A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei"

Átírás

1 A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett benne az élete során, abban viszont vannak különbségek, hogy a nyugdíjazás az életpálya mely pontján történik, és milyen körülmények között zajlik. Az öregségi nyugdíjkorhatár ugyan fontos szerepet játszik abban, hogy mikor lép be valaki a nyugdíjrendszerbe, általános európai tapasztalat, hogy a nyugdíjba vonulás tényleges életkori átlaga a hivatalos korhatár alatt húzódik. Noha az Európai Unió tagállamaiban az utóbbi évtizedben számos intézkedés segítette az idősebbek munkaerő-piaci részvételének növekedését, az idősebb korosztályok foglalkoztatottsága még mindig lényegesen elmarad a középkorú generációkétól ben a éves korosztály foglalkoztatottsági rátája 74% volt az Unióban, szemben az évesek 45%-os munkaerő-piaci részvételével. Ez utóbbi korosztályba tartozó férfiaknak 54%-a, a nőknek pedig csupán 36%-a dolgozott. 1 Az idősebb korosztályok foglalkoztatottsági szintjének emelése égető probléma, hiszen a korai nyugdíjazás kiterjedése az egyik oldalon, a várható élettartam növekedése a másik oldalon, jelentősen megnöveli a nyugdíjban töltött évek hosszát, ezáltal súlyos terheket ró a nyugdíjrendszerre, veszélyezteti annak fenntarthatóságát. A legtöbb európai országban ugyanis ún. felosztó-kirovó rendszerek működnek, amelynek az a lényege, hogy a mindenkori aktívak keresetei teremtik meg a nyugdíjak fedezetét. 2 Az idősebb korosztályok munkaerő-piaci részvételét, a munka világából való kilépésük mikéntjét és időzítését társadalmi, intézményi és egyéni jellemzők egyaránt meghatározzák. Mindkettő vonatkozásában megkülönböztethetjük azokat az aspektusokat, amelyek inkább a munkaerőpiac taszító hatásaihoz kapcsolódnak, és azokat, amelyek a munka világából való kilépés vonzó oldalait jelenítik meg, noha ezek nem egymást kizáróan, hanem inkább egymással kölcsönhatásban határozzák meg a munkaerő-piaci kilépést, és a nyugdíjrendszerbe lépést is. A munkaerőpiac taszító és a munka 1 2 A foglalkoztatottság és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának összefüggéséről, az ún. rendszerfüggőségi ráta alakulásáról ld. Augusztinovics (2005). 137

2 Szerepváltozások világából való kilépés vonzó oldalait a társadalmi csoportok és az egyének szintjén is értelmezhetjük. Tanulmányunkban az egyéni szintre fókuszálunk. Azt vizsgáljuk, hogy melyek azok az egyéni jellemzők, erőforrások és beállítódások, amelyeknek hatása van arra, hogy valaki a nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjassá válik. Elemzésünkben kiemelt figyelmet fordítunk a nemek közötti különbségek feltárására, mind a korai nyugdíjba vonulás trendjeit, mind pedig az azt meghatározó tényezők vonatkozásában. A trendeket az 1990-es évek eleje óta tartó időszakra vonatkozóan tekintjük át, a magyarázó tényezőket illetően pedig a 2001 és 2004 közötti nyugdíjazási esetekre koncentrálunk. Megkülönböztetjük a rokkantsági nyugdíjassá válást és a többi korai nyugdíjazási formát, mely utóbbi a 2001 és 2004 közötti években döntően az előrehozott nyugdíjazást jelenti. A két nyugdíjazási forma egymástól eltérő kockázati tényezőkre épül, noha nyilvánvalóan vannak köztük átfedések is. A rokkantsági nyugdíjazást egy olyan munkaerő-piaci kivezető csatornának tekintjük, amely a betegség és a munkaerő-piaci nehézségek által meghatározott. Ezért e vonatkozásban azt vizsgáljuk meg, hogy az egészségi állapot és a munkaerő-piaci pozíció különböző jellemzői hogyan határozzák meg a férfiak és a nők rokkantosodását. Az előrehozott nyugdíjazásban sokkal nagyobb szerepet tulajdonítunk az egyéni döntésnek, a családi körülményeknek, bár kétségtelenül ez esetben is szerepet játszhat az egészségi állapot és a munkaerőpiaci pozíció, annak esetleges bizonytalansága. Feltételezésünk szerint azonban az előrehozott nyugdíjazás rendkívül kiterjedt igénybevételét leginkább az egyéni preferenciákkal magyarázhatjuk, hiszen a nyugdíjrendszer viszonylag kedvező belépési pozíciót teremt, és a vizsgálatunk időszakára érvényes jogszabályok szerint a korhatár elérése után sem jár semmilyen negatív következménnyel az, ha valaki korábban igénybe vette az előrehozott öregségi nyugdíjat. Tanulmányunkban először nagyon röviden arról írunk, hogy hogyan alakult az idősebb korosztályok munkaerő-piaci részvétele az 1990-es évek eleje óta, és ebben milyen sajátosságai vannak az általunk vizsgált időszaknak. Ezután bemutatjuk, hogy milyen adatforrással dolgozunk, majd a 2001 és 2004 közötti, korhatár alatti nyugdíjazási eseteket dolgozzuk fel. 2. Az idősebb korosztályok munkaerő-piaci részvétele az 1990-es évek eleje óta Magyarországon az idősebb korosztályok foglalkoztatottsági rátája európai viszonylatban nagyon alacsonynak számít, ami részben a fiatalabb korban meghúzott nyugdíjkorhatárral, a munkaképes korú lakosság egészére jellemző alacsony munkaerő-piaci részvétellel, részben pedig az idősebbek munkapiaci kínálatával, egészségi állapotukkal és a feléjük irányuló kereslettel kapcsolatos problémákkal függ össze. Ha referenciaként a éves kor- 138

3 csoportot választjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy az 50 év felettiek foglalkoztatottsági mutatói mindkét nem esetében rendre sokkal alacsonyabbak, mint a tőlük fiatalabbaké (1 2. ábrák). A nők foglalkoztatottsági rátája korcsoportonként, (%) 1. ábra Foglalkoztatottsági ráta (%) ref.: éves Forrás: KSH STADAT (www.ksh.hu) A férfiak foglalkoztatottsági rátája korcsoportonként, (%) 2. ábra Foglalkoztatottsági ráta (%) ref.: éves Forrás: KSH STADAT (www.ksh.hu) 139

4 Szerepváltozások 1992 és 2007 között az idősebbek munkaerő-piaci részvétele jelentős változásokon ment keresztül. A munkaerőpiac kilencvenes években lezajló beszűkülése után, a foglalkoztatási mutatók emelkedni kezdtek. Az éves férfiaknál, és az 50 és 59 év közötti nőknél voltak a legjelentősebbek ezek a változások. A változás fő motorja az 1998-as évben életbe lépő nyugdíjtörvény volt, amely a korhatár emelésével látványosan megnövelte ezeknek a korosztályoknak a munkaerő-piaci részvételét. A korhatáremelés hatása különösen a nők körében volt jelentős, ami azzal magyarázható, hogy esetükben 55 évről 62 évre emelkedett a korhatár, míg a férfiaknál egy mérsékeltebb törvényi változásról beszélhetünk. A férfiakra vonatkozó korhatár csupán két évvel lett magasabb: 60 évről 62-re növekedett. A női foglalkoztatottság dinamikusabb növekedése következtében az 50 és 60 év közötti férfiak és nők foglalkoztatottsági mutatói az 1990-es évek eleje óta közeledtek egymáshoz. Az év közötti korosztályban ben a női foglalkoztatottság 13 százalékponttal volt alacsonyabb, mint a férfiaké re ez a hátrány 2 százalékpontra mérséklődött. Az éves korcsoportban ugyanez a mutató 31%-ról csökkent 18%-ra. Munkavállalási korú nyugdíjasok száma, (ezer fő) 3. ábra ezer fő Nők Férfiak Forrás: KSH, 2006 Megjegyzés: A foglalkoztatott nyugdíjasok nélkül. Az 50 év feletti korosztályok munkaerő-piaci kilépésének legjellemzőbb csatornája a nyugdíjrendszer felé vezet. A munka világából kivonulók több- 140

5 sége a rokkantsági nyugdíj és a korai nyugdíj 3 különböző formáit veszi igénybe. Az általunk vizsgált periódusban a munkavállalási korú nyugdíjazottak száma és aránya jelentősen növekedett (3. ábra) ben 4%, ben 8%, 2001-ben 9%, 2006-ban pedig már 11%-át tették ki a munkavállalási korúaknak. A korhatár alatti nyugdíjba vonulás különösen az 50 év felettiekre jellemző. A munkavállalási korú nyugdíjasok számát illetően ismét a két nem közötti közeledésnek lehetünk szemtanúi. Ennek magyarázatát szintén a nyugdíjrendszerben bekövetkezett változásokban kell keresnünk. Az 1997-es nyugdíjtörvény ugyanis bevezette az előrehozás intézményét, ami szerint a megfelelő hosszú szolgálati idővel rendelkezők 1998 után, a reájuk vonatkozó korhatárnál néhány évvel előbb is nyugdíjba mehettek. Ez főként a nőknél indukált magasabb munkaerő-piaci kilépési arányokat. A vizsgált időszak főbb jellemzőit összefoglalva az mondható el, hogy a kilencvenes évek első kétharmadára jellemző rendkívül alacsony foglalkoztatottsági ráták 1998 után növekedni kezdtek. Ez elsősorban a nyugdíjkorhatár emelésének volt a következménye. A munkaerőpiacon résztvevők aránya azonban az előrehozás intézményének köszönhetően nem emelkedett olyan ütemesen, mint ahogyan a nyugdíjkorhatár. Ebből adódott, hogy a foglalkoztatottsági ráta emelkedésével párhuzamosan növekedett a korhatár alatti nyugdíjasok száma is. A nemek közötti különbségek alakulásából azt emelhetjük ki, hogy a nyugdíjkorhatár egységesítése az 1998 utáni időszakban, mind a két nem foglalkoztatottsági mutatóit, mind pedig a korai nyugdíjba vonulás arányait tekintve közeledést eredményezett a férfiak és a nők között. 3. A korai nyugdíjba vonulást magyarázó tényezők Ebben a fejezetben a 2001-ben 40 éves és idősebb, de még nyugdíjkorhatár alatti népesség körében történt nyugdíjazási eseteket vizsgáljuk, a 2001 és 2004 közötti időszakban. A nyugdíjba vonulást meghatározó tényezők sorában számba veszünk demográfiai ismérveket, az egyének egészségi állapotát, munkaerő-piaci ismérveket, az érintettek nyugdíjba vonulással kapcsolatos beállítódásait és attitűdjeit. A rokkantsági nyugdíjazásnál az egészségi állapottal és a munkaerő-piaci jellemzőkkel kapcsolatos ismérvekre koncentrálunk. Az előrehozott öregségi nyugdíjnál a munkaerő-piaci jellemzőkre, a jövedelmi helyzetre, a családi körülményekre és a nyugdíjba vonulási tervekre. Ez utóbbira azért, mert korábbi kutatásaink azt mutatják, hogy mivel az előrehozott öregségi nyugdíj viszonylag kedvező feltételeket nyújt a munkaerőpiacról kilépőknek és a 3 A dolgozatban korai nyugdíjnak hívjuk az összes olyan nyugdíjformát, amely az öregségi nyugdíjkorhatár előtt vehető igénybe, és nem rokkantsági nyugdíj. 141

6 Szerepváltozások nyugdíjkorhatár elérése után sem jár negatív következményekkel, az igénybevétele erősen függ a nyugdíjba vonulás szándékától. (Monostori, 2007) Az előrehozott nyugdíj igénybevétele tehát jórészt egyéni döntés eredménye, noha nyilván az egyéni döntés mögött is állhatnak olyan külső körülmények, amelyek az egyének nyugdíjba vonulással kapcsolatos preferenciáit meghatározzák. Mivel az általunk vizsgált időszakban a nyugdíjrendszerbe lépőknek csak alig valamivel több, mint 10%-a lépett be a nyugdíjrendszerbe a reá vonatkozó korhatár elérésével, ezért a korai nyugdíjazásnál nem azt vizsgáltuk, hogy milyen társadalmi ismérvek határozzák meg a korai nyugdíjazást, hanem azt, hogy mivel magyarázhatjuk, hogy olyan sokan szeretnének még a hivatalos korhatár előtt nyugdíjasok lenni A kutatás forrása és a vizsgált sokaság lehatárolása Kutatásunk a Népességtudományi Kutatóintézet Életünk fordulópontjai c. demográfiai panel adatfelvételének elemzésére épül. A vizsgálat panel jellege lehetőséget ad arra, hogy a munkaerő-piaci kilépést megelőző eseményekről, a kilépést meghatározó demográfiai és szociológiai ismérvekről képet kapjunk. Az adatfelvétel első hullámára 2001 őszén és telén került sor, amelynek keretében több mint 16 ezer 18 és 75 év közötti felnőttet kérdeztek meg, akik a magánháztartásokban élőket reprezentálták. A második hullámban, 2004 végén a halálozások, nem válaszolások és egyéb lemorzsolódások következtében több mint 13 ezer személy kérdezése történt meg. Elemzésünk az életpálya szempontjából viszonylag szűk időszakot fog át, amelyet retrospektív adatokkal sem tudunk lényegesen bővíteni, hiszen a magyarázó változók többsége retrospektív módon nem kérdezhető. Így nem tudunk válaszolni arra a kérdésre, hogy azok, akik már 2001 előtt nyugdíjba vonultak, vajon hasonló okokból tették-e ezt, mint azok, akik között mentek nyugdíjba. Azt sem tudjuk, hogy milyen különbségekkel jellemezhetők azok, akik a megfigyelési időszakunkat követően, azaz 2004 után, de a reájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár előtt fognak nyugdíjba menni. Kutatásunkban tehát a 2001 és 2004 közötti periódusra koncentrálunk. Vizsgálati mintánk a rokkantsági és az egyéb korai nyugdíjba vonulás esetében eltérő. Ennek az a magyarázata, hogy a nyugdíjrendszer különböző szegmenseibe történő belépés az életpálya különböző szakaszaiban történik. A rokkantsági nyugdíjazás esetében a 2001-ben év közöttieket vizsgáljuk, azaz azokat, akik 1947 és 1961 között születtek. Az alsó korhatárt az indokolja, hogy ettől az életkortól kezd meredeken emelkedni a rokkantsági nyugdíjrendszerbe belépők száma. A felső korhatárt pedig azért húztuk meg 54 évben, mert az ennél idősebb korosztályok döntő többségben 2004-re már elérik az előrehozott és a korengedményes nyugdíjkorhatár alsó határát, amikor az érintettek már az említett nyugdíjformákat veszik igénybe, és nem a 142

7 rokkantsági nyugdíjszegmensbe áramolnak. A nem rokkantsági korai nyugdíjazásokat azoknak a korosztályoknak a körében vizsgáljuk, akik között korai nyugdíjasként (előrehozott vagy korengedményes nyugdíjjal) a törvényi szabályozás szerint kiléphettek a munkaerőpiacról. Ez a férfiaknál az 1940 és 1947, a nőknél pedig az 1944 és 1947 között születetteket jelenti A rokkantsági nyugdíjazás 2001 és 2004 között a vizsgált, nem nyugdíjas népességnek 7%-a lett rokkantsági nyugdíjas. 4 A nemi különbségek e tekintetben nem túl jelentősek: a férfiaknak valamivel nagyobb aránya lépett be a rokkantsági nyugdíjasok körébe, mint a nőknek. Az életkor szerinti differenciák mindkét nemnél hasonló irányba mutatnak. Minél idősebb egyént vizsgálunk, annál nagyobb a kockázata annak, hogy valaki nyugdíjas lesz. A nőknél a kockázat életkorral való emelkedése egyenletesebb, mint a férfiaknál. Az éves férfiak körében több mint kétszeresére növekedett a rokkantsági nyugdíjassá válók aránya, mint a tőlük fiatalabbak körében; a nőknél azonban nem figyelhető meg ugyanez. Ennek feltehetően az az oka, hogy a nők ebben az életkorban már sokkal közelebb vannak az egyéb korai nyugdíjazási formák alsó korhatárához, ezért már nem adnak be rokkantsági nyugdíjkérelmet. Az egészségi állapot és a rokkantosítás közötti összefüggés egyértelmű, noha a férfiak körében magasabb azoknak az aránya, akik 2001-ben valamilyen súlyosabb betegségről számoltak be, 2004-ben pedig már nyugdíjban voltak. Fontos megjegyezni, hogy az egészségi állapot és a rokkantsági nyugdíjassá válás összefüggésében jelentkező nemi különbségeket az is indokolhatja, hogy az egészségi állapotot egy szubjektív mérőszámmal mértük. A kérdezettek ugyanis nem orvos által diagnosztizált betegségről nyilatkoztak, hanem azokról a betegségekről, amelyek őket mindennapjaikban valamilyen módon korlátozták. Ezeknek az érzékelése viszont szubjektív tartalommal is bírhat, amely nemi specifikumokat is hordozhat magában. Közismert például, hogy a nők nagyobb arányban számolnak be őket érintő betegségekről, miközben a halálozási mutatóik sokkal kedvezőbbek a férfiakénál. A munkaerő-piaci aktivitás vonatkozásában mindkét nemre igaz, hogy a munkaerőpiacon kívül állók nagyobb eséllyel válnak rokkantsági nyugdíjassá, noha számukat tekintve sokkal kevesebben vannak, mint a munkaerőpiacról a nyugdíjrendszerbe lépők (1. táblázat). A rokkantsági nyugdíjazást meghatározó többváltozós elemzés célja, hogy megvizsgáljuk vajon a betegséggel vagy a hátrányos munkaerő-piaci 4 Az adatfelvétel 2001-ben és 2004-ben is év végén volt, ezért a 2002, 2003 és 2004-ben történt nyugdíjazásokat vizsgáltuk. 143

8 Szerepváltozások helyzettel hozható-e inkább kapcsolatba a nyugdíjazás. Vannak-e e tekintetben különbségek a férfiak és a nők között? Ezek vizsgálatára a mintát azok körére szűkítettük, akik 2001-ben még dolgoztak. A függő változó két értéket vehetett fel: 1: a kérdezett 2004-ben is dolgozott; 2: rokkantsági nyugdíjassá vált. 1. táblázat Rokkantsági nyugdíjasok aránya 2004-ben a 2001-ben év közötti, nem nyugdíjas népesség (%) 2001-es ismérvek Nők Férfiak Együtt N Korcsoport éves 3,4 3,8 3, éves 7,9 6,1 7, éves 8,8 13,6 11,1 937 Súlyosabb betegség Nincs 4,4 4,3 4, Van 13,3 18,8 15,7 793 Munkaerő-piaci részvétel Aktív 5,4 6,5 5, Nem aktív 12,7 14,4 13,3 511 Összesen 6,6 7,5 7, Forrás: Életünk fordulópontjai c. adatfelvétel, Az egészségi állapot indikátorát a fentebb említett mellett még egy ismérvvel kiegészítettük. Ez a változó azt mérte, hogy a kérdezett volt-e hoszszabb ideig tartó betegállományban 1990 óta. Ezzel a hosszú távú egészségi problémákra próbáltunk rámutatni. A 2001-ben jelentkező súlyos, a mindennapi tevékenységet is korlátozó betegség a férfiak esetén bizonyult erősebb magyarázó tényezőnek, noha a nőknél is szignifikáns hatást mértünk. A hosszan tartó egészségi problémára utaló ismérv viszont csak a férfiak körében növelte szignifikánsan a nyugdíjba vonulás tényét. A munkaerő-piaci ismérvek vonatkozásában a végzett munka jellege bizonyult erős magyarázó tényezőnek. (A logisztikus regressziós modellek eredményeit a 2. táblázat mutatja.) Mind a férfiak, mind pedig a nők esetében szignifikánsan magasabb volt a rokkantosítás esélye a fizikai munkát végzők körében. Ha az életkori csoport és az egészségi állapot szerint is ugyanabba a kategóriába került valaki, még akkor is sokkal nagyobb esélye volt a rokkantosításra, ha fizikai munkakört töltött be. A nőknél a vállalkozói státus is növelte a nyugdíjba lépés kockázatát. A rokkantosítás és az életpálya során megélt munkanélküliség nem mutat összefüggést. Azoknak a köré- 144

9 ben, akik már voltak munkanélküliek nem nagyobb az esélye a rokkantosításnak. Szerepe van viszont a bevont szubjektív tényezőknek: a nők körében a munkahelyük elvesztése miatt aggódók, a férfiak esetében pedig a munkájukkal elégedetlenek válnak nagyobb eséllyel rokkantsági nyugdíjassá. Amennyiben a két nemet egy modellben vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a vizsgált ismérveket tekintve a nemi hovatartozásnak nincsen önálló hatása. A modell alapján az állapítható meg, hogy mind a férfiak, mind pedig a nők körében a betegség és a rossz munkaerő-piaci pozíció (fizikai munka) együtt, egymást erősítve vezethet a rokkantosításhoz. A férfiak esetében mindkét ismérv erősebbnek bizonyult, mint a nőknél. Ugyanakkor a nőknél a hosszú távú egészségi állapotra utaló ismérvnek nem is volt szignifikáns hatása. 2. táblázat A rokkantsági nyugdíjassá válást meghatározó tényezők a 2001-ben év közötti, aktív népesség (logisztikus regresszió, béta együtthatók) 2001-es ismérvek Nők Férfiak Együtt ß ß ß Neme (ref.: nő) Férfi 0,003 Korcsoport (ref.: éves) éves 0,788 ** 0,377 0,535 ** éves 1,428 *** 1,347*** 1,367 *** Mindennapokat korlátozó betegség (ref.: nem volt) Volt 1,100 *** 1,416*** 1,273 *** Legalább egyszer több, mint 3 hónapig tartó betegállomány 1990 óta (ref.: nem volt) Volt 0,426 1,598*** 1,039 *** A jelenlegi (2001) foglalkozás jellege (ref.: alkalmazott, szellemi munkát végez) Vállalkozó 1,022 ** 0,778 0,810 ** Alkalmazott, fizikai munkát végez 0,922 *** 1,215 *** 1,036 *** Volt-e munkanélküli élete során? (ref.: nem volt) Volt 0,330 0,186 0,

10 Szerepváltozások 2001-es ismérvek Nők Férfiak Együtt ß ß ß A munkahely szektora (ref.: állami) Nem állami 0,139 0,211 0,042 Aggódik-e a munkahelyének elvesztése miatt? (ref.: nem) Igen 0,675 ** 0,255 0,457 ** Mennyire elégedett a munkájával? (ref.: elégedett, inkább elégedett) Elégedetlen, inkább elégedetlen 0,083 0,445* 0,292 Nagelkerke-féle R 2 15,0 20,2 17,0 N Forrás: Életünk fordulópontjai c. adatfelvétel, Megjegyzés: *** = szign. < 0,01; ** = szign. < 0,05; * = szign. < 0, Előrehozott nyugdíjba vonulás Az időskori nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulást vizsgáló korábbi kutatásaink (Monostori, 2007) arra világítottak rá, hogy az idősödő korosztályok tisztában vannak a nyugdíjrendszer adta lehetőségekkel. Pontos ismereteik vannak arra vonatkozólag, hogy a korhatár előtt milyen ellátási formák igénybevételével, milyen életkorban tudnak kilépni a munkaerőpiacról. A nyugdíjazás időzítésére és körülményeire vonatkozóan sokaknak pontos elképzeléseik vannak, és nagy részük ezeket realizálni is tudja ben a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb, de már nyugdíjas népességnek több mint a fele (53%) válaszolta azt, hogy nyugdíjazása időpontjának megválasztása alapvetően a saját döntése volt. Az egyéni preferenciákat figyelmen kívül hagyó munkaadói döntés mindössze az esetek 14%-ában fordult elő (Monostori, 2007). Ebből természetesen nem következtethetünk arra, hogy az idő előtti nyugdíjba vonulásban nincsenek jelen kényszerítő körülmények, hiszen egyéni döntések is születhetnek annak alapján, hogy a munkaerő-piaci karrier kevesebb anyagi és egyéb lehetőséget, illetve biztonságot nyújt, mint a korai nyugdíjazás. Azt mindenesetre jelzi az adat, hogy a korai nyugdíjba vonulásban meghatározó szerepe van az egyéni szándékoknak, azaz annak, hogy az egyének szeretnének-e korhatár előtt nyugdíjba menni. A nyugdíjba lépés vágyott időpontjának előrehozása már az 1990-es évek közepén is jellemző volt, ami a 2000-es évek első felére még általánosabbá vált. A nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 10 évvel fiatalabb népesség körében 1995-ben 40%, 2001-ben 80%, 2004-ben pedig 70% volt azoknak az aránya, akik a reájuk vonatkozó öregségi korhatárnál fiatalabb életkort jelöltek meg vágyott nyugdíjazási életkorként. Míg azonban 1995-ben a férfi- 146

11 ak, addig 2001-ben és 2004-ben a nők körében volt magasabb azoknak az aránya, akik a reájuk vonatkozó korhatár előtt szerettek volna nyugdíjba vonulni. (Tóth, 1996; Dobossy S. Molnár Virágh, 2003; Monostori, 2007) A korai nyugdíjazás vágya és a tényleges nyugdíjazás időpontja közötti szoros kapcsolatra utalnak azok a számításaink, amelyek azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban történt öregségi nyugdíjazásoknak meghatározó része korhatár alatti nyugdíjazás volt (4. ábra). A 2002 és 2004 között nyugdíjba vonulók életkora a reájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárok szerint (%) 4. ábra 100% 3,5 15,9 80% Az előrehozott nyugdíjkorhatárnál fiatalabb 60% 84,2 72,7 Az előrehozott nyugdíjkorhatár és a "hivatalos" korhatár közötti 40% A reá vonatkozó nyugdíjkorhatárnál jár vagy annál idősebb 20% 0% 12,3 11,4 Nők Férfiak Forrás: Az ONYF NYUGDMEG adatbázisa, saját számítás. Megjegyzés: A rokkantsági nyugdíjrendszerbe belépőket nem vettük számításba. Közelebb vihet a jelenség megértéséhez, ha megvizsgáljuk, milyen életkorban szeretnének legtöbben kilépni a munka világából ben a nők leggyakrabban az 50. és az 55. életévet említették. A korai nyugdíjazást preferálók közel 70%-a jelölte meg az 55. évet, amely hosszú évtizedeken keresztül a hivatalos nyugdíjkorhatár volt. Annak ellenére jelölték a nők ezt meg ilyen sokan, hogy ez az életkor a legtöbbjük esetében még az előrehozott és a korengedményes nyugdíj feltételeinek sem felel meg, hiszen az általunk vizsgált korosztályok legkorábban éves korban élhetnek ezekkel a nyugdíjazási formákkal. Feltételezhetjük tehát, hogy az 55 éves életkor megjelölése a korábbi évtizedek gyakorlatának megszokásából ered, azaz átmeneti jelenségnek számít, hiszen vizsgálatunk időpontjában még nagyon közel volt a nyugdíjtörvény életbe lépése, a nőknél a folyamatos korhatáremelés szakasza a vizsgálati évben még nem is záródott le. 147

12 Szerepváltozások A férfiaknál 2001-ben az 55. és a 60. életév emelkedik ki mint leggyakrabban preferált korai nyugdíjazási életkor. A férfiak esetében a 60. életév volt hosszú időn keresztül a hivatalos nyugdíjkorhatár, aminek bizonyára fontos szerepe van éppen a 60. életév megjelölésében. Ugyanakkor a férfiak előrehozott nyugdíjkorhatára 2001-ben szintén 60 év, azaz ők ezekben az években az egyéb feltételek fennállása esetén már elmehetnek nyugdíjba. A férfiak körében az 55. életév gyakori említése viszont meglepő, hiszen az általunk vizsgált korosztályokban ez az életkor az előrehozott és a korengedményes nyugdíjkorhatárnál is alacsonyabb, azaz ebben az életkorban ezen években nem lehetett nyugdíjjogosultságot szerezni (5. ábra). 5. ábra A nyugdíjba vonulás vágyott életkora 2001-ben a nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 10 évvel fiatalabbak (%) Nők Férfiak 50 % Életkor (év) Forrás: Életünk fordulópontjai c. adatfelvétel, Összefoglalva talán azt lehetne mondani, hogy a korai nyugdíjazás iránti vágy ilyen mértékű kiterjedésében jelentős szerepet játszik az, hogy vizsgálatunk időpontja olyan átmeneti időszakra esik, amikor a nyugdíjkorhatár radikális emelése még nem vált megszokottá. Talán sokan úgy érzik, hogy rosszabbul jártak a korábbi generációkhoz képest, és ezért minél előbb szeretnének kilépni a munkaerőpiacról. Azt az életkort preferálják, amely a náluk idősebbek számára a hivatalos korhatár volt. Ugyanakkor a nyugdíjrendszer ismeretére vall, hogy mind a férfiak, mind a nők elég nagy számban jelöltek meg olyan életkort is, amely a korai nyugdíjazás egy-egy formájának korhatára. Az idősebb korosztályok követik a törvényi változásokat; tisztá- 148

13 ban vannak azokkal a lehetőségekkel, amelyek a hivatalos korhatár előtti nyugdíjazást jelenthetik számukra. Nézzük meg, hogy melyek azok az ismérvek, amelyek a korai nyugdíjba vonulás szándékával összefüggésbe hozhatók. Feltételezhetjük, hogy akik már kívül kerültek a munkaerőpiacról, de még nem nyugdíjasok, azok nagyobb arányban szeretnének mielőbb nyugdíjba menni, hiszen a nyugdíjak magasabb színvonalú és hosszabb ideig tartó ellátást jelentenek, mint a munkanélküli ellátások vagy egyéb segélyek. Adataink ezt a feltételezést megerősítik, hiszen mind a férfiak, mind a nők esetében az inaktívak körében magasabb a korai nyugdíjazást preferálók aránya. A férfiaknál nagyobb a különbség a munkaerőpiacon résztvevők és az inaktívak között. A nem foglalkoztatottak körében 8 százalékponttal magasabb azoknak az aránya, akik a reájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárnál fiatalabb életkort jelöltek meg preferált nyugdíjba vonulási kornak (3. táblázat). Nemcsak a jelenlegi, hanem a korábbi munkaerő-piaci tapasztalatok is differenciálnak. Akik életpályájuk során már megélték a munkanélküliséget, azok nagyobb arányban válaszolták, hogy a korhatár előtt szeretnének nyugdíjba menni. A munkanélküliség tapasztalata úgy tűnik, hogy a férfiak körében bír erőteljesebb differenciáló erővel. Azoknak a körében, akik már voltak munkanélküliek 8 százalékponttal magasabb a korai nyugdíjazást preferálók aránya, mint akik munkaerő-piaci pályafutásuk során nem voltak még munkanélküliek. A nőknél a két csoport között csak 2 százalékpontos a különbség (3. táblázat). A munkaerőpiacon bent lévők között differenciáló tényező a munkavégzés jellege. Mind a férfiak, mind pedig a nők körében a fizikai munkát végző alkalmazottak körében a legmagasabb, és a szellemi munkát végzők körében a legalacsonyabb a korai nyugdíjazást preferálók aránya. A férfiak és a nők közötti különbség a szellemi munkát végzők körében a legnagyobb. A szellemi munkát végző férfiaknak mindössze 68, a nőknek 78%-a szeretett volna korai nyugdíjassá válni (3. táblázat). A nyugdíjrendszerbe való belépés időzítésére vonatkozó döntést nyilvánvalóan befolyásolja, hogy milyen az egyének jövedelmi helyzete, illetve hogyan alakul annak a családnak a jövedelme, amelyben az egyén él. E vonatkozásban mind a férfiak, mind a nők esetében azt mondhatjuk, hogy ha az egyének relatív jövedelmi helyzetét vesszük figyelembe, akkor a legmagasabb jövedelmi harmadban találjuk a legkisebb arányban azokat, akik a korai nyugdíjazást preferálják 5 (3. táblázat). Ez a személyes jövedelmek esetében részben azzal függhet össze, hogy az alacsonyabb jövedelműek esetében a nyugdíjazással kisebb a várható jövedelemkiesés a nyugdíjrendszerbe épített 5 Ez az állítás a személyes és a családi jövedelem alapján számított ekvivalens jövedelem esetén is igaznak bizonyult. A 3. táblázatban csak a személyes jövedelmekre vonatkozó adatokat közöljük. A relatív jövedelmi helyzetet általában kvintilisek alapján képzik, mi az alacsony esetszám miatt alakítottunk ki jövedelmi harmadokat az ötödök helyett. 149

14 Szerepváltozások szolidaritási elem miatt. Másrészt persze emögött strukturális okok is állnak, mint például a korábban említett munkaerő-piaci jellemzők. 3. táblázat A korai nyugdíjba vonulást preferálók aránya a 2001-es társadalmi jellemzők szerint a nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 10 évvel fiatalabbak (%) A korai nyugdíjba vonulást preferálók Társadalmi ismérvek aránya (%) száma Nők Férfiak Nők Férfiak Gazdasági aktivitás Dolgozik 81,5 75, Inaktív 85,5 88, Munkanélküliségi tapasztalat Életpályája során volt már munkanélküli 83,4 82, Nem volt munkanélküli 81,4 73, A munka jellege dolgozók körében Vállalkozó (78,8) 73, Alkalmazott, fizikai munkát végez 86,1 79, Alkalmazott, szellemi munkát végez 78,0 67, Relatív pozíció személyes jövedelem alapján Alsó jövedelmi harmad 85,3 80, Középső jövedelmi harmad 86,4 82, Felső jövedelmi harmad 74,7 71, A partner aktivitása Nincs együtt élő társ 78,2 77, Van és dolgozik 81,5 75, Van és nem dolgozik 86,9 79, éves és fiatalabb gyermek a háztartásban Van 78,9 72, Nincs 83,0 77, Forrás: Életünk fordulópontjai c. adatfelvétel, A háztartási jellemzőkön belül a partner aktivitási formáját és azt vizsgáltuk meg, hogy van-e a családban 18 év alatti gyermek. Számos nemzetközi kutatás foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy vajon mennyire hangolják össze a párkapcsolatban élők a nyugdíjba vonulásuk időzítését. Ezek a vizsgálatok arra mutattak rá, hogy az idősödő párok törekednek arra, hogy nyugdíjazásuk dátuma közel essen egymáshoz. Feltételezhetjük, hogy ez a preferenciák vonatkozásában is így van, noha nem választható szét, hogy a nyugdíjazás vágyott vagy tényleges időpontjának egybeesésében milyen szerepet 150

15 játszik az, hogy a házastársak közötti életkorbeli különbség vizsgálati időszakunkban egybeeshet a férfiakra és a nőkre vonatkozó nyugdíjkorhatár közötti különbséggel. Az időpontok egybeesése mögött tehát nem feltétlenül az összehangolás áll, hanem az hogy a férfiak korhatára átlagosan annyival magasabb, amennyivel idősebbek párjuknál. Az általunk vizsgált csoportokra vonatkozóan az mindenesetre elmondható, hogy a férfiak és a nők körében is azokban a csoportokban volt a legmagasabb a korai nyugdíjba vonulást preferálók aránya, akiknek a párjuk sem dolgozott (3. táblázat). A 18 éven aluli gyermekkel vagy gyermekekkel együtt élők pedig kisebb arányban akartak a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulni, mint ahol nem volt ilyen gyermek. Ez mind a férfiakra, mind pedig a nőkre jellemző volt (3. táblázat). Az Életünk fordulópontjai c. adatfelvétel lehetőséget ad arra is, hogy megvizsgáljuk, mivel magyarázzák a nyugdíjba vonulás időzítésére vonatkozó elképzeléseiket maguk az érintettek. Vizsgálatunk első lépésében a lehetséges okokat két csoportba soroltuk. Az egyik csoportba kerültek azok az okok, amelyek a munka világának taszító oldalához kapcsolódnak, a másikba pedig azok, amelyek a nyugdíjas lét vonzó oldalait jelenítik meg. Ezen belül további két-két dimenziót különböztettünk meg. A munkapiachoz kapcsolódóan az egyik ok a fáradtság, illetve az egészség megromlása volt, a másik pedig a munkanélküliségtől való félelem. A nyugdíjas élet pozitív oldalaihoz kapcsolódóan az egyik az az igény, hogy többet legyenek együtt a családjukkal, több szabadidejük legyen, a másik pedig, hogy a nyugdíj mellett dolgozni tudjanak, pénzt keressenek (4. táblázat). 4. táblázat A korai nyugdíjazás szándéka mögött álló okok, 2001 a nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 10 évvel fiatalabbak (%) Okok A munka világával kapcsolatos NEGA- TÍV érzésvilág A nyugdíjas léttel kapcsolatos POZITÍV érzésvilág 1. fáradtság, az egészség megromlása 2. a munkanélküliségtől való félelem 3. családjával szeretne foglalkozni, több szabadidőt szeretne 4. nyugdíj mellett pénzt szeretne keresni, másfajta munkát szeretne Említések aránya Nők Férfiak Együtt 45,6 39,3 43,1 17,1 18,0 17,4 49,5 32,3 42,8 11,0 18,1 13,8 A legjellemzőbb okok között az első és a harmadik okcsoportot találjuk. Mind a férfiak, mind pedig a nők körében nagyon gyakran említették a fáradtságot, és egészségük megromlását ben 43%-ot tett ki azoknak az aránya, akik ezt jelölték meg korai nyugdíjba vonulásuk szándékának egyik okaként. A nőknél szignifikánsan nagyobb a mutató értéke, mint a férfiaknál. 151

16 Szerepváltozások A másik nagyon gyakran említett tényező az volt, hogy szeretnének több szabadidőt, több időt tölteni a családjukkal. A nők fele, és a férfiaknak is mintegy egyharmada választotta ezt az indokot. A több szabadidőre vágyók csoportjában, a nőknek közel háromnegyede, a férfiaknak pedig a fele az unokákról való gondoskodást is megjelölte, azaz sokan számítanak arra, hogy a nyugdíjas státus mellett az unokákról való gondoskodás tölti majd ki nyugdíjas napjaik egy részét. A munkanélküliségtől való félelem említése viszont már sokkal kiegyenlítettebb válaszokat mutat a két nem között. A férfiak mindkét évben nagyobb arányban említették, hogy azért mennének korábban nyugdíjba, mert a nyugdíj mellett szeretnének pénzt keresni, másfajta munkát végezni (4. táblázat). 4. Összefoglalás Hazánkban az idősödő korosztály foglalkoztatottsága alacsony, noha a nyugdíjkorhatár emelése miatt 1998 óta növekedett az 50 éven felüliek munkaerő-piaci részvétele. A növekedés a nyugdíjkorhatár erőteljesebb emelése miatt a nők körében dinamikusabb. Éppen ennek a következménye viszont az, hogy a nők és a férfiak foglalkoztatottsági mutatói sokkal közelebb állnak egymáshoz a 2000-es évek első felében, mint például az 1990-es évek elején. Az emelkedő foglalkoztatottsági ráták ellenére a nyugdíjkorhatár előtt kilépők aránya a 2000-es években sokkal magasabb, mint korábban volt. Különösen a nők körében volt e tekintetben erőteljes a növekedés. Amennyiben a nyugdíjba vonulás időpontját az életpályán belül próbáljuk elhelyezni, akkor azt mondhatjuk, hogy az életpálya korábbi szakaszában a rokkantsági nyugdíjrendszerbe léphetnek be az egyének, a nyugdíjkorhatár elérése előtti néhány évben pedig az előrehozott- és korengedményes nyugdíjakkal élhetnek. A rokkantsági nyugdíjrendszerbe lépés az egészségi állapot és a munkaerő-piaci jellemzők által egyaránt meghatározott, mind a férfiak, mind pedig a nők körében. A korai nyugdíjazás egyéb formáinak széles kiterjedésében szerepet játszik, hogy a nyugdíjrendszer kedvező feltételeket kínál a belépésre. Ezzel összefüggésben a nyugdíjkorhatárhoz közeledő generációkban nagyon erős a korai nyugdíjba vonulás iránti vágyakozás, amely az esetek többségében realizálódik is. A korhatár előtti nyugdíjba vonulás preferálása mindkét nem körében rendkívül erőteljes. A kérdezettek több mint 40%-a fáradtságra, egészségi állapotának megromlására hivatkozott, és ugyanennyien jelölték meg azt (is), hogy szeretnének több szabadidőt, több lehetőséget arra, hogy családjukkal lehessenek. Ez a két indok leginkább a nőkre volt jellemző. A munkanélküliségtől való félelem minden ötödik férfit és nőt késztet arra, hogy a mielőbbi nyugdíjazásban gondolkodjon. A nyugdíj melletti munkavállalási tervek viszont inkább a férfiakat motiválják a nyugdíjrendszerbe lépésre. A kedvezőtlenebb munkaerő-piaci pozíció, mint 152

17 például az, hogy valaki fizikai munkát végez; a bizonytalanság, hogy egyszer már megélte a munkanélküliséget; az alacsonyabb jövedelmi pozíció; az a tény, hogy valakinek már a párja sem dolgozik; hogy nem kell a családban kiskorúról gondoskodni, mind-mind az irányba tereli az idősödő férfiakat és nőket, hogy az átlagosnál is nagyobb motivációt érezzenek magukban a nyugdíjba vonulás előrehozására. Irodalom Augusztinovics, M., 2005: Népesség, foglalkoztatottság, nyugdíj. Közgazdasági Szemle, LII. évf., május, pp Dobossy, I. S. Molnár E. Virágh E., 2003: Öregedés és társadalmi környezet. NKI Műhelytanulmányok 3. Monostori J., 2007: A korai nyugdíjazás jelensége és annak társadalmi meghatározottsága. Demográfia, L. évf sz., pp Tóth I. Gy., 1996: Államháztartási reform és szociálpolitika. In: Kolosi T. Andorka R. Vukovich Gy., szerk.: Társadalmi Riport Budapest: TÁRKI. 153

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

A KORAI NYUGDÍJAZÁS JELENSÉGE ÉS ANNAK TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA MONOSTORI JUDIT

A KORAI NYUGDÍJAZÁS JELENSÉGE ÉS ANNAK TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA MONOSTORI JUDIT A KORAI NYUGDÍJAZÁS JELENSÉGE ÉS ANNAK TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA MONOSTORI JUDIT Az európai társadalmak egyik legégetőbb kérdése, hogy az aktívak és az inaktívak, a munkaképes korúak és a nyugdíjkorhatárt

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Jobbak a nők esélyei a közszférában?

Jobbak a nők esélyei a közszférában? Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PHD) értekezés tézisei A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Családtervezési döntések

Családtervezési döntések Pongrácz Tiborné Családtervezési döntések Amagyar társadalom demográfiai magatartását már hosszabb ideje sajátos kettősség jellemzi, amely a társadalom tradicionális értékrendje és a tényleges népesedési

Részletesebben

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.)

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága népesedéspolitikai albizottságának 2010. november 8-án, hétfőn, 8 óra 37 perckor

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Munkapiac 1. táblázat: A 15 64 évesek foglalkoztatási rátája iskolai végzettség szerint 2006 2010 első negyedéve között, negyedévente...

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon, különös tekintettel a női vezetőkre és vállalkozókra

Nők a munkaerőpiacon, különös tekintettel a női vezetőkre és vállalkozókra DOI: 10.18427/iri-2016-0009 Nők a munkaerőpiacon, különös tekintettel a női vezetőkre és vállalkozókra Matiscsákné Lizák Marianna Eszterházy Károly Főiskola matiscsakne@ektf.hu Bevezetés Mint tapasztaljuk,

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

!!!! Szigetvári!kistérség!

!!!! Szigetvári!kistérség! !!!! Szigetvári!kistérség!!! A!kistérségben!élő!gyermekek,!fiatalok!! és!családjaik!helyzetének,!igényeinek!! és!szükségleteinek!felmérése! 2013!! Összeállította:! Polonyi!Gábor!!! MTA!TK! Budapest! 2013!!

Részletesebben

Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás

Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás 4. fejezet Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás Makay Zsuzsanna Főbb megállapítások» A magyar családtámogatási rendszer európai viszonylatban bőkezűnek tekinthető: évente a GDP mintegy 1,9 százalékának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 9. CSALÁDSZERKEZET Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 25-ben 2 millió 32 ezer házaspáros típusú családból 1 álló háztartás F volt az összes háztartás 55 százaléka, amelyben 6 millió 122 ezren éltek.

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

Öt évvel végzés után: diplomás pályakezdés nemzetközi összehasonlításban

Öt évvel végzés után: diplomás pályakezdés nemzetközi összehasonlításban Öt évvel végzés után: diplomás pályakezdés nemzetközi összehasonlításban Róbert Péter 1. Bevezetés 1 Néhány évvel ezelőtt az iskolai egyenlőtlenségek fókuszában az olyan elemzések álltak, amelyek azt vizsgálták,

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015

DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015 Párkapcsolatok Válás és szétköltözés Gyermekvállalás Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás Halandóság Egészségi állapot Öregedés és nyugdíjba vonulás Generációk közötti erőforrás-átcsoportosítás

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 91.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 91. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 91. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Pongrácz Tiborné (szerk.)

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban

Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent:

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés levelezési cím 1112 Budapest, Budaörsi út 45. telefon + 361-309-2652 e-mail kti@krtk.mta.hu A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés Készítette: Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit,

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

A biztonsági öv használatával és mellőzésével kapcsolatos indokok és tévhitek felmérésére végrehajtott kérdőíves adatgyűjtés tapasztalatai

A biztonsági öv használatával és mellőzésével kapcsolatos indokok és tévhitek felmérésére végrehajtott kérdőíves adatgyűjtés tapasztalatai A biztonsági öv használatával és mellőzésével kapcsolatos indokok és tévhitek felmérésére végrehajtott kérdőíves adatgyűjtés tapasztalatai Dr. Juhász János (juhasz.janos@kti.hu) 1. Bevezetés A személygépkocsik

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben