A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG"

Átírás

1 A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló A vidékpolitikában a nemzetközileg is végbemenõ paradigmaváltás eredményeképpen a térségi alapú a vidéki területek fenntartható fejlõdését biztosító fejlõdésre helyezõdik a hangsúly. Az új vidékpolitika középpontjába a fenntarthatóság (a vidéki közjavak elõállításának elõmozdítása) és a versenyképesség erõsítése (a helyi sajátosságok kompetitív elõnnyé alakítása) kerülhet. (Mindezt együttesen tartalmazza az új vidéki gazdaság kategóriája.) A különbözõ közösségek és térségek adottságaihoz igazított vidékpolitika kialakítása egyrészt a szektorális politikák közötti nagyobb koherenciát igényli, továbbá a különbözõ köz- és magánszereplõk együttes lehetõségeinek kihasználását. A regionális és helyi szinten adaptált vidékfejlesztési politikákban a hangsúlyok rendkívül eltérõ decentralizált megközelítésekre, megoldási módozatokra helyezõdhetnek. Mindezek elõmozdítása érdekében az Európai Unióban a Közös Agrárpolitikát Közös Vidékpolitikának kellene felváltania. Annak új (kisebb részben átalány alapú, nagyobb részben célzottságot szolgáló szerzõdéses feltételeken alapuló) elsõ pillére a vidéki közjavak elõállítását, második pillére pedig a vidéki közösségek társadalmi-gazdasági életképességének erõsítését szolgálná. 1. KITÛZÖTT CÉLOK A projekt célja a vidéki gazdaság és társadalom felemelkedése szempontjából meghatározó, egyes alapvetõ tényezõk feltárása, a vidék felemelkedését szolgáló vidékpolitika kimunkálásának elõmozdítása volt. A projekt megvalósítása során nagy figyelmet kapott egyfelõl a hazai kritikus pontok azonosítása, másfelõl a fõ nemzetközi irányzatok, az élenjáró EU-beli megoldások feltárása. Alapvetõ cél volt továbbá a vidéki térségek társadalmi-gazdasági fejlõdésének elõmozdítása az eltartóképesség javításához történõ szakmai-tudományos hozzájárulás. 1 Köszönettel tartozunk a programban részt vevõ többi kutatónak, különösképpen Dorgai Lászlónak és Vásáry Viktóriának. Az összefoglaló tanulmányt az egyes altémák összefoglalója alapján Halmai Péter állította össze.

2 234 Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet A projekt középpontjában a többfunkciós vidékfejlesztési politika kifejlesztésének segítése állt, amelynek keretei között fokozott lehetõségek nyílhatnak a vidéki közjavak elõállításának támogatására és e közjavak kihasználására. A kitûzött fõ célok az alábbiak voltak: az elmúlt két évtizedben bekövetkezett kistérségi változások átfogó elemzése, a fõbb térségtípusok meghatározása, értékelõ-elemzõ leírása, az adott vidéki térségtípusok adottságaihoz illeszkedõ felzárkózási/fejlesztési lehetõségek körvonalazása; a magyar állattenyésztés alapproblémáinak, regionális és kistérségi összefüggéseinek áttekintése, átfogó fejlesztési irányok meghatározása; a vidéki foglalkoztatás helyzetének, az eltartóképesség növelési lehetõségeinek feltárása, különös figyelemmel egyes kistérségek konkrét tapasztalataira; a legújabb nemzetközi irányzatok, közöttük az EU Közös Agrárpolitika (KAP) fejlõdésének és az új vidéki gazdaság sajátosságainak a feltárása, az eredményekre alapozott ajánlások megfogalmazása a hazai és az EU-beli döntéshozók részére. 2. TEVÉKENYSÉGEK A kutatás altémákra támaszkodva valósult meg. A program bázisa egyrészt a Szent István Egyetem (SZIE) GTK Európai Tanulmányok Intézete (ETI), másrészt az MTA Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) volt. Elõbbi a kutatás koordinációját, utóbbi annak pénzügyi lebonyolítását teljesítette. Az altémákban folytatott munkákban a SZIE GTK ETI, az MTA RKK Alföld Tudományos Intézete, illetve az Agrárgazdasági Kutató Intézet fejtettek ki meghatározó tevékenységet. A kutatás során elvégzett fõ tevékenységek az alábbiak voltak: a nemzetközi szakirodalom elemzése; a témakörhöz kapcsolódó dokumentumok széles körû elemzése; interjúk, konzultációk hazai és nemzetközi szakértõkkel; statisztikai vizsgálatok, mennyiségi elemzések; empirikus vizsgálatok; elméleti modellek alkalmazása; szakmai tudományos vitákon, nemzetközi konferenciákon történõ részvétel; kormányzati fórum 2009 januárjában, tudományos konferencia 2009 júniusában az EU Közös Agrárpolitikájának, azon belül a vidékfejlesztési politikának a reformjáról; a szakmai vitákon megméretett eredmények tudományos publikációk formájában történõ közreadása. A vidéki térségek sok szempontú tipizálása céljából kistérségi szintû adatbázis került összeállításra. Annak felhasználásával három vizsgálati szint (település, kistérség, megye) elemzése valósult meg. E vizsgálatot sokváltozós faktoranalízis egészítette ki. Mindezek révén a vidékies térségekben meghatározó jelentõségû térformáló tényezõk komplex hatásai együttesen is értelmezhetõvé váltak. A vidéki foglalkoztatottság és az eltartóképesség vizsgálatának terepe a leghátrányosabb, komplex programokkal támogatott 33 kistérség volt. A statisztikai elemzéseket 5 kistérség 18 településén megvalósított kérdõíves felmérés egészítette ki.

3 A vidék jövõje az agrárpolitikától a vidékpolitikáig 235 Részletesen vizsgáltuk a közös finanszírozás elméleti alapjait, amelyek az EU költségvetési felülvizsgálat fõ irányzataival szoros kapcsolatban állnak. Részletesen elemeztük az EU Közös Agrárpolitika finanszírozását a fiskális föderalizmus elméleti kategóriáival. Szubszidiaritási, illetve intervenciós tesztet alkalmaztunk. Részletesen vizsgáltuk a beavatkozások funkcionális indokoltságát, a közjavak, a méretgazdaságosság, az aszimmetrikus információk és a kiegyenlítõ funkció problémakörét. A vizsgálat tárgyát képezte a beavatkozás szintje (azon belül a centralizáció, azaz a közösségi finanszírozás esete). Vizsgáltuk, hogy a jelenlegi KAP mennyiben felel meg a költségvetési alapelveknek, illetve azok fényében milyen változtatások szükségesek (a szubszidiaritás, az arányosság, az addicionalitás stb. elvek tekintetében). 3. AZ ELVÉGZETT KUTATÁS FÕ EREDMÉNYEI Az alábbiakban az elvégzett kutatás fõ eredményei az egyes vizsgált fõ témakörök szerint kerülnek összefoglalásra A MAGYAR VIDÉKI TÉRSÉGEK SOK SZEMPONTÚ TIPIZÁLÁSA ÉS MEGÚJULÓ KÉPESSÉGÜK LEHETSÉGES IRÁNYAI Az elvégzett vizsgálat alapján a fõ következtetések az alábbiak: 1. A magyar vidéki terek átalakulása bár a különbözõ vidékies települési kritériumok alapján elhatárolható terek alapstruktúrája (mezõvárosias, kisvárosias, tanyás, aprófalvas) alig változik egyre differenciáltabb, a területi-települési egyenlõtlenségek az utóbbi két évtizedben mérhetõen növekednek (Vö. 1. ábra). Társadalmi minõsítés 2001 A kistérség- és a régióhatárok a 2007-ben hatályos besorolás szerintiek minõsítés bõvülõ társadalmú (214) stabil társadalmú (788) labilis társadalmú (1719) hanyatló társadalmú (414) 1. ábra. A MAGYAR TELEPÜLÉSEK TÁRSADALMI DINAMIKÁJÁNAK MINÕSÍTÉSE ( )

4 236 Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet 2. A települési szinten mért változások tekintetében egyértelmûen igazolódott, hogy a hosszú távú trendeket tekintve ( ) a vidékies, azaz a falusi és a kisvárosi települések intézményi és infrastrukturális ellátottsága javult, miközben társadalmuk vitalitása, megújuló képességük dinamikája csökkent. Ez súlyos és halmozódó ellentmondást hordoz. 3. A települési szintû vizsgálatokkal egyértelmûen kimutatható volt, hogy hazánkban a vidéki települések csekély része erõteljes városi hatás alatt álló, markáns szuburbán jellegû vidékies teret képez, ahol a népesség nõ, dinamikus a lakásépítés és az ingázás magas arányú. Ezek esetében a funkcionális városi terekre már mûködõ európai együtt-tervezési és fejlesztési modelleket kellene alkalmazni, megkülönböztetve azokat a valódi vidékies terektõl. 4. A többi vidékies település társadalmi változásait általában növekvõ instabilitás jellemezte az elmúlt két évtizedben. Számban csökkent a bõvülõ, s lényegesen nõtt a labilis társadalmú vidéki települések köre. Az ország lakosságának több mint a fele 2001-ben stabil társadalmú településen élt. Ugyanakkor a fõnél nem népesebb, vidéki települések társadalmi labilitása fokozódott, népességarányuk 34%-ról 51%-ra nõtt. Ez súlyos gond lehet a jövõ vidékpolitikájának tervezését illetõen is. 5. A kistérségi szintû vizsgálatok esetében, a klasszikus minõsítési/osztályzási módszerrel 2 elért eredmények azt mutatják, hogy bár maguk a kistérségek is meglehetõsen instabil területi szervezeti egységeknek tekinthetõk több vonatkozásban markáns területi változások következtek be Az általában s különösen a vidékies kistérségekben kedvezõtlen demográfiai változásokról megállapítható, hogy e tekintetben egyre inkább regionális szinten jelennek meg és válnak értékelhetõvé a kistérségi változások (2. ábra). Három régióban (Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) már csak a régióközpont városias kistérségei kedvezõ demográfiai helyzetûek. A vidékies térségekben mind a belsõ, mind a külsõ perifériákon romlott a demográfiai megújuló képesség. A kistérségek demográfiai minõsítése A kistérségek demográfiai minõsítése 2007 vidékies kistérségek 3, ,2 3,6 47 2,8 3,2 48 2,4 2,8 24 vidékies kistérségek 3, ,2 3,6 34 2,8 3,2 50 2,4 2, ábra. A KISTÉRSÉGEK DEMOGRÁFIA HELYZETÉNEK MINÕSÍTSE 1990/94 ÉS A módszer lényege, hogy több adat, illetve adatcsoport alapján valamennyi kistérség valamennyi adatát az átlaghoz viszonyítva, öt egyenlõ osztályközre osztva besoroltuk, majd 1 5 közötti értékekkel leosztályoztuk. Az adott mutatócsoport szerinti minõsítéseket az átlag adja, amelyeket rendre térképre vittünk.

5 A vidék jövõje az agrárpolitikától a vidékpolitikáig A munkanélküliség és a tartós munkanélküliség adatai alapján végzett minõsítés szerint kistérségi szinten mérve a változásokat szinte ketté szakadt az ország (3. ábra). A vidékies térségeknek csak mintegy ötöde van kedvezõ helyzetben. Az elmúlt két évtized alatt az alaphelyzet alig változott. Legfeljebb még élesebbek a kistérségi szint alapján meghúzható határok a kedvezõ és a szélsõségesen kedvezõtlen helyzetû térségek között. A kistérségek munkanélküliségi minõsítése 1993 A kistérségek munkanélküliségi minõsítése 2007 vidékies kistérségek 3, ,2 3,6 45 2,8 3,2 30 2,4 2, ,4 50 vidékies kistérségek 3, ,2 3,6 17 2,8 3,2 20 2,4 2, , ábra. A MUNKANÉLKÜLISÉGI HELYZET ALAPJÁN KÉSZÜLT MINÕSÍTÉS Az egyéb dinamikus mutatók (iskolai végzettség, lakásépítés stb.) alapján kirajzolódó országkép mintázata töredezettebb. A korábban, más tekintetben is fejlett, markáns urbánus gócokhoz (Budapest, a Balatontól északra fekvõ térségek) képest stabilan kiemelkednek még a megyeszékhely városok. A vidékies térségek e téren is egyre elmaradottabbak, mind az elmaradott régiók belsõ, mind azok külsõ perifériáin A kistérségek általános fejlettségének területi képe, amely valamennyi mutatóból összevont átlagolással készült ezen összehasonlító minõsítési rendszer alapján, kisebb differenciálódást mutat, mint az a fentebbi pontokban értékelt egyes adatcsoportok esetében tapasztható volt. Az átlagok átlaga tehát jórészt elfedi a különbségeket, bár összességében a térbeli képet tekintve mégis megállapítható, hogy a fejlettebb kistérségeknek általában inkább a szomszédai váltak fejlettebbekké, mint két évtizede, és az elmaradottak köre is leginkább a szomszédok elmaradottá válásával bõvült A súlyosan elmaradott térségek között csak vidékies térségek fordulnak elõ. 6. A faktoranalízis alapján a mezõgazdaságot képviselõ mutatók egyetlen elsõsorban a magyar vidék negatív irányú változásait összefoglaló faktorba kerültek, ahol a magas mezõgazdasági foglalkoztatottsághoz szerény jövedelmi körülmények, viszonylag magas arányú munkanélküliség, öregedés és elvándorlás társul (l. 4. ábra). Ezek között az agrárfaktor-jellemzõkkel leírható vidéki kistérségek között nagy arányban szerepelnek a természeti Nagy Alföld vidékei.

6 238 Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet A faktoranalizis Magyarország kistérségeire, 2007 F5 faktor 1 felett alatt (20) (84) (52) (17) vidékies kistérségek 4. ábra. A KOMPLEX FAKTORANALÍZIS 5. AGRÁR FAKTORÁNAK TERÜLETI KÉPE 7. Ezek a vidékies területek szinte egybeesnek a mezõgazdasági kistermelés és az abból származó kiegészítõ jövedelem magas mértékét mutató térségekkel (l. 5. ábra). Ezek az összefüggések is azt igazolják, hogy a markáns sajátosságokkal megjelenõ mezõgazdasági vidékies térségek külön figyelmet, s e jellegüknek megfelelõen integrált vidékfejlesztést igényelnek. A mg. kistermelésbõl származó jövedelem aránya az összes belföldi jövedelembõl 2007-ben (TEIR-APEH) (Bp. adatai nélkül) Jelmagyarázat 0,0 0, , , , , , , , ábra. A MEZÕGAZDASÁGI KISTERMELÕK JÖVEDELMI VISZONYAI

7 A vidék jövõje az agrárpolitikától a vidékpolitikáig A mezõgazdaságnak az ország és a térségek (megyék) tényleges gazdaságában betöltött szerepe és eltartóképessége meghatározása céljából a GDP-növekedés és a mezõgazdaság által elõállított hozzáadott érték közötti változása került összehasonlításra. A vizsgált évtizedben tapasztalható jelentõs GDP-növekedés mellett a mezõgazdaság szerepe a bruttó hazai termék elõállításában számottevõen csökkent. A mezõgazdaság általában hozzájárult ugyan a vidéki jövedelmek növekedéséhez, de ez mértékében és arányaiban is elmaradt a többi ágazatétól. A magyar megyék tekintetében a mezõgazdaságnak az egész gazdaságban betöltött súlya, szerepe tovább polarizálódott. 9. Az egyéni gazdálkodók aránya viszonylag nagy területi különbséget jelez, akárcsak az ún. agrárnépsûrûség, ami a Dunántúlon 3 5 fõ/km², az Alföldön 7 15 fõ/km² (l. 6. ábra). Ez összességben arra is rámutat, hogy akár egészen más típusú agrár-vidékfejlesztésre volna szükség a települési szerkezetükben, társadalmi dinamikájukban, város vidék kapcsolatrendszerükben és kistérségi fejlõdési pályáikat illetõen egyaránt igen eltérõ tértípusokban. Az európai (típusú) vidékfejlesztési lehetõségek erre lényegében adottak, ám hazánk nem használja ki azokat. A mg. kistermelõk aránya a lakosságon belül 2007-ben (TEIR-APEH) (Bp. adatai nélkül) Jelmagyarázat 0 0, , , , , ,0100 0,0101-0,0300 0,0301-0, ábra. A MEZÕGAZDASÁGI KISTERMELÕK ARÁNYA A LAKÓNÉPESSÉGBÕL 10. A különbözõ régiókban bizonyíthatóan fellelhetõ különbözõ kistérség-típusok is a decentralizáció szükségességét támasztják alá. A megújításra váró magyar vidékfejlesztésnek, illetve a vidékpolitikának adekvát terei lehetnek a kistérségek, illetve a régiók. Ugyanakkor a jelenleginél lényegesen sokoldalúbb fejlesztési, felzárkóztatási és támogatási formákat kellene alkalmazni a vidékies térségekben.

8 240 Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet 3.2. MAGYAR ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS KIHÍVÁSAI A rendszerváltást kísérõ kárpótlás, privatizáció és a mezõgazdaság szervezeti kereteit is érintõ átalakítások után a magyar állattenyésztés helyzete lényegesen romlott. Szinte folyamatos a hanyatlása, annak ellenére, hogy a különbözõ vidékfejlesztési programok a SAPARD, az NVT, az AVOP és a jelenlegi ÚMVP kiemelten kezelik az állattenyésztés fejlesztését. Magyarországon a mezõgazdaság termelési szerkezete a legutóbbi két évtizedben extenzív irányban változott. Az állattenyésztés aránya a kibocsátásból igen jelentõs mértékben csökkent. Az állatállomány és a legfontosabb termékek termelése egyaránt mérséklõdött. A jelenlegi állattartáshoz azonban becslésünk szerint még mindig mintegy ezer vidéki család kötõdik mint egyéni gazdaság, illetve társas vállalkozások munkavállalója. Ezért is megkülönböztetett figyelmet érdemel ez a fõágazat. Az állattartók száma és az állatállomány folyamatos csökkenése évtizedünkben is tart. Különösen nagymértékben csökkent a szarvasmarha- és a sertéslétszám, csakúgy mint a szarvasmarha-, illetve sertéstartó gazdaságok száma. Az állattartásban egyértelmûen kimutatható a koncentráció: csökken az állattartó gazdaságok száma, egyidejûleg az állatállomány egyre nagyobb aránya nagy állattartóknál összpontosul. Az állattartást felszámolók zöme egyéni gazdaság. Az állomány és a nagy telepek területi (földrajzi) elhelyezkedése egyfajta térbeni koncentrációra utal (l. a sertéstartásról a 7. ábrát). Forrás: MgSzH-OAI adatai alapján. 7. ábra. NAGY LÉTSZÁMÚ SERTÉSTELEPEK TERÜLETI MEGOSZLÁSA Az állománycsökkenés és az állattartó gazdaságok számának csökkenése minden fõbb állatfajnál jelentkezik. Leginkább kritikus helyzetben a szarvasmarha- és sertéstartás van. Az állománycsökkenés eddig nem párosult az állomány kedvezõbb területi eloszlásával. Nincs kimutatható összefüggés a természeti adottságokkal.

9 A vidék jövõje az agrárpolitikától a vidékpolitikáig 241 Az állattartók számának és az állománycsökkenésnek az okai részben általánosak (mindegyik vagy a legtöbb állatfajnál megjelennek), de vannak ágazat-specifikus okok is. A fontosabb általános okok, tényezõk: a) A mezõgazdaságból jórészt kiöregedett az a korosztály, amely a hagyományos mezõgazdálkodás keretei között nevelkedett és természetesnek tartotta lakóhelyén az állattartást. b) A magyar falusi porták csak a hagyományos állattartásra, kisméretû állatállomány elhelyezésére alkalmasak. c) A falvak urbanizálódnak, az önkormányzatok gyakran helyi rendeletben korlátozzák vagy tiltják az állattartást. d) Nem volt tudatosan megtervezve, hogy a rendszerváltás idõszakában alapvetõen megváltozó mezõgazdasági üzemstruktúrában (az átalakított, felszámolt, átszervezett mezõgazdasági nagyüzemekbõl) hogyan élhet tovább az állattartás. e) Számos állattartótelep elveszítette a korábban hozzá szervesen kapcsolódó takarmánytermõ területét, biztonságos földbérlési lehetõséget viszont nem tudtak (tudnak) maguk számára teremteni. f) Az állattenyésztés jövedelmezõségi viszonyai többek között a belsõ és a külsõ piacok részbeni elvesztése miatt (is) a növénytermeléshez képest tartósan kedvezõtlenek. g) Az állami irányítás gyakran pillanatnyi jövedelmezõséget javító támogatási intézkedéseket hozott, nem pedig a jövedelmezõséget tartósan megalapozó fejlesztésre, a modernizálásra helyezte a hangsúlyt. h) Mezõgazdasági termékeink általánosan, így az állati termékek is olyan piacon versenyeznek, ahol a versenytárs termelõk jellemzõen a régebbi tagországok termelõi jobban szervezettek, technológiájuk általában korszerûbb és a közvetlen termelõi támogatások magasabbak az új tagokhoz képest. i) Az állattartásnak magas a fajlagos eszközigénye. Az új mezõgazdasági vállalkozások a tõkehiány és a kockázatkerülés miatt is inkább az egyszerûbb és kisebb fajlagos eszközigényû termelésszerkezet felé fordultak. j) Megszigorodtak az állatelhelyezési, állatjóléti elõírások, amelyeknek betartása gazdasági és adminisztrációs terhet jelent, és nem vonzó a kisebb egyéni gazdaságok számára. k) Az állattartás költségeiben a takarmányköltség a legjelentõsebb költségnem. Az utóbbi évtizedben a takarmányárak (fõként a fehérje- és gabonafélék árai) eléggé kiszámíthatatlanul változtak, esetenként drasztikusan megemelkedtek. l) Hátrányára változott a mezõgazdasági középfokú szakoktatási és képzési rendszer. Kevés a színvonalas és megfelelõ létszámú szakmunkást kibocsátó oktatási intézmény, különösen kevés az ilyen képzés iránt érdeklõdõ diák, és az érdeklõdõk is inkább a gyengébb tudásúak körébõl kerülnek ki. m) A felvásárló-feldolgozó szervezetek jellemzõen nagyméretûek (gyakran multinacionális cégek, áruházláncok), hozzájuk képest a legnagyobb termelõk is kicsik. Ennek ellenére a mezõgazdasági termelõk szervezettsége-összefogása alacsony szintû, s különösen alacsony az állattartásban. A tejtermelésben például a jelentõs támogatás ellenére csak egy jelentõsebb termelõi csoport alakult. n) A hazai elõállítású termékek értékesítését elõmozdító közösségi marketing gyakorlatilag teljes egészében hiányzik.

10 242 Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet Ha az állattartás jelenlegi helyzete nem változik, akkor valószínûleg további állománycsökkenés következik be. Erre fõleg a kisméretû állománnyal rendelkezõ egyéni állattartók, továbbá az állattartás modernizálására nem képes ebben a körben kicsinek számító társas vállalkozások körében lehet számítani. (Az állatállomány átlagos gazdaságonkénti nagyságát az 1. táblázat mutatja.) Elsõsorban az a mintegy 20% körüli állattartó-kapacitás veszélyeztetett, amelynek a modernizációjára nincs fedezet. A csökkenés különösen érzékenyen érintheti azokat a vidéki kistérségeket, ahol az alacsony foglalkozatási ráta már ma is nyomasztó. 1. táblázat. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY ÁTLAGOS MÉRETE SZEKTOROK SZERINT, 2007-BEN Megnevezés Összes gazdaság Egyéni gazdaságok Gazdálkodó szervezetek Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Forrás: A KSH Gazdaságszerkezeti összeírása (2007) alapján készült számítások táblázata E hanyatló tendencia megállítása nagy nehézségekkel jár, ám nem lehetetlen. Az állattartás több formájának van (lehet) létjogosultsága. A termékkibocsátás volumenét tekintve a modern, versenyképes állattartás meghatározó szerepe szükséges. A legfontosabb tennivalók: a) Alapos ágazati és vertikális elemzésre van szükség! Reális kép szükséges a fõbb ágazatokról, feltárva, hogy mely ágazatokban, tevékenységekben van (a feldolgozást tekintve is) esély a pozíciók megtartására (megerõsítésére), hol vannak fejlesztési lehetõségek és hol lehet szükség (további) visszavonulásra. A lehetõségek alapos feltárására alapozva lehet a jövõbeli stratégiát, illetve a megvalósítás eszközrendszerét kialakítani. b) Jelentõs tõkebevonás nélkül a magyar állattenyésztés nem modernizálható. (Leginkább az állattartás létesítményei, a kapcsolódó takarmánytárolás-gyártás modernizálása szükséges, ám a genetikai alapok fejlesztése is tõkeigényes.) A hazai vállalkozások erre önmagukban feltehetõen csak korlátozottan lesznek képesek. c) A földpiac esetleges teljes liberalizálásának lehetséges hatásai, mindenekelõtt a hazai termelõkre (termelésre) gyakorolt hatásai további vizsgálatokat igényelnek. d) A termelõk összefogásának erõsítése nélkülözhetetlen (állami és érdekképviseleti feladat egyaránt), annak közgazdasági és jogi eszközökkel történõ elõmozdítása útján is. e) A termékértékesítésben a közvetlen értékesítés, a falusi turizmus és egyéb kisebb volumenek kihasználásában vannak jelentõs tartalékok. f) A hatósági elõírásoknak természetesen szolgálniuk kell a fogyasztói-környezeti és egyéb igényeket (követelményeket), ám folyamatosan vizsgálni szükséges azok megvalósulásának konkrét módját és a versenyképességre gyakorolt hatásait. g) Méltányosabb osztozkodás elérése szükséges a termékpályák jövedelmében, a termelõk, a feldolgozók és élelmiszer-forgalmazók között.

11 A vidék jövõje az agrárpolitikától a vidékpolitikáig 243 h) Az egyéni gazdaságok telepszerû állattartásának elõsegítése a külterületi rendezési tervek, az infrastruktúra támogatása révén. i) A mezõgazdasági szakképzés javítása, amely elsõsorban állami feladat, de nem csak állami feladat. j) A vidékfejlesztési források (így a kedvezõtlen adottságú területek támogatása, agrárkörnyezeti programok) még szorosabb összekapcsolása az állattartással. k) A magyar fogyasztók tudatformálása, hogy elõnyben részesítsék a hazai élelmiszereket, elsõsorban a minõség, a megbízhatóság és a munkahelymegõrzés szempontjaira figyelemmel. 3.3 A VIDÉKI FOGLALKOZTATÁS HELYZETE, AZ ELTARTÓKÉPESSÉG NÖVELÉSÉNEK LEHETÕSÉ- GEI A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG SZERINT DIFFERENCIÁLT KISTÉRSÉGEKBEN A rendszerváltás után két évtizeddel a vidék eltartóképességét, a vidéki népesség megélhetését, életszínvonalát a konszolidáció helyett még mindig mélyülõ gazdasági, társadalmi és szociális feszültségek jellemzik. A kilencvenes évtized elején kritikus helyzetbe került területi egységek (megyék, régiók) elhelyezkedése, fejlettségbeli rangsora lényegében nem változott. Ám a területi különbségek, a vidéken élõk egyre szélesebb rétegeit érintve, erõteljesen növekedtek. A differenciálódás fokozódása éppúgy megfigyelhetõ az országrészek, a kedvezõ és a kedvezõtlen adottságú területek, a különféle településtípusok között, mint egy-egy területi egységen belül. A gazdaság átmeneti élénkülése paradox módon tovább növelte a területi különbségeket a fejletlenebb térségek hátrányára. Ugyanakkor az immár egy éve tartó globális gazdasági válság következményeként újabb, a társadalmi feszültségeket kiélezõ, a felzárkózást még inkább megnehezítõ tényezõk bontakoznak ki. (A különbözõ gazdasági fejlettségû kistérségek területi elhelyezkedésérõl l. a 8. ábrát) Jelmagyarázat leghátrányosabb, komp. prog. (33) Többi leghátrányosabb (14) Csak hátrányos (47) Nem érintett (80) Forrás: Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekrõl. KSH, ábra. A KÜLÖNBÖZÕ GAZDASÁGI FEJLETTSÉGÛ KISTÉRSÉGEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE

12 244 Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet A vidéki térségek átalakult gazdasága (benne az agrárágazat) munkaerõ-igénye a korábbi töredékére apadt. A munkahelyekrõl kikerült népesség többsége passzív várakozásra, munkaerõ-piaci és szociális ellátások igénybevételére kényszerült. A kutatás terepét elsõsorban a felzárkózási komplex programok színteréül kijelölt kistérségek képezték. Részletesen vizsgáltuk a vidék eltartóképességét meghatározó tényezõket, azok között kiemelten a családi bevételek (munkajövedelmek, szociális juttatások) színvonalának és szerkezetének alakulását. A vizsgálatba vont települések lakóinak többsége a rendszerváltást követõ, gyökeresen új helyzethez nem tudott alkalmazkodni. Ennek oka fõként a korábbi foglalkoztatás biztonságából fakadó mentalitás, az anyagi tartalékok, a szakképzettség, a konvertálható ismeretek, a vállalkozókészség hiánya. A vizsgált települések közös vonása, hogy a lakosság megélhetésének korábbi biztonsága fõként a mezõgazdasághoz, a mezõgazdasági nagyüzemekhez kötõdött, a nagyüzemek átalakulása megrendítette (megszüntette) a falvak gazdasági bázisát, amelyhez szinte minden hagyományos tevékenység, a kiegészítõ jövedelemszerzés lehetõsége is kapcsolódott, a településekre munkanélküliként tértek vissza a más nemzetgazdasági ágakban, nem helyben dolgozó aktív keresõk, így az egyébként is magas munkaerõ-kínálat további munkaerõ-többlettel gyarapodott, a közeli városokból, nagyobb településekrõl megindult a vándorlás a kisebb falvak felé, egyrészt az idõsebb korú, nyugdíjas, másrészt, a társadalom perifériáihoz közel esõ, fiatalabb korosztályú népességcsoportokból, a fenti tényezõk aránytalanul megnövelték az önkormányzatok feladatait, megterhelték, sõt kimerítették az egyébként is szûkös anyagi forrásokat, megnövelték a szociális juttatások, illetve az idõleges foglalkoztatás iránti igényt. A helyszíni vizsgálatok alapján a felkeresett települések némi leegyszerûsítéssel az alábbi, térségenként keveredõ típusokba csoportosíthatóak: Viszonylag konszolidált települések. A leghátrányosabb besorolás ellenére szerény megélhetést, a körülményekhez képest élhetõ feltételeket nyújtanak a lakosságnak. Nagyobb lélekszámúak, nagyobb székhelytelepülés vonzáskörzetében helyezkednek el. Korábbi (ipari vagy mezõgazdasági kötõdésük miatt) fizikai, szellemi, erkölcsi erõforrásaik (tartalékaik) még nem épültek le teljesen. Az önkormányzat aktív kezdeményezéseire még van fogadókészség. Esetükben még viszonylag könnyen megfordíthatóak a kedvezõtlen folyamatok. Egykedvû, fásult lakosság egyes falvakban, amely a megélhetés egyre kedvezõtlenebb alakulását beletörõdéssel, a változtatás reménytelenségével, passzívan viseli. Az önkormányzat nem tudja (vagy már nem is akarja) betölteni a katalizátor szerepét. A kínálkozó lehetõségekkel gépiesen élnek, a saját kezdeményezések igen ritkák. A helyzet jobbra fordulását döntõen kívülrõl várják. Ez az állapot a kudarcba fulladt próbálkozások után egyes falvakban a leszakadás egyik szakaszaként is felfogható. A lakosság összetételének változása több helyen különféle feszültségek forrása, a közösség ereje, a településhez való érzelmi kötõdés egyre lazább. (Sokaknak csak lakóhely a falu.) A kistérségi perifériák dinamikus és leszakadó aprófalvai: közös vonásuk az alacsony, mindössze néhányszáz fõs lélekszám, a rossz megközelíthetõség, a gaz-

13 A vidék jövõje az agrárpolitikától a vidékpolitikáig 245 dasági bázis hiánya, a lakosság alacsony iskolázottsága, az életminõség és az életkörülmények igen szerény színvonala többnyire attraktív természeti környezetben. Ezekre a településekre alapvetõen két magatartásforma jellemzõ: Saját magukon segítõ falvak: lakosságukat tekintve eléggé zárt, hajdani fénykorukra, hagyományaikra büszke települések, amelyeket a lakosság által elfogadott személyiségek, többnyire a polgármester szervezõereje, tekintélye tart mozgásban. Szívügyüknek tekintik a falut, a közösségformálást, a közös munkára épülõ programok mûködtetését, a rászorulók önellátásának támogatását, a tevékenységek fejlesztését. A gondolkodás lényege a munkavégzés iránti igény ébrentartása, a munkára szoktatás, a helyi fizikai és emberi erõforrások hasznosítása, a lehetséges mértékig a falu önellátásának, kultúrálódásának megszervezése. Biztonsággal állítható, hogy több kistelepülés fennmaradása a megszállott, a faluval együtt élõ polgármestereknek köszönhetõ. Amennyiben idõs koruk miatt abbahagyják tevékenységüket vagy elköltöznek a faluból, a település sorsa igen bizonytalanná válik. Vegetáló, lecsúszó településeken a be-, és visszaköltözések miatt jelentõsen megváltozott, nyitottabbá többnyire kedvezõtlenebbé vált a lakosság összetétele. A kötõdés hiánya, a döntõen szociális juttatásokra alapozott megélhetés kényelme, az igénytelenség elhatalmasodása miatt a lakosság eleve nehezebben mobilizálható. A polgármesterek jobbító szándéka a sikertelen próbálkozások, az együttmûködés hiánya miatt elõbb-utóbb megtörik, csak a legszükségesebb önkormányzati feladatok ellátására marad energia. E helyzetbõl már nehéz a visszautat megtalálni. Az agrárfoglalkoztatás mértéke és a gazdasági fejlettség szintje között fordított arányosság áll fenn. A hátrányos helyzetû kistérségekben a mezõgazdasági foglalkoztatottak aránya az országos átlagnál (5,5%) jóval magasabb (12-15%). A fõállású foglalkoztatási csoporton kívül a népesség egyötöde foglalkozik különbözõ célú mezõgazdasági termeléssel. Arányuk a leghátrányosabb kistérségekben eléri a 40%-ot! A lemaradó kistérségekben a mezõgazdaság egyfajta menedéket nyújt a végletes szegénység ellen. Vizsgálatunk szerint a leszakadó kistérségekben különféle megélhetési (válságkezelõ) stratégiák alakultak ki, amelyek a kizárólag szociális ellátásra alapozott passzív magatartástól, a közmunka és a munkanélküli-ellátás idõszakos váltogatásán keresztül az aktív munkavégzés különféle lehetõségeinek felkutatásáig terjed. A vizsgált minta elemzése során a háztartások megélhetési modelljeinek, stratégiáinak alábbi keresztmetszete rajzolódott ki: szerény, de konszolidált megélhetés, bizonytalan, de munkára épülõ megélhetés, törvényes megoldásokat kerülõ, elutasító modell. A szerényen élõ, törekvõ, minden munkalehetõséget megragadó családok mellett sajnos növekszik az ügyeskedõ, segélyre váró, a közösségi normákat semmibe vevõ, deviáns magatartású személyek száma. Az élezõdõ feszültségek döntõ, morális válságot is okozó tényezõje, hogy a valós jogcím és munka nélkül összegyûjtött szociális juttatásokból, valamint az illegális jövedelemszerzéssel esetleg jóval nagyobb családi bevétel érhetõ el, mint a legális munkavégzéssel.

14 246 Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet Készítette: Molnár András érintett megyék (érintett települések) száma érintett kistérségek érintett települések Forrás: SzMM adatai alapján 9. ábra. SZOCIÁLIS FÖLDPROGRAMOKAT MÛKÖDTETÕ KISTÉRSÉGEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE ( ) Megjegyzés: Az érintett települések számát a évi állapotnak megfelelõen közöljük. A leghátrányosabb helyzetû kistérségek településein egyre fontosabb szerepet töltenek be a szociális földprogramok, amelyek a rászorulók tevékeny közremûködésére épülõ aktív szociálpolitikát ötvözik a mezõgazdasági termeléssel (az érintett kistérségekrõl l. a 9. ábrát). Utóbbi az önellátás, a jövedelemkiegészítés (kiadásmérsékelés) révén enyhíti az érintettek megélhetési gondjait. Állandó munkahelyet nem teremt, de a rendszeres munkavégzés készségét és igényét ébren tartja. A programok egyben fejlõdést is jelentõ változatai a következõk: Önellátást segítõ megoldások. A termékek körét horizontálisan bõvítõ programok. Vertikálisan fejlõdõ programok ( településléptékû termékpályák ). A programok komplexitását növelõ megoldások. A földprogramok és a szociális gazdaság összekapcsolása. A vidéki foglalkoztatás és megélhetés javításának immár két évtizede átfogó kudarcai, kritikus pontjai, valamint a megoldás rövid és hosszú távú lehetõségei az alábbiakban vázolhatók: A munkaerõ-piaci feszültségek kezelésének klasszikus, általánosan alkalmazott módszerei területi differenciálás nélkül két évtized elteltével sem hoztak érdemi változást. Különösen igaz ez a gazdasági bázis nélkül maradt, a termelési erõforrások mennyiségi és minõségi sajátosságai miatt egyaránt kedvezõtlen helyzetû térségekre. A megélhetés kritikus jegyei a hátrányos helyzetû térségekben többnyire közösek és általánosak. A problémák tompítása érdekében mozgósítható tárgyi, anyagi és humán feltételek (szervezõerõ és fogadókészség) viszont rendkívül eltérõek, ami településenként eltérõ stratégiát indukál. A térségi különbségek talaján az

15 A vidék jövõje az agrárpolitikától a vidékpolitikáig 247 érintett kistérségekben másodlagos differenciálódás is kialakul. Ennek negatív hatásai az állami és a helyi források ésszerû és összehangolt felhasználásával mérsékelhetõek. A közmunkaprogramok eredményei igen szerények. Az önkormányzatok forráshiány és munkaadási nehézségek miatt inkább nyûgnek, mint megoldásnak tekintik e foglalkoztatási funkciót. A közmunkában részt vevõk pedig sok esetben érzik a kitalált munkák értelmetlenségét, idõlegességét, sõt a státusz megbélyegzettségét is. A közmunkák volumene, lehetõsége nagyságrendekkel kisebb a szabad munkaerõ-kínálatnál ÚJ KIHÍVÁSOK AZ EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJÁBAN A vidékfejlesztés új kihívásainak azonosítása Az új, korábban nem vagy kevésbé felmerülõ, különlegesen összetett problémakörök kezelése alapvetõ új kihívásokat támaszt a vidékfejlesztési politikák irányában is. E fõ új kihívások mindenekelõtt a következõek: az éghajlati változás, a víz, a bioenergia, a globalizáció, a kereskedelmi liberalizáció témakörei. A mezõgazdaság/erdészet/halászat a klímaváltozás negatív hatásainak részben elszenvedõje, részben kiváltó tényezõje, de egyúttal olyan szektor is, amely az éghajlati változást pozitív irányban is befolyásolhatja (a kölcsönhatásokról l. a 10. ábrát). Aláhúzást igényel, hogy az MTA-MeH Stratégiai Kutatás A hazai környezetállapot vizsgálata, különös tekintettel a klímaváltozásra c. programja is hasonló eredményekre jutott. Például egyértelmûen bizonyították a talajmûvelés módja és a talaj vízháztartása közötti szoros kapcsolatot. Következésképpen a víz mint stratégiai kihívás kezelésében szerepe van a mezõgazdasági tevékenységnek, azon belül egyebek mellett a talajmûvelés technológiájának, s az azt befolyásoló agrár- és vidékpolitikai ösztönzésnek. Agrár-ökoszisztéma folyamatok és a változó klíma Forrás: EEA, 2008a.; Bongaarts, J., ábra. AGRÁR-ÖKOSZISZTÉMA FOLYAMATOK ÉS A VÁLTOZÓ KLÍMA A klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése, továbbá pozitív irányú változások elérése érdekében megoldást igényel a közjavak, a negatív és pozitív externáliák elõmozdítása. A piaci szereplõk akkor képesek, illetve hajlandóak a klímaváltozás szempontjából is szükséges tevékenységre, ha a közjavak többletráfordításai finanszírozásra

16 248 Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet kerülnek. Integrált és interdiszciplináris megközelítésben megkerülhetetlen a mezõgazdaság lehetõségeinek, a mezõgazdasági szereplõk cselekvéséhez szükséges eszközöknek a számbavétele. Értelmezni szükséges továbbá a fenntartható mezõgazdaság és a klímaváltozás, illetve a vízgazdálkodás kapcsolatát. A globalizáció és a kereskedelmi liberalizáció kihívásai mindenekelõtt a mezõgazdaság, az erdészet, az akvakultúra, illetve az azokhoz kapcsolódó feldolgozás és kereskedelem versenyképességének a növelését követelik meg. Az új kihívások kezelésének lehetséges és kívánatos módja, ha az azokra adott válaszok az integrált vidékfejlesztésben kerülnek összefoglalásra. A környezetvédelem erõteljesebb megjelenítésére már eddig is voltak kezdeményezések. Ugyanakkor az új kihívások kezelése jóval túlmutat a jelenlegi (korlátozott hatókörû) intézkedéseken Integrált vidékfejlesztés, térségalapú megközelítés a szektorális helyett: paradigmaváltás a vidékfejlesztésben Az ágazati megközelítést már egyre markánsabban egészíti ki a nem szektor-specifikus, térségi megközelítés. E paradigmaváltás során az élelmiszer-önellátást, a paritásos agrárjövedelmet célzó agrárpolitikáról a térségi alapú a vidéki területek fenntartható fejlõdését biztosító vidékpolitikára helyezõdik a hangsúly. A középpontban a versenyképesség javítása: a helyi sajátosságok kompetitív elõnnyé alakítása, illetve a vidéki közjavak elõállításának elõmozdítása áll. A vidéki térségek fejlõdése/fejlesztése érdekében a fejlett országokban ma már nem a defenzív kormányzati magatartás a hanyatlás megállítása a jellemzõ, hanem az új lehetõségekre történõ összpontosítás. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ösztönözni szükséges a mezõgazdaságon túlmutató, partnerségen alapuló, multiszektorális, térségi alapú megközelítéseket. Legfõbb kérdésként merül fel: hogyan adaptáljuk a jelenlegi, alapvetõen szektorspecifikus stratégiákat a vidéki térségek különbözõ fõként a helyi erõforrások felhasználására irányuló fejlesztési igényeihez. A vidékfejlesztés új megközelítése még nem társult az integrált vidékpolitika erõforrásainak lényeges reallokációjával. A különbözõ közösségek és térségek adottságaikhoz igazított vidékpolitikájának kialakítása egyrészt a szektorális politikák közötti nagyobb koherenciát igényli, másrészt a különbözõ köz- és magánszereplõk lehetõségeinek együttes kihasználását. A hagyományos hierarchikus közigazgatási struktúrák valószínûleg alkalmatlanok az ilyen típusú integrált politikák végrehajtására. A vidékpolitika új, integrált megközelítése az egyes EU-tagországokban, illetve egyes EU-n kívüli országokban is tapasztalható. A politikaalakító szereplõk körében is egyre nagyobb az érdeklõdés a helyi vidékfejlesztési politikák iránt. Az új kihívások által okozott negatív hatások felszámolása egyrészt a szükséges közösségi, illetve nemzeti szintû intézkedéseket igényli, azaz a felülrõl meghatározott keretszámokat, keretintézkedéseket, a koordinációt. Ám helyi szintû kezdeményezések hiányában nem érhetõ el siker. Ugyanakkor az egyszerre több szektort érintõ politikák eredményeinek értékelése nehézséget okoz. A fõ nehézséget az egyes szakpolitikák hatásait megbízhatóan kifejezõ indikátorok meghatározása képezi. Egyes esetekben ok-okozati összefüggés nem feltétlenül állapítható meg. A hatások pedig teljes mértékben csak közép- vagy hosszú távon jelentkeznek. (Az integrált vidékfejlesztési programok többnyire még kezdeti fázisban vannak.) További nehézséget jelent a különbözõ elemzési megközelítések összeegyeztetése is.

17 A vidék jövõje az agrárpolitikától a vidékpolitikáig 249 A helyi vidékfejlesztési politika kialakítása során kiemelt figyelmet igényelnek az új vidéki gazdaság (a versenyképes vidék) fõ jellemzõi: az elérhetõség, a megközelíthetõség javítása a kommunikáció és a támogató infrastruktúra révén (vállalkozói hálózatok stb.); a vidéki vállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozói és menedzsment-ismeretek fejlesztése, a termékinnováció, az innovatív marketing, az e-kereskedelem és e-business révén; a közjavak elõállításának elõmozdítása révén vonzó vidéki környezet, magas életminõség fenntartása (többek között az állampolgároknak és a vállalkozásoknak nyújtott e-közszolgáltatások segítségével); meghatározó szektor lehet a turizmus; az innováció elõmozdítása (piaci rések, új termékek, eljárások, innovatív marketing); a tudásalapú biogazdaság lehetõsége; az emberi erõforrás fejlesztése; az irányítás/kormányzás (government) javítása; jó alkalmazkodóképesség és gyors adaptációra való törekvés az új kihívások révén megváltozott viszonyok között. Az egyes regionális és helyi szintre adaptált vidékfejlesztési politikákban a hangsúlyok rendkívül eltérõ megközelítésekre, megoldási módozatokra helyezõdhetnek. A teljesség igénye nélkül említhetõek a következõ lehetséges alapvetõen gazdasági, társadalmi vagy környezeti fenntarthatóságot elõtérbe helyezõ súlypontok: a földrajzi eredetvédelem (GI) jelentõségének növelése (l. Folkesson 2006); az üzletszerûen kialakított projektek számának növelése (l. Johansson, Gustafsson, Persson 2004); a társadalmi trendek befolyásolása, avagy a szakképzés szerepének erõsítése a gazdálkodói magatartás alakításában (l. EEA 2006); a környezetvédelem karakteresebb agrárpolitikába történõ integrálása (EEA 2006) Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) finanszírozásának átfogó elméleti rendszerezése. Új vízió a Közös Vidékpolitikáról Különösen részletesen vizsgáltuk az európai hozzáadott érték elvének érvényesülését a közös agrárkiadások területén. Egyértelmûen bizonyítottuk, hogy az európai mezõgazdaság multifunkcionális szolgáltatásai közgazdaságtani értelemben közjavaknak (public goods) minõsülnek. E közjavak elõállítása pusztán a piac mûködése alapján nem lehetséges, ahhoz az állam (illetve az EU) támogatása is szükséges. Másfelõl e sajátos, a közvetlen termékelõállításon túlmenõ funkciók egyúttal versenyhátránynak tekinthetõek a tengerentúli versenytársakhoz képest. (Utóbbiaknál ugyanis ez a fajta addicionális szerep nem hárul az agrárgazdaságra.) Az EU mezõgazdaságának társadalmi gazdasági szerepét a GDP elõállításban, illetve a foglalkoztatásban betöltött súlyánál pontosabban mutatja a mezõgazdasági földterület, illetve az erdõterület aránya (l. 2. táblázat.) Annak mértéke az EU-tagországok többségében meghaladja a 80%-ot. Azaz Európában a földfelszín döntõ részét a mezõgazdaság gondozza. E területek beleértve az erdõket is az EU-ban jellemzõen kultúrtájak. Rendszeres gazdasági tevékenység által gondozott, fenntartott földterületek. E tájak rendben tartása, az erózió megelõzése, a földfelszín növényekkel történõ

18 250 Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet borítása, az allergén és egyéb gyomnövények kiirtása, a különféle környezetvédelmi elõírások betartása, a rurális tájakhoz kapcsolódó kulturális örökség megõrzése egyaránt pozitív externalitások, közjavak elõállítását jelenti. 2. táblázat. A MEZÕGAZDASÁGI TERÜLET ÉS AZ ERDÕTERÜLET ARÁNYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN, ILLETVE EGYES EU-TAGORSZÁGOKBAN Mezõgazdasági terület Erdõterület 1 Összesen Ausztria 40,1 41,6 82,5 Csehország 46,1 34,1 80,1 Franciaország 54,1 31,6 85,6 Görögország 64,0 22,8 86,8 Lengyelország 52,1 30,0 82,1 Magyarország 61,8 19,7 81,5 Nagy-Britannia 69,9 11,6 81,5 Németország 47,7 30,2 77,9 Olaszország 50,1 23,3 73,4 Spanyolország 50,0 33,3 83,3 Svédország 7,0 73,5 80,5 Szlovákia 39,3 41,6 80,9 Szlovénia 24,2 60,1 84,3 EU25 42,4 EU15 41,9 38,2 81,1 EU10 44,8 Forrás: EU Commission, Directorate-General for Agriculture Megjegyzés: évi adat Ugyanakkor az EU25 népességének több mint a fele a terület 90%-át kitevõ vidéki térségekben él. A földhasznosítás e legfõbb formái (a mezõgazdasági termelés és az erdõgazdálkodás) fontos szerepet töltenek be mint a társadalmi szerkezet és a gazdasági életképesség alapjai, illetve a természeti erõforrásokkal történõ gazdálkodás és a tájvédelem szempontjából is. A fiskális föderalizmus elmélete szerint a centralizált (esetünkben: közösségi) finanszírozás jelentõs, a határokat átlépõ pozitív és negatív externalitások, tovagyûrûzõ hatások esetén lehet indokolt. Az EU-tagországokban az agrártermelésnek kezdettõl fogva jelentõs, a közvetlen termékelõállítást meghaladó céljai is voltak és vannak. E multifunkcionális elemek lényeges, határokon túlnyúló externalitásokat szolgálnak. Mindezek együttesen európai közjavaknak minõsíthetõek. A vidékfejlesztés fentiek elõmozdításán túl jelentõs modernizációs és szerkezetátalakítási lehetõségeket nyithat meg. A közös finanszírozás fentiek elõmozdításán túl elkerülhetõvé teszi az esetleg eltérõ nemzeti támogatások belsõ piacot, versenyt torzító hatásait. (Az agrártámogatások GDP-hez viszonyított arányát a 3. táblázat tartalmazza.)

19 A vidék jövõje az agrárpolitikától a vidékpolitikáig táblázat. AGRÁRTÁMOGATÁSOK ARÁNYA (A GDP%-ÁBAN) EU15 1. Közös költségvetésbõl 1 0,50 0,49 0,49 0,46 0,46 0,44 2. Nemzeti támogatás 0,15 0,15 0,15 0,12 0,13 0,12 3. Összes támogatás (1+2) 0,65 0,69 0,64 0,58 0,59 0,56 EU10 4. Közös költségvetésbõl 1 0,46 0,83 0,86 5. Nemzeti támogatás 0,35 0,35 0,35 6. Összes támogatás (1+2) 0,81 1,18 1,21 EU25 7. Közös költségvetésbõl 0,46 1 0,48 1 0,47 1,2 8. Nemzeti támogatás 0,13 0,15 0,14 9. Összes támogatás (7+8) 0,59 0,63 0,61 Megjegyzés: 1. EMOGA Garancia és Orientációs Részleg kifizetései 2. Összes agrárkiadás (Policy area 0.5) A közös költségvetés jövõbeli funkcióival, annak esetleges változó szerkezetével is szorosan összefüggõ, lehetséges KAP-opciók a következõk: a) Konszolidáció, további korrekció. Az elfogadott reformdöntések után azok megvalósítása nem kis feladat. A 2008 novemberében elfogadott Egészségügyi Felülvizsgálat (Health Check) eredményeként elfogadott döntések teljes megvalósítása minden belsõ következetlenség ellenére a korábbinál hatékonyabban mûködõ agrárgazdasági rendszert ígér. Ám az eddigi reform elõremutató elemei ellenére továbbra sem eredményezi a KAP tartósan fenntartható rendszerét. A további változások nem lesznek elkerülhetõek. E változások lehetséges irányait foglalja össze a következõ három, vázlatosan körvonalazott szcenárió. b) Következetes (radikális) reform. A reform radikális elmélyítésének középpontjába a fenntarthatóság kerülhet, környezeti, gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt. A környezeti értékeket és a versenyképességet egyaránt szolgáló új Közös Vidékpolitika tartósan fenntartható rendszer esélyét teremtené meg. A mélyreható reformmal együtt fennmaradhat a közös finanszírozás. Ugyanakkor a közös költségvetésbõl finanszírozott agrártámogatások csökkenése esetén akár a támogatási degresszió, akár a nemzeti társfinanszírozás az elsõ pillérnél is lehetséges. c) Renacionalizáció. Lehetséges annak részleges formája is. Felmerülhet a közvetlen támogatások részben renacionalizált ( visszanemzetiesített ) rendszerének lehetõsége: a tagországok kormányai az EU-versenypolitika, illetve egyes kidolgozandó KAP-elõírások keretei között csaknem teljes önállóságot kaphatnának a közvetlen támogatások allokációjában.

20 252 Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet d) Lehetséges végül elvileg a totális liberalizálás is, amikor e közös politika megszûnésével egyidejûleg nemzeti politikák sem mûködnek. E változat megvalósításának a kevésbé versenyképes agrártermelésre alkalmas régiókban különös drasztikus következményei lennének. A kultúrtájak jelentõs része elveszítené fenntartóit. Az agrárgazdaság és a közös agrárpolitika lényeges szerepet tölthet be az új kihívások megválaszolásában. A megreformált agrár(vidék)politika európai hozzáadott értéket állít elõ. Ezért mindenképpen szükség van a mezõgazdaságra és a vidéki területekre irányuló EU-szintû politikára. Az élelmiszereken kívül a mezõgazdaság számos olyan terméket (szolgáltatást) állít elõ, amelyekért nem fizetünk ugyan, mégis értéket képviselnek. A mezõgazdaság két szempontból is jelentõsen eltér a gazdaság többi ágazatától: szoros kapcsolatban áll a fizikai környezettel és a termelés jelentõs externáliák (közjószágok) elõállításával jár. A mezõgazdaság a társadalom által értékelt teljesítmények teljes skáláját nyújtja, miközben azt a piac csak részben honorálja. A szabályozás segíthet egyes esetekben, ám bizonyos körülmények között pénzügyi eszközökre van szükség a piaci hiányosságok korrekciója érdekében. A szabályozás és finanszírozás kereteit EU-szinten kell kialakítani. Átfogó víziót dolgozunk ki a jelenlegi közös politika mélyreható, a fenntarthatóságot, az európai közjavak elõállítását szolgáló reformjának tudományos megalapozása és elõmozdítása céljából. Az átalakulás lényege úgy foglalható össze, hogy a Közös Agrárpolitikát Közös Vidékpolitikának kellene felváltania, amelynek új (kisebb részben átalányalapú, nagyobb részben célzottságot szolgáló szerzõdéses feltételeken alapuló), elsõ pillére a vidéki közjavak elõállítását, második pillére pedig a vidéki közösségek társadalmi-gazdasági életképességének erõsítését szolgálná. Egyértelmû, hogy Magyarország számára olyan fenntartható KAP-ra van szükség, amely a termelõk és a társadalom számára tartós orientációt és segítséget nyújt. Nem lehet az a célunk, hogy konzerváljuk azokat a vívmányokat, amelyekkel rövid távon jól járunk, hiszen ha a mai körülményekhez ragaszkodunk, akkor hosszú távon mindent elveszíthetünk. Az offenzív reform garantálhatja csak a KAP valódi, tartós értékeinek megõrzését. Annak középpontjába a fenntarthatóság kerülhet, környezeti, gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt. A környezeti értékeket és a versenyképességet egyaránt szolgáló Közös Vidékpolitika tartósan fenntartható rendszer esélyét teremtené meg. Ennek elõmozdításához széles társadalmi támogatottságot élvezõ nemzeti álláspontra van szükség. 4. AJÁNLÁSOK A KORMÁNYZAT SZÁMÁRA Az alábbiakban összefoglalhatóak az elvégzett kutatások alapján a kormányzati munka számára megfogalmazható fõ ajánlások: 1. A vidékfejlesztésben a decentralizáció szükségességét a különbözõ vidékies kistérségi típusok is megalapozzák. A megújításra váró magyar vidékfejlesztésnek, illetve vidékpolitikának adekvát terei lehetnek a kistérségek, más vonatkozásban pedig a régiók. Ugyanakkor a jelenleginél lényegesen sokoldalúbb fejlesztési, felzárkózási és támogatási formák alkalmazása szükséges a vidékies térségekben.

21 A vidék jövõje az agrárpolitikától a vidékpolitikáig A hátrányos helyzetû vidéki kistérségekben is a foglakoztatás elõfeltétele a gazdasági fejlõdés. A munkalehetõségek bõvítésben azonban az önkormányzatoknak, az általuk szervezett közmunkáknak, az aktív szociálpolitikai eszközként mûködõ szociális földprogramoknak, valamint a helyi lakossági, intézményi és szociális szolgáltatásokat is mûködtetõ szociális gazdaságoknak is szerepe lehet. 3. A vidékfejlesztési politikák új kihívásai az éghajlati változás, a víz, a bioenergia, a globalizáció, a kereskedelmi liberalizáció témakörei. Az új kihívások kezelésének lehetséges és kívánatos módja, ha az azokra adott válaszok az integrált vidékpolitikában kerülnek összefoglalásra. 4. A vidékpolitikában a nemzetközileg is végbemenõ paradigmaváltás eredményeképpen a térségi alapú a vidéki területek fenntartható fejlõdését biztosító fejlõdésre helyezõdik a hangsúly. Az új vidékpolitika középpontjába a fenntarthatóság (a vidéki közjavak elõállításának elõmozdítása) és a versenyképesség erõsítése (a helyi sajátosságok kompetitív elõnnyé alakítása) kerülhet. (Mindezt együttesen tartalmazza az új vidéki gazdaság kategóriája.) A különbözõ közösségek és térségek adottságaihoz igazított vidékpolitika kialakítása egyrészt a szektorális politikák közötti nagyobb koherenciát igényli, továbbá a különbözõ köz- és magánszereplõk együttes lehetõségeinek kihasználását. A regionális és helyi szinten adaptált vidékfejlesztési politikákban a hangsúlyok rendkívül eltérõ megközelítésekre, megoldási módozatokra helyezõdhetnek. 5. Mindezek elõmozdítása érdekében az Európai Unióban a Közös Agrárpolitikát Közös Vidékpolitikának kellene felváltania. Annak új (kisebb részben átalány alapú, nagyobb részben célzottságot szolgáló szerzõdéses feltételeken alapuló) elsõ pillére a vidéki közjavak elõállítását, második pillére pedig a vidéki közösségek társadalmi-gazdasági életképességének erõsítését szolgálná. Magyarország számára olyan fenntartható KAP-ra van szükség, amely a termelõk és a társadalom számára tartós orientációt és segítséget nyújt. Csak az offenzív reform garantálhatja a KAP valódi, tartós értékeinek megõrzését. Annak középpontjába a fenntarthatóság kerülhet, környezeti, gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt. A környezeti értékeket és a versenyképességet egyaránt szolgáló Közös Vidékpolitika tartósan fenntartható rendszer esélyét teremtené meg. Ennek elõmozdításához széles társadalmi támogatottságot élvezõ nemzeti álláspontra van szükség. IRODALOM Baldwin, R The Real Budget Battle, Une crise peut en cacher une autre. CEPS Policy Brief No. 75/June ( Blandford, D., Hill, B Helping European Agriculture to adjust A proactive approach to agricultural policy. EuroChoices (5) 3. Bryden, J Rural change in a Northern and North-Western European context, INRS-UCS Workshop on Peripheral Regions University of Quebec at Montreal October CEPS The EU Budget The UK rebate and the CAP Phasing them both out? CEPS Tasks Force Report Copus, A., Hall, C., Barnes, A., Dalton, G., Cook, P., Weingarten, P., Baum, S., Stange, H., Lindner,

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.: PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr.

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs 8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére

Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére SOÓS ZSOLT Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére A tanulmányban arra próbáltam választ keresni, hogy a kormányzat által 2004-ben,

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Horváth Eszter okleveles közgazdász Kicsik között a legkisebbek A törpefalvak sikerének kulcstényezői Doktori értekezés Témavezető: Prof. Dr. Rechnitzer

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing Vidékfejlesztési menedzsment és marketing Ellenőrző kérdések A VIDÉKFEJLESZTÉSI ME EDZSME T ALAPJAI GLOBALITÁS, REGIONALITÁS ÉS LOKALITÁS A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Vázolja a világban zajló globalizációs folyamatokat!

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés

Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés 749 Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. szeptember (749 771. o.) DARVAS ZSOLT SIMON ANDRÁS Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés A magyar

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Koós Bálint 1. Gyöngyös térsége a Marsden-i vidéktipológia szerint. KULCSSZAVAK: mez gazdaság, agrártámogatás, Magyarország

Koós Bálint 1. Gyöngyös térsége a Marsden-i vidéktipológia szerint. KULCSSZAVAK: mez gazdaság, agrártámogatás, Magyarország Koós Bálint 1 Gyöngyös térsége a Marsden-i vidéktipológia szerint KULCSSZAVAK: mez gazdaság, agrártámogatás, Magyarország ABSZTRAKT: Az OTKA támogatása 2 révén tíz hazai térségben folyik kvalitatív és

Részletesebben

A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ

A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ Tóth András LÉPÉSKÉNYSZERBEN A HAZAI ENERGIAPOLITIKA A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ olajár, illetve a közeljövõre immár egységesen magas, a 2005 2006-os 70

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól?

Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól? Komáromi András: A külsõ forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól? Magyarország külsõ egyensúlyi mutatói 2007-ben nagymértékben javultak. Ezzel párhuzamosan azonban

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság ELŐSZÓ Századunk második felében Románia társadalmában történelmi méretű népmozgalmi folyamatok zajlottak le azoknak a gazdasági-társadalmi változásoknak az összefüggésében, melyeknek során az ország fejlődőben

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Vidék- és területfejlesztés 6.

Vidék- és területfejlesztés 6. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Dorgai László Vidék- és területfejlesztés 6. VTEF6 modul Vidéki térségeink jellemzői és változások irányai a rendszerváltást követően SZÉKESFEHÉRVÁR

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció - 2012. 10. 27 NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013 Készült

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Horváth Eszter okleveles közgazdász Kicsik között a legkisebbek A törpefalvak sikerének kulcstényezői Doktori értekezés Témavezető: Prof. Dr. Rechnitzer

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola KALMÁR GABRIELLA Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok és az életminıség területi összefüggései Ph.D. értekezés

Részletesebben

1. Munkaerõ-piaci folyamatok

1. Munkaerõ-piaci folyamatok 1. Munkaerõ-piaci folyamatok Arendelkezésünkre álló adatok alapján a munkaerõpiac legfontosabb fejleménye az elsõ félévben az volt, hogy megállt az aktivitási ráta évek óta tartó jelentõs csökkenése: az

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1

Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1 . Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1 Egészségügyi alapellátás Bódi Ferenc Az egészségügyi alapellátáshoz tartozik a bölcsôde, a védônô, a háziorvos, a házi gyermekorvos, valamint

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben