Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:"

Átírás

1 Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh Nóra Tibor Éva SZERKESZTETTE: Hunya Márta PhD

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Ajánlások... 5 Részletes jelentés... 6 A mérés módja és eszközei... 6 A minta... 8 Eredmények... 9 Az önértékelés fő területei szerinti elemzés...14 A TANULÓ ÉS A TANUL ÁS...14 A TANÁR ÉS A TANÍTÁS...16 SZERVEZETI MŰKÖDÉS...18 INFRASTRUKTÚRA...19 A kommunikáció...21 Ajánlások...23 elemér jövője...25

3 Vezetői összefoglaló Az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú használatának mérésére az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a rendelkezésre álló minták nyomán, de önálló fejlesztésként kidolgozott egy komplex online mérőeszközt, amelyet elemérnek kereszteltünk, és amely az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapjáról érhető el 1. Az eszköz támogatja az iskolák önfejlesztő munkáját, ugyanakkor alkalmas a téma országos monitorozására is. A fejlesztés a TÁMOP projekt keretében, európai támogatással zajlik. Az OFI, az Educatio Kht., az Oktatási Hivatal és az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete vezetői együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, ezzel is kifejezve abbéli közös meggyőződésüket, hogy az elemér által nyújtott helyzetfelmérés és fejlődési lehetőség hasznára válhat az iskoláknak, ugyanakkor az általa készített országos pillanatképre is szükség van egyrészt a befektetések eredményének monitorozásához és az informált döntéshozáshoz, másrészt az is fontos, hogy segítsége révén korszerű adatokkal tudunk szolgálni a nemzetközi vizsgálatokhoz. Az első országos elemérés célja volt, hogy úgy rögzítsük a 2011-es év adatait, hogy azok bázisévi összehasonlító adatokként viszonyítási alapul szolgálhassanak a változások követésére. Szándékaink szerint minden év február 28-án országos pillanatkép készül majd IKT iskolafejlesztő szemléletű használatának helyzetéről a közoktatásban. A rendszerben található állításokat minden évben felülvizsgáljuk, szükség esetén néhányat módosítunk vagy kicserélünk, de vigyázunk arra, hogy megfeleljünk a korszerűség és a követhetőség, összevethetőség szempontjainak is. Az európai támogatású projekt, amelynek keretében a fejlesztés zajlik, lassan a vége felé közeledik. Számos nehézség ellenére, kiváló csapatmunkával, nagyszerű szakemberek összefogásával és az iskolákból érkező bátorító visszajelzéseknek köszönhetően sikerült elérnünk, hogy a rendszer működik, szellemiségében és technikailag is illeszkedik a más országokban fellelhető legkorszerűbb megoldásokhoz, és azt reméljük, hogy képes megállni a lábán. Az iskolák az országos mérés időpontjára való tekintet nélkül bármikor használhatják, és a rendszer arra is lehetőséget nyújt, hogy összehasonlítsák a friss mérési adatokat korábbi helyzetükkel, illetve az országos átlagokkal. Az országos pillanatkép minden évben február 28-án, elemér névnapján készül az előző év március elseje óta bevitt adatok alapján, és tanulmány vagy legalább gyorsjelentés formájában publikusan is megjelenik majd. Az iskola ettől függetlenül, saját fejlesztési ciklusainak megfelelően bármikor elvégezheti az önértékelést. elemér azt vizsgálja, hogy az iskolák hogyan támogatják a tanulást és a tanítást, valamint a szervezeti működést informatikai eszközökkel, és ehhez milyen infrastruktúra áll a rendelkezésükre. A mérőeszköz 91 pozitív, orientáló jellegű állítást tartalmaz ezen a négy területen. Az iskoláknak azt kellett megválaszolniuk, hogy az állítások relevánsak-e az iskola esetében, és ha igen, akkor milyen mértékig érvényesülnek. Négy szint között lehet választani: (1) nem megoldott, (2) még nem teljesen megoldott, (3) majdnem teljesen megoldott és (4) teljes mértékben megoldott. Az iskolai és az országos átlagok tehát 1,00 és 4,00 között oszlanak el. Az iskolák átlagát és az országos átlagot is a négy fő terület átlagából számítjuk ki, e területek átlagát pedig a bennük 1 elemér otthona:

4 szereplő állítások, nem pedig a részterületi átlagokból, mert azok nagyon változó számú állításokat tartalmaznak, így torzulást eredményezett volna az átlagolásuk. Nem reprezentatív mintával dolgoztunk, hanem minden iskolát felkértünk a kitöltésre. 753 iskola válaszolt részben vagy egészben, 367 intézmény adatait dolgoztuk fel. A mérésben 259 általános iskola és 108 középiskola vett részt, az általános iskolák száma az országos arányukhoz viszonyítva kissé magas. A régiók szerinti megoszlás a minta elemszámához viszonyítva megfelelő, és településtípus szerint is jó az eloszlás. Az iskolák az eredmények átlagolása alapján négy csoportba sorolhatók. A leggyengébb fejlettséget mutató iskola átlaga 1,17, míg a legjobbé 3,87. Az iskolák kategóriánkénti megoszlása a következő: 187 intézményben megjelent az IKT (1,00 2,49) 2, 94 iskolában alkalmazzák az IKT-t (2,50 2,99) 74 intézményben integrálják az IKT-t (3,00 3,49) 12 helyen pedig már átalakulnak az IKT használatával (3,50 4,00) A mérés szerint az iskolák átlagos szintje az informatikai eszközök iskolafejlesztő szemléletű használata terén 2,54, azaz eléri az alkalmazzák az IKT-t elnevezésű második szintet. Az infrastruktúra mutatkozik a legfejlettebbnek (2,72), ezt a tanítás követi (2,58), majd a tanulás következik (2,46), és a szervezeti működés zárja a sort (2,41). Ez az eredmény azt tükrözi, hogy az eszközök fejlettebb alkalmazást tennének lehetővé, vagyis az iskolák nem használják ki az adott infrastruktúrában rejlő lehetőségeket. A legmagasabb értékeket kapott tíz állítás közül négy az infrastruktúrára, négy az iskolavezetés munkájára vonatkozik, egy-egy pedig a tanárokkal és a tanulókkal kapcsolatos. Örvendetes, hogy az iskolákban használt szoftverek jogtiszták (3,79) és kompatibilisek (3,44), az iskolák informatikai rendszere biztonságos (3,34), és bármily meglepő, az iskolák többségében az internetet az intézmény egész területén el lehet érni. Az iskolavezetés ösztönzi és támogatja az IKT-eszközök használatát, megszervezi az ehhez szükséges képzéseket, és biztosítja azt is, hogy az informatikai eszközöket az iskolai élet különböző színterein és helyzeteiben használhassák. Kiemelkedő fontosságú tény, hogy az iskolavezetés értékeli, hogy az iskola céljainak megfelel-e az infrastruktúra, és az értékelés eredménye beépül a tervezési folyamatokba. A tanulók szívesen dolgoznak IKT-eszközök használatával, a tanárok pedig tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával és a digitális tartalmak felhasználásának szabályaival. Hat állítás átlagértéke két egész alatt maradt, ezek a kérdések tehát igen komoly figyelmet igényelnek országos szinten is. A tanulók egyelőre nem használják önállóan és tudatosan az IKTeszközöket képességeik felmérésére, a tanárok nem követik digitális megoldásokkal a tanulók fejlődését, és alig vesznek részt IKT-t is alkalmazó nemzetközi együttműködésekben. Három alacsony érték az iskola nyitottságával kapcsolatos, rámutat, hogy az iskolák még nem élnek a digitális napló és a virtuális tanulási környezet által kínált lehetőségekkel, és általában nincs megoldva semmilyen módon sem a távoli hozzáférés. 2 Az első szintet is pozitívan akartuk megfogalmazni, így ott nagyobb egységet adtunk a skálának, mint a többi szint esetében.

5 Ajánlások Általában: A digitális napló és az iskolai információkhoz, dokumentumokhoz, tananyagokhoz való távoli, iskolán kívüli hozzáférés megoldása sokat lendítene az iskolák nyitottságán, működésük átláthatóbb és korszerűbb lenne, ezért ezeknek az eszközöknek a szorgalmazása és bevezetésük támogatása nagyon indokolt. Ezek a megoldások hozzájárulnának ahhoz is, hogy a tanulás és a tanítás eszköztára kitáguljon, az együttműködés pedig minden szinten felerősödjék. Azokat az eszközöket, amelyek rendelkezésre állnak, többet és kreatívabban is lehetne használni, ehhez érdemes megismerni, népszerűsíteni az iskolán belüli és a külső mintákat, követendő példákat. A tanulás és a tanítás terén: Tágabb teret kell biztosítani az informatikai eszközökkel végzett kreatív és gyakorló feladatoknak, jobban be kell vonni az iskolán kívül szerzett informatikai és egyéb tudást az iskolai munkába. Bátorítani kell a tanulói produktivitást, a tanulás során önállóan vagy közösen létrehozott tudás megjelenítését, bemutatását akár web2-es eszközökkel is. A tanulói mobiltelefonok és az iskolai digitális fényképezőgépek bevonásával megnyílik az interjúk, képriportok, videofelvételek készítésének lehetősége is. A tanárok ismerjék meg és hívják fel a figyelmet a tantárgyukhoz tartozó hasznos honlapokra, az általuk nyújtott önfejlesztési lehetőségekre. Adjanak digitális eszközökkel elvégzendő, választható feladatokat, kínáljanak fel és fogadjanak el többféle eszközt, megoldási módot is. Támogassák a feladatmegoldás kooperatív módjait, a hosszabb időre szóló, iskolán kívüli feladatmegoldás során a digitális kommunikációt. Ha az iskola nem biztosítja az ehhez szükséges felületeket, akkor a tanárok vagy diákjaik, esetleg a szülők is létrehozhatnak ilyeneket, például blog vagy wiki formájában. A szervezeti működés területén: Az informatikai stratégia akár önálló dokumentumként, akár az intézmény általános stratégiájának részeként lehetőséget nyújt arra, hogy a helyzet felmérése után megtervezzék a pedagógiai céloknak megfelelő fejlesztést, ami nem korlátozódik az infrastruktúrára, hanem mind a négy területet (tanulás, tanítás, szervezeti működés, infrastruktúra) felöleli. Fontos, hogy az iskola úgy nézzen szembe a mindenkori kihívásokkal, hogy számba veszi, milyen segítséget nyújthat ezek megoldásában az IKT. A tanulók fejlődésének nyomon követése, a tanulás személyre szabása, a különös bánásmódot igénylő tanulók támogatása, a tehetséggondozás, a motiváció fokozása különösen olyan területek, ahol a digitális eszközök és megoldások jelentős segítséget nyújthatnak. Az infrastruktúra terén: A belső és a külső kommunikáció, az információáramlás megkívánja, hogy digitális megoldásokat is alkalmazzon az iskola. Ennek legegyszerűbb módja a levelezőlisták létrehozása és működtetése, az intranet és a távoli hozzáférés valamelyik módozatának alkalmazása, illetve az iskola honlapjának rendszeres frissítése. A tanórai eszközhasználat feltételeinek megteremtése mobil eszközökkel vagy néhány telepített eszközzel segíthető leginkább, különösen, ha a mobil eszközök beüzemeléséhez technikai segítség is rendelkezésre áll. Budapest, március 31.

6 Részletes jelentés A mérés módja és eszközei Az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú használatának mérésére az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a rendelkezésre álló minták nyomán, de önálló fejlesztésként kidolgozott egy komplex online mérőeszközt, amelyet elemérnek kereszteltünk. Az eszköz támogatja az iskolák önfejlesztő munkáját is. A fejlesztés a TÁMOP projekt keretében, európai uniós támogatással zajlik. Az országos monitorozási eljárás próbamérésére 2010 októberében került sor, míg az ebben a jelentésben tárgyalt első országos mérés 2011 februárjában zajlott. Az első országos elemérés célja nem az volt, hogy az eredményeket összevessük a 2010 októberében mért adatokkal, hanem az, hogy ellenőrizzük a mérőeszköz megbízhatóságát és egyben úgy rögzítsük a 2011-es év adatait, hogy azok bázisévi összehasonlító adatokként viszonyítási alapul szolgálhassanak a változások követésére. Szándékaink szerint minden év február 28-án országos pillanatkép készül majd IKT iskolafejlesztő szemléletű használatának helyzetéről a közoktatásban. A rendszerben található állításokat minden évben felülvizsgáljuk, szükség esetén néhányat módosítunk vagy kicserélünk, de vigyázunk arra, hogy megfeleljünk a korszerűség és a követhetőség, összevethetőség szempontjainak is. Az európai támogatású projekt, amelynek keretében a fejlesztés, a próbamérés és az első országos mérés is zajlott, lassan a vége felé közeledik. Számos nehézség ellenére, kiváló csapatmunkával, nagyszerű szakemberek összefogásával és az iskolákból érkező bátorító visszajelzéseknek köszönhetően sikerült elérnünk, hogy a rendszer működik, szellemiségében és technikailag is illeszkedik a más országokban fellelhető legkorszerűbb megoldásokhoz, és azt reméljük, hogy képes megállni a lábán. Az iskolák az országos mérés időpontjára való tekintet nélkül bármikor használhatják, és a rendszer arra is lehetőséget nyújt, hogy összehasonlítsák a friss mérési adatokat korábbi helyzetükkel, illetve az országos átlagokkal. Az országos átlag, amely az összehasonlításban megjelenik, az utolsó lezárt mérési szakasz eredményét mutatja majd, az egy évnél nem régebbi adatok figyelembevételével. Az országos pillanatkép minden évben február 28-án, elemér névnapján készül az előző év március elseje óta bevitt adatok alapján, azoknak az intézményeknek a bevonásával, amelyek minden állítást értékeltek. A mérés értékelése tanulmány vagy legalább gyorsjelentés formájában minden évben megjelenik majd publikusan is. Az iskola az országos mérés ciklusától függetlenül, saját fejlesztési ciklusának megfelelően bármikor elvégezheti az önértékelést. elemér vizsgálja, hogy az iskolák hogyan támogatják a tanulást és a tanítást, valamint a szervezeti működést informatikai eszközökkel, és ehhez milyen infrastruktúra áll a rendelkezésükre. A mérőeszköz 91 pozitív, orientáló jellegű állítást tartalmaz ezen a négy területen, az iskoláknak azt kellett megválaszolniuk, hogy az állítások relevánsak-e az iskola esetében, és ha igen, akkor milyen mértékig érvényesülnek. Négy szint között lehetett választani: (1) nem megoldott, (2) még nem teljesen megoldott, (3) majdnem teljesen megoldott és (4) teljes mértékben megoldott. Mivel ezek a szintek számértéket is jelentenek, az iskolai és az országos átlagok 1,00 és 4,00 között oszlanak el. Az iskolák átlagát és az országos átlagot is a négy fő terület átlagából származtatjuk, e területek átlagát pedig a bennük szereplő állítások, nem pedig a részterületi átlagokból, mert azok nagyon változó számú állításokat tartalmaznak, így torzulást eredményezne az átlagolásuk. Csak azoknak az iskoláknak az adatait vesszük figyelembe, amelyek minden állítást értékelnek.

7 Az iskolákat az eredmények átlagolása alapján négy csoportba soroljuk: Megjelent az IKT, Alkalmazzák az IKT-t, Integrálják az IKT-t és Átalakulnak az IKT használatával. Ezeket a szinteket az UNESCO és az IFIP Approaches to ICT Development in Schools című dokumentumának adaptálásával fogalmaztuk meg 3, tartalmuk konszenzust igénylő, folytonos megújításra szoruló jövőkép. Megjelent az IKT (1,00 2,49): A fejlődés kezdetén álló iskola. Már vannak eszközök. A vezetés most kezdi felfedezni az IKT-ban az iskolairányítás és a tanulás számára rejlő lehetőségeket. Erős a hagyományos, tanárközpontú tanítási mód. A tanulók csak a tanárok által részesednek a technológiából, nem használják a tanulás során. Alkalmazzák az IKT-t (2,50 2,99): Eljutottak addig, hogy értik, hogyan segítheti az IKT a tanulást. Ebben a fázisban olyan feladatokra használják az IKT-t, amilyeneket eddig is végeztek, csak nélküle. A tanulási környezetben a tanárok dominálnak. Például a tanári magyarázatot prezentáció vagy nyomtatott anyag, például feladatlap egészíti ki. A tanulók hallgatják az órát, és feladatokat oldanak meg, néha a tanár által készített feladatlapon, időnként informatikai eszközök segítségével. A tanulók egy-két tantermi gépet használnak, illetve néha bejutnak informatika órákon kívül is a számítógépterembe. Integrálják az IKT-t (3,00 3,49): Ebben a fejlődési szakaszban az iskola gazdag eszközparkkal rendelkezik az informatika termekben, az osztálytermekben és az irodákban is. A tanárok új módszerekkel kísérleteznek, az IKT kreatívabbá teszi őket, megváltoztatja tanítási gyakorlatukat. Előfordul, hogy összevonnak bizonyos tantárgyakat vagy összefognak egy-egy téma tanítására. Többféle forrásból tanítanak, felhasználják a környezetben rejlő lehetőségeket és az internetet is. Az eszközök rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a tanulók projektekben dolgozhassanak, így tanuljanak, és bemutathassák szerzett tudásukat. Átalakulnak az IKT használatával (3,5 4,00) Az iskola kreatívan használja az IKT-t az iskolai oktatás újragondolására és átalakítására. Az IKT szerves, természetes része a napi tevékenységeknek. A tanulás tanulóközpontú, többféle tanulásszervezési eljárást alkalmaznak, a tanulás közelebb került a gyakorlathoz, a külvilághoz. A tanulók tanulási stílusuknak és képességeiknek megfelelően különböző tanulási utak között választhatnak. Nagyobb felelősséget viselnek tanulásukért és értékelésükért. Gyakran előfordul, hogy a tanulók egy-egy probléma megoldásán dolgoznak, akár külső szakembereket is bevonva. Megfigyelik, elemzik és bemutatják a problémát, miközben informatikai eszközöket használnak. Sokféle technikai eszközhöz hozzáférhetnek korlátozás nélkül. Az iskola a helyi közösség számára is tanulási központként szolgál. A fejlődés érdekében olyan tantervet alakítanak ki, amelyben jelentős szerepe van az informatikai eszközökkel támogatott projektmunkának. Az iskolai munkába az IKT segítségével bevonják a helyi közösséget. 3

8 A minta Nem reprezentatív mintával dolgoztunk, hanem minden iskolát felkértünk a kitöltésre, és számos módon közzétettük a felhívást. Az Oktatási Hivatal segítségével hivatalos ben 4 is értesítettük az iskolákat a mérésről. 733 iskola regisztrált, közülük 367 válaszolt hiánytalanul, az ő adataikat dolgoztuk fel. A rendszer felhasználóbarát sajátossága, hogy a kitöltő iskola azonnal láthatja az eredményeket, kinyomtatható szöveges értékelést kap, amelyben grafikon mutatja a területi átlagok egymáshoz és az országos átlaghoz való viszonyát. A kutatók számára a rendszer szintén azonnal és automatikusan biztosítja az alapvető adatokat: az iskolai átlagokat, az iskolák sorrendjét, a teljes országos átlagot, a területi átlagokat, valamint minden egyes állítás átlagát. A mérésben 259 általános iskola és 108 középiskola vett részt, az általános iskolák kissé túlreprezentáltak országos arányukhoz viszonyítva (68% - 54%). Mivel az iskolák többsége legalább kétféle, de gyakran háromféle képzést is végez, az adatok feldolgozásánál csak az általános iskolákat és a középiskolákat különböztettük meg, bár azt megvizsgáltuk, hogy a tizenötféle nyilvántartott képzéstípus eloszlása a többi esetben viszonylag arányos. A településtípusok szerinti megoszlást az 1. táblázat mutatja. kistelepülés (1000 fő alatt) kisközség ( ) nagyközség ( ) kisváros ( ) nagyváros ( ) főváros táblázat: A kitöltő iskolák településtípus szerinti megoszlása A régiók közül Közép-Magyarországot képviseli a legtöbb intézmény, az észak-alföldi, dél-alföldi és a közép-magyarországi régió nagyjából azonos iskolaszámmal szerepel a mérésben, míg a Közép- Dunántúlon, de különösen a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon jóval kevesebb iskolát sikerült megszólítanunk. (1. ábra) 4 KIRSTAT

9 54 86 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl 58 Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl 49 Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 1. ábra: A kitöltő iskolák regionális megoszlása Eredmények Az iskolák mérés tanúsága szerinti átlagos teljesítménye 2,54, vagyis alkalmazzák az IKT-t. A maximálisan elérhető átlag 4,00. A leggyengébb fejlettséget mutató iskola átlaga 1,17, míg a legjobbé 3,87, csak 12 iskola érte el a negyedik, az IKT segítségével történő átalakulás szintjét. Ez nem meglepő, hiszen a szintek különösen a harmadik és a negyedik jövőképnek tekinthetők. Az élenjáró iskolákkal interjú készült, adataikat pedig mélyebb elemzés alá vonjuk, hogy megértsük, milyen tényezők járultak hozzá kiváló eredményükhöz. Várakozásainknak megfelelően az infrastruktúra mutatkozik a négy terület közül a legfejlettebbnek. Számunkra ez az eredmény azt tükrözi, hogy az eszközök fejlettebb alkalmazást tennének lehetővé, vagyis az iskolák nem használják ki az adott infrastruktúrában rejlő lehetőségeket. Igazolódott az is, amit az Iskolaportrék 5 című kötetünkhöz kapcsolódó iskolalátogatások során tapasztaltunk, hogy a tanárok már elkezdték alkalmazni az informatikai eszközöket a tanórákon, de többnyire nem a tanulók munkájába, a tanulásba integrálva, hanem a tanítás eszközeként. Az infrastruktúra mellett a tanítás is belefér az alkalmazzák az IKT-t elnevezésű második szintbe, ám a tanulás során való alkalmazás és az iskola szervezeti működésének átlagos IKT-kultúrája hátrébb jár, még csak megjelent az IKT. A leggyengébb terület - a szervezeti működés - és a legerősebb az infrastruktúra - közötti eltérés mértéke 0,31, ami nem csekély, ha figyelembe vesszük, hogy szűk a mérésben 5 Iskolaportrék, szerk.: Hunya Márta, OFI, 2010, Budapest. Letölthető:

10 használt értékek intervalluma, vagyis a minimális 1,00 és a maximális 4,00 egész között csak 3,00 különbség van (2. ábra). 2,72 2,58 2,54 2,46 2,41 Tanulás Tanítás Szervezeti működés Infrastruktúra Országos átlag 2. ábra: A teljes minta eredményeinek részterületenkénti megoszlása Igen fontos tanulság, hogy az iskola működésében még sok lehetőséget kínálnak az informatikai eszközök és digitális megoldások. Egyelőre hiányzik az átfogó szemlélet, amely a feladatokhoz igazítaná a fejlesztéseket, és amellyel a modern technika az iskola működésének szolgálatába állítható. A mérésből kiviláglik az a sürgető tennivaló is, hogy a tanítás és a tanulás folyamatában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tanulásra, és el kell érni, hogy a tanulási módszerek között helyet kapjanak az informatikával segített, produktív eljárások. Ez számos pozitív változást eredményezhetne a motiváció növekedésén és a kreativitás fejlesztésén túl is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tanulók digitális kompetenciái nem vagy csak minimális mértékben fejlődnek attól, hogy tanáraik digitális eszközöket használnak. Az a várakozás egyelőre nem teljesült, amely szerint az informatikai eszközök alkalmazása szinte automatikusan hozzájárul az iskolai tanulás átalakításához, fokozza a tanulók bevonódását, aktívabbá teszi a tanulási folyamatot. Egyelőre inkább a tanári munka, a magyarázat színesebbé, érdekesebbé tételében van jelentős szerepük. A négy területen összességében a legmagasabb értékeket kapott állításokat tanulmányozva megállapítható, hogy az iskolákban használt szoftverek jogtiszták és kompatibilisek, az iskolák informatikai rendszere biztonságos, az internet nagyon sok helyen az iskola egész területén elérhető. Az iskolavezetés támogatja és ösztönzi az IKT-eszközök használatát; értékeli, hogy az iskola céljainak megfelel-e az infrastruktúra, biztosítja az IKT használat feltételeit, megszervezi az ehhez szükséges képzéseket. Örvendetes, hogy a pedagógusok tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával és a digitális források felhasználásának szabályaival; a tanulók pedig szívesen tanulnak úgy, hogy digitális eszközöket is kell vagy lehet használniuk. A felsorolt tényezők országos átlaga 3,07 és 3,79 között mozog, de csak a szoftverek jogtisztasága éri el a legmagasabb, negyedik szintet, amelynek alsó határa 3,5 (2. táblázat).

11 1. Az iskolában használt szoftverek jogtiszták 3,79 2. A kompatibilitás megoldott 3,44 3. Az iskolavezetés támogatja és ösztönzi az IKT-eszközök használatát 3,35 4. Az iskola informatikai rendszere biztonságos 3,34 5. A vezetés biztosítja az IKT használat feltételeit a működés különböző színterein 3,25 6. A pedagógusok tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával 3,22 7. A vezetőség megszervezi az IKT képzéseket 3,15 8. A tanulók szívesen használják az IKT-eszközöket 3,15 9. Az internet az iskola egész területén elérhető 3, Az iskolavezetés értékeli, hogy az iskola céljainak megfelel-e az infrastruktúra 3,07 2. táblázat: A legjobb értékeket kapott mutatók Két egész alatti, tehát igen gyenge értékeket kaptunk hat állítás esetében. Érdekes módon a virtuális tanulási környezet, amelyen intranetet vagy bármilyen webes megoldású, távolról is elérhető környezetet értettünk, megelőzi kissé a digitális napló használatának egyébként igen alacsony mértékét. A távoli elérés problémája külön is szerepel az állítások között, és éppen a két fenti tényező miatt is nagyon alacsony szintet mutat. A tanulók fejlődését a pedagógusok nem követik digitális megoldásokkal, a tanulók pedig nem használják önállóan és tudatosan az IKT-t arra, hogy iskolán kívül szerzett tudtásuk is megjelenjen egy-egy feladat megoldásában. Eléri ugyan a kritikus 2,0-es lépcsőt, de országszerte bővíteni kell az IKT-eszközök közötti választás lehetőségét, és az akadálymentesítés is sok helyen megoldatlan. Az alacsony értéket kapott állítások közül értelmezésre szorul, hogy miért érhetett el a digitális tanulási források hozzáférhetősége 2,04- et, ha a digitálisan tárolt adatokat otthonról is elérik a tanárok, a diákok és a szülők is (tananyag, órarend, tájékoztatók, jelenlét) állítás csak 1,68-at kapott. Valószínűleg arról van szó, hogy ilyen tananyagokat az interneten vagy más forrásból az iskolában és otthon is többen érnek el, de ezeket nem az iskola biztosítja. A digitális források hozzáférhetősége szoros összefüggésben van az azzal, hogy használ-e az iskola virtuális tanulási környezetet, illetve digitális naplót. Minden bizonnyal azért kaphatott mégis magasabb értéket, mert az internetes forrásokat bárhonnan el tudják érni a tanulók, ezekhez nem feltétlenül szükséges a közvetítő közeg. Meggyőződésünk szerint indokolatlanul elhanyagolták az iskolák a virtuális tanulási környezet kiépítését, ezen a területen nagy szükség van a jó példák megismertetésére. Érdemes megemlíteni, hogy Angliában ebben a tanévben vált kötelezővé a közoktatásban virtuális tanulási környezetek használata. A tizedik legmagasabb és a tizedik legalacsonyabb érték viszonya is magyarázatra szorul. Az iskolavezetés értékeli, hogy az iskola céljainak megfelel-e az infrastruktúra, és az értékelés eredménye beépül a tervezési folyamatokba. (3,07), de egyáltalán nem jellemző, hogy Az IKT-val kapcsolatos önértékelés eredménye intézkedési tervben tükröződik. (2,05) Valószínűleg a céltudatosabb, kifejezetten az IKT-ra vonatkozó, írásos tervezés lehet az oka annak, hogy a második, egyébként az elsőhöz nagyon hasonló tartalmú állítás ennyivel alacsonyabb értéket kapott. (3. táblázat)

12 91. Az iskola használja a digitális napló szolgáltatásait 1, Az iskola virtuális tanulási környezetet biztosít 1, A pedagógusok nemzetközi együttműködés során is megosztják IKT 1,64 tapasztalataikat 88. A digitálisan tárolt adatokat otthonról is elérik a tanárok, a diákok és a szülők 1,68 is (tananyag, órarend, tájékoztatók, jelenlét) 87. A pedagógusok felhasználják az IKT eszközöket a tanulók fejlődésének 1,72 követésére 86. A tanulók önállóan és tudatosan használják az IKT-t arra, hogy iskolán kívül 1,95 szerzett tudásuk is megjelenjen egy-egy feladat megoldásában 85. Az informatika termek, a könyvtár és a közösségi helyek akadálymentesek 2, A digitális tanulási források az iskolán belül és kívül is hozzáférhetők. 2, A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy feladatmegoldás során szabadon 2,04 válasszanak az IKT-eszközök közül. 82. Az IKT-val kapcsolatos önértékelés eredménye intézkedési tervben 2,05 tükröződik. 3. táblázat: A leggyengébb értékeket kapott mutatók Az előre megállapított fejlettségi szintek szerint a válaszadó iskolák több mint fele, 187 intézmény alapszinten áll, vagyis már megjelent az IKT az iskola munkájában, de jelentős hatást még nem gyakorolt. Közülük 52 iskola a két egészes átlagot sem érte el, ezek az iskolák az informatikai eszközök alkalmazásának kezdeti szakaszát élik. Ugyanakkor az eljárás arra filozófiájára épül, hogy azok az intézmények, amelyek kipróbálják a mérőeszközt, már eljutottak odáig, hogy megértették e téma fontosságát, és szeretnének tenni valamit a helyzet javításáért, tehát kifejezetten méltányoljuk, hogy elvégezték az önértékelést. Az iskolák másik fele arányosabban oszlik el az alkalmazzák az IKT-t és az integrálják az IKT-t kategóriákban (94-74), ám csak 12 iskola értékelte úgy, hogy már átalakulóban vannak az IKTeszközök segítségével (3. ábra). Jóllehet, hogy az önértékelés szubjektív, iskolalátogatási tapasztalataink alapján mégis azt mondhatjuk, hogy a mérés által tükrözött eredmény közel áll a valósághoz akkor is, ha esetleg egyes iskolákban túl szigorúan vagy túl engedékenyen ítélték meg a helyzetet.

13 3,3% 20,2% Megjelent az IKT (1,00-2,49) 25,6% 51,0% Alkalmazzák az IKT-t (2,50-2,99) Integrálják az IKT-t (3,00-3,49) Átalakulnak az IKT használatával (3,50-4,0) 3. ábra: A válaszadó iskolák szintek szerinti megoszlása A mérés nem mutatott jelentős különbséget a településtípusok, illetve az egyes régiók eredményei között. Az 5000 fő alatti települések átlaga azonban jóval alacsonyabb, mint a fővárosiaké, a lélekszám növekedésével emelkedik az átlag is. (4. táblázat) kistelepülés (1000 fő alatt) kisközség ( ) nagyközség ( ) kisváros ( ) főváros iskolák átlag 2,46 2,39 2,61 2,61 2,51 2,71 4. táblázat: A kitöltő iskolák településtípusok szerinti megoszlása és eredményei A régiók közül Közép-magyarország eredményei a legjobbak, négy régió átlagértéke nem éri el a második kategóriát, azt a szintet, amelyen azt mondhatjuk, hogy az iskolák alkalmazzák az IKT-t. (5. táblázat) nagyváros ( ) Közép- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Észak- Dél-Alföld Magyarország Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyarország Alföld iskolák átlag 2,67 2,55 2,4 2,49 2,48 2,49 2,63 5. táblázat: A kitöltő iskolák településtípusok szerinti megoszlása és eredményei

14 Az önértékelés fő területei szerinti elemzés A TANULÓ ÉS A TANULÁS Sajnálatos, bár érthető módon a második legalacsonyabb területi értéket a Tanulás részterületen találjuk (2,46). Annak ellenére, hogy az infrastruktúra a mérés tanúsága szerint fejlett, és hogy mind a pedagógusok, mind a vezetés támogatja az IKT-használatot, a tanulók tanórai eszközhasználata nem jellemző. Igaz ugyan, hogy a tanulók rendszeresen, magabiztosan és tudatosan használnak IKTeszközöket, de leginkább otthon. Ugyanakkor nem ismerik jól vagy nem mindig alkalmazzák a szellemi tulajdon védelmének szabályait, és van mit tanulniuk az IKT biztonságos használatát illetően is. A tanulással kapcsolatos állításokat négy csoportba soroltuk: (1) Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés, (2) Gyakorlott eszközhasználat, intelligens tartalomkezelés, (3) Innovatív eszközhasználat, kreatív tartalomkezelés, valamint (4) Az iskolavezetés hatása a tanulóra és a tanulásra. Ezek a területek nincsenek hierarchikus viszonyban, egyformán fontosak. A mérés azt mutatja, hogy a gyakorlott eszközhasználattal és az iskolavezetésnek ezen a területen játszott szerepével állunk a legjobban a tanuláson belüli részterületek közül, de még az innovatív eszközhasználat, kreatív tartalomkezelés is megelőzi a biztonságos eszközhasználatot és felelős tartalomkezelést. (4. ábra) Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés 2,33 Gyakorlott eszközhasználat, intelligens tartalomkezelés 2,68 Innovatív eszközhasználat, kreatív tartalomkezelés 2,37 Az iskolavezetés hatása e területre 2,59 4. ábra: A tanuló és a tanulás részterületen belüli eredmények A Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés részterületen a legmagasabb értéket az két állítás mutatja, hogy a tanulók tudatosan és biztonságosan használják a digitális kommunikációs lehetőségeket, például az és a közösségi oldalak szolgáltatásait (2,66), valamint, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten tisztában vannak az internet használatának veszélyeivel, és tudják, miként kerülhetik el ezeket (2,58). A terület legalacsonyabb értéke rávilágít, hogy a tanulóknak kevés lehetőségük van az informatikai eszközök közötti szabad választásra feladataik

15 megoldása során (2,04), és arra is, hogy a tanórákon kívüli időben is szabadon használják az iskola IKT-eszközeit (2,42). Kiderül, hogy a korlátozott hozzáférésen kívül az is akadálya a biztonságos eszközhasználat kialakulásának, hogy nem kapnak elég gyakran olyan feladatokat, amelyek e kompetencia kialakulását segítenék. Meglepő, hogy a házi feladatokban még kevésbé jelenik meg az IKT-eszközhasználat kívánalma és lehetősége (2,19), mint a tanórákon (2,35). Így nem csoda, hogy a források megbízhatóságának megítélésében a tanulók járatlanok (2,23), és a forrásfelhasználás szabályainak ismerete nem jellemző (2,15). A Gyakorlott eszközhasználat, intelligens tartalomkezelés elnevezésű részterület viszonylag magas átlagértéke mellett külön említést érdemel az a tény, hogy a tanulók szívesen használják az IKTeszközöket különféle feladatok megoldására. (3,15) Ez az egész mérés összes állítását figyelembe véve is magas értéknek számít. Azért is fontos ez az adat, mert meggyőzheti a kétkedő pedagógusokat az eszközhasználat motivációs erejéről. Ezen a részterületen még két állítás lépte át a 2,5-ös küszöböt, az alkalmazás szintjét. Viszonylag jó értéket kapott az állítás, hogy a tanulók képesek rá, hogy különböző jellegű digitális állományokat elgondolásaik szerint szerkesszenek meg (2,73), illetve, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal (2,73). Az innovatív eszközhasználat kreatív tartalomkezelés résztéma esetében nem születtek kiemelkedő értékek, de a tanulók viszonylag önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket a tanulásukat segítő információk megszerzésére (2,58). Érdemes megemlíteni, hogy a tanulók általában törekszenek arra, hogy IKT-eszközökkel készült munkáik esztétikai szempontból is igényesek legyenek (2,46), ugyanakkor kevéssé használják az informatikai eszközöket képességeik tesztelésére (1,95). Ahogyan azt már a próbamérés adatainak elemzése során rávilágítottunk, ez utóbbi érték ellentmond azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket az iskolalátogatások során a diákokkal készített interjúkon szereztünk. Erre az ellentmondásra talán az a magyarázat, hogy a tanulók együttműködnek ugyan, de erről a tanárok ők végezték az iskolai önértékelést - nem nagyon tudnak. Az iskola vezetése megfelelő helyzetek teremtésével támogatja és ösztönzi az IKT-val segített tanulást (2,99), és bizonyos mértékig lehetővé teszi, hogy a tanórákon kívül is használhassák a tanulók az iskola IKT-erőforrásait. (2,69). Ez azonban meglehetősen kötött és korlátozott, mert amikor a szabad eszközhasználatra kérdeztünk rá, akkor csak 2,42 lett ez az érték. A stratégiai, iskolafejlesztési szemléletű vezetői magatartásra vonatkozó állítások értéke elmarad a részterület két magasabb értékétől. Nem jellemző, hogy az iskola vezetősége figyelemmel kísérné, hogy a tanulók milyen mértékben és milyen hatékonysággal használják tanulásra az IKT-eszközöket (2,40), és hogy ezeket a tapasztalatokat felhasználnák a tanulási folyamat támogatására (2,48). Az iskolavezetés tanulási és tanulmányi problémák esetén általában nem mérlegeli, hogy milyen IKT-eszközzel lehet ezeken enyhíteni (2,39).

16 A TANÁR ÉS A TANÍTÁS A mérés négy részterülete közül a második legmagasabb értéket a pedagógusokkal és a tanítással kapcsolatos kérdések mutatják (2,56). Sok tanár vett már részt IKT-val kapcsolatos képzésben, sokan rendelkeznek saját számítógéppel és általában tisztában vannak az IKT hasznosságával. A tanítás során előfordul, hogy használnak IKT-eszközt vagy digitális forrást, de a digitális kommunikációs lehetőségeket főként magáncélra használják. Kevésbé jellemző a digitális eszközök használata a tanulók fejlesztésére, a fejlődés követésére vagy a tehetséggondozásra. Elmondható azonban, hogy a pedagógusok számos iskolában fejlesztik a tanulók kreatív IKThasználatát a tanórákon és a tanórán kívül is. Gondoskodnak arról, hogy a tanulók többféle információforrást és nézőpontot ismerhessenek meg, és figyelmet fordítanak a biztonságos IKThasználat szabályainak megismertetésére. A tanítással kapcsolatos állítások is négy csoportban jelennek meg az önértékelő eszközben, így a mérésben is: (1) A pedagógus kompetenciái, felkészültsége, képzés, továbbképzés; (2) IKT használat a tanítási folyamatban; (3) A tanulók IKT-használatának fejlesztése; valamint (4) Az iskolavezetés hatása a tanítási folyamatra. Úgy tűnik, hogy az iskolavezetés tisztában van a tanítás minőségére gyakorolt hatásával, és eleget is tesz ebbéli kötelezettségének az IKT alkalmazásával kapcsolatban (2,74), tevékenysége, ösztönző és támogató hatása azonban még nem mutatkozik meg kellő mértékben a tanítás gyakorlat átalakulásában, hiszen a részterület legalacsonyabb átlagértékét éppen az IKThasználat a tanításban témakör kapta (2,32). A pedagógusok felkészültsége jobb (2,65), mint ahogyan az a gyakorlatban megmutatkozik. A tanulók IKT-használatának fejlesztése érdekes módon magasabb eredményt mutat (2,58), mint a tanári IKT-használat, és meghaladja a teljes mérés 2,54-es, összesített átlagát. A vezetés hatása a részterületen 2,74 (5. ábra). Interjúk és mélyelemzések feladata lesz annak a feltárása, hogy hogyan fejlesztik azok a tanárok a tanulók IKT-kompetenciáit, akik maguk nem használják a technikát a tanításban. A pedagógusok kompetenciái, felkészültsége 2,65 IKT-használat a tanítási folyamatban 2,32 A tanulók IKT-használatának fejlesztése 2,58 Az iskolavezetés hatása e területre 2,74 5. ábra: A tanár és a tanítás részterületen belüli eredmények

17 A pedagógus kompetenciái, felkészültsége, képzés, továbbképzés résztémán belül a legmagasabb értéket az állítás kapta, hogy A pedagógusok tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával és a digitális források felhasználásának szabályaival (3,22), A pedagógusok rendelkeznek IKTalapképzettséggel és részt vesznek továbbképzéseken (2,94). Ez utóbbi, látszólag magas érték azonban egyáltalán nem meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy az utóbbi évek nagy iskolai pályázatai szinte mind kötelező elemként tartalmaztak ilyen képzéseket. A tantestület ugyanakkor alig használja az IKT-t digitális tananyagok készítésére, szerkesztésére, megosztására (2,11). Nem alakult ki konszenzus abban, hogy mi is számít digitális tananyagnak, és hogy kívánatos-e, hogy a tanárok maguk is készítsenek ilyeneket. Mégis azt gondoljuk, hogy nem ez a két elem befolyásolta negatívan a választott értékeket, hanem az együttműködést kívánó megosztás. Bár tapasztalataink szerint sokat erősödött a pedagógusok szakmai együttműködése az utóbbi években, a tananyagmegosztás még nem gyakori, és még kevesebb helyen építenek közös digitális tananyagtárat. Nem lehetünk elégedettek a tudatos IKT-használat mértékével sem az eszközök (2,5), sem a pedagógiai módszerek (2,48) tekintetében, az eszközök megválasztásának tudatossága valamivel jobb a tudatos használat értékeinél. Az IKT használat a tanítási folyamatban elnevezésű csoportba foglalt állítások értékei közül kissé kiemelkedik az utolsó, amely szerint A pedagógusok használják a digitális kommunikációs lehetőségeket az egymás közötti szakmai kapcsolattartásra (2,81), de igen sokat kell még tenni azért, hogy a pedagógusok felhasználják az IKT-eszközöket, például a digitális naplót a tanulók fejlődésének követésére (1,72) vagy a különleges bánásmódot igénylő tanulók támogatására (2,19). Kívánatos lenne, hogy általánossá váljék a digitális kompetencia integrált fejlesztése, vagyis az, hogy mindenféle tantárgy keretében éljenek a technika által kínált lehetőségekkel, hiszen ez egyelőre alacsony szinten áll (2,4). A tanulók IKT-használatának fejlesztése állítás-csoport esetében nem tapasztaltunk kiemelkedő értékeket, jelentősebb szórást. A legalacsonyabb eredmény ahhoz az állításhoz kapcsolódik, hogy a pedagógusok a tanórán kívül is fejlesztik a tanulók IKT-kompetenciáit, például házi feladatok, versenyek és szakkörök formájában (2,41), de ezt csak egy századdal haladja meg a tanórai digitáliskompetencia-fejlesztés. Az önálló döntéshozatal, a szabad alkotás lehetősége sem végzett sokkal jobban (2,5). Örvendetes, hogy a biztonságos és jogszerű IKT-használatra valamivel több figyelmet fordítanak (2,78), és arra is nyílik lehetőség, hogy a tanulók bemutassák az iskolában másutt szerzett digitális kompetenciáikat. (2,71). A többféle forrásból való ismeretszerzés, az eltérő nézőpontok megismerése 2,67-es átlagot ért el. Az iskolavezetés hatása a tanítási folyamatra viszonylag magas értékeket kapott; kiviláglik, hogy támogatják és ösztönzik az IKT-eszközök használatát a tanítási-tanulási folyamatban (3,35), és megszervezik az ehhez szükséges képzéseket (3,15). Egyáltalán nem jellemző azonban, hogy Az iskola virtuális tanulási környezetet biztosítana a tanulás terének és idejének kitágítására (1,59).

18 SZERVEZETI MŰKÖDÉS Az iskola szervezeti működésére, IKT-stratégiájára, tervezésére, kapcsolatrendszerére, döntéshozatali és értékelési folyamataira vonatkozó önértékelési területen összesen három résztéma szerepel. Ez a témakör a vezetés munkájával, feladataival kapcsolatos, így a végéről elhagytuk a másik három részterületet záró, a vezetés adott területre vonatkozó értékelését tartalmazó állítás-csoportot. Az IKT-használat tervezése, valamint a szervezet működésének fejlesztésére való tudatos használata a felmért iskolákban elég alacsony szintet mutat (2,41), a négy vizsgált terület közül ez a leggyengébb. A szervezeti működés értékelésére szolgáló állításokat a következő csoportokba soroltuk: (1) A vezetés, (2) Az iskola értékelési kultúrája, (3) Az iskola belső és külső kapcsolatrendszere. Ezek közül a vezetés kapta a legmagasabb értéket (2,61), míg az értékelési kultúra 2,17-tel a legalacsonyabbat (6. ábra). Az iskolavezetés 2,61 Az iskola értékelési kultúrája 2,17 Az iskola külső-belső kapcsolatrendszere 2,3 6. ábra: A szervezeti működés részterületeinek értékei A mérés tanúsága szerint a vezetés biztosítja, hogy a pedagógusok használják az IKT-t az iskola működésének különböző színterein, például a korrepetálás, a versenyre való felkészítés, a szabadidős programok esetében, és biztosítanak nyitott géptermet is (3,25). A digitális kompetencia fejlesztése egyre inkább megjelenik az informatika tantárgyon kívül más tárgyak helyi tantervében is (2,87), de egyáltalán nem jellemző, hogy a helyi tantervben szerepelne a változatos IKT-eszközök használatának követelménye (2,28). Örvendetes, hogy a jövőkép általában meghatározza a kapcsolatot az IKT-használat és a pedagógiai alapelvek, a tanítás és a tanulás között, megjelenik az általános tervezés szintjén, például a továbbképzés, az IKT-erőforrások és tanterv kialakítása során is (2,79). A mérésből nem állapítható meg világosan, hogy van-e kifejezett IKT-stratégiája a kitöltő iskoláknak, valamilyen, a pedagógiai programmal összhangban álló IKT-jövőképük azonban általában van (2,79), ez azonban jobban kihasználhatná a tantestületben rejlő kapacitást (2,58).

19 A vezetés biztosítja, hogy a tanulók a tanórákon kívüli időben is használhassák az iskola IKT-eszközeit, ha erre a digitális szakadék áthidalásához szükség van (2,76). Sokat kell még tenni azért, hogy a tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, a hiányzást, a tanulók eredményeit otthonról is elérhessék a tanárok, a diákok és a szülők is (1,68). Az értékelési kultúra esetében nincs nagy különbség a négy felsorolt állítás megítélése között, az egész terület informatikai támogatása fejlesztést igényel. Nagyon kevés helyen fordul elő, hogy az IKT-val kapcsolatos önértékelés eredménye intézkedési tervben tükröződik. (2,05), általában nem követik nyomon digitális eszközökkel a tanulók fejlődését (2,13), kevés iskolában kísérik figyelemmel az informatikai stratégia megvalósulását (2,31), és nem jellemző, hogy az informatikai eszközök használatával kapcsolatos tapasztalatokat beépítenék más értékelési folyamatokba (2,05). Leginkább ezekben az értékekben érhető tetten a komoly informatikai stratégia hiánya. Az iskola belső és külső kapcsolatrendszere tekintetésben kissé kiemelkedik annak az állításnak az értéke, hogy a pedagógusok megosztják digitális tudásukat, IKT jó gyakorlatukat egymás között, például belső képzések, digitális feladatbank, fórum, chat, levelezési rendszer segítségével (2,79). A terület legkevésbé működő eleme az iskolák közötti és a nemzetközi tapasztalatcsere, az IKT alkalmazása nemzetközi együttműködésekben (2,12/1,64), holott erre számos lehetőség nyílik, és a határon túli magyar iskolákkal való szakmai együttműködés nyelvtudást sem igényelne. A testvériskolai kapcsolatok általában utazásokra korlátozódnak, és nem jelentenek közös projekteket, a tanárok és a tanulók szorosabb, IKT-használatot is igénylő együttműködését. INFRASTRUKTÚRA Az iskola technikai felszereltségére, hardver és szoftver eszközeire, az eszközökhöz és forrásokhoz való hozzáférésre és az iskolavezetés infrastruktúrával kapcsolatos feladataira vonatkozó állítások együttes értéke a négy terület közül a legmagasabb (2,77). Ez a szám közelít leginkább a skála 3-as értékhez, azaz ezen a területen jelölték be legtöbbször az iskolák azt a választ, hogy az infrastruktúrával kapcsolatos teendőket majdnem teljesen megoldottnak vagy teljesen megoldottnak tekintik. Ez azt mutatja, hogy az iskolák többsége olyan infrastruktúrával rendelkezik (számítógépek, digitális eszközök, hálózatok stb.), amely lehetővé teszi az IKT tanórai használatát. Jellemző, hogy az internet az iskolák egész területén elérhető. Nagyon magas értéket kapott az iskolákban használt szoftverek jogtisztasága (3,79). Az iskolák tehát törekednek arra, hogy csak jogtiszta programokat telepítsenek. Ezt a Tiszta szoftver csomag mellett az szabad felhasználású szoftverek egyre növekvő száma is megkönnyíti. Ugyancsak megoldottnak tekinthető a telepített szoftverek és hardverek kompatibilitása, és nagy figyelmet fordítanak a rendszerek biztonságára vírus-, spam- és adatvédelem szempontjából egyaránt. Az infrastruktúrára vonatkozó állításokat is három csoportba soroltuk: (1) Az iskola technikai eszköztára, fizikai környezet, hardver, szoftver; (2) Hozzáférés a digitális erőforrásokhoz (3) Az iskolavezetés feladatai az infrastruktúrára vonatkozóan. E területek közül a felszereltség vizsgázott a legjobban (2,97), míg a hozzáférés csak 2,47-es átlagot ért el. A mérésből kitűnik, hogy a vezetés sokat tesz a körülmények megteremtéséért (2,87). (7. ábra). Érdemes rámutatni, hogy míg az infrastruktúra végzett a legjobb eredménnyel, ezen belül a hozzáférés értéke viszonylag alacsony, alatta van a teljes mérés összesített átlagának.

20 Technikai eszköztár 2,97 Hozzáférés 2,47 Az iskolavezetés hatása az infrastruktúrára 2,87 7. ábra: Az infrastruktúra részterületeinek értékei Az egész mérést tekintve kiugróan magas az iskolában használt szoftverek jogtisztasága (3,79), a kompatibilitás (3,44) és az informatikai rendszer biztonsága (3,34). Az iskolák azonban úgy ítélik meg, hogy az IKT-eszközök mennyisége és minősége csak korlátozott mértékben felel meg az iskola céljainak és feladatainak (2,52), de még ez az érték is magasabb a tanulás részterület átlagértékénél, tehát mindenképp vannak az infrastruktúrában a tanulás szempontjából jobban kihasználható lehetőségek. Feltétlenül javításra szorul az eszközpark üzemeltetése és fenntartása. Kevés helyen van megfelelően képzett, kellő időben rendelkezésre álló rendszergazda és informatikai asszisztens (2,89). Az iskola belső hálózata a legtöbb helyen még nem támogatja eléggé a pedagógiai munkát (2,38). Ezen többek között a digitális tananyagok és segédanyagok, szoftverek elérhetőségét, valamilyen web2-es környezet használatát, a belső levelezés megoldását értettük. A hozzáférés legmagasabb értéke azt mutatja, hogy sok iskola teljes internetes lefedettséggel rendelkezik, és az internet elérésének sebessége a legtöbb válaszadó iskolában biztosítja az internet tanórai használatát (3,01/3,0), és kevéssé marad el ettől az iskolai honlap, amelynek naprakész állapota 2,98-as értéket mutat. Nagyon kevés iskolában használnak azonban digitális naplót (1,52); és szomorú eredménnyel járt az akadálymentesítés állapotának felmérése is (2,02). A digitális forrásokhoz nem lehet távolról hozzáférni (2,04), és sokat kell még tenni a sajátos nevelési igényű tanulók digitális eszközökkel és módszerekkel való támogatásáért is (2,32). A mérés adatai azt mutatják, hogy az iskolavezetés általában jól végzi feladatát az infrastruktúra biztosítása terén, itt minden állítás viszonylag magas értéket kapott. Külön öröm, hogy az iskola fizikai környezete egyre több helyen támogatja az IKT-val segített tanulást (2,79), a tudatos eszközfejlesztés értéke is magas, 3,01. A tervezésben egyre inkább szerepet játszik, hogy az infrastruktúra előbbutóbb megfeleljen az iskola pedagógiai céljainak (3,07), ám a különös, hogy az eszközfejlesztés tervszerűsége mégsem éri el ezt az értéket (3,01).

21 A kommunikáció Kiemelt figyelmet fordítottunk az IKT elemei közül a K, vagyis a kommunikáció vizsgálatára, mert úgy tűnik, hogy ennek szerepe az iskolán kívüli tevékenységekben, a fiatalok életében egyre nagyobb, ugyanakkor tanuláselméletileg is megalapozott tény, hogy a tanulás sikerességéhez is hozzájárul. Feltételezéseink szerint a digitális kommunikációban rejlő lehetőségeket az iskolák egyelőre nem használják értékének megfelelő súllyal a tanulás támogatására, a tanítási tapasztalatok megosztására, a szülőkkel, illetve a helyi és tágabb közösséggel való kapcsolattartásra sem. A Tanuló és a tanulás részterületen három állítás vonatkozott közvetlenül vagy áttételesen a kommunikációra: A tanulók tudatosan és biztonságosan használják a digitális kommunikációs lehetőségeket (2,66); A tanulók képesek rá, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal (2,73); A tanulók IKT-eszközök segítségével támogatják egymást a tanulásban és különféle feladatok megoldásában (2,3). Ezek összesített átlaga 2,56, vagyis ez a kommunikáció tanulási célú használata nem teljesen megoldott, az esetre fogalmazva nem gyakori. A Tanár és a tanítás részterület is három állítással méri a digitális kommunikáció alkalmazásának mértékét: A pedagógusok használják a digitális kommunikációs lehetőségeket a tanulás támogatására (2,44); A pedagógusok használják a digitális kommunikációs lehetőségeket az egymás közötti szakmai kapcsolattartásra (2,81); Az iskolavezetés támogatja a pedagógusok kommunikációját az iskolán belül és kívül, (2,86). Ezek együttes átlaga 2,70. A szervezeti működés területén hat olyan állítás van, amely a kommunikáció minőségét vizsgálja: A pedagógusok megosztják digitális tudásukat, IKT jó gyakorlatukat egymás között (2,79); A pedagógusok megosztják az IKT alkalmazása során szerzett tapasztalataikat, jó gyakorlatukat más intézményekkel (2,12); együttműködnek nemzetközi szinten is (1,64); Az iskola belső kommunikációjában használja az IKT-t (2,46); Az IKT-eszközöket felhasználják a szülőkkel és más partnerekkel való együttműködésben (2,4); Az intézmény a külső nyilvánosság számára is elérhető infokommunikációs rendszert működtet, valamint felhasználja az IKT-eszközöket és lehetőségeket az iskola külső kapcsolatainak intenzívebbé tételére (2,4). E témák együttes átlagértéke 2,30. Az informatikai eszközök kommunikációs célú használata az intézményekben koncepcionális kérdés, megoldásához azonban biztosítani kell az infrastrukturális feltételeket is. E feltételeket három állítás segítségével vizsgáltuk: Az iskola belső hálózata támogatja a pedagógiai munkát (2,38); Az iskola honlapja naprakész információkat tartalmaz (2,98); Az iskola használja a digitális napló szolgáltatásait (1,52). A feltételek elemzésével kitűnik, hogy van min javítani, hiszen az átlagérték 2,29. Az eszköz lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok nyomon kövessék a tanulók fejlődését. A tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, hiányzást, eredményeket a digitális napló bevezetése után otthonról is elérhetnék a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt.

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANÁRI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANÁRI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANÁRI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Gödöllő Város Önkormányzata

Gödöllő Város Önkormányzata Gödöllő Város Önkormányzata 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. (11) fejlesztési elem: A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÉS A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATOS, CIKLIKUS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN NEMZETKÖZILEG

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Magas szinten ismeri a fenomenologikus és elméleti kémia alapvető törvényeit, a kémiatudomány jellemző ismeretszerző

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A gazdaságtudományok terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Negyedik, javított kiadás Oktatási Hivatal Kiegészítés

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

ÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése

ÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése ÁROP-1. A5-2013-2013-048 Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése Kistelek Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol 2015. Helyi tanterv A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve Angol Esti tagozat 2015.01.01. ANGOL NYELV 9 12. évfolyam (Esti tagozat) Az élő

Részletesebben

IKT a humán tárgyak oktatásában

IKT a humán tárgyak oktatásában IKT a humán tárgyak oktatásában - 1. lecke - Kréta, tábla, monitor IKT és a tanár Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) az oktatásban merőben új tanítási modellnek számít. Olyan új eszköztárnak,

Részletesebben

Akooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ

Akooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ Könczöl Tamás igazgató, Sulinet Programiroda, Budapest A Sulinet Digitális Tudásbázis program Az SDT célja, hogy a pedagógusok munkáját olyan egyénre szabható, dinamikus, interaktív digitális taneszközökkel

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Multimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu

Multimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu Multimédia és felnőttképzés Dr. Krisztián Béla krisztb@pte.hu Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Humán Menedzsment Tanszék Az információs társadalomnak megfelelően

Részletesebben

Gerölyné Kölkedi Éva Marianna Ilauszki Judit Gálné Nagy Erika Szilasy Melinda

Gerölyné Kölkedi Éva Marianna Ilauszki Judit Gálné Nagy Erika Szilasy Melinda Gerölyné Kölkedi Éva Marianna Ilauszki Judit Gálné Nagy Erika Szilasy Melinda könyvtáros, iskolai könyvtári szakértő, Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, Szombathely

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER Itsz.:III-476/2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Pedagógus Elvárás Rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport 1. Pedagógiai módszertani

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Telemedicina a mai magyar egészségügyben. Hol tartunk, milyen irányba haladunk, mit tegyünk?

Telemedicina a mai magyar egészségügyben. Hol tartunk, milyen irányba haladunk, mit tegyünk? Telemedicina a mai magyar egészségügyben. Hol tartunk, milyen irányba haladunk, mit tegyünk? Az elmúlt években sokan és sok helyen beszéltek a telemedicináról, számos elemzés, javaslat látott napvilágot,

Részletesebben

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2

Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit

Részletesebben

Számítógépek az iskolában

Számítógépek az iskolában OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Tót Éva Számítógépek az iskolában No. 229 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Tót Éva Számítógépek az iskolában OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST,

Részletesebben

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga

Részletesebben

Országos kompetencia mérés - fenntartói tájékoztató

Országos kompetencia mérés - fenntartói tájékoztató Református Pedagógiai Intézet Országos kompetencia mérés - fenntartói tájékoztató Református iskolák 2010-2014 közötti eredményeinek elemzése Készítette: Bánné Mészáros Anikó 2015 Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Intézményi Önértékelés

Intézményi Önértékelés Intézményi Önértékelés Pedagógus, vezető, Intézmény elvárások Belső Ellenőrzési Csoport 2015. szeptember 30. Készítette: BECS és Erdei Gyula igazgató Kompetencia A pedagógusra vonatkozó intézményi elvárásrendszer

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19. Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

Informatikai stratégia

Informatikai stratégia Informatikai stratégia Általános Iskola, Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár ÁMK Sokorópátka Középtávú terv az intézmény informatikai fejlesztésére takacs.andor@chello.hu 0620-9830-624 1/7 Az IKT

Részletesebben

Mezőcsát, 2011. március

Mezőcsát, 2011. március Egészségnevelési Pedagógiai Program (Egészségfejlesztési Terv) Készítette Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőcsát, 2011. március TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezető... 7 I.helyzetelemzés...

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Preambulum A Csertán Sándor Általános Iskola személyiségközpontú és gyermekközpontú intézménynek vallja magát, nagy súlyt helyez a gyermekek

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Francia nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A francia nyelv tantárgy helyi tanterve a többször

Részletesebben

Az életpálya-építést elősegítő pályaorientációs programok az általános iskola felső tagozatán

Az életpálya-építést elősegítő pályaorientációs programok az általános iskola felső tagozatán KTKT Általános Iskola és Középiskola Kossuth Lajos Általános Iskolája SOLTVADKERT Az életpálya-építést elősegítő pályaorientációs programok az általános iskola felső tagozatán Készítette: Szabadiné Viszmeg

Részletesebben

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

REFORMOK AZ OKTATÁSBAN 2002 2006

REFORMOK AZ OKTATÁSBAN 2002 2006 REFORMOK AZ OKTATÁSBAN 2002 2006 234 9 TARTALOM Szemünk fénye-program Sokan azért tekintenek különösen nagy tisztelettel Klebelsberg Kúnó valamikori vallás- és közoktatásügyi miniszterre, mert az ô minisztersége

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1.

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1. Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1 Az óraszámok megadásánál 36 tanítási héttel számoltunk. Bevezető Az informatikaórákon

Részletesebben

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: -Ismeri a történelem tantárgy, valamint az ember és társadalom műveltségterület tanításának céljait, feladatait,

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív

Részletesebben

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős 1 Tartalom 1. A pedagógus önértékelése... 3 1.1. Bevezetés... 3 2. A pedagógus

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA

JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA A jó gyakorlatok megosztása kiscsoportos munka keretében történt, az alábbi előre megadott témák mentén: Munkaerő-piaci igények, vállalati együttműködés, gyakorlati képzés Tanulási

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú angol és német nyelvi bemeneti mérések eredményeinek elemzése

A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú angol és német nyelvi bemeneti mérések eredményeinek elemzése Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú angol és német nyelvi bemeneti mérések eredményeinek elemzése 2009. március

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek oktatása a fels oktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében. A szakért i csoport végs jelentésének összefoglalója

Vállalkozási ismeretek oktatása a fels oktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében. A szakért i csoport végs jelentésének összefoglalója Vállalkozási ismeretek oktatása a fels oktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében A szakért i csoport végs jelentésének összefoglalója EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható HELYI TANTERV NÉMET NYELV I. idegen nyelv Első idegen nyelv 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam KERszintben nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható TANTÁRGYI ÓRASZÁMOK 9. évf. 10. évf.

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 838/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Dél-dunántúli Digitális Mintarégió (DdDMr) létrehozása ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Jelen dokumentum a Ványai Ambrus Gimnázium Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola tulajdona.

Jelen dokumentum a Ványai Ambrus Gimnázium Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola tulajdona. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Jelen dokumentum a Ványai Ambrus Gimnázium Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola tulajdona. IMIP kiadás/verzió: 1.0 1/38 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

Részletesebben

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség

Részletesebben

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve 2010. Tartalom 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint ezek óraszámai... 3 1.1 1-4.

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises MKIK GVI Kutatási Füzetek 2004/2 Info-kommunikációs technológiák a vállalati

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei Az országos kompetenciamérésen minden tanévben iskolánk 10. évfolyamos diákjai vesznek részt. A 2013. évi mérésen

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv 1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának

Részletesebben