmazásával a minőségi és mennyiségi termelésnek. A hazai kecskeállomány a tejelő hasznosítási körbe sorolható, az árutermelő tenyészetek döntő többsége parlagi típusú anyakecskét tart. Hat nyilvántartott, szabad besorolású kecskefajta tenyésztése folyik hazánkban. A kis létszámú törzsállományok tenyésztői túlnyomórészt alpesi és szánentáli fajtát tenyésztenek, és néhány tenyésztő anglo-núbiai, búr kecskék tenyésztésével foglalkozik. A cél, hogy az árutermelésben is meghatározó szerepet töltsenek be a világfajták a piaci igényeknek megfelelő minőségű és mennyiségű termék-előállítás érdekében. Termékek, termék-előállítás, piac Hús A juhágazatnak több terméke van. Ezek az árbevételben nem egyforma súllyal szerepelnek, ezért egy hús-gyapjú termelésű állomány esetében az árbevétel 96%-a a vágóbárány értékesítésből, 4%-a a gyapjúból származik. A tej-hús- gyapjú termelő populációk esetében az árbevétel 45% a tej, 53% a vágóbárány, míg 2% a gyapjú értékesítésből származik. Ebből is kitűnik, hogy az árbevétel döntő hányadát, legtöbb esetben szinte teljesen a vágóbárány értékesítésből származó bevétel biztosítja. Az EU keresleti piaca a magyar juhtermékek elhelyezését folyamatosan és stabilan garantálja. A vágóbárányok 90-95%-ban élő exportra kerülnek, főként Olaszország, illetve kisebb mennyiségben az EU más tagállamaiba (Franciaország, Ausztria, Németország és 9

11 Görögország) és Svájcba és Törökországba. A három fő értékesítési időszak a húsvét, ferragosto (augusztus) és karácsony. A juh biológiai sajátossága, illetve a tartási és termékenyítési gyakorlat miatt a tavaszi időszakban túlkínálat jelentkezik. Jelentős többletbevételt és ezáltal nagyobb jövedelmet lehetne elérni, ha a termék-előállítás eltolódna a nyári, őszi időszakra. Az EU juhhús tekintetében csak mintegy 80%-ban önellátó így jelentős importra szorul. Ez a tény, illetve a friss hús iránti kereslet kedvez az unió felé irányuló élőjuh kivitelünknek, melyben változás hosszú távon nem várható, sőt az európai fizetőképes mohamedán piac még javíthatja az értékesítési lehetőségeket. A juhágazat vezérterméke, a szinte kizárólag az olasz piacon értékesített ún. kissúlyú bárány. Ez élőállatként hagyja el az országot és friss húsként kerül a fogyasztó elé. Speciális minőséget képvisel a magyar technológiával előállított kg közötti bárány, melyet anyatejen és táp kiegészítésen neveltek, korban kb. 3 hónaposnál nem idősebb, halvány rózsaszín húsú fiatal vágóállat. E termék egységes megjelenésének genetikai hátterét a merinó anyai oldalra alapozott speciális húsfajtával keresztezett fehér színű bárány jelenthetné. A jelenlegi hazai helyzet az, hogy adott időre felkínált bárányok minősége nem egyenletes, genetikai háttere vegyes, így kora, színe mérete sem egységes. Felkínálása nem folyamatos a felhasznált fajták szezonális termékenyülése okán, a nem szakszerű termékenyítés eredményeképpen. A termelés szervezése teljes mértékben hiányzik az ágazatban. Ezt a speciális terméket hat-nyolc kereskedő értékesíti néhány olasz kereskedő részére. A hazai kereskedők mintegy hazai viszonteladó, dealer bevonásával bonyolítják le a felvásárlásokat. A kereskedelemben termeltetés nem folyik, kivéve azon kereskedők tevékenységi körét, ahol hosszú távú kereskedői-termelői együttműködés van és a szállítások minőség és kategória szerint is néhány hétre, esetleg 1-2 hónapra ütemezésre kerülnek, jellemzően, ami megtermelődik, azt adják el kihasználva a termelők kiszolgáltatottságát. Ennek változtatásával jelentősen javítani lehetne az ágazat jövedelmezőségét, rentabilitását. Kismértékű igény jelentkezik belföldi és környező országok fogyasztói részéről kg súlykategóriájú ún. pecsenyebárány előállítására, melyet legelőn tartott anyajuhokkal kismértékű vegyes abrakkal vagy anélkül állítanak elő. Természetesen ebben az esetben az előállítás költségei kisebbek, de a felvásárlási árak is alacsonyabbak. Az így előállított termék hússzíne vörös, faggyúval borított és az olcsóbb húsok kategóriájába tartozik. A vágott áru hazai forgalmazásában az idősebb állatok értékesítése is fontos szerepet tölthet be, hiszen ennek voltak tradíciói az elmúlt évtizedekben, de a helyi vágóhidak megszűnése, illetve a házi vágások szabályozása ezt szinte teljesen megszüntette. A vidéki fogyasztás kiszolgálásának jelentős része nem legális úton történik. Ennek legális feltételeit a vágópontok létesítésével, illetve a szabályozás egyszerűsítésével helyre lehetne állítani. Hazánkban két EU minősítéssel rendelkező vágóhídon történik kis mennyiségű bárány és juhvágás (évi 30 ezer egyed). A termékek a hazai áruházláncokba és 4-5 csillagos szállodákba, illetve exportra kerülnek. A belföldi húsfogyasztást vissza lehetne hozni a köztudatba és a fehér kereskedelembe, ha ennek áfa-ját 5 %-os mértékben állapítanák meg. Ez nem zavarná meg az egyéb húsok forgalmát, hiszen még így is a felső árkategóriához tartozna a juhhús, de elindulhatna a hazai fogyasztás növekedése, ami a húsfogyasztásból való minimális részesedése miatt nem a többi húsféleség rovására történne, de az ágazat termelésére nagy hatást gyakorolna. 10

12 Tej A kecske ágazat fő terméke a tej, a hús csak mellékterméknek tekinthető. A kecske termékek közül a gidák értékesítése a húsvéti-pünkösdi időszakra korlátozódik közepes árszint mellett, a hazai belső fogyasztás pedig nem számottevő. A juh és kecsketej- és tejtermékekre a fogyasztói igény lényegesen magasabb, mint amennyit jelenleg az ágazat előállít. A juhtejből készült termékek úgy a hazai, mint az export piacon megfelelő marketing munkával eladhatóak. A felvásárolt és feldolgozott juhtej mennyisége 1995-ben 1,1 millió literes mélyponton volt, mely az 1997-ben bevezetett minőségi juhtej támogatás hatására 2003-ig másfél millió literre emelkedett, majd a támogatás megszűnése után újra rohamosan csökkenni kezdett, jelenleg mintegy 700 ezer liter a termelés. A juhtejtermelés mintegy különböző méretű juhászatban folyik, a teljes anyaállomány 2-3%-ában. A juhtej feldolgozásával nagy tejüzemekben nem foglalkoznak, közepes és kisméretű feldolgozók a jellemzőek. A juhtej előállításnak és feldolgozásnak nagy forgótőke és beruházási igénye van, de jelentős árbevétel realizálható belőle. A minőségi tejértékesítés támogatása visszaállítása növelné a termelést, illetve a legális értékesítés, feldolgozás növekedne. A kecske ágazat fő terméke a tej, a tejtermelés becsült mennyisége mintegy 3-5 millió liter kecsketej évente, de ebből mindössze 0,6 millió liter tejet dolgoznak fel tejüzemek. A tejtermelő kecsketartóknál a gida szinte csak melléktermék, a fő bevétel a tejből és tejtermékekből származik. Jellemző az ágazatra, hogy a megtermelt tejet és a saját készítésű tejterméket döntő hányadban a kecsketartó közvetlenül értékesíti. Gyapjú Az elmúlt húsz évben a hazai gyapjútermelés folyamatosan csökkent, a mélypontot 1997-ben érte el, amikor az éves termelés 3000 t alá csökkent. Az ezt követő években folyamatosan, kis mértékben növekedett a termelés, és napjainkra megközelíti a tonnát től a gyapjú ára kismértékű növekedést mutatott a nemzetközi növekvő kereslet hatására, de az ágazat jövedelmezőségére ennek minimális hatása volt. A hazai feldolgozás megszűnésével a nyersgyapjú teljes mértékben külföldre kerül. A piacnak egyöntetű minőségű, mind az állatokon, mind pedig a nyírás után jól kezelt, majd válogatott, merinó típusú gyapjúra van hosszú távon szüksége. Magyarországon az elmúlt évtizedekben a gyapjú kereskedelem kizárólag a nyers gyapjú exportjára korlátozódott, ezzel egyidejűleg a hazai válogatás, feldolgozás ipari háttere is teljesen megszűnt. Trágya A juh trágyája, mint melléktermék, szintén értékes lehet, különösen speciális feldolgozás esetén, a termőföldek természetes táperőforrás utánpótlása céljából. A keletkező trágyát nem veszélyes hulladéknak kellene tekinteni, és jelentős adminisztratív és tárolási előírásokkal sújtani, hanem hasznosítását népszerűsíteni kellene. Valamennyi termékre értelmezhető a piaci igény, miszerint egyenletes, kiváló és különleges minőségű, megfelelő mennyiségű, folyamatosan rendelkezésre álló termékkel kell megjelenni a piacon. Ezeket az általános érvényű megállapításokat kell alkalmazni a kiskérődző ágazat termelésére és árukínálatára. Ez, mint elérendő cél fogalmazható meg. 11

13 A termékpálya szereplői Termelő: Mind a juh, mind a kecskeágazat tekintetében elmondható, hogy az ezzel foglalkozók és dolgozók képzettsége elmarad az egyéb ágazatokhoz képest. Jelentős részük a rendszerváltást követően kezdett gazdálkodni, és hozta magával az előző időszak szakmai gyakorlatát, melyen a kor már jelentősen túlhaladt. Hiányosak az új, a változó környezethez alkalmazkodó gazdálkodói, termelési, piaci, értékesítési ismereteik és hiányzik az új technológia iránti fogékonyság, mely meglátszik a termelés színvonalán és jövedelmezőségén éven belül várható az első generációváltás, erre kellene felkészülni az oktatás és továbbképzés területén. Ennek a megoldásához alapjaiban szükséges megreformálni a hazai szakoktatást és képzést. Oktatás továbbképzés: Az összes szakoktatási intézményre elmondható, hogy már alig van megfelelő szakismerettel rendelkező oktató és a tananyag pedig jelentősen el van maradva korunk napi gyakorlatától és színvonalától. Sürgősen meg kellene valósítani a tananyagok megújítását és a szakoktatók felsőfokú képzését ahhoz, hogy az alap- és a középfokú szakoktatást megfelelő színvonalra lehessen emelni. A Földművelésügyi Minisztériumhoz került szakoktatási intézmények keretében nagyon sürgősen meg kellene szervezni az ágazat számára szükséges különböző szintű szakemberek képzését. Hároméves szakmunkásképzés keretében általános állattenyésztési gondozóképzést kellene folytatni, és annak utolsó évében 3-5 szakiskola kijelölésével juh-kecske gondozói szakirány oktatását kellene megvalósítani, így biztosítva megfelelő képzettségű szakembereket a gazdálkodók és vállalkozók számára. Négy + egy éves képzés keretében vissza kellene állítani az általános állattenyésztő, növénytermesztő mezőgazda oktatást, és az érettségit követően pedig 2-4 szakközépiskola kijelölésével juh-kecske technikusi képzést kellene megvalósítani az ötödik évben. Az itt végzett hallgatók olyan ismeretanyaghoz jutnának, mellyel otthon a családi gazdaságukban szakszerű gazdálkodást tudnának megvalósítani, vagy vállalkozásokban középszintű vezetői állást tudnának betölteni. Felsőoktatás tekintetében három egyetem bevonásával már beindított felnőtt továbbképzést ösztönözni kellene a tanfolyami díjak visszatérítésének támogatásával vagy pedig a képzés oklevelének támogatások igénylésénél történő figyelembevételével. Így jelentős évi gazdálkodó képzése valósulhatna meg a jelenlegi helyett. Termelői csoportok: Az ágazat jövőbeni fejlődésének zálogai lehetnek a megfelelő termékorientált, tenyésztési és termék-előállítási programmal rendelkező juh és kecske termelői csoportok. Több, jelenleg az ágazatot feszítő és sújtó problémára is ez az egyetlen lehetséges megoldás. A termelői csoportok irányított fajtahasználattal egységes termékelőállítást és értékesítést tudnának megvalósítani. Megoldódna a több évtizedes probléma, vita a fajtakérdés vonatkozásában, és kereskedelemben jelenleg tapasztalható összes gond és probléma megoldást nyerne, és az ott képződött jövedelem az ágazat termelőit segítené a gazdálkodásban. Az eddig működő és a most új EU-s támogatási időszakban alakuló termelő csoportokat egy-kettő kivételével nem a fenti célok megvalósítása, hanem a termelői csoportok támogatásának igénybevétele vezérel. Döntő többségében a kereskedők által alapított és működtetett termelői csoportok nem valósítják meg az egységes termék-előállítást. A Földművelésügyi Minisztériumnak a termelői csoportok elismerése során meg kellene követelni, hogy a kérelmező a törvényben és jogszabályokban előírt feltételek szerint nyújtsa be kérelmét, mely tartalmazza a termék-előállítás tenyésztési programját, a felhasznált fajták 12

14 körét és az előállítandó termékkörök egyértelmű definiálását, az alkalmazott tartási, takarmányozási, hízlalási technológiát. Ennek elfogadása esetén ezt az illetékes hatóságok következetesen ellenőrizzék, és csak az a termelői csoport részesüljön támogatásban, mely működése megfelel a jogszabályoknak és az elfogadott programnak. Amennyiben az elkövetkezendő időszakban nem több mint 3-5 jól működő termelői csoport köré orientálódna a hazai termék-előállítás, úgy az jelentősen javítana az ágazat szakmai színvonalán, a termékek minőségén és a termelés jövedelmezőségén. Juh-kecske terméktanács és szakmaközi szervezet: A korábban hatékonyan és eredményesen működő Juh Terméktanács újraszervezésével egy olyan az ágazat minden szereplőjét magába tömörítő szervezetet kell létrehozni és működtetni, amely képes válaszokat és megoldásokat adni az ágazat általános helyzetének javítására. Az érvényben lévő törvényi és jogszabályi lehetőségek kihasználásával az így létrejött és működő szervezet aktív szerepet tudna betölteni az ágazat marketing és piackutatási, fejlesztési, innovációs lehetőségeinek széleskörű kihasználásának területén. A jogszabályi lehetőségek kihasználásával az első időszakban a tagok pénzügyi hozzájárulásával majd annak kiterjesztését követően az ágazat valamennyi szereplője által fizetett hozzájárulással olyan pénzügyi alap jönne létre, amely lehetőséget adna EU-s és hazai források bevonásával megfelelő széleskörű marketing tevékenység végzésére. Ezzel növelni lehetne a hazai belső fogyasztást, piacaink bővítését és az ágazat elfogadottságát. 13

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

A juhágazat stratégiai kérdései

A juhágazat stratégiai kérdései A juhágazat stratégiai kérdései Kukovics Sándor Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom, JUH TERMÉKTANÁCS, Várpalota A juhszektor átmeneti periódusai 1990-2014 1. Periódus 1990-ig

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/

A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/ A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/ SRATÉGIAI KUTATÁSI TERV I. A HÁTTÉR Egy ágazat, nevezetesen a juh-, és az ehhez kapcsolódó kecske,

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A világ kecskeállománya

A világ kecskeállománya KECSKETENYÉSZTÉS A világ kecskeállománya millió (db) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 730 680 560 620 450 1980 1990 1995 2000 2005 Évek India (120), Kína (100), Pakisztán (40) Nigéria (26), Etiópia (18)

Részletesebben

XII. Földművelésügyi Minisztérium

XII. Földművelésügyi Minisztérium XII. Földművelésügyi Minisztérium I. A célok meghatározása, felsorolása A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fő feladata az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a természet- és környezetvédelem

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP)

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1958: Római Szerződés ( Treaty of Rome ) Életbe lép a Római Szerződés, amellyel hat

Részletesebben

ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005. augusztus 1. 2300/8/2005. GYŐR 2005. október Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA NFA-KA-NGM 11/2013/TK. számú támogatási szerződés keretében VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Megújuló agrártámogatások, megújuló agrárkutatás. Dr. Feldman Zsolt. 2014-ben. agrárgazdaságért felelıs helyettes államtitkár

Megújuló agrártámogatások, megújuló agrárkutatás. Dr. Feldman Zsolt. 2014-ben. agrárgazdaságért felelıs helyettes államtitkár Megújuló agrártámogatások, megújuló agrárkutatás 2014-ben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelıs helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Keszthely, 2014. január 16. Helyzetkép A beruházások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Pénzügyi-finanszírozási formák a VP-ben Kis Miklós Zsolt államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság Kecskemét, 2015. november 5. Mrd

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-5/2012. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a 2011. évi mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatások alakulásáról ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

állattenyészt k MAGYAR LAPJA www.allattenyesztok.hu 2012. január Ára: 230,- Ft

állattenyészt k MAGYAR LAPJA www.allattenyesztok.hu 2012. január Ára: 230,- Ft állattenyészt k MAGYAR LAPJA www.allattenyesztok.hu 2012. január Ára: 230,- Ft AKTUÁLIS Bizakodók a tenyészt szervezetek Bizakodóak a tenyésztőszervezetek a jövőt illetően. Szinte mindannyian pozitív fordulatot

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

Te j Te r m é k t a n á c s

Te j Te r m é k t a n á c s Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hírlevele 2012. I. negyedév 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c. Telefon: 06-1-203-14-50 Fax: 06-1-203-14-77 E-mail: tejtermek@tejtermek.hu www.tejtermek.hu A tej

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK. gazdálkodói kézikönyv

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK. gazdálkodói kézikönyv KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK gazdálkodói kézikönyv 2016 ELŐSZÓ Tisztelt Gazdálkodó! A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja következtében 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. A változások

Részletesebben

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Süle Katalin, Elnök, Zala megye Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Az agrárgazdaság

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Versenyképes Zöldségágazati Platform. Stratégiai Kutatási Terv

Versenyképes Zöldségágazati Platform. Stratégiai Kutatási Terv Versenyképes Zöldségágazati Platform Stratégiai Kutatási Terv 2010 Készült a Nemzeti Technológiai Platformok Támogatása 2, FKTPKT28 azonosító jelű, Fenntartható kertészet- Versenyképes Zöldségágazati Platform

Részletesebben

Agrártámogatási Hírlevél

Agrártámogatási Hírlevél Agrártámogatási Hírlevél Tartalom 1. Monitoring adatszolgáltatás márc. 4-ig... 1 2. Mezőgazdasági termékek értéknövelése, élelmiszer-feldolgozás támogatása... 2 3. Őshonos és veszélyeztetett állatfajták

Részletesebben

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát.

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Az MTA doktori értekezésem formai bírálatával kapcsolatos válaszaim

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Szentirmay Zoltán Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály A Közös Agrárpolitika reformja 2014 2020 2 A 2014-2020

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK A faji sajátoss tosságok A tejágazat ökonómiai jellemzése Agrárgazdas rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK Késın érı állatfaj. Hosszú generáci ciós s intervallum. Egyet ellı állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK HELYZETÉRŐL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK HELYZETÉRŐL 1476 Bp. 100. Pf. 407. Tel.: 374-3603; 374-3604 www.mvh.gov.hu 2 AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉG

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Módosítva: 28/2015. (XI.02.), Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Szentes Város Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

Baromfitartó telepek korszerűsítése

Baromfitartó telepek korszerűsítése Tanácsadás Pályázatírás Támogatás lehívása Utókövetés Baromfitartó telepek korszerűsítése Vidékfejlesztési Program KÓDSZÁM VP-2-4.1.1.2.-16 A vissza nem térítendő tőketámogatás célja a baromfitartó gazdaságok

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS Dr. Póti Péter A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK 2014 1 ARRÓL, AMI EGYKOR MEGVOLT, DE ELENYÉSZETT Őseink mind a juhtartást/tenyésztést,

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés 2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés TESZTKÉRDÉSEK 2008. TARTALOMJEGYZÉK ÁLLATJELÖLÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS... 3 HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT... 8 KÖRNYEZETVÉDELEM...14 A KÖLCSÖNÖS

Részletesebben

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota Endogén megközelítések a területfejlesztésben 1. A térbeliség összefüggései,, A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

Módszertani megjegyzések

Módszertani megjegyzések Módszertani megjegyzések Gazdaság: mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló termelőegység, amely legalább 1500 m 2 termőterületet (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő,

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

Az agrárágazat aktuális kérdései

Az agrárágazat aktuális kérdései Az agrárágazat aktuális kérdései Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Hévíz, 2016. január 15. Helyzetkép 2013. 2014. 2015. 2015. 2015. 2015. I. II. III. I-III.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat. XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító száma: 295868 Államháztartási szakágazati besorolása: 841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás Adószáma: 15789934-2-51 Székhelye:

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

GARANCIA. Bővülő agrárhitelezés. Stratégiai célunk az agrárium finanszírozásának bővítése

GARANCIA. Bővülő agrárhitelezés. Stratégiai célunk az agrárium finanszírozásának bővítése X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. február GARANCIA AZ AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY KKV FEJLESZTÉSI MELLÉKLETE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG HETILAPHOZ Bővülő agrárhitelezés Az OTP Bank Nyrt. (OTP) stratégiai

Részletesebben

152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet

152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet 1 152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet a Magyar Méhészeti emzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Hogyan tovább? segélykiáltások a magyar valóság (életképek, tapasztalatok, megoldásra váró élethelyzetek)

Hogyan tovább? segélykiáltások a magyar valóság (életképek, tapasztalatok, megoldásra váró élethelyzetek) Hogyan tovább? segélykiáltások a magyar valóság (életképek, tapasztalatok, megoldásra váró élethelyzetek) CSALÁDI GAZDASÁGOK JELENE, JÖVŐJE EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON OMÉK, 2015. SZEPTEMBER 25. DR. MAJOR

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

Anyajuhtartás-támogatás tájékoztató

Anyajuhtartás-támogatás tájékoztató Anyajuhtartás-támogatás tájékoztató 1. A támogatás célja: a juh ágazatban működő mezőgazdasági termelők jövedelmének kiegészítése, munkaigényes mezőgazdasági ágazatokban a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítése

Állattartó telepek korszerűsítése Tanácsadás Pályázatírás Támogatás lehívása Utókövetés Állattartó telepek korszerűsítése Vidékfejlesztési Program KÓDSZÁM VP-2-4.1.1.1.-16 A vissza nem térítendő tőketámogatás célja a lófélék, a húshasznosítású

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

Kicsi vagyok, nagyra növök (?)

Kicsi vagyok, nagyra növök (?) Erste Agrár Hírek 2015/12 Kicsi vagyok, nagyra növök (?) A VP pályázatok és a földárverések is aktualitást adnak annak az alapvető kérdésnek, hogy a kis-, közepes és nagy termelők, feldolgozók milyen összetétele

Részletesebben

A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI

A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI Közvetlen Támogatások Igazgatósága EGYSÉGES KÉRELEM 2016. Általános tudnivalók BENYÚJTÁSRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Egységes kérelem

Részletesebben