A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére"

Átírás

1 Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino 1Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, egyetemi tanársegéd 2Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, ny. tudományos főmunkatárs 3Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, egyetemi tanár 1. Bevezetés Bár a juhászat ősi mesterségünk, jelenleg egyre kisebb jelentőséggel bír Magyarországon. A világháborúk, a Trianoni békeszerződés, a gyapjú elértéktelenedése, az ágazat egytermékűvé válása, az elektronikus krotáliának kötelező használata, a magas takarmányárak csak néhány ok a hazai juhállomány drasztikus csökkenésére. Ennek ellenére még vannak akiknek a fülükbe csengnek nagyjaink szavai STAUT Jó sef (1834): A juh kétség kívül a leghasznosabb állatok közül való. ; KOVÁCSY Béla (1923): A nagy magyar Alföld a természetétől is juhtartásra van predesztinálva, mert a meleg, száraz égalj alatt a juhtartás csekélyebb kockázattal jár, mint egyéb állat tartása, másrészt gyapjával, tejével, húsával és bőrével többféle hasznot is nyújt. ; SCHANDL József (1928): Csak a finomajkú és mozgékony juh tudja jól kihasználni az aprófüvű, dombos, sülevényes, szikes, köves legelőket és az útszélek, kavicsbányák, majorudvarok esetleges fűtermését. és továbbra is kitartanak e hányattatott sorsú szakma mellet. A jelenlegi termelésünket figyelembe véve a hústermelés, a vágóbárány előállítás és élő értékesítése a meghatározó az ágazaton belül. Csak másodrangú jelentősége van a tejnek, mivel az 1970-es évben megtermelt mennyiséghez (22,9 millió liter) képest, napjainkban felvásárolt és feldolgozott juhtej elenyésző ( liter). A gyapjú elértéktelenedését legjobban az árbevételben betöltött részaránya fejezi ki. Míg 1960-ban a juhászatok árbevételének megközelítőleg 60%-a a gyapjúból származott, addig ma ez az érték 3-5% körüli. A gyapjú visszaszorulása és a juhhús előtérbe kerülése ellenére a hazai árutermelő állomány fajtaösszetételében lényegi változás nem történt, 87%-a merinó fajtacsoportba tartozik. Ezzel szemben a nukleusz állományokban az elmúlt időszakban a specializált fajták (hús- és tejhasznosítású) létszámában növekedés figyelhető meg a merinó rovására. A magyar merinó fajtánk mind szaporaságban, mind súlygyarapodásban elmarad a gazdaságosság szempontjából kívánatos szinttől és tejtermelése sem éri el az egy fejési időszakban minimálisan elvárt 100 litert. Ennek ellenére a hazai juhászok kitartanak e fajta mellett, igénytelenség és a megszokás okán. A magyar juhászok által nehezen elfogadott és elterjedt merinó juh, napjainkban csak kis mértékben csökken és adja át helyét az egyhasznú fajtáknak, illetve a keresztezett állományoknak. 2. Szakirodalmi áttekintés Hazánkban egy, a gyapjútermelésre kitenyésztett, és a hosszú évek során e termék minőségi és mennyiségi tulajdonságainak javítása céljából végzett nemesítő munka eredményeként egy, a merinó fajtacsoportban tartozó 281

2 fajtát hoztak létre magyar merinó elnevezéssel. A fajta kialakítása során bekövetkezett fejlődést kiválóan szemlélteti az 1. táblázat. A lacaune anyák gyapjútermelése, mennyiségében lényegesen elmarad a magyar merinóétól, nyírósúlya 1,8-2,3 kg, 2-2,5 kg-ot közöltek (GULYÁS PÁNCZÉL, 2004; KUKOVICS JÁVOR, 2006). A többször ellett anyák megközelítőleg 0,5 kg-mal termelnek kevesebb zsírban nyírt gyapjút egy évben, mint az első ellésűek (3 kg vs. 3,4 kg, GERGÁTZ-GULYÁS, 1999ab). A gyapjúmennyiséghez hasonlóan eltérő értékeket olvashatunk a gyapjú minőségében is (GERGÁTZ-GULYÁS, 1999b µ; KUKOVICS JÁVOR, µ), de az oldalon vizsgált szálfinomságban az egyszer, illetve többször ellett anyák között nincs jelentős különbség (GERGÁTZ-GYULYÁS, 1999a). A brit tejelőjuh gyapjúval való fedettsége nagymértékben felülmúlja a lacaune-ét, annál jóval durvább, µ finomságú és hosszabb, 10,7-10,9 cm fürthosszúságú (KUKOVICS ET AL., 1993). 1. táblázat. A hazánkban tenyésztett merinó egyes értékmérő tulajdonságaiban jelentkező változások Évek Megnevezés Egység Élősúly kg 20,5 30,0 35,0 40,0 46,0 59,3 Rendement % Fürthosszúság cm ,3 Gyapjúfinomság µ ,8 Zsírosgyapjú a testsúly %-ában % 4,5 6,5 8,3 10,2 10,8 8,2 Tisztagyapjú a testsúly %-ában % 0,8 1,5 2,3 3,9 5,2 - Forrás: VERESS, 1969; I1 3. Anyag és módszer A vizsgálataink során a magyar merinó tejtermelésének javítása érdekében keresztezéseket végzetünk a hazánkban tenyésztett tejelő fajtákkal, lacaune-nal és brit tejelővel. A keresztezésnek azonban nem csak a tejtermelésre volt számottevő hatása, hanem a gyapjútermelésre is, amit jelen tanulmányunkban kívánunk értékelni. A vizsgálatokat egy Bács-Kiskun megyei magán juhászatban végeztük, ahol a magyar merinó állomány szaporaságának és tejtermelő-képességének javítására érdekében az anyákat lacaune kosokkal fedeztették. A magyar merinó x lacaune keresztezésből származó nőivarú egyedeket brit tejelő kosokkal termékenyítették, így az alábbi genotípusok gyapjának vizsgálatára volt lehetőségünk: - magyar merinó /árutermelő állomány, de 1990-től csak törzskönyvezett magyar merinó kosokkal termékenyítették az állományt/ - lacaune /törzsállomány/ - brit tejelőjuh /törzsállomány/ 282

3 - magyar merinó x lacaune - lacaune F 1 x brit tejelőjuh A gazdaságban a juhok nyírása minden évben március 15.-re van ütemezve, így nem volt szükséges a gyapjú mennyiségét 1 éves termelési időszakra korrigálni. A vizsgálatba vont anyák gyapját egyedileg, papírzsákba helyeztük, továbbá a nyírás során a lapockáról és a farról külön mintát vettünk. Az így összegyűjtött gyapjút egy héten belül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Gyapjúminősítő Laboratóriumába szállítottuk, ahol a szabványnak megfelelően (Juh Teljesítényvizsgáló Kódex pontja szerint) lett vizsgálva és értékelve. Az összegyűjtött adatok rögzítését és rendszerezését a Microsoft Excel (2003) programmal végeztük, elemzésükhöz pedig a SAS 9.1 programcsomagot használtuk. 4. Eredmények 4.1 Nyírósúly Mérési eredményeink alapján azt tapasztaltuk, hogy a gyapjúval gyéren fedett lacaune-nak szignifikánsan kisebb a nyírósúlya, mint a fajta felhasználásával kialakított keresztezett állományoknak (2. táblázat). A lacaune F 1-es anyák nyírósúlya a magyar merinóhoz képest több, mint 1 kg-mal csökkent. A fajtatiszta brit tejelőjuh gyapjútermelése megközelítőleg 4 kg, kismértékű nyírósúly növekedés figyelhető meg a fajtával végzett keresztezés hatásaként, bár ez statisztikailag nem igazolható. A magyar merinó nemcsak termelésével, hanem homogenitását tekintve is kitűnik a csoportból (szórás 0,5 kg körüli). A vizsgált gazdaságban a fajtatiszta állomány termelése megegyezik a fajtákkal kapcsolatban leírt értékekkel. 2. táblázat. A lenyírt gyapjú mennyisége genotípusonként (kg). Genotípus Szignifikáns eltérések (P 0,05) Átlag Szórás CV% lacaune C 1,66 0,84 50,38 brit tejelőjuh AB 3,93 0,94 24,01 magyar merinó A 4,48 0,54 12,05 magyar merinó x lacaune B 3,21 0,82 25,51 lacaune F 1 x brit tejelőjuh AB 4,09 0,82 20, Szálfinomság A faron mért gyapjú finomsága miden esetben, a lapockán mérthez képest, genotípustól függetlenül durvábbnak bizonyult, amely különbségnek mértéke 0,62-2,97 µ között változott. Nem volt azonban jelentős hatással a lacaune kosokkal végzett keresztezésnek a született F 1-es állomány gyapjújának szálfinomságára (3. táblázat). Kismértékű gyapjúszál durvulás figyelhető meg a fent említett keresztezés hatásaként, azonban ez egyik testtájon sem volt statisztikailag igazolható, mértéke a lapockán 1,81, a faron pedig 2,22 µ. Ezzel ellentétben a brit

4 tejelőjuhval végzett keresztezésnek már volt hatása. Mind a brit tejelőjuh, mind a lacaune F 1 x brit tejelőjuh párosításból származó anyák statisztikailag is igazolhatóan durvább gyapjút termelnek, mint a magyar merinó. Ennek okán a vizsgált gazdaságban a gyapjúfelvásárló kérésére a fajtatiszta brit tejelőjuh anyák gyapját külön kellett gyűjteni, nem a többi genotípuséval együtt. A lacaune és a magyar merinó szálfinomsága közti eltérés 4,24-5,51 µ, ami 3-4 szortimentumot, szálfinomsági osztályt jelent. 3. táblázat. A lapockán és a faron mért szálfinomság genotípusonként (µ). Vizsgált tulajdonság lapockán mért szálfinomság faron mért szálfinomság (µ) (µ) Genotípus Szignifikáns eltérések (P 0,05) Átlag Szórás CV% lacaune B 28,16 2,09 7,43 brit tejelőjuh A 34,47 2,39 6,93 magyar merinó C 23,92 2,26 9,45 magyar merinó x lacaune C 25,73 2,28 8,88 lacaune F1 x brit tejelőjuh B 30,41 3,12 10,27 lacaune B 30,79 2,87 9,31 brit tejelőjuh A 36,26 2,93 8,09 magyar merinó C 25,28 2,61 10,31 magyar merinó x lacaune C 27,49 2,42 8,80 lacaune F1 x brit tejelőjuh B 32,64 3,60 11, Fürthosszúság A fürthosszúság meghatározására a lapockán, az oldalon és a faron került sor (4. táblázat). Minden genotípust figyelembe véve a leghosszabb fürt a lapockán, a legrövidebb pedig a faron tapasztalható. Az eredmények alapján elmondható továbbá, hogy mindhárom testtájat figyelembe véve a brit tejelőjuh, illetve a fajta génjeit 50 %-ban hordozó keresztezett állomány fürthosszúsága statisztikailag igazolhatóan hosszabb, mint a többi vizsgált genotípusé. Azonban a juhok oldalán mért fürthosszúság tulajdonságban a fent említett két genotípus anyái közti különbség is szignifikáns. A magyar merinó, a lacaune, illetve a két fajta keresztezett állománya között egyik testtájon sem tapasztaltunk számottevő különbséget. A lacaune és a magyar merinó fürthosszúsága között tapasztalt különbség 0,51-0,77 cm (a farnál a legnagyobb, a lapockánál a legkisebb), az F 1-es állománynál még jelentéktelenebb. A magyar merinó illetve a lacaune F 1-es anyák közti különbség (0,01-0,04 cm), elhanyagolható, ugyanabba a fürthossz kategóriába (fésűs) tartoznak. 4.4 Rendement A tisztagyapjú-tartalom tulajdonságban a nyírósúllyal ellentétben a magyar merinó és a lacaune közötti különbség statisztikailag nem igazolható (5. táblázat). A vizsgálat eredményei alapján a legkedvezőbb tisztagyapjú-kihozatallal 284

5 a leghosszabb fürtű, egyben a legdurvább gyapjút termelő brit tejelőjuhok bundáját lehetett jellemezni, amely fajta hatása a két keresztezett állomány között jelentkező számottevő különbséggel is alátámasztható. Azonban a magyar merinó rendement-jára statisztikailag igazolhatóan nincs hatása keresztezéseknek, mivel sem a 50, sem a 25 %-ban a fajta génjeivel rendelkező állománytól nem tér el szignifikánsan. 4. táblázat. A lapockán, az oldalon és a faron mért fürthosszúság genotípusonként (cm). Vizsgált tulajdonság lapockán mért fürthosszúság (cm) oldalon mért fürthosszúság (cm) faron mért fürthosszúság (cm) Genotípus Szignifikáns eltérések (P 0,05) Átlag Szórás CV% lacaune B 6,15 1,54 25,04 brit tejelőjuh A 10,95 0,72 6,62 magyar merinó B 6,70 0,88 13,13 magyar merinó x lacaune B 6,66 0,94 14,17 lacaune F1 x brit tejelőjuh A 9,90 2,27 22,94 lacaune C 5,75 1,53 26,54 brit tejelőjuh A 10,95 0,76 6,96 magyar merinó C 6,35 0,76 12,01 magyar merinó x lacaune C 6,34 1,21 19,14 lacaune F1 x brit tejelőjuh B 9,55 1,85 19,35 lacaune B 5,33 1,69 31,70 brit tejelőjuh A 10,50 1,91 18,24 magyar merinó B 6,10 1,07 17,56 magyar merinó x lacaune B 6,13 1,34 21,89 lacaune F1 x brit tejelőjuh A 9,40 1,52 16,21 5. táblázat. A genotípusonként mért tiszta-gyapjúhozam (%). Genotípus Szignifikáns eltérések (P 0,05) Átlag Szórás CV% lacaune C 44,34 5,61 12,66 brit tejelőjuh A 62,12 4,69 7,55 magyar merinó BC 45,33 4,66 10,28 magyar merinó x lacaune C 42,27 5,36 12,

6 lacaune F1 x brit tejelőjuh B 54,71 5,93 10,84 5. Következtetések Árbevétel szempontjából bár alacsony prioritással rendelkezik a gyapjú, azonban a tejtermelés növelése céljából elvégzett keresztezésnek számottevő hatása van annak mind minőségi, mind mennyiségi tulajdonságaira. Összességében elmondható, hogy a kiindulási anyaállományhoz, magyar merinóhoz viszonyítva a lacaune-nak és a brit tejelőjuh fajtának is negatív hatása van a nyírósúlyra. A francia fajtával való keresztezés eredményeként kismértékű, míg a brit tejelő hatására egy fokozottabb durvulást figyelhetünk meg a szálfinomság tulajdonságában. A fürthosszússágra és a rendement-ra a lacaune-nal való keresztezésnek nem volt számottevő hatása, ellenben a brit tejelővel. Az utóbbi fajtának mind a tiszta-gyapjúhozamra, mind a fürthosszúságra pozitív hatása volt. 6. Felhasznált szakirodalom 1. GERGÁTZ, E. GULYÁS, L. (1999A): A lacaune fajtáról. Kistermelők Lapja. 6. szám, 15. p. 2. GERGÁTZ, E. GULYÁS, L. (1999B): A lacaune. Magyar Állattenyésztők Lapja. IV p. 3. GULYÁS, L. PÁNCZÉL, Gy. (2004): Különböző lacaune genotípusok tejtermelő képességének vizsgálata. XXX. Óvári Tudományos Napok: Agrártermelés harmóniában a természettel. Mosonmagyaróvár. Előadások és poszterek összefoglaló anyaga. Állattenyésztési szekció p. 4. I1: 5. KOVÁCSY, B. (1923): Juhtenyésztés és gyapjúisme. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Kiadása. Budapest. 160 p. 6. KUKOVICS, S. JÁVOR, A. (2006): Jelentősebb magyarországi juhfajták és genotípusok. In: Jávor, A. Kukovics, S. Molnár, Gy.: Juhtenyésztés A-tól Z-ig. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 376 oldal; ISBN ; pp. 7. KUKOVICS, S. MOLNÁR, A. MÉRŐ, Gy. ÁBRAHÁM, M. (1993): British Milksheep in Hungary. In: szerk.: KUKOVICS, S.: Állattenyésztés és Takarmányozás (Hungarian Journal of Animal Production). Proceedings of the 5 th International Symposium on Machine Milking of Small Ruminants. Budapest. Vol.: 42. Iss.: 1S. pp SAS Institute Inc. (2004): SAS/STAT 9.1 User s Guide. Cary, NC, USA. 9. SCHANDL, J. (1928): Állattenyésztéstan. III. kötet: A juh és a kecske tenyésztése. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.-T., Budapest. 186 p. 10. STAUT J. (1834): Juhtartásra és gyapjuösmerésre vezérlő utmutatás. Kassa, 232 p. 11. VERESS, L. (1969): Kvantitatív genetikai vizsgálatok fésüs merinó állományokban. Kandidátusi értekezés. Kaposvár. 176 p. 286

7

8 288

9

10 290

11

12 292

13

14 294

15

16 296

17

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS Dr. Póti Péter A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK 2014 1 ARRÓL, AMI EGYKOR MEGVOLT, DE ELENYÉSZETT Őseink mind a juhtartást/tenyésztést,

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/

A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/ A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/ SRATÉGIAI KUTATÁSI TERV I. A HÁTTÉR Egy ágazat, nevezetesen a juh-, és az ehhez kapcsolódó kecske,

Részletesebben

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,

Részletesebben

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a VE Állattudományi Doktori Iskolája keretében Témavezető Dr. SZABÓ FERENC egyetemi

Részletesebben

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát.

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Az MTA doktori értekezésem formai bírálatával kapcsolatos válaszaim

Részletesebben

Beszámoló feltöltése (zárójelentés)

Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden

Részletesebben

A juhágazat stratégiai kérdései

A juhágazat stratégiai kérdései A juhágazat stratégiai kérdései Kukovics Sándor Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom, JUH TERMÉKTANÁCS, Várpalota A juhszektor átmeneti periódusai 1990-2014 1. Periódus 1990-ig

Részletesebben

AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN

AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN Főiskolai Karunk 1977 óta foglalkozik a kendermagos magyar tyúk fajtafenntartó

Részletesebben

A Blanche du Massif Central juhfajta

A Blanche du Massif Central juhfajta A Blanche du Massif Central juhfajta 1 Története: A Blanche du Massif Central fajta eredete a Massif Central hegység déli részén elterülő nagy régióra vezethető vissza. Ezeket az anyajuhokat mindig is

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA

Részletesebben

A szerb hegyi tarka marha fajtaátalakító keresztezésének szaporodásbiológiai következményei

A szerb hegyi tarka marha fajtaátalakító keresztezésének szaporodásbiológiai következményei Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állattenyésztés, takarmányozástani és laborállat-tudományi Intézet Állattenyésztési és genetikai Osztály A szerb hegyi tarka marha fajtaátalakító keresztezésének

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR, KAPOSVÁR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék programvezető: DR. SZÉLES GYULA az MTA doktora témavezető: DR.

Részletesebben

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1-4. füzet, pp. 196 205. A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként PROKSZÁNÉ PAPLÓGÓ ZSUZSANNA SZÁNIEL IMRE Napjainkban a

Részletesebben

JUH TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX. 8. kiadás

JUH TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX. 8. kiadás JUH TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 8. kiadás 2008 Készítette: a Juh Teljesítményvizsgálati Kódex Szerkesztő Bizottság Dr. Radnóczi László osztályvezető, a bizottság elnöke Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

1. (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű,

1. (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű, 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés

Részletesebben

MAGYAR JUH-ÉS KECSKETEJGAZDASÁGI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

MAGYAR JUH-ÉS KECSKETEJGAZDASÁGI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET MAGYAR JUH-ÉS KECSKETEJGAZDASÁGI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET beszámolója a 2013. évi tevékenységéről A Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület 2013. évi tevékenysége az alábbiakra terjedt ki: 1.

Részletesebben

A világ kecskeállománya

A világ kecskeállománya KECSKETENYÉSZTÉS A világ kecskeállománya millió (db) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 730 680 560 620 450 1980 1990 1995 2000 2005 Évek India (120), Kína (100), Pakisztán (40) Nigéria (26), Etiópia (18)

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

Standard laktációk száma. Tejzsír %

Standard laktációk száma. Tejzsír % 1. A kutatás elızményei A tehenek laktációs termelése az elmúlt másfél évtizedben jelentısen növekedett a fejlett szarvasmarha-tenyésztéssel rendelkezı országokban. A tejtermelés növekedése az említett

Részletesebben

A MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA

A MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET Doktori Iskola vezet je: Dr. Schmidt János egyetemi tanár

Részletesebben

../2014. (..) FM rendelet. a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről

../2014. (..) FM rendelet. a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről ../2014. (..) FM rendelet a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez

Részletesebben

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Szentes Adrienn okleveles vegyészmérnök

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata PhD értekezés tézisei Készítette: Dr. Jánosi Katalin Témavezet : Dr.

Részletesebben

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS HINGYI HAJNALKA MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS HINGYI HAJNALKA MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS HINGYI HAJNALKA MOSONMAGYARÓVÁR 2002 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Üzemgazdasági Intézet Üzemtani Tanszék Programvezető:

Részletesebben

A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE

A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE HORÁK A. P. HALAS V. CZÁR D. - TISCHLER A. TOSSENBERGER J. Összefoglalás A nagy teljesítményre képes genotípusok

Részletesebben

w k / i Ri IT íti R k

w k / i Ri IT íti R k w k / i Ri IT íti R k AGRÁRÖKONÓMIAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT SCIENTIFIC JOURNAL ON AGRICULTURAL ECONOM1CS A TARTALOM BÓL TERULETFEJLESZTESI TÁMOGATÁSOK ALAKULASA 2005-2006 KÖZÖTT (M. e.: Mrd Ft) MEGNEVEZÉS

Részletesebben

Dr. Kulcsár Margit Dr. Faigl Vera Dr. Keresztes Mónika. 1. Kísérlet:

Dr. Kulcsár Margit Dr. Faigl Vera Dr. Keresztes Mónika. 1. Kísérlet: Egyes metabolikus és hormonális jellemzők alakulása ellés után és hatása az első ovuláció időpontjára valamint az asszisztált reprodukciós technológiák eredményességére anyajuhokban Témavezető: Közreműködők:

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA. Dr. Németh Tímea PhD

PUBLIKÁCIÓS LISTA. Dr. Németh Tímea PhD PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Németh Tímea PhD FOLYÓIRATCIKK 1) Kukovics S. Ábrahám M. Németh T. (2004): Hygienic characteristics and classification of the Hungarian sheep and goat milk. Tejgazdaság (Hungarian

Részletesebben

Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete. 2014. évi Közhasznúsági jelentés. A jelentést összeállította:

Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete. 2014. évi Közhasznúsági jelentés. A jelentést összeállította: Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete 2014. évi Közhasznúsági jelentés A jelentést összeállította: Nagyné Kovács Judit ügyvezető igazgató Dr. Szalay István elnök MGE Gödöllő 2015.05.26 1 A Magyar

Részletesebben

Önfenntart. 2011. Szeptember 22. Debrecen

Önfenntart. 2011. Szeptember 22. Debrecen Önfenntart nfenntartó település 2011. Szeptember 22. Debrecen Előad adás s vázlatv I. A település bemutatása Elhelyezkedése Intézményrendszere Statisztikai adatok II. Település fejlesztés eddigi eredményeinek

Részletesebben

Angóranyúl tenyésztés

Angóranyúl tenyésztés 9. FEJEZET Angóranyúl tenyésztés 9.1 Az angórizmus jelensége Angóra elnevezéssel nemcsak nyúl, hanem kecske, macska és tengerimalac fajtákat is illetnek. Ez azt jelenti, hogy a szőrzetük növekedése folyamatos.

Részletesebben

14/2006. (II.16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet. a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről

14/2006. (II.16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet. a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről 14/2006. (II.16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Alapfogalmak Kistermelő: aki saját maga által, kis mennyiségben termelt

Részletesebben

XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011

XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011 XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011 SPECIÁLIS MŰSZAKI TECHNIKAI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÁRELHÁRÍTÁSI ÉS KÁRFELSZÁMOLÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA SORÁN, A KATASZTRÓFÁK SÚJTOTTA KÁRTERÜLETEN Laczik Balázs

Részletesebben

TENYÉSZTÉSI PROGRAM. AZ ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK (fehér, fekete és kendermagos színváltozat)

TENYÉSZTÉSI PROGRAM. AZ ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK (fehér, fekete és kendermagos színváltozat) Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete Association of Hungarian Small Animal Breeders for Gene Conservation H-2100 Gödöllő, Isaszegi út 208., Hungary Tel:+36-28-511-335; Fax:+36-28-511-359; E-mail:

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER

Részletesebben

FEBRUÁR. Rendezők: A rendezvény támogatója: Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete

FEBRUÁR. Rendezők: A rendezvény támogatója: Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete FEBRUÁR Rendezők: Agrárkiadók Szervező Bizottsága Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése A rendezvény támogatója: Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete Magyar

Részletesebben

HU-Budapest: Különféle élelmiszerek és szárazáruk 2011/S 160-264142 AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS. Árubeszerzés

HU-Budapest: Különféle élelmiszerek és szárazáruk 2011/S 160-264142 AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS. Árubeszerzés 1/7 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:264142-2011:text:hu:html HU-Budapest: Különféle élelmiszerek és szárazáruk 2011/S 160-264142 AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS Árubeszerzés

Részletesebben

2005. évi SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS: A mezőgazdasági biztosítások szerepe és jövője a mezőgazdasági termelés kockázatkezelésében

2005. évi SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS: A mezőgazdasági biztosítások szerepe és jövője a mezőgazdasági termelés kockázatkezelésében OTKA nyilvántartási szám: F 042588 OTKA iktatószám: Szent István Egyetem, Gödöllő IFJÚSÁGI OTKA KUTATÁS 2005. évi SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS: A mezőgazdasági biztosítások szerepe és jövője a mezőgazdasági termelés

Részletesebben

ÚTMUTATÓ SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ

ÚTMUTATÓ SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR ÚTMUTATÓ SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS HALLGATÓINAK Hódmezővásárhely 2010. TARTALOMJEGYZÉK A szakdolgozat készítésének törvényi háttere, indoka

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

*?*A múzeumok szervezeti és ügykezelési szabályzata. Budapest: Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, 1954. 141 p.

*?*A múzeumok szervezeti és ügykezelési szabályzata. Budapest: Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, 1954. 141 p. 2014. július 21. Törvények, Adattárak, címtárak Levéltári forrás Lexikonok Törvények *1929. XI. *1934. VIII. t.-c. *A vallás- és közoktatásügyi miniszter végrehajtó 9300/1935. III. számú rendelete *A vallás-

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban

Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban SÜVEGES Gábor Béla Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc stsuveges@uni-miskolc.hu Az utóbbi években egyre

Részletesebben

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés

Részletesebben

2016. évi összevont ellenőrzési terv 2016. Ellenőrzés ideje Ellenőrzés neve Élelmiszerláncbiztonsági, Növény- és Fogyasztóvédelmi Talajvédelmi Népegészségügyi, népgészségügyi feladatkörében eljáró járási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter 17/2015. (IV. 9.) FM rendelete az egyes agrár-támogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A földművelésügyi miniszter 17/2015. (IV. 9.) FM rendelete az egyes agrár-támogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 48. szám 4723 A földművelésügyi miniszter 17/2015. (IV. 9.) FM rendelete az egyes agrár-támogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural

Részletesebben

SELEJTEZÉSI OKOK VIZSGÁLATA MAGYARTARKA X HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT GENOTÍPUSÚ TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN

SELEJTEZÉSI OKOK VIZSGÁLATA MAGYARTARKA X HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT GENOTÍPUSÚ TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN Selejtezési okok vizsgálata magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusú tehénállományokban 1 (5) SELEJTEZÉSI OKOK VIZSGÁLATA MAGYARTARKA X HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT GENOTÍPUSÚ TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN

Részletesebben

XV. évfolyam, 9. szám, 2012. Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XV. évfolyam, 9. szám, 2012. Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 9. szám, 2012 2012. május 14. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ...3

Részletesebben

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése 6. FEJEZET A nyúl felnevelése 6.1 A szopósnyulak nevelése 6.1.1 Tejtermelés A szopósnyulak 19-21 napos korukig kizárólag tejet fogyasztanak. Életbemaradásuk, növekedésük és fejlődésük eddig a korig az

Részletesebben

Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok

Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) igen nagy gazdasági jelentőséggel bíró, számottevő hagyományokkal rendelkező gyógynövényünk,

Részletesebben

Módszertani megjegyzések

Módszertani megjegyzések Módszertani megjegyzések Gazdaság: mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló termelőegység, amely legalább 1500 m 2 termőterületet (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő,

Részletesebben

A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával

A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával Ph.D. értekezés tézisei A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával Sebő Sándor okl. kohómérnök Témavezető: Dr. Voith Márton egyetemi tanár A doktori

Részletesebben

Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok

Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok Személyi jövedelemadó Járulék Egészségügyi hozzájárulás Adózási módszerek és értékhatárok

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

Az állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása, pályázati lehetőségek, támogatások

Az állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása, pályázati lehetőségek, támogatások Az állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása, pályázati lehetőségek, támogatások Németh Csaba igazgató 2016. február 23. március 4. 2014. évi regisztrált borjúbejelentések, (NÉBIH+Kormányhivatalok)

Részletesebben

ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005. augusztus 1. 2300/8/2005. GYŐR 2005. október Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

Széchényi István: Magyarország kiváltságos lakosaihoz Túristvándi

Széchényi István: Magyarország kiváltságos lakosaihoz Túristvándi Rajtunk nem fog segíteni, de nem is segíthet senki más, csak mi magunk 2011.szeptember.30. Budapest Széchényi István: Magyarország kiváltságos lakosaihoz Túristvándi 1861 800 lakos 86 iparos 17 házicseléd

Részletesebben

A Juh Terméktanács 25 éve FM Budapest, november 10.

A Juh Terméktanács 25 éve FM Budapest, november 10. Dr. Kukovics Sándor Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet Stummer Ildikó Agrárgazdasági Kutató Intézet Tóth Péter Központi Statisztikai Hivatal Jávor Bence DUE Gentili Kft. A Juh Terméktanács

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Tanyafejlesztési Program AMIT A KISTERMELŐI ÉLELMISZER - TERMELÉSRŐL, ELŐÁLLÍTÁSRÓL ÉS ÉRTÉKESÍTÉSRŐL TUDNI ÉRDEMES

Tanyafejlesztési Program AMIT A KISTERMELŐI ÉLELMISZER - TERMELÉSRŐL, ELŐÁLLÍTÁSRÓL ÉS ÉRTÉKESÍTÉSRŐL TUDNI ÉRDEMES Tanyafejlesztési Program AMIT A KISTERMELŐI ÉLELMISZER - TERMELÉSRŐL, ELŐÁLLÍTÁSRÓL ÉS ÉRTÉKESÍTÉSRŐL TUDNI ÉRDEMES 2013. Előadó: Nagy Lászlóné projekt menedzser E-mail: bodor.zs@t-online.hu TÉMA MIT,

Részletesebben

A helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve I. ALAPADATOK

A helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve I. ALAPADATOK Szektor: Név: A helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve I. ALAPADATOK A helyszíni bejárás időpontja: A helyszíni bejárás helye: (település, utca, házszám) A helyszíni bejáráson a Védjegy hálózat által részt vesznek:

Részletesebben

TYÚK ÉS PULYKA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX IV.

TYÚK ÉS PULYKA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX IV. TYÚK ÉS PULYKA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX IV. 2007 HEN AND TURKEY PERFORMANCE TESTING CODE IV. 2007 Készítették a Kisállattenyésztési Kódex Bizottság alábbi tagjai: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Bleyer

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

A 2012/1. SZÁM TARTALMA

A 2012/1. SZÁM TARTALMA A 2012/1. SZÁM TARTALMA ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ EMLÉKEZÉS HUSZENICZA GYULA PROFESSZORRA SZARVASMARHA Földi J., Pécsi A., Abonyi-Tóth Zs., Kulcsár M., Huszenicza Gy.: A puerperalis metritis kialakulását befolyásoló

Részletesebben

TENYÉSZTÉSSZERVEZÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TENYÉSZTÉSSZERVEZÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TENYÉSZTÉSSZERVEZÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A tenyésztésszervezési támogatások filozófiája Előadás áttekintése A tenyésztési támogatások szükségességének

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása

Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Juhász Tamás Témavezető: Dr. Réczey Istvánné 2005 Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Fotó: Dr. Húth Balázs, Vágó Barnabás

Fotó: Dr. Húth Balázs, Vágó Barnabás Fotó: Dr. Húth Balázs, Vágó Barnabás 3 Tisztelt Olvasó! Az idei év őszén, 2011. szeptember 28. és október 3. között kerül megrendezésre az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás, az OMÉK.

Részletesebben

MEGOLDÁSOK. Kép forrása: www.origo.hu

MEGOLDÁSOK. Kép forrása: www.origo.hu FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT VERSENYFELADATOK MEGOLDÁSOK ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NÉBIH, OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET AZ ÉLELMISZEREK ÚTJA AVAGY HOGYAN KERÜLNEK ÉTELEINK AZ ASZTALUNKRA 1. Gondoljátok át, hol

Részletesebben

T P. TALENT - PLAN Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

T P. TALENT - PLAN Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. T P TALENT - PLAN Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Győr, Richter János u. 11. Tel: 96/418-373 Fax: 96/418-699 e-mail: talent_plan@arrabonet.hu MOSONSZENTMIKLÓS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 5/2005.(VII.1.)

Részletesebben

Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása

Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása GTTSZ Világpolitikai trendek 2014-2030 Budapest, 2014. május 21. Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása Horn Péter Milliárd fő A Föld népességének változása 1750-2010 között (Evans, 2001) Mérföldkövek

Részletesebben

81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról

81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról A 2009.06.07. óta hatályos szöveg Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. (2) bekezdésének e) pontjában

Részletesebben

Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola

Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola A KÉN-HIDROGÉN BIOKATALITIKUS ELTÁVOLÍTÁSA BIOGÁZBÓL SZUSZPENDÁLT SZAKASZOS ÉS RÖGZÍTETT FÁZISÚ FOLYAMATOS REAKTORBAN, AEROB ÉS MIKROAEROB

Részletesebben

Az eltérő élettani szereppel rendelkező zsírsavak vizsgálata háziállatokkal (OTKA T037963) ZÁRÓJELENTÉS

Az eltérő élettani szereppel rendelkező zsírsavak vizsgálata háziállatokkal (OTKA T037963) ZÁRÓJELENTÉS Az eltérő élettani szereppel rendelkező zsírsavak vizsgálata háziállatokkal (OKA 037963) ZÁRÓJELENÉS A pályázatban megfogalmazott kutatási feladatok három csoportjában végzett vizsgálatok eredményei a

Részletesebben

A 2012/8. SZÁM TARTALMA

A 2012/8. SZÁM TARTALMA A 2012/8. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Nemes Zs., Perišič, P., Szabára L., Gáspárdy A.: A szaporodási mutatókban jelentkező heterózis fajtaátalakító keresztezés során. 2. Az üresenállás hossza és az újravemhesülés

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK Doktori Iskola vezető és témavezető: DR. SCHMIDT JÁNOS egyetemi

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

A 2012/3. SZÁM TARTALMA. Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai

A 2012/3. SZÁM TARTALMA. Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai A 2012/3. SZÁM TARTALMA JÁRVÁNYÜGY Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai előfordulásáról / 132 SZARVASMARHA Szelényi Z., Kovács L., Bajcsy Á. Cs., Tőzsér J., Szenci

Részletesebben

Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója

Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója Tárgyszavak: ammónia, tejelő tehenek, zsírok, trágyatárolás,

Részletesebben

MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK. Péteri Adrienn Zsanett DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK. Péteri Adrienn Zsanett DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Péteri Adrienn Zsanett Témavezetők: Dr. Varga János, Egyetemi docens Dr. Vágvölgyi Csaba, Tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között. Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék

Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között. Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék Bevezetés Húsmarhatenyésztés jövője takarmányforrás: - kismértékben hasznosított

Részletesebben

MVH hírlevél 58. szám, 2013.január 25

MVH hírlevél 58. szám, 2013.január 25 MVH hírlevél 58. szám, 2013.január 25 Ön a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hírlevelének 58. számát olvassa. Hírlevelünkben az elmúlt két hét legfontosabb agrártámogatásokhoz kapcsolódó információit

Részletesebben

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK A faji sajátoss tosságok A tejágazat ökonómiai jellemzése Agrárgazdas rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK Késın érı állatfaj. Hosszú generáci ciós s intervallum. Egyet ellı állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó

Részletesebben

Mezőgazdasági tesztüzem i információk

Mezőgazdasági tesztüzem i információk XVI évfolyam 1 szám 2016 március ONOKKEL EGYUTT T R E N D C O O P KFT Mezőgazdasági tesztüzem i információk KEDVES ÜGYFELÜNK! 25 évesek lettünk! Ez a kor, ahogy az ember, Úgy egy családi vállalkozás életében

Részletesebben

WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE

WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE Keywords: rural development, grass farming, cattle farming, dairy cows. Joining the European Union has opened

Részletesebben

(Nem tartalmazza falusi vendégasztal során elkészített, értékesített ételek jó higiéniai gyakorlatát, az erre vonatkozó szabályokat)

(Nem tartalmazza falusi vendégasztal során elkészített, értékesített ételek jó higiéniai gyakorlatát, az erre vonatkozó szabályokat) Zömében a saját gazdaság elsődleges termelésén alapuló értékesítés céljából kisléptékű magánházi élelmiszer előállítás és értékesítés Jó higiénia gyakorlat útmutatója (Nem tartalmazza falusi vendégasztal

Részletesebben

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-

Részletesebben