Marcikić Aleksandra 1 A SZABADKAI EGYETEMISTÁK TÖREKVÉSEI, JÖVŐBENI TERVEI ÉS MOTIVÁCIÓJA BEVEZETŐ

Átírás

1 Marcikić Aleksandra 1 A SZABADKAI EGYETEMISTÁK TÖREKVÉSEI, JÖVŐBENI TERVEI ÉS MOTIVÁCIÓJA BEVEZETŐ Dinamikus világban élünk, amely tele van a legkülönbözőbb és gyors változásokkal. Minden egyénnek, de nagyobb társadalmi csoportnak is egyaránt célja, hogy eredményesen és idejekorán alkalmazkodjon a küszöbönálló változásokhoz, ami kizárólag kutatásokkal és tervezéssel érhető el. Az egyetemisták álláspontjának, véleményének és életmódjának elemzését most talán nem tartják különösebben jelentősnek, és pillanatnyilag nincs jelentősebb hatása a társadalomban zajló változásokra, mégis, az egyetemisták a szociológiai kutatások szempontjából egy igen komplex és jelentős csoportot, mozgatórugót képeznek. Ha figyelembe vesszük, hogy a most kikérdezett egyetemisták néhány év múlva ennek az országnak az egyetemi elitjét fogják alkotni, és ilyenként jelentős részt vállalnak majd a társadalom további felemelkedésében és fejlődésében, tehát törekvéseik, álláspontjaik, életmódjuk, értékrendjük és motivációik elemzése jelentős mértékben segítségünkre lesz a jövőbeni változások irányultságának áttekintésében, sőt abban is, hogy arra akár valamilyen módon kihatással legyünk. Emiatt ennek a kutatásnak az a célja, hogy globális képet nyújtson a mai fiatal nemzedék gondolatvilágáról, mert csupán a fiatalok elképzeléseibe történő befektetésekkel, azok támogatásával számíthatunk sikeres változásokra és biztonságra. A kutatás célja a szabadkai egyetemisták terveinek és törekvéseinek az elemzése, valamint annak vizsgálata, hogy a szabadkai egyetemisták belső motivációja miként függ össze tanulmányi eredményeikkel. Az írásos kikérdezés módszerével készült, az adatokat pedig 25 folyamán számítógépes program segítségével vettük mennyiségi és minőségi elemzés alá. A kutatásban a szabadkai Közgazdasági Kar 28 hallgatója vett részt. Az első, a harmadik és a negyedik évfolyam hallgatóit kérdeztük ki. A kutatás a következő változók kiértékelését foglalta magában: 1. nem (férfi, nő) 2. életkor (18-2, 2-22, 22-24, 24-26, 26 év feletti) 3. a tanulmányok évfolyama (első, harmadik, negyedik) 4. a tanulmányok során elért átlag (6-7, 7-8, 8-9, 9-1) 5. lakhely, nem a tanulmányok helyére értendő (falu 5 lakosig, kisebb város 5-től 8 lakosig, 8 lakos feletti város) 6. a tanulmányok utáni munkába állás (munkába állás az országban, munkába állás külföldön, a tanulmányok folytatása az országban, a tanulmányok folytatása külföldön, saját cég alapítása, valami más) 7. a jó munkahely elnyerésének legfontosabb mércéi (képzettség és tudás, oklevél, munkatapasztalat, kapcsolatok és ismeretségek, meggyőző és kellemes fizikai külső, valami más) 1 A szerző a szabadkai Közgazdasági Kar harmadéves hallgatója (25). Mentora dr. Gábrity Molnár Irén egyetemi rendes tanár. 1

2 8. a munkahely megválasztásának legfontosabb mércéi (a kereset magassága, a szakmai előrehaladás lehetősége, munkatársak és munkalégkör, nem kell sokat utaznom, nem kell sokat dolgoznom, valami más) 9. a számításba jövő lehetőségek, ha nem sikerül az oklevélnek és végzettségi szintnek megfelelő munkahelyet találni (a szülőknél maradva jobb lehetőségre várni, elfogadni a képzettségen aluli munkahelyet, átképzés a tanulmányok folytatása, Szerbián belül átköltözni más helységbe, külföldre költözni) 1. annak sége, hogy sikerül a lakóhelyen, Vajdaságban, Szerbiában vagy külföldön munkát találni (biztos,, nem ) 11. az elkövetkező öt évben megvalósítandó ambíciók (saját lakás, külföldi tanulás, saját vállalkozás beindítása, gépkocsi, gyermek születése, nevelése vagy iskoláztatása, családalapítás, tanulás szakma megszerzése, munkába állás munkahely, szakmai sikerek, önálló életmód kialakítása, külföldi munkavállalás, utazás, valami más) 12. az egyéni életcélok megvalósulásának sége (kétségkívül pesszimista, többnyire pesszimista, részben optimista, többnyire optimista, kétségkívül optimista) 13. az itteni fiatalok gondjainak súlyozása: munkanélküliség, kilátástalanság és a célok hiánya, fokozódó társadalmi egyenlőtlenségek, bizonytalanság, erkölcsi hanyatlás (a legnagyobb gond, közepes gond, nem gond) 14. a Karon szerzett tudás gyakorlati hasznosíthatóságának minősítése (1 teljesen alkalmazhatatlan, 2, 3, 4, 5 teljességében alkalmazható) 15. tagság az egyetemisták szervezeteiben (igen, nem) 16. hány évesen élt meg, illetve fog megélni bizonyos eseményeket (először elmenni hazulról és akkor hazamenni, amikor akarok, elköltözni otthonról és a szülőktől függetlenül élni, első szexuális tapasztalat megszerzése, elég pénz megkeresése, hogy önmagamról gondoskodjam, először lenni apa anya, először lenni nagyon szerelmes, az első teljes értékű munkahely, először ellátni teljes egészében az otthoni teendőket, először részt venni a háztartás anyagi fenntartásában, először önállóan elmenni szórakozni, megtalálni az első komoly társat, először rágyújtani nyilvános helyen, jól berúgni, együtt élni az állandó partnerrel, házasságot kötni). 2 Azoknak a kérdéseknek az adatai, amelyekre a megkérdezettek nem válaszoltak, vagy NEM TUDOM -mal válaszoltak, nem kerültek feldolgozásra A KUTATÁS EREDMÉNYEI Mivel minden változó határozott típusú, a kapott adatok a SPSS (Statistical Package for Social Studies társadalomtudományi statisztikai programcsomag) program segítségével kerültek feldolgozásra. A megállapítások, ha nincs másként feltüntetve, a statisztikai jelentőségű,1 szintjének felelnek meg. A tanulmányok befejezése után a hallgatók 46 százaléka az országban szeretne munkába állni, a hallgatók 2 százaléka szeretne saját céget alapítani, ennél valamivel kevesebben szeretnének külföldön állást kapni, míg a tanulmányok akár hazai akár külföldi folytatását a hallgatók 1 százaléka szeretné. (1. grafikon) 2 A kérdőív, amelyet külön erre az alkalomra szerkesztettünk, 16 zárt kérdést tartalmaz, amelyek a fenti változókat ölelik fel. A kérdőív névtelen, kitöltése önkéntes volt. 2

3 Munkába állás az országban Munkába állás külföldön Tanulmányok folytatása az országban Tanulmányok folytatása külföldön Saját cég alapítása 1. grafikon az egyetem elvégzése utáni munkavállalás A hallgatók legnagyobb része úgy véli, hogy a munkahely megszerzésében a legfontosabb a szakértelem és a tudás (több mint 5%), a hallgatók 3 százaléka pedig úgy véli, hogy a munkahely megszerzésében a kapcsolatok és ismeretségek minden másnál fontosabbak. (2. grafikon) Szakértelem és tudás Oklevél Munkahelyi tapasztalat Kapcsolatok, ismeretsége Fizikai külső 2. grafikon - A munkaszerzés legfontosabb mércéi A munkahely megválasztásában legfontosabb mérceként a kereset magassága valamint a szakmai előrelépés lehetősége emelkedett ki, több mint 9 százalékkal. (3. grafikon) 3

4 Kereset magassága Szakmai előrelépés lehetősége Munkatársak, munkalégkör Nem kell sokat utaznom Nem kell sokat dolgoznom 3. grafikon A munkahely megválasztásának legfontosabb mércéi Minthogy az országban a foglalkoztatás helyzete rendkívül súlyos, fontos volt elemezni a hallgatók válaszait arra a kérdésre, hogy mit tesznek abban az esetben, ha nem találnak az oklevelüknek, képzettségi szintjüknek megfelelő munkahelyet. Az egyetemisták mintegy 3% a képzettségi szintjüket el nem érő munkalehetőséget is elvállalná, kb. 2% az átképzésben, azaz a tanulmányok folytatásában látja a megoldást, de ugyanennyi hallgató állítja azt, hogy ez esetben külföldre költözne. A szabadkai egyetemisták 16% az ország más helységeiben kísérelne meg munkát találni, 7% pedig passzívan várakozna a jobb lehetőségre. (4. grafikon) Szülőknél maradva jobb alkalomra várni Elfogadni a képzettségnél alacsonyabb munkahelyet Szakmai átképzés, továbbtanulás Elköltözni más helységbe Külföldre kültözni 4. grafikon - Lehetséges változatok, ha nem sikerül megfelelő munkahelyet találni 4

5 Érdekes megnézni, hogy az egyetemi hallgatók milyennek látják a munkába állás lehetőségeit lakhelyükön, Vajdaságban, Szerbiában és külföldön. A lakhelyet illetően a hallgatók több mint 4% nem tartja nek, hogy ott kap munkát, ennél valamivel kevesebben vélik úgy, hogy leg lakhelyükön találnak munkát és csupán 8 százalékuk vélte úgy, hogy helyben biztosan talál munkát. (5. grafikon) biztosan nem 5. grafikon - A lakhelyi munkába állás sége Az egyetemisták 6 százaléka tartja nek, hogy a Vajdaságban kapjon munkát, ezt 2 százalékuk tartja biztosnak, a többiek véleménye szerint pedig még Vajdaságban sem lehet munkát találni. (6. grafikon) biztos nem 6. grafikon - A vajdasági munkába állás sége Az egyetemistáknak a vajdasági és a szerbiai munkába állás ségével kapcsolatos véleménye nem sokban különbözik. A megkérdezettek mintegy 5% tartja nek, hogy munkát talál Szerbiában, a megkérdezettek 2% ezt nem 5

6 tartja nek, és ennél valamivel kisebb arányban gondolják úgy, hogy Szerbiában szinte biztosan munkába állnak. (7. grafikon) biztos nem grafikon - A szerbiai munkába állás sége A külföld vonatkozásában eléggé nagy a szóródás. Az egyetemisták 4 százaléka vélte úgy, hogy külföldön leg találna munkát, a megkérdezettek 25% szerint biztosan kapna munkát és ugyanannyi hallgató szerint nem, hogy külföldön munkába tudna állni. (8. grafikon) biztos nem 8. grafikon - A külföldi munkavállalás sége Az arra a kérdésre adott válaszok, hogy az elkövetkező öt évben milyen célokat szeretnének elérni, két nagy csoportba oszthatók. Az első csoportba azok a kívánságok tartoznak, amelyeket az egyetemisták az elkövetkező időszakban meg szeretnének valósítani. Ezek között az első helyen szerepel a munkába állás, a 6

7 tanulás, a szaktudás megszerzése, az utazás, az önálló életvitel 3 kialakítása és a saját lakás megszerzése. (9. grafikon) A másik csoportba tartoznak azok a válaszok, amelyeknél ugyancsak jelentős statisztikai különbségek tapasztalhatók, s amelyek azt mutatják, mi az, amit a hallgatók nem szeretnének megvalósítani az elkövetkező öt évben. Külön említést érdemel az adat, miszerint a hallgatók 9% nem tervezi tanulmányai külföldi folytatását, de ezt sem, hogy külföldön vállaljon munkát. Meglepő, hogy a hallgatók 6% az elkövetkező öt évben nem számít szakmai sikerek elérésére, illetve saját vállalkozás beindítására. Mivel a körkérdéssel felölelt egyetemi hallgatók átlag életkora 22 év körül alakult, nehezen magyarázható meg az a tény, hogy nem kevesebb, mint 6% nem gondol családalapításra az elkövetkező 5 évben, a gyermekvállalást, -nevelést és - iskoláztatást pedig nem tervezi a megkérdezetteknek több mint a 7 százaléka. (1. grafikon) Saját lakás Tanulás, szaktudás megszerzése Munkába állás Önálló életvitel kialakítása Utazás 9. grafikon Az elkövetkező öt évben megvalósítandó ambíciók 3 A statisztikai jelentőségű,5 szintjén 7

8 Külföldi tanulás Saját vállalkozás beindítása Gyermek Családalapítás Szakmai sikerek Munkavállalás külföldön 1. grafikon Mit nem szeretnének, hogy megvalósuljon az elkövetkező 5 évben Bátorítólag hat, hogy életcéljai megvalósításával kapcsolatban a hallgatóknak több mint a 9% pozitívan vélekedik. (11. grafikon) Kétségkívü l Inkább pesszimist Részben optimista Inkább optimista Kétségkívü l optimista 11. grafikon Milyennek látja az egyéni életcélok megvalósításának lehetőségeit Az idő és a társadalom, amelyben élünk, sok gondot tartogat. A legnagyobbak és a legsürgetőbbek közé tartozik a munkanélküliség, a kilátástalanság, a célok hiánya, a fokozódó társadalmi egyenlőtlenségek, a bizonytalanság, az erkölcsi hanyatlás. Az egyetemi hallgatók azt a feladatot kapták, hogy rangsorolják ezeket a 8

9 problémákat, és mintegy 7% úgy vélte, hogy társadalmunk legnagyobb gondja a munkanélküliség. (12. grafikon) 4 8% 7% 6% 5% százalék 4% 3% 2% 1% % KétségkívülKétségkívülKétségkívülKétségkívülpeszimista p eszimista p eszimista p eszimista InkábInkábInkábInkáb p eszimista p eszimista p eszimista p eszimista RészbenRészbenRészbenRészben o ptimistaoptimistaoptimistaoptimista InkábInkábInkábInkáboptimistaoptimistaoptimistaoptimista Kétségkívül K étségkívül K étségkívül K étségkívüloptimistaoptimistaoptimistaoptimista 12. grafikon Fiataljaink legnagyobb és legsürgetőbb gondjai A hallgatók 1-től (teljességgel alkalmazhatatlan) 5-ig (teljességgel alkalmazható) osztályozták, hogy a Karon megszerzett tudást mennyiben alkalmazhatják majd a gyakorlatban. A 13. grafikonból látható, hogy a hallgatóknak ezzel kapcsolatban nincs kialakult, egyértelmű álláspontjuk, és leggyakrabban a közepes osztályzat, azaz a 3-as mellett döntöttek. Mégis a hallgatók többsége úgy véli, hogy a megszerzett tudást nem tudja majd hasznosítani a gyakorlatban (3%), és csupán 15% vélte úgy, hogy egyetemi tanulmányai során színvonalas és alkalmazható tudást szerez. 4 A megkérdezettek gyakran több gondot jelöltek meg legnagyobbnak, emiatt a százalékarányok összege meghaladja a 1-at. 9

10 grafikon Az egyetemen szerzett tudás gyakorlati alkalmazhatóságának osztályzása a hallgatók részéről Meglepő, hogy a hallgatóknak csupán a 7% tag a szabadkai Közgazdasági Kar valamely egyetemista szervezetében. Vajon azért-e, mert a meglevő egyetemista szervezetek nem kínálnak eléggé vonzó tevékenységet, vagy a hallgatók egyszerűen nem érdekeltek, hogy bekapcsolódjanak ezeknek a szervezeteknek a munkájába, ezáltal új ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagítva egyetemista létüket? (14. grafikon) igen nem 14. grafikon A hallgatók tagsága az egyetemista szervezetekben MEGÁLLAPÍTÁSOK Az ismertetett eredmények a begyűjtött adatok legjelentősebb értékelését tartalmazzák. Az érdeklődés irányától és a tájékoztató rendeltetésétől függően számos kereszt- és összetett elemzés készíthető. Úgy véltem, hogy a legfontosabb az általános megállapítások közzététele, majd, szükség esetén, tovább folytatható az elemzés és értékelés. Az egyetemi hallgatók álláspontjának, meglátásainak, 1

11 véleményének globális ismertetése azt a célt szolgálja, hogy további kutatásokra ösztönözzön, amelyekre mindenképpen szükség van, ha tényleg szeretnénk előre jelezni a társadalmunkban bekövetkező változásokat, azok irányultságát. Mivel ez egy exploratív kutatás, nem léteznek forrásadatok, amelyek alátámaszthatnák a kutatási eredményeket. Ezért az eredmények nem tekinthetők valamilyen végső megállapításnak, hanem csupán olyan adatok, amelyek irányt szabhatnak a további vizsgálódáshoz. Ez pedig szélesebb kutatási területet is felölelhet. 11