AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK"

Átírás

1 AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp Mária Témavezető: Prof. Dr. Molnár László Semmelweis Egyetem 2005.

2 1. A témaválasztás indoklása A 20. század végére az életesélyek tekintetében új európai törésvonal alakult ki, amely kelet-nyugati irányban osztja ketté Európát. Magyarország lakosságának életesélyei nem csak az Európai Unió országaihoz, hanem a többi csatlakozó ország lakosságához képest is rosszabbak, és a javuló tendenciák ellenére még a csatlakozást megelőzően, 2003-ban is jelentős elmaradás mutatkozott. Az életesélyekben megnyilvánuló egyenlőtlenségek demográfiai, földrajzi és társadalmi tényezőkre vezethetők vissza. A demográfiai (nem, életkor) és a földrajzi (régió, településtípus, településnagyság) egyenlőtlenségek elemzése viszonylag könnyebb, mivel a halálozási és a betegforgalmi adatok általában ilyen statisztikai bontásokban jelennek meg. A társadalmi státusz következményei, bármennyire is fontosak, sokkal nehezebben vizsgálhatók, mivel ezeknek a jelzőszámai az egészségügyi statisztikákban általában nem jelennek meg. Még kevesebb adattal rendelkezünk az egészség- és betegviselkedést befolyásoló ismeretszint, értékrend, attitűdök, beállítódások területéről, holott ezek a jellegzetességek nem elhanyagolható szerepet játszanak a morbiditást és mortalitást meghatározó krónikus és degeneratív betegségek kialakulásában és lefolyásában. Jelen dolgozat, az egészséggel kapcsolatos életstílus vizsgálata, adalékkal szolgálhat e jelenségek megismeréséhez és megértéshez, hosszabb távon talán befolyásolásához is. 2. Célkitűzések Az értekezés célja a magyar lakosság öngyógykezelési és egészségmagatartási stratégiának, egészséggel kapcsolatos életstílusának bemutatása. Ezt a célt három eszközzel kívánom elérni: 1. Az életstílus fogalmának gyökerei. Azoknak a társadalmi folyamatoknak vázlatos, szakirodalmi forrásokra támaszkodó ismertetése, amelyek eredményeként kialakult az egészség, betegség, és az egészséggel kapcsolatos felelősség modern felfogása. 2. A betegviselkedés. A befolyásoló tényezők bemutatása a szakirodalom, valamint saját empirikus kutatások két lakossági felmérés összekapcsolt adatbázisának másodelemzése, valamint egy korcsoportos reprezentatív felmérés alapján. 3. Egészségviselkedés. A befolyásoló tényezők felvázolása a szakirodalom alapján, majd az egészségviselkedés megismerésére irányuló saját empirikus kutatásnak, az Egészség-befektetési hajlandóság vizsgálatnak a bemutatása: az egészségviselkedés formáinak és a viselkedés értékhátterének elemzése. 3. Kérdések és hipotézisek Melyek a leggyakoribb egészségi problémákra alkalmazott laikus tünetkezelési stratégiák a magyar lakosság körében? Vannak-e demográfiai, és pszicho-szociális különbségek a betegmagatartásban és az egészségmagatartásban? Feltevésünk szerint az egészséggel kapcsolatos életstílus minden vonatkozásában érvényesülnek demográfiai és pszicho-szociális különbségek. Az idősebbek, a rosszabb egészségi állapotúak, a nők, illetve a falusi lakosság jobban támaszkodik a hagyományos öngyógyítási módszerekre, egyrészt a tradíciók nagyobb jelenléte, másrészt a betegségben és az ápolásban szerzett laikus szakértelem, jártasság következtében. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek kevésbé elutasítóak a bizonyítatlan, divat-jellegű öngyógyítási formákkal szemben. A rosszabb egészségi 2

3 állapotúak körében több egészségvédő viselkedésforma jelenik meg, mert a magyar lakosságban nem a prevenció, hanem a baj bekövetkezése kényszeríti ki az egészségi állapottal való törődést. 4. Módszerek A betegviselkedés megismerésére irányuló két, az elemzés során összekapcsolt adatbázisú felmérés ( Budapest-vizsgálat és Veresegyház-vizsgálat ) adatfelvétele 1997-ben és 1998-ban történt. A felmérésekhez többlépcsős, véletlen valószínűségi mintát választottunk, amely életkor és nem tekintetében reprezentálta a teljes felnőtt populációt. A minta kiválasztásában az ún. véletlen sétás módszert alkalmaztuk. Először meghatároztuk, hogy az egyes településeken hány felnőtt személyt kívánunk a vizsgálatba bevonni. Ennek megfelelően a kérdezőknek egy előre meghatározott helyről indulva, adott körzeten belül maradva, Budapesten minden tizedik, a többi településen minden negyedik háztartásban kellett kérdőívet felvenniük. Ez biztosította a háztartások véletlenszerű kiválasztását. A háztartásokban a kérdezett kiválasztásához az ún. Leslie Kish-kulcsot alkalmaztuk, amely biztosítja, hogy véletlenszerűen, de egy adott szisztéma szerint válasszák ki a kérdezők a kérdezett személyét a háztartásból. A Budapest-vizsgálat a főváros II. és VIII. kerületében zajlott. A Veresegyház-vizsgálat adatfelvételére Veresegyházon, valamint abban a 13 községben került sor, amelyek egy új egészségügyi intézmény, a Misszió Egészségügyi Központ ellátási terveiben. A 720 budapesti mellett a kisvárosi lakosságot 374, a községi lakosságot 1119 fő képviselte. A teljes összevont adatbázis így összesen 2213 személy adatait tartalmazza. A két kérdőív közös kérdésblokkjai a következők voltak: Demográfiai jellemzők: nem, kor. (Az életkort nominális változóként kezeltük, három korcsoportba vontuk össze a válaszolókat: fiatalok=18-29 év közöttiek, középkorúak=30-59 év közöttiek, és idősebbek=60 év felettiek). Településtípus: budapestiek, kisvárosiak, községiek. Iskolai végzettség: alapfokú végzettség, szakmunkásképző, érettségi, diploma. Egészségi állapot: az egészségügyi rendszer használatát mérő mutatók, az életvitelbeli korlátozott indikátorai, a panaszok száma, valamint az egészségi állapot önértékelése. A panaszkezelési módszereket a háttérváltozók (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus) függvényében chi-négyzet próbával elemeztük. A legjellemzőbb öngyógykezelési módszerek választásának magyarázatára binomiális regresszió módszerét alkalmaztuk. A dichotóm függő változó (egy adott módszer alkalmazása vagy nem alkalmazása) és a magyarázó változók (háttérváltozók) közötti lineáris kapcsolat erősségét logisztikus regresszió segítségével vizsgáltuk. A harmadik felmérés kérdőíveit 2002 nyarán vettük fel ( Befektetési hajlandóság vizsgálat). Ennek a kérdőívnek egy része szintén a betegviselkedésre, a kérdőív nagyobb része pedig az egészségviselkedés formáira és hátterére irányult. A felmérés egy 10 éves életkori kohorsz, a éves magyar lakosság országos reprezentatív vizsgálata volt (N=1000). 3

4 A kérdőív az alábbi kérdésblokkokat tartalmazta: Demográfiai jellemzők: nem, kor. Egészségviselkedés Településtípus A szülők egészségi állapota és SES (iskolai végzettség, foglalkozás, egészségviselkedése jövedelem) Egészség-jövőlép Egészségi állapot: az egészségügyi Egészségviselkedés rendszer használatát mérő mutatók, az életvitelbeli korlátozottság indikátorai, Egészséggel, betegséggel kapcsolatos attitűdök panaszok, valamint az egészségi állapot önértékelése. A társadalmi gondoskodással kapcsolatos ismeretek és attitűdök Betegség-magyarázatok Egészség-befektetési hajlandóság A betegségmagyarázati, a beállítódási és az egészségmagatartási mintázatok azonosítására faktoranalízist alkalmaztunk. A háttérváltozók (nem, kor, egészségi állapot, iskolai végzettség, településtípus) hatását az egészség-befektetési hajlandóság egyes dimenzióira regressziós modellekkel írtuk le. 5. A vizsgálatok eredményei, következtetések 5.1. Az egészséggel kapcsolatos életstílus A fertőző betegségek visszaszorulásával és a krónikus, degeneratív betegségek morbiditási és mortalitási jelentőségének megnövekedésével az egyén szerepe az egészség megőrzésében, a megbetegedésben, a betegségfolyamatok alakulásában, valamint a gyógyulásban egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Ezt a tendenciát erősítik a társadalomban zajló hatalom-decentralizáló folyamatok, az egészségügyi ellátás költségeinek megállíthatatlan emelkedése, valamint az egészséggel, a testtel, az egészségügyi rendszer működésével kapcsolatos civil szerveződések és mozgalmak is. Részben ezek a folyamatok eredményezték azt, hogy a magatartástudományok az orvostudomány és az egészségpszichológia egyes ágazatai vizsgálni kezdték azokat a laikus vélekedéseket, motiváló tényezőket, beállítódásokat, amelyek az egészséggel kapcsolatos életstílus két fő komponensét meghatározzák: az egészségviselkedést, amelynek célja az egészségi állapot fenntartása vagy javítása, és a betegviselkedést, a betegségekre, panaszokra, egészségi problémákra adott laikus választ Betegviselkedés A betegviselkedés az az érzékelési, értelmezési és tevékenységi folyamat, amellyel az emberek az egészségükben beálló negatív változásokra (tünetekre) reagálnak. A betegviselkedést számos tényező befolyásolja: a kor, a nem, a társadalmi helyzet, a vallási, szubkulturális és etnikai hovatartozás, az egyén társas támogatottsága, pszichológiai jellemzői, az egészséggel, a munkával, a családdal, stb. kapcsolatos értékrendje és céljai. Az emberek saját betegségüket konkrét élethelyzetüktől függően értelmezik és élik meg. A betegséghez való viszonyulás befolyásolja a betegviselkedést, a beteg-szerep felvételének hajlandóságát, az orvossal való együttműködés, illetve az öngyógyítás alkalmazásának valószínűségét, esetleg a gyógyulás esélyeit is. A betegviselkedést, elsősorban mint az orvoshoz fordulási döntést meghatározó sajátosságot, az 1950-es évek közepén kezdték vizsgálni. A betegség-érzet és a kezelésre vonatkozó döntés közötti kapcsolatot főként az orvostudomány, a szociológia, az antropológia és a pszichológia vizsgálta. Több vizsgálat is megerősítette, hogy az 4

5 egészségügyi ellátás igénybevételének gyakorisága jóval alacsonyabb, mint a tünetek előfordulása. E vizsgálatok alapján elmondható, hogy az átlagpopulációban a napi egy tünet észlelése eléggé általánosnak tekinthető, mégis évente átlagosan csak 4-5 alkalommal fordulnak orvoshoz. Ezt a jelenséget nevezi a szakirodalom tüneti jéghegynek. A krónikus betegségek öngyógyításával kapcsolatos tanulmányokban az öngyógykezelés laikus gyógyításként illetve compliance-viselkedéskent való értelmezése összemosódik. A szakirodalmi adatok szerint az öngyógykezelés alkalmazása költségkímélő és állapotfenntartó, sőt állapotjavító megoldás lehet több krónikus betegségben is, de az enyhe akut betegségekben van igazán nagy jelentősége. Mivel azonban ezek azok az egészségi problémák, amelyek kezeléséhez az emberek a legkevésbé vesznek igénybe orvosi segítséget, ennek a területnek az elemzése csaknem teljesen hiányzik az orvosi szakirodalomból A magyar lakosság öngyógyítási stratégiái A kutatás célja a magyar lakosság betegviselkedési stratégiáinak, és a stratégiaválasztás fő háttértényezőinek leírása volt. Feltételeztük, hogy a hagyományőrzésnek szerepe van a betegmagatartásban, ezért a falusi lakosság, illetve az idősek körében az öngyógykezelés magasabb gyakoriságára számítottunk. Azt is feltételeztük, hogy a magasabb iskolai végzettségűek számára a tudományos orvoslás előnyt élvez a hagyományos, de nem bizonyított hatásmechanizmusú és eredményességű eljárásokkal szemben, ezért az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében vártuk a tradicionális öngyógykezelés gyakoribb előfordulását. Ezért az életkor, a nem, az egészségi állapot, az iskolai végzettség, és a település típusa (nagyváros, kisváros, falu) függvényében elemeztük az öngyógykezelési formák előfordulási gyakoriságát. A vizsgálatok helyszíne igen alkalmasnak tűnt a kérdés elemzésére. Veresegyház fiatal, dinamikusan fejlődő kisváros Pest megyében, Budapest vonzáskörzetében. Ugyanakkor a vizsgálat a kisváros körül található, különböző népességszámú és gazdasági perspektívájú, Budapesttől és Veresegyháztól eltérő távolságra lévő községek lakosságára is kiterjedt. Úgy véltük, ezek az eltérő települési formák lehetőséget adnak a lakosság betegviselkedésének, öngyógyítási stratégiáinak a különböző urbanizációs szinteken való vizsgálatára Egészségi állapot Az egészségi állapot mérésére az egészségi állapot önértékelését alkalmaztuk, mivel a testi-lelki állapot önmegítélése alapján dönti el az egyén, hogy szüksége van-e bármilyen állapot-befolyásoló beavatkozásra. Az öngyógyítási formák elemzésébe csak azokat a válaszadókat vontuk be, akik a kiválónál (5) rosszabbnak minősítették egészségi állapotukat, és a minősítés magyarázatául megemlítettek valamilyen egészségi panaszt, tünetet, a normálistól eltérő állapotot (N=1561) Panaszkezelési stratégiák A továbbiakban megkérdeztük, hogy az említett panaszokat milyen módszerekkel kezelték a kérdezettek. A megemlített eljárásmódok a következő csoportokba sorolhatók: 5

6 Orvoshoz fordulás (73) Öngyógyítás házilagos, nem-gyógyszeres eljárással (16 %) Öngyógyítás otthon meglévő vagy OTC gyógyszerrel (16 %) Halogatás, a panasz ignorálása (15%). Természetgyógyászhoz fordulás (4 %) Gyógyszerész tanácsának kérése (1 %) A panaszkezelési döntések háromnegyede eredményezett orvoshoz fordulást. A felsorolt eljárások közül kiemeltük azt a két panaszkezelési módot, amelyekben a kérdezettek tettek valamit panaszuk elmúlása érdekében, de nem fordultak szakértőhöz. Ez a két panaszkezelési mód alkotja együttesen a laikus öngyógykezelést. A laikus öngyógykezelés a panaszokat említő teljes vizsgálati populációnak valamivel több, mint egynegyedére volt jellemző (a megoldásmódok bizonyos átfedéseket mutatnak); a panaszkezelés laikus formáinak választását egyik háttérváltozó sem befolyásolta szignifikáns mértékben. Ha azonban a laikus kezelésmódok két típusának megoszlásait megvizsgáljuk, kitűnik, hogy ebben a tekintetben egyes háttérváltozók mentén szignifikáns eltérések mutatkoznak. A leggyakrabban előforduló házilagos, nem gyógyszeres kezelésmódok vagyis a hagyományos öngyógykezelési módszerek a különféle teák, gyógynövény-főzetek, fűszerek, a külsőleg alkalmazott eljárások (borogatások, kenések, lemosások, masszázs, stb.), a pihenés és a diéta alkalmazása voltak. A kérdezettek összefoglaló csoportosításban az alábbi hagyományos öngyógykezelési módszereket említették: Hagyományos szerek belsőleg (főzetek, gyógyteák, fűszerek, méz, stb.) (25%) Pihenés (21 %) Diéta (16 %) Hagyományos szer külsőleges alkalmazása (bedörzsölések, borogatások, áztatás, öblögetés, stb.) (15 %) Torna, séta (11 %) Állapotjavító szerek gyógyító céllal való alkalmazása (pl. alkohol, kávé, tea) (9 %) Az életmód megváltoztatása, "egészségesebb életmód" (5 %) Gyógyászati segédeszköz alkalmazása (pl. lúdtalp-betét, bot, stb.) (7 %) Manuális terápiák (masszázsok, stb.) (5,%) Gyógyfürdő (5 %) Egyéb (4 %). E kezelésmódok használatának megoszlását csak azoknak a körében vizsgáltuk, akik hagyományos kezelésmódot említettek. A házilagos, nem gyógyszeres kezelésmódok alkalmazási gyakoriságában a településtípus, a nem, a korcsoport, és az egészségi állapot tekintetében nem mutatkozott szignifikáns eltérés. Az egyetlen háttérváltozó, amely befolyásolta a hagyományos öngyógykezelés előfordulását, az iskolai végzettség volt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében szignifikánsan gyakrabban fordult elő ilyen kezelésmód említése, mint az alacsonyabb végzettségűek körében. Ez az összefüggés várakozásainkkal ellentétes volt. Úgy véljük, hogy az eredmény több tényező együttes hatásával magyarázható. 1. A tünetek, panaszok eltérő jellege: 6

7 A kérdezési szituációban rejlő ok: a magasabb iskolai végzettségűek inkább készek beszámolni a kérdezőbiztosnak olyan triviális tüneteikről, panaszaikról is, amelyeket rutinszerűen öngyógyítással kezelnek; Értelmezési különbségek: a tünetérzékelés alacsonyabb küszöbe, valamint a testi folyamatok tudatosabb monitorozása és értelmezése következtében az enyhébb, öngyógyításra reagáló tüneteket is inkább készek egészségi problémának minősíteni. Esetleg eltérő lehet az eljárások (pl. pihenés, kávéivás) kezelésként való definiálása is. 2. A diplomásoknak az egészség kérdéseiben is megnyilvánuló, magasabb fokú autonómiája, biztonságérzete következtében kevésbé függenek az orvosi-egészségügyi szakértelemtől, magabiztosabbak annak megítélésében, hogy mikor van szükség szakértői beavatkozásra. A laikus öngyógykezelés másik formája az, hogy a panaszt valamilyen patikaszerrel, gyógyszertárban kapható készítménnyel kezelik. Ebben az esetben a panaszkezelési eljárást tulajdonképpen határesetnek tekinthetjük a tisztán laikus és a tisztán szakértői kezelésmód között. Magyarországon a vény nélkül kapható gyógyszerek is kizárólag a gyógyszertárban vásárolhatók meg (ellentétben néhány más országgal, ahol az enyhe akut panaszok kezelésére szolgáló OTC készítmények szupermarketekben, drogériákban, vagy benzinkutaknál is kaphatók). Így az ilyen szerek beszerzésekor feltétlenül kapcsolatba kerül a vásárló az egészségügyi intézményrendszer egy szakértőjével, a gyógyszerésszel. Azonban az enyhe, akut panaszok kezelésére a felnőtt lakosság nagy része többnyire rutinszerűen vásárol korábban már kipróbált, bevált, vagy más laikus által javasolt készítményt, a gyógyszerész szakértő tanácsának kikérése nélkül. Sőt, a korábbról megmaradt, elraktározott vényköteles gyógyszerek alkalmazása is gyakran megtörténik, anélkül, hogy ehhez a felíró orvostól megerősítést kérne a beteg. Ezért a panaszkezelésnek ezeket a formáit is laikus öngyógykezelésnek tekintettük elemzésünk során. Az otthon megtalálható vagy OTC gyógyszerek használatával kapcsolatban feltételeztük, hogy a magasabb életkorral szoros összefüggést mutató rosszabb egészségi állapot következtében az egyén nagyobb gyógyszerszedési jártasságra, rutinra tesz szert, és ez tükröződni fog az öngyógyszerezés előfordulásában. Az életkor és az egészségi állapot, ismét meglepetésre, nem játszott lényeges szerepet. A településtípus, a nem és az iskolai végzettség azonban szignifikáns különbségeket eredményezett a laikus öngyógyszerezésben. A községek lakói körében gyakoribb az otthon meglevő gyógyszer alkalmazása, mint Budapesten és Veresegyházon. Ebben vélhetően az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés különbségei érhetők tetten: a falvakban az ellátó hálózat kevésbé kiépített, így mind az orvoshoz fordulás, mind a gyógyszertár igénybevétele okozhat nehézségeket. Ezeket a nehézségeket enyhítik az OTC szerek alkalmazásával és az otthon őrzött vényköteles szerek alkalmazásával. A legalacsonyabb iskolai végzettségűek minden más végzettségi csoportnál magasabb arányban kezelik panaszaikat öngyógyszerezéssel. Úgy véljük, ennek hátterében az orvoshoz fordulás lehetséges (emocionális és egzisztenciális) nehézségei, a gyógyszerektől való nagyobb függés, a gyári készítmények iránti nagyobb bizalom, a gyors megoldások keresése, és a panaszoknak a többi csoportéhoz képest viszonylagos komolysága egyaránt szerepet játszhat. 7

8 A nők nagyobb arányban említették a gyógyszerek használatát, mint a férfiak. Ez következhet a nők nagyobb laikus gyógykezelési rutinjából, bizonyos panaszok gyógyszerrel való kezelési gyakorlatából (pl. menstruációs panaszok), illetve abból, hogy több panaszt észlelnek magukon, és ezeket nagyobb arányban kezelik, míg a férfiak körében gyakoribb a kivárás, a panasz ignorálása. A kétféle laikus panaszkezelési eljárás alkalmazásában mutatkozó eltérések magyarázatára a binomiális regresszió módszerét alkalmaztuk. A logisztikus regresszió segítségével a dichotóm függő változó és a magyarázó változók közötti lineáris kapcsolat erősségét vizsgáltuk. Az első modell esetében a gyógyszeres, a másodiknál a nem gyógyszeres eljárást tekintettük függő változónak (1=alkalmazza a bizonyos kezelést, 0=nem alkalmazza). Magyarázó változónak tekintettük a válaszadók nemét, korát, iskolai végzettségét, lakóhelyük típusát és egészségi állapotukat. A panaszok, tünetek öngyógykezelése esetében a nők és a falusiak kb. másfélszer nagyobb eséllyel fognak gyógyszert alkalmazni, mint a férfiak és a fővárosiak. A magasabb iskolai végzettség felé haladva csökken a gyógyszeres öngyógyítás esélye, de jelentős különbséget csak a 8 általánossal vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a szakmunkások között találunk. A hagyományos, nem gyógyszeres eljárások alkalmazásában mutatkozó társadalmi eltéréseket csak az iskolai végzettséggel tudjuk magyarázni. Az alacsonyabb iskolai végzettségűekhez képest mind az érettségivel rendelkezők, mind a diplomások nagyobb valószínűséggel alkalmaznak hagyományos eljárásokat. A felmérés lényeges módszertani megfontolásokat is felvetett számunkra. Az öngyógykezelésre vonatkozó kérdéseket csak azoknak a válaszolóknak tettük fel, akik egészségi állapotukat nem tekintették kiválónak. Feltételeztük, hogy az ő körükben számíthatunk olyan egészségi problémákra, amelyek kezelésére öngyógykezelést alkalmaznak. Ezzel a kérdésfeltevéssel azonban az egészségi problémák körét leszűkítettük azokra, amelyek a kérdezettek számára egészségi állapotuk észrevehető megromlásával jártak. Az adatok fényében most úgy látjuk, hogy az ilyen, az egészségi állapot általános minősítését befolyásoló panaszokkal az emberek orvoshoz fordulnak; öngyógykezelést akkor alkalmaznak, ha biztosan ismerik a panasz hátterét, eredetét, tapasztalatuk van lefolyásában, rutinjuk a kezelésében. A kérdés megfogalmazásával gyakorlatilag kizártuk azokat a banális, mindennapi, egyszerű tüneteket, panaszokat (pl. a gyomorrontást, a megfázást, vagy a kisebb zúzódásokat), amelyek az egészségi állapot általános megítélését nem befolyásolják. Későbbi felmérésünkben már hasznosítottuk az előző vizsgálatok tapasztalatait, így ennek a vizsgálatnak az alapján pontosabb képet tudunk alkotni a betegviselkedésről Az ún. küszöb-korosztály betegviselkedése Korábbi kutatási eredményeink alapján különösen fontosnak tűnt annak a korosztálynak a vizsgálata, amelyben a tartós egészségromlás első jelei tapasztalhatók. Az egészségromlás enyhébb, de tartós formáinak, a diffúz fájdalmaknak, a rossz közérzetnek és a fizikai diszkomfort érzetnek év közötti megjelenése miatt ezt az életkort a vizsgálat során küszöb-életkornak neveztük el, arra utalva, hogy ezek az életévek jelentik az egészségromlás küszöbét. A küszöbkorosztály körében végzett felmérés során a kérdezetteket arra kértük, hogy jelöljék meg egy tünetlistán szereplő 12 tünet, panasz (mozgásszervi tünetek, 8

9 emésztési zavarok, keringési panaszok, fejfájás, fáradékonyság, alvás-zavarok) általuk leggyakrabban alkalmazott kezelésmódját. A korosztály tagjai többnyire nem ignorálják panaszaikat, de nem fordulnak orvoshoz, hanem öngyógykezelést alkalmaznak. A kezelésmód megválasztása a tünetektől függ. Vannak tünetek, amelyeknek a kezelésmódja jellegzetesen öngyógykezelés (pl. emésztési panaszok, fejfájás). A mozgásszervi és a keringési rendellenességre utaló panaszokkal viszont inkább orvoshoz fordulnak, ami bizonyára a tünetek fájdalmasságával magyarázható, valamint azzal, hogy a hatékonynak tartott gyulladás- és fájdalomcsillapító gyógyszerek csak orvosi rendelvényre kaphatók. A kimerültség és a stressz tüneteit igyekeznek figyelmen kívül hagyni. Ennek oka valószínűleg az, hogy a kimerültséggel, hajszoltsággal társított szomatikus tüneteket gyakran normalizálják, azaz rendjén levőnek minősítik. Ez a tünet-értelmezés és a belőle következő viselkedésmód (a tünet negligálása) hosszú távon olyan egészségkárosító betegviselkedés, amely - éppen a keringési betegségek területén - hozzájárulhat a korosztály kiugró veszélyeztetettségéhez. Emellett elég nagy gyakorisággal olyan tüneteket pl. a keringési zavarokkal társított tüneteket is figyelmen kívül hagynak, vagy öngyógykezeléssel kezelnek, amelyekkel valószínűleg tanácsosabb lenne orvoshoz fordulni Egészségviselkedés Az egészségviselkedés vizsgálatakor Antonovsky szalutogenezis elméletére és Grossman egészség-tőke elméletére támaszkodtunk. Ezért kiemelt figyelmet fordítottunk az egészség megőrzésének egyéni és társas-környezeti erőforrásaira, és megpróbáltuk feltárni az öröklött egészség-tőke (szülői hatások) mértékét, az egészségbe való befektetés formáit (pénz, idő, energia), a befektetési kalkulációk magyarázatát, és a befektetések megtérülésének becsléseit. A vizsgálat egy 10 éves életkori kohorszra terjedt ki, az egészségi szempontból küszöbhelyzetű fiatal középkorosztály tagjaira. Az elemzés során a nem, az iskolai végzettség, a családi állapot, a lakóhely településtípusa, és a munkaaktivitás mentén vizsgáltuk a küszöbkorosztály jellegzetességeit Az egészségi állapot Az egészségi állapotra vonatkozó kérdéseket azzal a céllal állítottuk össze, hogy képet kapjunk az egészség-magatartás, illetve az egészséggel kapcsolatos befektetési döntések hátterében meghúzódó egészség-percepcióról. A kérdésblokk a jelenlegi egészségi állapoton kívül annak dinamikus összetevőit is tartalmazta: a korábbi betegségtapasztalatot, az egészség változását illetve annak jellegét, valamint a szervezet öröklött és szerzett adottságaira vonatkozó nézeteket. Noha életkori szempontból a minta homogén, és így az egészségi állapot jellemzők tekintetében is viszonylag egységes, egyes demográfiai és társadalmi jellemzők fokozzák az esélyét az egészségi állapot zavarainak, kedvezőtlen megítélésének, illetve bizonyos egészségproblémák előfordulásának. Természetes módon a legveszélyeztetettebb csoport az inaktívaké (rokkantnyugdíjasok). Szintén érintett csoport a nőké, az alacsony iskolai végzettségűeké, az özvegyeké, és kisebb mértékben az elváltaké. 9

10 Egészség- és betegségviselkedés Az egészséggel kapcsolatos beállítódás jellemzésére az ún. Többdimenziós Egészség Kérdőívet (MHQ) alkalmaztuk, amely átfogó képet ad arról, hogy az egyén milyen kognitív és érzelmi beállítódással rendelkezik egészségi állapotával kapcsolatban, mennyiben érzi felelősnek magát vagy másokat egészségéért, és mennyire motivált az egészsége megőrzésére. Faktoranalízis segítségével négy jellegzetes viselkedés-mintázati modellt írtunk le: érzelmi illetve kognitív viszonyulás, felelősségvállalás illetve felelősség hárítás. Az érzelmi, a kognitív és a felelősségvállaló viszonyulás erőssége graduálisan nő a kedvező életminőség irányában. A felelősség hárító magatartás ezzel ellentétes tendenciát mutat: minél kedvezőtlenebb az egészséggel kapcsolatos életminőség, annál erőteljesebben jelentkezik a felelősség hárítása Egészségbiztosítás, társadalmi szolidaritás, egészség-jövőkép A betegekről való gondoskodás szolidaritási alapon történő megoldásában a korosztály többsége nem bízik. 40 százalékuk szerint a gondoskodás egyéni felelősség, az embernek előre gondoskodnia kell önmagáról. A kérdezettek egyharmada a betegekről való gondoskodást családi feladatnak tekinti, és mindössze egynegyedük gondolja úgy, hogy a betegekről a társadalomnak kell gondoskodnia. A kérdezettek egyötöde rendelkezik kiegészítő egészségbiztosítással (egészségpénztár, üzleti biztosítás), egyharmada takarékoskodik azzal a céllal, hogy betegség esetén felmerülő költségeit fedezni tudja. A korosztály férfi tagjai saját várható élettartamukkal kapcsolatban inkább optimisták, a nők pesszimisták. A nők által adott pesszimista becslésben az egészséggel és az életkilátásokkal kapcsolatos szorongás jelenik meg, ami vélhetően fontos mozgatórugója a férfiakénál egészségtudatosabb egészség- és betegségviselkedésüknek. A kérdezettek saját magukat kevésbé látták veszélyeztetettnek valamennyi általuk említett fő halálokot (szívbetegség, rák, agyvérzés, baleset) tekintve, mint a társadalom egészét Az egészség-befektetési hajlandóság összetevői Az egészség-befektetési hajlandóság mérésére húsz változóból faktoranalízis segítségével skálát állítottunk elő, amellyel a küszöbkorosztály tagjainak egészségtudatosságát, jövő-orientált viselkedését mértük. Az egyéni egészségbefektetési hajlandóságot az iskolai végzettség, a nem, a település típusa, és az egészségi állapot befolyásolja. Az iskolai végzettség emelkedésével növekszik a befektetési hajlandóság. A nők, a budapestiek, és a kedvezőbb egészségi állapotúak körében nagyobb az egészég-befektetési hajlandóság, mint a férfiak, a fővároson kívül élők, és a kedvezőtlen egészégi állapotúak körében. A változók hat jól értelmezhető faktorban rendeződtek el: 1. az egészségtudatos táplálkozás kerülő formái (mérsékelt só-, zsír-, koleszterinfogyasztás) 2. az egészségtudatos táplálkozás preferáló formái (vitaminban, rostban, kalciumban gazdag étrend) 3. a rendszeres testedzés illetve a testedzésre fordított költségek 4. a szűrővizsgálatokon való részvétel 10

11 5. ez egészséges életmóddal kapcsolatos tudatos tanulás, illetve ennek költségei 6. az egészségbiztosításba való anyagi többletbefektetés (egészségpénztári tagság vagy üzleti egészségbiztosítás). Az egészségbe való befektetés formáinak választásakor a fő háttérváltozók eltérő szerepet játszanak. Az iskolai végzettség az egészség-befektetés legfontosabb tényezője, amely valamennyi viselkedésforma választását befolyásolja. A településtípusnak elsősorban azoknál a viselkedéseknél van szerepe, amelyek a hozzáférésnek jelentősége lehet (szűréseken való részvétel, otthonon kívüli testedzés). A nemnek az egészségtudatos táplálkozás választásában van szerepe, amiben a nemi munkamegosztás és a család egészségviselkedése közötti kapcsolat jelenik meg. A betegség esetére való anyagi gondoskodásra (egészségpénztári tagság, üzleti biztosítótól vásárolt kiegészítő egészségbiztosítás) csak az iskolai végzettség gyakorol hatást. A változóknak az egészség-befektetésre gyakorolt prediktív erejét lineáris regresszióval elemeztük. Az egészség-befektetési hajlandóság skálát tekintettük függő változónak. Az egészség-befektetési hajlandóság magyarázó modelljei közül az bizonyult a legjobban illeszkedő modellnek, amelyben magyarázó változóként az iskolai végzettség, a nem, az egyén munkatársaitól és a gyermekeitől várható támogatás, az anyagi helyzet megítélése, a kortársakhoz viszonyított egészségi állapot, valamint az egészséget befolyásoló öröklött tulajdonságok említése szerepelt. Az egészségi állapot mutatói közül a másokhoz viszonyított egészségi állapot kivételével egyiknek sem volt hatása az egészség-befektetési hajlandóságra. Az egyetlen egészséggel kapcsolatos változó, amelynek szerepe volt az egészségviselkedésben, a várthoz képest éppen fordítva működött: azok körében, akik másokénál jobbnak ítélték meg egészségüket, nagyobb valószínűséggel jelent meg egészségtudatos viselkedés. A regresszió-elemzés alapján elmondható, hogy az egészség-befektetési hajlandóság inkább a magasabb végzettségűekre, illetve a nőkre jellemző, tehát éppen a küszöbkorosztály azon csoportjaira, amelyeket kevésbé érintenek súlyos egészségi problémák. A megélhetés ( nélkülözések között élnek; hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak; éppen, hogy kijönnek a jövedelmükből; beosztással jól kijönnek; gondok nélkül élnek ) kedvező minősítése is ösztönzi az egészség-befektetési hajlandóságot. A társas támogatás forrásai közül csak a munkatársak a gyermekek gyakorolnak szignifikáns befolyást az egészség-befektetési hajlandóságra, más családtagok (pl. a szülők, testvérek, házastársak), illetve más családon kívüli kapcsolatok (barátok, szomszédok) támogatásának nincs ilyen hatása. Feltételezzük, hogy a gyermek támogatása növeli az egyén jövő-orientáltságát; a munkatársi segítség jelentősége pedig valószínűleg a munkahelynek egészségviselkedés alakulásában játszott kiemelt fontosságát mutatja. Összefoglalva, az egészség-befektetési hajlandóság az előnyös társadalmi helyzetűek körében magasabb, mint a hátrányosabb helyzetűek körében: a magasabb végzettségűek, jobb egészségi állapotúak, jobb anyagi körülmények között élők és nagyobb társadalmi támogatottságot élvezők preventív egészségmagatartása várhatóan jobb egészségi állapotot, életminőséget fog eredményezni a jövőben. A magasabb induló egészségtőke tovább megőrződik, a társadalmi előnyök egészségbeli előnyökre váltódnak; a társadalmi hátrányok nem kedveznek az egészségtőke növelésének, és ez valószínűleg a tőke még gyorsabb feléléséhez vezet. Akinek van, annak adatik; és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van. Mk 4,25 11

12 6. A szerzőnek a dolgozat témakörében megjelent publikációi 1. Szanto Zs, Susanszky E, Kopp M (2005): Relationships between unfavourable health status and smoking cessation attempts in Hungary. Social and Preventive Medicine (közlésre elfogadva) 2. Szántó Zs, Susánszky É, Tüttő G (2004): Szervadományozással kapcsolatos lakossági vélemények Magyarországon. Lege Artis Medicinae, 3. Susánszky É., Szántó Zs. (2004): A lakosság nyitottsága a biotechnológia és az orvostudomány legújabb vívmányai iránt. Lege Artis Medicinae 4;14(3): Susánszky É., Szántó Zs.: Fiatalok egészség-jövőképe. Új Ifjúsági Szemle Susánszky É,. Szántó Zs. (2003): Szociokulturális környezet, megküzdési stratégiák, életminőség. Szociológiai Szemle 13 (2) Szántó Zs., Susánszky É. (2003): Az egészségi állapot és a leszokási szándék kapcsolata a különböző életkorú dohányzók körében. Lege Artis Medicinae 13 (8) Susánszky É., Szántó Zs. (2002): Az egészségi állapot szempontjából veszélyeztetett fiatalok demográfiai és társadalmi jellemzői In: Szabó A., Bauer B., Laki L. (szerk.) Ifjúság 2000 Tanulmányok I Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest 8. Szántó Zs. (2002): Betegség, gyógyítás, társadalom. In: Szántó Zs., Susánszky É. (szerk.) Orvosi szociológia. Semmelweis Kiadó, Budapest 9. Szántó Zs., Susánszky É., Rózsa S. (2002): "Az egészségemért felelős vagyok, a betegségemért nem" Laikus betegségmagyarázatok. Lege Artis Medicinae 12 (9) Susánszky É, Szántó Zs. A térség lakosságának egészségi állapota In: Susánszky É., Szántó Zs. (szerk) Táblaképek az egészségről. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézet - Fekete Sas Kiadó 2000, Szántó Zs., Susánszky É. (2000): Lakossági öngyógyítási stratégiák. Lege Artis Medicinae 10 (1) Susánszky É., Szántó Zs. (2000): A veresegyházi kistérség lakosságának egészségi állapota és panaszkezelési stratégiái. Egészségnevelés Susánszky É., Szántó Zs., Csoboth Cs., Purebl Gy. (2000): Család: Erőforrás vagy veszélyforrás? Századvég Susánszky É., Szántó Zs., Szedmák S., Kopp M. (1998): A szegénység szubjektív megítélése és az egészségi állapot. Lege Artis Medicinae 8 (6) Susánszky É., Szántó Zs., Kopp M., Szedmák S. (1997): Veszélyeztetett aktív férfi korcsoportok egészségi állapota a rendszerváltozás időszakában. Lege Artis Medicinae 7 (4) Susánszky É., Szántó Zs. (1997): Gazdasági helyzet és egészségi állapot. Végeken 8 (4) Szántó Zsuzsa: Orvostudomány és természetgyógyászat. Végeken 1995; Szántó Zsuzsa: Az orvosi szociológia és a természetgyógyászat vitája az orvostudománnyal. Lege Artis Medicinae, 1995;

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében *

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Bevezetés A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei egyértelműen igazolták már az egészségi állapot és az életmód

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás Az intézmény neve: Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat Telephely: 5932 Gádoros, Fő utca 30. Házi segítségnyújtás Szakmai Programja

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Dilemmák felsőfokon. Hallgatók családalapítási tervei. tanulmány. Engler Ágnes

Dilemmák felsőfokon. Hallgatók családalapítási tervei. tanulmány. Engler Ágnes Engler Ágnes Dilemmák felsőfokon Hallgatók családalapítási tervei Hazánkban az elmúlt évtizedekben megállíthatatlannak tűnő népességfogyásnak lehettünk tanúi. A hanyatló házasodási kedv, a válások magas

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Engler Ágnes: Dilemmák felsőfokon hallgatók családalapítási tervei

Engler Ágnes: Dilemmák felsőfokon hallgatók családalapítási tervei Engler Ágnes: Dilemmák felsőfokon hallgatók családalapítási tervei Hazánkban az elmúlt évtizedekben megállíthatatlannak tűnő népességfogyásnak lehetünk tanúi. A hanyatló házasodási kedv, a válások magas

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A biztonsági öv használatával és mellőzésével kapcsolatos indokok és tévhitek felmérésére végrehajtott kérdőíves adatgyűjtés tapasztalatai

A biztonsági öv használatával és mellőzésével kapcsolatos indokok és tévhitek felmérésére végrehajtott kérdőíves adatgyűjtés tapasztalatai A biztonsági öv használatával és mellőzésével kapcsolatos indokok és tévhitek felmérésére végrehajtott kérdőíves adatgyűjtés tapasztalatai Dr. Juhász János (juhasz.janos@kti.hu) 1. Bevezetés A személygépkocsik

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3.

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3. Gurály Zoltán A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége 2002. február 3. Bevezetés 1999-től kezdődően a Menhely Alapítvány és a Twist Olivér Alapítvány megbízásából szociális munkások minden év február

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák Fejér megyében - Kutatási beszámoló A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

Kutatási zárójelentés

Kutatási zárójelentés TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák,

Részletesebben

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 Jelentés a magyar népesség helyzetéről KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET BUDAPEST, 2012 Szerkesztők:

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program.

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program Deutsch Krisztina ELVEK ÉS GYAKORLAT EGÉSZSÉGFELFOGÁS, EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

A TÁRSADALMILAG FELELŐS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA

A TÁRSADALMILAG FELELŐS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A TÁRSADALMILAG FELELŐS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS KOVÁCS ILDIKÓ Gödöllő 2015 A doktori

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

REGIONÁLIS EGÉSZSÉG- ÉS ÉLETMÓD FELMÉRÉS TERÜLETI ELLÁTÁSBAN DOLGOZÓ VÉDÔNÔK KÖRÉBEN

REGIONÁLIS EGÉSZSÉG- ÉS ÉLETMÓD FELMÉRÉS TERÜLETI ELLÁTÁSBAN DOLGOZÓ VÉDÔNÔK KÖRÉBEN Törd. Hajnal 9// :7 Page 11 medicus universalis XXXIX/.. SZTE CSALÁDORVOSI INTÉZET ÉS RENDELÔ, SZTE NÉPEGÉSZSÉGTANI INTÉZET, ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET REGIONÁLIS EGÉSZSÉG- ÉS ÉLETMÓD FELMÉRÉS TERÜLETI

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 115/2006. (V. 31.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 115/2006. (V. 31.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 115/2006. (V. 31.) számú h a t á r o z a t a az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés az Önkormányzat gyermekjóléti

Részletesebben

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL

WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.9 ÖSSZEFOGLALÓ A MODELLEZÉS EREDMÉNYEIRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete 2015 Készítette:

Részletesebben

ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT 5451 ÖCSÖD, HUNYADI U.57. SZAKMAI PROGRAM 2014. MÁJUS 19.

ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT 5451 ÖCSÖD, HUNYADI U.57. SZAKMAI PROGRAM 2014. MÁJUS 19. ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT 5451 ÖCSÖD, HUNYADI U.57. SZAKMAI PROGRAM 2014. MÁJUS 19. TARTALOM I. A SZOLGÁLTATÁSOK CÉLJA, FELADATA...1. I/1.Az intézmény küldetése, céljai...2. I/2. A megvalósítani kívánt

Részletesebben

Létminimum, 2011. Tartalom

Létminimum, 2011. Tartalom Központi Statisztikai Hivatal Létminimum, 2011 2012. június Tartalom Létminimum, 2011... 2 A létminimumértékek meghatározása... 3 Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban... 4 Jelmagyarázat Táblák

Részletesebben

Pusztamiske Község Önkormányzata

Pusztamiske Község Önkormányzata Pusztamiske Község Önkormányzata SZAKMAI PROGRAM Falugondnok 2015. Fenntartó: Pusztamiske Község Önkormányzata A feladatot ellátó szerv neve, székhelye: Pusztamiske Község Önkormányzata Telephelye: 8455

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

Balogh Miklós ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS HELYES HIGIÉNIAI GYAKORLAT AZ INTÉZMÉNYI KÖZÉTKEZTETÉSBEN. Lektorálta:

Balogh Miklós ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS HELYES HIGIÉNIAI GYAKORLAT AZ INTÉZMÉNYI KÖZÉTKEZTETÉSBEN. Lektorálta: Balogh Miklós ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS HELYES HIGIÉNIAI GYAKORLAT AZ INTÉZMÉNYI KÖZÉTKEZTETÉSBEN Lektorálta: 1 TARTALOMJEGYZÉK Fejezet száma Fejezet címe Oldal 1. Bevezetés, a téma indokoltsága, jogszabályi

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

Heitlerné Lehoczky Mária * A HALLGATÓK ÉLETMINİSÉGÉNEK JAVÍTÁSA STRESSZKEZELİ TRÉNINGGEL

Heitlerné Lehoczky Mária * A HALLGATÓK ÉLETMINİSÉGÉNEK JAVÍTÁSA STRESSZKEZELİ TRÉNINGGEL Heitlerné Lehoczky Mária * A HALLGATÓK ÉLETMINİSÉGÉNEK JAVÍTÁSA STRESSZKEZELİ TRÉNINGGEL BEVEZETİ Az üzleti életben elkerülhetetlen többek között a versengı attitőd, a státuszért folyó harc, az idınyomás,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015.

KUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015. KUTATÁSI JELENTÉS A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 BEVEZETÉS 4 A MINTA ÖSSZETÉTELE 5 1. SPORT VILÁGVERSENYEK

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál

A sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál Fintor Gábor Szabó József A sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál Számos kutatás bizonyította már, hogy az egészséges testi fejlődés szempontjából mennyire fontos a rendszeres fizikai

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

A közép-kelet európai egészség paradoxon

A közép-kelet európai egészség paradoxon A közép-kelet európai egészség paradoxon Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába 5. előadás, 2008 03 19 Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Kopp Mária : A közép-kelet európai egészség paradoxon

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei

Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei Páldy Anna*, Vörös Krisztina*, Antal Z. László** *Országos Közegészségügyi Központ **MTA Szociológiai Intézet Korábbi,

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek

Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek 4. fejezet Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek Füzesi Zsuzsanna, Törőcsik Mária, Lampek Kinga Bevezetés A modern társadalom embere fél az örege- zióban a korábbi szemlélet, mely szerint

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben