Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló"

Átírás

1 Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak megerősítése érdekében c. projekt keretében, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége osztály támogatásával. Magyarországi Női Alapítvány, 2007

2 Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló A kérdőíves kutatás feldolgozása A projekt keretében a közvetlen célcsoport azaz a családokkal már a gyermek megszületése előtt kapcsolatban álló körzeti védőnők szükségleteinek megismerése céljából kérdőíves kutatást végeztünk továbbképzésen résztvevő védőnők körében. Kutatásunk célja az volt, hogy megismerjük, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a védőnők a kisgyermekes szülők gyermekgondozási gyakorlataival kapcsolatban, különös tekintettel az apák családi szerepeit illetően és ezeken a területeken az apákkal kapcsolatos elvárásaik tekintetében. Megvizsgáltuk azt is, hogyan viszonyulnak maguk a védőnők a kisgyermeket nevelő szülők családi gyakorlataihoz, illetve mit feltételeznek arról, a társadalom egésze általában hogyan viszonyul a férfiak és nők gyermekgondozási- és nevelési feladat-megosztásához. Továbbá választ kerestünk arra is, vajon egy alapvetően női kliensekkel kapcsolatban álló, ún. női szakmában jelent-e nehézséget a férfiakkal apákkal való kapcsolattartás, és vajon igénylik-e a védőnők az apák fokozottabb bevonását a gyermekgondozással kapcsolatos tanácsadási folyamatba, és ezen keresztül a gyermeknevelés családi feladatainak megosztásába. Rövid önkitöltős kérdőívünk tehát öt kérdéskört járt körül: 1. a védőnő tapasztalatai a családi feladatokkal kapcsolatban 2. a védőnő elvárásai az apák családi-gyermeknevelési feladatokban való részvételével kapcsolatban 3. jelent-e nehézséget bizonyos területeken az apa jelenléte a védőnői munka során 4. a védőnő véleménye a szülők gyermekgondozási és családi munkamegosztásával és szülői szerepével kapcsolatban 5. hogyan lehetne az apákat jobban bevonni a gyermekgondozási és egyéb családi feladatokba Kérdőívünket 2006 decemberében összesen 101 védőnő töltötte ki. A válaszadók háromnegyede (75,2%) budapesti, további negyede vidéki (8% vidéki nagyváros, 9,9% vidéki kisváros, 6,9% kistelepülés lakója) volt. A kérdőívet kitöltők átlagos életkora 41,2 év volt (a legfiatalabb 25 éves, a legidősebb 63 éves volt). Miután az átlagéletkornál fiatalabb illetve idősebb válaszolók aránya közel megegyezett (48%-uk 40 éves vagy annál fiatalabb volt, 51%-uk a 40 évesnél idősebb korcsoportba tartozott, néhány esetben pedig a válaszolók nem adták meg pontos életkorukat), a kérdőívek feldolgozásában építhettünk a korcsoportok összehasonlítására. Legelőször arra voltunk kíváncsiak, vajon a védőnői munka során szerzett tényleges tapasztalatok és a védőnői elvárások mennyire fedik egymást. Ezáltal azt is megfigyelhettük, vajon a védőnői munka inkább a szakmai-szakértői szerepkövetelményekre támaszkodik-e, vagy pedig a társadalmi gyakorlatból kiindulva viszonyul-e a realitáshoz. A védőnők apákra vonatkozó, a családok körében szerzett tapasztalataira úgy kérdeztünk rá, hogy megtudakoltuk, az egyes tevékenységek becslésük szerint tíz eset közül hányszor fordulnak elő (azaz az egyes tevékenységek százalékos gyakoriságára lehetett következtetni a válaszokból). A második kérdésblokkban ugyanezeket a tevékenységeket soroltuk fel, most már arra fókuszálva, mennyire

3 tartja a válaszoló elvárhatónak, hogy az apa bevonódjon a felsorolt feladatokba. Ennél a kérdéssornál egy háromfokú skálán jelölhették be a válaszadók az egyes apai tevékenységi formák elvárhatósági szintjét, azaz eldönthették, az adott tevékenység az apáktól mindenképpen elvárható (1), nem mindig várható el (2), illetve egyáltalán nem szükséges, hogy az apa eszerint cselekedjen (3). Az összehasonlítás érdekében rangsorba állítottuk az első és a második kérdésblokk egymásnak megfeleltethető állításait, és a következő eredményeket kaptuk: I. Az apai tevékenységek védőnők által becsült gyakorisága és elvárhatósága Tapasztalatok szerinti rangsor Az apák lehetséges tevékenységi területei Elvárhatóság szerinti rangsor 1 Az apa jelen van a szülésnél 4 2 Az apa igénybe veszi a gyermek születése után járó szabadságot 1 3 Az apa elkíséri az anyát a tanácsadásra 2 4 Az apa részt vesz a szülésre felkészítő tanfolyamon 3 5 Az apa egyedül viszi a gyermeket tanácsadásra 6 6 Az apa marad otthon a beteg gyermekkel 5 7 Az apa marad otthon gyesen/gyeden/gyeten 7 8 Az apa megtanulja a babamasszázst 8 9 Az apa egyedül fogadja a védőnőt otthonában a védőnő látogatásakor 9 Látható, hogy nagy az összhang a két rangsor között, legfeljebb a tapasztalatok szerint az apás szülés a valóságban valamivel gyakoribb és megelőzi népszerűség szempontjából a születés után járó szabadság igénybevételét, mint amennyire a védőnők szerint elvárható lenne. Ami viszont mindkét skálán feltűnő: a védőnők is úgy látják, az apák szerepe nem csereszabatos az anyai szereppel, vagyis nem érzik jellemzőnek és elvárhatónak azt, hogy az apa egy ún. anyai feladatot egyedül lásson el. Azt viszont örömmel nyugtázzák, ha az apa részvételével segíti, támogatja, bátorítja az anyát az elsősorban ráháruló feladatok során. Mindkét rangsor utolsó két helyén, tehát mind a családok körében tapasztalt gyakorlat, mind a védőnői elvárások szerint olyan apai tevékenységforma áll (az apa egyedül fogadja a védőnőt otthonában; babamasszázs), amit láthatóan valóban elutasítanak mind a családok, mind a védőnők, és amelyekről azt gondolhatjuk, hogy a női és a férfi társadalmi szerepfelfogás mélyebb rétegeit érintik. A babamasszázsra vonatkozó válaszok értelmezhetők úgy, hogy ez olyan intimnek tartott tevékenység, ami nehezen összeegyeztethető az apák (vélt) férfias tulajdonságaival, valamint a csecsemő és szülő testi érintkezését csak anya-gyerek relációban érzékelhető természetesnek. Ugyancsak a védőnő és az apa nemi hovatartozása gátolhatja annak természetes elfogadását, hogy a védőnőt az apa egyedül fogadja otthonában ha a gyakorlat inkább azt tükrözi, hogy az apák a védőnői látogatás idején valószínűleg dolgoznak, ritkán vannak otthon, valamint a védőnő számára ez az eshetőség az eltérő nemű résztvevők kényelmetlen találkozását is jelenti. Ezt a feltételezést erősíthetik azok az adatok, amelyeket a védőnők két korcsoportja összehasonlításakor kaptunk: a tapasztalatok terén nem láttunk különbséget, viszont az apától elvárható tevékenységek esetében a 40 évnél idősebb védőnők körében korántsem tapasztaltunk olyan mértékű elutasítást, mint a fiatalabbaknál. Az idősebb 3

4 védőnőket tehát már nem annyira a két nem közötti, és nem a munkahelyen, hanem az egyik fél otthonában történő találkozás lehetősége, mint a fiatalabbakat. Következő kérdésblokkunk éppen arra irányult, vajon a védőnő szakmai munkájába belejátszik-e saját nemi hovatartozása, és a két nemhez fűződő viszonyának különbözősége. Léteznek-e olyan ún. női területek, amelyekben a férfiak illetéktelennek tűnnek a védőnő számára, illetve érez-e gátlást, kényelmetlenséget professziójának gyakorlásakor, ha át kell lépnie a nemi szerepéből következő korlátokat. Megkérdeztük tehát, nehézséget jelent-e a védőnők számára, ha a tanácsadás során olyan kérdéseket kell megbeszélni az apák jelenlétében, amelyeket a közfelfogás a nők egymás közti kommunikációjában tekint inkább természetesnek. A válaszolók ugyancsak háromfokú skálán jelölhették meg, hogy az apa jelenléte nagyon (1), kissé (2), vagy egyáltalán nem (3) őket különböző kérdések megtárgyalásakor. A válaszok átlagértékeit a II. számú táblázatban foglaltuk össze: II. Az apa jelenlétével összefüggő nehézségek a védőnők szerint (átlagértékek) Nehézséget jelent-e, ha az apa jelen van: Női higiéniával kapcsolatos kérdések megbeszélésekor Fogamzásgátlás, szexuális élet kérdéseinek megbeszélésekor Szoptatással, táplálással kapcsolatos tanácsadáson A gyermek mindennapi gondozásával kapcsolatos kérdések megbeszélésekor A védőnő 40 éves vagy fiatalabb A védőnő 40 évnél idősebb 2,2 2,3 2,2 2,2 2,4 2,3 2,9 2,9 2,9 3,0 3,0 3,0 Összesen A válaszok átlagértékei azt mutatták, hogy a védőnők képesek függetleníteni magukat a nemi szerepből adódó beidegzésektől, és inkább szakmai tudásuk játszik szerepet a tanácsadás során. Nagyfokú egybeesés mutatkozott abban, hogy a felsorolt feladatok megtárgyalása nem okoz problémát az apák jelenlétében. Ugyanakkor némi különbség mégis található az egyes területek között: minél szorosabban kötődik egy-egy terület a női testhez, a férfi-nő viszonyhoz, illetve a szexualitáshoz, annál inkább lehetnek olyan védőnők, akik számára némi gátlást okoz e kérdések felvetésekor a másik nem jelenléte. A gyermek mindennapi gondozása minden válaszolónk számára egyértelműen tárgyalható volt az apák jelenlétében is, és a szoptatás-táplálás is inkább technikai, mint a nemi jelleggel összefüggő kérdésnek mutatkozott, de a női test higiénéje és a fogamzásgátlás kérdése már egyesek számára olyan kényes területnek tűnt, amelyben egy férfi jelenléte zavaró lehetett. A két korosztály válaszai közötti bár nem túl jelentős - különbség tovább erősítette azt az észrevételünket, hogy a testi jelenségek, a szexualitást érintő kérdések tárgyalása az idősebb védőnőket már kevésbé, mint a fiatalabbakat. A III. számú táblázat még pontosabban rávilágít erre a különbségre:

