A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE"

Átírás

1 A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken és a belső fogyasztás igényeinek ellátásához szükséges hús mennyiség csak importból fedezhető, még úgy is, hogy a belső fogyasztás kismértékben csökkent az utóbbi években. Új-Zéland, mint az EU legnagyobb és meghatározó beszállítója a vártnál kisebb mennyiségű húst tud idén a világpiacra vinni, ennek következtében a juhhús árának növekedése várható. A világpiacon az elmúlt évben a kérődzők húsának árában jelentős, több mint 23%-on növekedésre került sor, és ez a tendencia az előre jelzések szerint várhatóan tovább folytatódik. Tekintettel arra, hogy a gabonanövények árában is hatalmas arányú növekedés következett be 2010 júniusa és novembere között, az abraktakarmány fogyasztó fajok (sertés és baromfi) húsának növekedése is előre jelezhető. Sajnos, a magyarországi juhszektor a várakozástól eltérő tapasztalattal szembesült az EU csatlakozás után, és bár a támogatottsága az előző időszakhoz képest jelentősen nőtt, az messze elmaradt a piacain konkurenciát jelentő EU-15 tagállamokban meglévő támogatási színvonaltól. Ez az elmúlt években a létszám folyamatos csökkenéséhez vezetett, amiben a takarmány és az energia árak növekedése is szerepet játszott. Az ágazat infrastruktúrális ellátottsága, az alkalmazott tartástechnológia hatékonysága, a rendelkezésre álló termelést segítő gép és eszköz ellátottság elmarad a régi, versenytársnak számító EU tagállamok adottságaitól. Mindamellett, a dolgozói és tulajdonosi kör szakmai képzettsége elmarad a szükségestől, és az előbbre vivő új eljárások és technológiák befogadására és alkalmazására való innovációs készség is alacsonynak tekinthető az ágazatban. Ezen felül, a szerencsétlen privatizációs folyamatok következtében, jelentős mértékben bérelt területek gazdálkodásba való bevonására kényszerülnek a juhtartók. Ezzel együtt, az EU juhhús és kecskehús ellátásában az ágazatnak jelentős további lehetőségei lennének, persze nem 1

2 tömegárúval, mert ott komoly konkurenciánk van Románia felől, hanem kiváló minőségű, minősített, és címkézett termékekkel. Az egészségtelen eredmény gyógyításához, és a létszámcsökkenési folyamat megállításához olyan változtatásokra, támogatási és irányítási módosításokra van szükség az ágazatot illetően. Ezeket az elkövetkező egy éven belül el kell indítani ahhoz, hogy hatásuk az elkövetkező 25 évben érzékelhető legyen, és a mostantól számító évben hatásuk stabilizálja, az aktuális EU és világpiaci helyzetváltozásokhoz alkalmazkodó képessé tegye az ágazatot, illetve annak szereplőit. Ezek a javasolt változtatások részben beleillenek az EU jelenlegi szabályozási rendszerébe, részben a hazai, tagállami döntéstől függnek. A fentieknek megfelelően az alábbi szabályozási eszközök egy éven belüli bevezetésére és működtetésére van szükség. Ezeket részletesen tárgyaljuk a továbbiakban, így itt csak a főbb címszavakat említjük meg: az állomány csökkenésével kapcsolatos teendők keretében, a létszám csökkenés megállítása és tenyésztésbe állítandó állatok minőségi fejlesztése céljából az állományfiatalításhoz újra be kell vezetni a jerketámogatás rendszerét; a területhasznosításával kapcsolatos teendők keretében rendezni szükséges a gyepterületek szükséges és kötelező állatterhelési viszonyait; a tulajdonnal kapcsolatos teendők keretében rendezni szükséges a bérelt területek bérleti rendszerének jelenleg meglévő anomáliáit; a fajtahasználattal kapcsolatosan rendezni szükséges a tenyészállat előállítás értékviszonyait és a minősítés rendszerének javítását, valamint a termék minőség javításához szükséges fajtahasználatot; az előállított termékek minőségének javításához o a hús esetében a mások által termelt termékektől való megkülönböztetéséhez be kell vezetni a garantált minőségű magyar bárány címkét és az ahhoz szükséges minősítési rendszert; o a tejtermelésének fejlesztéséhez ismét be kell vezetni a tehéntejhez hasonló, között már kiválóan működött támogatási rendszert; - a magyar juhtej termékek minőségét garantáló címkézési rendszer bevezetésére 2010-ben már sor került; 2

3 a beruházásokkal és technikai fejlesztésekkel kapcsolatosan ki kell használni a fejlesztés támogathatóságában meglévő lehetőségeket; a munkahelyteremtéssel és megtartással kapcsolatosan tudatottá kell tenni, hogy a juh (és a kecske) tartása munkaerő igényes tevékenység, ezért ez többlettámogatást igényel, amelyhez meg kell oldani a képzési és továbbképzési feladatokat; a marketinggel és promócióval kapcsolatos feladatok keretében olyan termékismertetési programokat kell indítani, amelyek a hazai termékek jobb eladhatóságát és ismertségét segítik; a szervezettséggel kapcsolatos területen új feltételrendszer kialakítására és alkalmazására van szükség a támogatásban; ebbe beletartozik a közösségi tulajdonban lévő telepek kialakítása, a közösségi alapon működő minősítés és kereskedelem támogatása is; termelés gazdaságosabbá tételében a célzott és programozott termeltetési rendszerek bevezetése és működtetése kell legyen az igénybe vehető támogatások bizonyos részének feltétele; a támogatásokkal kapcsolatos teendők keretében rendezni szükséges az állattartással-, a minőségi termeléssel; a hatósági díjazással, a környezetvédelemmel; stb. kapcsolatos szabályozásokat; az ágazat minőségi fejlesztésével kapcsolatos fent felsorolt feladatok keretében a francia minta figyelembe vételével a munka teljes koordinálásával meg kell bízni az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet és a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum közös konzorciumát; az ágazat (juh és kecske) termelésszervezésével kapcsolatos feladatok keretében a Juh Terméktanácsnak meg kell kapnia az érdekképviselethez, a termelők szervezéséhez, valamint a termelés- és marketing (benne a promóció) szervezéséhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, valamint támogatásokat és ezek jogszabályi hátterét; az ágazat tenyésztés szervezésével kapcsolatos feladatok keretében a tenyésztés szervezése, a teljesítmény vizsgálat és a 3

4 tenyészállatok minősítése a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségének első számú feladata. A hazai juhágazat mérete, jelentősége, a nemzetgazdaságban betöltött szerepe A juh (és kecske) ágazatot a rendkívüli változatosság, és szétszórtság, alacsony létszámok és hozamok, hátrányos genetikai tulajdonságok, jelentős technikai és technológiai hátrányok jellemzik. A juh (és kecske) az az állatfaj, amelyik környezetvédelmi feladatokat ellátva termel első osztályú minőségű terméket (húst és tejet). Nem káros a környezetre - környezet terhelése a gazdasági állatok közül messze a legkisebb -, sőt annak fenntartásának egyedüli természetes eszköze. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nélküle (hiányában) nem számíthatunk megfelelő környezet védelemmel. Emellett része a kulturális örökségünknek. Legelőre alapozott tartása miatt a gyepek kultúr-állapotának megőrzésében és a tájkarbantartásban nélkülözhetetlen. Az ágazat vitathatatlan értéke, ebből eredően számos gazdasági és társadalmi externális hatással mérhető, melynek értéke kalkulálható megtakarításként jelentkezik: ilyen például a lakosság allergiás megbetegedéseinek és gyógyszerköltség valamint, a gyomok visszaszorításából eredő pollenszennyezettség csökkentése, amely a társadalombiztosításnál milliárdos megtakarítást jelent (Minden 5. ember szenved légúti vagy egyéb allergiában). Természet, és környezetbarát tartásából adódóan a juh speciális, funkcionális és terápiás élelmiszerek előállítására, mind a tej mind hústermékek esetében kiemelten alkalmas. Az ágazat jelentőségét növeli, hogy intenzitás és hasznosítási irányok tekintetében a legtöbb technológiai variációt teszi lehetővé, amelyek közötti költségkülönbsége többlet hozamokkal kiválóan ellensúlyozhatók. A juh, a mintegy 1,1 millió ha hazai gyepterület döntő hányadának (kb. háromnegyed részének) egyedüli gondozója és karbantartója. Egyes vidékek meghatározó foglalkoztatója a 4

5 juhágazat. A legnagyobb olyan ágazat, amely a feltétlen takarmánytermő területeteket (több mint 2 millió hektár) (gyep, tarló, szántóként való hasznosításra alkalmatlan területek) képes hasznosítani. Az ágazat Bruttó Termelési Értéke 12 milliárd Ft, ami a mezőgazdaságon belül 1%-ot, az állattenyésztésen belül 2%-ot jelent (ami a baromfi, sertés és szarvasmarha ágazat után a legnagyobb). A juhtermékek piaca az EU-ban keresleti, ami a magyar juhtermékek elhelyezését folyamatosan és stabilan garantálja. A juhágazat termékei, feldolgozottsági szinttől függően, nagy hozzáadott értékkel bíró, kiemelt árkategóriájú fogyasztási cikkek. Sajnos, a hazai hozzáadott érték alacsony szintje miatt, ezt az előnyt Magyarország ma nem tudja kihasználni. A juhágazat export orientált, a juhtermékek 90%-a exportra kerül, az ágazat adja az összes mezőgazdasági export 1,5 %-át (export árbevétel: millió Euro/év). A kecsketermékek mintegy 15%-a kerül exportra, a többit belföldi piacon fogyasztják el. A mintegy 1,1 millió anyajuh állománytól 2007-ben mintegy 726 ezer, 2009-ben pedig 650 ezer élőbárányt exportáltunk, mintegy 90%-ban olasz és görög, kisebb hányadban más országok piacaira. A hús exportunk az elmúlt 15 évben minimálisra zsugorodott. Ennek a piaci tárgyalási pozíció romlásban is jelentős szerepe volt. A juhszektor az állattenyésztési ágazatok közül a kibocsátáshoz viszonyított export teljesítménye és exportpotenciálja arányosan a legnagyobb. A hazai juhállomány döntő hányada (80-85%) merinó fajtába tartozik, annak szaporulat, hús és tejtermelési korlátaival együtt. Ennek genetikai fejlesztése (60%-ban alkalmazott célkeresztezések) elengedhetetlen a gazdaságos termelés megvalósításához. A jelenlegi kimutatott anyajuhonkénti (export szinten megmutatkozó) csontos-hús termelés éves szinten 6,5-7,0 kg, ami a genetikai és a technológiai fejlesztések hiányát, korlátozottságát és ezek javításának elengedhetetlenségét jelenti. A kecskeállomány 65-70%-a fajtába nem sorolt, alacsony termelési képességű állatokból áll, 5

6 ennek genetikai fejlesztése a megmaradás egyik alapvető feltétele. A hazai kutatási eredmények alkalmazása jelentős tartalékot jelentene az előrelépésben. Az élő bárányként való értékesítés elfedi a jelenlegi átlagos gyenge minőséget. Az S/EUROP vágott bárány minősítési rendszerben az értékesített állatok 60-80%-a a leggyengébb két osztályba kerülne, ami jelentős árhátrányt jelent már ma is az erősödő versenyben. A 60 ezerre becsült kecskeállománytól előállított vágógida alig 8-10%-a kerül exportra (minőségi és más gondok miatt). A végtermék előállításban rendelkezésre álló gyakorlatnak átadható kutatási eredmények alkalmazását segíteni kell. A juhtejtermelés az EU taggá válást megelőző években ( ) mintegy 40%-kal nőtt, majd azt követően jelentősen csökkent. A tejtermelés hasznosítása jelenthetné a juhtartás gazdaságossá tételének egyik meghatározó forrását, a jelentős (legalább 30-35%-os) hasznosult szaporulat növelés mellett. A juh és kecsketej és tejtermék előállításának jelentős korlátjának számít az a tejtermelő gazdaságok- és fejt juhok alacsony száma, valamint a fejt kecskék szétszórtsága. Az elmúlt két-három évben romlott az előállított tej minősége is, így annak felhasználhatósága is korlátozódott. Az ágazat termelőinek a szükségesnél alacsonyabb a képzettsége, esetenként nagyon is korlátozott a fejlesztési és innovációs készsége és képessége. Nincs megoldva a szereplők alap és továbbképzése. Az új és gazdaságosabb termelési formák és rendszerek, valamint tenyésztési- (keresztezés) és tenyésztés-szervezési (programozott termelés) eljárások alkalmazásának gazdaságosságot növelő hatásának hasznosítása alacsony arányú (néhány % mindössze). Ez alapvető változtatást igényel a képzésben és továbbképzésben, a technológiai és a K+F eredmények befogadásának fejlesztésében, amelyhez az ágazat számára elkülönített forrásokat kell biztosítani. Az ágazat gazdasági pozitív hatása a vidéki lakosság foglalkoztatásában, és helyben tartásában mérhető, ami a 7000 regisztrált juhtartóval és kb kecsketartóval együtt közvetlenül (vagy közvetve ezer) az ágazatból 6

7 élő ember jelent. Mindkét ágazatban jelentős genetikai, tenyésztési és technológiai gondok vannak, amelynek következményeként az átlagos gazdaságosság zömében a nulla körül mozog. E gondok szociológiai és társadalmi problémákat ugyancsak jelentenek, amelyek jelenleg is és ezek növekednek a közeljövőben. Ez együtt jár a rendkívüli szétaprózottsággal, és a piaci célok megvalósítása nehézségeinek kezelési problémáival. Az átlagos juhnyáj nagysága mindössze 141 anyajuh, ugyan ez a kecskeszektorban kevesebb, mint 10 egyed. A juhászatok mintegy %-a bérelt területen gazdálkodik, ami jelentős mértékben rontja a termelés gazdaságosságát. A kecsketartók esetében ez az arány hasonló szintet ér el. Törvényi szabályozásban biztosítani kell a birtok koncentrációt az optimálisabb méretek eléréséig. A juhágazat alkalmas: a kedvező mezőgazdasági adottságok kihasználására, a különféle vidéki térségek gazdasági, társadalmi és ökológiai adottságainak fenntartására, új termelési eljárások meghonosítására és egy olyan agrár ipari logisztikai rendszer működtetésére, amely képes az alapvető értékeket a legjobb piaci helyzetbe hozni. Része lehet egy olyan agrár-innovációs rendszernek, amely egyik oldalon a gazdaság prosperitását szolgálja, a másik oldalon pedig, vidékfejlesztő, beépülve annak gazdasági, társadalmi és kulturális vonulatába. A juhágazat a magyar agrárium helyzetének stabilizálását és a piaci feltételekhez való alkalmazkodást olyan fejlesztésekkel segítheti, amelyek a termelői és értékesítési rendszerek létrehozásának ösztönzését, tőkeellátottságuk javítását, fejlesztését, a termelő és feldolgozó kapacitások megtartását és növelését segítik elő a multifunkcionális mezőgazdaság optimális működése céljából. A fejlesztések másik fontos területét a termelői szervezetek együttműködéseinek támogatása, klaszterek létrehozása, a termékpályák menti kooperáció kiépítése, s a hozzájuk kapcsolódó regionális szaktanácsadói hálózat kialakítása jelenti, ez utóbbi elősegítheti a fiatal agrárszakemberek helyben tartását. 7

8 Sajátos ágazati szereplőinél fogva a juhászat innovatív készsége és képessége is jelentősen kisebb az agrárium átlagánál. A K+F kívánatos aránya a GDP mintegy 2%-ában lenne meghatározható, azonban jelenleg ez az érték az 1%-ot is csak alulról közelíti. Csak az üzleti siker motivációi hozhatnak helyzetbe egy-egy K+F eredményt, azokat, amelyek az ötlettől az eladható, extraprofitot tartalmazó végtermékig eljuthatnak. Az ágazat innovációra szükséges elkülönítve biztosítani a forrásokat, mert mind a feladatvállalásban, mind pedig a fejlesztési források megszerzésében hátrányban van az ágazat. A juhágazat fenti sajátosságainak figyelembe vételével elvégeztük annak SWOT analízisét, amelynek eredményét az első táblázatban foglaltuk össze. Az analízisben jól látható, hogy az erősségek néhány pontban foglalhatók össze, a veszélyek már nagyobb terjedelmet alkotnak, de igazából a gyengeségek és a lehetőségek adják a leghosszabb felsorolást. (2. táblázat). A lehetőségek egy része önállóan is jobb helyzetbe hozhat egy termelőt, egy kereskedőt, egy ágazati szereplőt, de a juhászat egészére vonatkozóan csak komplex intézkedéseknek lehet érdemi hatása. A gyengeségek kiküszöbölése, felszámolása, az erősségek jobb kihasználása, a veszélyek elhárítása és a lehetőségek megragadása ill. erősséggé konvertálása jelentheti a megoldás. Az elemzett tényezők természetesen nem azonos súllyal esnek latba az ágazat fejlődése, jövedelmezősége, működése szempontjából, de a köztük lévő kölcsönhatás olyan hatást gyakorolhat súlyától függetlenül az ágazatra, amely egészében veszélyezteti az ágazat versenyképességét. A juhágazat problémáit egy ún. probléma fa keretében foglaltuk össze (1. ábra), amelyre alapozva elkészítettük a juhágazat úgynevezett célfáját is (2. ábra), amelyen összefoglaltuk a juhágazat lehetséges és szükséges fejlesztési céljait. A következő lépés a források biztosítása kell, hogy legyen. 8

9 1. táblázat: A juhágazat SWOT analízise ERŐSSÉGEK Kedvező természeti adottságok Magántulajdonon alapuló gazdálkodás Bővülnek a juhokkal, kecskékkel hasznosítható területek Kedvező piaci helyzet (EU nem önellátó) Piac közelsége: élőállat szállítás, friss hús Speciális igényeket kielégítő termékek (friss hús, tejtermékek, öko-,bio-termékek) Működő, EU-konform jelölési és nyilvántartási rendszer Megfelelő GYENGESÉGEK A juh támogatások jelentősen elmaradnak az EU-s lehetőségektől EU-s kecsketámogatás hiánya Elavult, korszerűtlen épület, infrastruktúra, technológia Kedvezőtlen birtokszerkezet (telep - legelő - állat tulajdon) Termelői tőke hiánya Alacsony termelési hozamok (szaporulat, hús, tej, gyapjú) Gyenge termék minőség (hús) Elaprózott termelés, Elhanyagolt fajta és tenyésztés politika Hiányzó termeltetési rendszer Takarmányozási hiányosságok Szakosított hús és tejtermelő rendszerek hiánya Szakmai ismeretek hiánya, gyenge innovációs készség, Alacsony társadalmi presztizs, munkaerőhiány Alacsony munkaerő és területi hatékonyság Gyenge legelő gazdálkodás 6 hónapos belső takarmányozási szükségesség Magas járulékos költségek Egy termékűség (hús), egy meghatározó piac, szűk termékkínálat, alacsony feldolgozottság Szervezetlen termelés és értékesítés, lánckereskedelem 9

10 állategészségügyi helyzet Környezetvédelem Megfelelő állategészségügyi helyzet Tartalékok a hasznosítható területben, az ellátatlan piacban Húsfeldolgozók hiánya Aktív termelői csoportok és ágazati összefogás hiánya Alacsony belső fogyasztás A piackutatás és marketing munka hiánya Vagyonvédelem, biztonság bizonytalansága Személyfüggő, legkevésbé technologizált ágazat LEHETŐSÉGEK 2 millió juh számára alkalmas gyepterület EU támogatások jövedelmezőségi helyzet javítása Munkanélküliség szabad munkaerő Juh-kecske termékek EU piacainak megtartása, bővítése, új EU és 3. országbeli piacok Egészséges táplálkozás, biogazdálkodás és a környezetvédelem előtérbe kerülése Szigorodó környezetvédelmi, és gazdálkodási követelmények az EU-ban Termelői csoportok, erősebb összefogás közvetlen értékesítés VESZÉLYEK Alacsony jövedelmezőség Belső piac hiánya nincs jelentős belső fogyasztás Elszakadás a legelőktől (bérleti díjak növekedése, legelők állat nélkül tartása feltétel nélküli támogatás) Szigorodó állategészségügyi, állattartási és környezetvédelmi szabályok 10

11 Termékek hazai piacának bővítése Tartási-tenyésztési technológia fejlesztése Takarmányozási színvonal növelése Javított legelő gazdálkodás Erősödő környezetvédelem növekvő ökotermék hányad, Termelési színvonal, hatékonyság növelése Programozott termelés bevezetése, jobb integráció kialakítása Termékek minőségének javítása A termékek feldolgozottsági szintjének javítása (hús, tej, gyapjú) A piaci igényekhez igazítható minőségi árualap előállítás Fajta, takarmányozás, technológia, termék és minőség összhangjának megteremtése Új genetikai módszerek bevezetése a tenyésztésben és génmegőrzésben Erős marketing és promóció javuló külső és belsőpiaci értékesítés Fogyasztói igények kiszolgálása és befolyásolása Minőség javítást ösztönző támogatások Speciális termékek 11 Állategészségügyi veszélyek (prion, Q-láz, kéknyelvűség) Élőállat szállítás további szigorítása Elöregedő juhállomány és munkaerő Erőviszonyok kiéleződése, elsősorban az újonnan csatlakozó országok révén Fogyasztói szokások változása Földtulajdonosnak való iszolgáltatottság Költséghatékony konkurencia az EU piacon Támogattoságban meglévő elmaradás az EU-15-höz képest Támogatottság csökkenése, változása, megszűnése Külső piaci kiszolgáltatottság, gyeng marketing munka Magyarország kis alkuereje a világpiacon Belvíz- és árvíz

12 12

13 Okozat Gyengülő ágazati presztízs Társadalmi Szociális - problémák Elöregedő termelői réteg Fokozott máshova át nem konvertálható vidéki munkanélküliség Vidék lakosságmegtartó képessége alacsony Alacsony tőkevonzó képesség 1. ábra: A juhágazat problémafája Gazdasági - Környezeti problémák Életminőség romlása Növekvő tájfenntartási egészségmegörzési költségek, kihasználatlan gyepterületek Vállalkozások megszűnése, a táj és a gyepek leromlása Kedvezőtlen fajtaszerkezet alacsony hozamok Ágazati -Piaci problémák Piaci kiszolgáltatottság növekedése, Alacsony koncentráció és a termelői összefogás hiánya - versenyképtelenség A termelés, kereskedelem ellehetetlenülése Magyar juhágazat versenyképessége tovább gyengül, hozzáadott értékben, innovációban alacsony hatékonyságú így hosszútávon nem fenntartható A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOKRA ÉS KIHÍVÁSOKRA NEHEZEN REAGÁLÓ ÁGZAT Gyenge kapcsolat az ágazati Árualap hiánya, gyenge minősége Fajtahasználat Erőforrások eltérő tulajdonlása Erőforrások (gyepek, férőhely) kihasználatlanság Vertikális a szemlélet hiánya Magas hozzáadott értékű (funkcionális) magyar élelmiszerek hiánya Konzervatív szemlélet Alacsony feldolgozottságú termékek Hozamok csökkenése, minőség romlása Szakmai képzettség hiánya Csekély hozzáadot t érték Vidéki területek elgyomosodása, elhanyagoltsága keresztezések, mesterséges termékenyítés elmaradása, hiánya K+F alul finanszí- Vertikális és horizontális integráció alacsony K+F eredmények iránti bizalmatlanság Vagyonvédelem többletköltsége Mintaüzemek hiánya és marketing munka hiánya Termőföld és legelő állapotát károsan befolyásoló hatások Feldolgozó kapacitás hiánya Információhiány a mg.-i erőforrásokról és környezetről, piacról Kutatás és gyakorlat kapcsolatának nem megfelelő szintje Működő modellek hiánya Innovációs igény nehezen megfogalmazható Alacsony ráfordítás-hatékonyságú mg. nincs belső puffer-kapacitás az alacsony 1 főre jutó fogyasztás miatt Jogszabályi környezet elégtelensége (ideális méret kialakítása Forráshiány Korszerűtlen infrastruktúra (technológiák, épületek) Dinamikus vállalkozások hiánya Integráció hiánya Együttműköd ések hiánya Alacsony piaci részvétel Ellenérdekeltsé g a termékpálya szereplői között Ok Erőforrások (föld, tőke, munkaerő) Takarmányozási és legeltetési technológia Információ, ismeretek Termelés - Finanszírozás Együttműködés 13

14 2. ábra: A juhágazat fejlesztési célhierarchiája: Átfogó célok Mezőgazdaság teljesítőképességének növelése Munkahelyteremtés és -megtartás Hozzáadott érték növelése Tájfenntartási szempontból is fenntartható mezőgazdaság Versenyképesség javítása Racionális erőforrás hasznosítás Stratégiai cél Az ágazat erőforrásaira alapozott versenyképes, innovatív juhágazat megteremtése Specifikus célok Elvárt eredmények Tevékenys égek 1. Magas hozzáadott értékű márkázott juhtermékek előállítása 1.1. Külföldi piaci pozíciók javítása Az olasz egypiacosság megszüntetése Márkázás Funkcionális juhtermékek piaci bevezetése Marketing eszközök Specifikus horizontális cél 6. A fejlesztések támogatása 1.2 Belső fogyasztás növelése Marketing eszközök alkalmazása Minőségi magyar bárány védjegy bevezetése Termék szortimentum Elvárt horizontális eredmény 6.1. Az eredmények piacosítása és 2. Hízlaló, vágó és feldolgozó kapacitás bővítése és fejlesztése 2.1 Juhvágóhidak és húsfeldolgozók létesítése Igény szerinti és speciális vágási technológiák alkalmazása (arab, kóser), ütemezett vágások Bérvágóhídi üzemeltetés Speciális kiszerelésű, ízesített és csomagolt termékek piaci bevezetése 2.2. Juhtejfeldolgozó kapacitás növelése és a termékskála bővítés Pre és probiotikus tejtermékek Idényszerűség csökkentése Tartósítás, ízesítés, kiszerelés, csomagolás alkalmazása Nyomon követhetőség, termékazonosítás Horizontális tevékenységek Infrastrukturális háttér fejlesztése Szaktanácsadási háttér fejlesztése Humánerőforrás-háttér fejlesztése 3. A legeltetéses állattartás révén a megfelelő gyephasználat és tájfenntartás biztosítása 3.1. Gyepgazdálkodási technológiák alkalmazása, Tájkarbantartási Legeltetési technológiák alkalmazása Legelők gyephozamának hozam növelése (öntözés, műtrágya ) Kultúrtáj karbantartására alkalmas legeltetési 4. Termelési és fajtaszerkezet javítása 4.1. Tenyésztési programokhozamnövelés Hasznosítási irányok szerinti fajtahasználat és tenyésztés Keresztezések Mesterséges termékenyítés és minőségi szaporító anyag használat Termelési szinthez és 5. A föld, a tőke, a munkaerő, információ és a szakismeret alkalmazása 5.1. Állomány, birtok koncentráció növelése. Képzési programok kialakítása Jogi, szabályozási háttér illesztése az ágazati érdekekhez Szakirányú juhászképzés A termékpálya szereplőinek érdekharmonizációja, együttműködése TCS-k és klaszterek Jelmagyarázat: Szinergia, Ráépülés 14

15 Az EU juh- és kecskehús termelésének jellemzői A létszám Az elmúlt öt évben egy folyamatosan csökkenő tendencia érvényesül az EU juhállományában. Ez a csökkenés a legtöbb tagállamra igaz, amely alól Olaszország (minimális növekedés) és Románia számít kivételnek (csatlakozástól évi egy milliós növekedés). Az utóbbi esetében alapvetően az adminisztrációs számok pontosítása következett be. A teljes Unió juhlétszáma azonban a 2004-es és 2007-es kibővítés ellenére folyamatosan csökken, ami a fő tartó tagállamokban zajló tendenciák következménye. Az EU teljes anyajuh létszáma 2009-ben 68,5 volt, és 2010-ben várhatóan 66,5 millió lesz. Ha csökkenős sorrendbe állítjuk az egy milliónál nagyobb létszámot tartó, akkor a következő sorrendet kapjuk: EK, Spanyolország, Románia, Görögország, Olaszország, Franciaország, Portugália, Írország, Németország, Bulgária, Hollandia és Magyarország. A csökkenés különösen szembetűnő a két legnagyobb juhtartó ország (Spanyolország és Egyesült Királyság EK) esetében. Spanyolország adta az EU bárányhús termelésének legnagyobb hányadát létszámban között (29,4 %), ugyanakkor e termelés tonnában kifejezve kisebb mennyiséget tett ki. Az EK termelése létszámban csak 24,6%-ot ért el, ami tonnában kifejezve 32,6% volt a fenti időszakban. Az egyéb tagállamok adták létszámban (46,1%) és tonnában (44,9%) az összes termelés többi hányadát. Spanyolország báránytermelése 2008-ban (13,5 millió egyed) csökkent az EK adata (17,5 millió egyed) alá. Az előbbi létszáma idén 12 millió körülire csökken, az utóbbi létszáma még meghaladja a 15,5 millió egyedet. A tonnában mért teljesítmény között meghaladta a 350 ezer tonnát az EK esetében. Az érték 2001-ben nagyot zuhant (száj és körömfájás járvány 260 ezer tonna), majd a 2005-ig tartó (330 ezer tonna) lassú emelkedést követően a visszaesés jellemzi mára az ágazatot ( ezer tonna). Az közötti időszakban Spanyolország termelése 2002-ben érte el maximumát (240 ezer tonna), ami folyamatos csökkenéssel idén elérheti a 135 ezer tonnát. A visszaesés tehát hatalmas mindkét nagy juhtartó államban, de a folyamat a többi tagállam esetében (kivételektől eltekintve) is nyomon követhető. A kecskeállományban nem voltak ilyen szélsőséges változások az elmúlt két évtizedben. A jelenlegi nőivarú állomány létszáma 13 millió 15

16 egyedre tehető. Az utóbbi években itt is tetten érhető a létszám csökkenés EU szinten, de Franciaországban, Olaszországban és Romániában jelentős, Hollandiában és Németországban kisebb növekedés következett be a kecsketej és tejtermék iránti igény emelkedése és szerencsés divattá válása miatt. Ezzel együtt a növekedés Franciaország esetében már elérte a túltermelési szintet. A legnagyobb kecskeállomány, csökkenő sorrendben, a következő államokban található: Görögország (4,8 millió), Spanyolország (2,9 millió), Franciaország (1,2 millió), Olaszország (1 millió), Románia (1 millió), Portugália (0,5 millió), Hollandia (0,4 millió), Bulgária (0,35 millió). A juh és kecskehús fogyasztás Az EU-ban felhasznált juh és kecskehús mennyisége a folyamatos csökkenés eredményeként már 2009-ben 1,2 millió tonnára apadt, és a visszafejlődés 2010-ben is folytatódik. A legutóbbi csatlakozások óta tartó tendencia az 2. táblázatban jól nyomon követhető. Ennek eredménye a csökkenő önellátottsági szint is. 2. táblázat: Az EU juhhús termelésének főbb jellemzői (x1000 tonna) Megnevezés Juhhústermelés Kecskehús termelés Juhhús és kecskehús import Összes fogyasztás Önellátottság 80,8 79,8 78,9 77,9 % Forrás: DG AGRI A belső vágásban felhasznált nehéz súlyú bárányok vágott test súlyában 2005-től enyhe csökkenés következett be, jelenleg 17 kg körüli értékre tehető EU szinten. A könnyű bárányok átlagos vágott test súlya 11 kg körül stabilizálódott az elmúlt 5 évben. 16

17 Az árak Az EU juh és kecskehús piaci adatait alapvetően a húsárak határozzák meg. A könnyű bárány árak óta folyamatosan növekedtek (EU átlag), és az elmúlt évben ez a növekedés különösen jelentősnek bizonyult 2009-ben. A minimum és a maximum árak között mintegy 200 euro különbség volt az adott periódusban, amely különbséget csak kis mértékben fedte el az átlag érték. Az év folyamán jelentős változás követhető nyomon az árakban: az év elejei 720 euro/100 kg vágott test árszintről nyár közepére 550 euro/100-ra csökken, majd év végére ismét 700 euro/100 kg szintre emelkedik. A nehéz bárány ok piaci árában jelentős eltérések voltak (és vannak) az egyes tagállamok között, amely különbség Románia csatlakozásával jött létre. Az eltérés akkora, hogy az EU az árértékelésben a romániai árakkal és a nélkül is elkészíti elemzését, amelyben a romániai árak külön is szerepelnek. Az utóbbiak euro / 100 kg nyakalt törzs körül változnak, amely érték euróval csökkenti az EU-27 átlagárakat az EU-25-höz képest. Az utóbbiak esetében az év elejei 420 euro/100 kg átlag vágott test ár nyár elejére 520 euro/100 kg-ra növekszik, majd október végétől ismét intenzív növekedésnek indul és eléri az év eleji szintet. Amíg a könnyű bárányok piacán az olasz árak (2009-es átlagár 613,1euro/100 kg a magyarországi átlagár 523 euro/100 kg volt) a legmagasabbak, a nehéz bárányok esetében a francia árak messze meghaladják (2009-es átlag ár 575 euro/100 kg vágott test) a többi meghatározó tagállam árait. Az import és export Az importált juhhús havi mennyisége is havi különbséget mutat, a legnagyobb mennyiség márciusban érkezik a 3. országokból, főleg Új- Zélandról. Az import mintegy 70-75%-át a fagyasztott hús, 20-22%-át a friss hűtött hús teszi ki, a többi főleg hústermék. Az EU jelentős mennyiségben exportál is juhhúst, sőt, élőjuhot is. Az exportban a fagyasztott hús a legnagyobb hányadot teszik ki, és jelentős a friss hűtött hús aránya is. Emellett belsőséget, és nagyobb mennyiségben faggyút exportál harmadik országokba. 17

18 Az import döntő hányada Új-Zélandról (86%) és Ausztráliából érkezik (7%), az export pedig legnagyobb hányadban Horvátországba (20,9%), Libanonba (13,8%) és Svájcba kerül (9,8%). Az előrejelzések Az előre jelzések szerint a bruttó és nettó belső termelés 2015-ig egyaránt folyamatosan tovább csökken, az élőjuh import és export változatlan szinten marad. Az importban minimális növekedésre lehet számítani, míg az export azonos szinten marad. A belső fogyasztás enyhe fokozatos csökkenésére lehet számítani, ami az egy főre jutó mennyiségben 2,5 kg-ra való visszacsúszást feltételezi. Ezen belül az EU-12 átlagértéke 0,8 kg körüli, míg az EU-15 adata 2,9 kg körül stabilizálódni látszik. A létszám és a fogyasztás csökkenéssel párhuzamosan nőttek a könnyű és nehéz bárány (vágott test) árak az EU piacain. Ezek stabilak maradnak, esetleg kismértékű csökkenés várható a következő időszakban. Az import kvóták nőttek 2009-ben, de ezeket csak 90%-ra töltötték fel alapvetően az új-zélandi gondok miatt. Ez a helyzet 2010-ben módosul, mert a termelési feltételek javultak és több bárányhús (és kecskehús) érkezése várható Új-Zélandról. A hazai juhhústermelés és értékesítés a hazai, az EU és a 3. országok piacain A megtermelt hús mennyisége A magyarországi juh- és kecskehús termelési, kereskedelmi és fogyasztási jellemzőit a táblázatban foglaltuk össze. A táblázatban bemutatott adatok a Juh Terméktanács, a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, valamint a KSH adatainak összesítése alapján készültek el. Az összesítés eredményeiből jól látható, hogy az első EU tagsági évünket követően elindult a legújabb létszámcsökkenési folyamat, amelyet az állatkivágások növekvő száma miatti emelkedő húskibocsátási adatok is jellemeztek az utóbbi három évben (3. táblázat). A létszám csökkenés természetes velejárója az exportra kerülő állatok számának fokozatos csökkenése. Az importált élőjuh létszám, az 18

19 exportált és importált juhhús mennyisége minimálisnak tekinthető. Ezzel együtt a juhhús exportban az elmúlt években kisebb növekedés indult el, amely az emelkedő, de még relatíve kis mennyiségű japán export mellett, az osztrák piacra kerülő juhhús mennyiségének növekedése eredményezett. Az értékesítési árakban emelkedő tendencia figyelhető meg az utóbbi években a nehéz bárányok esetében, míg a könnyű bárányok ára enyhén hullámzónak tekinthető. A létszámcsökkenési folyamat megállítása és visszafordítása lehet az ágazati pozíció megtartásának egyedüli megoldása. Ez viszont a jelenlegi állami érdekeltségi viszonyok és szerepvállalás átértékelését, a támogatások EU adta keretek közötti újra gondolását teszi szükségessé. A külső piac Tekintettel arra a tényre, hogy az EU önellátottsága fokozatosan csökken, valamint, hogy a harmadik országokból való beszállítás nem tud a csökkenéssel párhuzamosan növekedni, a hazai előállítású juhhús elhelyezési lehetősége az Unión belül adott. A 85-90%-ban Olaszországi piacokra történő szállítás (mellette Görögország 5-8%) bizonyos kiszolgáltatottságot jelent a kis súlyú bárányok piacán. A nagy súlyú bárányok piacán távolról sem vagyunk a lehetőségek kihasználásának kezdetén túl. A francia piacra való betöréshez azonban a jelenlegi átlagos minőségnél lényegesen jobb árut kell előállítanunk és azt főleg az év második felében kell biztosítanunk. A német és az osztrák piacon való jelenlétünk jelentős marketing munkával növelhető, de a minőség javítása itt is kulcskérdés. Új lehetőséget jelent a japán piac, amelynek bővíthetősége jelenleg nem ismert, de fizető képessége kiváló, és ennek igényét is csak kiváló minőségű áruval lehet kielégíteni. A jelenlegi élőállat értékesítési rendszerünk sok kívánni valót hagy maga után, többek között a minőség vegyességének javítási kényszere kisebb az elvárhatóságnál. Amennyiben az állatvédelmi követelmények a vágott bárány szállítása irányába tolják el az értékesítést, akkor a jelenlegi árumennyiség a mostani minőségi jellemzőkkel csak lényegesen alacsonyabb áron lesz értékesíthető. A minőség javítása és márkázás elemi igény a javulásban. A nagyobb hozzá adott értéket jelentő darabolt, csomagolt, konyhakész termékek piacra vitele irányába indul el az ágazat, az a jobb 19

20 minőségi követelmények mellett jobb marketing munkát és valódi (nem jutalékos) kereskedelmet igényel. A belső piac A fennálló belső fogyasztást messze meghaladja az előállított juhhús mennyiségét, ami azért nem meglepő, mert Magyarország évszázadokra visszamenően alapvetően a nyugat és dél-európai piacokra termel juhhúst. Ezért fordul az elő, hogy hazánk önellátottsága a legnagyobb szintet éri el az EU-ban. Ehhez természetesen hozzájárul az a tény is, hogy az egy főre jutó belső juh és bárányhús (benne a kecskehús) fogyasztás évtizedek óta nem mozdul el a 0,3 kg/fő / év szinttől. /Az utóbbi években megnövekedett fogyasztás a lakosság csökkenésének, valamint a házi vágások adatainak pontosabb ismeretének eredménye./ Az alacsony fogyasztás oka részben a városi léttel (fehérhús /baromfi/ fogyasztására irányuló reklám dömping a médiában, stb.), részben az ismeretek- (elkészítési receptek köztudatból való kiesése), részben a megfelelő kiszerelés és csomagolás- (egy-két-négy főre készült adagok), részben a megfelelő szintű promóció és marketing hiányával magyarázható. Ezek mellett két meghatározó tényezőt is meg kell említeni. Az egyik az ár, a másik a fizetőképes kereslet. Azt tudomásul kell venni, hogy a bárányhús prémium húsnak tekinthető és tekintendő, ami azt jelenti, hogy a világ fejlett részén a legdrágább húsféle. Ez hazánkra is igaz, mert az árban a mindennapi fogyasztást tekintve a bárányhús nem tud versenyképes lenni a baromfi és sertéshússal. Erre a termékre a hazai lakosság felső 10-15%-a lehet vevő, aki a minőséget, a manapság több mint divatos ökológiai előállítási módszer szabta biztos egészségügyi hátteret és az ennek következtében előálló árat meg tudja magának engedni. A juhtejtermelés és hasznosítás A felvásárolt és feldolgozott juhtej mennyisége 1970-ben érte el az elmúlt 60 év csúcspontját (22,9 millió liter), az utána következő években a tejtermelés lényegesen kisebb mennyiséget ért el. Az as hullámhegy (10,8 millió liter) utáni visszaesés 1995-re 1,1 millió litert eredményezett. A juhtejtermelők összefogása és az első osztályú minőségű juhtej termelésének támogatása ( ) a termelés 50%- os növekedését eredményezte. A tejtermelés az EU taggá válást követően 20

21 (a minőségi támogatás megvonása miatt) jelentős mértékben (egy millió liter alá) visszaesett. A 2010-ben felvásárolt hazai előállítású juhtej mennyisége kis mértékben meghaladta a 2009-es év eredményét, és elérte a litert. A hatvan évvel ezelőtti több mint 60%-os juhtejtermelési hasznosítással szemben manapság a hazai anyajuhállomány 5-8%-át fejik, mintegy 50 üzemben. Az ágazat szervezettsége és saját védelmi rendszerének eredményeként létrejött a közös logó (Garantált minőségű, magyar juhtej termék ), amelyet 2010-ben be is jegyeztek, és amely rendszerben ellenőrzött tagként részt vevő, és garantált minőségű, kizárólag hazai termelésű juhtej termékek megkülönböztető, védett jelölésére szolgál. A rendszerben jelenleg négy feldolgozó és az ország juhtej termelőinek 95%-a van jelen. Az országba évi tonna juhtej termék érkezik, amelynek nagyobbik hányada inkább imitációnak nevezhető, mert juhtej tartalma még a 25-30%-ot sem éri el. Ennek ellenére az ára miatt a kereskedelmi láncok ezt (szlovák bryndza) favorizálják, mert szerintük a vevőt a valódiság kevésbé az ár jobban érdekli. A fenti probléma ellenére a juhtej termékek értékesíthetők az országban, és a közös, eredetet és minőséget jelentő logó használata már a 2010 nyár közepi bevezetése óta érzékelhető pozitív hatást gyakorolt a fogyasztói keresletre és érdeklődésre. Bár a juhtej termelése jelentős mértékben javítja egy-egy juhászat jövedelmezőségét (helyenként a húsbevétel szintjét is meghaladja), még is számos nehézséggel kell szembe nézni e területen. A juhtej termékek ára az elaprózottság és a termelői szétszórtság miatt jelentős hányadú szállítási költséget foglal kényszerűen magába. A termelési körülmények jelentős mértékben befolyásolják a tej minőségi tulajdonságait, és ezzel az átvételi árát is. Ezen felül a kiöregedés következtében egyre fogy a tejtermelésre vállalkozó juhászok száma. A jobb fajta használat, okszerűbb takarmányozás és a gépesítés segítene a helyzeten, de ennek forrás háttere nem mindenütt teremthető meg. 21

22 A helyzeten a minőségi támogatás ismételt bevezetése sokat segíthetne. A minőségi juhtej támogatására a tehéntej támogatásához hasonlóan lehetőség van az EU-n belül is az EMVA 69. cikkelyének keretében. A nemzeti boríték 10%-ából az első osztályú minőségű juhtej termelésének támogatásához szükséges összeg nem haladná meg az évi ötven millió Ft-ot, ami a teljes ilyen céllal felhasználható keret minimális hányadát teszi csak ki. A gyapjútermelés és hasznosítás Az elmúlt tíz évben a hazai gyapjútermelés folyamatosan csökkent, a mélypontot 1997-ben érte el, amikor az éves termelés t alá csökkent. Az ezt követő években folyamatosan, kis mértékben növekedett a termelés, és napjainkra megközelíti a tonnát ben a gyapjú ára jelentős (2009-es Ft/kg-os árhoz képest 35-50%-os) növekedést mutatott a nemzetközi növekvő kereslet hatására, de az ágazat jövedelmezőségére ennek minimális hatása volt. A bőr és gerezna A hazai bőr és prémtermelés nem nagy jelentőségű, mivel a bárányok túlnyomó többsége élve hagyja el az országot. Mindenesetre a panofix prém - mint eredeti magyar termék - előállítása az esetleges hazai vágások növekedésével nagyobb jelentőségűvé válhat. A nyers bőr világpiaci ára rendkívül nyomott, főként a távol-keleti árudömpingnek köszönhetően, mellyel az EU fejlett bőriparával rendelkező országai is nehezen küzdenek meg. A trágya A juh trágyája, mint melléktermék, szintén értékes lehet, különösen speciális feldolgozás esetén és a termőföldek természetes táperőforrás utánpótlásának céljából. A keletkező trágyát nem veszélyes hulladéknak kellene tekinteni, és jelentős adminisztratív és tárolási előírásokkal sújtani. 22

23 A bevételi arányok A juhágazat árbevételében nem egyforma súllyal szerepelnek a termékek, ezért egy hús-gyapjú termelésű állomány esetében az árbevétel 96%-a a vágóbárány értékesítésből, 4%-a a gyapjúból származik. A tej-hús-gyapjú termelő populációk esetében az árbevétel 45% a tej, 53% a vágóbárány, míg 2% a gyapjú értékesítésből származik. Ebből is kitűnik, hogy az árbevétel döntő hányadát, legtöbb esetben szinte teljesen a vágóbárány értékesítésből származó bevétel biztosítja. Tenyésztői oldalról a jövedelmezőség javításának a legfőbb eleme a szaporaság és az értékesített bárányszaporulat növelése. Így tehát a legfontosabb termék az élő vágójuh és a juhhús, amely elsősorban exportra kerül. 23

24 3. táblázat: A magyar kiskérődző szektor főbb hústermelési jellemzőinek alakulása Megnevezés (f) Kecske létszám ,000 65,000 58,000 55,000 Anyakecske és fedeztetett nőivarú növendék létszáma ,000 36,000 36,000 35,000 Juhlétszám ,000 Anyajuh és fedeztetett nőivarú növendék létszáma , , , , ,000 Összes belső termelés (1 000 tonna) ,245 9,221 9,496 9,700 Importált élő állat (000 tonna) ,109 0,885 0,575 0,600 Exportált élő állat (1 000 tonna) ,627 6,888 6,821 7,000 Exportált élőállat (egyed) Importált juhhús (1 000 tonna) ,148 0,226 0,184 0,180 Exportált hús (1 000 tonna) ,083 0,044 0,070 0,080 Belső fogyasztás (kg/fő/év) ,28 0,34 0,34 0,34 Lakosság (1 000 fő) Önellátottság (%) , , , ,294 Nehéz bárányok ára (13.1 kg vágott test felett) (100 kg vte) , Könnyű bárányok ára (=>13.0 kg vágott test) (100 kg vte) Vte = vágott test egyenérték) f - előrejelzés

25 Forrás: Készítette Kukovics Sándor az EU Forecast Group for Sheep Meat and Goat Meat, (EU Juhhús és Kecskehús Előrejelző Munkabizottság) értekezletei számára, között; az Agrárgazdasági Kutatóintézet (Stummer Ildikó) és a KSH (Tóth Péter) munkatársaival való együttműködésben ( ), a Juh Terméktanács, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség és a Magyar Kecsketenyésztők Szövetsége ( ), a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége (2010), valamint a KSH, és az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján 4. táblázat: A nyilvántartásban szereplő juhtartó üzemek és az általuk tartott juhok számának alakulása Megnevezés Tenyészetek száma Összes juhlétszám (x1000) Anyajuh létszám (x1000) Évek Forrás: Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége,

26 5. táblázat: A juhállomány alakulása a KSH júniusi felmérésének előzetes eredményei szerint (x1000 egyed) Időpont Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Juh összesen Összesen Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Anyajuh összesen Összesen június június június december június június 1-jei állomány a június 1-jei állomány százalékában 92,8 76,6 78,6 92,9 73,6 75, június 1-jei állomány a december 1-jei állomány százalékában 100,7 80,6 83,1 99,1 74,4 77,2 Forrás: KSH,

27 A hazai juhágazat felépítettsége, és adottságai; Az elmúlt két évtizedben kialakult ágazati szerkezetre a meglehetősen nagy szétszórtság, és az üzemi méretek szélsősége a jellemző a juhászatban és a kecskeszektorban egyaránt. Az ágazat mérete A juhágazat mérete az EU csatlakozást követően folyamatosan csökken, aminek számos oka van. Ezek közül meghatározó a gazdaságtalan termelés, ami az alacsony termelési színvonal, és kedvezőtlen gazdasági környezet következménye. A juhlétszám jelentős változáson ment keresztül. Az 1995 és 1999 között intenzív növekedés következett be, amit egy jelentős csökkenés követett 2002-ig. Ezt a hullámvölgyet az EU taggá válás várakozásának növekedése követte 2004-ig, majd azóta folyamatos csökkenő tendenciának lehetünk tanúi. A juhtartók száma az 1990-es évtized végén meghaladta a at, 2010-ban pedig, már a at sem érte el. A kecske szektor mérete alig éri el a juhlétszám egy tizedét. A kecskelétszám fokozatosan növekedett igaz csak kis mértékben az EU csatlakozást megelőző években, és folyamatosan csökken azóta. A jelenlegi létszám is csak becsülhető, mert a kecsketartók nagyobbik hányada nem szerepel semmilyen nyilvántartásban. Az összes anyakecske létszám ezerre tehető 2009 elején, öt éve ezt a létszámot egyedre becsülték (az összes kecske létszámot ekkor re tették). A juhágazat létszám adataiban továbbra is fennáll a KSH és a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSZ) kimutatásában meglévő különbség. Ezt a különbséget a KSH júniusában indított mezőgazdasági felmérésének eredménye és az MJKSZ 2010-es kimutatása mutatja meg részleteiben (4. és 5. táblázat). Az előbbi a normatív nőivarú támogatási jogosultság ellenőrzésekor megállapított ENAR nyilvántartásban szereplő anyajuh és éven felüli korú jerke létszámát tartalmazza, az utóbbi pedig a nyarán elvégzett mezőgazdasági összeírás előzetes eredményeire épül. Az utóbbi szerint a juhállomány június 1-jén meghaladta az egymilliót, az anyajuhok száma 747 ezer volt. A juhok száma

28 ezerrel, az anyajuhoké 221 ezerrel kevesebb a tavaly decemberinél. Egy év alatt a gazdasági szervezetek juhállománya 12 ezerrel, az egyéni gazdaságoké 263 ezerrel csökkent. A gazdasági szervezetek anyajuhállománya 8 ezerrel, az egyéni gazdaságoké 230 ezerrel lett kevesebb az elmúlt 12 hónap folyamán. A juhállomány közel 85 százalékát az egyéni gazdaságokban tartották. Az állomány fogyása mellett a tartók száma 16 százalékkal emelkedett egy év alatt ezen gazdálkodási forma esetében (6. táblázat). Az adatok korrektsége és azok alapján készített fejlesztési tervek elkészítése elemi érdeke a szakmai irányításnak és az ágazatban működnek. 6. táblázat: A juhtartó üzemek száma az elmúlt években A KSH június 01.-i felmérésének előzetes adatai szerint Év Egy tartó gazdaságra Juhtartó jutó juhok száma Gazdasági szervezet egyéni gazdaság gazdasági szervezet Egyéni gazdaság Forrás: KSH, táblázat: A tenyészetek és az anyajuh létszám megoszlása az állománynagyságok szerint (2010) Állomány nagyság Juhtartó Összes juhtartó %-ában 28 Anyajuh létszám Országos anyajuh létszám %-ában , , , , , , , , , , , ,5

29 1000 felett 62 0, ,5 Összesen , ,0 Forrás: Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége adatai nyomán A létszám mellett a juhtartó üzemek számában volt hatalmas eltérés a két kimutatás között: a KSH felmérés többszörös létszámú juhtartót mutatott ki, mint ami az MJKSZ nyilvántartásában szerepel. Az MJKSZ kimutatásában az állomány 86,4%-a egyéni juhtartók tulajdonában, 12,6%-a pedig magántulajdonon alapuló mezőgazdasági szövetkezeteknél, társaságoknál van. Az MJKSZ kimutatása szerint az (7. táblázat) anyajuh állomány 48%- a 300 alatti tenyészetekben található, a tulajdonlást tekintve a juhtartók 87%-a 300 alatti anyajuh állománnyal, míg a tulajdonosok 13%-a akik 300-nál több anyajuhot tartanak az anyajuh állomány 52%-ával rendelkezik. AZ MJKSZ kimutatásában szereplő kecskeállomány (8. táblázat) létszáma és megoszlása messze elmarad a KSH felmérésében szereplő adattól. Az utóbbiról hivatalos előzetes közlemény még nem jelent meg, a szóbeli közlés szerint a létszám meghaladja az egyedet, és az üzemszám is eléri a több ezres számot. 8. táblázat: A tenyészetek és az anyakecske létszám megoszlása az állománynagyságok szerint (2010) Állomány nagyság Kecske tartó Összes kecsketart ó %-ában Anyakecske létszám Országos anyakecske létszám %-ában , , , , , , , , , , , ,44 Összesen , ,00 29

30 Forrás: Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége adatai nyomán A KSH vizsgálatának eredménye szerint az elmúlt három év során az 1-9 juhot tartó egyéni gazdaságok száma 12,6 ezerről 16,4 ezerre (30 százalékkal) emelkedett, ami azt jelzi, hogy egyre többen tartanak kis egyedszámú állományt. A juhállományban jelentős területi elhelyezkedési eltérések vannak. Általában a tartott juhok száma nyugatról keletre növekszik, míg az üzemenkénti átlaglétszám fordított tendenciát mutat (9. táblázat). 9. táblázat: A juhállomány megyei megoszlása az MJKSZ évi adatai szerint Sorrend Megye Anyajuh létszám Egyedszám % Átlagos tenyészet nagyság Hely az országos sorrendben az átlagos méret alapján 1 Hajdú-Bihar ,99 141, Bács-Kiskun ,23 147, Szabolcs-Szatmár-Bereg ,19 194,0 3 4 Pest ,42 181,8 5 5 Borsod-Abaúj-Zemplén ,26 152,5 9 6 Jász-Nagykun-Szolnok ,73 83, Veszprém ,37 263,3 1 8 Békés ,11 72, Csongrád ,94 66, Fejér ,92 247, Tolna ,41 173, Baranya ,66 176, Somogy , ,1 4

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/

A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/ A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/ SRATÉGIAI KUTATÁSI TERV I. A HÁTTÉR Egy ágazat, nevezetesen a juh-, és az ehhez kapcsolódó kecske,

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A juhágazat stratégiai kérdései

A juhágazat stratégiai kérdései A juhágazat stratégiai kérdései Kukovics Sándor Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom, JUH TERMÉKTANÁCS, Várpalota A juhszektor átmeneti periódusai 1990-2014 1. Periódus 1990-ig

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

/2015. szeptember 7./

/2015. szeptember 7./ /2015. szeptember 7./ I. FELVÁSÁRLÁS Tejfelvásárlás az Európai Unióban Az EU tejfelvásárlása 2015. első negyedévében elmaradt a 2014. évi szinttől, a kvótarendszer április elsejei eltörlését követően azonban

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Az agrárágazat aktuális kérdései

Az agrárágazat aktuális kérdései Az agrárágazat aktuális kérdései Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Hévíz, 2016. január 15. Helyzetkép 2013. 2014. 2015. 2015. 2015. 2015. I. II. III. I-III.

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Versenyképes Zöldségágazati Platform. Stratégiai Kutatási Terv

Versenyképes Zöldségágazati Platform. Stratégiai Kutatási Terv Versenyképes Zöldségágazati Platform Stratégiai Kutatási Terv 2010 Készült a Nemzeti Technológiai Platformok Támogatása 2, FKTPKT28 azonosító jelű, Fenntartható kertészet- Versenyképes Zöldségágazati Platform

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát.

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Az MTA doktori értekezésem formai bírálatával kapcsolatos válaszaim

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire Budapest, 2014. június A tanulmány az Országgyűlés Hivatalának KVT/29-1/2014

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Egy kis ismétlés Római Szerződés: már tudjuk Közösségi szintű támogatáspolitika először ártámogatás következmények (már tudjuk) Reformok: 1992, 1999 (Agenda 2000),

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

voneki.eva@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Szent István Egyetem, adjunktus

voneki.eva@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Szent István Egyetem, adjunktus Vőneki Éva 1 Vásáry Miklós 2 A magyar tejágazat külpiaci sajátossága Vizsgálatok a tejkvóta kivezetéssel kapcsolatban External trade particularities of the Hungarian milk sector Analysis according phasing

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

XVII. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVII. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVII. évfolyam, 22. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVII. évfolyam, 22. szám, 2013 Megjelenik kéthetente november 19. Felelős

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK A faji sajátoss tosságok A tejágazat ökonómiai jellemzése Agrárgazdas rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK Késın érı állatfaj. Hosszú generáci ciós s intervallum. Egyet ellı állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota Endogén megközelítések a területfejlesztésben 1. A térbeliség összefüggései,, A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében

Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Az Európai Unió INTERREG IVC program Waste to Energy elnevezésű projektjének keretében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A magyar kisvállalatok versenyképességének kompetencia alapú mérése és komplex vizsgálata

A magyar kisvállalatok versenyképességének kompetencia alapú mérése és komplex vizsgálata Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP 4.2.2 A

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014 Megjelenik kéthetente július 29. Felelős

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

A magyar agrárgazdaság helyzete

A magyar agrárgazdaság helyzete gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 530 TA NULMÁNY A magyar agrárgazdaság helyzete KAPRONCZAI ISTVÁN UDOVECZ GÁBOR Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényez, távlatos gazdálkodás hiánya,

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

2014. május HÚS ZÖLDSÉG KÜLKERESKEDELEM MŰTRÁGYA GYÜMÖLCS TEJ

2014. május HÚS ZÖLDSÉG KÜLKERESKEDELEM MŰTRÁGYA GYÜMÖLCS TEJ 2014. május HÚS MŰTRÁGYA ZÖLDSÉG KÜLKERESKEDELEM GABONA GYÜMÖLCS GÉPFORGALOM TEJ Agrárpiaci Információk 2014. május Szerkesztette Stummer Ildikó Vágó Szabolcs Kiadó Agrárgazdasági Kutató Intézet H-1093

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.augusztus Makrogazdasági tendenciák 2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben