Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/
|
|
- Attila Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga az élet is sürget. Tetszik az iskoláknak és az iskolahasználóknak vagy sem, ezt a határozatot végrehajtatja velük a társadalmi elvárás. A felfokozott versenyhelyzet, a változó munkaerő-piaci igények és a hagyományos oktatás egyre inkább érzékelhető válsága elkerülhetetlenül kihajtja belőlük a változást. A kérdés már régen nem az, hogy váltsunk-e, vagy sem, hanem elsősorban az, hogy az iskola hogyan, milyen felkészülten megy elébe a változásnak. Sokan tartozunk és elsősorban saját magunknak egy vallomással, amit jobb, ha mielőbb megteszünk már csak a hitelességünk érdekében is. Miközben pedagógiai programjaink központi helyére a képességfejlesztést állítottuk, sem a tanulásszervezési módszerekben, sem az új, korszerű taneszközök alkalmazásában, sem a pedagógusok tanulási folyamatban játszott szerepében, sem az ismeretek megváltozott funkciójában nem történt meg a valóságos képességfejlesztéshez szükséges változás. Képességfejlesztésen a szakirodalom azt a tudatos pedagógiai tevékenységet érti, amely a tudást (tények, összefüggések, megoldási módok, stb.) és az értelmi tevékenységeket (emlékezet, képzelet, következtetés, stb.) egyszerre és egyidejűleg fejleszti. Mostanában új fogalmakkal ismerkednek pedagógusaink. Egyike ezeknek a kompetencia, ami leginkább a kompetenciafejlesztés, kompetenciaalapú oktatás, kompetencia mérés és hasonló összetételekben borzolja főleg a diplomáikat nem mostanában szerzett kollegáink idegeit. Ha egy pedagógust fel akar idegesíteni a diákja, akkor azt kérdezi tőle a kiadott feladat kapcsán, hogy Kötelező?. Nos, ezt a kérdést ma kollegáink közül is sokan felteszik: kötelező ez a kompetencia? Számukra a választ a rideg valóság, mint az egyik legjobb tanító adja meg: nincs más alternatíva. Kissé tudományosabban megfogalmazva: az ismeretcentrikus pedagógiai észjárást a kompetenciafejlesztés kell, hogy felváltsa. E rövid értekezésnek nem célja /nem is lehet/ a fogalmak tisztázása. De azért, hogy a következőkben ugyanazt értsük a fogalmakon és persze az ismétlésnek is lehet haszna kompetencia alatt illetékességet, jogosultságot, szakértelmet, felkészültséget, hozzáértést értsünk. A kompetencia tehát mindenek előtt alkalmazható tudást jelent a mai pedagógiában. 1
2 Ezt az alkalmazható tudást várják el manapság az iskolától, ezt mérik, ezt hasonlítják össze más országok diákjainak tudásával. És az élet bizony ilyen: miközben ízlelgetjük az új fogalmat, a tartalmából adódó követelményeket elkezdjük teljesíteni, máris továbbsodor bennünket. Soha nem volt talán ennyire igaz Arany János mondása: Hajt az idő gyorsan, rendes útján eljár. Ha felülünk, felvesz, ha maradunk, nem vár. Ennek a használható tudásnak ugyanis olyannak kell lennie, amely a legkülönbözőbb konfliktus-, vagy frusztrált helyzetben is teljesítőképességet jelent. Máris itt van tehát a legújabb követelmény: az iskolának teljesítményképes tudást kell adnia. Amíg tehát a kompetencia csupán alkalmazható tudást jelent, a teljesítményképes tudás ettől már több, mégpedig a performanciával, az alkalmazó képességgel több. A kettő együtt adja azt, amit a holnap iskolájától elvárnak: a teljesítő képes tudást. A lecke fel van adva. Van-e, létezhet-e ehhez vezető út a mai pedagógiában? Van-e valami mankó, segítség a pedagógusok számára? A válasz ma még meglehetősen bizonytalan. Vannak kapaszkodók, vannak kísérletek, amiben a résztvevők bíznak, bár még nem teszik fel rá azt a bizonyos nagy esküt ha ilyen egyáltalán lehet a pedagógiában. Úgy tűnik, hogy egy lehetséges válasz, itt a megyében, Miskolcon is születőben van. Ez pedig a kompetencia alapú oktatási programcsomagok kipróbálása, majd alkalmazása. Mik is ezek a programcsomagok? Nem célszerű egyetlen frappáns definíciót adni rájuk, mert a körülírás sokkal közelebb visz a lényegük megértéséhez. Komplex taneszköz együttesek. Alternatívák gyűjteménye a tanuláshoz, tanításhoz. Változatos módszertani és tanulásszervezési megoldások. Egyszerre differenciálás, hátránykompenzálás és tehetséggondozás. Legfontosabb feladatuk a tanítási-tanulási folyamatok biztosítása. A tanulási-tanítási folyamat lényeges eleme a tevékenység, az aktivitás, a magyar iskolákra egyre jellemzőbb passzív tanulói magatartás megváltoztatása. A programcsomagok magukba foglalják a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. 2
3 Ezekkel a lényegi tulajdonságokkal rendelkező programcsomagoknak a kipróbálására pályázott Miskolc város három általános és három közép iskolából, valamint egy óvodából álló konzorciuma a városi pedagógiai intézet irányításával. Az egész országban 12 hasonló felállású konzorcium az úgynevezett TIOK kapta meg a programcsomagok kipróbálásának jogát és lehetőségét köztük a miénk. Nyertes pályázatunk címe is utal a megcélzott tevékenységre: Kompetenciaalapú nevelés-oktatás Miskolcon A programcsomag az alábbi kompetenciaterületeket öleli fel: 1. Szövegértési-szövegalkotási 2. Matematikai 3. Idegen nyelvi 4. Informatikai 5. Szociális, életviteli és környezetei 6. Életpálya-építési A pályázó iskolák ezek közül választhattak. A választásnál figyelembe kellett vennünk, hogy a szükséges személyi feltételekkel és a legalapvetőbb tárgyitechnikai eszközökkel rendelkezzünk és a vállalkozó évfolyamokon legalább két párhuzamos osztályban nyíljon lehetőség a kipróbálásra. A pályázás időszakában még nem zajlott le az iskolák integrációja Miskolcon, ezért a mi iskolánkból is csak az egyik intézményünk akkori nevén a Munkácsy Mihály Általános és Művészeti Iskola kapcsolódott be a programba. Mi a második és az ötödik évfolyamot választottuk ki a részvételre. A második évfolyamon a Matematikai és a Szövegértési-szövegalkotási, az ötödik évfolyamon pedig a Szociális, életviteli és környezeti, valamint az Életpályaépítési kompetenciaterületekre szóló programcsomagok kipróbálását vállaltuk fel. Az a lehetőség is megadatott, hogy az alábbi programtípusok közül válasszunk: Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó modulok rendszere. Kereszttantervi /eltérő műveltségterületek tananyagába ágyazódó/ modulok rendszere. A tanórán kívüli keretek között felhasználható képességfejlesztő program. Művészeti iskola lévén sokáig az utóbbi módszer választásán gondolkodtunk. Végül is azért döntöttünk mégis az első mellett, mert a program indításakor ezt éreztük a legkidolgozottabbnak, ezt találtuk a pedagógiai felfogásunkkal leginkább egyezőnek. Később az idő igazolta döntésünk helyességét, sőt még ezzel a legátgondoltabbnak vélt programtípussal is akadt gondunk elég. 3
4 A kompetencia területek közül úgy gondolom, hogy a Matematikai és a Szövegértési-szövegalkotási kompetenciák a legismertebbek, hiszen ezekkel, mint kulcskompetenciákkal az iskolák meglehetősen sokat foglalkoznak mostanában. Az országos és helyi mérések is elsősorban e területeket célozzák meg. Mindössze azért foglalkozom mégis e két területtel pár gondolat erejéig, hogy érzékeltessem, mennyire szükség van rájuk és mennyi még a tennivalónk. Az már közszájon forgó tapasztalat, hogy az iskolából kikerülő tanulók sajnos jelentős százaléka nem tud szépen, folyamatosan, hangsúlyosan olvasni. Arra is rá kellett döbbennünk, hogy a szép, folyamatos, hangsúlyos olvasás még egyáltalán nem jelenti, hogy a tanuló érti is az olvasott szöveget. Az a ma követelménye, hogy az olvasás váljon hatékony technikai eszközzé, olyan munkaeszközzé, amely alkalmassá teszi az iskolából kikerülő tanítványainkat információk kiválasztására, a megértettek integrálására a már meglévő tudásba, a kritikai olvasásra, - hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ugye nem nehéz elképzelnünk, hogy hol áll a dadogva, akadozva olvasó tanuló mondjuk a szöveg struktúrájának elemzésétől? Hát ezért van szükségünk az útkeresésre. Ezért kell szakítanunk a valamikor bevált, a valamikor jól működő, az akkor még eredményes módszereinkkel, sőt az eddig tanított tananyag jelentős részével is. Ez a gyerek már nem az a gyerek, akire akkor ezek ki lettek találva. Ez a világ már nem az a világ, ami tisztelné az akkor bevált pedagógiát, és nem fogja tisztelni a pedagógust sem, ha nem vált idejében. A matematikai kompetencia sem egyszerűen matematikai ismeretek halmazát jelenti. Most említsem megint, hogy még ezek elsajátításával is milyen sokaknak van gondjuk? Még csak nem is csupán az elsajátított ismeretekkel való számolás, számlálás, mérés, becslés készségét kell értenünk alatta. Sokkal inkább azt várják el az iskolából kikerülőtől, hogy legyen képes rendszerezni, következtetni, kombinálni, bizonyítani, absztrahálni. A gyerek persze nem úgy megy be a matematika órára, hogy most absztrahál egy jót. Megszerzi viszont annak képességét, hogy amikor olyan helyzetbe kerül, tudjon a megszerzett matematikai ismereteivel elvonatkoztatni, lényeget felismerni, törvényszerűségeket levonni. Mindezt persze megfelelő kommunikációs képességgel: relációs szókinccsel, szövegértéssel, térlátással, vagy például az ábrázolás képességével. Ez az a kijelölt út, amit az egyszeregytől az önálló problémamegoldásig be kell járnia. Az iskolának ebben kell őt segítenie. 4
5 Az iskolánkban kipróbálásra kerülő másik két kompetencia terület bemutatásánál sem törekedhetek a teljességre. Csupán tartalmuk megvilágítására vállalkozhatok. A Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe azok az ismeretek, készségek, képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. Lényegesebb elemei: egészséges önbizalom, öntudatos és környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, tolerancia, őszinte kommunikáció, reális énkép kialakításának képessége, kommunikációs és kooperációs készség. Nem hiszem, hogy sokan vitatnák bármely elem létjogosultságát, kívánatos meglétét a mai világban. Némelyike töredékében ugyan jelen van, tanítványaink mindennapi megnyilvánulásaiban tetten érhető. Ugyanakkor szinte mindegyikkel van is valami gond. A programcsomag célja, hogy gazdagítsa a már fellelhető elemeket, azokat a kívánatos irányba és arányba állítsa. Az életpálya-építési kompetencia lényege talán így fogható meg: alkalmazkodó képesség a gazdaság gyorsan változó igényeihez. Azaz: saját képességeik alapos ismeretének birtokában, helyzetüket, lehetőségeiket pontosan feltérképezve, tudatosan készüljenek fel a munkaerő-piaci szerepekre; jól tudjanak alkalmazkodni a változó munkakörülményekhez; legyenek képesek a kreatív együttműködésre. Mennyi egyéni és családi tragédia lett volna, illetve lenne elkerülhető, ha az életbe kikerülő fiatalok máris rendelkeznének ezekkel a képességekkel. Azért is választottuk a két kulcskompetencia a Matematikai és a Szövegértésiszövegalkotási mellé ezt a két kompetencia területet, mert lakókörnyezetünkből, az itt található feltételekből, a kilátásokból adódóan ezekre lesz talán leginkább szükségük az életben a helyüket kereső diákjainknak. Míg az első két kompetencia szinte egyértelműen köthető műveltségi területekhez, tantárgyakhoz, addig a másik kettő összetettségénél fogva csak több tantárgyba integrálva valósítható meg. 5
6 Amikor tehát az volt a programcsomag kipróbálásába bekapcsolódott kollegáink feladata, hogy az iskola helyi tantervét a programnak megfelelően alakítsák át, módosítsák, több tantárgy tantervének és értelemszerűen tanmenetének módosítására is sorkerült. Mivel azt a programtípust választottuk, amely az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó modulok rendszeréből épül fel, meg kellett találnunk ezeknek a moduloknak a helyét az egyes tantárgyakban. Ez az ötödik évfolyamon például érintette a magyar, a történelem, a természetismeret, az osztályfőnöki, az ének, rajz és a testnevelés tantárgyakat, illetve tanterveiket. Mivel a programba csak megfelelő végzettségű és erre külön is felkészített kollegák vehetnek részt, már a tantárgyfelosztásnak is úgy kellett készülnie, hogy az a program személyi feltételeit biztosítsa. A személyi feltételek azonban nemcsak pedagógust jelentenek, hanem a programba önként bekapcsolódó tanulókat is. Másodikosokról és ötödikesekről lévén szó, nyílván a szülők írásban adott nyilatkozatai tették számunkra lehetővé, hogy tanítványainkat bevonjuk ebbe a programba. Ezért a szülők tájékoztatásával, meggyőzésével kellett kezdenünk, mert nélkülük, engedélyük nélkül nem vonhatók be a tanulók még ettől rövidebb ideig tartó, kisebb horderejű programba sem. Szükségessé vált a tantestület tájékoztatása, felkészítése is, hiszen a helyi tanterv megváltoztatása, módosítása tantestületi hatáskör és a programba be nem kapcsolódó kollegák pozitív hozzáállása is szükséges a sikerhez. Támogatást, biztatást kaptunk és kapunk a fenntartó önkormányzattól, annak vezetőitől is. Miskolc egyébként is egyre bátrabban kapcsolódik be hasonló horderejű kísérletekbe, főleg ha az a jövő generációjának érdekeit szolgálja és még anyagikban is hoz a konyhára. Így teljes az összhang: bátorító fenntartói magatartás és hozzáállás és innovatív tantestületek, szakemberek. Aki fogott már bele pedagógiai kísérletbe, az nagyon jól tudja, hogy azért is szükséges a magas hőfokú lelkesedés, hogy ha az első nehézségek jönnek, legyen miből lejjebb adni, de még mindig maradjon az átsegítő lendületből. Mert ez a dolog természetéből is adódik itt is hamar jelentkeztek az első nehézségek. A felkészítő továbbképzéseknek például nem sikerült minden kétséget kizáróan tisztázniuk több részletet, maradtak nyitott kérdések. Csak a tantervek módosítása után vált például ismertté több modul teljes tartalma és egyből 6
7 nyilvánvalóvá vált, hogy nem kerültek a logikailag, vagy időrendben megfelelő helyükre. A tanulók nem a szokásos tankönyveket használják a modulok feldolgozása során, hanem nyomtatott segédanyagokat és az eddigiektől különböző taneszközöket. Ezek a tanév kezdetére, de még a feldolgozás elkezdésére sem álltak mindig rendelkezésre. Mivel a nyomtatott tananyagot nem kaptuk meg időben, csupán az azt tartalmazó és csak igen nehezen használható CD-t, következett a sok száz oldalas információhalmazban való keresgélés, nyomtatás, fénymásolás. A felkészülés így sokkal több időt vett igénybe, ráadásul a házilag így előállított segédeszközök messze nem hozták azt az eredményt, amit a modulok kiötlői elvárhattak volna tőlük. Jöttek aztán a taneszközök jókedvvel, bőséggel : kistáskák, kapcsos könyvek, tanulói, tanári munkafüzetek. Néha ugyanabból a többszöröse is a szükségesnek! És Murphy ismét dolgozott: az említett kistáskába nem férnek bele a tanulóknak szánt anyagok; a kapcsos könyvekbe is csak a fele férne bele, ha egyáltalán bele való lenne. Ezek azonban az ilyenkor már sajnos megszokott gondok, amelyek ugyan akadályozzák, hátráltatják a munkát, de lehetetlenné azért nem teszik. Szerencsére a tatalmuk sokkal jobb, mint a formájuk. És valahol ez a lényeg! Ezeknek a programcsomagoknak a kipróbálása, a taníthatóságuk mérlegelése, a fogadtatásuk megítélése, a hasznosságuk elbírálása a feladatunk. Kollegáim ezért is kezelik a tananyagot, a rendelkezésre álló taneszközöket igencsak kritikusan és az egyes modulokat lezárva értékelő jelentéseikben nem fukarkodnak a bírálattal persze a megérdemelt dicsérettel sem. Azonnal jelzik, ha valamelyik anyagrész a korábban oktatotthoz képest sikeresebb, eredményesebb, de a tananyagok hiányosságait, hibáit is felvetik, javaslatot téve a szerintük helyesebbé, alkalmasabbá tételre. Azt máris nagy hasznaként könyveljük el ennek a programnak, hogy kialakultak az elvárt, kívánatos munkaformák. Tanuló, tanár egyaránt megtanulta, megszokta azokat a módszereket, amelyekkel megvalósíthatók a program céljai. Jók, beváltak a tanulásszervezés munkaformái, módszerei. Világosak, érthetőek a kiemelt készségek, képességek fejlesztésének területei, használhatók a differenciálás lehetőségei. A tanulói tevékenységek közül építő módon lehet válogatni, ezek jól alkalmazhatók az egyes tanulócsoportokhoz. A frontális munkaszervezést kötelezően felváltja az interaktivitás, a többirányú kommunikáció, a kooperatív tanulásszervezés, a csoport és pármunka. Előtérbe kerül, sőt kikerülhetetlen a differenciálás. 7
8 Azaz: megvalósulni látszik a programnak az a különösen fontos célkitűzése, hogy a tanuló és a tanár, tanulással kapcsolatos felfogása alaposan megváltozzon. Ez a program megköveteli ezt a szemléletváltást. Amíg az eddigi erre vonatkozó kísérletek tényleg megálltak a tantermek ajtajánál mondjuk: tanmenetek formájában a tanári asztalok fiókjainál addig itt és most a változás már betette a lábát az osztálytermekbe, és vészesen terjed. Ma már kezdi megtanulni a tanár, hogy nem az az elsődleges feladata, hogy ismereteket közöljön, hanem inkább az, hogy szervezze a tanítványai ismeretszerző munkáját. Ma már kezdi megszokni a tanuló, hogy csoportokban kell dolgoznia, hogy a csoportban vannak szónokok, szóvivők, hogy szerepet játszanak, vitatkoznak, érvelnek és cáfolnak, és közben szinte észre sem veszik, de tanulnak. Mi tehát legalább is egyelőre a módszertani váltást, a megújulást tartjuk az eddigi legfontosabb eredménynek. Ez is volt a mi tikos vágyunk, a mi TIOK-os vágyunk: valahogy közel vinni a használható tudást a hagyományos módon már tanulni nem akaró tanítványainkhoz. Most úgy tűnik, sikerül a programban résztvevő tanítványaink túlnyomó többségét belelkesítenünk, aktivizálnunk, rászoktatni őket az újfajta ismeretszerzés ízére. A program során formálódik, fejlődik a tanulók énképe. Tapasztalatokat szereznek kommunikációs, együttműködési készségeikről, valóban fejlődik kritikai gondolkodásuk, döntéshozatali, problémamegoldó képességük. Valahol ezt is akartuk. Jóval a pályázat megírása előtt már ezt fogalmaztuk meg a Pedagógiai programunkban az általunk elképzelt iskoláról: Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogy kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. /Szent-Györgyi Albert/ Póczos Barnabás igazgató 8
VALÓSÁG. Nem harap az énekóra sem Interjú egy mentortanárral
VALÓSÁG Az alábbi interjúkból a pedagógus életút két állomásáról kaphatunk képet, egy mentortanár és egy pályakezdő pedagógus véleménye alapján. A beszélgetések főként a pedagógussá válás kezdeti szakaszáról,
RészletesebbenSzéplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.
Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró
RészletesebbenBelső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás
Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső
RészletesebbenTartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja
A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó
Részletesebbenközötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenNeumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program
Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenT A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM
T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22
PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...
RészletesebbenSCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető
8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenDOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560.
DOKUMENTUM Az EDUCATIO dokumentumrovata ezúttal az ún. "Nemzetközi Érettségi" magyar leírását közli. A szöveget a nemzetközi érettségire való felkészítést és megméretést kísérleti jelleggel ellátó Karinthy
RészletesebbenAZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...
RészletesebbenPedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M
Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM
PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenInformatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,
RészletesebbenA KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS HÁTTERE
Háttér 1. lap A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS HÁTTERE A jogi hátterét az Európai Unió adja ( szerencsére az anyagi hátterét is:)) 2000ben a lisszaboni határozatban felszólították a tagállamokat, hogy oktatási
RészletesebbenAz Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
. Az Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Ellenjegyezte, jóváhagyta:...... igazgató fenntartó képviselője Hatálybalépés dátuma: 2014. február 01. Módosítás, felülvizsgálat:
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,
RészletesebbenARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM
ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és
RészletesebbenNévadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való
Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha
RészletesebbenBevezető gondolatok 1. Túlzott központosítás
A Berzsenyi Dániel Gimnázium tantestülete egyetért a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium második levelével. Ezért az ő szövegüket megismételni nem akarjuk, de fő pontjaikat
RészletesebbenNEVELÉSI PROGRAM 2013.
NEVELÉSI PROGRAM 2013. A Gyermekekről...Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai. Általatok éreznek, de nem belőletek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok.
RészletesebbenHELYI TANTERV BIOLÓGIA
HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...
RészletesebbenA Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző
RészletesebbenII. TANTÁRGYI TANTERVEK
II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott
RészletesebbenTildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika
TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás
RészletesebbenCSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Preambulum A Csertán Sándor Általános Iskola személyiségközpontú és gyermekközpontú intézménynek vallja magát, nagy súlyt helyez a gyermekek
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
RészletesebbenA RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata
RészletesebbenKémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:
A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai
RészletesebbenÉrtékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenA Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja
A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium
Részletesebbenhttp://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola
2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7
RészletesebbenMesénkben a példák, amelyeket az óvodáskorú gyermekek könnyen megérthetnek, elemi matematikai információkat közölnek. Könyvünk matematikai anyaga
ELŐSZÓ Kedves szülők! Gyermekeik, mint egykor önök is, szeretik a meséket. Reméljük, hogy könyvünk tetszeni fog nekik. De önöknek elárulunk egy titkot: ez a könyv nem csak mese. Azt szeretnénk, ha gyermekeik,
Részletesebben1. Pedagógiai módszertani felkészültség
1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.
2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ
RészletesebbenINFORMATIKA 5-8. évfolyam
INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenA HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Programja
A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Nevelőtestület jóváhagyásának dátuma: 2013. március 25. A fenntartói jóváhagyás dátuma:. A tervezett felülvizsgálat dátuma:.. Készítette: Nagy Katalin igazgató
RészletesebbenA médiatudatosság a tanárképzésben
Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,
RészletesebbenSokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja
Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenPedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.
Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai
RészletesebbenTáncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...
A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka
RészletesebbenTisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné
LIpPAI JANOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOL4 4400 Nyíregybáza, Krúdy köz 2. Telefon/Fax: (42) 403-765, Telefon: (42) 403-750, (42) 403-751, (42) 500-232 E-maii: Iippai.szakko=episkolat{j) maii. com Internet:
RészletesebbenPedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1
Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)
RészletesebbenSzentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa
Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A nem szakrendszerű oktatás általános iskolák 5. évfolyamán történő bevezetésének tapasztalatai,
RészletesebbenESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS. TKKI Eötvös József Program pedagógiai szakmai hírlevél I. évfolyam 2. szám
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS TKKI Eötvös József Program pedagógiai szakmai hírlevél I. évfolyam 2. szám TARTALOMJEGYZÉK Az Eötvös Program a számok tükrében...3 Az Eötvös József Programban zajló képzések bemutatása...6...hogy
Részletesebben5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára
5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.
RészletesebbenPedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302
2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenA 49/2011. (IX. 20.) HSZB. határozat 8. számú melléklete
A 49/2011. (IX. 20.) HSZB. határozat 8. számú melléklete SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA Beszámoló az intézményi minőségirányítási program teljesítéséről a 2010/2011-es
RészletesebbenTükrözés a sík átfordításával
Matematika A 2. évfolyam Tükrözés a sík átfordításával 37. modul Készítette: Szili Judit 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai
RészletesebbenHelyi tanterv. Osztályfőnöki
Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban
RészletesebbenI. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS
I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola
RészletesebbenA Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv Átdolgozott változat 2014.09.15. Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,
RészletesebbenSzent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi tanterv Nem szakrendszerű tanterv
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...2 1.1 Jogi szabályozás...2 1.1.1 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény... 2 1.1.2 A NAT (243/2003. Korm. rendelet) vonatkozó szabályozási elemei... 3 1.2 A nem szakrendszerű
RészletesebbenTÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.
Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP
RészletesebbenHELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:
RészletesebbenEsztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja
A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény
RészletesebbenHazai Leonardo mobilitási projektek ECVET elemeinek vizsgálata és jó példák gyűjtése
Palencsárné Kasza Mariann Hazai Leonardo mobilitási projektek ECVET elemeinek vizsgálata és jó példák gyűjtése A tanulmány a Nemzeti ECVET szakértői hálózat projekt keretében, az Európai Unió támogatásával
RészletesebbenHelyi tanterv HELYI TANTERV 2015.
tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,
RészletesebbenPedagógiai Programja
Bíró Lajos Általános Iskola Pedagógiai Programja Szigetszentmiklós, 2013. augusztus 26. Összeállította: A Bíró Lajos Általános Iskola Nevelőtestülete 1 1. Nevelési Program 1. Iskolánkban folyó nevelő-oktató
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb
RészletesebbenHAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GÖDÖLLŐ 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 2 A gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola bemutatása... 3 Nevelési program... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató
RészletesebbenHatályba lépés ideje: 2013. december 21.
Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!
RészletesebbenSzilveszter az Adrián, 2015/2016
Szilveszter az Adrián, 2015/2016 Nem mondhatnám, hogy a legtipikusabb szilveszteri program az Adrián vitorlázni, de a mi családunkban jobbára a megszokottól eltérően történnek a dolgok. A gyerekeink szerint
RészletesebbenNaprakészség TIOK kompetenciafejlesztés az egyházi iskolákban HEFOP/2004/3.1.2
Naprakészség TIOK kompetenciafejlesztés az egyházi iskolákban HEFOP/2004/3.1.2 A pályázati program célkitűzése Az egész életen át tartó tanulás elterjesztése biztosítja a tudásalapú társadalom és gazdaság
RészletesebbenMatematika. 5. 8. évfolyam
Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok
RészletesebbenMihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja
Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...
Részletesebbenjor ge bucay 20 lépés eló re Töténetek, melyekbôl az életet tanultam
jor ge bucay 20 lépés eló re Töténetek, melyekbôl az életet tanultam 5. LÉPÉS H ALLGASS MEG MÁSOKAT A személyes tökéletesedés felé vezetô út következô lépése, amelyet egyszerûen így is megfogalmazhatnánk:
RészletesebbenPedagógiai Program (Nevelési Program)
Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport
RészletesebbenHogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban?
Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban? A Jövô diákja Felkelni nehéz dolog, fél hét elôtt sosem sikerül. Az indulásig hátra lévô fél óra arra ugyan elég volna, hogy magamra rángassak valamit, aztán
RészletesebbenINFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Részletesebbenrészvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata
RészletesebbenOM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint
Szerb Antal Gimnázium Az iskola székhelye: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12. Az iskola postacíme: ugyanaz. (telefonszáma: 400-1814, 400-1662, 401-0550; fax: 401-0549) OM: 035249 Készült: A 2011.évi
RészletesebbenA TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSE
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése a hodászi Kölcsey Ferenc Általános Iskolában és Óvodában PEDAGÓGUSOK FEJLESZTÉSI INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS
RészletesebbenAZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA
AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola 2011. július 2-ával
Részletesebben3/23/2014. HEM labor. Szentes Erzsébet Sapientia - EMTE
HEM labor Szentes Erzsébet Sapientia - EMTE 2014 a formális álláskeresés során inkább a hagyományosabb eszközrendszert (hirdetés, telefonálás, munkaügyi központ, esetleg munkaközvetítő iroda) használja
RészletesebbenA TÁMOP 3.2.4/08/2-2009-0001 Nevelési Tudásdepó NÉPMESE NAPJA (TÖRÖK PROJEKT) kipróbálásának gyakorlati tapasztalatai
A TÁMOP 3.2.4/08/2-2009-0001 Nevelési Tudásdepó című projektben kifejlesztett NÉPMESE NAPJA (TÖRÖK PROJEKT) című mintaprogram kipróbálásának gyakorlati tapasztalatai Készítette:Cserlakiné Hagymássy Krisztina
RészletesebbenBeszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével
Bôrönd és homeopátia Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Takaros, barátságos épület egy árnyas, csen des kis utca végén, ahol az, nem messze a városközponttól, egy fôútvonalba
Részletesebben243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések
243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról
RészletesebbenCORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M
CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 1 1. Bevezető A Corvina Általános Iskola az alábbi intézményegységekből épül fel: Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája
RészletesebbenINTERJÚ WALZ JÁNOSNÉVAL, A BARANYA MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET IGAZGATÓJÁVAL
INTERJÚ WALZ JÁNOSNÉVAL, A BARANYA MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET IGAZGATÓJÁVAL L. I.: Mióta vezeted az intézetet? W. J.: Egy éve kaptam a megbízást, de már 90-től itt dolgozom munkatársként. Eredetileg magyar-orosz-ének
RészletesebbenHelyi tanterv. Célok és feladatok
Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják
RészletesebbenIntézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács)
Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Intézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács) 1. Bukások tantárgyankénti
RészletesebbenPápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakközépiskolájának Dadi Tagintézményei
Pápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakközépiskolájának Dadi Tagintézményei Tanulói kérdőívek értékelése, 2012 Az értékelés során a tavalyi évhez hasonlóan különválasztottam az alsó
RészletesebbenKRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS
KRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS JÖVŐTERVEI 1 A cigányság a magyar társadalom legnagyobb létszámú etnikai csoportjává vált az elmúlt évtizedekben. (VALUCH,
RészletesebbenAZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Felkészült és elhivatott oktató, tudásvágyó és szorgalmas hallgató ők a felsőfokú képzés sikerességének évszázadok
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BERENTEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BERENTEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 3704 Berente, Posta u. 7. Készítette: Gyenesné Kovács Enikő ÁMK igazgató További tagok: Bánáti Veronika /Művelődési Ház vezető/ Orosz Jánosné
RészletesebbenINFORMATIKA Emelt szint 11-12.
INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök
Részletesebben2008/2009-es tanév. Kedves Kollégák!
2008/2009-es tanév tankönyvi elemzések, bemutatások is segíteni kívánják Önöket a bonyolult világunkban történő könnyebb eligazodásban. Kitekintés rovatunkban olyan külföldi tapasztalatokat mutatunk be,
RészletesebbenA Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja
A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenKutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte
A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések
Részletesebben