5 III. Az apa jelenlétével összefüggő nehézségek a védőnők szerint korcsoportos bontásban (%) Nehézséget jelent-e, ha az apa jelen van: Női higiéniával kapcsolatos kérdések megbeszéléseko r Fogamzásgátlás, szexuális élet kérdéseinek megbeszélésekor Szoptatással, táplálással kapcsolatos tanácsadáson A gyermek mindennapi gondozásával kapcsolatos kérdések megbeszélésekor A védőnő 40 éves vagy fiatalabb Nagyon Kicsit Egyáltalán nem Nagyon A védőnő 40 évnél idősebb Kicsit Egyáltalán nem 22,9 37,5 39,6 17,6 37,3 45,1 18,8 43,8 37,5 9,8 41,2 49,0 0 8,3 91,7 0 9,8 90,2 0 2,1 97,9 0 3,9 96,1 A fogamzásgátlás, a szexuális élet kérdéseinek megbeszélése az apák jelenlétében a fiatalabb korosztályhoz tartozók mintegy ötöde számára zavart, kényelmetlenséget okozott, míg az idősebbek közül már csak minden tizedik számolt be erről a zavarról. Bár enyhébb mértékben, de a higiénés kérdések tárgyalásában is említésre méltónak találtuk a korosztályi különbségeket. A negyedik kérdésblokkban azt vizsgáltuk, mit gondolnak a válaszadók az apák gyermekgondozási és családi részvételéről, mennyire értenek egyet az általunk felkínált véleményekkel. Ezúttal egy négyfokú skálán jelölhették egyetértésük mértékét: 1-est adtak, ha az adott véleménnyel teljes mértékben egyetértenek, 2-est, ha inkább elfogadják és 3-ast, ha inkább nem fogadják el, és 4-est adtak, ha egyáltalán nem értenek egyet a felkínált véleménnyel. Az egyes állításokkal való egyetértés rangsorát a IV. táblázatban foglaltuk össze: 5

6 IV. Az apák gyermekgondozási és családi részvételének megítélése védőnők által (átlag- és mediánértékek) Rangsor Egyetért-e a következő állítással: Az egyetértés átlagértéke Az egyetértés medián-értéke 1 Az apák feladata a társadalmi megítélés szerint 1,5 1 elsősorban a család anyagi biztonságának a megteremtése 2 A gyermek ellátása körüli teendők a társadalmi 2,0 2 megítélés szerint elsősorban a nőkre tartoznak 3 Gyermekét egyedül nevelő vagy elvált anya esetében 2,6 2 a védőnőnek nem dolga az apával kapcsolatot tartani 4 Az anyák hajlamosak arra, hogy kisajátítsák a 2,6 3 gyermekről való gondoskodást 5 Az apák feladata szerintem elsősorban a család anyagi 2,7 3 biztonságának megteremtése 6 A védőnőket az anyákkal való kapcsolattartásra 2,8 3 tanították meg 7 Az apákat nem érdeklik a gyermekgondozással 3,1 3 kapcsolatos kérdések 8 A gyermek ellátása körüli teendők szerintem 3,3 3 elsősorban a nőkre tartoznak 9 Az apák elzárkóznak a védőnővel való 3,4 4 kapcsolattartástól 10 A védőnők nehezebben találnak hangot az apákkal 3, Az apák nem értenek a gyermekgondozáshoz 3,7 4 Jól látható, hogy a rangsor első két helyén nem a védőnő saját véleménye, hanem az általa feltételezett többségi társadalmi vélemény állt: két olyan vélemény, amely erőteljesen tükrözi a hagyományos nemi szerepfelfogást, az apa és az anya egymást kiegészítő, de egymástól tökéletesen különböző funkcióit. Az a vélemény, amelyet a védőnők leginkább az általános társadalmi megítélést tükrözőnek tekintettek, saját felfogásukban csak az ötödik helyre került, a 2,7-es átlag és a szórás hatását semlegesítő 3-as mediánérték azt mutatja, hogy nem tudnak azonosulni ezzel az állítással, hanem inkább elutasítják. A második helyre sorolt, többségi véleménynek feltételezett állítást még nagyobb mértékben utasítják el: a 8. hely, és a 4-es medián érték azt jelzi, hogy többségük egyáltalán nem ért egyet ezzel a vélt társadalmi felfogással. A rangsor alapján tehát úgy tűnik, hogy válaszadóink inkább nem fogadják el, vagy akár teljes mértékben elutasítják azokat a feltételezéseket, miszerint az apák nem kívánnak részt venni a gyermekek körüli teendőkben, elzárkóznak a védőnőkkel való kapcsolattartástól, vagy éppen nem lennének alkalmasak a gyermekgondozási feladatok ellátásra. A hagyományos nemi szerepeket és a velük kapcsolatos vélekedéseket tehát nem érzik sajátjuknak, legalábbis ami az apák feladatait és képességeit illeti. Elgondolkodtató azonban a 4. helyre sorolt állítás (mely szerint az anyák hajlamosak arra, hogy kisajátítsák a gyermekről való gondoskodást) ambivalens megítélése: ez a helyezés arra utal, hogy az apák igyekezete és a szülői feladatok felvállalása valamint az erre való alkalmassága nem feltétlenül talál kellő fogadásra az anyák körében legalábbis a védőnők szerint.

7 Az V. táblázatban összefoglaltuk, hogy mennyiben különbözik a védőnők két korcsoportjának véleménye egymástól a fenti állítások megítélése tekintetében: V. Az apák gyermekgondozási és családi részvételének megítélése védőnők által (a védőnők egyes állításokkal való egyetértésének erőssége a válaszolók százalékában) Egyetért-e a következő állítással: A védőnő 40 éves vagy fiatalabb A védőnő 40 évnél idősebb Az apák feladata a társadalmi megítélés szerint elsősorban a család anyagi biztonságának a megteremtése A gyermek ellátása körüli teendők a társadalmi megítélés szerint elsősorban a nőkre tartoznak Gyermekét egyedül nevelő vagy elvált anya esetében a védőnőnek nem dolga az apával kapcsolatot tartani Az anyák hajlamosak arra, hogy kisajátítsák a gyermekről való gondoskodást Az apák feladata szerintem elsősorban a család anyagi biztonságának megteremtése A védőnőket az anyákkal való kapcsolattartásra tanították meg Az apákat nem érdeklik a gyermekgondozással kapcsolatos kérdések A gyermek ellátása körüli teendők szerintem elsősorban a nőkre tartoznak Az apák elzárkóznak a védőnővel való kapcsolattartástól A védőnők nehezebben találnak hangot az apákkal Az apák nem értenek a gyermekgondozáshoz 66,7 31,3 2,1 0 52,0 36,0 8,0 4,0 38,3 48,9 4,3 8,5 31,4 41,2 15,7 11,8 8,3 56,3 20,8 14,6 5,9 37,3 29,4 27,5 4,2 45,8 45,8 4,2 3,9 39,2 51,0 5,9 0 31,3 56,3 12,5 6,0 44,0 32,0 18,0 0 37,5 47,9 14,6 7,8 25,5 39,2 27,5 4,2 33,3 45,8 16,7 2,0 19,6 15,7 62,7 0 25,0 31,3 43,8 0 17,6 23,5 58,8 0 14,6 47,9 37,5 0 9,8 31,4 58,8 0 12,5 39,6 47,9 0 5,9 23,5 70, ,2 70,8 0 7,8 15,7 76,5 A táblázatból kiderül, hogy a két korosztály között jelentős eltérések vannak az egyes kérdések megítélése tekintetében. A védőnők által ugyan nem osztott, de a közvélekedésnek nagymértékben tulajdonított két állítás esetében (melyek szerint az apák feladata elsősorban a család anyagi biztonságának a megteremtése, míg az anyáké elsősorban a gyermek ellátása körüli teendők elvégzése lenne) láthatjuk, hogy a fiatalabb védőnők nagyobb mértékben valószínűsítették, hogy ezek a sztereotip vélemények általában nagy elfogadottságra találnak a társadalomban. A fiatalabbak kétharmada, az idősebbeknek csak alig több, mint fele feltételezte, hogy a többség az apákat elsősorban családfenntartónak tekinti, és ugyan kisebb arányban, de 7

8 mégis inkább a fiatalok gondolták úgy, hogy a gyermekgondozást a társadalom női feladatként tartja számon. Ugyanez a két állítás, amikor a védőnő saját véleményére kérdeztünk rá, már korántsem mutatott ilyen egyértelmű különbséget a két korosztály között. Láthattuk, hogy a minta egésze nagymértékben elutasította azt a feltételezést, hogy a gyermekgondozás kizárólag női feladat, és ezt az elutasítást az idősebbek válaszai nagyobb mértékben tolták az egyet nem értés irányába. Az apák elsődleges családfenntartói szerepe azonban éppen az idősebbek szemében tűnt inkább követelménynek (vagy realitásnak?), hiszen az idősebb korcsoportnak összesen a fele teljes mértékben vagy legalább részben egyetértett az ezzel kapcsolatban felkínált állítással, míg a fiatalabbaknak alig harmada osztotta ezt a nézetet. Az egyes állításokkal való egyet nem értésben azonban még nagyobb különbségeket fedeztünk fel. A legmarkánsabb különbséget azzal az állítással kapcsolatban tapasztaltuk, miszerint az apákat nem érdeklik a gyermekgondozással kapcsolatos kérdések. Az idősebbek közel kétharmada egyáltalán nem osztotta ezt a nézetet, a 40 év alattiaknak viszont csak kevesebb, mint ötöde utasította vissza ezt a feltételezést. Nagy különbséget láttunk a védőnő és az apák kapcsolatára vonatkozó kérdéseknél is: az idősebbek jóval kevésbé érezték úgy, hogy nem tudnak hangot találni az apákkal ezzel összefüggésben ők nem is látták az apákat a védőnőkkel való kapcsolattartástól elzárkózónak. Szintén különbséget láthattunk annak a véleménynek a megítélésében, ami az elvált, a családtól külön élő apákkal való kapcsolattartásra vonatkozott. Az idősebb védőnők kevésbé rekesztenék ki ezeket az apákat a gyermekkel kapcsolatos kérdések megbeszéléséből: több mint negyedük nem értett egyet azzal, hogy a védőnőnek nem feladata kapcsolatot teremteni a távollevő apával. Utolsó kérdéscsoportunk a kutatás hátterében álló problémát konkrét kérdésekkel kívánta megközelíteni. Az apák fokozottabb bevonása a gyermek körüli teendők ellátásába olyan kérdés, ami érintheti a védőnői munkát, a munkaadók felelősségét, a családon belüli viszonyokat és a közvélekedés formálását. E területekkel kapcsolatban öt állítást kínáltunk fel, és a velük való egyetértés mértékét ismét egy négyfokú skálán jelölhették válaszadóink (1-es: teljes mértékben egyetért, 2-es: inkább egyetért, 3-as: inkább nem ért egyet, 4-es: egyáltalán nem ért egyet). Az állításokkal való egyetértés átlagértékei alapján kialakult rangsort a VI. táblázatban közöljük: VI. Apák gyermekgondozási feladatokba történő bevonásának lehetséges eszközei (átlag- és mediánértékek) rangsor Apák gyermekgondozási feladatokba történő bevonásának átlag medián lehetséges eszközei 1 A szülővé válás és a gyermekgondozásról szóló tájékoztatás 1,2 1 során az apák szerepét külön is hangsúlyozni kellene 2 A védőnőknek igyekezniük kell bevonniuk az apákat 1,3 1 3 A munkaadók ugyanúgy vegyék figyelembe az apák családi 1,4 1 kötelezettségeit, ahogy az anyákét 4 A család magánügye, hogy a szülők hogyan osztják meg a 1,7 2 gyermekgondozási feladatokat és a házimunkát 5 Változzon meg a társadalmi szemlélet az apák és az anyák szerepével kapcsolatban 1,8 2 Láthatjuk, hogy mindegyik állításunk nagyfokú egyetértéssel találkozott, és ezek között is elsősorban azok a kijelentések, amelyek a védőnői kompetenciát érintik. Válaszolóink úgy érzik,

9 nekik is lehet szerepük abban, hogy az apák a szülői szerepüket az anyákkal egyenrangúan, és a ma tapasztalt realitásokhoz képest fokozottabb mértékben élhessék meg. Azt is látják, hogy a munkaadóknak is van lehetőségük arra, hogy a családi munkamegosztást, a szülői részvétel egyenjogúsítását befolyásolják azáltal, hogy az apai szerepet is teljes értékű szülői szerepnek tekintik, és nemcsak a női, hanem a férfi munkavállaló esetében is figyelembe veszik a családi teendők és a munka összehangolásának jogosságát. Kevésbé látják a befolyásolás lehetőségét ott, ahol nem konkrét lépésekkel, hanem tudatformálással, szemléletváltással lehetne a mostani helyzeten változtatni. Nehezen vitatható, hogy a család magánügye a családon belüli munkamegosztás, még ha elvárható lenne is, hogy ne a hagyományos nemi szerepeken alapuló, konzervatív családforma legyen a többség számára elfogadott modell. Hiszen a megváltozott társadalmi feltételek: a női munkavállalás elterjedése, a nők iskolázottságának emelkedése, a modern családtervezés, az alacsonyabb gyerekszám mind egy újfajta családi együttműködési formát tesz lehetővé, amiben nem érvényes többé a tradicionális polgári család normarendszere. Ugyanez vonatkozik a társadalmi szemlélet változásáról szóló igényre is: ehhez már nemcsak a közvetlen szereplők, hanem különböző társadalmi intézmények például a kormányzati szervek, az iskola, a média és a tömegkommunikáció ebben az irányban tett erőfeszítéseinek összehangolására lenne szükség. Miután a fenti véleményekben nagyfokú egyetértést tapasztaltunk a kérdőívet kitöltő védőnők összessége körében, nem is számítottunk nagy különbségekre a válaszolók két korcsoportja között. Valóban, csak egyetlen olyan állítás volt, amire a fiatalabbak és az idősebbek érzékelhetően eltérően reagáltak. A 40 évnél idősebb védőnők éppen fele nagyon fontosnak tartotta, hogy változzon meg a társadalmi szemlélet az apák és anyák szerepével kapcsolatban, míg a fiatalabbaknak csak alig 40%-a. Még nagyobb volt a különbség az állítással való enyhébb fokú egyet nem értésben: a fiatalabbak közel harmada nemigen azonosult ezzel az elvárással, míg az idősebbeknek csak 12%-a jelezte azt, hogy inkább nem ért egyet vele. Összegzés Összességében elmondható, hogy a védőnők modernebb nézeteket vallanak az apák családi szerepvállalásával kapcsolatban, mint azt a társadalmi többségről feltételezik. Miután családok körében dolgoznak, elegendő tapasztalattal rendelkeznek arról, hogyan működnek a családok, és látják, hogy az apák körében megnőtt az igény arra, hogy az anyákkal egyenértékű szülők lehessenek. Azt is tapasztalják, hogy ez a törekvés nem feltétlenül találkozik a családokat körülvevő társadalmi elvárással, hiszen az apáktól elsősorban a család anyagi biztonságának megteremtését várják, és kevésbé azt, hogy a kisgyermek körüli teendők ellátásába bevonódjanak. Ehhez a védőnők szerint azonban maguk az anyák is hozzájárulhatnak azzal, hogy megpróbálják kisajátítani a kisgyermek körüli teendőket, amivel talán saját anyai-női szerepük fontosságát próbálják fokozni. Nyilván szükségük is van erre az önmegerősítő technikára, hiszen egy olyan társadalomban, ahol a női munkát legfeljebb kiegészítő jellegűnek tekintik, nem pedig a férfiakéval egyenrangú és egyenlő esélyekre, hasonló karrierre jogosító tevékenységnek, a családi feladatok felértékelése a nők számára a fontosság érzéséhez, az önbizalom megszilárdításához szükséges eszköz lehet. Az egyes kérdéskörökre adott válaszok elemzésénél kitűnt, hogy az idősebb védőnői korosztály rendre modernebb válaszokat adott, mint a fiatalabbak. Ennek a paradox jelenségnek az értelmezéséhez egy ilyen kis kutatás nem adhat kielégítő választ, legfeljebb feltételezéseket 9

10 fogalmazhatunk meg. Az elmúlt évtizedekben lefolytatott különböző kutatások sora bizonyítja, hogy a családdal, a férfi és női szerepvállalással, a szülői szereppel kapcsolatos attitűdök egyre konzervatívabbak, egyre inkább a hagyományos nemi sztereotípiákra épülnek. Ennek a jelenségnek a magyarázatául a társadalomkutatók a rendszerváltozás utáni gyökeres változásokat szokták megnevezni: a korábbi gazdasági szerkezet összeroppanását, amit a munkaerőpiac beszűkülése, a nagyarányú munkanélküliség megjelenése kísért. A gazdasági folyamatokon túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az államszocializmus felülről jött, államilag előírt emancipációs folyamatára adott reakciónak is, ami a konzervatív ideológiák megerősödésében öltött testet. A gazdasági-ideológiai változásokat kísérő, ciklusonként változó társadalompolitikai válaszok pedig az érintettekben férfiakban és nőkben egyaránt inkább elbizonytalanodást eredményeztek, a nemi szerepekhez fűződő követelmények terén is. A kutatásunkban résztvevő idősebb korosztály tagjai döntően az államszocializmus időszakában tanultak, és ekkor kezdték szakmai pályafutásukat is: egy olyan korszakban, amikor a társadalmi mobilitás egyértelmű záloga volt a főiskolai továbbtanulás és a munkavégzés. Munkába állásuk idején klienseik is döntően kétkeresős családok voltak. A fiatalabbak viszont már javarészt a rendszerváltozás után kezdték pályájukat, és mind saját életútjuk, karrierjük alakulása, mind pedig klienseik élete a megváltozott feltételek között zajlott. Ezek a különbségek valószínűleg magyarázatot adhatnak a fiatalabb és idősebb védőnők nézeteinek különbözőségére is. Találtunk azonban más okokra visszavezethető különbséget is, amelyek mögött kevésbé társadalompolitikai, inkább pszichológiai okokat feltételezhetünk. Védőnő és kliens találkozásakor nem egy semleges család a partner, hanem egy nőnemű munkavállaló találkozik egy másik nővel az anyával, vagy éppen egy férfival az apával. A nemi azonosságból vagy különbségből könnyebbségek vagy nehézségek fakadhatnak: a védőnő, aki gyakran maga is anya, jobban ráhangolódik a másik anya problémáira, így esetleg feszültséget, gátlást, zavart okozhat a védőnőnek, ha egy számára idegen férfival kell intim, testtel kapcsolatos kérdéseket megbeszélnie. Ez különösen igaz fiatal, a látogatott család tagjaihoz közeli életkorban lévő védőnők esetében. A védőnői szerep szakmai oldalának megerősítése és a személyes tapasztalatok háttérbe szorítása jótékony hatást gyakorolhat az apákkal való találkozásból fakadó esetleges kényelmetlenségek kiküszöbölésére. Ahogy az orvos-beteg kapcsolatban még a legintimebb területeken is háttérbe szorulnak a nemi hovatartozásból fakadó feszültségek, zavarok, ugyanúgy a védőnői szakma professzionális gyakorlásában is kiiktatható lehet ez a probléma. Erre pedig igencsak szükség van, hiszen férfiak és nők, apák és anyák, munkaadók és munkavállalók, így az egész társadalom érdeke, hogy a társadalmi nemek egyenrangúsága és esélyegyenlősége létrejöhessen. Végül fontos hangsúlyoznunk, hogy kutatásunk eredményei szerint az apák gyermekgondozási feladatokba történő bevonását mint társadalmilag kívánatosnak tartott célt maguk a védőnők is feladatuknak tekintik. E cél eléréséhez azonban mely természetesen nem csupán és nem elsősorban rajtuk múlik széles körű társadalmi összefogás szükséges, melynek velejárói közé tartozik az e kérdéskörrel kapcsolatos társadalmi tudatosságot növelő, aktív tájékoztatás fokozása éppúgy, mint az apák családi kötelezettségeit is figyelembe vevő munkaadói attitűdök elterjedése, illetve megerősítése.

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 91.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 91. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 91. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Pongrácz Tiborné (szerk.)

Részletesebben

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatának beszámolója az Észlelő-és Jelzőrendszer működéséről 2015 évben

Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatának beszámolója az Észlelő-és Jelzőrendszer működéséről 2015 évben 1 Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatának beszámolója az Észlelő-és Jelzőrendszer működéséről 2015 évben Kezet csak megfogni szabad Elveszíteni vétek Ellökni átok Egymásba simuló kezek tartják

Részletesebben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész Karrier és iskola viszonya Iskola-választási tényezők Bár a kérdőív fő témája a dolgozó nők élethelyzetének felmérése volt, az első kérdéskör mégis

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

Kutatási zárójelentés

Kutatási zárójelentés TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Javaslat. a 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelésére

Javaslat. a 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelésére VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-155 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-79 / 2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel! Javaslat a 2011. évi gyermekjóléti

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1

Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 Kalocsai Janka Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 A különböző történelmi korokban a tudás- és tapasztalatátadás mindig az adott társadalomban fontosnak tartott értékek figyelembevételével

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt ISSN 0236 736 X ISBN 963

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata a network napló módszer alkalmazásával Doktori értekezés tézisei

Részletesebben

ERDŐKERTES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

ERDŐKERTES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ERDŐKERTES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2010. Záradék: Erdőkertes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Közfoglalkoztatási Tervet a 13/2009.(02.09.) KT számú határozatával elfogadta.

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 65. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Népességtudományi Kutató Intézet

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Biatorbágyi

Részletesebben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész Dolgozó nők a magánéletben A válaszolók 52%-a gyermektelen, 19-19%-nak egy vagy két gyermeke van, legkevesebben (1%) a 3-nál több gyermekes családanyák

Részletesebben

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító

Részletesebben

Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság

Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság Kutatási előzmények Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság A KÉKI 2001 óta foglalkozik az élelmiszer-biztonság társadalmi-gazdasági hátterének elemzésével. Elsődleges célunk feltárni azt

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI

A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET MSZMP POLITIKAI FŐISKOLA SZOCIOLÓGIAI TANSZÉK A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI KÉRDŐÍV A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! A kérdezés

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Gyermekjóléti Szolgálat Vép

Gyermekjóléti Szolgálat Vép Gyermekjóléti Szolgálat Vép Szakmai program 2013. június Tartalomjegyzék I. A szolgáltató, intézmény neve, székhelye, telephelye... 3 II. Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői... 3

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

SZIGET FESZTIVÁL 2005

SZIGET FESZTIVÁL 2005 FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán Szemerszki Marianna SZIGET FESZTIVÁL 2005 AZ ÚJ FIATAL KÖZÉPOSZTÁLY ÉS AZ ÉLETTERVEZÉS The Sziget Festival 2005 The new young middle class and their

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

ÚJ PÁRKAPCSOLATOK AZ ELSŐ VÁLÁS UTÁN ESEMÉNYTÖRTÉNETI ELEMZÉS FÖLDHÁZI ERZSÉBET

ÚJ PÁRKAPCSOLATOK AZ ELSŐ VÁLÁS UTÁN ESEMÉNYTÖRTÉNETI ELEMZÉS FÖLDHÁZI ERZSÉBET ÚJ PÁRKAPCSOLATOK AZ ELSŐ VÁLÁS UTÁN ESEMÉNYTÖRTÉNETI ELEMZÉS FÖLDHÁZI ERZSÉBET A párkapcsolati formák átalakulása, az egyének életében betöltött szerepének változása a modern demográfiai viselkedés egyik

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2 év december hó 2-én tartandó ülésére Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Nők és férfiak a munkaerőpiacon

Nők és férfiak a munkaerőpiacon Frey Mária: Nők és férfiak a munkaerőpiacon Nők és férfiak a munkaerőpiacon Frey Mária Mint ismeretes, Magyarországon a rendszerváltozást megelőzően igen magas szintű volt a nők gazdasági aktivitása. Munkanélküliség

Részletesebben

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni. Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/4278-4/2011

Ügyiratszám: TA/4278-4/2011 Ügyiratszám: TA/4278-4/2011 a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 491/2011. (IV. 14.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- Hírközli Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) hivatalból

Részletesebben

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata HENCZI ESZTER A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata TANULMÁNY Összefoglalás Az élet és a halál nagy kérdéseivel előbb-utóbb mindannyian szembesülünk. Egy hozzátartozó vagy barát halála

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA

AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Felkészült és elhivatott oktató, tudásvágyó és szorgalmas hallgató ők a felsőfokú képzés sikerességének évszázadok

Részletesebben

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Kezdés 8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Olyannyira fontos téma a szolgálatra nevelés, hogy talán ezzel kellett volna kezdeni az egész sorozatot. A szolgálat az egyik leghatékonyabb gyógyír a mai tévútra

Részletesebben

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd

Részletesebben

Sásdi kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013

Sásdi kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2013/4 Sásdi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 Fekete Attila MTA TK Budapest

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV CIGÁNDI JÁRÁS 2015. Készült az ÁROP 1.A.3-2014-0116 program keretében 1 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 AZ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

Részletesebben

A célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

A célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása Techniques and methods for climate change adaptation for cities (3C for sustainable Cities, 2013-1-HU1-LEO05-09613) A célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása Budapest, 2015.

Részletesebben