A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében"

Átírás

1 TÁMOP A-11/1/KONV Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése Projektvezető: Dr. Szerb László PTE KTK egyetemi tanár 5. tevékenység: Az ökológiailag fenntartható technológiák társadalmi elfogadottságának vizsgálata A tevékenység vezetője: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár Az országos lakossági megkérdezés feladat felelőse: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK egyetemi adjunktus A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében A magyar felnőtt lakosságot reprezentáló minta személyes megkérdezésének összefoglaló eredményei Kutatási tanulmány Készítette: Németh Péter PTE KTK Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD hallgató Kiadó: Pécsi Tudományegyetem ISBN Pécs, 2013 TÁMOP A-11/1/KONV , Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

2 1. A kutatás célja A kutatás fő célja a magyar lakosság környezetbarát és ökológiailag fenntartható technológiákkal kapcsolatos társadalmi elfogadottságának vizsgálata. A cél teljesülése érdekében 2000 fős országos reprezentatív megkérdezés történt. A nagy elemszámú vizsgálatra azért volt szükség, hogy az egyes kérdések esetében lehetőség nyíljon a háttérváltozókkal való elemzésre, illetve fogyasztói csoportok, klaszterek képzésére. A feladatnak a főbb tevékenység céljához való kapcsolódási pontját az adja, hogy a teljes lakosságra kiterjedő elemzés az energiafogyasztók környezetbarát technológiákkal szembeni beállítottság vizsgálatának alappillérét jelenti. Az eredmények más feladatok megvalósítását is támogatják, hiszen a reprezentatív mintán történő országos megkérdezés viszonyítási alapot szolgáltat a regionális és Pécs városa szintű eredmények értelmezéséhez. Így képet kaphatunk a régió és Pécs az ország többi egységeihez viszonyított helyzetéről, illetve láthatóvá válnak a helyi sajátosságok is. A terepmunka során keletkezett adatbázist SPSS program segítségével elemeztük, egy- és sokváltozós módszerek együttes alkalmazásával. Az eredményeket jelen tanulmányban mutatjuk be. 2. Módszertan Az országos reprezentatív kutatás során 2000 főt érintő személyes megkérdezések zajlottak 2013 tavaszán. A megkérdezett minta nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szempontjából reprezentálja a magyar lakosságot. A kutatás során a következő, a fő cél elérését támogató és az értelmezések hátterét adó témaköröket vizsgáltuk: demográfiai jellemzők energiaforrások, energiatudatosság, környezetvédelem vásárlási szokások, attitűdök internetezési szokások szabadidő eltöltése, szabadidős szokások életstílus, életszervezés

3 3. A minta demográfiai jellemzői A kutatásban résztvevők 47,8%-a férfi, 52,2%-a pedig nő. Az átlagéletkor 43 év, ennél a megkérdezettek átlagosan három évvel fiatalabbnak érzik magukat. Legmagasabb arányban, 24,8%-nyian a évesek vannak közöttük, őket követik a 21,6%-kal rendelkező évesek. Legalacsonyabb arányban a éves, illetve a éves korcsoport tagjai vannak. demográfiai csoportok Forrás: saját szerkesztés 1. táblázat: A demográfiai jellemzők bemutatása fő % (n=2000) demográfiai csoportok fő % (n=2000) nem háztartás nagysága férfi ,8% ,9% nő ,2% ,5% összesen ,0% ,0% korcsoport ,5% éves ,8% ,3% éves ,6% ,4% éves ,6% ,0% éves ,0% 8 4 0,2% éves ,0% 9 2 0,1% éves 120 6,0% ,1% összesen ,0% ,1% településtípus NT/NV 3 0,2% Budapest ,0% összesen ,0% megyei jogú város ,9% háztartás anyagi helyzete Könnyedén meg tudom vásárolni, amire település ,3% szükségem van, és még félre is tudok tenni ,6% Meg tudom vásárolni az alapvető dolgokat és egy-két extra kiadást is megengedhetek ,3% település ,0% magamnak, de félretenni nem tudok. Az alapvető dolgokat meg tudom vásárolni, de másra nincs pénzem, a hó végéig éppen ,6% település ,0% kitart. Arra sem elég a havi jövedelmem, hogy az összesen ,0% alapvető dolgokat megvásároljam ,4% legmagasabb iskolai végzettség nem válaszol 83 4,2% egyetem 89 4,5% összesen ,0% főiskola ,2% gyermekek száma középiskola ,4% nincs gyermeke ,9% szakiskola, szakmunkásképző ,5% ,7% általános iskola 191 9,6% ,8% NT/NV 58 2,9% ,5% összesen ,0% ,1% demográfiai csoportok fő % (n=2000) ,7% családi állapot 6 5 0,3% házas ,6% 7 2 0,1% egyedülálló ,1% 8 2 0,1% párkapcsolatban ,5% összesen ,0% elvált 172 8,6% unokák száma özvegy 138 6,9% nincs unokája ,3% élettársi kapcsolatban 87 4,4% ,1% összesen ,0% ,3% ,0% ,3% 5 vagy több 63 3,2% összesen ,0% 3

4 A megkérdezés résztvevőinek 22,9%-a megyei jogú városban él, 22,3%-uk lélekszámúnál nagyobb településen. 18% azok aránya, akik a fővárosban laknak, míg 22%- nyian vannak a fős településeken élők, 15%-nyian pedig a fősnél kisebb településen élők. 41,4%-nyian vannak azok, akiknek középiskolai végzettségük van. 27,5% a szakiskolában, szakmunkásképzőben végzettek aránya. Az egyetemen, főiskolán végzettek 18,7%-át teszik ki a megkérdezetteknek, az általános iskolai végzettségűek pedig 9,6%-ot. A válaszadók 41,6%-a házas, 22,1%-uk egyedülálló, 16,5%-uk párkapcsolatban él. Az elváltak aránya 8,6%, az özvegyeké 6,9%, míg 4,4%-nyian élnek élettársi kapcsolatban. A kutatás résztvevőinek nagy része a jövedelmi helyzetével kapcsolatban azt mondta, hogy az alapvető dolgokat meg tudják vásárolni, de félretenni már nem tudnak: 42,3%-nak még jut egy-két extrára, 41,6%-nak pedig éppen a hónap végéig tart ki a pénze. 6,4% azok aránya, akiknek az alapvető dolgokra sem elég a jövedelmük. Ezzel szemben 5,6% nyilatkozott úgy, hogy könnyedén meg tudják vásárolni azt, amire szükségük van, és még félre is tudnak tenni. 32,9%-nak nincs gyermeke. 31,8%-nyian vannak azok, akiknek két gyermekük van, 22,7%- nyian, akik egy gyermeket nevelnek. 9,5% mondta azt, hogy három gyermekük van. 4 vagy annál több gyermekkel alacsonyabb arányban élnek együtt a megkérdezettek. 77,3% nyilatkozott úgy, hogy nincs unokája. Egy unokája 6,1%-nak, kettő 6,3%-nak van. Három unokával 4,0%, néggyel pedig 3,3% rendelkezik. Ennél több unokát alacsony arányban jeleztek. A háztartás nagyságát illetően: az egy háztartásban együtt élők számának alakulását tekintve legmagasabb arányban azok vannak, akik ketten, illetve hárman élnek együtt egy háztartásban az ő arányuk 27,5% és 25,0%. Az adott válaszok átlaga 2,96. A válaszadók nagyrészt partnerrel együtt élnek: 33,9%-uk gyerekkel és partnerrel, 21,9%-uk pedig partnerrel, gyerek nélkül. 19,2% nyilatkozott úgy, hogy szüleivel él együtt, 14,2% pedig egyedül. 6,5% mondta azt, hogy partner nélkül él együtt gyerekkel, 1,3% pedig, hogy a szülőkkel és a nagyszülőkkel. Alacsony azok aránya, akik kortársaival például egy közös albérletben élnek (1. ábra). 4

5 1. ábra: A megkérdezettek megoszlása aszerint, hogy milyen típusú háztartásban élnek (n=2000). Forrás: saját szerkesztés partnerrel gyerekkel partnerrel gyerek nélkül szülőkkel együtt egyedül partner nélkül gyerekkel egyéb szülőkkel, nagyszülőkkel együtt kortársaimmal együtt (közös lakásbérlés) 33,9% 21,9% 19,2% 14,2% 6,5% 2,7% 1,3% 0,5% Az egyéb kategóriában (2. táblázat) leginkább olyan említések szerepelnek, melyek a partnerrel, illetve a családból több generációval való együttélésre utalnak (például unokákkal, gyerekkel, testvérrel való együtt élés). 2. táblázat: Egyéb említések a háztartás jellegét tekintve. Forrás: saját szerkesztés egyéb említések említések említések aránya említések említések aránya egyéb említések száma (n=2000) száma (n=2000) partnerrel gyermekkel szülővel 8 0,4% gyerekkel 1 0,1% partnerrel szülőkkel 7 0,4% férjjel unokával 1 0,1% testvérrel 6 0,3% testvérrel és annak családjával 1 0,1% szülőkkel és gyerekekkel 5 0,3% partner és unoka 1 0,1% anyjával 4 0,2% szűlők és partner között ingázik 1 0,1% partnerrel gyermekkel unokával 3 0,2% szűlőkkel gyerekekkel tetvérrel 1 0,1% gyermekemmel és családjával 2 0,1% gyermekkel unokával vejjel 1 0,1% gyerekkel unokával 2 0,1% partnerrel gyerekkel szülővel nagyszülővel 1 0,1% szülővel és testvérrel 2 0,1% szülővel testvérrel partnerrel 1 0,1% unokával 2 0,1% szülő partner gyerek testvér 1 0,1% rokonnal 2 0,1% nagyszülőkkel 1 0,1% A lakóhely ingatlantípusát tekintve a családi ház van legmagasabb arányban (57,4%). A panelházban lakók aránya 23,4%, a tégla emeletes házban 13,7%-nyian laknak, sorházban pedig 5,2%-nyian. Az egyéb említések között a téliesített hétvégi ház, ikerház, társasház és nyaraló szerepelnek (2. ábra). 5

6 2. ábra: A lakóhely ingatlantípusa szerinti megoszlások (n=2000). Forrás: saját szerkesztés sorház; 5,2% egyéb; 0,5% emeletes ház (téglából); 13,7% panelház; 23,4% családi ház; 57,4% A megkérdezettek átlagosan kb Ft-ból gazdálkodnak, ez az az összeg, mely havonta szabadon elkölthető. A kétezer válaszadó közül 1680-an válaszoltak erre a kérdésre, vagyis 16% nem adott választ. A tanulmányban a témakörök elemzése során bemutatott demográfiai háttérelemzéseknél (szürke háttérrel jelölve) a statisztikailag értelmezhető (szignifikáns) különbségeket mutatjuk be az életkor, a településtípus, a nem és az iskolai végzettség tekintetében. 6

7 4. Energiaforrások, energiatudatosság, környezetvédelem Ebben a részben a válaszadók energiaforrásokkal, energiatudatossággal és környezetvédelemmel kapcsolatos gondolkodását, attitűdjeit mutatjuk be. A megkérdezettek által leginkább ismert energiaforrások az áram, a vezetékes gáz, a fa, a palackos gáz, a napenergia, a szélenergia, az atomenergia és a vízenergia. Legkevésbé a biomasszát és a hőszivattyút ismerik (3. ábra). 3. ábra: Energiaforrások ismertsége: Hallott Ön az alábbi energiaforrásokról? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés áram vezetékes gáz fa palackos gáz napenergia szélenergia atomenergia vízenergia bioüzemanyagok biogáz geotermikus energia biomassza hőszivattyú 65,0% 63,6% 54,8% 53,4% 78,6% 100,0% 99,8% 99,8% 99,2% 98,2% 96,9% 93,6% 93,3% 4. ábra: Energiaforrások iránti szimpátia: Mennyire szimpatikusak ezek Önnek? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés napenergia szélenergia vízenergia áram vezetékes gáz fa bioüzemanyagok geotermikus energia biogáz palackos gáz hőszivattyú biomassza atomenergia 3,69 3,62 3,48 3,26 3,17 3,05 2,88 2,87 2,80 4,58 4,41 4,24 4,14 7

8 A napenergiát, a szélenergiát, a vízenergiát és az áramot tartják leginkább szimpatikusnak a kutatásban résztvevők. Az atomenergia, a biomassza és a hőszivattyú azok, melyek a legkevésbé szimpatikusak (4. ábra). Jellemző, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a férfiak és a évesek körében magasabb az energiaforrásokat ismerők aránya. Egyes energiahordozók esetén a különböző demográfiai csoportok szimpátiáját tekintve kiemelünk néhány eredményt: a vezetékes gázt a kisebb településeken élők szimpatikusabbnak tartják. A fát az alacsonyabb végzettségűek, míg a palackos gázt az idősebbek tartják szimpatikusabbnak. A napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a bio üzemanyagok, a biogáz, a geotermikus energia, a biomassza és a hőszivattyú esetén az átlagosnál magasabb szimpátia értéket adtak meg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. A leginkább használt energiaforrás az áram, az atomenergia és a vezetékes gáz. 30% feletti arányban használják még a fát és a palackos gázt, mint energiaforrást. Legkevésbé a geotermikus energiát és a hőszivattyút alkalmazzák a háztartásokban. Akik ismerik az adott energiaforrást, de nem használják azt, azok legnagyobb arányban a napenergia és a szélenergia kapcsán nyilatkoztak így (5. ábra). 5. ábra: Energiaforrások használata: Használ ilyen energiaforrást jelenleg? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés áram vezetékes gáz fa palackos gáz vízenergia bioüzemanyagok napenergia biogáz szélenergia biomassza hőszivattyú geotermikus energia atomenergia 5,8% 2,6% 2,2% 1,0% 0,8% 0,8% 0,6% 0,4% 0,0% 100,0% 81,8% 44,2% 30,6% 87,5% 76,0% 96,0% 64,0% 96,1% 54,0% 52,8% 63,2% 93,6% 0,2% 55,6% 0,2% 68,6% 0,8% 6,7% 21,4% 1,8% 35,0% 3,1% 45,2% 46,6% 36,4% 6,4% használja nem használja nem ismeri A kutatásban résztvevők a napenergiát és a szélenergiát tartják a leginkább környezetbarátnak. Magas értéket kapott még a vízenergia és a geotermikus energia is. 8

9 Legkevésbé az atomenergiát, a palackos gázt, a fát és a vezetékes gázt tartják környezetbarát energiaforrásnak (6. ábra). 6. ábra: Környezetbarát energiaforrások: Mennyire gondolja környezetbarátnak ezeket az energiaforrásokat?. Forrás: saját szerkesztés napenergia (n=1945) szélenergia (n=1894) vízenergia (n=1773) geotermikus energia (n=1184) biogáz (n=1209) biomassza (n=1042) hőszivattyú (n=981) bioüzemanyagok (n=1471) áram (n=1919) vezetékes gáz (n=1963) fa (n=1900) palackos gáz (n=1936) atomenergia (n=1743) ,85 4,81 4,55 4,31 4,16 4,15 4,08 4,06 3,79 3,32 3,16 3,04 2,74 7. ábra: Energiaforrások ismertsége, szimpátiája és a válaszadók véleménye azzal kapcsolatban, hogy azok milyen mértékben környezetbarát energiaforrások. Forrás: saját szerkesztés ismertség (n=2000) környezetbarát szimpátia (n=2000) áram vezetékes gáz fa palackos gáz napenergia szélenergia atomenergia vízenergia bioüzemanyagok biogáz geotermikus energia biomassza hőszivattyú 2,88 2,87 2,74 2,80 4,08 4,15 100,0% 99,8% 3,26 4,31 99,8% 3,17 4,16 99,2% 3,48 4,06 98,2% 3,04 3,05 3,16 4,24 4,55 4,41 96,9% 93,6% 93,3% 4,81 78,6% 4,58 4,85 65,0% 63,6% 3,62 54,8% 3,32 3,69 53,4% 3,79 4,

10 A 7. ábra mutatja azt, hogy az egyes energiaforrások mennyire ismertek, illetve szimpatikusak, valamint, hogy a válaszadók véleménye szerint ezek az energiaforrások milyen mértékben számítanak környezetbarátnak. A kétezer megkérdezett 7%-a nem válaszolt arra a kérdésre, hogy háztartásuk jövedelmének nagyjából mekkora hányadát költik energiára. A válaszolók átlagosan 30,6%-ot költenek el energiára a háztartás összes jövedelméből (8. ábra). 8. ábra: A háztartás jövedelméből az energiára való költés hányada: Mekkora részét költik energiára a háztartás összes havi jövedelméből? (n=1860). Forrás: saját szerkesztés energia; 30,6% egyéb; 69,4% Miután az energia költsége a kiadások elég jelentős részét képviseli, így kérdéseket tettünk fel arra vonatkozóan is, miképp próbálnak a megkérdezettek az energiakiadásokon spórolni. A lakóhely korszerűsítésével kapcsolatban a válaszadók 20,1%-a nyilatkozott úgy, hogy már végre is hajtott bizonyos korszerűsítéseket abból a célból, hogy azután kevesebbet fizessen energiáért. 38,4% mondta azt, hogy tervezte, de még nem tett semmit, 41,6% pedig még soha nem gondolt ilyenre (9. ábra). 9. ábra: A lakóhely korszerűsítésének tervezése: Gondolkodott már Ön azon, hogy otthonát átalakítja/korszerűsíti oly módon, hogy azután kevesebbet fizessen az energiáért? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 41,6% 20,1% 38,4% igen, és már végre is hajtottam bizonyos korszerűsítéseket igen, terveztem már, de még nem tettem semmit nem, még soha nem gondolkodtam ilyenen 10

11 A fiatal válaszadók esetén, valamint azok körében, akik alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, az átlagosnál magasabb arányban vannak azok, akik még nem gondolkoztak azon, hogy korszerűsítsenek. Aki már végrehajtott valamilyen korszerűsítést, azok arra átlagosan Ft-ot költöttek Ft alatt 23,2%, 250 ezer és 450 ezer közötti összeget 26,7% költött. Ugyanekkora arányban vannak azok, akik ezer Ft-ot költöttek korszerűsítésre. 23,5% nyilatkozott úgy, hogy Ft-nál is többet költött ilyen jellegű felújításokra (10. ábra). 10. ábra: Energetikai korszerűsítés céljából végrehajtott változtatások költségei: Megközelítőleg összesen mennyibe kerültek azok a változtatások, melyeket energetikai korszerűsítés céljából hajtott végre? (n=402, aki már végrehajtott bizonyos korszerűsítéseket). Forrás: saját szerkesztés Fttól 23,5% Ft 23,2% Ft 26,7% Ft 26,7% A végrehajtott korszerűsítések között legmagasabb arányban a nyílászárók cseréje, szigetelése van, ezt 79,1%-os arányban hajtották végre azok, akik valamilyen felújítást, korszerűsítést végeztek. 39,3% mondta, hogy a fűtési rendszert korszerűsítette, 38,8% pedig az épületet szigetelte. Az elektronikus eszközök korszerűbbre cserélése 26,1%-uknál volt jellemző. 4,0% azok aránya, akik alternatív energiahordozókat vettek igénybe. Az egyéb említések között az etázsfűtés, a tetőcsere, az elektromos hálózat felújítása, a napkollektor, a fatüzelésű kályha, a vízvezetékrendszer cseréje és az energiatakarékos izzók, égők cseréje szerepelt (11. ábra). 11

12 11. ábra: Végrehajtott korszerűsítések: Milyen korszerűsítéseket hajtott már Ön (vagy a lakóközösség) végre? (n=402). Forrás: saját szerkesztés nyílászárók cseréje, szigetelése 79,1% fűtési rendszer korszerűsítése épület szigetelése elektronikus eszközök korszerűbbre cserélése alternatív energiahordozók igénybevétele (pl. napkollektorok) egyéb 4,0% 2,5% 26,1% 39,3% 38,8% Aki már végrehajtott bizonyos korszerűsítéseket, azok nagy része 87,1%-a szerint ezek a beruházások már megtérültek vagy meg fognak térülni. 5,2% mondta, hogy nem térülnek meg, míg 2,5% úgy vélekedett, hogy soha nem térülnek majd meg (12. ábra). Akik azt mondták, hogy meg fog térülni, azok szerint ez átlagosan 7 év alatt következik be. 12. ábra:a korszerűsítési beruházások megtérülése: Megítélése szerint anyagi értelemben véve megtérültek, vagy meg fognak térülni ezek a beruházások? (n=402). Forrás: saját szerkesztés nem térülnek meg 5,2% nem fognak nem tudja megtérülni 5,2% soha 2,5% megtérülnek 87,1% A korszerűsítések anyagi megtérülésében a kisebb településeken élők az átlagosnál magasabb arányban hisznek. 12

13 A korszerűsítéseket gátló tényezők között legtöbben azt jelölték, hogy ezek a változtatások túl sokba kerülnek, ezért bele sem tudnak vágni: a kétezer megkérdezett 54,9% jelölte ezt, csupán 15,3% azok aránya, akiket nem is foglalkoztat ez a téma, 10,9% pedig nem saját lakásban él, ezért nem akar arra költeni. Legkevésbé gátló tényező, hogy nincs jó szakember, valamint, hogy nincs, aki segítene a kivitelezésben (13. ábra). Az egyéb említések között leggyakrabban az anyagi problémák, a lakóközösség döntési jogköre, a szülők döntési jogköre, a panellakás és a nem végleges lakhely szerepelnek. 13. ábra: A korszerűsítéseket gátló tényezők: Mi az oka annak, hogy nem hajt végre olyan korszerűsítéseket, átalakításokat, melyek segítenének Önnek az energiaköltségei csökkentésében?, illetve Válassza ki azt a tényezőt, mely leginkább megnehezíti, hogy átalakításokat tervezzen! (n=2000). Forrás: saját szerkesztés gátló tényező leginkább megnehezíti az átalaktásokat Bármilyen változtatás túl sokba kerülne, nem tud belevágni. Nem foglalkoztatja a téma. Nem saját lakásban él, ezért nem akar arra költeni. Ezek a beruházások sosem térülnek meg, hosszútávon jobban jár anyagilag akkor, ha nem változtat semmin. Nincs elég információja a lehetőségekről. Nincs, aki segítene a kivitelezésben, lebonyolításban. Nincs jó szakember, aki megtervezné a korszerűsítést. egyéb 15,3% 11,1% 10,9% 8,9% 8,4% 3,7% 7,2% 2,0% 4,6% 1,1% 2,8% 3,8% 6,2% 1,5% 54,9% 47,9% A megkérdezettek választása szerint, ami leginkább megnehezíti a dolgokat, az az, hogy bármilyen változtatás túl sokba kerülne. Akinek túl sokba kerülne a korszerűsítés, vagy nem foglalkoztatja ez a téma, azok körében magasabb arányban vannak azok, akik alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. 13

14 A kutatásban résztvevők 51,0%-a nyilatkozott úgy, hogy tud arról, hogy épületenergetikai fejlesztésekre rendelkezésre állnak pályázati források (14. ábra). 14. ábra: Pályázati források ismerete: Van-e Önnek tudomása arról, hogy rendelkezésre állnak/álltak pályázati források épületenergetikai fejlesztésekre? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés nem tud a pályázati forrásokról 49,0% tud a pályázati forrásokról 51,0% Aki tud arról, hogy rendelkezésre állnak pályázati források, azok 90%-a még nem pályázott. Egyaránt 5-5% azok aránya, akik már sikerrel, illetve sikertelenül pályáztak (15. ábra). 15. ábra: Pályázás épületenergetikai fejlesztésekre: Pályázott már korábban Ön épületenergetikai fejlesztésekre? (n=1021, aki tud arról, hogy rendelkezésre állnak pályázati források épületenergetikai fejlesztésekre). Forrás: saját szerkesztés sikerrel pályázott 5,0% sikertelenül pályázott 4,9% nem pályázott 90,1% A nagyvárosban élő válaszadók (megyei jogú városok és főváros) az átlag feletti arányban pályáztak (sikerrel és sikertelenül is) épületenergetikai fejlesztésekre. 14

15 Azok közül, akik tudnak a rendelkezésre álló pályázati forrásokról 47,6% pályázna a jövőben. 39,7% azok aránya, akik nem pályáznának. 12,7%-nyian mondták azt, hogy nem tudják (16. ábra). 16. ábra: Pályázási hajlandóság a jövőben: Pályázna-e Ön a jövőben épületenergetikai fejlesztésekre? (n=1021). Forrás: saját szerkesztés nem tudja 12,7% nem pályázna 39,7% pályázna 47,6% Az energiatakarékossággal kapcsolatban a leginkább jellemző tevékenységek, hogy csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki, valamint az energiatakarékos izzók használata. Legkevésbé jellemző a háztartási hulladék komposztálása, a fáradt sütőolaj gyűjtése és a vízgyűjtés a háztartásban (17. ábra). 17. ábra: Takarékossággal kapcsolatos tevékenységek a háztartásban: Mennyire jellemzők Önre, az Ön háztartására az alábbi tevékenységek, viselkedés?. Forrás: saját szerkesztés csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki (n=2000) energiatakarékos izzók használata (n=2000) szelektív hulladékgyűjtés (n=2000) mosogatáskor nagyon kevés vizet használ (n=2000) saját kerti kút használata (n=1155) nem használt elektromos készülékek kihúzása a konnektorból (n=2000) a szokásosnál alacsonyabb hőmérséklet a lakásban (n=1617) tisztálkodáskor nagyon kevés vizet használ (n=2000) azokat a helyiségeket nem fűti, amelyeket nem használ (n=2000) háztartási hulladék komposztálása (n=2000) fáradt sütőolaj gyűjtése (n=2000) víz gyűjtése a háztartásban (n=2000) 2,13 2,07 2,07 4,19 3,93 3,33 3,24 3,20 3,20 3,17 3,08 2,96 átlag: 3,04 15

16 A különböző demográfiai csoportok attitűdállításokkal való egyetértésének vizsgálatának főbb megállapításai: az ötven feletti nők az átlagosnál jobban egyetértenek azzal az állítással, miszerint csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki. A magasabb iskolai végzettségűek az átlagosnál magasabb arányban használnak energiatakarékos izzókat. A szelektív hulladékgyűjtés a 40 év feletti magasabb iskolai végzettségűek körében jellemzőbb. Az, hogy mosogatáskor és tisztálkodáskor nagyon kevés vizet használnak, átlagon felüli értéket kapott a 40 feletti nőktől. A lakásban a szokásosnál alacsonyabb hőmérséklet alkalmazása a 40 év felettiekre jellemzőbb inkább. Víz gyűjtése a háztartásban, illetve a nem használt helyiségek fűtésének kikapcsolása a 40 feletti, kistelepüléseken élő, alacsony végzettségű válaszadókra jellemző leginkább. A kutatásban résztvevők 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 7,53-ra értékelték a természethez való közelségüket. Legmagasabb arányban 23%-nyian azok voltak, akik 8-as értéket adtak meg. A válaszadók átlagosan 7,24-re értékelték azt, hogy mennyire környezetbarátok. Legmagasabb arányban ebben az esetben is a 8-as értéket jelölték (18. ábra). 18. ábra: Természetközeliség és környezetvédelem: Mennyire érzi Ön közel magát a természethez? (n=2000), illetve Mennyire tartja magát környezetbarátnak, környezetvédőnek? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés átlag: 7,53 mennyire érzi közel magát a természethez 10,5% 10,6% 16,4% 23,0% 12,5% 20,3% átlag: 7,24 mennyire tartja magát környezetbarátnak, környezetvédőnek 11,6% 13,3% 16,6% 22,1% 13,6% 14,4% 16

17 A válaszadók úgy vélik, hogy a piaci szereplők általában inkább ugyanannyit foglalkoznak a környezetvédelemmel, mint 5 évvel ezelőtt. Jellemző, hogy úgy gondolják, öt év múlva többet fognak foglalkozni ezzel a témával, mint jelenleg (19. ábra). 19. ábra: A piaci szereplők környezetvédelemhez való hozzáállása jelenleg: Mennyit foglalkozik/foglalkoznak jelenleg a környezetvédelemmel az alábbi személyek, csoportok az Ön tapasztalatai szerint, összehasonlítva az 5 évvel ezelőtti állapottal? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés az Ön közvetlen környezete (barátai, ismerősei, kollégái) 29,5% 58,4% 8,8% a magyarországi vállalatok 25,2% 54,2% 15,8% az ország vezetése 28,0% 51,3% 16,3% a nemzetközi vállalatok és országok 34,2% 48,0% 11,8% Ön, vagyis saját maga 37,4% 54,9% 6,2% többet ugyanannyit kevesebbet nem tudja 20. ábra: A piaci szereplők környezetvédelemhez való hozzáállása a jövőben: És mennyit foglalkoznak majd 5 év múlva a jelenhez képest? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés az Ön közvetlen környezete (barátai, ismerősei, kollégái) 50,6% 40,9% 2,2% a magyarországi vállalatok 47,9% 40,8% 4,2% az ország vezetése 49,0% 38,6% 4,8% a nemzetközi vállalatok és országok 52,0% 36,9% 3,0% Ön, vagyis saját maga 58,0% 35,8% 1,9% többet ugyanannyit kevesebbet nem tudja 17

18 Egy környezetszennyezés esetén a megkérdezettek legmagasabb arányban megpróbálnának szervezkedni az ott élők körében, hogy kérvényt nyújtsanak be. Magas arányban említették még azt a lehetőséget, hogy a befolyásos, ismert környezetvédelmi csoportokkal vennék fel a kapcsolatot. A tiltakozás, az elköltözés és a feljelentés kevésbé jellemző (20. ábra). 20. ábra: Mit tenne környezetszennyezés esetén: Mit tenne, ha a közvetlen környezetében súlyos környezetszennyezést tapasztalna, melynek hosszú távon egészségkárosító hatása lehet? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés Megpróbálnék szervezkedni az ott élők körében, hogy kérvényt nyújtsunk be az illetékes hatóságokhoz. Megpróbálnám felvenni a kapcsolatot befolyásos és ismert környezetvédő csoportokkal, hogy támogassák az ügyünket. Panaszkodnék a környéken élőknek, hátha valaki tesz valamit az ügy érdekében. Tiltakozó levelet írnék a szennyezést okozó vállalatnak. Nem tennék semmit, mert a lakosságra/civilekre senki sem figyel. A Facebookon és más közösségi oldalakon kezdenék szervezkedni a vállalat ellen. Feljelentést tennék a bíróságon. Amint lehet, elköltöznék. Tiltakozó gyűlést szerveznék a szennyezést okozó vállalat ellen. Mást tennék. NT 35,0% 32,3% 20,3% 16,6% 15,2% 14,8% 14,2% 9,6% 8,8% 2,7% 2,3% 18

19 21. ábra: Alternatív energiáról való döntés szempontjai: Önnek mennyire fontosak az alábbi szempontok, ha egy alternatív energiaforrás alkalmazásáról kellene döntenie? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés pénzt tudjak vele megtakarítani legyek egészen biztos abban, hogy jobb, mint amit előtte használtam ki lehessen próbálni mielőtt beszereltetem a házamba ne legyen teljesen ismeretlen számomra ne csak nekem, de a társadalomnak is tegyek jót 4,78 4,72 4,36 4,29 4,13 Az alternatív energiaforrás alkalmazása során leginkább figyelembe vett szempontok, hogy pénzt tudjanak vele megtakarítani, biztos legyen benne, hogy jobb, mint a korábban használt, de fontos az is, hogy ki lehessen próbálni és ne legyen teljesen ismeretlen (21. ábra). Az egyéb említések között a környezetvédelem, a gyors megtérülés, az ár, a hosszú élettartam, az, hogy az ne járjon nagy rombolással, könnyen megvalósítható legyen, értékes és hasznos legyen, könnyen lehessen használni, garantáltan működjön, legyen hozzá szakember és az előnyeit ki lehessen használni. A válaszadók ha alternatív energiaforrásokról való tájékozódásról van szó, akkor a tévét, a napi sajtót és a szakfolyóiratokat kevésbé tartják meggyőzőnek. Inkább a saját tapasztalat fontos, és amit személyesen mondanak nekik az adott energiaforrásról (22. ábra). 19

20 22. ábra: Alternatív energiaforrásokról szóló információk meggyőzősége: Mennyire jellemzőek Önre az alábbi állítások? Egy alternatív energiaforrásról az az információ meggyőző (n=2000). Forrás: saját szerkesztés amit saját magam tapasztalok. 4,59 amit személyesen mondanak róla. 4,00 amit szakfolyóiratokban lehet olvasni róla....amit a tévében hallok róla. 3,12 3,50 amit a napi sajtóban olvasok róla. 2, ábra: Új technológiáról való információszerzés: Mennyire jellemzőek Önre az alábbi állítások? Ha információt szeretnék egy új technológiáról (n=2000). Forrás: saját szerkesztés a családomat és az ismerőseimet szoktam megkérdezni. azokat szoktam megkérdezni, akikkel egyébként más témákat is mindig megbeszélek, mert bennük bízom. szakértőket szoktam megkérdezni. mindig ugyanazokat az embereket szoktam megkérdezni. 4,06 4,01 3,52 3,24 senkit sem szoktam megkérdezni, egyedül keresgélek. 2,02 Ha egy új technológiára van szükség, akkor a leginkább jellemző információforrás a család és az ismerősök, de azok is fontosak, akikkel egyébként mindennapi témákat beszélnek meg. Legkevésbé az jellemző, hogy nem kérdeznek meg senkit (23. ábra). 20

21 Összefoglalás Energiaforrások, energiatudatosság, környezetvédelem A megkérdezettek körében a legismertebb energiaforrások az áram, a vezetékes gáz, a fa, a palackos gáz, a napenergia, a szélenergia, az atomenergia és a vízenergia. Legalacsonyabb arányban a biomasszát és a hőszivattyút ismerik. Az energiaforrásokat általában jobban ismerik a férfiak, a évesek és a magasabban kvalifikált válaszadók. A szimpátiát tekintve a napenergia, a szélenergia, a vízenergia és az áram a legszimpatikusabbak, míg az atomenergia, a biomassza és a hőszivattyú a legkevésbé szimpatikusak. Az áramot, az atomenergiát és a vezetékes gázt használják legmagasabb arányban, a geotermikus energiát és a hőszivattyút pedig legalacsonyabb arányban. A nap- és szélenergiát tartják a leginkább környezetbarátnak, míg az atomenergia, a palackos gáz, a fa és a vezetékes gáz a legkevésbé környezetbarát a megkérdezettek szerint. A válaszadók elmondásai alapján átlagosan a háztartásuk összes jövedelmének kb. 30%-át költik havonta energiára. Ha felújításról, korszerűsítésről van szó, akkor azt lehet megállapítani, hogy 42% azok aránya, akik még soha nem gondolkoztak ezen. A fiatalok és az alacsonyan képzettek körében még magasabb ez az arány. Aki végrehajtott már valamilyen korszerűsítést, azok legnagyobb arányban a nyílászárókat cserélték ki (80%), de 10 esetből 4-re jellemző még a fűtési rendszer korszerűsítése, valamint az épület szigetelése is. A korszerűsítők kb. 90%-a mondta azt, hogy megtérültek vagy úgy gondolják, hogy meg fognak térülni a befektetéseik. A korszerűsítést leginkább gátló tényező, hogy túl sokba kerül, és ezt nem engedhetik meg maguknak. A válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy tud épületenergetikai fejlesztésekre rendelkezésre álló pályázatokról. Közülük 90%-uk nem pályázott még soha, ugyanakkor a pályázatok létezéséről tudók fele szívesen pályázna a jövőben. Takarékossággal kapcsolatban a leginkább az jellemző a válaszadókra, hogy csak ott ég a villany, ahol éppen vannak, valamint, hogy energiatakarékos izzókat használnak. Legkevésbé jellemző, hogy a háztartási hulladékot komposztálják, gyűjtik a fáradt sütőolajt és a vizet a háztartásban. Jellemzően közel érzik magukat a természethez, valamint környezetbarátnak is gondolják saját magukat. A megkérdezettek szerint a környezetvédelem 5 év múlva minden piaci szereplőt jobban fog érdekelni, mint jelenleg. Ha alternatív energiaforrásokról van szó, akkor az azért jó befektetés, mert pénzt lehet vele megtakarítani, de fontos, hogy jobb legyen, mint az előtte használt technológia. Az alternatív energiaforrásokról a legmeggyőzőbb információkat saját tapasztalatból lehet kapni, vagy, amit személyesen elmondanak róla. Ezzel kapcsolatos információkat legjellemzőbben a családtól, ismerősöktől, valamint azoktól szereznek, akikkel egyébként is beszélgetnek a válaszadók. 21

22 5. Vásárlási szokások, attitűdök A megkérdezetteket általában érintette az utóbbi évek világszintű és hazai gazdasági változásai: 39,7%-uknak jobban be kell osztania a pénzét, mint korábban, 26,1%-nak pedig erősen meg kellett szorítania a költéseit. Ennél valamennyivel magasabb azok aránya, akiknek nem változtak a költési szokásai (29,6%). 4,7%-nyian mondták azt, hogy többet költenek, mint korábban (24. ábra). 24. ábra: Változások a vásárlási, költési szokások terén: Hogy érzi, az utóbbi években megváltoztak vásárlási, költési szokásai? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 4,7% 29,6% 26,1% Erősen meg kell szorítanom a költéseimet. Jobban be kell osztanom a pénzem, mint korábban. Nem változtak a költési szokásaim. Többet költök, mint korábban 39,7% 22

23 A háztartások fogyasztásával kapcsolatban azt a következtetést vonjuk le, hogy a megkérdezettek körében a vásárlások elsődleges motiváló ereje a szükségletek kielégítése. Jellemzően inkább egyetértettek az olyan állításokkal, melyek a tudatosságot mutatják: ezek szerint az elromlott készülékeket megjavíttatják, a már nem szükséges holmikat továbbadják, és amit lehet, újrahasznosítanak. A vásárlások előre megtervezése is jellemző. Legkevésbé értettek egyet azokkal az állításokkal a válaszadók, miszerint bio- és fair trade termékeket vásárolnak, valamint hajlandóak magasabb árat is kifizetni, ha az környezetvédelmi szempontból előnyös. Kevésbé jellemző, hogy újrahasznosítható anyagból készült terméket vásárolnak a válaszadók. A helyi termék megvásárlása, valamint a költségvetés készítése a főátlaghoz közeli átlagértékeket kapott. 25. ábra: Attitűdállítások a háztartások fogyasztásával kapcsolatban: Mennyire jellemzők Önre, az Ön háztartására az alábbi állítások?. Forrás: saját szerkesztés a szükségletek alapján vásárol (n=1990) az elromlott készüléket megjavíttatja (n=1984) a már nem szükséges holmit továbbadja (n=1978) előre megtervezi a vásárlásokat (n=1989) amit lehet, újrahasznosít (n=1981) 4,33 3,95 3,79 3,64 3,51 helyi terméket vásárol (n=1979) költségvetést készít (n=1983) 2,77 3,03 újrahasznosítható anyagból készült terméket vásárol (n=1948) magasabb áron is megveszi a terméket, ha környezetvédelmi szempontból előnyös (n=1978) fair trade terméket vásárol (n=1701) bio terméket vásárol (n=1971) 2,29 2,05 1,96 1,85 átlag: 3,03 23

24 A vásárlással kapcsolatban megfigyelhető, hogy a válaszadók jellemzően akciókeresők. Amennyire csak lehetséges, elkerülik a nem tervezett vásárlásokat. Úgy nyilatkoztak továbbá, hogy számukra a márkás termékek megvásárlása nem fontos, inkább az, hogy a termék valóban jó minőségű legyen. Az átlagosnál magasabb arányban értenek egyet azzal az állítással, miszerint már kevesebbet költenek szórakozásra, mert úgy gondolják, hogy otthon a családdal eltöltött idő fontosabb. Legkevésbé jellemző a válaszadókra, hogy környezettudatos vásárlóként használt termékeket vegyenek, vagy másokkal cseréljenek. Az átlagosnál kevésbé jellemző, hogy azért csökken a fogyasztásuk, mert jobban odafigyelnek a környezetükre. Átlagon aluli az egyetértés foka azoknak az állításoknak is, melyek szerint inkább kevesebbet vásárol a válaszadó egy-egy termékből, de nem változtat a szokásain, valamint, hogy a változó gazdasági körülmények miatt ma már inkább néhány dolgot otthon állítanak elő. 26. ábra: Vásárlói attitűdök: Mennyire ért egyet a következő állításokkal?. Forrás: saját szerkesztés Keresem az akciókat. (n=1983) Amennyire csak tudom, elkerülöm a nem tervezett vásárlásokat. (n=1986) Számomra a márkás termék megvásárlása nem fontos, inkább az, hogy az valóban jó minőségű legyen. (n=1990) Kevesebbet költök szórakozásra, mint korábban, mert úgy gondolom, hogy az otthon, a családdal eltöltött idő fontosabb. (n=1975) Már olcsóbb márkákat választok, ezek is ugyanolyan jók. (n=1990) A válság miatt már többet kell dolgoznom, hogy ugyanazon a szinten tudjak élni, mint korábban. (n=1925) Mióta megváltoztak a gazdasági körülmények, csak a legszükségesebb termékeket vásárolom meg. (n=1985) Mióta válság van, már többféle termék fogyasztásáról is le kellett mondanom. (n=1986) Jobban odafigyelek a vásárlásaimra, mert tudom, hogy a túlzott fogyasztás milyen káros. (n=1975) A változó gazdasági körülmények miatt, amit tudok, azt inkább otthon állítom elő. (n=1978) Ma inkább kevesebbet veszek egy-egy dologból, de nem változtatok a szokásaimon. (n=1982) A fogyasztásom azért csökken, mert jobban odafigyelek a környezetemre. (n=1969) Környezettudatos vagyok, ezért sok esetben használt termékeket vásárolok, vagy másokkal cserélek. (n=1982) 4,23 4,09 4,08 3,90 3,82 3,75 3,72 3,63 3,51 3,33 3,25 3,00 2,99 átlag: 3,64 24

25 A kutatásban résztvevők tízfokozatú skálán átlagosan 5,59-re értékelték, hogy mennyire hisznek abban, hogy a fogyasztók összefogással hatást tudnak gyakorolni a vállalatok tevékenységére (27. ábra). Akik legalább 6-os értéket adtak meg, azoknak az aránya 53%. 27. ábra: Fogyasztói hatásgyakorlás a vállaltokra: Hisz-e abban, hogy a fogyasztók összefogással hatást tudnak gyakorolni a vállalatok tevékenységére? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 4,4% 5,3% 6,3% 12,6% 8,4% 13,4%12,2%13,8%12,6% 8,1% NT/NV NT/NV NT/NV NT/NV NT/NV NT/NV NT/NV NT/NV NT/NV NT/NV NT/NV A vállalatok társadalmi felelősségvállalása a kutatásban résztvevők szerint leginkább azt jelenti, hogy a vállalatok a társadalmi és környezeti ügyeket támogatják, továbbá, hogy a törvények szerint működnek. Legkevésbé azt feltételezik, hogy ez csupán egy reklámfogás, illetve, hogy ez valami, amit ők fognak megfizetni (28. ábra). 28. ábra: A vállalatok társadalmi felelősségvállalása: Ön szerint mit jelent a vállalatok társadalmi felelősségvállalása? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés a vállalatok a társadalmi és környezeti ügyeket támogatják a vállalatok a törvényeket betartva működnek a vállalatok etikusan működnek a vállalatok a maximális profit elérésére törekednek nem tudom, nem hallottam még róla valami, amit én fizetek meg a vállalatok új reklámfogása, puszta kommunikáció mást 42,0% 34,5% 24,6% 19,3% 12,4% 11,5% 10,8% 0,6% 25

26 A válaszadók szerint fontos, hogy egy vállalat társadalmilag felelősséget is vállaljon: 61,6% mondta azt, hogy ez teljes mértékben fontos. Ötfokozatú skálán 4,47-es átlagot kapott ennek a fontossága. A tapasztalatok már nem ilyen pozitívak a megkérdezettek körében: 21,2% azok aránya, akik egyet értettek azzal az állítással, miszerint tapasztalják is, hogy a vállalatok társadalmilag felelősséget vállalnak. A vásárlásokat, a vásárlási döntéshozatalt sem befolyásolja, ha egy vállalat társadalmilag felelős: 2,56-os átlagot adtak ki a válaszolók által adott értékelések ebben az esetben (29. ábra). 29. ábra: A társadalmi felelősségvállalás fontossága és hatásai: a) Mennyire fontos, hogy egy vállalat társadalmilag felelősséget is vállaljon (ne csak törvényesen működjön, hanem adományozzon, alapítványokat hozzon létre, tegyen a közösségért)? (n=2000) b) Mennyire tapasztalja, hogy a vállalatok társadalmilag felelősséget is vállalnak (nem csak törvényesen működnek, hanem adományoznak, alapítványokat hoznak létre, tesznek a közösségért)? (n=2000) c) Hétköznapi vásárlásai során befolyásolja-e vásárlási döntését, hogy egy cég társadalmilag hasznos célokra pénzt, figyelmet áldoz? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés a) fontos, hogy egy vállalat társadalmilag felelősséget is vállaljon 11,6% 22,1% 61,6% átlag: 4,47 b) tapasztalja, hogy a vállalatok társadalmilag felelősséget is vállalnak 10,6% 20,6% 43,0% 12,9% 8,3% átlag: 2,87 c) befolyásolja vásárlásait, ha a cég társadalmilag hasznos ügyekre pénzt áldoz 28,7% 15,0% 32,1% 12,8% 8,3% átlag: 2,56 nem tudja egyáltalán nem teljes mértékben Az újdonságok kipróbálása csak megfontolások után jellemző a megkérdezettekre: 37,6% mondta azt, hogy nyitott az új dolgokra, de akkor, amikor azt már mások is használják. 26

27 További 33,9% úgy nyilatkozott, hogy kíváncsiak az új dolgokra, de várják, míg lemegy az áruk. Jellemzően alacsonyabb azoknak az aránya, akik elutasítóak, illetve azoké is, akik nagyon nyitottak, és az elsők között próbálják ki az új dolgokat (30. ábra). 30. ábra: Új termék vagy piaci megoldás elfogadásának hajlandósága: Ha megjelenik egy új termék, egy új megoldás a piacon, Ön mennyire nyitott annak elfogadására? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 12,4% 2,3% nagyon nyitott vagyok az 5,9% újdonságokra, az elsők között kezdem el használni őket 8,1% akkor vásárolom meg, amikor még új, szeretem magam megismerni az újdonságokat és szeretek róla tanácsot adni másoknak nyitott vagyok az új dolgokra, de akkor, amikor már mások is használják 33,9% 37,6% kíváncsi vagyok az új dolgokra, de megvárom, amíg lemegy az áruk nem vásárolok újdonságokat, nem szeretek én lenni a "próbanyúl" NT/NV 27

28 Összefoglalás Vásárlási szokások, attitűdök A megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy az utóbbi évek megváltozott gazdasági körülményei kisebb-nagyobb mértékben érintették őket. Fontosak a szükségletek a vásárlás során, továbbá jellemző, hogy a régi, elromlott dolgokat megjavítják. Fontos továbbá, hogy nem kidobják azt, amire már nincs szükségük, hanem inkább továbbadják másoknak. Jellemző a vásárlások előzetes megtervezése. A vásárlás során nagy szerepe van az akcióknak, továbbá annak, hogy minél inkább sikerüljön a nem tervezett vásárlásokat elkerülni. Az a nézet is jellemző, miszerint nem a márka fontos, sokkal inkább a minőség kerül előtérbe. Jellemzően kevesebb a kiadás a szórakozásra, így a személyes kapcsolatok felértékelődnek. Megosztó a válaszolók véleménye azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztók tudnak-e hatást gyakorolni a vállalatok tevékenységére. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról azt gondolják, hogy az leginkább azt jelenti, hogy a cégek a társadalmi és környezeti ügyeket támogatják, valamint, hogy a törvényeket betartva működnek. A kutatás résztvevői számára fontos, hogy a vállalat társadalmilag felelősen viselkedjen. Kevésbé jellemző, hogy a megkérdezettek tapasztalják a vállalatok társadalmi felelősségvállalását. Úgy nyilatkoztak, hogy vásárlási döntéseiket nem befolyásolja, ha egy vállalat ilyen jellegű tevékenységet folytat. A válaszadók általában nyitottak az újdonságokra, de inkább már csak akkor, amikor mások is használják azokat. 28

29 6. Internetezési szokások A kutatásban résztvevők 78,3%-ának van otthoni internet elérése, 21,7% azok aránya, akiknek nincs az otthonában internetezési lehetőség (31. ábra). 24,4% rendelkezik mobilinternettel, míg az okostelefonnal rendelkezők aránya 33,4% (32. ábra). 31. ábra: Internet elérés otthon: Van internet elérés az otthonában? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés nincs internet elérése; 21,7% van internet elérése; 78,3% 32. ábra: Mobilinternet és okostelefon elérhetőség: a) Rendelkezik mobilinternettel? (n=2000) b) Rendelkezik okostelefonnal? (n=2000) Forrás: saját szerkesztés a) b) 29

30 56,4% internetezik napi rendszerességgel, 16,2% hetente legalább egyszer, 5,3% ritkábban, mint hetente. Az internetet soha nem használók aránya 22,2% (33. ábra). 33. ábra: Internethasználat rendszeressége: Milyen rendszerességgel használ Ön internetet a szabadidejében? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés soha 22,2% ritkábban, mint hetente 5,3% hetente legalább egyszer 16,2% napi rendszerességgel 56,4% Átlagosan napi 117 percet töltenek a kutatás résztvevői interneten, ebből kb. 51 percet a közösségi oldalakon (34. ábra). Ez az online töltött idő 43,6%-a. 34. ábra: Az internetezéssel eltöltött idő naponta: a) Hány percet tölt egy átlagos napon internetezéssel? (n=1127, aki napi rendszerességgel használ internetet szabadidejében) b) Ebből mennyi időt tölt a közösségi oldalakon egy nap? (n=1127, aki napi rendszerességgel használ internetet szabadidejében). Forrás: saját szerkesztés a) b) internetezéssel eltöltött idő naponta: átlagosan 117,19 perc közösségi oldalakon; 50,81 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 30

31 Az interneten folytatott tevékenységeket tekintve (35. ábra): aki napi rendszerességgel használja az internetet szabadidejében, azok legnagyobb része híreket olvas (86,0%), illetve levelezik (85,6%). Magas arányban vannak azok is, akik termékekről, árakról informálódnak interneten (73,1%), illetve a közösségi oldalakat használják (72,9%). Legalacsonyabb azok aránya, akik különböző fórumokat látogatnak (29,6%), valamint blogot írnak (7,6%). 35. ábra: Internetes tevékenységek: Szokott Ön az interneten? (n=1127, aki napi rendszerességgel használ internetet szabadidejében). Forrás: saját szerkesztés híreket olvasni levelezni termékekről, árakról informálódni közösségi oldalakat használni barátokkal, ismerősökkel beszélgetni zenét, filmet letölteni játszani blogokat olvasni vásárolni fórumokat látogatni blogot írni 7,6% 86,0% 85,6% 73,1% 72,9% 62,4% 50,7% 42,0% 38,8% 35,0% 29,6% Vizsgáltuk azt is, hogy egyes, az internetezéssel kapcsolatos attitűdállítások kapcsán milyen véleményt fogalmaznak meg a válaszadók. Az eredményeknél az figyelhető meg, hogy sok esetben nem értenek egyet a válaszadók az állítással; a főátlag 2,48 (36. ábra). A napi rendszerességgel internetezők leginkább azzal az állítással értenek egyet, hogy a közösségi portálokon legtöbben csak a jó oldalukat mutatják. A kérdésre válaszolók körében a legkevésbé jellemző, hogy blogot olvasnának, hogy szívesen megadják a személyes adataikat, hogy a virtuális térben könnyebben osztják meg problémáikat, mint a valóságban, továbbá, hogy sok esetben a közösségi médián keresztül kérnek segítséget és, hogy aktív tagjai rajongói közösségeknek. A válaszadók általában inkább nem értenek egyet azokkal az állításokkal sem, miszerint szórakoztatja őket, ha az ismerősök életét kutathatják, valamint, hogy félnének attól, hogy az online szokásaikat követik az interneten való böngészés közben. 31

32 36. ábra: Internetezéssel kapcsolatos attitűdök: Mennyire igazak Önre a következő állítások? (n=1127, aki napi rendszerességgel használ internetet szabadidejében). Forrás: saját szerkesztés a legtöbben csak a jó oldalukat mutatják a közösségi portálokon szívesen veszem az ismeretterjesztő tartalmakat a közösségi médiában rendszerint csak külső megfigyelője vagyok az online tartalmaknak szívesen nézek profik által készített videókat videómegosztó portálokon szívesen nézem a mások által készített nem profi videókat videómegosztó portálokon szívesen követem a számomra fontos márkákat a közösségi oldalakon szívesen olvasok blogokat gyakran töltök fel képeket, egyéb tartalmakat közösségi oldalakra gyakran osztom meg véleményemet a közösségi oldalakon félek, hogy követik a szokásaimat a neten szórakoztat, ha ismerősök életét kutathatom a neten aktív tagja vagyok online rajongói közösség(ek)nek 3,77 3,36 3,29 3,05 2,88 2,71 2,62 2,62 2,56 2,20 2,15 1,97 sokszor a közösségi médián keresztül kérek segítséget a virtuális tér személytelenségében könnyebben osztom meg a problémáim, mint a valóságban mindig szívesen megadom a neten a kért személyi adatokat szívesen írok blogot 1,79 1,70 1,56 1,53 főátlag: 2,48 32

33 Összefoglalás Internetezési szokások A megkérdezettek körében kb. 80%-os az internetelérés aránya. 25%-nak van mobilinternet elérhetősége, 33%-nak pedig okostelefonja. 56% nyilatkozott úgy, hogy naponta internetezik, 22% mondta azt, hogy soha nem internetezik. A gyakori internetezők átlagosan 117 percet töltenek online, ebből 51 percet közösségi oldalakon. A legjellemzőbb tevékenységek a hírolvasás, a levelezés, a termékekről, árakról való informálódás, valamint a közösségi oldalak használata. A kutatásban résztvevők szerint a közösségi oldalakon az emberek csupán a jó oldalukat mutatják. A megkérdezettek általában nem szívesen adják meg a személyes adataikat online, és nem szívesen osztják meg interneten a problémáikat. Kevésbé jellemző, hogy online kérnének segítséget, illetve, hogy rajongói közösségek tagjai lennének a világhálón. 33

34 7. Szabadidő eltöltése A kutatásban résztvevők átlagosan 10 estéből 2,77 estét töltenek otthonon kívüli tevékenységgel. Legmagasabb arányban, 24,4%-nyian azok vannak, akik egy estét sem töltenek otthonon kívül. 18,7% azok aránya, akik egy estét, 16,7% azoké, akik két estét töltenek az otthonukon kívül (37. ábra). 37. ábra: Otthonon kívüli tevékenységek: Hány alkalommal keres magának otthonon kívüli tevékenységet 10 szabadon eltölthető estéből? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés átlag: 2, ,4% 1 18,7% 2 16,7% 3 9,5% 4 4,7% 5 9,8% 7 2,0% ,5% 3,2% 9 1,6% 6 4,2% A megkérdezettek körében a kocsma/kávézó látogatása a leginkább rendszeres kikapcsolódási forma: 21,6%-uk látogatja ezeket a helyeket rendszeresen. 16,4% a házibulit rendszeresen látogatók aránya, 15,8% a sportrendezvényekre és 14,6% a rendszeresen étterembe járók aránya. A rendszeres látogatásokat tekintve legalacsonyabb arányban hangversenyre, múzeumba, kiállításokra és nyitott, ismeretterjesztő, tudományos előadásokra járnak a megkérdezettek (38. ábra). 34

35 38. ábra: Kikapcsolódási formák igénybevételének gyakorisága: Milyen gyakorisággal látogatja az alábbi intézményeket, eseményeket, helyszíneket? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés kocsma / kávézó házibuli sportrendezvény étterem mozi fesztivál szórakozóhely (disco) könyvtár koncert (könnyűzenei) színház művelődési ház, klub nyitott előadások ismeretterjesztő, tudományos témában kiállítás múzeum hangverseny (komolyzenei) 21,6% 16,4% 15,8% 14,6% 12,2% 12,2% 11,0% 15,7% 13,6% 58,4% 10,4% 13,3% 18,2% 57,6% 9,1% 7,5% 28,0% 15,8% 33,8% 20,9% 22,7% 14,1% 18,4% 47,7% 42,0% 38,3% 24,3% 29,7% 23,9% 21,2% 23,3% 23,1% 22,9% 18,9% 40,1% 38,2% 21,0% 45,6% 27,0% 44,1% 6,3% 15,9% 4,8% 14,8% 20,8% 23,4% 56,1% 55,9% 4,4% 3,2% 22,6% 22,7% 27,9% 30,7% 44,6% 43,3% 2,8% 8,3% 14,6% 73,6% rendszeresen évente legalább egyszer egy évnél régebben soha nem tudja Átlagosan 6,26 könyvet olvastak a kutatás résztvevői az utóbbi egy évben. A kérdésre válaszolók közül kb. minden negyedik ember egyet sem olvasott. 12,1% az aránya azoknak, akik kettőt olvastak, továbbá 11,9% azoké, akik még 10-nél is többet olvastak (39. ábra). 39. ábra: Elolvasott könyvek száma az elmúlt egy évben: Hány könyvet olvasott el az elmúlt évben? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés átlag: 6,26 NT/NV 6,6% 0 25,7% 1 7,2% 2 12,1% 3 9,2% 4 5 4,9% 8,9% vagy több 8,8% 11,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 35

36 40. ábra: Sorozatnézés gyakorisága: Milyen gyakran néz sorozatokat? (n=2000). Forrás: saját szerkesztés Napi rendszerességgel 22,9% Nem nézek sorozatot 47,7% Két-három naponta 12,7% Havonta 3,5% Hetente 13,4% A megkérdezettek közül 22,9% napi rendszerességgel néz sorozatokat. 12,7% mondta, hogy két-háromnaponta, 13,4% hetente, 3,5% havonta. 47,7% nem néz sorozatokat (40. ábra). Azok körében, akik szoktak sorozatokat nézni, a leginkább jellemző sorozatnézési mód televízión műsoridőben: 88,6% követi így a sorozatokat. Számítógépen internetről letöltve 12,7%, televízión, felvételről vagy visszajátszva 5,1%, DVD-n 1,4%, egyéb szórakoztatóelektronikai eszközön 0,8% (41. ábra). 41. ábra: Sorozatnézés módja: Hogyan nézi leggyakrabban a sorozatokat? (n=1047, aki szokott sorozatot nézni). Forrás: saját szerkesztés televízión műsoridőben 88,6% számítógépen Internetről letöltve televízión, felvételről vagy visszajátszva DVD-n egyéb szórakoztatóelektronikai eszközön (tablet, okostelefon, stb.) 12,7% 5,1% 1,4% 0,8% 36

37 A kutatásban résztvevők számára a Barátok Közt a leginkább népszerű sorozat, de a Jóban Rosszban és az Éjjel-nappal Budapest is a legnézettebbek közé tartozik. 42. ábra: Kedvenc sorozatok: Melyek a kedvenc sorozatai? (n=1047, aki szokott sorozatot nézni). A szavak mérete az említések gyakoriságát tükrözi. Forrás: saját szerkesztés 3. táblázat: Kedvenc sorozatok: Melyek a kedvenc sorozatai? (n=1047, aki szokott sorozatot nézni). Forrás: saját szerkesztés kedvenc sorozat említések említések aránya említések említések aránya kedvenc sorozat száma (n=1047) száma (n=1047) Barátok közt ,2% Családi titkok 15 1,4% Jóban rosszban ,2% Grace klinika 15 1,4% Éjjel-nappal Budapest 96 9,2% krimik 15 1,4% Szulejmán 70 6,7% Zöld íjász 15 1,4% Helyszínelők 68 6,5% Columbo 14 1,3% Dr. Csont 62 5,9% Két pasi meg egy kicsi 14 1,3% Riválisok 36 3,4% Született feleségek 13 1,2% Mentalista 30 2,9% ,1% New York-i helyszínelők 26 2,5% Dallas 12 1,1% Így jártam anyátokkal 24 2,3% Dexter 12 1,1% Dr. House 19 1,8% Miami helyszínelők 12 1,1% Cobra ,7% Rex felügyelő 11 1,1% Gyilkos elmék 17 1,6% NT/NV ,1% Trónok harca 17 1,6% további említések ,7% Csillagkapu 16 1,5% összesen ,7% Jóbarátok 16 1,5% 37

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon Zárójelentés: a 48570 számú, ''A marketingeszközök nyújtotta lehetőségek a hazai borpiac védelmében, az EU csatlakozást követően. A magyar termelők piaci orientációja, és erősítésének lehetőségei. A kultúrált

Részletesebben

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013.

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013. TÁMOP-5.2.1 Kisteleki kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013. Összeállította: Bauer Zsófia MTA TK Budapest 2013. 1. A szükségletfelmérés

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok Gyermekeket célzó reklámok Közvélemény kutatás a lakosság körében KUTATÁSI JELENTÉS 2015. január Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A kutatás célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 3 A minta megoszlása...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

élelmiszer-vásárlási tudatosság és fogyasztói ellenállásra való hajlandóság

élelmiszer-vásárlási tudatosság és fogyasztói ellenállásra való hajlandóság inspirációt adunk... WHO Egészség Világnap Élelmiszerbiztonság konferencia 2015. április 7. élelmiszer-vásárlási tudatosság és fogyasztói ellenállásra való hajlandóság a magyar felnőtt lakosság körében,

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

Mindenki másként egyforma... generációk sajátossága a vásárlásokban. dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem

Mindenki másként egyforma... generációk sajátossága a vásárlásokban. dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Mindenki másként egyforma... generációk sajátossága a vásárlásokban dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem generációk a generációk magatartásmodellje a generációk lehatárolását megalapozó

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002. " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002.  Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu TÁMOP-.4.5-2/.-202-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása Lakossági véleményfeltárás Székesfehérváriak véleménye a külföldi munkavállalásról 204. október 30. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS

SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám. Verskultúra Székesfehérváron

Alba Radar. 12. hullám. Verskultúra Székesfehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Verskultúra Székesfehérváron 0. április. Készítette: Domokos Tamás info@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo Research Center

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Kérdőív készítés írásbeli kikérdezés

Kérdőív készítés írásbeli kikérdezés Az empirikus társadalomkutatás kvantitatív és kvalitatív módszerei Kérdőív készítés írásbeli kikérdezés 8. hét 2015. október 25. PTE MIK Televíziós Műsorkészítő Felsőoktatási Szakképzés I. évf. 1. szemeszter

Részletesebben

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 6. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám A fehérvári lakosok környezetvédelmi aktivitása 2011. február 28. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI

A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET MSZMP POLITIKAI FŐISKOLA SZOCIOLÓGIAI TANSZÉK A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI KÉRDŐÍV A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! A kérdezés

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Tanulmány a tatai fiatalok szabadidő-eltöltési szokásairól és továbbtanulási szándékairól (2003)

Tanulmány a tatai fiatalok szabadidő-eltöltési szokásairól és továbbtanulási szándékairól (2003) Tanulmány a tatai fiatalok szabadidő-eltöltési szokásairól és továbbtanulási szándékairól (2003) Készült: az Ifjú Polgárság Polgári Ifjúság Alapítvány 2003-as kérdőíves kutatása alapján 1 1. Bevezetés

Részletesebben

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális

Részletesebben

KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL. 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana

KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL. 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana A lakossági közvélemény-kutatást a Sze-Lá-Ví Alapítvány végezte a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával Tordas

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A Szegedi Szabadtéri Játékok turisztikai jelentősége és látogatóinak jellemzői Szerző: Herczeg Tamás 1 23-ban a korábbi tendencia megfordult: a Szegedi Szabadtéri Játékokra kicsivel több turista érkezett,

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés. Az ifjúságpolitikai koncepció és cselekvési tervének elfogadásáról és végrehajtásáról

Város Polgármestere. Előterjesztés. Az ifjúságpolitikai koncepció és cselekvési tervének elfogadásáról és végrehajtásáról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Az ifjúságpolitikai

Részletesebben

Iparűzők társadalombiztosítása

Iparűzők társadalombiztosítása UNTERNEHMENSGRÜNDUNG 2016 Iparűzők társadalombiztosítása Első tájékoztatás www.svagw.at www.svagw.at 1 Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Az összes, Ausztriában önálló keresőtevékenységet folytató személy

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

A fiatalok és a pénzügyi kultúra. Kutatási eredmények összefoglalása

A fiatalok és a pénzügyi kultúra. Kutatási eredmények összefoglalása A fiatalok és a pénzügyi kultúra Kutatási eredmények összefoglalása 2014 OTP Fáy András Alapítvány Készült a TÁMOP-3.2.1.B-11/1-2012-0001 számú, Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpon

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák Fejér megyében - Kutatási beszámoló A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai

Részletesebben

Készítette: Pintér Ádám és Kádár Kristóf

Készítette: Pintér Ádám és Kádár Kristóf Készítette: Pintér Ádám és Kádár Kristóf Ne csüggedj, hisz ifjú vagy, S minden elérhető, Ha van benned bátorság, Remény, s szeretni erő. (J. W. Goethe) 2011. Tartalomjegyzék 1. Bevezető...4 1.1 A koncepció

Részletesebben

A globalplaza.hu kutatása a vasárnapi zárva tartásról

A globalplaza.hu kutatása a vasárnapi zárva tartásról A globalplaza.hu kutatása a vasárnapi zárva tartásról Nem szimpatikus, nem átgondolt a kormány vasárnapi zárva tartással kapcsolatos rendelete a vásárlóknak, de a kereskedők nem panaszkodnak derült ki

Részletesebben

Energiaszegénység Magyarországon

Energiaszegénység Magyarországon Mûhely Fülöp Orsolya, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ munkatársa, közgazdász E-mail: fulop@energiaklub.hu Energiaszegénység Magyarországon Lehoczki-Krsjak Adrienn, a KSH munkatársa,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2011. április 6-i rendkívüli üléséről a Városháza Nagytermében.

JEGYZŐKÖNYV. Készült Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 2011. április 6-i rendkívüli üléséről a Városháza Nagytermében. Gyomaendrőd 8/2011. JEGYZŐKÖNYV Készült 2011. április 6-i rendkívüli üléséről a Városháza Nagytermében. Jelen vannak: Várfi András polgármester, Arnóczi István, Béres János, Betkó József, Béres János,

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a kutatók és a TÁRKI Rt. nevében előre is köszönöm a vizsgálatban való részvételét!

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a kutatók és a TÁRKI Rt. nevében előre is köszönöm a vizsgálatban való részvételét! iskola sorszáma osztály sorszáma kérdőív sorszáma A kódkockákat hagyja üresen! Kedves Diák! A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése megbízásából 800 középiskolás diákot keresünk meg ezzel a

Részletesebben

TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016. Tudománykommunikáció a Z generációnak. Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár

TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016. Tudománykommunikáció a Z generációnak. Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012.

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012. MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport TÁMOP 5.2.1-11/1 Kisteleki kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2012. MTA TK Budapest 2012.

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei Szociológiai Szemle 00/4. 95 0. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE A gyermekszegénység vizsgálati módszerei A társadalmi kirekesztõdéssel foglalkozó egyre burjánzóbb és divatossá is lett

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2 év december hó 2-én tartandó ülésére Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Nonprofit Monitor (2011) www.nonprofitmonitor.hu 8. szám, 1-6. oldal ISSN 2062-0861

Nonprofit Monitor (2011) www.nonprofitmonitor.hu 8. szám, 1-6. oldal ISSN 2062-0861 Nonprofit Monitor (2011) www.nonprofitmonitor.hu 8. szám, 1-6. oldal ISSN 2062-0861 Megjelenik a zeti Civil Alapprogram támogatásával Ruff Tamás: Adományozási kultúra a fehérvári lakosok körében 1. Háttér

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Igényszintek kérdőív. MAGYAR RÁDIÓ és MAGYAR TELEVÍZIÓ Tömegkommunikációs kutatóközpont A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES!

Igényszintek kérdőív. MAGYAR RÁDIÓ és MAGYAR TELEVÍZIÓ Tömegkommunikációs kutatóközpont A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! MAGYAR RÁDIÓ és MAGYAR TELEVÍZIÓ Tömegkommunikációs kutatóközpont sorszám A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! Igényszintek kérdőív A kérdezés helye: A kérdezés időpontja: A kérdezés időtartama: Kérdezte: Kódolta: A

Részletesebben

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió

Részletesebben

ENERGIA. kérdőív. A válaszadás önkéntes! sorszám. 1 főcím 2 pótcím. 2003. 06... nap... óra... perctől. Település neve:... Budapesten kerület:

ENERGIA. kérdőív. A válaszadás önkéntes! sorszám. 1 főcím 2 pótcím. 2003. 06... nap... óra... perctől. Település neve:... Budapesten kerület: 1 cím 2 pótcím sorszám ENERGIA kérdőív A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/1 Szigetvári kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014 Polonyi Gábor MTA TK Budapest

Részletesebben

A magyarok tv-sorozatokkal kapcsolatos preferenciái, sorozatnézési szokásai országos megkérdezés eredményei alapján

A magyarok tv-sorozatokkal kapcsolatos preferenciái, sorozatnézési szokásai országos megkérdezés eredményei alapján TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

LAKOSSÁGI TELEVÍZIÓS PLATFORMOK, DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS ÉRINTETTSÉGI ÉS INFORMÁLTSÁGI ADATOK

LAKOSSÁGI TELEVÍZIÓS PLATFORMOK, DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS ÉRINTETTSÉGI ÉS INFORMÁLTSÁGI ADATOK 2012. május Projektkoordinációs Főosztály DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2012. TAVASZ KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI TELEVÍZIÓS PLATFORMOK, DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS ÉRINTETTSÉGI ÉS INFORMÁLTSÁGI ADATOK A KUTATÁSSOROZAT

Részletesebben

Teleki László Intézet, Budapest MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest BBTE Módszertan Tanszék, Kolozsvár KÉRDŐÍV. A középfokú oktatás helyzete

Teleki László Intézet, Budapest MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest BBTE Módszertan Tanszék, Kolozsvár KÉRDŐÍV. A középfokú oktatás helyzete Kódszám Teleki László Intézet, Budapest MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest BBTE Módszertan Tanszék, Kolozsvár KÉRDŐÍV A középfokú oktatás helyzete - tanári kérdőív 2003 1 Tisztelt Tanárnő / Tanár úr!

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei

Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei Páldy Anna*, Vörös Krisztina*, Antal Z. László** *Országos Közegészségügyi Központ **MTA Szociológiai Intézet Korábbi,

Részletesebben

Mikro kutatás. Kovács Anna. Elégedettségi felmérés a Ladányi Mihály Könyvtárban. Kultúrakutatás. Készítette: KOAOAIF.SZE. Szeged, 2015.11.10.

Mikro kutatás. Kovács Anna. Elégedettségi felmérés a Ladányi Mihály Könyvtárban. Kultúrakutatás. Készítette: KOAOAIF.SZE. Szeged, 2015.11.10. Mikro kutatás Elégedettségi felmérés a Ladányi Mihály Könyvtárban Kultúrakutatás Készítette: Kovács Anna KOAOAIF.SZE Szeged, 2015.11.10. Ladányi Mihály Könyvtár Dévaványa Békés megye északi részén található

Részletesebben

Lakossági vélemények a mai és a tíz. évvel ezelôtti társadalmi-politikai. rendszerrôl. Kelet-közép-európai. összehasonlítás

Lakossági vélemények a mai és a tíz. évvel ezelôtti társadalmi-politikai. rendszerrôl. Kelet-közép-európai. összehasonlítás Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a mai és a tíz évvel ezelôtti társadalmi-politikai rendszerrôl. Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak? X 1 van 2 nincs X

3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak? X 1 van 2 nincs X sorszám I-IV. KÉRDÉSEKET A WIP KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL VÁLASZOLD MEG! I. A kérdezett 1 16 évnél fiatalabb (Wip 19. kérd.) 2 18 évnél fiatalabb 3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak?

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Családok helyzete 2007

Családok helyzete 2007 SORSZÁM 1 2 3 4 BLOKKSZÁM 0 1 5 6 Családok helyzete 2007 02 2 SORSZÁM 1 2 3 4 BLOKKSZÁM 0 2 5 6 A HÁZTARTÁSFİ KIVÁLASZTÁSA: A háztartásfı a legidısebb 18-62 év közötti (1987-1943 között született) férfi.

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5.

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. OLVASÁSI SZOKÁSOK Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél megrendelt kutatás keretében. A kötet szerkesztésében részt

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban 46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon

Részletesebben

Marcikić Aleksandra 1 A SZABADKAI EGYETEMISTÁK TÖREKVÉSEI, JÖVŐBENI TERVEI ÉS MOTIVÁCIÓJA BEVEZETŐ

Marcikić Aleksandra 1 A SZABADKAI EGYETEMISTÁK TÖREKVÉSEI, JÖVŐBENI TERVEI ÉS MOTIVÁCIÓJA BEVEZETŐ Marcikić Aleksandra 1 A SZABADKAI EGYETEMISTÁK TÖREKVÉSEI, JÖVŐBENI TERVEI ÉS MOTIVÁCIÓJA BEVEZETŐ Dinamikus világban élünk, amely tele van a legkülönbözőbb és gyors változásokkal. Minden egyénnek, de

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

A magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010. Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné

A magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010. Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné A magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010 Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné 1. Tartalomjegyzék 2. BEVEZETŐ... 3 3. A KVÓTAÉRTÉKESÍTÉS ÉS A ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER SZABÁLYOZÁSA...

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben