Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya
|
|
- Csenge Veres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész Karrier és iskola viszonya Iskola-választási tényezők Bár a kérdőív fő témája a dolgozó nők élethelyzetének felmérése volt, az első kérdéskör mégis visszanyúlt az iskolai évekhez. Az iskolaválasztás direkt vagy indirekt módon befolyásolja a karrierünket. A hipotézisem az volt, hogy sokan egyáltalán nem tudjuk eldönteni 10-en évesen, hogy mik szeretnénk lenni pontosan, aszerint választunk tanintézményt, hogy megy (vagy nem megy) a matek, mennek-e a nyelvek stb esetleg van-e valamilyen különös vonzódásunk egy terület iránt (pl állatok szeretete, embereknek való segítségnyújtás stb). Ez alapján azt vártam volna, hogy jóval magasabb lesz majd a tantárgyi eredményekre voksolók száma, azonban az csak a második lett (15%), míg a harmadik helyen a szülők döntése állt (13%), mint befolyásoló tényező. Talán azért csúszott le a tantárgyi eredmény a 2. helyre, mert a főiskolai/egyetemi felvételi ponthatárok eléréséhez szükséges a jó-jeles érettségi bizonyítvány, azaz a kitöltők nagy valószínűséggel a tantárgyak többségében jó (4-es, 5-ös) eredményeket értek el az iskolában, ezért került első helyre az érdeklődési kör. A szülők befolyásánál kiváncsi voltam arra, hogy a kitöltők mennyire értettek egyet a szülők választásával. A kitöltők 63%-a szülők által a választott szakmájukban kezdtek el dolgozni és legalább 6 hónapot ott is töltöttek, 30%-uk azonban egyáltalán nem dolgozott a szülői javaslatra kitanult szakmájukban, 7% próbálkozott, de végül 6 hónapon belül otthagyta a tanult szakmáját. A másodlagos befolyásoló tényezők között azonban az imént említett érdeklődési kör és tanulmányi eredmény mellett már fontosabb szerepet játszott a pályaismeret, valamint a karrierlehetőség (11-10%), míg ugyanezen tényezők az elsődleges szempontok rangsorolásakor meglehetősen háttérbe szorultak 4%-kal. NŐI PÁLYA TANULMÁNY Oldal 1
2 Korunk egyik leggyakoribb stresszforrása a pénzhiány. Sokan a lehetőségek hiányára, valamint a rossz kereseti viszonyokra hivatkozva hagyják el az országot, vagy váltanak szakmát. Ehhez képest az iskolaválasztást befolyásoló elsődleges és másodlagos tényezők között a magas kereseti lehetőség nagyon kevés kitöltőnél szerepelt. Sok kérdést felvet ez: vajon akinek nem fontos a pénz olyan anyagi körülmények közül érkezett, akinek nem számít, mert tudja, hogy nem a keresetéből kell megélnie, más majd eltartja? Nem rendelkezik olyan pénzügyi ismeretekkel, amelyek alapján helyesen fel tudná mérni, hogy egyáltalán mennyi pénz szükséges a vágyott (vagy megszokott) életszínvonal fenntartásához? Netán azt gondolja, hogy becsületes munkával nem lehet magas keresetre szert tenni, ezért eleve lemond róla? Esetleg a szakmáján belül csak a hagyományos elhelyezkedési formákban gondolkodik, ezért el sem tudja képzelni, hogy egy adott szakmában lehet az átlagosnál is jobban keresni (pl iskolai tanár vs magán tanár speciális területre szakosodva)? A kérdések sorát hosszan tovább lehetne folytatni. Mivel a kérdőív erre nem tért ki, ezek a kérdések most megválaszolatlanul maradnak. Azt gondolom (ez megint csak hipotézis), hogy a év közötti korosztály zöme (a kitöltők 57%-a) és a náluk idősebbek nem kaptak sem az iskolában, sem otthon olyan pénzügyi alapokat, amely alapján reálisan dönthettek volna a sorsukról, és tisztában lettek volna azzal, hogy az adott szakmára van-e kereslet, és meg lehet-e élni belőle egyáltalán. Iskola által biztosított karriertámogató programok Az iskola és a karrier összefüggésében azt is vizsgáltam, hogy vajon a képző intézmények milyen módon támogatják tanítványaik leendő karrierjét. A felsorolt lehetőségek a következők voltak: Állásbörze Személyes karrier tanácsadás Karrier építésről előadás/szeminárium Szakmai gyakorlat helyszínének biztosítása Mentorprogram A felsoroltak közül a válaszadók a szakmai gyakorlati helyszín biztosítását jelölték meg leggyakrabban, mint az iskolájuk által biztosított karrier támogató programot, második leggyakoribb program az állásbörze volt, ezt követte a szeminárium, a mentoring program, végül a személyes tanácsadás. NŐI PÁLYA TANULMÁNY Oldal 2
3 Összességében elmondható, hogy kitöltők által elvégzett intézmények többségében a szakmai gyakorlaton kívül egyáltalán nem volt egyéb lehetőség. Érdekes tanulság, hogy azokban az intézményekben, ahol volt lehetőség a gyakorlati helyszínen kívül másfajta karriertámogató programban való részvételre, a válaszadók átlagosan 12 %-a nem élt az intézmény adta lehetőséggel. Felmerül a kérdés, hogy vajon a válaszadók úgy vélték az intézmény nyújtotta segítség nem hatékony, vagy nem elég színvonalas, vagy iskolatársaik rossz tapasztalata volt a visszatartó erő, esetleg egyszerűen nem tartották fontosnak a részvételt. A válaszadók szöveges válaszként a tanári példamutatást, diákszervezetben való tevékenységet, tanulmányi versenyeket említették meg, többeknél szerepelt a külföldi ösztöndíj, és a kapcsolatépítési lehetőség, kis százalákban ugyan, de az is előfordult, hogy a helyi nagyobb cégek tettek látogatást az intézményben és hirdették meg szabad pozícióikat. A legtöbb válaszadó szerint azonban semmilyen egyéb módon nem támogatta az iskola a jövőbeni karrierjét, többen hangot adtak annak, hogy a 90-es években még ez nem volt divat. Iskola alatt szerzett munkatapasztalat A legtöbb pályakezdő álláskereséskor azzal szembesül, hogy a munkáltatók zöme elvár szakmai tapasztalatot is. Bár napjaikban egyre népszerűbbek a gyakornoki programok, a 80-as 90-es években, (amikor a kitöltők többsége a tanulmányait végezte)a legtöbb ágazatban egyáltalán nem volt ez még bevett szokás. A felmérésből kiderült, hogy a válaszdók döntő többsége (39%) csak a kötelező szakmai gyakorlatán szerzett munkatapasztalatot tanulmányai alatt. Jelentős (22%) dolgozott nyaranta, de nem a tanult szakmájában. A válaszadók 14%-a munka mellett végezte tanulmányait, de nem a szakmájában. A válaszolók mindössze 12%-a dolgozott nyaranta, vagy részmunkaidőben a tanult szakmájában, 8% pedig egyáltalán nem dolgozott. A kitöltők közül senki nem jelölte be opcióként a Tanulmányaim mellett részmunkaidőben dolgoztam a tanult szakmámban választ. A jelenség elsődleges oka az imént említett munkáltatói hozzáállás lehet, miszerint olyan munkavállalókat keresnek, akik rendelkeznek már gyakorlati tapasztalatokkal is. Másrészről az eltérő NŐI PÁLYA TANULMÁNY Oldal 3
4 országrészeken más-más diákmunka lehetőségek adódtak, melyek ugyancsak nem igényeltek komolyabb szaktudást. (Például az Alföldön jellemzően mezőgazdasági munkára kerestek diákokat, míg a Balatonon a tóparti vendéglátóhelyeken adódott sok munkalehetőség.) Pályán maradók és pályaelhagyók A szakképesítés (legyen az diploma, vagy szakmunkás bizonyítvány) megszerzése után ott a dilemma, vajon akarjuk-e, tudjuk-e alkalmazni az iskolában tanultakat a gyakorlatban is. A válaszadók 60%-a kitartott a tanult szakmája mellett és legalább 6 hónapig ott is dolgozott. A válaszadók 32%-a azonban egyáltalán nem a tanult szakmájában helyezkedett el, 8% pedig elhelyezkedett ugyan a tanult szakmájában, de 6 hónapon belül elhagyta azt. E két utóbbi csoportot pályaelhagyókként definiáltam. Ezután a kérdés után a kérdőív kettévált. Azokat, akik a pályájukon maradtak, arról kérdeztem, hogy az iskolában tanultak és a munkahelyi gyakorlat hogyan viszonyult egymáshoz, míg a pálya elhagyókat az indokaikról. Pályaelhagyók A pályaelhagyók többsége a munkakeresés során egyáltalán nem válogatott, a legtöbben (24%) úgy vélték, mindegy milyen munka kerül az útjukba. Ez az oktatási intézményre nézve is szomorú, hiszen láthatóan a pályaelhagyók számára nem volt szempont, hogy a megszerzett tudásukat alkalmazni tudják-e % úgy nyilatkozott, hogy túltelítetté vált a munkaerő piac az adott szakmában, illetve tanulmányaik során döbbentek rá, hogy nem nekik való az adott szakma %-nak vagy nem volt konkrét elképzelése a végzettségével, vagy szembesült a szakmájában kapható fizetésekkel, és ezért döntött a váltás mellett. A gyakorlati tapasztalat hiányára 9% hivatkozott, míg 8% úgy érezte nem volt kellő önbizalma, hogy a tanult szakmájában helyezkedjen el. Egyéb okok között szerepelt a gyermekvállalás, illetve többeknél az, hogy tanulás mellett nem a szakmájukban kezdtek el dolgozni, és végül abban maradtak, azaz nem váltottak a tanult szakmájukra. Mivel a kérdés az első tanult szakmára vonatkozott, a pályaelhagyóknál kiderült, hogy NŐI PÁLYA TANULMÁNY Oldal 4
5 később más szakmát tanultak ki, és abban helyezkedtek el. Szintén figyelemreméltó visszatérő válasz volt a továbblépési lehetőségek korlátozottságának felismerése, mely szintén arra ösztönözte a válaszadókat, hogy váltsanak. A jó hír az, hogy még a pályaelhagyók is fel tudtak használni olyan tudásanyagokat is a új szakmájukban, melyeket a tanult szakmájukból hoztak. Többek között ilyenek voltak a pszichológiai, pedagógiai, idegennyelvi ismeretek, a matematika, a közgazdaságtan, a gépírás, vagy az informatika, de felkerült a listára a tanulási készség, a kitartás, problémamegoldó készség, rugalmasság, komplex gondolkodás, analitikus szemlélet is, mint szakmához nem feltétlenül köthető, de iskolában tanult általános készség. Pályán maradók A pályán maradók arra a kérdésre, hogy mennyire egyezik a diákként elképzelt pályakép és a később megtapasztalt munkakörülmények, csupán 11% válaszolt úgy, hogy teljes mértékben egyeztek az elképzelései a tapasztalattal. Összesen 22% nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben egyeztek az elképzeléseik és a munkahelyi valóság. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a szakmai gyakorlat sok esetben túl rövid ideig tart ahhoz, hogy behatóbban tudja a tanuló megtapasztalni a szakmájának minden aspektusát. A többség (66%) közepesen, vagy nagy mértékben talált egyezést az elképzelései és a munkahelyi tapasztalatok között, amely arra utal, hogy a válaszadók vagy a tanáraik, vagy a szakmai gyakorlatuk révén jobban beleláthattak jövőbeli munkájukba. Paradox módon az elégedettek és az elégedetlenek is az iskola szakmai felkészítésére, valamint a szakmai gyakorlatra hivatkoztak az elégedetlenek ezeknek hiányára. Szintén visszatérő jelenség volt a válaszadóknál, hogy szerintük a munkáltatók sok esetben előítéletekkel viseltetnek bizonyos szakmák iránt, és emiatt korlátozottabbak a lehetőségeik. Többen nem voltak felkészülve a munkahelyi terhelésre sem. A leggyakoribb negatív visszajelzés a válaszadóktól a túl elméleti képzés volt, és a kevés szakmai gyakorlati lehetőség. Akik teljes mértékben azt kapták a munkahelyen, amit az iskolában elképzeltek, sok esetben alapos utánajárásnak, azaz az információ-szerzésüknek köszönhették felkészültségüket, vagy annak, hogy munka közben kezdtél el tanulni a szakmájukat. Hasonló volt a válaszadási arány arra a kérdésre is, hogy a válaszadók megítélése szerint az iskolai tanulmányaik mennyiben készítették fel a szakmai gyakorlati követelményekre. Ugyanannyian (6-6%) gondolták úgy, hogy az iskola teljes mértékben, illetve egyáltalán nem készítette fel őket. A válaszadók 64%-a közepes illetve nagymértékű felkészítést voksolt a tanintézményének. NŐI PÁLYA TANULMÁNY Oldal 5
6 Bár a kérdés nem itt hangzott el, érdemes itt összegezni a válaszadók üzeneteit volt iskoláiknak, azaz szerintük mit kellene ahhoz tanítani az iskolában, hogy jobban megállják a helyüket a munka világában. Egyértelműen elvitte a pálmát a több gyakolat, a válaszadók egyöntetően túl elméletinek tartják a hazai képzési rendszert. Meglepően sokan említették, így került második helyre a kommunikációs képzés, mely szakmától függetlenül minden területen képviseltette magát, mint igény. Ezt követte a stressz-kezelés, az önismeret, a pénzgazdálkodás (nem közgazdaságtan értendő alatta!), a konfliktus kezelés, időgazdálkodás, végül, de nem utolsósorban az állásinterjúkra való felkészítés. A lista végtelen hosszú, így a teljesség igénye nélkül még néhány: probléma megoldás, informatikai ismeretek (szintén szakmától függetlenül, de különösen nagy az igény erre a humán területeken is), pszichológiai alapismeretek, munkajog, vállalkozási ismeretek, énmárka fejlesztés (nemcsak marketinges hallgatóknak), tárgyalás technika, érdekérvényesítés stb. A következő részben a munkaerőpiaci jelenlétről lesz szó. NŐI PÁLYA TANULMÁNY Oldal 6
TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002. " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu
TÁMOP-.4.5-2/.-202-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása Lakossági véleményfeltárás Székesfehérváriak véleménye a külföldi munkavállalásról 204. október 30. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu
RészletesebbenNői pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben
Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész Dolgozó nők a magánéletben A válaszolók 52%-a gyermektelen, 19-19%-nak egy vagy két gyermeke van, legkevesebben (1%) a 3-nál több gyermekes családanyák
RészletesebbenA munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata
A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN
AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenA támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben
Kovács Anett Jolán A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Bevezető Napjainkban az oktatás, a képzés a társadalmunk legfontosabb
RészletesebbenNeményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló
Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak
RészletesebbenWageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja
WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április
RészletesebbenA pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében
RészletesebbenAdjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2
A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán végzett pályakezdõk munkaerõpiaci esélyei Magyarországon OLÁH JUDIT 1 HUTÓCZKI RENÁTA 2 27 A jelenlegi gazdasági helyzetben, valamint az oktatás és
RészletesebbenA párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
RészletesebbenA családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS
RészletesebbenKRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS
KRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS JÖVŐTERVEI 1 A cigányság a magyar társadalom legnagyobb létszámú etnikai csoportjává vált az elmúlt évtizedekben. (VALUCH,
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenEDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok és fiatal felnőttek a továbbiakban szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok szakképzését szolgáló speciális program elindítása
RészletesebbenTartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...
Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja
RészletesebbenLányok Napja 2016 Hálózatépítő esemény BME Informatika épület
Lányok Napja 2016 Hálózatépítő esemény BME Informatika épület 2015. októberében megszervezett eseményünk célja kettős volt: először is az, hogy a Lányok Napja fogadó cégei, kutatóintézetei és felsőoktatási
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenSzakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány
Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú
RészletesebbenÉRETTSÉGI ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSREND
ÉRETTSÉGI ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSREND 2015 FONTOS DÁTUMOK Felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelem rögzítésének határideje az 2015. február E-felvételiben 15. E-felvételit hitelesítő adatlapok beküldésének
RészletesebbenA SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI
A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV
MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265
RészletesebbenSZÁLLODAIPARI MUNKÁLTATÓK ÉS SZAKEMBEREK KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE
SZÁLLODAIPARI MUNKÁLTATÓK ÉS SZAKEMBEREK KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE 2013. 1/10 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekt a lehetséges képzéseinek népszerűsítése
RészletesebbenFODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2
FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2 Milyen a jó munkáltató: toborzási és foglalkoztatási kérdések mérnökhallgatók és HR-szakértők körében végzett primer kutatás eredményei alapján Szekunder kitekintés Generációs
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenSZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS
SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd
RészletesebbenA DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI
MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET MSZMP POLITIKAI FŐISKOLA SZOCIOLÓGIAI TANSZÉK A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI KÉRDŐÍV A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! A kérdezés
RészletesebbenA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA
AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL
RészletesebbenKutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.
Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.
RészletesebbenVégzett hallgatói felmérés - 2009
Végzett hallgatói felmérés - 2009 100% 94,93% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0,19% kevesebb, mint 1 hónap 2,25% 2,06% 0,19% 0,19% 0,19% 1-3 hónap 4-6 hónap 7-9 hónap 10-12 több, mint hónap 1 év
RészletesebbenAz otthoni német tanulás körülményei és eredményessége közötti összefüggések. Egy kérdőíves felmérés tanulságai
Az otthoni német tanulás körülményei és eredményessége közötti összefüggések. Egy kérdőíves felmérés tanulságai Sági Norberta Kecskeméti Főiskola, Kecskemét sagi.norberta@tfk.kefo.hu Általános iskolás
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az
RészletesebbenKompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/
Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga
RészletesebbenDPR_2011_mpiac_NK. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%
Jelentéskészítő, DPR_0_mpiac_NK DPR_0_mpiac_NK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram % Jobb
RészletesebbenA Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára
HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK A MUNKAERŐPIACRÓL PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK A MUNKAERŐPIACON A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés
RészletesebbenDemens betegek ellátásának
tanulmány XI. évf. 1. szám Gyarmati Andrea Demens betegek ellátásának - - Ademenciának sok oka különíthető el. Ezek közül a legismertebb és legelterjedtebb az Alzheimer-kór. A demencia nem egy konkrét
RészletesebbenTÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001
Zárókiadvány TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001 A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja ésaz intenzív utógondozás modellje Nemzetgazdasági Minisztérium TETT-program az áldozatokért
RészletesebbenSORSZÁM: OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET 1051 Budapest, Dorottya u. 8. Kérdőív végzős szakiskolások számára 2010
OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET 1051 Budapest, Dorottya u. 8. SORSZÁM: Kérdőív végzős szakiskolások számára 2010 MEGJEGYZÉS: EZT AZ OLDALT A KÉRDEZŐBIZTOS TÖLTI KI! Település:... Az iskola neve:...
RészletesebbenFEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL
23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai
RészletesebbenNagy Viktória SZEFIT elnök. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete Magyarországon
Nagy Viktória SZEFIT elnök A fiatalok munkaerő-piaci helyzete Magyarországon Milyen ma fiatalnak lenni Magyarországon? A magyar fiatalok legégetőbb problémái a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei alapján:
RészletesebbenKÉRDŐÍV Hallgatói pályaorientáció egyetemi szolgáltatások munkaerőpiaci kilátások hallgatók az EU-ról
UNIVERSITAS PRESS JELTÁRS Képzési és Tudományos Információs Ügynökség Jelenkor Társadalomkutató Műhely 1146 Budapest, Ajtósi D. sor 19-21. 1146 Budapest, Ajtósi D. sor 19-21. Tel.: 321-32-46, 343-48-00/368.
RészletesebbenMAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN
MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,
RészletesebbenCélcsoport: tanár szakos, tanító MA levelező/ gyakorló tanárok a közoktatásból
TÁMOP 4.2.2.C -2M 8. sz. munka 2.1.1.8. Személyes interjúkészítés- és elemzés Célcsoport: tanár szakos, tanító MA levelező/ gyakorló tanárok a közoktatásból Készítette: Gulyás Enikő Az interjú alanyai
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenMarcikić Aleksandra 1 A SZABADKAI EGYETEMISTÁK TÖREKVÉSEI, JÖVŐBENI TERVEI ÉS MOTIVÁCIÓJA BEVEZETŐ
Marcikić Aleksandra 1 A SZABADKAI EGYETEMISTÁK TÖREKVÉSEI, JÖVŐBENI TERVEI ÉS MOTIVÁCIÓJA BEVEZETŐ Dinamikus világban élünk, amely tele van a legkülönbözőbb és gyors változásokkal. Minden egyénnek, de
RészletesebbenFIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc
FIZETÉSEMELÉS 2013 A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült országos kutatás összefoglaló tanulmánya Az elemzés 386 magyarországi munkáltató adataira épül Készítette: Dara Péter és Kertész
RészletesebbenI. A PÁLYAKUTATÁS KÉRDŐÍV FELDOLGOZÁSA
I. A PÁLYAKUTATÁS KÉRDŐÍV FELDOLGOZÁSA 1. SZOCIOLÓGIAI-DEMOGRÁFIAI ADATOK A Forrásközpont honlapján közzétett kérdőívünkre 21 fő válaszolt. Válaszadóink többsége nő (81%), férjezett/nős (62%), Budapesten,
RészletesebbenVégzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján
Végzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján Nemzeti Közszolgálati Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Szerzők: Séd Levente, Molnár Balázs 1. Az alapsokaság
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenVALÓSÁG. Nem harap az énekóra sem Interjú egy mentortanárral
VALÓSÁG Az alábbi interjúkból a pedagógus életút két állomásáról kaphatunk képet, egy mentortanár és egy pályakezdő pedagógus véleménye alapján. A beszélgetések főként a pedagógussá válás kezdeti szakaszáról,
RészletesebbenDPR_2011_mpiac_GYFK. Válaszadók száma = 16. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%
Jelentéskészítő, DPR_0_mpiac_GYFK DPR_0_mpiac_GYFK Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram %
RészletesebbenA Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei. - kutatási jelentés - 2011. november
A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei - kutatási jelentés - 2011. november Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 5 Hallgatói státusz és demográfiai háttér...
RészletesebbenFelhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenTehetséggondozás a munkahelyen
Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat
RészletesebbenBEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1
BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat
RészletesebbenIskolai kudarcok. Kudarcok az általános iskolában. Bodacz-Nagy Boróka
Szakiskola, szakiskolások 65 Bodacz-Nagy Boróka Az iskolai kudarc értelmezését többféle dimenzióban lehet megközelíteni. Iskolai kudarcot jelenthet a korai lemorzsolódás, bukás, a diák saját képességeihez
RészletesebbenA FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL
A főtitkár 2009/03/05 Réf.: D(2009) 9352 A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL (az Eljárási
RészletesebbenReisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R
RészletesebbenNők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő
RészletesebbenEgészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt
Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a
RészletesebbenA kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács
Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási
RészletesebbenAz egészségügy emberi erőforrásai
Az egészségügy emberi erőforrásai Felmérés az orvosok migrációs szándékairól és azok motivációs erőteréről 2008. április Gyorsjelentés Dr. Szócska Miklós, Dr. Eke Edit, Girasek Edmond Ebben a gyorsjelentésben
RészletesebbenA gyakorlati képzés a szakképzésben
MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó
Részletesebbenszemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével,
szemle 509 hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, hogy az elmúlt években nőtt a magasabb intellektuális tevékenységet igénylő pozíciók száma. A bolognai folyamattal és következményeivel foglalkozó
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5185/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-4713/2014)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5185/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-4713/2014) Előadók: dr. Zemplényi Adrienne, dr. Rajzinger Ágnes Az eljárás megindítása 2014 őszén Baranya megye
RészletesebbenEEM fogalma,célja, funkciói és feladatai. Az EEM fogalma. AZ EEM feladatai (Polónyi [2001] 196.o., Farkas [1997] 33.o.) Az EEM végső célja
Emberi erőforrás gazdálkodás, munkaerő gazdálkodás a szervezetben. EEM fogalma,célja, funkciói és feladatai 1 2 Az EEM fogalma Az emberi erőforrás menedzsment a szervezeti és a szervezetben dolgozó egyének
RészletesebbenA NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA
A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,
RészletesebbenAz MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014
Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila
RészletesebbenNemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között
Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenBUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN
BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 21-IG A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 211. TÁMOP-4.1.1/A-1/2/KMR-21-4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN...
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenGyermekeket célzó reklámok
Gyermekeket célzó reklámok Közvélemény kutatás a lakosság körében KUTATÁSI JELENTÉS 2015. január Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A kutatás célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 3 A minta megoszlása...
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenMunkaerő-piaci szolgáltatás modul
Munkaerő-piaci szolgáltatás modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt Készítette: Török Zoltán Winklerné Nagy Judit Jakus Csilla Hajnalka Győr, 2011. TARTALOMJEGYZÉK A ) A modul megvalósításának
RészletesebbenReformátus Pedagógiai Intézet OM 102246
Református Pedagógiai Intézet OM 102246 Budapest-Debrecen-Miskolc-Nagykőrös Tárgy: Egyházi ének jelentés Iktatószám:31.21-0075 /2016. Ügyintéző: Dr. Jakab-Szászi Andrea Összefoglaló a hit- és erkölcstan
RészletesebbenA kötelező jogi képviselet
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.
RészletesebbenA válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság
RészletesebbenDr. Nagy Marianna * Szabó Dániel ** KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS A HELYI KÖZIGAZGATÁSBAN
Dr. Nagy Marianna * Szabó Dániel ** KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS A HELYI KÖZIGAZGATÁSBAN A vakság igazi problémája nem a látás hiánya. Az igazi probléma a meg-nem-értés és a létezı információk elérésének
RészletesebbenRácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon
Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében
RészletesebbenMintapéldák és gyakorló feladatok
Mintapéldák és gyakorló feladatok Közgazdaságtan II. (Makroökonómia) címû tárgyból mérnök és jogász szakos hallgatók számára Az alábbi feladatok a diasorozatokon található mintapéldákon túl további gyakorlási
RészletesebbenPillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében
1 Ágyas Réka Novák Anikó Rózsa Rita Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében Bevezető Az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei
RészletesebbenFriss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása
Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Budapest, 2013 szeptember Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban
RészletesebbenFelnőttképzési Szemle V. évfolyam, 1 2. szám 2011. november
Pordány Sarolta ANDRAGÓGIA FELSŐFOKON ÖSSZEFOGLALÓ ÉS JAVASLATOK EGYSÉGBE SZERKESZTVE A HOZZÁSZÓLÓK KIEGÉSZÍTÉSEIVEL Hozzászólók: Cserné Adermann Gizella, Farkas Éva, Juhász Erika, Kovács Ilma, Maróti
RészletesebbenEMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Központi Ügyfélszolgálati Iroda J E L E N T É S
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Központi Ügyfélszolgálati Iroda J E L E N T É S A Központi Ügyfélszolgálati Iroda 2013. szeptember 2. 2013. december 31. között végzett munkájáról és tapasztalatairól A
RészletesebbenDr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez
Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez Mindenki számára világos, hogy új világrend van kialakulóban. Az óra ketyeg, az átállás közeledik attól függetlenül, hogy mennyi skandallumot, komplikációt
RészletesebbenHáttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára
Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára I. Botrányos esetek a Budapesti Békéltető Testület 2014. első félévéből A Budapesti Békéltető Testület a fogyasztóvédelemről
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Német nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A német nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,
RészletesebbenDr. Kutnyányszky Valéria
Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)
RészletesebbenA Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013
A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenNők és férfiak a munkaerőpiacon
Frey Mária: Nők és férfiak a munkaerőpiacon Nők és férfiak a munkaerőpiacon Frey Mária Mint ismeretes, Magyarországon a rendszerváltozást megelőzően igen magas szintű volt a nők gazdasági aktivitása. Munkanélküliség
RészletesebbenSomlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban
Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.
RészletesebbenSzerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf
RészletesebbenNagy elvárások szerény lehetőségek egy Gyógyszertári asszisztens képzés tapasztalatai az Észak-alföldi régióban
Nyilas Orsolya Nagy elvárások szerény lehetőségek egy Gyógyszertári asszisztens képzés tapasztalatai az Észak-alföldi régióban A tanulás iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása, a megfelelő tanulási
Részletesebben