LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS PANNONHALMA KISTÉRSÉG

Átírás

1 LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást. Választ kaphatunk többek között az alábbi kérdésekre is: Milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán? Milyen akut problémák megoldására van elsősorban szükség? Mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? Ebben az elemzésben a Pannonhalmi kistérségre vonatkozó eredményeket az alábbi pontok mentén mutatjuk be: 1. Egészségi állapot 2. Egészségmagatartás 3. Korlátozottság, betegségek 4. Az egészségügyi ellátás igénybevétele 5. A betegségek karbantartása, a szűrővizsgálatokon való részvétel gyakorisága 6. A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság és az azzal kapcsolatos munkakörülmények, egészséget károsító munkahelyi ártalmak KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK A megkérdezettek 17,3%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 42,3%-a jónak, vagy nagyon jónak, 4,4%-a pedig kielégítőnek minősítette. A nők saját egészségéről alkotott képe borúsabb, mint a férfiaké. A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt. A megkérdezettek 71,5%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat, 5,9%-a szerint semmit nem tehetünk egészségünkért. A megkérdezettek fele sosem, 25,5%-a pedig rendszeresen dohányzik. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak fele fogyaszt alkoholt, szemben a nők 11%-ával, a különbség szignifikáns. A férfiak 18,9% egyáltalán nem, vagy alig van tisztában az egészséges táplálkozás alapelveivel, szemben a nők 8,7%-ával. Szabadidejében a megkérdezettek közel 7%-a végez valamilyen gyakorisággal testmozgást. Az idős nők fele egyáltalán nem mozog szabadidejében. A megkérdezettek fele szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 33,1%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. A megkérdezettek közel 6%-a túlsúlyos, vagy elhízott. Inkább érinti ez a probléma a férfiakat (62,9%), mint a nőket (53,4%). 1

2 A magas vérnyomás jellemzően az alacsony iskolai végzettségűeket (8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzettek csoporton i aránya 46,9%), valamit a nagyon rossz anyagi körülmények között élők (41,9%) betegsége. Diagnosztizált asztmája a megkérdezettek 3,9%-ának, a férfiak 3,6%-ának és a nők 4,2%-nak van, legmagasabb arányban az idős nők szenvednek ebben a betegségfajtában (6,5%). A megkérdezett férfiak 4,9%-a, a nők 12,5%-a szenved diagnosztizált depresszióban, különösen a középkorú nők (16%), egyben jellemzően a rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között élők (3,8%) érintettek leginkább. A megkérdezettek 9,4%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, leginkább az idősek körében (22,8%) elterjedt. A megkérdezettek 5,1%-a szenved csontritkulásban, jellemzően az idős nők. A megkérdezettek 4,2%-a, férfiak és nők közel egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Jellemzően az idős embereknél, különösen a férfiaknál (8,5%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. A megkérdezettek 6,8%-ánál diagnosztizált az orvos migrént, ezzel szemben a 14,1% panaszkodik diagnózis nélküli, gyakori fejfájásról. A nők 8,5%-a szenved migréntől, jellemzően az idős nők. A megkérdezettek 24,7%-a, a férfiak 2,1%-a, a nők 28,9%-a szenved diagnosztizált, izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 43,9%-a, az idős nők 58,6%-a érintett. A megkérdezettek 9,5%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre (17,4%), azon is a férfiakra (2,1%). A kistérségben élők egyharmada (29,3%) az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál, (a megkérdezett férfiak 35,5%-a és a nők 23,5%-a), több mint 6% pedig nem járt szakorvosnál (férfiak 8,3%-a, a nők 5,7%-a). A kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság kétharmada nem járt fogorvosnál. A nők fokozottabb gondot fordítanak betegségük karbantartására, mint a férfiak, mivel gyakrabban mérik vérnyomásukat, rendszeresebben ellenőriztetik koleszterinszintjüket és a vércukorszintjüket. A korévek előrehaladtával nő a kórházi ápolás iránti igény. A nők minden korcsoportban hosszabb időt töltenek kórházban, mint a férfiak. A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a nők 38,6%-a, ez az arány a korévek előrehaladtával nő, egy éven nőgyógyászánál a legfiatalabb generáció 65,5%-a fordult meg. Az emlőrákszűrés középkorú célcsoportjában a nők több mint felénél történt mammográfiás vizsgálat két éven, közel 4%-nál azonban sohasem. A méhnyakrák citológiai szűrésének célcsoportjában a nők több mint 4%-ától vettek kenetmintát egy éven, a vizsgálat valószínűsége az iskolázottság emelkedésével nő. A megkérdezettek 13,3%-a nagymértékben tart állásának elvesztésétől, közel kétszer annyi nő mondta ezt (18,9%), mint amennyi férfi, különös tekintettel a középkorú nőkre (24,1%). A gazdaságilag aktívak 83,8%-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, közel háromnegyede valamilyen szintű fizikai terhelésnek, egynegyedük jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve, a megkérdezettek fele munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen szennyező anyag jelenlétét, különös tekintettel a férfiakra. 2

3 Pannonhalmai Kistérség általános jellemzői NÉPESSÉG A népességének kormegoszlása az országos trendnek megfelelően az elöregedő társadalmakra jellemző képet mutatja (1. ábra). 1. ábra Évközepi BM lakónépesség száma nem és korcsoport szerint 26 nő 26 férfi 1996 nő 1996 férfi ÁLTALÁNOS HALANDÓSÁG A férfiak halálokának közel felét a keringési rendszer betegségei, negyedét a daganatos megbetegedések tették ki 26-ban. A nők esetében a keringési rendszer betegségeinek részaránya jóval magasabb, az emésztőrendszeré alacsonyabb, mint a férfiak esetében (1. táblázat). 1. táblázat Meghaltak száma haláloki főcsoportok szerint, 26 Haláloki főcsoport Férfi Nő Daganatok Táplálkozási rendszer 6 6 Keringés Légzőrendszer 3 3 Emésztőrendszer 15 7 Külső ok 8 1 Egyéb 5 4 3

4 MikroLEF 27 Kistérségi Alapadatok A 18 éven felüli lakosságából választott reprezentatív mintán érvényes választ adók száma 754 fő, ebből 363 férfi és 391 nő. A megkérdezettek 3%-a év közötti, közel 5%-a közötti, 2%-a 65 év feletti. Iskolai végzettség tekintetében a felmérésben résztvevők közel harmadának (28,8%) általános iskolai végzettségen túl nincs egyéb képzettsége. Szakmunkásképzőt végzett a megkérdezettek 36%-a, szakközépiskolát 16%-a, gimnáziumot 1%-a. A diplomások aránya igen alacsony (8,9%). Közgyógyellátási igazolvánnyal a megkérdezettek mindössze 4,7%-a rendelkezik. A kistérségben élők fele (53,1 %) aktív dolgozó. Akik nem tartoznak ebbe a csoportba, azok nyugdíjasként, munkanélküliként vagy gyermekgondozási támogatással, esetleg háztartásbeliként, de nem vesznek részt a gazdasági életben, vagyis hivatalosan, munkahelyen nem dolgoznak. A megkérdezettek harmada (27,4%) saját megítélése szerint rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között él, jónak ítélte anyagi helyzetét a megkérdezettek 8,6%-a, megfelelőnek 64%. Az alapadatok közül utolsóként a település nagyság, mint változó szerepel az összehasonlítási szempontok között. Apró településen, azaz ezer, vagy annál kisebb lélekszámú községben él a megkérdezettek 35,4 %-a. A megkérdezettek többsége azonban nagyobb, több ezer fős településen (városokban) él (64,6%) (2-3. ábra). 2. ábra A válaszadók demográfiai összetétele I. - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ 8általános Szakmunkás Szakközépiskola Gimnázium Diploma A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport Iskolai végzettség 4

5 3. ábra A válaszadók demográfiai összetétele II. - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Dolgozik Munkanélküli GYES, GYED Nyugdíjas Rokkantnyugdíjas Tanuló Egyéb Nagyon rossz Rossz Megfelelő Jó, nagyon jó Szed Nem szed Van Nincs Gazdasági aktivitás Település nagysága Szubjektív anyagi helyzet Gyógyszert Közgyógy igazolvány 5

6 Az egészségi állapot szubjektív értékelése A megkérdezettek 17,3%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 42,3%-a jónak, vagy nagyon jónak, 4,4%-a pedig kielégítőnek minősítette. A férfiak közel 47,4%-a jónak, vagy nagyon jónak ítéli egészségi állapotát, a nők 37,5%-a gondolja ugyan így. Rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotúnak mondja magát a megkérdezett nők 19,2%-a, és a megkérdezett férfiak 15,2%-a. A nők saját egészségéről alkotott képe valamivel borúsabbnak látszik, mint a férfiaké. A év közötti korosztály 69,2%-a jó, vagy nagyon jó egészségi állapotról vallott. A év közöttiek közel fele (44,1%) kielégítőnek minősítette egészségi állapotát. A korévek előrehaladtával, különösen 65 év felett határozottan emelkedik azok aránya, akik rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról számoltak be (42,9%) (4. ábra). 8 Milyen az egészsége általában? - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) jó/nagyon jó kielégítő nagyon rossz/rossz 4. ábra férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt (2. táblázat). 2. táblázat Az egészségi állapot önértékelése iskolai végzettség szerint, % Vélt egészségi állapot Iskolai végzettség Nagyon rossz Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó Összesen 8 általános vagy kevesebb 8,7 24,4 5,7 15,2 1 1 Szakmunkás képző, szakiskola 2, ,8 38,1 6,6 1 Szakközépiskola, technikum 3 6,2 34,3 47,1 9,5 1 Gimnázium 4,3 4,6 36,2 43,9 11,1 1 Diploma 1,6 3,8 16,2 62,2 16,2 1 Összesen 4,4 12,8 4,3 35,7 6,8 1 A jelenleg dolgozók túlnyomó többsége (92,3%) kielégítőnek, vagy jónak tartja egészségi állapotát, náluk is jobb a vélt egészség megítélése a tanulók körében, akik közül egyetlen egy válaszadó sem választotta a nagyon rossz, vagy rossz minősítést. A rokkantnyugdíjasok 6

7 felének, az öregségi nyugdíjasok 34,4%-ának rossz, vagy nagyon rossz minősítés mellett a legkedvezőtlenebb a megélt egészségi állapota (3. táblázat). A jelenleg dolgozó férfiak sokkal jobbnak ítélték egészségi állapotukat, mint a nem dolgozó férfiak. 3. táblázat Az egészségi állapot önértékelése gazdasági aktivitás szerint, % Vélt egészségi állapot Gazdasági aktivitás Nagyon rossz Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó Összesen Dolgozik 1,5 6,2 36,5 46 9,8 1 Munkanélküli 7,6 3,6 38,2 36,8 13,7 1 GYES, GYED, GYET 31,6 62,4 6 1 Öregségi, özvegyi nyugdíjas 8,8 25,6 55,7 9,4,5 1 Rokkantnyugdíjas 18,8 32,9 4 8,3 1 Tanuló vagy felsőoktatási hallgató 8,3 74, Egyéb 34,1 33,8 32,1 1 Összesen 4,4 13 4,3 35,5 6,8 1 A jobbnak vélt szubjektív anyagi helyzet jellemzően jobbnak vélt egészségi állapottal jár együtt (4. táblázat). 4. táblázat Az egészségi állapot önértékelése a szubjektív anyagi helyzet szerint, % Vélt egészségi állapot Szubjektív anyagi helyzet Nagyon Nagyon Rossz Kielégítő Jó rossz jó Összesen Nagyon rossz 12,3 26,2 39,3 19,7 2,5 1 Rossz 6,8 24,7 4,8 24,7 3 1 Megfelelő 3,2 9,2 42,4 37,9 7,2 1 Jó, nagyon jó 2,7 3,2 5,4 16,7 1 Összesen 4,2 13 4,8 35,1 6,9 1 7

8 Egészségmagatartás A megkérdezettek 71,5%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat, 5,9%-a szerint semmit nem tehetünk egészségünkért. A fiatalok 87,5%-a szerint nagyban hathatunk egészségi állapotunkra, az idősek közül nagyon kevesen mondják ugyanezt, általában az idősebbek pesszimistábbak e tekintetben (5. ábra). 5. ábra Mennit tehet egészségéért? - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Semmit sem tehet Keveset tehet Sokat tehet Nagyon sokat tehet Válaszok megoszlása, % ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Nem és korcsoport A gazdasági aktivitást tekintve azt látjuk, hogy a tanulók szinte kivétel nélkül úgy vélik, hogy sokat tehetnek egészségükért, a leginkább borúlátó a rokkant nyugdíjasok csoportja, a dolgozók jellemzően úgy vélik (78,8%), hogy sokat tehetnek egészségükért. A diplomások 9%-a szerint sokat, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek fele (51,3%) úgy gondolja, hogy semmit, vagy keveset tehetünk egészségünkért. Leginkább a rossz szubjektív anyagi helyzetben élők vélik úgy, hogy alig tehetnek az egészségükért. DOHÁNYZÁS A megkérdezettek fele (55,8%) sosem, 25,5%-a pedig rendszeresen dohányzik. A férfiak 34,3%-a, a nők 17,3%-a rendszeres dohányzó. Az alkalmi dohányosok körében szinte elhanyagolható a különbség férfiak (4,2%) és nők (3,1%) tekintetében. Sosem dohányzott a nők 6%-a és a férfiak 4%-a, körül kétszer annyi férfi szokott le (19,6%), mint amennyi nő (1,7%) A fiatalok 33,6%-a rendszeresen, vagy alkalomszerűen dohányzik, 57%-a sosem füstölt még. Az idősebb korosztály 4,8%-a rendszeresen, 76%-a sosem dohányzott, közel 2%-a leszokott. Az alkalomszerűen dohányzók csoportjában legnagyobb arányban a fiatal generáció képviselteti magát (7,1%). Ha nemenként és korcsoportonként vizsgáljuk a kérdést, azt látjuk, hogy a fiatal férfiak 35,2%-a rendszeresen dohányzik, szemben a fiatal nők 17,9%-ával. A rendszeresen dohányzók csoportjában azonban a középkorú férfiak képviseltetik magukat a legnagyobb arányban (39,7%). Az idős férfiak 12,1%-a, az idős nők,9%-a napi rendszerességgel füstöl. Az idős nők több mint 9%-a sosem gyújtott rá (6. ábra). 8

9 6. ábra Dohányzás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) rendszeresen alkalomszerűen leszokott Sohasem dohányzott férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport Az iskolai végzettség fordítottan arányos a dohányzás intenzitásával, azaz minél képzettebb a megkérdezett, valószínűleg annál ritkábban gyújt rá. A legfeljebb 8 általánost végzettek 23,1%-a, a szakmunkásképzőt végzettek 32,9%-a, a diplomások 9,9%-a gyújt rá rendszeresen. Alkalomszerűen dohányzók körében legnagyobb arányban a gimnáziumot végzettek képviseltetik magukat (9%). A jó, vagy megfelelő vélt anyagi helyzetűek tartoznak legkisebb arányban a rendszeresen füstölők közé (44,9%) szemben a rossz, vagy nagyon rossz anyagi helyzetűek csoportjával, ahol ez az arány közel 9%-os. A munkanélküliek között a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya (53,3%). ALKOHOLFOGYASZTÁS Majdnem minden nap iszik alkoholt a megkérdezettek 1,9%-a, 2,4% hetente néhány alkalommal, 13,3% havonta, 22,8 ritkábban, mint havonta és 32,7% egyáltalán nem ivott alkohol a saját bevallása szeriont az elmúlt egy évben. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak fele fogyaszt alkoholt (52,7%), szemben a nők 11%-ával, a különbség szignifikáns. Korcsoportonként tekintve jellemzően az idős férfiak tartoznak a naponta ivók táborába, szemben a 65 év feletti nők 3,5%-os arányával, a különbség szignifikáns. A fiatal férfiak jellemzően hetente 1-2 alkalommal, vagy ritkábban isznak alkoholt, a fiatal nők pedig ritkábban, mint havonta (7. ábra). 7. ábra 9

10 Alkoholfogyasztás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) nem fogyaszt alkalmi fogyasztó mértékletes ivó nagyivó férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport A GYES-, GYED-, GYET-en lévők 44,7%-a, az öregségi, özvegyi nyugdíjasok 5,5% nem ivott alkoholt a felmérés előtti egy évben. A tanulók jellemzően havonta, vagy ritkábban isznak, a minden nap ivók táborában jellemzően a munkanélküliek vannak többségben. Az érettségizettek, diplomások jellemzően kisebb arányban sorolták magukat a napi rendszerességgel ivók csoportjába, mint az alacsonyabb iskolai végzettségű megkérdezettek. A szubjektív anyagi helyzetüket nagyon rossznak minősítők körében legnagyobb a napi rendszeresen ivók jelenléte (15,7%), ezzel szemben a magukat nagyon jó anyagi helyzetűnek vallók aránya ugyan ebben a csoportban csak 2,8%-os. TÁPLÁLKOZÁS A megkérdezettek döntő többsége rendelkezik valamilyen ismerettel az egészséges táplálkozás alapelveit illetően. A férfiak 18,9% egyáltalán nem, vagy alig van tisztában az egészséges táplálkozás alapelveivel, szemben a nők 8,7%-ával (5. táblázat). 5. táblázat Az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete nemek szerint, % Nem ismerem Kicsit ismerem Vannak bizonyos ismereteim Elég jól ismerem Nagyon jól ismerem Összesen Férfi 2,6 16,3 41,5 3,9 8,6 1 Nő 1,1 7,6 37,4 42,2 11,7 1 Összesen 1,8 11,8 39,4 36,8 1,2 1 Az iskolázottság és egyben a szubjektív anyagi helyzet emelkedésével nő az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete. A megkérdezettek 8,8%-a egyáltalán nem követi az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteit a hétköznapokban, míg 3,7% teljes körűen érvényesít azokat. A nők 58,6%-a amennyire lehet, érvényesíti ezen ismereteit, szemben a férfiak 4,9%-ával. A férfiak 1

11 összességében jóval nagyobb arányban hanyagolják ezen szempontokat napi étkezéseik során (13,8%), mint a nők (4,3%) (6. táblázat). 6. táblázat Az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek érvényesítésének igénye nemek szerint, % Nem figyelek oda mennyire egészséges a táplálkozásom Ritkán befolyásolja a döntésemet, hogy mi az egészséges tápl. Amennyire lehet előnyben részesítem az egészséges táplálékok Teljesen ezek alapján táplálkozom Összesen Férfi 13,8 42,2 4,9 3,1 1 Nő 4, ,6 4,1 1 Összesen 8,8 37,4 5,1 3,7 1 A felmérés adatai azt mutatják, hogy a korévek előre haladtával egyre inkább terjed az egészségtudatos táplálkozás gyakorlata. A diplomások 66,1%-a igyekszik betartani az egészséges táplálkozás alapelveit, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 43,2%-a teszi ugyan ezt. Minél jobb a megkérdezett vélt anyagi helyzete, annál valószínűbb, hogy az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelelően táplálkozik. A GYES, GYET, GYED-en lévők között a legnagyobb azok aránya (67,1%), akik igyekeznek az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelelően étkezni, szemben a munkanélküliek 26,6%-os csoporton i arányával. Rosszabbnak ítélt anyagi helyzet jellemzően ezen alapelvek hanyagolásával jár együtt. A megkérdezettek az utóbbi három hónapot tekintve 92,1%-a naponta, vagy hetente többször is fogyaszt friss gyümölcsöt, 79,7%-a nyers zöldséget, 92,2%-a főzelékféléket. Több mint 8% naponta, vagy hetente többször is fogyaszt baromfihúst, 22,3% halat, 81% sajtot, túrót, 84,3% tejet, tejterméket és több mint 8% tojást. A válaszadók fele (5,8%) soha nem fogyasztott még Graham-, magvas, barna kenyeret. A megkérdezettek 46,9%-a ritkábban, mint hetente fogyaszt olajos magvakat. A válaszadók 15,4%-a betegsége miatt diétát tart, ezen csoporton 52,3% cukorbetegség diétáját, 11,4% szír szegény étrendet és 1% gyomorkímélő étrendet tart. A válaszadók 37,7%-a vegyesen használ állati és növényi zsiradékot az otthoni főzés során, 57,9% csak olajat, 3,4% zsírt vagy szalonnát. Minél fiatalabb a megkérdezett, magasabb az iskolai végzettsége és jobb az anyagi helyzete, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy olajat használ. A 65 év felettiek 8,9 %-a használ csak zsírt vagy szalonnát, azon is kétszer annyi nő (1,6%), mint amennyi férfi (5,2%). TESTMOZGÁS Szabadidejében a megkérdezettek közel 7%-a végez valamilyen gyakorisággal testmozgást. A naponta rendszeresen mozgók táborában valamivel többen vannak a férfiak (42,8%), mint a nők (39%), legtöbben az idős férfiak (47,2%). Az idős nők fele egyáltalán nem mozog szabadidejében (8. ábra). A pozitív választ adók aránya az iskolai végzettség növekedésével egyre nagyobb a megkérdezettek körében. 11

12 8. ábra Testmozgás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Legalább naponta egyszer Hetente többször, de nem minden nap Legalább hetente egyszer Legalább havonta egyszer Ritkábban, mint havonta Soha férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport 12

13 Korlátozottság, betegségek A megkérdezettek 54,2% szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 33,1%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. A nők 34,8%-ának, a férfiak 31,4%-ának volt valamilyen panasza, az életévekkel ez az arány egyre nő: az idős nők 6,2%-a, a férfiak 57,7%-a számolt be valamilyen mértékű akadályoztatásról (9. ábra). A válaszadók 86,9%-a több mint egy éve valamilyen panasszal él, mely korlátozza a mindennapi életvitelben. A nyolc osztályt végzettek és a nagyon rossz, illetve rossz anyagi körülmények között élők körében legmagasabb ugyanezen válaszadók aránya (54,4% ill. 43,4%). 9. ábra Van-e valami panasza, betegsége? - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) nincs panasza kismértékű korlátozottság nagymértékű korlátozottság férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport Közepes fizikai korlátozottságról a férfiak 18,2%-a, a nők 22,4%-a számolt be, súlyos korlátozottságról az előbb említett, nemenkénti arányok fele. A korlátozottak aránya a korévek előrehaladtával nő. A látás, hallás, mozgás és önellátás funkciók tekintetében a megkérdezettek a legnagyobb arányban az önellátás korlátozottságáról számoltak be (19,7%), súlyosan, vagy enyhén korlátozott önellátásában az idősek 52,5%-a (1-12. ábra). 13

14 1. ábra Fizikai korlátozottság - Pannonhalmi kistérség (Győr- Sopron) egészséges közepes korlátozottság súlyos korlátozottság férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport 11. ábra Fizikai korlátozottság vizsgált elemei - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) egészséges enyhe/közepes korlátozottság súlyos korlátozottság egészséges enyhe/közepes korlátozottság súlyos korlátozottság egészséges enyhe/közepes korlátozottság súlyos korlátozottság egészséges közepes korlátozottság súlyos korlátozottság Önellátás funkcionalitáscsökkenése Mozgás funkcionalitáscsökkenése Hallás funkcionalitáscsökkenése Látás funkcionalitáscsökkenése 14

15 12. ábra Önellátás funkcionalitás-csökkenése - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) egészséges enyhe/közepes korlátozottság súlyos korlátozottság férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport TESTTÖMEG A megkérdezettek közel 6%-a túlsúlyos, vagy elhízott. Inkább érinti ez a probléma a férfiakat (62,9%), mint a nőket (53,4%). Normál testsúlyú a megkérdezettek 39,2%-a, és kórosan sovány 2,7%, mely csoportban felülreprezentáltak a fiatal nők (9,8%) (13. ábra). 13. ábra 7 Elhízás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) sovány(-18,5) normál(18,5-25) túlsúlyos(25-3) elhízott(3+) férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport 15

16 Az iskolai végzettség tekintetében az adatok azt mutatják, hogy a kórosan soványak között felülreprezentáltak a gimnáziumi végzettségűek (7,1%), a diplomások jellemzően normál testalkatúak (65,6%), és túlsúlyos vagy elhízott a 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek 65,9%-a. Ami a szubjektív anyagi helyzetet illeti, a kórosan soványak között a nagyon rossz anyagi helyzetűek vannak a legnagyobb arányban (9,9%). a nyugdíjasok nagy aránya (6-7%) elhízott, vagy túlsúlyos. BETEGSÉGEK A megkérdezettek körében a legnagyobb arányban a magas vérnyomás és az izületi gyulladás diagnosztizált, különös tekintette a nőkre (14. ábra). 14. ábra Az elmúlt 12 hónapban kezelt betegség - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) férfi nő MAGAS VÉRNYOMÁS A magas vérnyomás életprevalenciája a térségben élők körében 3%-körüli, jellemzően az idősebbeket (több mint 6%) sújtja. Csoporton a nők aránya 66,3%-os, szemben a férfiak 56,6%-os arányával, a különbség nem szignifikáns. Az alacsony iskolai végzettségűeket (8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzettek csoporton i aránya 46,9%), valamit a nagyon rossz anyagi körülmények között élők (41,9%) betegsége jellemzően ez. A diagnózis felállítása a megkérdezettek negyedénél egy éven történ. Közgyógyellátottak 33,7%-a valamint az öregségi- (65,3%) és rokkantnyugdíjasok (44,8%) körében igen nagy arányában szenvednek a magas vérnyomástól. ASZTMA, ALLERGIA Diagnosztizált asztmája a megkérdezettek 3,9%-ának, a férfiak 3,6%-ának és a nők 4,2%-nak van, legmagasabb arányban az idős nők szenvednek ebben a betegségfajtában (6,5%). A megkérdezettek 12,1%-ának, azon is kétszer annyi nőnél állapított meg orvos allergiás megbetegedést (16%), szemben a férfiak 7,9%-ával. 16

17 SZORONGÁSOS DEPRESSZIÓ A megkérdezett férfiak 4,9%-a, a nők 12,5%-a szenved diagnosztizált depresszióban, különösen a középkorú nők (16%), egyben jellemzően a rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között élők (3,8%) érintettek leginkább. Közgyógyellátottak körében 12,9%, a rokkantnyugdíjasok körében kiemelkedően sokan (22,6%) szenvednek depressziótól. CUKORBETEGSÉG A megkérdezettek 9,4%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, leginkább az idősek körében (22,8%) elterjedt. A diagnosztizált betegek 7,8%-a férfi, 1,8%-a nő. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 18,3%-a cukorbeteg, egyben körükben a legelterjedtebb a betegség. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében a megkérdezettek 18,7%-ának van cukorbetegsége, illetve a rendszeres gyógyszerszedők 15,9%-a érintett. Gazdasági aktivitás alapján leginkább a nyugdíjasok köre érintett. Ebben a kérdésben szignifikáns az eltérés a nagyon rossz (9,9%) és nagyon jó (3,1%) anyagi helyzetben lévők csoportjai között. CSONTRITKULÁS A megkérdezettek 5,1%-a szenved csontritkulásban. Jellemzően az idős nőket (19,5%), a nyugdíjasokat (öregségi ny.: 1,5%, rokkant ny.: 14%), a rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között élőket (11,6%) és a 8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzetteket (1,5) sújtja ez a fajta betegség. GYOMORFEKÉLY A megkérdezettek 4,2%-a, férfiak és nők közel egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Jellemzően az idős embereknél, különösen a férfiaknál (8,5%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. Közgyógyellátottak körében 1,5%. Az iskolázottság növekedésével és a szubjektív anyagi helyzet javulásával kisebb az esélye a betegség kialakulásának. MIGRÉN A megkérdezettek 6,8%-ánál diagnosztizált az orvos migrént, ezzel szemben a 14,1% panaszkodik gyakori, diagnózis nélküli, gyakori fejfájásról. A nők 8,5%-a szenved migréntől, korcsoporti bontásban jellemzően az idős férfiak és a középkorú nők. A migrén a nagyon rossz anyagi körülmények között élők és az alacsonyabb iskolázottságúak betegsége leginkább. Közgyógyellátottak körében 11%. IZÜLETI GYULLADÁS A megkérdezettek 24,7%-a érintett. A férfiak 2,1%-a, a nők 28,9%-a szenved diagnosztizált, izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 43,9%-a, az idős nők 58,6%-a érintett. A 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek körében (42,8%), közgyógyellátottak (5,6%), gyógyszert szedők (38,8%) és a nyugdíjasok körében a (öregségi ny.: 5,7%, rokkant ny.:49,1%) a legjellemzőbb. Rossz anyagi helyzetűek körében 3% körüli, jó, vagy nagyon jó anyagi helyzetűek körében pedig 7,9%-os az érintettség, a különbség szignifikáns. 17

18 MAGAS KOLESZTERINSZINT, SZÍVROHAM, AGYVÉRZÉS A megkérdezettek 9,5%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre (17,4%), azon is a férfiakra (2,1%). Szívroham, vagy szívinfarktus tekintetében érintett a megkérdezettek 2,1%-a, közel kétszer annyi idős férfi (7,1%), mint nő (4,4%). Agyvérzésben, agyérgörcsben a megkérdezettek 2,7%-a érintett. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében jellemzőbb, de nem szignifikáns: 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek körében 5,1%. 18

19 Egészségügyi ellátás igénybevétele A kistérségben élők egyharmada (29,3%) az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál, (a megkérdezett férfiak 35,5%-a és a nők 23,5%-a), több mint 6% pedig nem járt szakorvosnál (férfiak 8,3%-a, a nők 5,7%-a). A háziorvoshoz fordulások átlagos száma az elmúlt 12 hónapban 3,5 alkalom a férfiak esetében, 4,5 alkalom a nők esetében. Tehát az orvoshoz fordulási szokások nemenként és korcsoportonként is eltérőek, szignifikánsan magasabb arányban fordulnak háziorvoshoz az idősebbek, illetve valamennyi korcsoportban a nők azok, akik gyakrabban keresték fel háziorvosukat, illetve a különféle szakrendeléseket. ( ábra). 15. ábra Orvos-beteg találkozások száma - Pannonhalmi Kistérség (Győr-Sopron) V, % és több és több Háziorvos Szakorvos 16. ábra Átlagos orvos-beteg találkozások száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Háziorvos Szakorvos férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport 19

20 17. ábra Háziorvossal való találkozások száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) és több ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Nem és korcsoport 18. ábra Szakorvossal való találkozások száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) és több ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Nem és korcsoport Az aktív dolgozókhoz képest az inaktív személyek gyakrabban keresték fel a járóbeteg szakellátásokat, de a különbség csak a rokkantnyugdíjasok esetében szignifikáns. A felmérést megelőző 12 hónapban a kérdezettek közel 3%-a járt legalább egyszer üzemorvosánál, közel 4%-a fordult pszichiáterhez, vagy kérte pszichológus segítségét, leggyakrabban a középkorú nők (7,5,%). A paramedikális egészségügyi szolgáltatásokat a nők 5,2%-a, a férfiak 3,6%-a 2

21 vette igénybe a referencia időszakban. A kistérség lakói közül elsősorban a középkorú nők és a 65 év feletti férfiak szorultak gyógytornász segítségére. A kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság kétharmada nem járt fogorvosnál (66,2%). A fiatal nők kétharmada, a fiatal férfiak fele legalább egyszer részesült fogászati ellátásban (18. ábra). Az iskolázottság növeli a rendszeres fogorvoshoz járás valószínűségét. Szignifikáns eltérés mutatkozik a 8 általánost és szakmunkásképzőt végzettek, valamint a diplomások fogorvosi ellátás iránti igényét tekintve. A fogászati szolgáltatások igénybevételének gyakorlata csekély összefüggést mutat a település nagyságával és a szubjektív anyagi helyzettel. A fogorvost leginkább elkerülők jellemzően az idős férfiak. (19. ábra). 19. ábra 8 Fogorvosi vizsgálat - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem járt férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport KÓRHÁZI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE Az elmúlt 1 év során a megkérdezettek 12,3%-át kezelték kórházi fekvőbetegként. A korévek előrehaladtával nő a kórházban töltött napok száma, 1-7 napot jellemzően a fiatal nők töltöttek kórházi ellátásban, 15-nél több napot legnagyobb arányban az idős nők (2. ábra). A megkérdezett tanulók egyikét sem kezelték kórházban az adott referencia időszakban, a rokkantnyugdíjasok 37%-a legalább egy napot töltött kórházban, az aktív státuszúak 4,4%-ára igaz ez. 2. ábra 21

22 Kórházban töltött napok száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Nem volt Válaszok megoszlása, % ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Nem és korcsoport 22

23 Betegségek karbantartása A megkérdezettek 47,3%-ának 3 hónapon beül mérte vérnyomását orvos vagy nővér, soha nem mérték meg vércukorszintjét a megkérdezettek 27,8%-ának, koleszterinszintjét a válaszadók felének (49,1%) (21. ábra). 21. ábra Utolsó szűrővizsgálatok időpontja - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) 6 Válaszok megoszlása hónapon Fél éven Egy éven Régebben Soha Egy hónapon Fél éven Egy éven Több mint egy éve Sohasem mérték Fél éven Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem mérték Vérnyomás mérés Vércukorszint-mérés Koleszterinszint mérés VÉRNYOMÁSMÉRÉS A korévek előrehaladtával egyre nő azok aránya, akiknél 3 hónapon mérte vérnyomását orvos vagy nővér (65 év felett 67,7%), az idős nők 74,1%-a tartozik ebbe a csoportba, szemben az idős férfiak 55,8%-os jelenlétével (22. ábra). Szignifikáns a különbség a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettségűek (54,7%) és az érettségivel rendelkezők (37,7%), a gyógyszert szedők (62,5%) és nem szedők (29,1%)csoportbeli megjelenési aránya között. A megkérdezettek több mint fele rendelkezik saját vérnyomásmérővel, a férfiak 58%- nak, a nők 61,3%-nak van készüléke. A válaszadók felére jellemző az otthoni, rendszeres vérnyomásmérés. 22. ábra 23

24 Vérnyomásmérés - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) 3 hónapon Fél éven Egy éven Régebben Soha férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport KOLESZTERIN/VÉRZSÍR-SZINT MEGHATÁROZÁS A felnőtt lakosság felének, (49,1 %) még soha nem mérték meg a koleszterinszintjét. A betegségek karbantartása, így a gyakori koleszterinszint ellenőrzés is inkább az idős nőkre a legjellemzőbb (2,7%), azok csoportjában, akiknek több mint 5 éve mérték koleszterinjét, legnagyobb arányban az idős férfiak vannak jelen (8,9%) (23. ábra). 23. ábra 8 Koleszterinmérés - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Fél éven Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem mérték férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport VÉRCUKORSZINT ELLENŐRZÉS 24

25 Minden második megkérdezettnek (49,1%) még soha sem, egy éven pedig 3,9%-nak mérték meg a vércukrát. Az elmúlt 12 hónapban a nők 46,9%-a és a férfiak 45,4%-a részt vett vércukorszint meghatározáson. Ez a vizsgálat mindkét nem esetében a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik (24. ábra). Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében (23,4%) magasabb azok aránya, akik ellenőriztették vércukor szintjüket, mint azok csoportjában, akik nem közgyógyellátottak (11,2%). Gyógyszert szedők körében 17,6%-os arányban válaszolták azt, hogy egy hónapon mérték vércukorszintjüket, a gyógyszert nem szedők körében ez az arány 5%-os, a különbség szignifikáns. 24. ábra Vércukormérés - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Egy hónapon Fél éven Egy éven Több mint egy éve Sohasem mérték férfi nő ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ A kérdezett neme Korcsoport Nem és korcsoport NŐGYÓGYÁSZATI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a nők 38,6%-a, ez az arány a korévek előrehaladtával nő, egy éven nőgyógyászánál a legfiatalabb generáció 65,5%-a fordult meg (25. ábra). A szűrésen való részvétel életprevalenciáját az iskolázottság szignifikánsan befolyásolja, azaz minél képzettebb a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy egy éven megfordult nőgyógyásza rendelőjében, a diplomásoknál ez az arány 75,2%-os szemben a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 17,5%-os csoporton i arányával. A méhnyakrák citológiai szűrésének célcsoportjában a nők több mint 4%-ától vettek kenetmintát egy éven (25. ábra), a vizsgálat valószínűsége az iskolázottság emelkedésével nő. A vizsgálat kezdeményezésének okát tekintve a célpopuláció 72,5%-a saját indíttatásból, azaz saját egészségének védelmében kereste fel nőgyógyászát. A 25 év alattiak 2%-a elsősorban panaszok miatt kért citológiai vizsgálatot. A kenetlevételek 86%-a rendelőintézetben, vagy kórházban történt. Az emlőrákszűrés középkorú célcsoportjában a nők több mint felénél történt mammográfiás vizsgálat két éven, közel 4%-nál azonban sohasem (25. ábra). A célcsoport közel 25

26 háromnegyede azért vett részt a szűrésen, mert behívót kapott, a fiatalabb korosztály jellemzően háziorvosi, vagy nőgyógyászati ajánlásra hivatkozva jelent meg a vizsgálaton. 25. ábra 12 Nőgyógyászati szűrések - Pannonhalmi kistérség (Győr- Sopron) Korcsoport Korcsoport Korcsoport Egy éven Két éven Öt éven Több mint öt éve Sohasem Egy éven Két éven Három éven Régebben Soha Egy éven Két éven Régebben Soha Nőgyógyászati vizsgálat Méhnyakrák-szűrés Emlőrák-szűrés SZERVEZETT SZŰRÉS Méhnyakrák-szűrésre a célcsoport 29,9 %-a kapott behívót, ahol 28,2% meg is jelent. Összesen 15,4%-os volt a behívottak időhiányra hivatkozott távolmaradása. 75,6%-os volt azon otthonmaradók aránya, akik arra hivatkoztak, hogy már részt vettek a tárgyévbeni rendszeres szűrésen, vagy nem sokkal amúgy is készült kenetlevétel. 5,6%- ot tartott otthon a szűrés vélt értelmetlensége és a célpopuláció megkérdezettjei közül senkit nem tartott távol a szűrés okozta kellemetlenség. Az elmúlt két év során a kistérség év közötti nő lakosainak 7,1%-a kapott behívót emlőrák-szűrésre. Az értesítőben megjelölt helyszínen és időpontban a célcsoport háromnegyede jelent meg. 1% hivatkozott arra, hogy ez nem fontos, ezért nem ment el, 13,4,%-nak nem volt ideje megjelenni, 15% azért maradt távol, mert már részt vett rendszeres szűrésen. EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK Az elmúlt egy év során a megkérdezettek 3 százaléka fizetett természetgyógyászati kezelésért saját egészsége érdekében, 1. Ft fölött a férfiak 2,3%-a, a nők 1,5%-a költött. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (háziorvos, kórház, gyógyfürdő) miatti utazásra, útiköltségként a megkérdezettek 15,5%-a költött az elmúlt év során, legkevesebbet az idős nők. Egészségmegőrző szolgáltatásokra, például fittness klubra, tornára, úszásra, gyógyfürdőre, vagy gyógymasszázsra a kistérség lakóinak mindössze 1,3%-a költött, a korévek előrehaladtával egyre kevesebbet. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek jóval mérsékeltebben költenek saját egészségük érdekében, mint a diplomások, mely eltérés szignifikáns. A megkérdezettek 19,4%-a költött szemüvegre, vagy kontaktlencsére, a nők 26

27 jóval többet, mint a férfiak. 4,7%-s gyógyászati segédeszközre szánt pénzt, 19,4% fogászati ellátásra, 1% 1. Ft fölött. 27

28 Gazdasági aktivitás, munkahelyi ártalmak A térség 18 év feletti lakóinak közel fele dolgozik, 56,9%-uk inaktív. A munkanélküliek aránya az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyabb, a lakosság több mint 3%-a nyugdíjas (7. táblázat). 7. táblázat Dolgozik Munkanélküli Pannonhalmi kistérség lakóinak gazdasági aktivitása, % GYES, GYED, GYET Öregségi, özvegyi Rokkantnyugdíjas nyugdíjas Tanuló vagy felsőoktatási hallgató 53,1 3,3 4,8 26,2 5,9 4,1 2,6 A év közötti férfiak 22,2%-a munkanélküli, szemben az azonos életkorú nők 8,5%-os csoporton i arányával. A 65 év feletti férfiak 7,1%-a rokkantnyugdíjas, szemben a nők,8%-ával. Rokkantnyugdíjas a fiatal férfiak 14,2%-a. A kistérségben kétszer annyi fiatal férfi van tanuló státuszban, mint amennyi nő, ugyanakkor a fiatal nők fele gyermekgondozási támogatásban részesül (8. táblázat). 8. táblázat Munkanélküli, nem talál munkát GYES, GYED, GYET Inaktivitási mutatók, % Öregségi, özvegyi nyugdíjas Rokkantnyugdíjas Tanuló vagy felsőoktatás i hallgató Háztartá sbeli Szociális segélyt kap, egyéb eltartott, családja támogatja Egyéb Ápolási díjban részesül év közötti férfi 22,2 14,2 63, év közötti férfi 14,3 43,1 36,8 1,6 1,4 2,9 65 év fölötti férfi 92,9 7, év közötti nő 8,5 47,9 1,7 35,8 6, év közötti nő 11,1 14 4,1 2,5 5,7 3 1,3 4,2 65 év fölötti nő 96,1,8 3 Összesen 7,1 1,2 55,8 12,7 8,6 1,1 1,7,5 2,3 A megkérdezettek 84,4%-a teljes munkaidőben dolgozik, legnagyobb arányban a fiatal nők, részmunkaidőben 3% dolgozik, különös tekintettel a középkorú nőkre (6%), saját vállalkozásában dolgozik 9,5%, legnagyobb arányban a középkorú férfiak (17,6%), alkalmi munkából 3% él (9. táblázat). 9. táblázat Foglalkoztatottak munkájának jellege, % Alkalmazott teljes munkaidőben Alkalmazott részmunkaidőben Saját vállalkozásában dolgozik Alkalmi munkából, megbízásokból él Összesen év közötti férfi 88,4 1,1 9,1 1, év közötti férfi 75,4,8 17,6 6, év fölötti férfi év közötti nő 94,1 4,3 1, év közötti nő 87,9 6 5,3, év fölötti nő 1 1 Összesen 84,4 3 9,5 3 1 Egyéb 28

29 Nem mezőgazdasági szakmunkásként dolgozik 37,4%, jellemzően a férfiak, a nők legnagyobb arányban a nem diplomához kötött munkakörben foglalkoztatottak a kistérségben (1.táblázat). 1. táblázat Alkalmazottak, % felső vezető (oszt. vezető felett) Középvezető (oszt. vezető) alsó szintű vezető (oszt. vezető alatt) közvetlen termelésir ányító (művezető ) diplom ához kötött nem diplom ához kötött szakmun kás (nem mezőgaz dasági) betanított munkás (nem mezőgazd asági) segédmu nkás (nem mezőgaz dasági) mezőg azdasá gi fizikai Férfi 1,8 2,2 3,9 2,1 4 3,2 52,5 1,8 8,8 5,8 4,7 Nő 3 1,2 4 2,5 15,4 19,5 17,8 22,8 6,8 1,3 5,6 Össz 2,4 1,8 4 2,3 9 1,3 37,4 16 7,9 3,8 5,1 Egyéb, nem tudja kódoln i Legnagyobb arányú a jelenlét (32,8%) a szolgáltató szektorban, a férfiak 42,3%-a ebben helyezkedett el, szellemi szabadfoglalkozású 15%, különös tekintettel a nőkre (11. táblázat). A megkérdezettek 13,3%-a nagymértékben tart állásának elvesztésétől, közel kétszer annyi nő mondta ezt (18,9%), mint amennyi férfi, különös tekintettel a középkorú nőkre (24,1%). 11. táblázat Önállók, vállalkozók, % mezőgazdasági gazdálkodó termelő tevékenységet folytat kereskedő szolgáltató szellemi szabadfoglalkozású Összesen Férfi 8 37,2 5,1 42,3 7,4 1 Nő 5,2 1,7 23,8 29,3 3,9 1 Összesen 7,1 29,7 15,1 32,8 15,2 1 MUNKAVÉGZÉS SORÁN, A VÉGZETT MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK JELENLÉTE A gazdaságilag aktívak 83,8%-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, csupán a megkérdezettek 16,2%-a mondta azt, hogy munkája során nem éri ilyen jellegű terhelés, különösen a 65 év feletti férfiak érintettek (75%) (12. táblázat). Ebben a vonatkozásban nincs jelentős különbség a nagyon rossz és a nagyon jó anyagi helyzetűek között, ugyanakkor a magasabb iskolai végzettségűeket fokozottabban érinti a munkahelyi pszichés terhelés. 12. táblázat Pszichikai terhelés mértéke a munkahelyen, % Teljes Kis Egyáltalán Összesen Részben mértékben mértékben nem év közötti férfi 26,7 38,6 2,4 14, év közötti férfi 33,8 28 2,9 17, év fölötti férfi év közötti nő 43,6 22,7 18,4 15, év közötti nő 37 28,5 16, év fölötti nő 1 1 Összesen 34,4 29,7 19,6 16,2 1 A térségben élő gazdaságilag aktív lakosság közel háromnegyede (74,1 %) valamilyen szintű fizikai terhelésnek, egynegyedük jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve. Ez elsősorban a középkorú és alacsony iskolázottságú férfiakat érinti. Iskolázottság tekintetében a csoporton i különbség szignifikáns, minél képzettebb a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy nincs kitéve fokozott fizikai megterhelésnek (13. táblázat). 29

30 Fizikai terhelés mértéke a munkahelyen, % Teljes Kis Egyáltalán Összesen Részben mértékben mértékben nem év közötti férfi 19,5 36,7 31,8 12, év közötti férfi 35,8 3, , év fölötti férfi év közötti nő ,9 51, év közötti nő 26,1 2,7 17,6 35, év fölötti nő 1 1 Összesen 26,1 27,4 2,5 25, táblázat A megkérdezettek fele munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen légszennyező anyag jelenlétét, különös tekintettel a férfiakra. Gáz és oldószer expozíció vonatkozásában fokozottan veszélyeztetettek a középkorú férfiak. Porártalommal járó munkavégzés a válaszadók felét érinti (14. táblázat). Poros munkahelyen elsősorban a férfiak, valamint a középkorú nők dolgoznak. A szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek fokozottabban veszélyeztetettek vegyi expozíció, vagy porártalom miatt. 14. táblázat Veszélyt jelentő tényezők jelenléte a munkahelyen I., % Légszennyezés, gázok, oldószerek Igen Nem férfi 28,9 71,1 nő 14,4 85,6 Összesen 22,9 77,1 Egyéb vegyi anyagok Igen Nem férfi nő 18,6 81,4 Összesen 22,9 77,1 Por Igen Nem férfi nő 32,6 67,4 Összesen 45,7 54,3 A válaszadók közel fele munkahelyi zajterhelésnek van kitéve. A zajártalom elsősorban a fiatal, alacsonyan képzett férfiakat veszélyezteti. A vibráció, vagy rázkódás mint munkaköri expozíció a megkérdezettek negyedét érinti, különösen a középkorú férfiakat. Az egészségre veszélyt jelentő munkakörök közül említést érdemel a számítógépes monitor előtt végzett munka. A nők exponáltsága (4%) kétszerese a férfiakénak (2%). Az alacsony iskolázottság és a magasabb képzettség között szignifikáns eltérés mutatkozott az említett tényező jelenlétét illetően, a diplomások több mint fele (61,6%) sorolta a számítógépes monitort és a kedvezőtlen fényviszonyokat a munkájával kapcsolatos veszélyt jelentő tényezők közé (15. táblázat). 3

31 Veszélyt jelentő tényezők jelenléte a munkahelyen II., % Rázkódás, vibráció Igen Nem Férfi 39,5 6,5 Nő 5,3 94,7 Összesen 25,5 74,5 Sugárzás Igen Nem Férfi 2,9 97,1 Nő 5,7 94,3 Összesen 4,1 95,9 Alacsony, vagy magas vérnyomás Igen Nem Férfi 2,7 97,3 Nő 2,1 97,9 Összesen 2,4 97,6 15. táblázat Zajszint Igen Nem Férfi Nő 33,3 66,7 Összesen 5,6 49,4 Magas, vagy alacsony hőmérséklet Igen Nem Férfi 5,2 49,8 Nő 27,3 72,7 Összesen 4,7 59,3 Fényviszonyok, számítógépes monitor Igen Nem Férfi 2,5 79,5 Nő 4,5 59,5 Összesen 28,9 71,1 *** 31