1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése"

Átírás

1 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív medicina - AM ) magyarországi igénybevételének empirikus vizsgálata (a hazai sajátosságok kiemelésével) jelentőségének felmérése az egészség-magatartás és egészség-tudatosság tükrében az egészségügyi ellátásban betöltött szerepének mélyebb megértése. A munkatervben vázolt program az AM komplex vizsgálatát helyezte előtérbe. A komplexitás a már megelőzőleg rendelkezésre álló adatbázisokon alapul, amelyek azonban jórészt regionális (Baranya megyei) populáció vagy speciális célcsoportok (természetgyógyászok, természetgyógyászhoz fordulók, orvosok ill. orvostanhallgatók, pszichiátriai betegek /OTKA F sz. téma/) vizsgálatából származnak. Ezért is volt szükség olyan, országos vizsgálatra, amely képet adhat a természetgyógyászat magyarországi helyzetéről, sajátosságairól, ill. az igénybevétel és a szimpátia regionális megoszlásáról is. Ehhez 1200 fős, országos reprezentatív mintán felvett, kérdőíves közvélemény-kutató vizsgálathoz csatlakoztunk rövid, az alapvető információkra fókuszáló kérdéseinkkel. A természetgyógyászathoz való viszony mélyebb összefüggéseit (egészségi állapot, egészség-magatartás, hiedelmek stb.) ismét regionális (2357 fős, Baranya megye felnőtt lakosságát leképező) mintán vizsgáltuk. Főbb, megválaszolandó kérdések voltak: A magyarországi felnőtt lakosság körében milyen arányú a természetgyógyászat igénybevétele, ill. az igénybevételre vonatkozó nyitottság? A természetgyógyászhoz fordulók ill. az arra nyitottak (röviden fordulók és nyitottak ) milyen szocio-demográfiai jellemzőkkel írhatók le? Van-e a természetgyógyászatnak speciális földrajzi megoszlása Magyarországon? Vannak-e speciálisan magyar jellegzetességek (nemzetközi irodalmi összehasonlításban)? Vannak-e különbségek az orvos ill. nem-orvos által nyújtott természetgyógyászati szolgáltatás igénybevételben (és az azzal kapcsolatos attitűdökben)? Milyen panaszokkal fordulnak természetgyógyászhoz? Milyen módszerekkel kezelik őket? A fordulók mennyire találják hatásosnak a kezelést? Befolyásolja-e a fordulás a későbbi nyitottságot? Összefügg-e (és ha igen, hogyan) az AM igénybevétele és az azzal kapcsolatos nyitottság az egészségi állapottal és az orvoshoz fordulási szokásokkal? Hogyan függ össze az AM igénybevétele az öngyógyítással, az életmódváltoztatási törekvésekkel és az egészség-tudatossággal? Összefügg-e az AM igénybevétele és az azzal kapcsolatos nyitottság irracionálismisztikus hiedelmekkel (asztrológia, spiritizmus, reinkarnáció, UFO stb.)?

2 2 2. A kutatás módszere A kutatás kérdezőbiztosok bevonásával lebonyolított kérdőíves vizsgálatokra alapult. Adatforrások Az összefoglalóban elemzésre kerülő adatok két, különböző forrásból származnak. I. minta: 1200 fős, Magyarország felnőtt lakosságát életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló minta 1999-es adatfelvételből*. Az I. minta összetétele fontosabb demográfiai ismérvek szerint: NEM N % FÉRFI ,0 NŐ ,0 KOR 29 ÉV ALATTI , ÉVES , ÉVES , ,5 60 ÉV FELETTI ,8 ISKOLAI VÉGZETTSÉG 8 OSZTÁLYNÁL KEVESEBB 103 8,6 8 ÁLTALÁNOS ,8 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ,0 ÉRETTSÉGI ,7 FŐISKOLA, EGYETEM 107 8,9 TELEPÜLÉSTÍPUS BUDAPEST ,3 MEGYEI JOGÚ VÁROS ,8 VÁROS , LAKOSÚ TELEPÜLÉS 104 8, LAKOSÚ TELEPÜLÉS , LAKOSÚ TELEPÜLÉS 109 9, LAKOS ALATTI TELEPÜLÉS 95 7,9 FÖLDRAJZI RÉGIÓ BUDAPEST ,3 NYUGAT-DUNÁNTÚL 118 9,8 ÉSZEK-DUNÁNTÚL ,8 DÉL-DUNÁNTÚL 116 9,7 PEST MEGYE 113 9,4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ,0 ÉSZAK-ALFÖLD ,5 DÉL-ALFÖLD ,5 ÖSSZESEN *Az F sz. OTKA támogatás jelentős részét erre az adatfelvételre fordítottuk, a lekérdezést a Szociográf Piac- és közvélemény-kutató Intézet végezte 1999-ben.

3 3 II. minta: 2357 fős, Baranya megye felnőtt lakosságból válogatott minta es adatfelvételből*. A II. minta összetétele fontosabb demográfiai ismérvek szerint: NEM N % FÉRFI ,9 NŐ ,1 KOR ÉVES , ÉVES , ÉVES , ÉVES ,8 ISKOLAI VÉGZETTSÉG 8 ÁLTALÁNOS VAGY KEVESEBB ,1 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ,3 ÉRETTSÉGI ,6 FŐISKOLA, EGYETEM ,1 TELEPÜLÉS TÍPUS PÉCS ,6 SIKLÓS, MOHÁCS ,5 SZÉKHELYKÖZSÉG ,4 TÁRSKÖZSÉG ,5 ÖSSZESEN A két minta összetétele alapvető demográfiai paraméterekben (pl. életkor, iskolai végzettség) különbözik egymástól, a különböző mintákból származó adatok összehasonlítása csak tájékoztató jellegű lehet. A változók Mindkét vizsgálat során függő változóként kezeltük az alábbi kérdéseket: 1. Volt-e egészségével kapcsolatos okok miatt valaha is természetgyógyászati módszerekkel dolgozó orvosnál (orvos-természetgyógyásznál)? (Igen Nem) 2. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jövőben egészségével kapcsolatos okok miatt (újra) orvos-természetgyógyászt keressen fel? (Igen Nem) 3. Volt-e egészségével kapcsolatos okok miatt valaha is nem-orvos természetgyógyásznál vagy más, nem-orvos gyógyítónál? (Igen Nem) 4. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jövőben egészségével kapcsolatos okok miatt (újra) nem-orvos természetgyógyászt keressen fel? (Igen Nem) *Dr. Tahin Tamás által vezetett kutatásból származó adatbázis, amely, ben Baranya megye felnőtt lakosságát reprezentáló, 3408 fős minta 10 éves követése kapcsán került lekérdezésre, ben. Az F sz. OTKA támogatás kisebb részét fordítottuk arra, hogy ebben a vizsgálatban témánkkal részt vegyünk, minthogy ez a kutatás más forrásokból is támogatásra került /OTKA T01343; AKP 96/ ,3; ETT 364/96; SOROS 611/22/97-98/)

4 4 Az I. mintában ezen felül az alábbi kérdések is szerepeltek a kérdőívben: (Csak azoktól, akik fordultak valamilyen természetgyógyászhoz:) 1. Az elmúlt 12 hónapban járt-e természetgyógyásznál? 2. Milyen panaszokkal keresett fel természetgyógyászt legutóbb? 3. Milyen módszerrel kezelték? 4. Értékelje az iskolai osztályzatoknak megfelelően, mennyire volt elégedett a legutóbb kapott természetgyógyászati kezeléssel! A II. mintában szereplő további, függő változóként kezelt attitűd-állítások: Mi a véleménye a gyógyítás azon formáiról, melyeket nem orvosok végeznek, vagy nem a hagyományos módon, a természetgyógyászatról vagy más, nem orvosi gyógymódokról? Egyetért az alábbi állításokkal? 1. A legtöbb ilyen gyógyító csak ahhoz ért, hogy a hiszékeny, beteg emberek zsebéből kihúzza a pénzt. (Igen Nem) 2. Ha a beteg hisz benne, ezek a gyógymódok akár a gyógyíthatatlannak tartott betegségeken is segíthetnek. (Igen Nem) Minkét vizsgálat során független változóként kezeltük az alábbi demográfiai mutatókat: nem; életkor (korcsoportonként ill. a lineáris regresszió-analízisben numerikus változóként), iskolai végzettség (csoportosítva és numerikusként is), településtípus, jövedelem. Az I. mintában további független változó a földrajzi régió. A II. mintában használt további változócsoportok (terjedelmi okok miatt csak összefoglalva, a kérdőívben szereplő kérdések mellőzésével): 1. egészségi állapot (önértékelésen, idült betegségek számán és tevékenységkorlátozottságon alapuló) 2. orvoshoz fordulási szokások (összes orvoshoz (és ezen belül háziorvoshoz) fordulás a megelőző 12 hónapban, kuratív és preventív célzattal) 3. attitűd általában az orvosok felé, attitűd a saját háziorvos felé 4. életmód-változtatás, (alternatív) öngyógyítási szokások 5. egészségtudatosság (ezen belül ún. alternatív egészségtudatosság) 6. általános, irracionális-spirituális hiedelmek Az elemzés módszere A természetgyógyászathoz való viszonyt a fordulás, a jövőre vonatkozó nyitottság (és a II. mintában a természetgyógyászattal kapcsolatos attitűdök), illetve ezek kombinációiból kialakított új változók segítségével mértük. A dichotóm változók alakulásáért felelős faktorok hatását logisztikus regresszióval, míg a kategoriális változók összevonásával kialakított, numerikusként kezelt, ordinális változók hátterét többlépcsős, lineáris regresszióanalízis segítségével elemeztük. A statisztikai munkához az SPSS 8.0 szoftvert használtuk.

5 5 3. A kutatás eredményei A természetgyógyászat helyzete Magyarországon (igénybevétel - nyitottság) Az országos reprezentatív felmérés legfontosabb adatait az alábbi táblázat mutatja: Fontosabb függő változók Orvos-természetgyógyászt (OTGY) felkeresett 16,4% Ebből: az adatfelvételt megelőző12 hónapban 7,7% (a felkeresők 46,7%-a) elképzelhetőnek tartja, hogy újra felkeresse 12,4% (a felkeresők 75,6%-a) Elképzelhetőnek tartja, hogy OTGY-t felkeressen 26,3%* Összes nyitottság OTGY-hoz fordulásra 38,7% Nem-orvos természetgyógyászt (NOTGY) felkeresett 12,9% Ebből: az adatfelvételt megelőző12 hónapban 5,9% (a felkeresők 45,8%-a) elképzelhetőnek tartja, hogy újra felkeresse 9,8% (a felkeresők 75,5%-a) Elképzelhetőnek tartja, hogy NOTGY-t felkeressen 15,6% Összes nyitottság NOTGY-hoz fordulásra 25,3%** Összes természetgyógyászhoz (TGY=OTGY+ NOTGY) forduló 23,1% Ebből: minkét fajta TGY-hoz forduló 6,3% Összes nyitottság valamilyen TGY-hoz fordulásra 41,1% Ebből: mindkét fajta TGY-hoz fordulásra 22,2% * nem válaszolt 16,4% **nem válaszolt: 12,9% Felmérésünk eredményei szerint tehát 1999-ben Magyarországon a felnőtt lakosság 23,1%-a már járt valamilyen természetgyógyásznál. Ez az adat az alternatív medicina népszerűségének emelkedését valószínűsíti, figyelembe véve, hogy 1991-ben ugyanezt az arányt 1200 fős, országos reprezentatív mintán Antal Z. és Szántó 6,6%-nak, ben Buda és mtsai Baranya megyei, 2083 fős mintán 10,2%-nak találták. Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy Magyarország a nyugat-európai országokban ismert arány-intervallum (20-50%) alsó sávjában helyezkedik el (Hollandia és Dánia 1990-es adatainak közelében). Figyelemre méltó különbség mutatkozik az orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulás (ill. az azzal kapcsolatos nyitottság) tekintetében. Országos viszonylatban az orvosi képzettséggel párosuló természetgyógyászat népszerűbb: többen kipróbálták és nagyobb jövőbeni bizalmat élvez. Emellett jelentősnek találtuk azok arányát is, akik mindkét fajta alternatív ellátást kipróbálták és/vagy nyitottak azokra. A felkeresés és a nyitottság egymással is messzemenőleg összefügg: aki már fordult OTGY-hoz, 75%-ban nyitott az OTGY-hoz és (csak) 43%-ban a NOTGY-hoz fordulás gondolatára, míg aki NOTGY-nál járt, NOTGY-hoz 75%-ban, OTGY-hoz 72%-ban fordulna adott esetben a jövőben (itt természetesen az OTGY és NOTGY kategóriák mutatnak bizonyos átfedést).

6 6 A természetgyógyászathoz való viszony demográfiai háttere Az alábbi táblázat az (orvos- és nem-orvos) természetgyógyászhoz fordulás ill. az arra való nyitottság %-os arányát mutatja a legfontosabb demográfiai paraméterek szerint, a hozzájuk tartozó, Chi-négyzettel mért szignifikancia-szinteket is jelezve. TGY-hoz fordult % TGY-hoz fordulásra nyitott % NEM ** ** FÉRFI 15,8 34,2 NŐ 29,8 49,0 KOR ** 29 ÉV ALATTI 14,8 43, ÉVES 26,4 46, ÉVES 24,3 42, ,8 40,9 60 ÉV FELETTI 23,9 36,6 ISKOLAI VÉGZETTSÉG ** ** 8 OSZTÁLYNÁL KEVESEBB 18,4 33,0 8 ÁLTALÁNOS 20,4 36,2 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ 16,7 40,2 ÉRETTSÉGI 34,3 55,5 FŐISKOLA, EGYETEM 29,0 53,3 JÖVEDELEM * ** JÓVAL AZ ÁTLAG ALATT 22,5 38,0 ÁTLAG ALATT 22,4 39,0 ÁTLAGOS 21,6 41,8 ÁTLAG FELETT 29,1 53,6 JÓVAL AZ ÁTLAG FELETT 47,1 70,6 TELEPÜLÉSTÍPUS ** ** BUDAPEST 38,3 54,3 MEGYEI JOGÚ VÁROS 25,7 47,3 VÁROS 27,7 50, LAKOSÚ TELEPÜLÉS 12,5 23, LAKOSÚ TELEPÜLÉS 13,5 37, LAKOSÚ TELEPÜLÉS 18,3 28, LAKOS ALATTI TELEPÜLÉS 0,00 20,0 FÖLDRAJZI RÉGIÓ ** ** BUDAPEST 38,3 54,3 NYUGAT-DUNÁNTÚL 15,3 42,4 ÉSZAK-DUNÁNTÚL 12,3 36,2 DÉL-DUNÁNTÚL 16,4 37,1 PEST MEGYE 23,9 35,4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 25,6 28,8 ÉSZAK-ALFÖLD 19,1 40,1 DÉL-ALFÖLD 20,4 50,0 *= p<0,05 **= p<0,001 A táblázat összefoglalja a legfontosabb ismérvek szerinti megoszlásokat. Az alábbiakban néhány szempontot bővebben is kifejtünk. Adataink arra utalnak, hogy a nők a természetgyógyászhoz fordulás és a nyitottság tekintetében is határozottan megelőzik a férfiakat. Ez az összefüggés (amely a fontosabb demográfiai háttértényezők kontrollálása mellett is szignifikáns)

7 7 országos viszonylatban jelenthető ki, nem feltétlenül érvényes minden egyes régióban. Mint később bemutatjuk, baranya megyei vizsgálatunkban a nem szerepe kevésbé egyértelmű, és szinte teljes mértékben kiváltható olyan faktorokkal, mint a foglalkozási státusz, anyagi helyzet, egészségi állapot stb.) Az életkori megoszlások arra utalnak, hogy a tényleges természetgyógyászhoz fordulás a középkorúakra, míg a nyitottság inkább a fiatalokra jellemző (bár ez az összefüggés statisztikailag nem szignifikáns). (ld. 1.sz. ábra) 1. ábra Természetgyógyászhoz fordulók és arra nyitottak száma nem és életkor szerint Magyarországon, 1999-ben. A természetgyógyászathoz való pozitív viszony (mint ahogy ezt nemzetközi tanulmányok is egyöntetűen alátámasztják) a magasabb iskolai végzettséggel kapcsolódik össze. Érdekes, magyar sajátosság ugyanakkor, hogy ez elsősorban az orvosok által gyakorolt természetgyógyászatra igaz, ahogy ezt a fordulások átlagát jelző, alábbi ábra is mutatja. (A nyitottságra ez a különbség kevésbé érvényes.) 2. ábra. Orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulás aránya nem és iskolai végzettség szerint Magyarországon, 1999-ben. A jövedelmi viszonyokat vizsgálva megállapítható, hogy a nemzetközi irodalommal egybehangzóan a magasabb pozíció mind a fordulással, mind a nyitottsággal pozitíve függ össze. (Jelezzük: Antal Z. és Szántó 91-ben ezt a megoszlást csak a fordulásra találta érvényesnek, a nyitottságra nem.) (ld. 3. ábra) Az orvos-természetgyógyászatra nézve a tendencia egyértelműbb.

8 8 3. ábra Természetgyógyászhoz fordulás és nyitottság átlaga nem és jövedelmi kategória szerint Magyarországon, 1999-ben. A településtípusok szerinti megoszlás egyértelműen arra utal, hogy a természetgyógyászat térhódítása elsősorban városi jelenség. A számadatok tanúsága szerint Budapest messze élen jár (ez már 1991-ben is megállapítást nyert). Nagy szakadék mutatkozik a város nem város határon. Ha a földrajzi régiók és a településtípus szerinti megoszlásokat együtt vizsgáljuk, kiderül, hogy a vidéki városok közt jelentős regionális különbségek fedezhetők fel, s így egyes régiókban a budapestit megközelítő vagy meghaladó értékekkel kell számolnunk. (ld. 4. ábra) 4. ábra Természetgyógyászhoz fordulás és nyitottság aránya földrajzi régió és településtípus szerint Magyarországon, 1999-ben. Tovább árnyalja a képet, ha elkülönítve vizsgáljuk az orvos- és nem-orvos természetgyógyászathoz való fordulást. Ekkor láthatóvá válik, hogy a fővárosra elsősorban a kiugró arányú orvos-természetgyógyászat igénybevétel jellemző, a nem-orvos által gyakorolt természetgyógyászat a vidéki városokban ugyanúgy (vagy jobban) virágzik. (ld. 5. ábra)

9 9 5. ábra Orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulás aránya földrajzi régió és településtípus szerint szerint Magyarországon, 1999-ben. A természetgyógyászhoz fordulásra való nyitottságot is érdemes elkülönítve kezelni a szolgáltató képzettsége szerint. Ez a megoszlás már jóval nagyobb szórást mutat mind a régiók, mind a település típusa szerint. Némely régiókban a nyitottság aránya a nem-városi lakosság körében megközelíti vagy megelőzi a városi populációét (Pest megye, Nyugat-Dunántúl), máshol kifejezett különbség észlelhető (pl. Észak-Dunántúl). (ld. 6. ábra) 6. ábra Orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulásra vonatkozó nyitottság földrajzi régió és településtípus szerint Magyarországon, 1999-ben. A természetgyógyászhoz való viszony (fordulás és nyitottság) demográfiai hátterének árnyaltabb vizsgálatára ad lehetőséget a regresszióanalízis. A fordulást, mint dichotóm változót vizsgálva, a logisztikus regressziós modellbe bevontuk a nem, kor, iskolai végzettség, jövedelem, településtípus és földrajzi régió kategóriáit, abból a célból, hogy ezek együttes hatásából a szignifikáns tényezőket kiválogathassuk. Az eredmények szerint (a részletek mellőzésével): a nem szignifikáns (Sig=0,000) (a nők kétszer valószínűbben fordulnak); az életkor szignifikáns (Sig= 0,002) (elsősorban az idősebb középkorosztály);

10 10 az iskolai végzettség elveszíti szignifikanciáját (Sig=0,061) (az esélyhányados (OR) összehasonlítás szerint pl. az érettségizettek másfélszer valószínűbben fordulnak TGY-hoz, mint a diplomások); A jövedelmi kategória összességében nem szignifikáns (Sig=0,248) (viszont a legfelső kategóriához viszonyítva az alsóbbak OR értéke 0,3 és 0,4 körül mozog); A településhierarchia messzemenően szignifikáns marad (Sig=0,000) (tehát nem a lakosság eltérő demográfiai összetételének köszönhető az összefüggés); A földrajzi régió nem szignifikáns (Sig=0,159) (Budapestet nem számítva a sorrend: Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Dunántúl). A természetgyógyászhoz fordulásra vonatkozó nyitottságot, mint dichotóm változót vizsgálva, a logisztikus regressziós modell hasonló módon levezethető. Az eredmények szerint (a részletek mellőzésével): a nem szignifikáns (Sig=0,000) (a nők kétszer valószínűbben nyitottak) az életkor nem szignifikáns (Sig= 0,876) az iskolai végzettség nem szignifikáns (Sig=0,483) (az OR mutatók szerint ugyanakkor, a diplomásokhoz képest a legalacsonyabb végzettségűek 40%-kal kevésbé, míg az érettségizettek 20%-kal inkább nyitottak) A jövedelmi kategória összességében nem szignifikáns (Sig=0,248) (viszont a legfelső kategóriához viszonyítva a forduláshoz hasonlóan az alsóbbak OR értéke 0,4-0,6 között van) A településhierarchia szignifikáns marad (Sig=0,000) (pl. Budapesthez képest a falvakban élők 65-75%-kal kevésbé valószínűen nyitottak) A földrajzi régió szignifikáns (Sig=0,011) (Budapeset nem számítva a sorrend: Dél-Alföld, Nyugat-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország (!); az OR értékekben 120%-os különbség van a sor első és utolsó tagja közt). A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a természetgyógyászat népszerűsége emelkedőben van, az es és 1995-ös adatok tükrében. Összességében a természetgyógyászattal a nők, középkorúak, érettségiveldiplomával rendelkezők, városi lakosok szimpatizálnak inkább. Jelentős különbségek mutatkoznak az orvos ill. nem-orvos által képviselt természetgyógyászat tekintetében. Markáns eltérések találhatók a természetgyógyászhoz fordulás ill. az azzal kapcsolatos nyitottság demográfiai háttere között. A természetgyógyászathoz való viszonyban jelentősek a regionális különbségek. Demográfiai szemopontok szeint a természetgyógyászat magyarországi helyzete nem tér el lényegesen a nemzetközi irodalomban közölt adatoktól. Speciálisan magyar jelenségek: az érettségivel rendelkezők körében még a diplomásokhoz képest is erősebb a szimpátia (viszont a hangsúly 91-hez képest magasabb irányba tolódott);

11 11 a jövedelmi viszonyok hatása csak úgy érhető tetten, ha a legfelső kategóriát viszonyítjuk a többihez; 8 91-es vizsgálatokhoz képest a demográfiai háttértényezők egyértelműen közelebb kerültek a nyugat-európai amerikai megoszlásokhoz. Panaszok, módszerek, szubjektív hatásosság, elégedettség Az alábbi táblázat a természetgyógyászhoz fordulás okaként megjelölt egészségi panaszok százalékos megoszlását mutatja. Panasz Orvos-természetgyógyásznál Nem-orvos természetgyógyásznál Mozgásszervi 51% 44% Pszichés 15% 12% Emésztő-, légző-, keringési rendszeri 7% 14% Bőr- és allergiás 7% 7% Nőgyógyászati 5% 3% Egyéb 2% 7% Kivizsgálás, megelőzés 2% 4% Nem válaszolt 9% 9% A táblázat adatai azt igazolják, hogy nemzetközi és korábbi hazai adatokkal összhangban Magyarországon is elsősorban krónikus, nem-fatális, mozgásszervi panaszokkal (gerincbántalmak, reumás panaszok stb.) keresik fel az emberek a természetgyógyászati rendeléseket. Figyelemre méltó a pszichés panaszok megjelenésének relatíve magas aránya (a válaszadók megfogalmazása szerint: kimerültség, stressz, idegi, lelki problémák, alvászavar stb.). Fontos észrevétel továbbá, hogy a panaszok megoszlása nem mutat igazán markáns különbséget orvos nem-orvos viszonylatban. Az igénybevett természetgyógyászati módszer meghatározása nehéz, a válaszadók sok esetben nem tudják könnyedén azonosítani, megnevezni a kapott terápiát (rosszabb esetben a kezelő sem). Illusztrációul, az alábbi táblázatban bemutatjuk a nem-orvos természetgyógyászhoz fordulók által felsorolt módszerek %-os megoszlását. Módszer % Módszer % kézrátétel 13,8 agykontroll 0,9 bioenergia 10,3 akaratátvitel 0,9 masszázs 10,3 nyújtás 0,9 gyógyfű, gyógytea 9,5 reflexológia 0,9 csontkovácsolás 7,8 inga 0,9 talpmasszázs 6,0 pszichotronika 0,9 íriszdiagnosztika 4,3 mozgatás 0,9 akupunktúra 2,6 hipnózis 0,9 tisztító kúra 1,7 beszéd 0,9 jelgyógyászat 1,7 reiki 0,9 diéta 0,9 kanállal masszírozás 0,9 életmódváltás 0,9 NEM TUDJA 19,0

12 12 Adataink tanúsága szerint a nem-orvos természetgyógyásznál gyakran alkalmaznak ún. bioenergiát (a kézrátétel is ide tartozik), valamint különféle mozgatásos terápiákat (masszázsok, csontkovácsolás), illetve gyógyfüveket. Gyakorlatilag ötből négy kliens nem tudja, milyen terápiában részesül. A hatásosság, elégedettség kérdése több módon mérhető. Az elégedettség egyik jele, hogy valaki úgy gondolja, ezt adott esetben máskor is megpróbálná. Ez a beállítódás, mint fentebb jeleztük, kb. 75%-os, orvos és nem-orvos kategóriában egyaránt. A másik módszer az elégedettség iskolai osztályzatoknak megfelelő meghatározása. A természetgyógyászhoz fordulók elégedettségüket az alábbi osztályzatok arányában fejezték ki: Mennyire volt elégedett a orvos-természetgyógyásznál nem-orvos természetgyógyásznál legutóbbi természetgyógyászati kezeléssel? 1 10% 13% 2 6% 9% 3 26% 20% 4 29% 28% 5 28% 31% A százalékos értékek tanúsága szerint nincs jelentős különbség az elégedettségben attól függően, hogy orvos avagy nem-orvos kezelőnél járt a válaszadó. Az elégedettség okai közt tüntették fel többek között az alábbiakat: hatásos volt átmeneti javulást hozott kellemes volt megbízható volt a kezelő elég időt szánt rá a kezelő nem kellett gyógyszert szedni stb. Az elégedetlenség okai többek között: eredménytelen volt drága volt nem volt szimpatikus a kezelő nem adott megfelelő tájékoztatást a kezelő stb. Régebbi vizsgálataink (természetgyógyászhoz fordulók 476 fős mintája, 1996) alapján az összes elégedettségi arány kb %-ra becsülhető, és ez egybevág a legtöbb nemzetközi irodalmi adattal.

13 13 A természetgyógyászathoz való viszonyt befolyásoló egyéb tényezők A természetgyógyászat igénybevétele ill. az arra való nyitottság, természetesen, bonyolult folyamatok eredménye: testi, lelki, társadalmi komponensei együtt, egymástól alig szétválaszthatóan működnek közre. E folyamatok alaposabb megértése az eddigiektől eltérő kérdések megválaszolását igényli. Ezek a kérdések érintik többek közt az egészségi állapot, az orvoshoz fordulási szokások, az öngyógyítás, az egészségtudatosság, hiedelmek területeit. Az OTKA támogatás anyagi korlátai miatt ezeket a dimenziókat a Dr. Tahin Tamás által vezetett Baranya megyei egészségszociológiai kutatáshoz kapcsolva vizsgáltuk (Ld. II. minta). Baranya megyében a természetgyógyászhoz fordulók arányát az országos átlagnál alacsonyabbnak találtuk: orvos-természetgyógyászhoz a válaszadók 6%-a, nem-orvos természetgyógyászhoz 10%-a (összesen bármelyikhez 13%) fordult. A nyitottságot mérő számok is alacsonyabbak: orvos-természetgyógyászhoz 30%, nem-orvos természetgyógyászhoz 21% (összesen 33%) fordulna a jövőben. Azzal az állítással, hogy a legtöbb természetgyógyász csak a pénzcsináláshoz ért, 55% nem ért egyet, míg azzal, hogy ezek a módszerek reménytelen esetben is segíthetnek, 41% egyetért. A természetgyógyászatra vonatkozó, fenti függő változók (fordulás + nyitottság + attitűdök) összevonásával olyan, ordinális változót képeztünk, amely 7 lehetséges értéket vehet fel a természetgyógyászattól való teljes elzárkózás és teljes nyitottság közt (nevezzük ezt a változót viszony -nak). A továbbiakban ennek a függő változónak a, különböző háttérváltozók lépcsőszerű beléptetésével végzett, lineáris regresszió-analízisét vázoljuk. Terjedelmi okokból a független változók képzésére nem térünk ki részletesen. Egészségi állapot és orvoshoz fordulás Ebben a modellben arra kerestük a választ, hogy adott demográfiai háttér mellett milyen módon függ a természetgyógyászathoz való viszony az egészségi állapottól? a demográfiai háttér és az egészségi állapot kontrollálása mellett hogyan alakítják a vizsgált jelenséget az orvoshoz fordulási szokások? Független változók: Demográfiai mutatók: életkor, nem, iskolai végzettség, családi állapot, foglalkozási státusz, anyagi helyzet, település; Egészségi állapot: önértékelés (kiváló jó megfelelő rossz), idült betegségek száma (fatális és nem-fatális), tevékenységkorlátozottság; Orvoshoz fordulás: összes orvoshoz fordulás gyakorisága, házi orvoshoz fordulás gyakorisága, gyógykezelő (kuratív) célú orvoshoz fordulás gyakorisága, preventív állapot ellenőriztetés stb.) célú orvoshoz fordulás gyakorisága.

14 14 A modellbe első lépésben csak a három, legalapvetőbb demográfiai változót, majd a másodikban a többit visszük be. A 3-as modellben az egészségi állapot, a 4-esben az orvoshoz fordulási szokások kerülnek be újonnan. A regresszió-elemzést elvégeztük a fordulás és a nyitottság esetében külön-külön is, ezekre részletes kifejtés nélkül utalunk a továbbiakban. A természetgyógyászathoz való viszony regressziós modelljei I. Modell B Beta Sig R 2 1 Konstans 3,196,000,035 Iskolai végzettség,050,099,000 Nem,103,035,102 Életkor,019,143,000 2 Konstans 2,550,000,070 Iskolai végzettség -,008 -,016,520 Nem,073,025,240 Életkor,020,151,000 Családi állapot,089,026,217 Foglalkozási státusz,170,115,000 Anyagi helyzet: felső negyed,188,054,013 Település hierarchia,169,129,000 3 Konstans 2,495,000,079 Iskolai végzettség -,008 -,016,511 Nem,033,011,599 Életkor,022,162,000 Családi állapot,095,028,183 Foglalkozási státusz,160,108,000 Anyagi helyzet: felső negyed,180,051,018 Település hierarchia,166,127,000 Egészségi állapot önértékelése,110,057,026 Fatális idült betegség -,008 -,003,905 Nem fatális idült betegség -,379 -,125,000 Tevékenységkorlátozottság -,045 -,014,507 4 Konstans 2,691,000,088 Iskolai végzettség -,009 -,019,449 Nem -,009 -,003,885 Életkor,021,156,000 Családi állapot,095,027,184 Foglalkozási státusz,153,103,000 Anyagi helyzet: felső negyed,186,053,014 Település hierarchia,152,117,000 Egészségi állapot önértékelése,137,072,007 Fatális idült betegség,052,018,471 Nem fatális idült betegség -,335 -,110,000 Tevékenységkorlátozottság -,039 -,012,561 Orvoshoz járás gyakorisága -,146 -,110,024 Háziorvoshoz járás gyakorisága,165,129,001 Kuratív orvoshoz járás gyak. -,115,060,107 Preventív orvoshoz járás gyak. -,111 -,061,032 A regressziós modellbe először bevitt, alapvető demográfiai mutatók (nem, kor, iskolai végzettség) közül a fiatalabb életkor és a magasabb iskolai végzettség kapcsolódik össze a pozitív viszonnyal, ezzel szemben a nemi hovatartozás nem játszik olyan markáns szerepet a baranyai mintában.

15 15 A következő lépésben egyéb fontos demográfiai jellemzőket léptetve a modellbe, a magasabb foglalkozási státusz a jobb anyagi helyzet és a településtípus (inkább város) hatása szignifikáns, miközben az iskolai végzettség szignifikanciája megszűnik (az előbbi faktorok kiváltják ). A regressziós modellbe az egészségi állapotot beléptetve, annak paraméterei közül a jobb önértékelés (közbevetve: a rosszabb önértékelés a szűken vett fordulással függ össze) és az idült betegségek (azon belül is kizárólag a nem-fatális betegségek) magasabb számának hatása azonosítható. A tevékenységkorlátozottság szerepe nem szignifikáns. Adataink alapján a szakirodalommal összhangban kijelenthetjük, hogy a természetgyógyászat igénybevétele és az ahhoz fűződő szimpátia egyértelműen összekapcsolódik a több, nem-fatális, krónikus betegség meglétével, a fatális megbetegedésekkel (és a tevékenység-korlátozó állapotokkal) viszont nem. Ennek az irodalomból ismert magyarázata nálunk is érvényes lehet: a súlyosabb egészségi problémák esetén általában inkább az orvosi ellátásra számítanak az emberek. Kontrollált demográfiai és egészségi állapot háttér mellett az orvoshoz járás gyakorisága pozitíve, míg a háziorvoshoz járás negatíve függött össze. Az összes orvoshoz fordulások közül a gyógykezelő célú egyáltalán nem, a preventív célú pozitív összefüggést mutatott a függő változóval. A már ismert kutatások eredményeivel összhangban, az a tapasztalatunk, hogy a természetgyógyászatot a gyakrabban orvoshoz fordulók jobban preferálják. Ez azt támasztja alá, hogy az emberek nem feltétlenül egymást kizáró alternatívákban gondolkodnak (mint arra az alternatív medicina kifejezés utalna). Alternatívát jelenthet azonban az alapellátásban, minthogy a háziorvoshoz fordulás gyakorisága a függő változóval negatív összefüggést mutat. Emellett jelentősége lehet annak is, hogy míg a preventív céllal orvoshoz fordulók inkább szimpatizálnak a természetgyógyászattal, a gyógykezelő célú orvoshoz fordulás gyakoriságával az összefüggést nem találtuk szignifikánsnak. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a magasabb összes orvoshoz fordulás nagyobb részben a megelőző-ellenőrző, és kevésbé a gyógyító célzatú felkereséseknek köszönhető. Amint az R 2 érték mutatja, a függő változó alakulását az eddig vizsgált tényezők kb. 9 százalékban magyarázzák, érdemes tehát újabb hatótényezőket keresni. A természetgyógyászathoz való viszonyt befolyásoló egyéb tényezők A természetgyógyászathoz való viszonyulás kialakításában nyilvánvalóan számos egyéb tényező játszik szerepet. Ezek közül néhányat a külföldi szakirodalomra és saját, régebbi kutatásainkra támaszkodva kiválasztottunk, azzal a céllal, hogy hatásukat megpróbáljuk mérhetővé tenni. Az alábbi faktorokat vizsgáltuk: attitűdök általában az orvosok, orvostudomány felé (3 kérdés) attitűdök a válaszadó saját háziorvosa felé (4 kérdés) életmód-változtatás az elmúlt 8-10 évben (2 kérdés: tett-e ill. elhagyott-e valamit)

16 16 öngyógyítás (5 kérdés: elsősorban olyan, alternatív módszerek, mint gyógynövény-kúrák, gyógy-cseppek, reformtáplálkozás, jóga, relaxáció stb.) egészségtudatosság (10 kérdés, ebből 5 elsősorban ún. alternatív tudatosságra vonatkozik, mint pl. étrend-változtatás az aktuális egészségi állapot szerint, állati eredetű táplálékok redukálása, környezetbarát termékek vásárlása stb. - Furnham nyomán) irracionális-misztikus hiedelmek (6 kérdés: gondolatátvitel, jövőbelátás, reinkarnáció, pszichokinézis, asztrológia - horoszkóp, UFO stb.) pszicho-szociális faktorok (szociális támogatottság: 5 kérdés; elhúzódó stressz: 3 kérdés; pozitív gondolkodás: 1 kérdés) Az alábbi regressziós modellben csak azokat a tényezőket mutatjuk be, amelyek szignifikánsnak mutatkoztak. Természetgyógyászathoz való viszony regressziós modelljei II. Modell B Beta Sig R 2 1 Konstans 2,656,000,089 Iskolai végzettség -,009 -,018,473 Nem -,008 -,003,905 Életkor,020,147,000 Foglalkozási státusz,161,109,000 Anyagi helyzet: felsõ negyed,203,058,008 Település hierarchia,142,109,000 Egészségi állapot önértékelése,159,083,002 Nem fatális idült betegség 99-ben -,163 -,113,000 Orvoshoz járás gyakorisága -,205 -,154,000 Háziorvoshoz járás gyakorisága,176,137,000 Preventív célú orvoshoz járás gyakorisága -,082 -,045,068 2 Konstans 2,602,000,200 Iskolai végzettség -,023 -,047,055 Nem -,092 -,031,133 Életkor,009,068,003 Foglalkozási státusz,092,062,011 Anyagi helyzet: felsõ negyed,120,034,100 Település hierarchia,063,048,034 Egészségi állapot önértékelése,127,066,009 Nem fatális idült betegség 99-ben -,130 -,090,000 Orvoshoz járás gyakorisága -,183 -,138,000 Háziorvoshoz járás gyakorisága,163,128,000 Preventív célú orvoshoz járás gyakorisága -,074 -,041,077 Attitûdök a saját orvosával kapcsolatban,149,042,038 Alternatív öngyógyítás,193,065,002 Életmód-változtatás az elmúlt 8-10 évben,136,046,028 Alternatív egészségtudatosság,455,138,000 "Alternatív" hiedelmek,730,247,000 Szociális támogatottság,162,054,009 Krónikus stresszhelyzet -,102 -,034,086 Pozitív gondolkodás,194,066,001 Adataink alapján tehát megállapítható, hogy adott demográfiai helyzet, egészségi állapot és orvoshoz fordulási szokások esetén az alábbi tényezők szignifikánsan hozzájárulnak a természetgyógyászattal kapcsolatos pozitív viszonyuláshoz:

17 17 negatívabb attitűd a saját kezelőorvos felé (az orvoslás általános negatív megítélését néhány külföldi publikációval ellentétben nem találtuk szignifikánsnak) alternatív öngyógyító módszerek gyakoribb igénybevétele életmód-változtatás az elmúlt 8-10 évben magasabb egészségtudatossági szint kifejezettebb alternatív hiedelemvilág (a legmagasabb Beta értékkel!) magasabb szociális támogatottság pozitívabb gondolkodás elhúzódó stressz állapot (elsősorban a nyitottsággal függ össze) Az R 2 érték azt mutatja, hogy a modellbe újonnan bevitt tényezők jelentős magyarázó erővel (11%) bírnak, miközben az anyagi helyzet és a preventív célú orvoshoz fordulás szignifikanciája megszűnik. Külföldi irodalmi adatokkal megegyezően, Magyarországon is érvényes, hogy az orvos-beteg viszony problémássága és az erősebb öngyógyítási törekvések együtt járnak a természetgyógyászat preferálásával. Ugyanez érvényes a magasabb egészségtudatossági szintre is: míg az általános egészségtudatosság csak a fordulás, az alternatív egészségtudatosság minden függő változó értékét szignifikánsan befolyásolja. Az alternatív hiedelemvilág és a természetgyógyászat összekapcsolódásáról kevés nemzetközi publikáció tudósít, vizsgálataink (és a hétköznapi tapasztalatok) azonban messzemenően alátámasztják azt. A pozitív gondolkodás és a stresszel járó életvitel szintén ismert háttértényezői a jelenségnek. A magasabb társas támogatottságra nem találtunk minden kétséget kizáró magyarázatot az általunk ismert irodalmi források alapján. 4. Összefoglalás, előre tekintés Kutatásunkkal a természetgyógyászat magyarországi helyzetének empirikus vizsgálatára vállalkoztunk. A helyzetfelmérés időszerű, hiszen egyrészt, mint láttuk, a szóban forgó jelenség társadalmi hordereje növekvőben van, másreszt, relatíve kevés hazai kutatás foglalkozott eddig a témával. Az országos, reprezentatív mintán végzett felmérés a természetgyógyászat igénybevételének és az arra való nyitottságnak a demográfiai hátterét térképezte fel, míg a Baranya megyében lebonyolított vizsgálat a jelenséget befolyásoló, mélyebben megbúvó tényezőkre világított rá. A kutatás legfontosabb konklúziói: A természetgyógyászat jelensége terjed, társadalmi és egészségügyi jelentősége növekvőben van, így érdemes több figyelmet szentelni a folyamatok mélyebb megértésére

18 18 A természetgyógyászattal a társadalmi hierarchia magasabb fokain állók szimpatizálnak elsősorban, ezért mindenképpen le kell számolnunk azzal a hiedelemmel, hogy a jelenség a primitív, hiszékeny emberekre van legnagyobb hatással. A természetgyógyászattal demográfiai háttere egyre inkább közelít a nyugateurópai mintázathoz, de vannak magyar specifikumok is, amelyek úgy tűnik a társadalmi fejlődés lemaradásával járnak együtt (pl. az iskolai végzettségben az érettségi-dominancia vagy a jövedelmi helyzetben a felső kategória leszakadása). A természetgyógyászhoz fordulást és az arra való nyitottságot érdemes külön vizsgálni, hiszen jelentős eltérés van megoszlásuk, magyarázó tényezőik tekintetében. Általában a fordulók idősebbek, betegebbek, míg a nyitottak fiatalabbak, egészségesebbek. A regionális megoszlások is rendkívül változatosak: Észak-Magyarország pl. első a fordulásban, utolsó a nyitottságban!) Bár az orvos és nem-orvos által kínált szolgáltatások általános megítélésében nagy különbségek vannak, az igénybevétel szintjén alig találtunk lényeges különbségeket, a panaszok és az elégedettségi szintek is hasonlóak. A viszonylag magas elégedettség a folyamatok újratermelődésében jelentős szerepet játszhat. Az orvos-beteg kapcsolat individuális (és társadalmi) szintű problémái hozzájárulhatnak a természetgyógyászat virágzásához, ami akkor jelenthet igazán veszélyt, ha a két ellátási szektor teljesen szeparálódik. Eredményeink tehát aláhúzzák az orvos-beteg kommunikáció növekvő jelentőségét. A természetgyógyászat, mint egészségügyi ellátási forma, Magyarországon is elsősorban krónikus, nem fatális betegségek, állapotok kezelésére rendezkedett be. Amennyire a statisztikai adatokból ez megítélhető, ezt a feladatát relatíve eredményesen végzi. A természetgyógyászat, mint társadalmi jelenség, összefügg a lakosság egészségmagatartásának, egészség-tudatosságának, hiedelmeinek alakulásával. Ez az összefüggés minden valószínűség szerint (a lakosság egészségi állapotára nézve jótékony) kölcsönhatást takar: a magasabb egészségtudatossági szint elvezethet új ellátási alternatívákhoz (öngyógyítás, természetgyógyászat stb.), a természetgyógyászattal való találkozás pedig segítheti a fejlettebb egészségmagatartási formák kialakulását. Be kell látnunk, hogy a természetgyógyászat jelenségének megértésétől még messze állunk. Annak ellenére is, hogy az utóbbi években viszonylag nagy adatbázist sikerült felépíteni (95: baranyai populáció, 96: természetgyógyászok, 97: természetgyógyászhoz fordulók, 97: orvosok és orvostanhallgatók, 97-98: pszichiátriai betegek, es baranyai populáció, 99: országos reprezentatív minta), a rendelkezésre álló adatok mélyebb elemzése és új adatok gyűjtése (pl. mozgásszervi-, daganatos betegek, egészségügyi dolgozók körében stb.) újabb tennivalókat vetít előre. A már kidolgozott eredmények szisztematikus publikálása is a közeljövő feladata.

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

Komplementer és alternatív medicina

Komplementer és alternatív medicina Komplementer és alternatív medicina Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába 6. előadás, 2008 03 26 Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Buda László: Alternatívák keresése az egészségügyben. Komplementer

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák Fejér megyében - Kutatási beszámoló A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai

Részletesebben

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés

A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése

Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése 1 Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése Kincsesné Vajda Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, egyetemi tanársegéd, vajda.beata@eco.u-szeged.hu A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015.

KUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015. KUTATÁSI JELENTÉS A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 BEVEZETÉS 4 A MINTA ÖSSZETÉTELE 5 1. SPORT VILÁGVERSENYEK

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3.

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3. Gurály Zoltán A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége 2002. február 3. Bevezetés 1999-től kezdődően a Menhely Alapítvány és a Twist Olivér Alapítvány megbízásából szociális munkások minden év február

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek Egészségi állapot, egészségügyi ellátások, szolgáltatások az idősek egészsége egészségügyi ellátások hozzáférhetőség fizikai és szellemi aktivitás mentális egészség betegségi kockázatok mérséklése szűrő-

Részletesebben

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Utasi Ágnes (1990): Baráti kapcsolatok in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.).

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon Zárójelentés: a 48570 számú, ''A marketingeszközök nyújtotta lehetőségek a hazai borpiac védelmében, az EU csatlakozást követően. A magyar termelők piaci orientációja, és erősítésének lehetőségei. A kultúrált

Részletesebben

turizmus és regionalitás

turizmus és regionalitás A Dél-dunántúli régió felnôtt lakosságának wellness-fogyasztási szokásai Szerzô: Hegedüs Veronika 1 Laczkó Tamás 2 A világ egészségturisztikai piacain tapasztalható folyamatos bôvülésnek köszönhetôen a

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Bevezetés Korábbi támogatott pályázatok etológiai kutatatásai

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT VÁLTOZÁSA KÖVETÉSES VIZSGÁLAT ALAPJÁN 1

AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT VÁLTOZÁSA KÖVETÉSES VIZSGÁLAT ALAPJÁN 1 AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT VÁLTOZÁSA KÖVETÉSES VIZSGÁLAT ALAPJÁN 1 TAHIN TAMÁS JEGES SÁRA LAMPEK KINGA 2 Előző tanulmányunkban egy tíz évvel ezelőtti keresztmetszeti vizsgálat alapján

Részletesebben

Közegészségügy természettel kapcsolatos perspektívái: a természet fiziológiai hatásainak számbavétele A publikálás időpontja: 2014. május19.

Közegészségügy természettel kapcsolatos perspektívái: a természet fiziológiai hatásainak számbavétele A publikálás időpontja: 2014. május19. Közegészségügy természettel kapcsolatos perspektívái: a természet fiziológiai hatásainak számbavétele A publikálás időpontja: 2014. május19. Absztrakt: a természet potenciális lehetőségeket nyújt az embereknek

Részletesebben

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Biatorbágyi

Részletesebben

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Márton János Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Egy kérdőíves kutatás tapasztalatai Magyar nyelvű tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben A

Részletesebben

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata HENCZI ESZTER A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata TANULMÁNY Összefoglalás Az élet és a halál nagy kérdéseivel előbb-utóbb mindannyian szembesülünk. Egy hozzátartozó vagy barát halála

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város

Sopron Megyei Jogú Város A /2015.( ) Kgy. határozat melléklete (Az I. határozati javaslat melléklete) Sopron Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A város általános

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

A Géniusz képzések hatásvizsgálata kutatási tanulmány. Készítette: Dr. Dávid Mária

A Géniusz képzések hatásvizsgálata kutatási tanulmány. Készítette: Dr. Dávid Mária A Géniusz képzések hatásvizsgálata kutatási tanulmány Készítette: Dr. Dávid Mária Eger 2012 1 Előzmények A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által megvalósított kiemelt projekt: a Magyar Géniusz

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA*

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* 48 OKI-mûhely Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ISKOLAI ÉRTÉKÁTADÁST, EGÉSZSÉG- FEJLESZTÉST ÉS PROBLÉMAKEZELÉST BEFOLYÁSOLÓ DIMENZIÓKRA A tanulmány

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

AZ ÚJ MORBIDITÁS ALAPÚ KOCKÁZATKIIGAZÍTÁSI RENDSZER NÉMETORSZÁGBAN

AZ ÚJ MORBIDITÁS ALAPÚ KOCKÁZATKIIGAZÍTÁSI RENDSZER NÉMETORSZÁGBAN AZ ÚJ MORBIDITÁS ALAPÚ KOCKÁZATKIIGAZÍTÁSI RENDSZER NÉMETORSZÁGBAN A kockázatkiigazítás egy olyan pénzügyi kiigazítási mechanizmus, ami a szabad pénztárválasztást lehetővé tevő társadalombiztosítási rendszerekben

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Zsiros Emese Arnold Petra Huhn Zsófia Költő András Simon Dávid Németh Ágnes Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Az iskola, a kortársak és a család szerepe a magyar serdülők életmódjában A serdülők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

.9o. számú előterjesztés

.9o. számú előterjesztés l Budapest Főváros X. kerület Alpolgármestere.9o. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Egészségtérkép elfogadásáról I. Tartalmi összefoglaló Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA-

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- SONLÍTÁSBAN 98 I. Bevezetés 97 Az élet minden területét egyre jobban átható bizonytalansággal,

Részletesebben

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs 8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos

Részletesebben

Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május

Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május Az elemzés készítését felügyelte: Dr. Pulay Gyula Zoltán felügyeleti vezető

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben